Dulakodásba fulladt a Momentum akciója az MTVA épületénél Orbán Viktor rádiós interjúja előtt – videó

Donald Trump nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz szerint „némi óvatos optimizmus” van arra, hogy tűzszüneti megállapodás születhet az ukrajnai háborúban – írja a Politico. Ezt csütörtök este nyilatkozta, miután Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja Moszkvában találkozott Vlagyimir Putyinnal.

A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov közölte, hogy az orosz elnök csütörtök este fogadta Witkoffot.

Peszkov szerint Trump és Putyin közvetlen egyeztetése „szükséges”, de ennek időpontjáról még nem született döntés.

A héten Szaúd-Arábiában tárgyalásokat folytattak az Egyesült Államok és Ukrajna képviselői. Kijev beleegyezett egy 30 napos tűzszünetbe, de csak abban az esetben, ha Moszkva is így tesz. Putyin csütörtökön jelezte, hogy támogatja a fegyvernyugvást, de több feltételt is szabott, amelyek késleltethetik a megállapodást.

Mike Waltz a Fox News műsorában elmondta: „A diplomáciai ingajárat zajlik … különmegbízottunk, Witkoff a helyszínen dolgozik, és hozza vissza az információkat, hogy kiértékelhessük őket.” Kiemelte, hogy „mindkét félnek vannak követelései”, és ezekben kompromisszumokat kell találni.

A tárgyalások részleteiről is beszélt. Elmondása szerint az amerikai és az ukrán fél Szaúd-Arábiában részletes egyeztetést folytatott.

– mondta Waltz.

A Fox News műsorvezetője, Sean Hannity arról kérdezte Waltzot, milyen feltételekkel képzelik el a tűzszünetet. Felmerült egy amerikai–ukrán ásványkincsekre vonatkozó megállapodás, európai csapatok bevonása a béke fenntartására, Ukrajna NATO-csatlakozási terveinek feladása, valamint a Donbász egyes területeinek átadása.

Waltz erre így válaszolt:

Hozzátette, hogy a Trump-kormányzat célja egy „tartós béke”, amelyben Ukrajna „európai vezetésű biztonsági garanciákat” kapna.

(via 444)

90 éves korában meghalt Vitár Róbert sportriporter – tudta meg a Blikk.

Vitár Róbert 1934. augusztus 29-én született Budapesten. A zuglói Szent István Gimnáziumban tanult, majd a Pedagógiai Főiskola könyvtár szakán szerzett diplomát. Pályafutását a Gorkij Könyvtárban kezdte, 1958-ban pedig a Magyar Televízióhoz került, ahol előbb az archívumban, később a sportosztályon dolgozott.

1962 és 1968 között a Medicina Könyvkiadó sportszerkesztőségében tevékenykedett, majd a Lobogó sportrovatának vezetője lett. 1970-ben visszatért a Magyar Televízió sportosztályára és a Telesporthoz. Több sportág közvetítésében is részt vett, síugrást és ritmikus gimnasztikát is kommentált. Négy téli olimpiáról tudósított: Innsbruck (1976), Lake Placid (1980), Szarajevó (1984) és Calgary (1988). 1960 és 1973 között Tárnoki László fedőnéven jelentéseket írt az állambiztonságnak.

A Testnevelési Főiskolán sportszervezői diplomát szerzett. 1980 és 1984 között a Magyar Tornaszövetség ritmikus sportgimnasztikai szakbizottságának elnökhelyettese, majd elnöke volt.

1996-ban nyugdíjba vonult, de még 2002 elejéig az Eurosport munkatársa volt.

(via Blikk)

Orbán Viktor miniszterelnök az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 177. évfordulója alkalmából levelet intézett a külhoni magyarokhoz – számolt be róla az MTI. A miniszterelnök sorait nemcsak a szomszédos országokban, hanem világszerte idézik majd a nemzeti ünnepünk alkalmából.

Hitték: a világ célja a boldogság, ehhez pedig a legfőbb eszköz a szabadság. Ezt hagyták zsinórmértékül ránk is. Mi, magyarok ezért 2025-ben sem kívánunk mást, minthogy teljes életet élhessünk: szabadon, korlátozás nélkül használhassuk anyanyelvünket, jelképeinket, és békében ünnepelhessük nemzeti örökségünket, amely Európa legjelentősebb kultúrnépei közé emel bennünket” – írta levelében a miniszterelnök.

Kiemelte:

Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! – zárta levelét a miniszterelnök.

„Nem kérünk ebből az üzemből, és nem fogjuk engedni, hogy elinduljon! Ha kell, foggal-körömmel, ásóval, kapával...” - többek között ezt írták az akkufeldolgozó ügyében Gulyás Gergelynek címzett levelükben a sóskúti önkormányzati képviselők.

A miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón arról beszélt, az elmúlt évtizedekben több olyan gyár épült, ahol egy közösség eleinte aggódott, de végül nem történt semmi gond.

– ha a képviselő-testület a beruházás elején tiltakozik, akkor oda nem kell telepíteni semmilyen gyárat, de ha már megépült a gyár, utána felesleges tiltakozni.

Erre érkezett a sóskúti önkormányzati képviselők válasza, amit pénteken tettek közzé a Facebook-oldalukon.

„Nem, »tisztelt« Gulyás úr, itt nem ez történt! Nem ÉPÜLT meg a gyár, hanem csupán megvettek egy, a tevékenység végzéséhez jelenlegi állapotában nem alkalmas ingatlant, az elejétől fogva tiltakozik a lakosság is, amint híre kelt a tervezett üzem indulásának! Elkaszáltatok egy népszavazást, és a Kúria, majd az Alkotmánybíróság a fellebbezésünket is! Mi képviselők, a polgármesterünk, a jegyzőnk, de a főépítész is elutasította az engedélykérelmeket! Az épületre vonatkozó rendeltetésmódosítást és a telepengedélyt is! A helyi szabályozások, a HÉSZ teljes mellőzésével adtatok ki egy hulladékgazdálkodási engedélyt titokban, egy GKSZ övezetbe sorolt területre, a lakosság és a testület akaratának figyelmen kívül hagyásával! (Bújtatott akkumulátor hulladékfeldolgozás “fémkereskedelem” néven) Ezt is megtámadtuk és benyújtottuk az engedély ellen a keresetlevelünket és azonnali jogvédelmet kértünk. Mi kell még, hogy megértsétek: nem kérünk ebből az üzemből, és nem fogjuk engedni, hogy elinduljon! Ha kell, foggal-körömmel, ásóval, kapával.... Sóskút többre érdemes!”

A sóskútiak régóta tiltakoznak az üzem ellen.

Kőnig Ferenc később az RTL-nek azt mondta, hogy ő nem hívta az Andradát a faluba, de mindegy is, mert ha a kormány eldöntötte, úgyis jönni fognak. Szerinte a tiltakozóknak magasabb szinten kellene a felelősöket keresni.

König aztán a 2024-es önkormányzati választásokon alulmaradt a Sóskút Civil Kör színeiben induló Mészáros József ellen.

via Telex