Kevesebb idióta, több tehetség – megnéztük az X-Faktor első adását
Szeptember 6-án indult az X-Faktor új évada az RTL-en. Nem tudom, megfigyeltétek-e, milyen sokat merít a műsor Coelho munkásságából. Már a műsor szlogenje is annyira mély, hogy Facebook gifért kiált: „Nálunk indul, nálad trend”. Hogy ez mit akar jelenteni? Azt speciel még nem sikerült teljes mélységében feldolgoznom, úgyhogy a helyes megfejtéseket kommentben várom.
Hasonlóan mélyenszántó bölcsességet hallhattunk mindjárt az elején Miller Dávidtól és Pápai Jocitól, az X-Faktor kapuját őrző kerberoszoktól:
Falvédőre vele!
Ki mit vár az új évadtól? Majka arra kíváncsi leginkább, maradt-e még akkora tehetség az országban, akitől megfagy az ereinkben a vér.
Tóth Andi biztosított minket, hogy eddig sem tudták semmiről sem meggyőzni a mentortársai, és idén sem fogják. Öröm lehet Andival együtt dolgozni. Poiztívum, hogy úgy érzi, a szigorúság célravezető. (Mondjuk az is biztos, hogy tavaly ő vette leginkább komolyan a feladatát.)
Valkusz Milán saját elmondása szerint tavaly nagyon bekezdett, hisz első évében győzni tudott mentorként. Azt ígérte, idén is sok sláger születik majd.
Gáspár Laci, aki nyolcadszor ül a mentor székben, numerisztikai fejtegetésbe bonyolódott arról, hogy a nyolcas elfordítva végtelen, és ő is végtelen. (Csak nehogy saját farkába harapjon.)
Gonosz vagyok, mert nyilván van számomra az X-Faktorban valami bűnös élvezet, különben nem nézném újra és újra minden évben. És be kell vallanom, az idei volt talán a legjobb szezonnyitó adás, amit láttam a zenei tehetségkutató 15 éve alatt. Ahhoz vagyok szokva, hogy már az első öt percben elfog a szekunderszégyen a szereplők miatt. És még csak ezután jönnek a versenyzők.
Az elsőként színpadra álló Nagy István Zoltánt nehéz hova tenni. Zoli Desh babérjaira tör, hiszen ő is a kukásautóról szeretne betörni a sóbizniszbe.
Zoliról egész sok minden kiderült azalatt, amíg a színpadon volt.
1: énekelni nem tud
2: tulajdonképpen táncolni sem
3: viszont hatalmas arc
4: nincsenek gátlásai
5: rendkívül szórakoztató
Ahogy Verebély Marcell, az X-Faktor kreatív producere mindig hangsúlyozza, ők nem a legjobb énekest keresik, hanem a legjobb előadót, és abba sok minden belefér. Most kiderült, hogy tényleg minden, így hát Zoltán négy igennel tovább jutott.
Dávid megjegyezte: „Így kell berúgni az X-Faktor ajtaját.” Szerintem pedig csak simán így kell berúgni. Laci azt monda: Te egy svédasztal vagy.
Következett egy „futottak még” válogatás, benne egy eredeti dal, melynek a szerző, Szamay Kornél, a nem túl eredeti Az X-Faktorban címet adta, de nem csak ezért nem jutott tovább. Ács Tibor tavaly rózsát hozott Majkának. Idén ajándék nem volt, csak egy népdal átköltés, amiben a kedves versenyző a makkfára küldte fel Majkát. Love is in the Air. A mentorok nem értékelték a produkciót, nem is nagyon lehetett, így a táborban idén sem találkozunk Tiborral.
Hosszas kínlódásra számítottam, de kellemes csalódás ért. Bár a 14 éves Tonix Honix duó nevét sokára értettem meg, de amint színpadra léptek, nyilván való volt, hogy színpadra születtek. Akik valami fatális véletlen folytán szokták olvasni a kritikáimat, tudják, milyen ambivalens a viszonyom a rap műfajjal, de ezt még én is szórakoztatónak találtam.
A mentorok nem győzték felmagasztalni őket. Majka szerint kincset találtak, Milán bevallotta, hogy a srácok sokkal jobbak, mint ő volt 14 évesen. Vagy mint most. Na jó, ez utóbbit nem ő mondta.
Salvador Dali neve nem sűrűn hangzik el az efféle műsorokban, ami érthető, egyrészt a spanyol festő viszonylag kevés dalt írt,
Most azonban ez is megtörtént. A szomolyai rapper, Zsolt a Salvador Dali című számát hozta. Pápai Joci azonnal javasolta, hogy vegye fel művésznévnek a Dalit. A produkciót nézve én annyit írtam fel: „Nem jó”, de már megint kiderült, hogy nem értek hozzá. A mentorok nem győztek áradozni. Andi szerint ez inkább slam poetry volt, Milán szerint egy őrült művészt láthattunk. Ő tovább jutott, én pedig újragondolom az életemet.
Ezután több jelentkezőt láthattunk összevágva. Mármint a jelentkezőket nem vágták össze – sajnos –, csak a róluk készült felvételeket. Sokat elmond róluk, hogy a mentorok egyiket sem hagyták végig énekelni a dalukat. Jött Thomas, aki saját bevallása szerint egy ízben pont úgy hangzott, mint Elvis, és végül is igaza lehet, biztos vagyok benne, hogy élete során Elvis is adott ki fura hangokat. Na nem a színpadon, hanem inkább a mellékhelyiség magányában, de hát nem is ez a lényeg.
Aztán itt volt Kolompár Marianna, aki Celin Diontól énekelte a Titanicot. Azt mondta, azt szeretné elérni a hangjával, hogy ne süllyedjen el a hajó. Laci a produkció után azzal vigasztalta a hölgyet, hogy megmentette a Titanic utasait, mert az énekét meghallva inkább fel sem szálltak a hajóra. Ő persze jól megsértődött, de legalább a mikrofont nem vágta oda.
A legviccesebb azonban a Szlovákiából érkezett Tina volt, aki közölte, hogy rendkívül jó nyelvérzéke van, számos nyelven beszél. Dávid és Joci szaván fogta, és vizsgáztatni kezdték, megkérték, hogy villantsa meg kicsit poliglott énjét. Nem tudom, ismeritek-e Catherine Tate-től a tolmács jelenetet (ha nem, itt megnézhetitek angolul). No hát szó szerint ugyanezt láthattuk, csak a valóságban. Látnod kell, hogy elhidd.
Szerencsére jött a végtelenül szimpatikus, szerény megjelenésű, ám de remekül éneklő Földi Márk, és hamar feledtette velünk a bolondokat. Saját dalt hozott. Az angol szöveg saját bevallása szerint is elég alapfok, és még annak is hibás. De ennek ellenére szórakoztató és megnyerő produkciót kanyarított.
Nem idegen az X-Faktor készítőitől, hogy az adás végefelére hagyják a legnagyobb durranást. Most viszont valóságos tehetség cunamit kaptunk a műsor utolsó fél órájában. Annyira, hogy sokuknak csak pár villanás jutott, remélhetőleg, a Táborban többet látunk belőlük.
Aztán jött Keller Dea, aki tulajdonképpen kész termék. Jól énekel, van egyénisége, amit a dalokban is ki tud fejezni. Már azzal megnyert, hogy Zorán egyik dalához nyúlt. A szerelemnek múlnia kell igazán izgalmas, mai hangzást kapott. Kérdés, mi lesz a Táborban, ahol nem lehet otthon, a stúdióban előre elkészített alapot használni, azt kell elénekelni, amit ott, a helyszínen kapnak.
J. K. Rowling mostanában erősen megosztja a rajongókat, a transzneműekkel szembeni fellépése miatt. Az első adás utolsó fellépőjét ez szemmel láthatóan nem zavarta, aki Piton professzorként érkezett, és a szerepéből egy pillanatra sem esve ki Laci Megtalállak című dalát énekelte, némileg Roxfortosított szöveggel. Laci a zokogásig meghatódott az előadástól, senki sem értette igazán hogy, miért.
Farkas Ancsi tavaly a Táborban esett ki, a székes feladatnál. Jót tett neki az egy év gyakorlás, mert úgy elénekelte a House of the Rising Sunt, hogy még. Rengeteget fejlődött tavaly óta, idén az egyik nagy esélyes lehet.
Összességében az X-Faktor idén berúgta az ajtót, ha tudják tartani ezt a szintet, akár még jó is lehet. Én mindenesetre drukkolok.
