Egy észak-írországi dokumentumfilm forgatásán döbbenetes felfedezést tettek a kutatók.
Egy különleges gombafaj képes befolyásolni a pókok viselkedését, és haláluk előtt „zombivá” változtatja őket.
A Popular Science beszámolója szerint kutatók egy dokumentumfilm készítése közben bukkantak rá egy eddig ismeretlen gombafajra, amely képes manipulálni a pókokat. A különös élőlényt Sir David Attenborough világhírű természettudós után nevezték el Gibellula attenboroughii-nak. A felfedezésről szóló tanulmányt a Fungal Systematics and Evolution szaklap január 24-én publikálta.
A gomba hatására a pókok elhagyják a hálójukat vagy búvóhelyüket, majd furcsa módon kezdenek viselkedni, mielőtt elpusztulnak.
Ez elsősorban a Metellina merianae nevű pókfajt érinti, amely főként sötét és nedves élőhelyeken fordul elő Európában, de a barlangi keresztespók is veszélyben lehet.
A Gibellula attenboroughii működése nagyban hasonlít az Ophiocordyceps gombákéhoz, amelyek a brazil esőerdőkben élő hangyák viselkedését módosítják. Ezek a gombák képesek irányítani áldozataikat, hogy elősegítsék saját terjedésüket. A tudósok további kutatásokat terveznek, hogy pontosan megértsék, hogyan manipulálja ez az újonnan felfedezett gomba a pókok viselkedését.
Egy észak-írországi dokumentumfilm forgatásán döbbenetes felfedezést tettek a kutatók.
Egy különleges gombafaj képes befolyásolni a pókok viselkedését, és haláluk előtt „zombivá” változtatja őket.
A Popular Science beszámolója szerint kutatók egy dokumentumfilm készítése közben bukkantak rá egy eddig ismeretlen gombafajra, amely képes manipulálni a pókokat. A különös élőlényt Sir David Attenborough világhírű természettudós után nevezték el Gibellula attenboroughii-nak. A felfedezésről szóló tanulmányt a Fungal Systematics and Evolution szaklap január 24-én publikálta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Robot aprítaná össze a halott űrhajós testét a világűrben – Mi történik akkor, ha egy asztronauta más bolygón hunyna el
Az űrbe induló személyzetet arra az esetre is felkészítik, ha egyikük útközben halna meg. Több megoldás is lehetséges, de a NASA most egy új megoldással is előállt.
Különös témát boncolgat egy tudományos videó. Arra keresi a választ, hogy mi történne, ha egy űrhajós a világűrben halna meg. Mit lehet kezdeni egy holttestettel, és mai ismereteink szerint mire kéne felkészülnie a többi asztronautának.
Egy esetleges halál számos kérdést vet fel. Hova helyezzék a holttestet, hol temessék el, hogy jutassák vissza a Földre, vagy szennyezék vele az űrt?
A NASA-nak és Chris Hadfieldnek is, a Nemzetközi Űrállomás egykori parancsnokának is vannak erre elképzelései. Az űrhajós elárulta, hogy kiképzésük során erre is felkészítették őket.
Néhány dolgot elmesélt: a gravitáció hiánya miatt a vér nem gyűlik össze az alsó végtagokban, de a hullamerevség bekövetkezik. Ha van oxigén, akkor a baktériumok is működnek, ha nincs, akkor lassabb vagy el sem indul a bomlási folyamat. Az űrben sok földi tényező hiányzik, így ez a folyamat elvileg elmaradhat.
A Marson például a sivatagi körülmények miatt kiszáradna a test, majd elporladna. A Holdon megfagyhat vagy felforrhat a test. Így a holdéjszaka idején - 14 földi nap - a test megfagy, nem indul meg a bomlás, és "holdmúmia" lesz a holttestből.
Chris Hadfield szerint, ha az ő egyik társával történt volna ilyen, akkor az űrruhában a légzsilippel határolt térbe vitte volna.
Mi lenne a megoldás például egy hosszú úton?
A NASA - figyelve arra, hogy ne szennyezze a Naprendszert - azt tartja jó megoldásnak, ha elhamvasztják a testeket. Ha ez nem megoldható, akkor
használnák az a robotot, ami összezsugorítja az elhunyt űrhajós testét. Ehhez a holttestet az űrhajó külső oldalán lévő robotkarhoz rögzítenék egy táskában. Itt a test megfagy, majd a robotkar 15 percig rázza, összeaprítva a testet. A víz a nyílásokon tud távozni, és a végén 25 kg lenne a test,
Különös témát boncolgat egy tudományos videó. Arra keresi a választ, hogy mi történne, ha egy űrhajós a világűrben halna meg. Mit lehet kezdeni egy holttestettel, és mai ismereteink szerint mire kéne felkészülnie a többi asztronautának.
Egy esetleges halál számos kérdést vet fel. Hova helyezzék a holttestet, hol temessék el, hogy jutassák vissza a Földre, vagy szennyezék vele az űrt?
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Figyelmeztetnek a tudósok: egy aszteroida 2032-ben akár el is találhatja a Földet
A csillagászok gőzerővel dolgoznak azon, hogy pontosan meghatározzák a 2024 YR4 nevű aszteroida pályáját. A kutatók bíznak benne, hogy a következő hónapokban kiderül, valójában kicsi az esély a becsapódásra.
A 2024 YR4 jelzésű aszteroidát tavaly december 27-én fedezte fel a chilei ATLAS teleszkóp. A szakemberek szerint az objektum 40 és 90 méter közötti átmérőjű lehet, ami egy 15-30 emeletes ház méretének felel meg. Bár ez jóval kisebb, mint az a 10 kilométeres aszteroida, amely 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalásához vezetett, a csillagászok mégis komolyan foglalkoznak vele.
A jelenlegi számítások szerint a 2024 YR4-nek körülbelül 2 százalék esélye van arra, hogy 2032-ben eltalálja a Földet.
A kutatók ezért minden lehetséges eszközzel vizsgálják az objektumot, mert április után már nem lesz látható a teleszkópok számára.
A NASA által finanszírozott aszteroidamegfigyelő program egyik fontos eszköze, a James Webb űrteleszkóp hamarosan az aszteroida irányába fordul. A kutatók bíznak benne, hogy a teleszkóp infravörös érzékelői pontosabb képet adnak az égitest méretéről és pályájáról. Ez kulcsfontosságú lehet annak megállapításában, hogy milyen kockázatot jelenthet a jövőben.
A történelem során több kisebb aszteroida is komoly károkat okozott. A CNN emlékeztetett rá, hogy 1908-ban egy 30 méteres aszteroida csapódott Szibériába, és 2150 négyzetkilométeren letarolta a fákat. 2013-ban pedig egy 20 méteres égitest robbant fel Oroszország fölött, amely 7000 épületben tett kárt és több mint ezer embert megsebesített.
A kutatók szerint, ha a 2024 YR4 az előzetes becslések alapján inkább a nagyobb, 90 méteres tartományba esik, akkor egy esetleges becsapódás helyszínétől akár 50 kilométerre is hatalmas pusztítást okozhatna.
A James Webb teleszkóp március elején kezdheti el a megfigyeléseket, és a szakemberek remélik, hogy ezekből pontosabb adatokhoz jutnak.
A 2024 YR4 jelzésű aszteroidát tavaly december 27-én fedezte fel a chilei ATLAS teleszkóp. A szakemberek szerint az objektum 40 és 90 méter közötti átmérőjű lehet, ami egy 15-30 emeletes ház méretének felel meg. Bár ez jóval kisebb, mint az a 10 kilométeres aszteroida, amely 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalásához vezetett, a csillagászok mégis komolyan foglalkoznak vele.
A jelenlegi számítások szerint a 2024 YR4-nek körülbelül 2 százalék esélye van arra, hogy 2032-ben eltalálja a Földet.
A kutatók ezért minden lehetséges eszközzel vizsgálják az objektumot, mert április után már nem lesz látható a teleszkópok számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb eredmények születtek a csernobili kutyák mutációjával kapcsolatban
Az eredmények szerint az ukrán település kutyáinak genetikai eltérései nem a sugárzás közvetlen hatására, hanem más környezeti tényezőkre vezethetők vissza, állítja egy friss tanulmány.
Csernobil kutyáinak genetikai eltérései mögött valószínűleg nem a sugárzás áll – derül ki egy friss kutatásból, amit a The Independent idéz.
Norman Kleiman, a Columbia Egyetem kutatója szerint sokan úgy gondolják, hogy a csernobili baleset Ukrajna egy elhagyatott sarkában történt, de a következmények ennél jóval messzebbre mutatnak. Nemcsak a sugárzás, hanem rengeteg más mérgező anyag – például nehézfémek, ólompor, növényvédők, azbeszt – is bekerült a környezetbe, főként a baleset utáni helyreállítási munkálatok során.
A helyi kutyapopulációt már régóta vizsgálják, és korábbi elemzések kimutatták, hogy a genetikájuk eltér a világ más részein élő kutyákétól.
Egyes helyspecifikus gének a DNS-károsodás javításához is köthetők.
Matthew Breen, az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatója és csapata arra kereste a választ, hogy az alacsony szintű, de hosszú távú sugárzás vagy más mérgek – például az ólom – hozzájárulhatnak-e ezekhez az eltérésekhez. Ehhez a kutyák genomját alaposan átvizsgálták.
Az eredmények szerint
a csernobili városi kutyák genetikailag hasonlók az orosz, lengyel és környékbeli populációkhoz, így kontrollként használhatták őket a sugárzásnak jobban kitett egyedek vizsgálatánál.
A kutatók különösen a szaporítósejtek DNS-ében kerestek eltéréseket, amelyek generációról generációra öröklődnek. Breen szerint a mai kutyapopuláció legalább 30 generációval él az 1986-os baleset utáni állományhoz képest. Ha a mutációk túlélési előnyt jelentettek volna, még ma is nyomuk lenne, de erre nem találtak bizonyítékot.
„Lehetséges, hogy kezdetben rendkívüli volt a szelekciós nyomás, aztán az erőmű környéki kutyák elkülönültek a városi populációtól”
– mondta Megan Dillon, szintén az Észak-Karolinai Egyetemről.
A kutatók nem hagyják abba a munkát. „Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy továbbra is tanulmányozzuk az ilyen nagyszabású katasztrófák környezeti és egészségügyi hatásait” – mondta Kleiman.
Csernobil kutyáinak genetikai eltérései mögött valószínűleg nem a sugárzás áll – derül ki egy friss kutatásból, amit a The Independent idéz.
Norman Kleiman, a Columbia Egyetem kutatója szerint sokan úgy gondolják, hogy a csernobili baleset Ukrajna egy elhagyatott sarkában történt, de a következmények ennél jóval messzebbre mutatnak. Nemcsak a sugárzás, hanem rengeteg más mérgező anyag – például nehézfémek, ólompor, növényvédők, azbeszt – is bekerült a környezetbe, főként a baleset utáni helyreállítási munkálatok során.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hazamehetett a Semmelweis Egyetem klinikájáról az a 14 éves lány, akit májdaganata miatt Da Vinci robottechnikával operáltak – ő az első gyerek hazánkban, akin robotasszisztált műtétet hajtottak végre. A héten pedig egy másik gyereket is robotsebészeti technikával operáltak meg, ugyancsak májdaganat miatt a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján - írja az egyetem portálja.
Egy 14 éves, májdaganattal küzdő lány az első gyermek Magyarországon, akit Da Vinci robottechnikával operáltak. Az operáció során a máj jobb lebenyét távolították el a rosszindulatú elváltozás miatt. Az operációt kemoterápia előzte meg.
A Da Vinci robottechnológiával precízebb beavatkozásokat lehet végezni olyan szűk helyeken is, ahol ez más technikákkal nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehetséges – mondja dr. Hahn Oszkár, a klinika igazgatóhelyettese, a műtétet végző sebész.
A gyermekeknél – a felnőttekéhez képest kisebb műtéti terület miatt – a hagyományos technikákkal nem mindig jól megközelíthető helyeken is biztonsággal lehet operálni a robotasszisztencia segítségével – mutatott rá.
A Da Vinci rendszer három fő részből áll: a beteggel a négy karral rendelkező robot érintkezik, az orvos pedig nem a beteg mellett áll, hanem a sebészi konzolnál ülve tart kapcsolatot a robottal.
A sebész pedálokkal és egy, a sebészi kéz mozgásait továbbító rendszerrel irányítja a robotot, miközben a műtéti területet a speciális monitoron három dimenzióban és tízszeres nagyításban látja.
Ez biztosítja azt a precizitást és újfajta látásmódot, amely forradalmasította a sebészet egyes részeit.
A robotasszisztált műtéten elsőként átesett gyermek már az operációt követő 8. napon otthonába távozhatott, a komplex kezelésnek köszönhetően a teljes gyógyulás esélyével. A májműtétet dr. Hahn Oszkár, a májsebészeti profil vezetője végezte dr. Szijártó Attila klinikaigazgató, dr. Pekli Damján és dr. Deák-Ilkó Zoltán sebészek asszisztenciájával és felkészült aneszteziológus és képzett műtőasszisztensek segédletével.
Közben a fővárosi klinikán a héten végrehajtották a második gyermek májműtétet is Da Vinci robottal.
A két sikeres beavatkozás adatainak elemzése után a klinika tervezi robotasszisztált gyermek májsebészeti program elindítását.
Da Vinci a Semmelweis Egyetemen
Magyarországon elsőként a Semmelweis Egyetemen indulhatott el a komplex robotsebészeti program, kiterjesztve az oktatásra, kutatásra és a gyógyításra is. 2022. május 24-én a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikán végezték el az első robotasszisztált műtétet, amelyet másnap további két operáció követett. A robottechnikát elsősorban hasi sebészeti, nőgyógyászati és urológiai beavatkozásoknál használják jelenleg. A 2023/24-es finanszírozási évben 450 robotasszisztált műtétet végeztek el az egyetemen. A robotasszisztált májsebészeti program beindítása óta már több mint 100 ilyen májműtétet hajtottak végre, eddig felnőtteken.
Hazamehetett a Semmelweis Egyetem klinikájáról az a 14 éves lány, akit májdaganata miatt Da Vinci robottechnikával operáltak – ő az első gyerek hazánkban, akin robotasszisztált műtétet hajtottak végre. A héten pedig egy másik gyereket is robotsebészeti technikával operáltak meg, ugyancsak májdaganat miatt a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján - írja az egyetem portálja.
Egy 14 éves, májdaganattal küzdő lány az első gyermek Magyarországon, akit Da Vinci robottechnikával operáltak. Az operáció során a máj jobb lebenyét távolították el a rosszindulatú elváltozás miatt. Az operációt kemoterápia előzte meg.
A Da Vinci robottechnológiával precízebb beavatkozásokat lehet végezni olyan szűk helyeken is, ahol ez más technikákkal nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehetséges – mondja dr. Hahn Oszkár, a klinika igazgatóhelyettese, a műtétet végző sebész.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
