A mikroRNS felfedezéséért ítélték oda az orvosi-élettani Nobel-díjat idén

Új verziót kapott a Mágneses Világmodell (World Magnetic Model, WMM), ami a következő öt évre előrejelzi a Föld mágneses mezejének változásait – írta meg a 24.hu.

A mágneses térben történő elmozdulások nem új keletűek: a bolygónk folyton változó külső magja, ami olvadt vasból áll, évmilliárdok óta létrehozza és fenntartja a mágneses mezőt a geodinamo nevű folyamat révén. A mágneses északi pólus azonban nem marad egy helyben, évente több tíz kilométert is arrébb vándorol. Az elmúlt években például a kanadai sarkvidékről Szibéria felé kezdett tolódni, miközben a mágneses déli pólus sokkal kevésbé mozgékony.

A WMM új verzióját általában ötévente adják ki, a mostani frissítés ehhez igazodva történt.

Jóformán mindenki ismeri a Biblia történetét Ádámról és Éváról. Az első emberpár a keresztény hitvilág szerint a Földön élt, és minden ember őket tekintheti közös ősének. Bár ez a történet sokak számára csupán vallási mese, egyre több kutatás támasztja alá, hogy bizonyos elemei akár igazak is lehetnek, írja a Daily Mail.

Létezhetett az Édenkert?

A Biblia szerint Ádám és Éva az Édenkertben éltek, egy bőséges, termékeny területen, amelyet négy folyó övezett: a Pison, a Gilon, a Tigris és az Eufrátesz. Míg a Tigris és az Eufrátesz ma is létező folyók, a másik kettő helyzete ismeretlen. A tudósok egyik vezető elmélete szerint az Édenkert a mai Mezopotámia területén lehetett, amely a Tigris és az Eufrátesz között húzódik, és olyan területeket foglal magában, mint Irak, Kelet-Szíria és Délkelet-Törökország.

Ez a régió, amelyet az ókori görögök „termékeny félholdként” is emlegettek, az emberi civilizáció bölcsője lehetett. Itt történt az első gabonafélék termesztése és állatok háziasítása 10-20 ezer évvel ezelőtt, amely lehetővé tette az emberi közösségek számára az állandó települések kialakítását. Eric Cline, a George Washington Egyetem régésze szerint az Édenkert története összhangban áll a területről származó régészeti és szöveges bizonyítékokkal.

A professzor szerint az Édenkert története akár a sumér mitológiából is származhat. A sumérok, az első ismert civilizáció, a világ keletkezéséről szóló Enúma Elis mítoszukban egy ősi, kaotikus víztömegből származtatják a mennyet és a földet – hasonlóan a Genezis leírásához.

Genetikai Ádám és Éva

A modern genetikai kutatások szerint valóban létezhetett egy közös női és férfi ős, akiket „mitokondriális Évának” és „Y-kromoszómás Ádámnak” neveznek. Az 1980-as évek óta végzett genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy minden ma élő ember DNS-e visszavezethető egy közös női ősre, aki körülbelül 200 000 évvel ezelőtt élt Afrikában. A férfi Y-kromoszóma szintén egyetlen őstől származik, aki hasonló időszakban élt.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a tudósok nem gondolják, hogy ez a két személy egy pár volt, vagy hogy ők lettek volna az egyetlen emberek a Földön. Ez a két ősi ember valószínűleg több ezer év különbséggel élt, és a statisztikai valószínűségnek köszönhetően váltak az emberiség közös őseivé.

Tudomány és vallás összefésülése

Dr. Joshua Swamidass, a Washington Egyetem biológusa szerint a tudomány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az emberiség egyetlen párostól származzon. Swamidass szerint a genetikai bizonyítékok alapján nincs akadálya annak, hogy Ádám és Éva valóban léteztek, bár nem feltétlenül úgy, ahogy azt a Biblia leírja.

William Lane Craig filozófus egy lépéssel továbbmegy, és azt állítja, hogy Ádám és Éva az első valódi emberek lehettek – azok, akik képesek voltak absztrakt gondolkodásra, szimbolikus kommunikációra és technológiai újításokra. Craig szerint Ádám és Éva akár a Homo heidelbergensis fajhoz is tartozhattak, amely 750 000–1 millió évvel ezelőtt élt, bár ez a teória nem találkozik a bibliai Édenkert elhelyezkedésével.

Különös témát boncolgat egy tudományos videó. Arra keresi a választ, hogy mi történne, ha egy űrhajós a világűrben halna meg. Mit lehet kezdeni egy holttestettel, és mai ismereteink szerint mire kéne felkészülnie a többi asztronautának.

Egy esetleges halál számos kérdést vet fel. Hova helyezzék a holttestet, hol temessék el, hogy jutassák vissza a Földre, vagy szennyezék vele az űrt?

A NASA-nak és Chris Hadfieldnek is, a Nemzetközi Űrállomás egykori parancsnokának is vannak erre elképzelései. Az űrhajós elárulta, hogy kiképzésük során erre is felkészítették őket.

Néhány dolgot elmesélt: a gravitáció hiánya miatt a vér nem gyűlik össze az alsó végtagokban, de a hullamerevség bekövetkezik. Ha van oxigén, akkor a baktériumok is működnek, ha nincs, akkor lassabb vagy el sem indul a bomlási folyamat. Az űrben sok földi tényező hiányzik, így ez a folyamat elvileg elmaradhat.

A Marson például a sivatagi körülmények miatt kiszáradna a test, majd elporladna. A Holdon megfagyhat vagy felforrhat a test. Így a holdéjszaka idején - 14 földi nap - a test megfagy, nem indul meg a bomlás, és "holdmúmia" lesz a holttestből.

Chris Hadfield szerint, ha az ő egyik társával történt volna ilyen, akkor az űrruhában a légzsilippel határolt térbe vitte volna.

Mi lenne a megoldás például egy hosszú úton?

A NASA - figyelve arra, hogy ne szennyezze a Naprendszert - azt tartja jó megoldásnak, ha elhamvasztják a testeket. Ha ez nem megoldható, akkor

amit utána visszajuttatnak a Földre.

VIDEÓ: Ilyen lenne a robot

Forrás: Index

Egy friss kutatás eredményei ismét ráirányították a figyelmet arra, milyen egészségügyi kockázatokat rejthet a műanyag palackok használata. Akár csak alkalmanként iszik palackozott vizet, akár mindennap fogyasztja, a szakértők most arra figyelmeztetnek: itt az ideje átgondolni ezt a szokást – írja az Unilad.

A Columbia Egyetem, a Lamont-Doherty Földtudományi Obszervatórium és a Rutgers Egyetem kutatói által végzett vizsgálat szerint a műanyag palackokban található apró, úgynevezett nanoműanyag-részecskék komoly egészségügyi problémákat okozhatnak. Az eredmények szerint egy átlagos műanyag palackban literenként 240 ezer ilyen részecske található – ez 10-100-szorosa a korábbi becsléseknek.

De nem csak a nanoműanyagokkal van gond. A palackokban található ftalátok (az iparban elsősorban lágyító szerként alkalmazott szerves vegyületek) szintén veszélyesek lehetnek az egészségre. Az amerikai National Institute of Environmental Health Sciences szerint ezek az anyagok kapcsolatba hozhatók fejlődési, agyi, immun- és reprodukciós problémákkal.

„Korábban ez a terület szinte teljesen feltáratlan volt. A toxicitási vizsgálatok eddig csak találgatták, mi lehet a műanyagokban” – mondta Beizhan Yan, a kutatás egyik társszerzője. „Ez a tanulmány lehetőséget ad arra, hogy egy eddig rejtett világot vizsgáljunk meg közelebbről.”

A kutatók figyelmeztetnek: a műanyag nem csak a palackozott vízben jelent problémát. Olyan hétköznapi termékek csomagolásában is jelen lehet, mint a majonéz vagy a ketchup.

„Ez az eredmény új nézőpontot adhat a műanyagok emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatásainak megértéséhez” – mondta Qixuan Chen, a Columbia Egyetem közegészségügyi iskolájának docense.

A kutatásban részt vevő Wei Min arra is rámutatott, hogy nem a nanoműanyagok mérete a legnagyobb gond, hanem a számuk. „Minél kisebbek a részecskék, annál több van belőlük, és annál könnyebben juthatnak be a szervezetünkbe” – mondta.

A kutatók szerint itt az idő, hogy fenntartható, újrahasználható anyagokból készült palackokra váltsunk. Ez nemcsak a saját egészségünket védi, hanem a környezet terhelését is jelentősen csökkentheti.