Sokk: Mikroplasztik már az agyban is – Egyre több műanyag halmozódik fel bennünk

Egy észak-írországi dokumentumfilm forgatásán döbbenetes felfedezést tettek a kutatók.

A Popular Science beszámolója szerint kutatók egy dokumentumfilm készítése közben bukkantak rá egy eddig ismeretlen gombafajra, amely képes manipulálni a pókokat. A különös élőlényt Sir David Attenborough világhírű természettudós után nevezték el Gibellula attenboroughii-nak. A felfedezésről szóló tanulmányt a Fungal Systematics and Evolution szaklap január 24-én publikálta.

Ez elsősorban a Metellina merianae nevű pókfajt érinti, amely főként sötét és nedves élőhelyeken fordul elő Európában, de a barlangi keresztespók is veszélyben lehet.

A Gibellula attenboroughii működése nagyban hasonlít az Ophiocordyceps gombákéhoz, amelyek a brazil esőerdőkben élő hangyák viselkedését módosítják. Ezek a gombák képesek irányítani áldozataikat, hogy elősegítsék saját terjedésüket. A tudósok további kutatásokat terveznek, hogy pontosan megértsék, hogyan manipulálja ez az újonnan felfedezett gomba a pókok viselkedését.

A 2024 YR4 jelzésű aszteroidát tavaly december 27-én fedezte fel a chilei ATLAS teleszkóp. A szakemberek szerint az objektum 40 és 90 méter közötti átmérőjű lehet, ami egy 15-30 emeletes ház méretének felel meg. Bár ez jóval kisebb, mint az a 10 kilométeres aszteroida, amely 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalásához vezetett, a csillagászok mégis komolyan foglalkoznak vele.

A kutatók ezért minden lehetséges eszközzel vizsgálják az objektumot, mert április után már nem lesz látható a teleszkópok számára.

A NASA által finanszírozott aszteroidamegfigyelő program egyik fontos eszköze, a James Webb űrteleszkóp hamarosan az aszteroida irányába fordul. A kutatók bíznak benne, hogy a teleszkóp infravörös érzékelői pontosabb képet adnak az égitest méretéről és pályájáról. Ez kulcsfontosságú lehet annak megállapításában, hogy milyen kockázatot jelenthet a jövőben.

A történelem során több kisebb aszteroida is komoly károkat okozott. A CNN emlékeztetett rá, hogy 1908-ban egy 30 méteres aszteroida csapódott Szibériába, és 2150 négyzetkilométeren letarolta a fákat. 2013-ban pedig egy 20 méteres égitest robbant fel Oroszország fölött, amely 7000 épületben tett kárt és több mint ezer embert megsebesített.

A James Webb teleszkóp március elején kezdheti el a megfigyeléseket, és a szakemberek remélik, hogy ezekből pontosabb adatokhoz jutnak.

(via Telex)

Csernobil kutyáinak genetikai eltérései mögött valószínűleg nem a sugárzás áll – derül ki egy friss kutatásból, amit a The Independent idéz.

Norman Kleiman, a Columbia Egyetem kutatója szerint sokan úgy gondolják, hogy a csernobili baleset Ukrajna egy elhagyatott sarkában történt, de a következmények ennél jóval messzebbre mutatnak. Nemcsak a sugárzás, hanem rengeteg más mérgező anyag – például nehézfémek, ólompor, növényvédők, azbeszt – is bekerült a környezetbe, főként a baleset utáni helyreállítási munkálatok során.

Egyes helyspecifikus gének a DNS-károsodás javításához is köthetők.

Matthew Breen, az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatója és csapata arra kereste a választ, hogy az alacsony szintű, de hosszú távú sugárzás vagy más mérgek – például az ólom – hozzájárulhatnak-e ezekhez az eltérésekhez. Ehhez a kutyák genomját alaposan átvizsgálták.

Az eredmények szerint

A kutatók különösen a szaporítósejtek DNS-ében kerestek eltéréseket, amelyek generációról generációra öröklődnek. Breen szerint a mai kutyapopuláció legalább 30 generációval él az 1986-os baleset utáni állományhoz képest. Ha a mutációk túlélési előnyt jelentettek volna, még ma is nyomuk lenne, de erre nem találtak bizonyítékot.

– mondta Megan Dillon, szintén az Észak-Karolinai Egyetemről.

A kutatók nem hagyják abba a munkát. „Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy továbbra is tanulmányozzuk az ilyen nagyszabású katasztrófák környezeti és egészségügyi hatásait” – mondta Kleiman.

Hazamehetett a Semmelweis Egyetem klinikájáról az a 14 éves lány, akit májdaganata miatt Da Vinci robottechnikával operáltak – ő az első gyerek hazánkban, akin robotasszisztált műtétet hajtottak végre. A héten pedig egy másik gyereket is robotsebészeti technikával operáltak meg, ugyancsak májdaganat miatt a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján - írja az egyetem portálja.

A Da Vinci robottechnológiával precízebb beavatkozásokat lehet végezni olyan szűk helyeken is, ahol ez más technikákkal nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehetséges – mondja dr. Hahn Oszkár, a klinika igazgatóhelyettese, a műtétet végző sebész.

A gyermekeknél – a felnőttekéhez képest kisebb műtéti terület miatt – a hagyományos technikákkal nem mindig jól megközelíthető helyeken is biztonsággal lehet operálni a robotasszisztencia segítségével – mutatott rá.

A Da Vinci rendszer három fő részből áll: a beteggel a négy karral rendelkező robot érintkezik, az orvos pedig nem a beteg mellett áll, hanem a sebészi konzolnál ülve tart kapcsolatot a robottal.

Ez biztosítja azt a precizitást és újfajta látásmódot, amely forradalmasította a sebészet egyes részeit.

A robotasszisztált műtéten elsőként átesett gyermek már az operációt követő 8. napon otthonába távozhatott, a komplex kezelésnek köszönhetően a teljes gyógyulás esélyével. A májműtétet dr. Hahn Oszkár, a májsebészeti profil vezetője végezte dr. Szijártó Attila klinikaigazgató, dr. Pekli Damján és dr. Deák-Ilkó Zoltán sebészek asszisztenciájával és felkészült aneszteziológus és képzett műtőasszisztensek segédletével.

Közben a fővárosi klinikán a héten végrehajtották a második gyermek májműtétet is Da Vinci robottal.

A két sikeres beavatkozás adatainak elemzése után a klinika tervezi robotasszisztált gyermek májsebészeti program elindítását.