JÖVŐ
A Rovatból

„Ne becsüljük sem alá, sem pedig túl az MI képességeit” – elolvastuk a Mesterség és Intelligencia című könyvet

Az idén tavasszal megjelent mű minden oldalról körbejárja a kérdést, milyen kihívások elé állítja az emberiséget az MI rohamos fejlődése ma és a közeljövőben.

Link másolása

A mesterséges intelligenciáról nem mondhatjuk, hogy alultárgyalt téma lenne. Sőt, a tudomány azon kevés területeinek egyike, amely bőségesen megjelenik a popkultúrában is. Épp ezért, amikor először kezembe vehettem Tilesch György és Omar Hatamleh Mesterség és intelligencia című könyvét, az első – kissé talán rosszindulatú – gondolatom az volt: mi újat mondhatnak még?

Mint kiderült, sokat. Mindjárt az elején szembesítik vele az olvasót, hogy mivel a legtöbben sci-fi filmek alapján alakítják ki benyomásaikat a témáról, sok a félreértés és tévhit.

A jövőre irányuló jóslatszerű értelmezések helyett a szerzők a jelenre és a közeljövőre fókuszálnak, mivel az MI nem valami távoli vágyálom, hanem immár mindennapjaink szerves része. Azt is elismerik, hogy nem teljesen alaptalanok a mesterséges intelligenciát kísérő aggodalmak.

„A nagy potenciál nagy kockázatot is jelent” – írják előszavukban –, „és mindkettőhöz mélymegértés, a bizalom új formáinak kiépítése és kemény munka szükséges mindannyiunk részéről.”

Hozzáteszik:

„Az MI a hatalom újraelosztásának legfontosabb eszköze lesz a 21. században.”

A könyv egyik fő erénye, hogy a nyelvezete teljesen közérthető, nem igényel bonyolult tudományos és történelmi háttérismeretet, és tényleg igyekszik minden oldalról körbejárni a témát.

Kezdi mindjárt annak boncolgatásával, hogy miként fogja a robogazdaság átalakítani a társadalmat. A technológiai fejlődés olyan mértékben felgyorsult, hogy szinte már azt is lehetetlen megjósolni, hogy fest majd világunk 20 vagy 50 év múlva.

Az emberiségnek és az egyes embereknek pedig készen kell állnia, hogy alkalmazkodjanak az akár nagyon gyors, gyökeres változásokhoz.

Felteszik a fontos kérdést, ami legkésőbb a Terminátor filmek óta sokakat foglalkoztat:

„Vajon társevolúcióra és kooperációra kell számítanunk az emberek és az MI által működtetett humanoidok között, vagy inkább vetélkedésre és potenciális konfliktusokra?”

Ezzel kapcsolatban azonban lehűtik némileg a kedélyeket: még mindig kérdés, képes-e az MI valaha is elérni azt a szintet, hogy az emberrel egyenrangú entitásként jelenjen meg.

Bár kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia számos óriási előnnyel bír az emberrel szemben – elég a kollektív tanulás lehetőségére gondolni: amit egy MI megtanul, azt abban a pillanatban az összes tudja –, de azért nem eszik olyan forrón a kását:

„Ne becsüljük se alá, se pedig túl az MI képességeit.”

Nem szándékozom nagyon részleteibe menően ismertetni a könyvet, nem szeretném elspoielrezni. Inkább mindenkit arra buzdítok, hogy olvassa el maga. A további fejezetek foglalkoznak azzal, milyen iparágakat fog teljesen megváltoztatni az MI, milyen etikai kihívásokba ütközhetünk, és milyen hatása lehet az egyre nagyobb gépesítésnek a demokráciára.

Végezetül egy utólag írt epilógusban azt is áttekintik, milyen hatással volt a pandémia az MI kutatás és alkalmazás területeire.

A könyv fő erénye a már említett olvasmányosság mellett a holisztikus, tudományterületeken átívelő megközelítése. Ha valaki arra vágyik, hogy valamennyire átfogó képe alakulhasson ki a témáról, arra ez a könyv kiváló.

Természetesen szó sincs arról, hogy a kötet minden szava kőbevésett igazság lenne.

Sok teret kap a filozofálgatás, márpedig a filozófia nem egzakt tudomány. Biztos mindenki talál olyasmit, amivel vitatkozna, amit kétkedéssel fogad.

Én például az alábbi idézeten akadtam fent kicsit:

„Ehhez hasonló elképzelések fogalmazódtak meg az ipari forradalom előestéjén, amikor a többség úgy vélte, hogy az automatizáció letarolja a munkaerőpiacot; végül nem így történt.”

Meglátásom szerint a gépesítés igenis sok ember életét tette tönkre, mivel a munkája fölöslegessé vált, és vagy ő, vagy a rendszer nem volt elég rugalmas, hogy új lehetőséget találjon. Elég elolvasni a Nobel-díjas John Steinbeck Érik a gyümölcs című regényét, amely pont egy ilyen élethelyzetet dolgoz fel.

Persze a fejlődést nem lehet megállítani, de nagyon is megalapozott aggodalomnak tartom, hogy kellő humánum nélkül, miként a múltban is, a technológiai forradalmak a jövőben is emberáldozatokkal járnak majd, és nem ártana energiát fektetni abba, hogy ezt lehetőleg megelőzzük.

A könyv sajátossága, hogy bár az egyik szerző magyar, eredetileg angol nyelven íródott és jelent meg.

Épp ezért szeretném kiemelni még a fordító, Stemler Miklós munkáját.

Tökéletesen megoldotta a szakszerűség és közérthetőség határán egyensúlyozó stílust.

Kétségtelen, hogy a Mesterség és intelligencia 2021 egyik legizgalmasabb könyve, kötelező olvasmány mindenki számára, aki szeretné átlátni, mi zajlik körülötte.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Egy mesterséges intelligenciával létrehozott műsorvezető, Bíró Ada vezette a Deltát a köztévén
Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát. A következő adástól kezdve híreket fog majd felolvasni.
Fotó: M1/YouTube - szmo.hu
2024. április 16.


Link másolása

A Delta vasárnapi adásában egy bizarr történésnek lehettek szemtanúi a nézők: Fejős Ádám műsorvezető bemutatta új kollégáját, a mesterséges intelligencia segítségével létrehozott Bíró Adát, aki a következő adástól kezdve a műsor híreit fogja majd felolvasni.

A Telex számolt be róla, hogy Ada egy „egy MI segítségével életre hívott nyelvi és videós modell”, de hogy pontosan milyen modellről van szó, az nem derült ki.

Ada azt is elárulta magáról, hogy az elkészítésében a legmodernebb nyelvi modellt használták, hogy szépen beszéljen magyarul.

Ada mondanivalóját „teljes egészében a Delta szerkesztői határozzák meg”, a Delta következő adásától lehet majd nézni, ahogy híreket olvas fel.

Itt lehet visszanézni Ada bemutatkozását.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


A Rovatból
Viszlát jó idő: bejelentették, hogy véget ért a globális kánikula
Az ausztrál meteorológiai hivatal jelentette be a tavaly nyár óta tartó időjárási jelenség végét.

Link másolása

2023 június óta 2024 márciusig minden hónap középhőmérséklete rekordot döntött szerte a világon, ugyanis a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségének melegebb tengerfelszíni hőmérséklete éreztette globális hatását.

A meteorológusok az időjárási jelenséget El Niño (a fiú) névre keresztelték, viszont a fiú most búcsúzik és

júliusig semleges állapot következik, ami az egész világon nagyon fontos a gazdálkodók számára.

Az amerikai meteorológiai hivatal előrejelzése szerint a semleges hónapokat követően, az év második felében 60 százalék valószínűséggel érkezhet La Niña (a lány), és vele együtt a hűvösebb idő.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Tudományos szenzáció: először beszélgettek bálnával az emberek
Az Alaszka partjainál úszkáló púpos bálna 36 alkalommal válaszolt a kutatók üzenetére. A SETI szerint ez mérföldkő lehet majd az űrlényekkel kommunikálásban is.

Link másolása

Először beszélgettek emberek egy bálnával, derül ki a BBC beszámolójából. A SETI Intézet és a Kaliforniai Egyetem tudósai még 2021-ben próbáltak kapcsolatba lépni Alaszka partjainál a bálnákkal.

A hatfős tudóscsoport víz alatti hangszórókkal felszerelkezve bonyolódott üzengetésbe egy púpos bálnával. Először lejátszották a púpos bálnáknál korábban megfigyelt üdvözlő hangsort, amire legnagyobb megdöbbenésükre egy Twainnek nevezett bálna válaszolt. A következő 20 percben a bálna összesen 36 alkalommal reagált a tudósok üzenetére. Ebből jó néhány üzenetváltást meg is lehet hallgatni a BBC videójában.

Bár a különös társalgás tudományos mérföldkőnek számít, a tanulmány vezető szerzője szerint a kutatás még csak gyerekcipőben jár. A tudóscsoport azt tervezi, hogy a következő alkalommal variálják az állatoknak küldött üzeneteket.

Mivel a púpos bálnák éneke a legösszetettebbnek számít az állatvilágban, a földönkívüli intelligencia kutatásával foglalkozó SETI kutatócsoport abban bízik, hogy kommunikációjuk megfejtése segíthet a marslakókkal történő esetleges jövőbeni kommunikációban is.

Link másolása
KÖVESS MINKET: