TUDOMÁNY
A Rovatból

Igaz lehet az emberiség egyik legősibb története, Ádám és Éva tényleg létezhetett, csak másképp

A tudományos kutatások egyre több bizonyítékot tárnak fel, amelyek részben alátámasztják a bibliai történetet. Genetikai kutatások és régészeti felfedezések szerint az Édenkert és az emberiség közös ősei nem is olyan légből kapott elképzelések.


Jóformán mindenki ismeri a Biblia történetét Ádámról és Éváról. Az első emberpár a keresztény hitvilág szerint a Földön élt, és minden ember őket tekintheti közös ősének. Bár ez a történet sokak számára csupán vallási mese, egyre több kutatás támasztja alá, hogy bizonyos elemei akár igazak is lehetnek, írja a Daily Mail.

Létezhetett az Édenkert?

A Biblia szerint Ádám és Éva az Édenkertben éltek, egy bőséges, termékeny területen, amelyet négy folyó övezett: a Pison, a Gilon, a Tigris és az Eufrátesz. Míg a Tigris és az Eufrátesz ma is létező folyók, a másik kettő helyzete ismeretlen. A tudósok egyik vezető elmélete szerint az Édenkert a mai Mezopotámia területén lehetett, amely a Tigris és az Eufrátesz között húzódik, és olyan területeket foglal magában, mint Irak, Kelet-Szíria és Délkelet-Törökország.

Ez a régió, amelyet az ókori görögök „termékeny félholdként” is emlegettek, az emberi civilizáció bölcsője lehetett. Itt történt az első gabonafélék termesztése és állatok háziasítása 10-20 ezer évvel ezelőtt, amely lehetővé tette az emberi közösségek számára az állandó települések kialakítását. Eric Cline, a George Washington Egyetem régésze szerint az Édenkert története összhangban áll a területről származó régészeti és szöveges bizonyítékokkal.

A professzor szerint az Édenkert története akár a sumér mitológiából is származhat. A sumérok, az első ismert civilizáció, a világ keletkezéséről szóló Enúma Elis mítoszukban egy ősi, kaotikus víztömegből származtatják a mennyet és a földet – hasonlóan a Genezis leírásához.

Genetikai Ádám és Éva

A modern genetikai kutatások szerint valóban létezhetett egy közös női és férfi ős, akiket „mitokondriális Évának” és „Y-kromoszómás Ádámnak” neveznek. Az 1980-as évek óta végzett genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy minden ma élő ember DNS-e visszavezethető egy közös női ősre, aki körülbelül 200 000 évvel ezelőtt élt Afrikában. A férfi Y-kromoszóma szintén egyetlen őstől származik, aki hasonló időszakban élt.

Fontos azonban megjegyezni, hogy a tudósok nem gondolják, hogy ez a két személy egy pár volt, vagy hogy ők lettek volna az egyetlen emberek a Földön. Ez a két ősi ember valószínűleg több ezer év különbséggel élt, és a statisztikai valószínűségnek köszönhetően váltak az emberiség közös őseivé.

Tudomány és vallás összefésülése

Dr. Joshua Swamidass, a Washington Egyetem biológusa szerint a tudomány nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az emberiség egyetlen párostól származzon. Swamidass szerint a genetikai bizonyítékok alapján nincs akadálya annak, hogy Ádám és Éva valóban léteztek, bár nem feltétlenül úgy, ahogy azt a Biblia leírja.

William Lane Craig filozófus egy lépéssel továbbmegy, és azt állítja, hogy Ádám és Éva az első valódi emberek lehettek – azok, akik képesek voltak absztrakt gondolkodásra, szimbolikus kommunikációra és technológiai újításokra. Craig szerint Ádám és Éva akár a Homo heidelbergensis fajhoz is tartozhattak, amely 750 000–1 millió évvel ezelőtt élt, bár ez a teória nem találkozik a bibliai Édenkert elhelyezkedésével.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Horror Észak-Írországban: Zombivá váló pókokat találtak, egy újonnan felfedezett gombafaj lehet a felelős
A pókok a haláltusájuk előtt különösen viselkednek. Egy dokumentumfilm forgatása közben tették a döbbenetes felfedezést.


Egy észak-írországi dokumentumfilm forgatásán döbbenetes felfedezést tettek a kutatók.

Egy különleges gombafaj képes befolyásolni a pókok viselkedését, és haláluk előtt „zombivá” változtatja őket.

A Popular Science beszámolója szerint kutatók egy dokumentumfilm készítése közben bukkantak rá egy eddig ismeretlen gombafajra, amely képes manipulálni a pókokat. A különös élőlényt Sir David Attenborough világhírű természettudós után nevezték el Gibellula attenboroughii-nak. A felfedezésről szóló tanulmányt a Fungal Systematics and Evolution szaklap január 24-én publikálta.

A gomba hatására a pókok elhagyják a hálójukat vagy búvóhelyüket, majd furcsa módon kezdenek viselkedni, mielőtt elpusztulnak.

Ez elsősorban a Metellina merianae nevű pókfajt érinti, amely főként sötét és nedves élőhelyeken fordul elő Európában, de a barlangi keresztespók is veszélyben lehet.

A Gibellula attenboroughii működése nagyban hasonlít az Ophiocordyceps gombákéhoz, amelyek a brazil esőerdőkben élő hangyák viselkedését módosítják. Ezek a gombák képesek irányítani áldozataikat, hogy elősegítsék saját terjedésüket. A tudósok további kutatásokat terveznek, hogy pontosan megértsék, hogyan manipulálja ez az újonnan felfedezett gomba a pókok viselkedését.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
TUDOMÁNY
A Rovatból
Figyelmeztetnek a tudósok: egy aszteroida 2032-ben akár el is találhatja a Földet
A csillagászok gőzerővel dolgoznak azon, hogy pontosan meghatározzák a 2024 YR4 nevű aszteroida pályáját. A kutatók bíznak benne, hogy a következő hónapokban kiderül, valójában kicsi az esély a becsapódásra.


A 2024 YR4 jelzésű aszteroidát tavaly december 27-én fedezte fel a chilei ATLAS teleszkóp. A szakemberek szerint az objektum 40 és 90 méter közötti átmérőjű lehet, ami egy 15-30 emeletes ház méretének felel meg. Bár ez jóval kisebb, mint az a 10 kilométeres aszteroida, amely 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalásához vezetett, a csillagászok mégis komolyan foglalkoznak vele.

A jelenlegi számítások szerint a 2024 YR4-nek körülbelül 2 százalék esélye van arra, hogy 2032-ben eltalálja a Földet.

A kutatók ezért minden lehetséges eszközzel vizsgálják az objektumot, mert április után már nem lesz látható a teleszkópok számára.

A NASA által finanszírozott aszteroidamegfigyelő program egyik fontos eszköze, a James Webb űrteleszkóp hamarosan az aszteroida irányába fordul. A kutatók bíznak benne, hogy a teleszkóp infravörös érzékelői pontosabb képet adnak az égitest méretéről és pályájáról. Ez kulcsfontosságú lehet annak megállapításában, hogy milyen kockázatot jelenthet a jövőben.

A történelem során több kisebb aszteroida is komoly károkat okozott. A CNN emlékeztetett rá, hogy 1908-ban egy 30 méteres aszteroida csapódott Szibériába, és 2150 négyzetkilométeren letarolta a fákat. 2013-ban pedig egy 20 méteres égitest robbant fel Oroszország fölött, amely 7000 épületben tett kárt és több mint ezer embert megsebesített.

A kutatók szerint, ha a 2024 YR4 az előzetes becslések alapján inkább a nagyobb, 90 méteres tartományba esik, akkor egy esetleges becsapódás helyszínétől akár 50 kilométerre is hatalmas pusztítást okozhatna.

A James Webb teleszkóp március elején kezdheti el a megfigyeléseket, és a szakemberek remélik, hogy ezekből pontosabb adatokhoz jutnak.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Újabb eredmények születtek a csernobili kutyák mutációjával kapcsolatban
Az eredmények szerint az ukrán település kutyáinak genetikai eltérései nem a sugárzás közvetlen hatására, hanem más környezeti tényezőkre vezethetők vissza, állítja egy friss tanulmány.


Csernobil kutyáinak genetikai eltérései mögött valószínűleg nem a sugárzás áll – derül ki egy friss kutatásból, amit a The Independent idéz.

Norman Kleiman, a Columbia Egyetem kutatója szerint sokan úgy gondolják, hogy a csernobili baleset Ukrajna egy elhagyatott sarkában történt, de a következmények ennél jóval messzebbre mutatnak. Nemcsak a sugárzás, hanem rengeteg más mérgező anyag – például nehézfémek, ólompor, növényvédők, azbeszt – is bekerült a környezetbe, főként a baleset utáni helyreállítási munkálatok során.

A helyi kutyapopulációt már régóta vizsgálják, és korábbi elemzések kimutatták, hogy a genetikájuk eltér a világ más részein élő kutyákétól.

Egyes helyspecifikus gének a DNS-károsodás javításához is köthetők.

Matthew Breen, az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatója és csapata arra kereste a választ, hogy az alacsony szintű, de hosszú távú sugárzás vagy más mérgek – például az ólom – hozzájárulhatnak-e ezekhez az eltérésekhez. Ehhez a kutyák genomját alaposan átvizsgálták.

Az eredmények szerint

a csernobili városi kutyák genetikailag hasonlók az orosz, lengyel és környékbeli populációkhoz, így kontrollként használhatták őket a sugárzásnak jobban kitett egyedek vizsgálatánál.

A kutatók különösen a szaporítósejtek DNS-ében kerestek eltéréseket, amelyek generációról generációra öröklődnek. Breen szerint a mai kutyapopuláció legalább 30 generációval él az 1986-os baleset utáni állományhoz képest. Ha a mutációk túlélési előnyt jelentettek volna, még ma is nyomuk lenne, de erre nem találtak bizonyítékot.

„Lehetséges, hogy kezdetben rendkívüli volt a szelekciós nyomás, aztán az erőmű környéki kutyák elkülönültek a városi populációtól”

– mondta Megan Dillon, szintén az Észak-Karolinai Egyetemről.

A kutatók nem hagyják abba a munkát. „Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy továbbra is tanulmányozzuk az ilyen nagyszabású katasztrófák környezeti és egészségügyi hatásait” – mondta Kleiman.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
Először végeztek gyermeken robotasszisztált műtétet Magyarországon: pedálok és speciális rendszer segítségével, monitoron nézve műtöttek
Már haza is mehetett az a 14 éves lány, akit májdaganata miatt Da Vinci robottechnikával operáltak meg.


Hazamehetett a Semmelweis Egyetem klinikájáról az a 14 éves lány, akit májdaganata miatt Da Vinci robottechnikával operáltak – ő az első gyerek hazánkban, akin robotasszisztált műtétet hajtottak végre. A héten pedig egy másik gyereket is robotsebészeti technikával operáltak meg, ugyancsak májdaganat miatt a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján - írja az egyetem portálja.

Egy 14 éves, májdaganattal küzdő lány az első gyermek Magyarországon, akit Da Vinci robottechnikával operáltak. Az operáció során a máj jobb lebenyét távolították el a rosszindulatú elváltozás miatt. Az operációt kemoterápia előzte meg.

A Da Vinci robottechnológiával precízebb beavatkozásokat lehet végezni olyan szűk helyeken is, ahol ez más technikákkal nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehetséges – mondja dr. Hahn Oszkár, a klinika igazgatóhelyettese, a műtétet végző sebész.

A gyermekeknél – a felnőttekéhez képest kisebb műtéti terület miatt – a hagyományos technikákkal nem mindig jól megközelíthető helyeken is biztonsággal lehet operálni a robotasszisztencia segítségével – mutatott rá.

A Da Vinci rendszer három fő részből áll: a beteggel a négy karral rendelkező robot érintkezik, az orvos pedig nem a beteg mellett áll, hanem a sebészi konzolnál ülve tart kapcsolatot a robottal.

A sebész pedálokkal és egy, a sebészi kéz mozgásait továbbító rendszerrel irányítja a robotot, miközben a műtéti területet a speciális monitoron három dimenzióban és tízszeres nagyításban látja.

Ez biztosítja azt a precizitást és újfajta látásmódot, amely forradalmasította a sebészet egyes részeit.

A robotasszisztált műtéten elsőként átesett gyermek már az operációt követő 8. napon otthonába távozhatott, a komplex kezelésnek köszönhetően a teljes gyógyulás esélyével. A májműtétet dr. Hahn Oszkár, a májsebészeti profil vezetője végezte dr. Szijártó Attila klinikaigazgató, dr. Pekli Damján és dr. Deák-Ilkó Zoltán sebészek asszisztenciájával és felkészült aneszteziológus és képzett műtőasszisztensek segédletével.

Közben a fővárosi klinikán a héten végrehajtották a második gyermek májműtétet is Da Vinci robottal.

A két sikeres beavatkozás adatainak elemzése után a klinika tervezi robotasszisztált gyermek májsebészeti program elindítását.

Da Vinci a Semmelweis Egyetemen

Magyarországon elsőként a Semmelweis Egyetemen indulhatott el a komplex robotsebészeti program, kiterjesztve az oktatásra, kutatásra és a gyógyításra is. 2022. május 24-én a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikán végezték el az első robotasszisztált műtétet, amelyet másnap további két operáció követett. A robottechnikát elsősorban hasi sebészeti, nőgyógyászati és urológiai beavatkozásoknál használják jelenleg. A 2023/24-es finanszírozási évben 450 robotasszisztált műtétet végeztek el az egyetemen. A robotasszisztált májsebészeti program beindítása óta már több mint 100 ilyen májműtétet hajtottak végre, eddig felnőtteken.


Link másolása
KÖVESS MINKET: