SZEMPONT
A Rovatból

130 ezer magyar nem tud leállni a szerencsejátékkal

Mindenki ki van téve annak a veszélynek, hogy függővé váljon, de vannak csoportok, amelyek veszélyeztetettebbek. Mint például a fiatalok.
Albert Ákos írása az Abcúgon, Címkép: Pixabay - szmo.hu
2017. május 18.



Hiába tűntek el az országból a játékgépek, még mindig rengeteg a szerencsejáték-függő, veszélyeztetettek a szegények és a fiatalok is. A magyarok többsége már iskolásként kipróbál valamilyen szerencsejátékot, több mint százezer embernek pedig ez később súlyos problémát okoz az életében.

Utánajártunk, mennyire veszélyes a lottó, a kaparós sorsjegy, és hogyan trükköznek a kaszinóban a félkarú rablóval!

A világ egyik legnépszerűbb kártyajátéka a Texas Hold’em póker. A francia kártya öt lapja kerül az asztalra, kettő kézbe, a játékosok pedig körökben licitálva, egyre nagyobb téteket felrakva igyekeznek elnyerni a társaik pénzét. Egyes játékosok hajlamosak azt állítani, hogy a póker nem is szerencsejáték, valójában azonban három olyan tényező is megtalálható benne, amelyet ma Magyarországon a szerencsejáték-függőség kialakulásának legfontosabb tényezőiként tartanak számon.

Először is, a játék egyes elemei sugallhatják azt, hogy kellő szakértelemmel, rátermettséggel befolyásolható vagy kiszámítható a játék végkimenetele. Ha nyerünk, azt öröm, sőt a játékostársak részéről elismerés követheti. Végül pedig a tétnagyság sincs előre megszabva, a no limit játékok tétjeinek határa a csillagos ég, azaz lényegében bármennyi pénzt el lehet bukni vele.

A kutatások szerint a leginkább ez a három dolog, a bejósolhatóság, az eufória és a változtatható tétnagyság a jellemző azokra a szerencsejátékokra, amelyeket ma Magyarországon a szerencsejáték-függők a leginkább kedvelnek.

De mi a helyzet az ország minden sarkában kapható lottóval és kaparós sorsjeggyel? És egyáltalán hány olyan ember van ma Magyarországon, aki kórosan sokat szerencsejátékozik?

A magyarok fele játszott már valamilyen szerencsejátékkal

Ha függőségekről van szó, akkor két csoportról beszélhetünk: kémiai és viselkedési függőségről. A szerencsejáték értelemszerűen az utóbbiba tartozik, és bár itt nincs jelen alkohol vagy drog, a tünetek, a viselkedési jellemzők és még a kiváltó okok is nagyon hasonlóak – mondja Demetrovics Zsolt, az ELTE Klinikai Pszichológia és Addiktológia Tanszékéknek vezetője.

abc1

Lóverseny a Városligeti Lóversenytéren, 1912 – Forrás: Fortepan

A játékfüggő erős késztetést érez arra, hogy játsszon, nem tud ellenállni a játéknak, amiért hajlandó feláldozni az életének más, fontos részeit. Például a munkáját, a családját, a hobbiját. Demetrovics szerint a függőség miatt nagyon hamar hatalmas összegeket lehet elveszíteni, adósságokat felhalmozni, de hangsúlyozni kell, hogy ez egy betegség. A kialakulásában genetikai tényezők is közrejátszhatnak, de fontosak az érintett pszichológiai jellemzői, és az is, hogy milyen környezeti hatások érik. Általában az impulzívabb, a magasabb kockázatvállalású emberek veszélyeztetettebbek.

Az ELTE PPK kutatói rendszeresen végeznek kutatásokat azért, hogy megismerjék a szerencsejáték-használatot, illetve a problémás szerencsejátékosokat (a munkájukat a Szerencsejáték Zrt is támogatja a társadalmi felelősségvállalási programja keretében). “Ez a társadalmi önismeretünk része” – mondta az Abcúgnak Paksi Borbála, a kutatás egyik készítője.

A legutóbbi, 2014-es kutatásuk alapján Magyarországon a népesség valamivel több mint fele játszott már életében valamilyen szerencsejátékot, a népesség közel negyedének az életében pedig már volt olyan időszak, amikor heti rendszerességgel szerencsejátékozott. Ha nem az egész élethosszt, hanem csak az elmúlt egy évet nézzük, akkor kijelenthető, hogy a 18-64 éves lakosság (azaz, az aktív, felnőtt népesség) 41,6 százaléka játszott a közelmúltban valamilyen szerencsejátékot. Ez megközelítőleg 2,5-3 millió ember.

Ennek a 2,5-3 millió embernek a többsége (majd 90 százaléka) azonban problémamentesen játszik: köztük van a minden héten lottózó nyugdíjas, a kaparós sorsjegyet vásárló egyetemista és a tippmixelő drukker is. A problémás játékosok számának megállapítására külön módszereket alkalmaznak, olyan kérdéseket tesznek például fel, hogy az illető szokott-e kölcsönkérni a játék miatt, vagy hogy gyakran gondol-e a szerencsejátékra.

Mindezek alapján a kutatók azt az eredményt kapták, hogy a 18-64-es korosztály öt százalékának volt a közelmúltban (azaz a megkérdezés előtti évben) problémája a szerencsejátékkal, az 5-ből két százalék pedig közepesen vagy kifejezetten problémás csoportnak számít. Ez 134 ezer embert jelentene, a statisztikai hibahatár miatt azonban lehetetlen pontos számot mondani, de az biztos, hogy legalább 70 ezren vannak, a számuk pedig megközelítheti a 200 ezret is. Ők azok, akiknek jelenleg is súlyos problémát okoz a túlzásba vitt szerencsejáték. Összehasonlításképpen: a Nemzeti Drog Fókuszpont tavalyi jelentése szerint a tiltott drogokat fogyasztók száma 150 ezerre tehető a felnőttek körében.

A fiatalok kapnak rá leginkább a játékra

“Problémás játékhasználatról akkor beszélünk, ha a szerencsejátékozás következtében a játékos személyes vagy társadalmi működésében problémák jelentkeznek, azaz, ha valakinek a kapcsolataira, a pénztárcájára, a munkájára vagy a lelki egészségére nézve a játék problémát jelent” – mondta Paksi Borbála. Mindenki ki van téve annak a veszélynek, hogy függővé váljon, de vannak csoportok, amelyek veszélyeztetettebbek.

A kutatásból kiderült például, hogy

• az idősebbek többet játszanak, mint a fiatalabbak,

• a férfiak körében magasabb nem csak a játékosok, de a problémás játékosok száma is,

• a nagyobb településeken élő,

• a szegényebb,

• a munkanélküli,

• illetve az alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkező emberek között szintén nagyobb arányban találni problémás játékosokat.

Külön ki kell viszont emelni a fiatalokat.

A kutatásokból ugyanis kiderült, hogy minél fiatalabban kezd el valaki szerencsejátékozni, annál nagyobb az esély arra, hogy problémás játékossá váljon,

másrészt pedig hiába játszanak többet az idősebbek, a fiatalabbak körében nagyobb arányú a problémás játékhasználat. Sőt, a 18 éven aluliak még a fiatal felnőtteket is verik, ha függőségről van szó.

Az ELTE külön kutatást végzett 2015-ben a serdülő korosztály játékhasználati szokásairól. A 12-20 éves fiatalok szokásait vizsgálták, és arra jutottak, hogy a 7-14. évfolyamra járó diákok közel háromötöde (58 százaléka) játszott már életében szerencsejátékot, a korosztály tizede pedig rendszeres játékosnak számít, azaz heti szinten játszik, annak ellenére is, hogy 18 éven aluliaknak tilos szerencsejátékoznia.

Ez azért probléma, mert míg a felnőtt népességben a problémás játékhasználók aránya 5 százalék, addig a diákok körében mindez 17 százalék. A kutatás szerint az esély arra, hogy a gyerek kapcsolatba kerüljön a szerencsejátékkal, 13 éves korig csupán húsz százalékos, ez azonban 18 éves korig 75 százalékra kúszik fel, azaz középiskolás korban a legtöbb diák kipróbál valamilyen szerencsejátékot. “Tekintettel arra, hogy fiatalkorban kezdett szerencsejáték nagyobb kockázatokat hordoz, különösen fontos lenne, ha prevenciós programokkal ki lehetne tolni az első szerencsejátékozás időpontját” – mondta Paksi Borbála. Érettebb fejjel ugyanis kevésbé jelenthet veszélyt a játék.

Trükköznek a nyerőgépekkel

A függőség kialakulása tekintetében egyes játékok nagyobb kockázatot jelentenek, mint mások. “Minden addíciónál központi jelentőségű az azonnaliság. A heroin sem lenne problémás szer, ha az adagolást követően csak két héttel fejtené ki a hatását, hiszen senki sem használná” – magyarázta Demetrovics Zsolt. A lottó például ilyen szempontból nem veszélyes.

"
Aki egy hetet képes várni arra, hogy megtudja, nyert vagy nem nyert, ott kevésbé valószínű a függőség

– mondta Demetrovics.

Fontos, hogy a játékos milyen gyorsan tud újra fogadni, és az is, hogy tudja-e szabályozni a tét nagyságát. A kaparós sorsjegy például bármikor újra vásárolható, s ez plusz kockázatot jelent, igaz a tét fix, ami viszont kisebb veszély. Demetrovics szerint fontos még az úgynevezett “majdnem nyertem” érzés is. “Ezt az a jelenség, amikor valaki veszít, de úgy érzi, hogy közel állt a nyeréshez” – mondta Demetrovics. Ilyen például, amikor a lottóban a 49-es helyet a 48-ast húzzák ki. Ilyenkor a játékos nagyobb eséllyel játszik újra, pedig valójában a húzásnak semmi köze sincsen ahhoz, hogy az ő tippje mennyire állt közel a kihúzott számhoz.

Jó tudni, hogy míg a lottóban ez is a véletlenen múlik, addig a sorsjegyeknél vagy a nyerőautomaták esetében a játékszervezők manipulálnak a jelenséggel. Ezért jön ki például a nyerőgépen sokszor két ugyanolyan forma (azaz csak a harmadik hibádzik), így a játékos úgy érzi, nem sok hiányzott a nyeréshez, és újra játszik.

A lottó oké, a póker viszont nagyon nem

De mivel játszanak a magyarok?

“A lottótípusú játékok a leginkább elterjedtek, a felnőtt népesség fele játszik vagy játszott már ötöslottóval” – mondta Paksi Borbála. A második helyen a hatos lottó áll, majd a kaparós sorsjegyek következnek, végül a skandináv lottó van még az élmezőnyben.

Ez jó hír, a lottó típusú játékok ugyanis nem számítanak kockázatos játékfajtának. Az ELTE rangsorolta is a játékokat az alapján, hogy mekkora kockázatot jelentenek.

A legveszélyesebb játékok ez alapján a nyerőautomaták, az élő, illetve az online kaszinók, az élő, illetve az online póker, de magas kockázatot hordoz a lóverseny és más sportfogadás is.

A lottójátékok alacsony kockázatú játékoknak számítanak, a tippmix, a kaparós sorsjegyek és a puttó pedig közepes kockázatúnak.

abc2

Texas Hold’em póker

Ez rávilágít arra is, hogy a szerencsejáték-függőség valójában nem azon áll vagy bukik, hogy az ember milyen gyakran szerencsejátékozik, hiszen a legnépszerűbb és leggyakrabban játszott játékok épphogy nem számítanak kockázatosnak, míg a kockázatos játékokat valójában nem játsszák sokan. A gond az, hogy a problémás játékosok körében nem a lottó a legnépszerűbb játék, hanem a sokkal veszélyesebb sportfogadások. A különösen veszélyeztetett korcsoportnak számító fiatalok körében pedig olyan közepes és magas kockázatokat jelentő játékok a leginkább népszerűek, mint a tippmix, a póker vagy a kaparós sorsjegy.

Degeszre keresik magukat a játékszervezők

A szerencsejáték jó biznisz, Magyarországon legálisan viszont csak pár piaci szereplő forgalmazhat vagy szervezhet játékokat. A mainstream szerencsejáték szervezést az állami tulajdonú Szerencsejáték Zrt. bonyolítja. Ők szervezik a lottósorsolásokat, a sportfogadásokat és ők árusítják a kaparós sorsjegyeket is. Ezzel irdatlan mennyiségű pénzt keresnek, 2015-ben a bevételük közel 350 milliárd forint volt.

A cégről viszont elmondható, hogy komolyan is veszi a játékfüggőség kialakulásának veszélyeit.

Az Abcúg kérésére össze is foglalták, mit tesznek a függőség kialakulásának megelőzéséért:

• Egyrészt csak alacsony és közepes kockázatú játékokat forgalmaznak (a legkockázatosabb játékaik a kaparós sorsjegyek).

• A reklámjaik nem célozhatnak sem 18 éven aluliakat, sem olyan érzékeny csoportokat, mint például a játékfüggők.

• Az internetes felületen a játékosok korlátozhatják a saját játékukat, limiteket állíthatnak be, sőt, akár ki is zárhatják magukat a játékból hónapokra vagy akár örökre.

• Együttműködnek az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal és az ELTE szerencsejátékos segélyvonalával, valamit tájékoztató füzeteket adnak ki és működtetnek egy weboldalt is kifejezetten a függőséggel kapcsolatosan, ez a www.maradjonjatek.hu.

• „Játék határokkal” – néven prevenciós programot indítottak általános és középiskolás diákok részére.

Az igazán kockázatos játékokat azonban nem a Szerencsejáték Zrt., hanem a kaszinók szervezik. A nyerőautomata és az élő kaszinózás a legveszélyesebb játékfajták, lényegében minden olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amely elősegítheti a játékfüggőség kialakulását.

A magyar kormány 2012-ben lényegében betiltotta a nyerőgépezést Magyarországon és néhány kivételtől eltekintve bezáratták a kaszinókat is. A megmaradt helyekre állami koncessziót írtak ki.

Így végül ma Magyarországon 9 helyen működhet élő kaszinó (5 hely Budapesten működik, a többi vidéki nagyvárosokban) és 8 helyen kártyaterem.

Mivel az élő kaszinó és a nyerőgépek számítanak a legkockázatosabb játékoknak, ezért e-mailben végigkérdeztük az összes magyar kaszinót arról, hogy van-e bármilyen társadalmi felelősségvállalási programjuk, vagy támogatnak-e bármilyen prevenciós kezdeményezést a játékfüggőség elkerülése végett. Érdemi választ csupán a legnagyobb cégtől, a budapesti kaszinókat üzemeltető, 2015-ben hatmilliárd forintos nyereséget termelő Las Vegas Casinótól kaptunk. Ők azt írták, hogy a kaszinóik működése mindenben megfelel a törvényeknek, a recepción például elérhetőek a játékosvédelmi tájékoztatók, a játékosvédelmi zöldszámot jól látható helyre kifüggesztették, az alkalmazottaik pedig kérdés esetén készséggel állnak a vendégek rendelkezésére.

Következő cikkünkben egykori játékfüggők mesélnek arról, hogyan kezdtek el játszani, mit veszítettek vele, és végül hogyan tudták kezelni a szenvedélybetegséget.

A játékfüggőséggel foglalkozó szervezetek elérhetőségeit itt találja, az ELTE játékfüggőknek szóló segélyvonalát a 06 (1) 411–6778 telefonszámon érheti el, a Névtelen Szerencsejátékosok közösségét pedig itt találja (és ezen a telefonszámon érhetőek el: +36-20-462-8304).


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Tölgyessy: Orbán megszegett egy súlyos tabut, miközben egyre inkább orosz mintára építi fel a társadalmat
Tölgyessy Péter szerint a rendszerváltó hangulat egyre több települést elér, és kezdik megunni Orbán Viktort. A politikai elemző a Partizán évadnyitó műsorában beszélt arról, miért látja veszélyben Orbán Viktor hatalmát, és hogyan próbálja a kormány mozgósítani a saját híveit.


Tölgyessy Péter úgy látja, Orbán Viktor most sokkal gyakrabban jelenik meg a nyilvánosság előtt, mint korábban. „Egész biztos, hogy átgondolta a helyzetet, a teljes politikai pályafutását. Szembesült azzal, hogy a trendek hallatlanul kedvezőtlenek a Fidesznek” – mondta. Hozzátette, hogy a miniszterelnök csak a saját táborának szóló fórumokon beszél, ami szerinte azt mutatja, hogy a saját közönségét akarja feltüzelni.

Az elemző szerint a Fidesz lefelé tartó pályán van. Példaként az MSZP összeomlását említette, amely korábban a legerősebb pártnak tűnt az országban.

„Ha Orbán elveszíti a hatalmat, az egész építmény, a rendszer romba dől, méghozzá pillanatok alatt”

– jelentette ki a Partizán évadnyitó műsorában.

A választások elhalasztásáról szóló találgatásokra úgy reagált: „Ez egy olyan félelem, ami nem valóságos. A Fidesznek meg kell győznie a választókat, hogy a változás, az veszélyes.” Tölgyessy szerint ha a voksolást elhalasztanák, azonnal kiesne Magyarország az unióból, és összeomlana a gazdaság.

Úgy látja, hogy a főváros és a nagyvárosok többsége végleg elveszett a kormánypártnak, a közepes települések is eltávolodhattak, és már csak a kisebb falvakban lehet igazán erős a Fidesz.

Közben a kormány havonta újabb „ajándékokat” ad a választóknak, mint a kedvezményes lakáshitel vagy a többgyermekes anyák adómentessége. „Ilyen mértékű osztogatásnak meg kellene fordítani a választást, de nem fogja” – mondta, hozzátéve, hogy a korrupció érzékelése és a magyar panaszkultúra erősebb.

Tölgyessy szerint három dolog változott meg: nincs gazdasági növekedés, a Fidesz leszállóágban van, és Orbán megszegte a tabut, hogy a politikai vezető ne gyűjtsön vagyont.

„Ferenc József, Horthy Miklós és Kádár János nem gyűjtött vagyont. Ez egy nagyon súlyos tabu volt” – hangsúlyozta. Úgy véli, Orbán Viktor próbálta a „hurkatöltő, pálinkafőző, hozzánk hasonlóan meghízó politikus képét” magára venni, de ez a kép megsérült.

Az elemző szerint az Orbán-rendszer egyre inkább orosz mintára építi fel a társadalmat. Példaként a Pride betiltásának tervét említette. „Magyarországon csak 34 százalékos az ukrán EU-tagság támogatása: a háború kérdésében a fideszes politika hallatlanul sikeres” – tette hozzá. „Magyar Péter nem is mer ellentmondani neki ebben a dologban.”

Szerinte a választás arról fog szólni, hogy az ország folytatja-e szabadelvű hagyományait, vagy az állam orosz mintájú, piramisszerű hatalmi rendszere erősödik.

Tölgyessy arról is beszélt, hogy az orosz agresszió megteremtette az ukrán nemzetet. Magyarország azzal, hogy Ukrajnával szemben az agresszor mellé áll, azt a jogot vitatja el az ukránoktól, hogy nem akarnak orosz alattvalók lenni. „Nem találok rá szavakat, hogy ez mekkora tagadása a régi magyar hagyománynak.”

A háború valójában egy súlyos orosz kudarc Tölgyessy szerint, iszonyú vérveszteségek árán tud csak egy-egy falut elfoglalni – fogalmazott.

Az Egyesült Államokkal kapcsolatban pedig így nyilatkozott: „Hihetetlen mértékig átalakította a világot. A legjobb amerikai elemzők állítják, hogy a roosevelt-i New Deal óta nem voltak olyan jelentős változások, mint amiket a Trump csinál.”

A politikai elemző szerint egyre erősebb a rendszerváltó igény, amit a Tisza párt előretörésében látni. Úgy véli, sok száz új politikus léphet be a közéletbe, és a választás népszavazásszerű lehet: arról szólhat, hogy akarják-e az emberek, hogy Orbán folytassa a kormányzást. „Nem volt még az újkori magyar történelemben ennyire fölkészületlen és alakulatlan párt, mint a Tisza, de ennek a választásokig nem tulajdonítok túl sok jelentőséget” – mondta.

Tölgyessy szerint a rendszerváltó hangulat egyre több települést elér, és kezdik megunni Orbán Viktort. Úgy gondolja, Magyar Péter támadhatatlan a Fidesz számára, mert híveinek reményt ad, és pártja száguldásban van. A Tisza tábora azonban nagyon vegyes, régi ellenzékiek és új fideszes szavazók is vannak benne.

A kampány szerinte rendkívül dühös lesz, és a tiszások lelkesedése nagyobb, mint a fideszeseké. „Lehetséges, hogy rosszabb lesz, de ha marad a Fidesz-rendszer, az csak egy ismert rossz. A váltás egy hatalmas kaland, ami nagyon rosszul is végződhet. Ennyire még sohasem aggódtam az országért” – összegezte Tölgyessy Péter.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Indul az Otthon Start: egyértelműen a panellakások lesznek a legkapósabbak
A panelek árai meredeken el is indultak felfelé. Budapesten az Otthon Startnál szóba jöhető lakások kínálata csökkent, miközben a kereslet megduplázódott. Az új lakások megjelenése később változtathat majd a matekon - mondja Balogh László ingatlanszakértő.


Egymásra licitáló vásárlók, a bútorokat és a parkolóhelyeket külön szerződésben felszámító eladók, egyre nehezebben kiadható albérletek, épp az induláskor egy hétre szünetelő földhivatalok, rohamra készülő bankok - az elmúlt hetek hírei arról szóltak, hogy az Otthon Start sokak fantáziáját megmozgatta, és komoly hatással lehet az ingatlanpiacra, valamint a lakáshitelezésre.

A legnagyobb hazai ingatlanportál, az ingatlan.com közben egy meglepő felméréssel jött ki nemrég: saját adatbázisuk alapján arra jutottak, hogy miközben a teljes lakáspiacon emelkedtek az árak, a program feltételeinek megfelelő használt lakások medián négyzetméterára országosan csökkent. Igaz, az is kiderült, hogy például a panellakásokra, vagy a program szempontjából népszerűbb budapesti kerületekre ez korántsem igaz. Balogh Lászlóval a részletekről beszélgettünk.

– Ma indul élesben az Otthon Start. Az elmúlt időszak alapján azt írták, a bejelentés óta Budapesten 3,5%-os áremelkedés volt, vidéken pedig 4,6%. A programnál szóba jöhető, tehát a másfél milliós négyzetméterár alatti és 150 millió Ft-nál olcsóbb ingatlanoknál azonban országosan más a helyzet. Hogy lehet ez?

– A tanyákat, házrészeket és más, marginális szerepet játszó kategóriákat nem vizsgáltuk, hanem a hat legnépszerűbb típust: a társasházi lakások közül a panelt, a téglát és a csúsztatott zsalust, a házak közül pedig a sorházat, a kertes házat és a családi házat. Ezek adják a lakóingatlanpiac legnagyobb részét. Megnéztük, hogyan viselkedtek ezen belül azok a lakások, amelyek megfelelnek az Otthon Start feltételeinek, és hogyan azok, amelyek nem. Tehát amelyek a másfél milliós négyzetméterár-korlát felett vannak, illetve a 100, illetve a 150 milliós értékhatár felett.

Azt láttuk, hogy az Otthon Startos lakások medián négyzetméterára országos szinten 1%-kal csökkent, miközben a teljes kínálatban, ugyanezen hat legnépszerűbb típus esetében az ár nőtt.

Ez azt jelenti, hogy a teljes piac csak úgy tud drágulni, ha azok az ingatlanok, amelyek nem felelnek meg az Otthon Startnak, jobban drágulnak annál, amennyivel az Otthon Startos lakások ára csökken. A teljes kínálat drágulása 1%-os volt. Az átlag persze csalóka, ezért megnéztük településtípusonként és ingatlantípusonként is. Így jöttek ki az ön által említett számok is: Budapesten 3,5% körüli, a megyei jogú városokban 1,5%, a városokban 0,4%, a községekben pedig 0,3%-os volt a lakásdrágulás az elmúlt közel két hónapban.

– Korábban beszéltünk arról, hogy leginkább a panelek lesznek keresettek, nagy része meg is felel az Otthon Start feltételeinek. Itt hogy alakultak a számok?

– A panelek mindenhol átlag felett drágultak.

Budapesten kb. 3,5%-kal, a megyei jogú városokban és a kisebb városokban 2% körül, a városokban 5%-kal, a községekben pedig, ahol kevés panel van, szintén 3% körüli volt az áremelkedés.

Ennek oka, hogy az Otthon Startos kereslet jelentős része a paneleknél csapódik le, hiszen ezek azok a lakások, amelyek nagyrészt megfelelnek a program feltételeinek. Ráadásul kb. 25–26%-kal olcsóbbak, mint a hasonló helyen lévő, hasonló állapotú téglaépítésű ingatlanok.

– Ha az Otthon Startos panelek ára nőtt, minek kellett csökkennie ahhoz, hogy a matek kijöjjön, vagyis hogy összességében az Otthon Startos lakások négyzetméterára csökkenjen?

– A panelek csak egy részét adják a piacnak. Az átlagos négyzetméterár csökkenése nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy konkrét lakás olcsóbb lett, hanem azt, hogy a kínálatban nagyobb arányt képviselnek az olcsóbb ingatlanok. Az is igaz, hogy Budapesten jobban csökkent a kínálat, mint a kisebb településeken, így a kisebb települések súlya nőtt, márpedig ott alacsonyabb a négyzetméterár. Ezért tudott az átlag csökkenni.

– De abban egyetérthetünk, hogy a legtöbben inkább városokban fognak lakást keresni.

– Igen, a kereslet főleg a nagyobb városokra koncentrálódik, mert a kistelepüléseken kisebb a forgalom. Például a program kihirdetése előtti héthez képest az augusztus 20. előtti héten már 90%-kal több érdeklődést mértünk eladó lakásokra és házakra.

Minél nagyobb volt a település, annál nagyobb volt a kereslet: Budapesten 94%, a megyei jogú városokban 110%, a városokban 84–85%, a községekben pedig 64–65% volt a növekmény.

Tehát minél kisebb egy település, annál kevésbé nőtt intenzíven a kereslet.

– Tehát ahol nagyobb a kereslet, ott az Otthon Startos lakásoknak is emelkedett az ára. Aki nagyobb városban akar lakást venni, inkább áremelkedéssel néz szembe, nem árcsökkenéssel...

– Igen, és ez a számokból is látszik. A teljes kínálatra vetített négyzetméterár-növekedés a nagyobb településeken sokkal magasabb volt, mint a kisebbeken.

– Van-e elég lakás az Otthon Startos kategóriában? Nem hajtja-e fel a kereslet az árakat egészen a megszabott plafonig?

– Hogy elég-e, az relatív. A vevők szerint sosem elég. Az eladók viszont nyilván azt fogják mondani, hogy bőven elég, mert így kevésbé kell versenyezniük a vevőkért, könnyebben emelhetik az árakat. Érzékelhető, hogy a tulajdonosok és a közvetítők is egyre több hirdetést adnak fel, mert őket is megmozgatja a kereslet. De a kínálat növekedésének dinamikája nem olyan erős, mint a keresleté, ezért emelkednek az árak. Egy dolgot érdemes hozzátenni: most csak használt lakásokról beszélünk.

Ha megjelennek a nagyobb városokban az új fejlesztések másfél milliós négyzetméteráron, azok széthúzhatják a piacot.

Mert ha ugyanannyiért van új és használt lakás, akkor a vevők inkább az újat választják.

– És akkor a használtak árát lejjebb nyomhatják az újak?

– Én inkább azt mondanám, hogy lassítják a drágulást. Ritka, hogy ténylegesen csökkenjenek az árak. De ha új és használt lakás is kapható másfél milliós négyzetméteráron, akkor a vevők inkább az újat választják, mert az műszakilag korszerűbb.

– Amikor múltkor beszéltünk, akkor még csak a spekuláció volt, most viszont már vannak számok is. Akkor megkérdeztem, hogy érdemes-e rohanni, és azt a választ kaptam, hogy nem. Ez most is így van?

– Rohanni most sem érdemes. Akkor még nem volt rendelet, most már ismerjük a részletszabályokat. Inkább azt kell nézni, kinek mi fér bele. Sokan már előzetes hitel-előminősítést kérnek, hogy tudják, mennyi hitelre jogosultak, és ezzel az igazolással tudnak alkudni az eladóval.

– Tehát ilyen trükkökkel felvértezve lehet nézelődni. És minél előbb lép valaki, annál olcsóbban tud vásárolni, mert az árak idővel nőnek.

– Igen, ezért érdemes előminősítést kérni. Ha valaki lefoglalóz egy lakást, majd kiderül, hogy nem hitelképes, nagyot bukhat. Egy ilyen előminősítéssel ezt a csapdát el lehet kerülni.

– Ez online is elindítható?

– Igen, és a tapasztalataink szerint a bankok nagyjából egy napon belül visszajeleznek. Több banktól is lehet előminősítést kérni, és akkor az ajánlatok között lehet válogatni.

– Szeretnék felolvasni egy kommentet egy Otthon Start Facebook-csoportból: „Sziasztok! Oda jutottunk, hogy a harmadik lakásról csúszunk le, mert készpénzben leraknak mások 100 milliókat. Mikor meghallják, hogy hitelre vennénk, Otthon Startra, már ott azt mondja az ingatlanos, hogy nem fog működni, sajnálja, de az nagyon hosszú folyamat és bizonytalan. Más is járt így? Budapesten a tapasztalat, peremkerületben.” Ez általános, vagy peches eset?

– Inkább peches. Kevés olyan vevő van, aki azonnal 100 milliót le tud tenni. Akik megtehetik, általában befektetők, vagy olyan tulajdonosok, akik most adták el lakásukat, és gyorsan tovább akarnak lépni. De az igaz, hogy az eladók valóban jobban szeretik a készpénzes vevőket.

– Hosszú az ügymenet a hitelnél?

– Ez attól függ, de a bankok felkészültek. Ráadásul 30%-kal kevesebb hiteligénylés volt a nyáron, mert sokan kivártak szeptemberig, hogy Otthon Start-hitelt vehessenek fel. Tehát van kapacitás. A legnagyobb buktató az értékbecslés lehet.

– Mennyire lehet probléma az értékbecslés, ha közben nőnek az árak?

– A banki értékbecslések mindig megvalósult tranzakciók alapján készülnek. Ez gond lehet, ha az eladó magasabb árat szab, viszont a közelmúltban még alacsonyabb árakon zárultak az adásvételek.

Ha az értékbecslés alacsonyabb, akkor a bank nagyobb önrészt vár el.

Ha pedig 20%-nál nagyobb az eltérés, akkor jogszabály tiltja a hitelnyújtást.

– 20%-os drágulás azért nem történt, igaz?

– Ezek átlagok. Egy-egy lakásnál akár előfordulhat ennél nagyobb eltérés is, tehát nem zárható ki teljesen.

– Várható, hogy megjelennek lakásnepperek, akik felvásárolják a lakásokat, majd továbbadják?

– Ez csak akkor érné meg, ha rövid távon drasztikus áremelkedés lenne. Budapesten nem valószínű, mert ott van a másfél milliós korlát: ha ennél drágább egy lakás, nem jogosult Otthon Startra. Ez fékezi az árnövekedést.

– Minden tiszta már?

– Biztos lesznek még pontosítások, banki gyakorlatok, minisztériumi állásfoglalások, akár jogszabály-módosítások is. Ez minden állami támogatásnál így volt.

– Az Otthon Startos ármozgások kihatnak a programon kívüli ingatlanokra is?

– Igen, mert aki eladja az első lakását egy mostani első lakásvásárlónak, az is tovább tud lépni, és ez láncreakciót indíthat. A számok is mutatják, hogy a teljes kínálat nagyobb arányban drágult, mint az Otthon Startos lakások. Az Otthon Startos ingatlanoknál a másfél milliós plafon lassítja a növekedést, míg a programon kívüliek szabadabban drágulnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Az első napon alig találkoztunk otthon startos ügyfelekkel a bankokban - csak hétfő éjjel jelent meg az önrészről szóló rendelet
Hétfőn elmaradt a nagy roham. Ebben közrejátszhatott az önrész körüli bizonytalanság is: a Magyar Közlönyben csak az éjjel jelentek meg az új szabályok, amik a 41 éven felülieknél is lehetővé teszik a 10 százalékos önrész elfogadását. De Budapesten a földhivatalok leállása sem segít.


Az előzetes érdeklődések alapján várható volt, hogy az Otthon Start elindulásának napján megrohamozzák a bankokat a lehetőséggel élni kívánó (és tudó) honfitársaink. A bankok is erre készültek, néhány bank az előírt 3 százalékos kamatplafon alá is ígért.

Ezzel szemben egy sor budapesti pénzintézetet kerestünk fel, és mindenhol csend volt. Útba ejtettük az OTP, az Erste, a Unicredit Bank, az MBH, és a Raiffeisen fiókjait, több helyen is. Az egyik banki munkatárs azt mondta,

bár egész augusztusban sokan érdeklődtek a hitel iránt, de az első napon alig találkoztak otthon startos ügyfelekkel.

Például aki ezt az információt adta, egyetlen egyet sem látott hétfőn, pedig akkor már jócskán délután volt. Amikor végre egy MBH bankfiókban a szokásos 2-3-nál több ügyfelet láttunk, rákérdeztünk a recepciósnál, hogy van-e köztük Otthon Startot intéző, de határozott nem volt a válasz.

Hogy mi lehet ennek az oka, arról több magyarázatot is hallottunk.

Budapesten pont szeptember első hetében állt le a Földhivatal, azaz jóval nehezebbé vált a szerződésekhez szükséges tulajdoni lapok beszerzése, az adásvételik leadása, pedig ez feltétele a hitelfolyamat elindításának.

Az önerő körül is bizonytalanság volt egészen az utolsó pillanatig.

Bár a kormány azt ígérte, mindenki 10 százalékos önrésszel veheti fel az új hitelt, a Magyar Nemzeti Bank szabályai ezt csak a 41 éven aluliaknál tették lehetővé, a többiektől 20 százalékot kellett megkövetelniük a bankoknak. Csak hétfő délután jelentették be, hogy ezen változtatnak, és az új rendelet csak az éjszaka jelent meg a Magyar Közlönyben.

Ebben egyben egy szigorítással is szembesülhettek az új hitelre pályázók: ezentúl a magasabb (a kereset arányában 60%-os) eladósodottsághoz 600 ezer forint helyett már 800 ezer forint igazolt nettó jövedelemet kell megkövetelniük a bankoknak. Azt nem tudni, hogy emiatt hányan esnek el attól, hogy igénybe vehessék a legmagasabb, 50 milliós támogatott kölcsönt.

Azt kérdésünkre több bankfiókban is egybehangzóan állították, hogy amikor majd valóban beindul a roham,

az Otthon Startos hitelek akkor is prioritást élveznek, hasonlóan például a Babaváró hitelhez.

Ez azt jelenti, hogy öt munkanap alatt döntés is várható, ha az igénylő mindenben megfelel a feltételeknek. Hogy mire érdemes odafigyelni, és kell-e sietni, arról az alábbi interjúban írtunk részletesen.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
„A 9 százalékot azt komolyan gondoltuk, de...” - ezt mondta valójában Tarr Zoltán a TISZA szja-val kapcsolatos terveiről
A kormánypárti sajtó szerint a TISZA alelnöke elismerte, hogy felszámolnák az egykulcsos adót és brutális adóemelésre készülnek. Megnéztük az etyeki belső fórumról készült teljes videót, mit is mondott a politikus ténylegesen Magyar Péter pártjának terveiről.


„Nem lennék Tarr Zoltán helyében. Magyar Péter most nyilván őrjöng miatta, és minden sz@rnak elhordja, hogy miért kellett össze-vissza pofáznia az eltitkolt adóemelési tervről, miközben Ő az országjáráson próbálja átverni az embereket az ellenkezőjével” - írja Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője arról a videóról, ami a TISZA etyeki belső fórumán készült, és amit a Magyar-kút Tisza Sziget nyilvános YouTube-csatornájára maguk a tiszások tettek ki nemrég.

A fideszes politikus és a kormánypárti sajtó szerint a TISZA alelnöke a fórumon elismerte, hogy „brutális adóemelésre készülnek, de erről még beszélni sem szabad.” Mindezt azután, hogy az Index egy névtelen „belső feljegyzésre” hivatkozva azt írta, a Tisza megszüntetné az egykulcsos személyi jövedelemadót, az átlagbér is 22 százalékos adósávba esne, 1 millió 250 ezer forint felett pedig 33 százalék lenne az adó.

Magyar Péter szerint ebből az egészből egy szó sem igaz, sőt, csökkentenék is az SZJA-t, ahogy megígérték, 15%-ról 9%-ra.

A Tarr Zoltán-féle fórumból a kormánypárti sajtó összevágott egy montázst, ami szerintük alátámasztja az Index értesüléseit. Mi megnéztük a teljes videót, amiből kiderül például, hogy eddig Tarr vezette a kormányzásra való felkészülést a TISZÁ-n belül, ezt a funkciót most adta át valaki másnak.

Az alelnök egy kérdésre válaszolva valóban beszélt a személyi jövedelemadóról is. Kijelentette:

„Amiről beszélünk, a 9%-ot azt komolyan gondoltuk. És amit mondunk, azt próbáljuk majd csinálni.”

Ugyanakkor hozzátette, ez egy olyan kérdés, amiről beszélgetni kell. Csakhogy szerinte ennek nem most van itt az ideje, mert vannak bizonyos témák, bizonyos kérdések, amik tabuk a magyar társadalomban. Annyira túlfűtött a hangulat, hogy nem lehet róluk értelmesen beszélni.

„Most egy olyan kérdést vetett fel, amiről tipikusan nem szoktunk beszélni. Mert ha valamit most mondok, ezt össze lehet úgy rakni, hogy akár bukás is lehet a választásokon” - fogalmazott a politikus. Aztán mégis részletesen belement a kérdésbe, mert „tanulságos”.

Szerinte az egykulcsos szja-ról az emberek nagy része azt gondolja, hogy igazságos. „Hogyha mindenki ugyanannyit fizet, akkor az egy igazságos dolog.” Emiatt nem időszerű a téma egy választási kampány közepén.

„Ez az a változás, amit a TISZA meglátott, és Péter meglátott. Nem lehet dolgokról beszélni, amikről mások másképp beszélnek, és az emberek meg elhiszik.”

Tarr Zoltán ezt részletesebben is kifejtette a belső fórumon.

„Most nem lehet erről beszélgetni. Magunk között természetesen lehet, és majd ha ez kikerül, akkor magyarázkodok, de annak se lesz semmi értelme. Tehát magunk között lehet beszélgetni most, de egyébként nem lehet erről beszélgetni. És számtalan olyan dolog van, amiről nem lehet beszélgetni. Ezért mondjuk azt nagyon határozottan, hogy nagyon sok mindent lehet, választást kell nyerni, és utána mindent lehet. Meg kell nyerni a választást. És ez nem azt jelenti, hogy mindenáron meg kell nyerni, nem azt jelenti, hogy hazudunk, füllentünk, hátba támadunk, hanem ahhoz, hogy eljussunk abba az állapotba, hogy lehessen normálisan beszélgetni, ahhoz meg kell teremteni ennek a feltételeit. Ennek a feltételeit úgy lehet megteremteni, hogy megnyerjük a választást.”

A fórumon elhangzottakból annyi egyértelműen látszik, hogy az ellenzéki párton belül komolyan gondolkodnak azon, hogy visszahozzák a többkulcsos, progresszív adózást, amikor azok, akik többet keresnek, arányaiban is több adót kell, hogy befizessenek.

Dálnoki Áron, a TISZA gazdaságfejleszési bizottságának tagja a fórumon meg is szavaztatta a résztvevőket, az egykulcsos vagy a többkulcsos adót támogatnák-e inkább. A jelenlévők 80-85%-a szerinte a többkulcsos adó mellett tette le a voksát. Dálnoki szerint az egykulcsos adónak is vannak előnyei, de egy ilyen rendszerben a szegények fizetnek többet, ugyanis az szja mellett őket arányaiban jobban sújtja a magas ÁFA, ami az élelmiszervásárlásokat terheli, és a gazdagok alapvetően nem munkajövedelemből, hanem tőkejövedelemből élnek, ami után még alacsonyabbak az adók.

Tarr Zoltán szerint egy adórendszer mögött alapvető társadalmi igazságossági, családtámogatási, és egyéb más koncepciók húzódnak.

„És amikor mi azt mondjuk, hogy egy adórendszer átgondolásban vagyunk, akkor ez nem pusztán a gazdasági összefüggések mérlegelése. Hanem ez alapvetően egy társadalompolitikai kérdés, hogy milyen az adórendszer. És hogyha a társadalompolitikai kérdésekben közös nevezőre tudunk jutni, és megértjük, hogy az egész erről szól, akkor tudunk az adórendszerről is beszélgetni. Önmagában az adórendszert az lehet jobbra-balra huzigálni, de összességében az egy eszköze annak, hogy egy jó országban éljünk. Jó országban szeretnénk élni, ahol békesség, nyugalom van, az emberek megbecsülik egymást, mi az az adórendszer, ami ezt lehetővé tudja tenni? Hogy tud egy igazságos élet lenni, ami az adórendszerében is igazságos?”

Tarr Zoltán azonban az etyeki fórumon hozzátette, azért is korai még egy ilyen beszélgetés, mert fogalmuk sincs az adatokról.

„Nem tudjuk, hogy mi a helyzet az országban, aki azt mondja magáról, az se tudja. Nincsenek elfogadható, normális adatok. A másik az, hogy felelősségteljesen kell ezekhez a kérdésekhez hozzányúlni, és meg kell beszélni bizonyos dolgokat, hogy mit szeretnénk, és ahhoz képest lehet egy adórendszerhez, egy egészségügyi rendszerhez, és sok minden egyébhez hozzányúlni.”

A teljes videó

Link másolása
KÖVESS MINKET: