JÖVŐ

Egy csapásra felnőtt a ChatGPT – Az új nyelvi modell korszakváltást hoz, de vajon ki irányít kit?

Az OpenAI új GPT-5 modellje minden eddiginél fejlettebb: gyorsabban és pontosabban dolgozik, és az eddigi gyakorlattal ellentétben mindenki számára hozzáférhető. A szakértők szerint forradalmi előrelépés történt, de a technológiát övező aggályok csak nem akarnak csökkenni.

Szerző: Gábor János, Fotó: SZMO - szmo.hu
2025. augusztus 10.

A Cinikus, a Robot, a Hallgató és a Kocka - akár egy Guy Ritchie-film címe is lehetne, de ezek a ChatGPT új személyiségei, amelyek a GPT-5-tel egy ütemben jelentek meg. Az új nyelvi modell (LLM) talán legnagyobb erénye ugyanakkor messze nem az, hogy többféle stílusban kommunikál, hanem az, hogy például megbízhatóbb válaszokat ad, miközben a fejlesztők szerint sokkal jobban ír és kódol, mint a korábbi verziók.

Az OpenAI nemrég kiadta a GPT-5-öt, amely a cég szerint sokkal gyorsabb és kompetensebb, mint az eddigi nyelvi modellek. A hatalmas frissítés megjelenése feltehetőleg annak köszönhető, hogy az úttörő vállalatot egyre jobban szorongatja a konkurencia. A verseny fűti a fejlesztést, sürgeti az újabb és újabb képességek beemelését, de közben nem csitulnak a kritikák a mentális egészség romlásával és a munkahelyek potenciális megszűnésével kapcsolatban. Sam Altmanék az utóbbi két aggodalomnak legalább az egyikére igyekeznek megnyugtató választ adni a GPT-5-tel.

Az OpenAI vezetői már 2024-ben utalgattak rá, hogy a cég dolgozik az új nyelvi modellen. A vezérigazgató akkor „tudományos bizonyossággal” állította, hogy a GPT-5 okosabb lesz a GPT-4-nél, amelyről egy korábbi beszélgetésben egyébként nyersen azt mondta, „elég vacak”. A Windows Central emlékeztet: Altman azt is előrevetítette, hogy a GPT-5 már „virtuális agyként” fog működni, mélyebb gondolkodási képességekkel ruházzák fel, és még nála is okosabb lehet bizonyos területeken. Az OpenAI kutatási vezetője, Jerry Tworek később úgy fogalmazott, hogy „a GPT-5 alapmodell célja az, hogy mindent jobban csináljon, amire a jelenlegi modelljeink képesek”. Rendben, de vajon összejött?

A bejelentés nyomán a nagy techcégek azonnal integrálni kezdték a GPT-5-öt a termékeikbe – a Microsoft például a Copilot asszisztensszolgáltatásába –, ami elég beszédes lépés: azt jelzi, hogy az új modell várhatóan az egész iparágra kihat.

Az OpenAI szintén elég magabiztosnak tűnik az innovációjával kapcsolatban, hiszen az ingyenes felhasználók számára rögtön elérhetővé tette az LLM-et. Az előfizetők jelentős része ehhez képest várni kényszerül: a bemutató napján csak húsz százalékuk kapta meg azonnal a GPT-5-öt, míg a többieknél fokozatosan, néhány nap leforgása alatt kapcsolják be. Ezzel a lépéssel először kerül sor arra, hogy egy csúcsmodellhez nem csak a díjcsomaggal rendelkezők férnek hozzá, hanem globálisan akár 700 millió ember – többségében olyanok, akik nem fizetnek a ChatGPT használatáért.

All-in-one nyelvi modell született

A GPT-5-tel alapvetően az volt az OpenAI szándéka, hogy egységesítse és felturbózza az eddigi GPT-modellek képességeit. A cég az új, „sok az egyben” nyelvi modellt és a nehezebb feladatokra szánt „gondolkodó” modellt szorította bele egyetlen rendszerbe. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a ChatGPT felületén a GPT-5 egyetlen modellként jelenik meg a felhasználók számára, magyarán nincs külön GPT-4 és külön érvelő verzió, amelyek között a felhasználók kapcsolgatnak, hanem a háttérben egy ún. „router” döntést hoz róla: az adott kérdésre az a jobb megoldás, ha kisebb modell ad egy gyors, felületes választ, vagy az, ha mélyebb elemzésbe kezd a nagyobb, alaposabb modellel.

Ezen a ponton érdemes megjegyezni, hogy ezzel nem csak a felhasználók nyerhetnek (már ha), hanem a cég is, hiszen a saját rendszerük hoz döntést róla, hogy a gyorsabb és olcsóbb, vagy a nagyobb energiaigényű, kvázi drágább válasz előállításával feleljenek a kérdésekre.

A The Verge példája szerint mindenesetre meg lehet trükközni: ha a felhasználó azt kéri a GPT-5-től, hogy „alaposan gondold át” a választ, akkor a rendszer automatikusan hosszabb futtatást indít, ezzel a válaszok egyszerre lehetnek gyorsabbak és okosabbak.

Az OpenAI azt állítja, jelentős előrelépéseket ért el a GPT-5-tel az eddigi problémák kiküszöbölésében és a gyakori feladatok továbbfejlesztésében. A fejlesztők a vállalat blogjában arról írnak, hogy sikerült drámaian csökkenteni a „hallucinációkat”, vagyis a válaszokban elő-előforduló kitalált, téves információkat, de javult az utasítások pontos követése és mérsékelték a modell hajlamát a túlzott egyetértésre.

Mégis, miben jobb a GPT-5?

Sam Altman egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a GPT-5 az első nyelvi modell, amitől tényleg bármit kérdezhetünk, mert „legitim, PhD-szintű szakértőként” viselkedik. A vezérigazgató szerint „az egyik legmenőbb dolog, hogy azonnal jó szoftvert ír”, hiszen az igény szerinti szoftverek alkotása „a GPT-5 korszak egyik meghatározó jellemzője lesz”.

Ennek megfelelően a GPT-5-öt az eddigi legerősebb kódíró modellnek tartják a fejlesztői: az összetett programozási feladatokban és hibakeresésben is magabiztosabb, illetve már egyetlen szöveges prompt alapján működő weboldalakat, alkalmazásokat vagy akár játékokat kreál, méghozzá ízléses dizájnmegoldásokkal.

A cég azt állítja, hogy a modell kiválóan működik szövegíró partnerként is, mivel képes akár irodalmi igényű, gördülékeny szövegek alkotására, és a nehéz nyelvi feladatokkal szintén jobban elboldogul, mint az elődei, sőt, olyan kreatív kihívások sem okoznak gondot neki, mint a bonyolult narratívák szerkesztése. Ide tartozik még az, bár napjainkban erre már inkább elvárható minimumként tekintünk, hogy a ChatGPT mostantól hatékonyabban segíthet a mindennapi írásos teendőkben (például e-mailek és jelentések megfogalmazásában), és teszi mindezt koherensebb, választékosabb stílusban.

Az OpenAI hozzáteszi: az új nyelvi modell további előnye az, hogy „messze a legjobb egészségügyi válaszadó”. A cég saját HealthBench tesztjén (amely valósághű orvosi szcenáriókat tartalmaz) a GPT-5 jelentősen magasabb pontszámot ért el a korábbi változatoknál. Ha minden igaz, ezzel kipipálhatják, hogy a GPT-5 már aktív gondolkodó partner az egészségügyi témákban: proaktívan felhívja a figyelmet potenciális problémákra, pontosabb és megbízhatóbb válaszokat ad, és jobban alkalmazkodik a felhasználó egyedi kontextusához, például az előzetes ismereteihez vagy a lakóhelye földrajzi adottságaihoz.

Összességében az OpenAI úgy jellemzi a GPT-5-öt, mint egy „minden tekintetben okosabb” modellt, amely a valós kérdésekre is hasznosabb válaszokat ad, és nem csak a teszteken ér el jobb pontszámokat.

A vállalat egyértelművé tette, hogy a GPT-5 fejlesztése során a korábbi hiányosságok orvoslása és a biztonság javítása kulcsfontosságú szempont volt, mivel a korábbi modellek kapcsán rengeteg aggály merült fel, a visszaélésektől a félretájékoztatáson át a valóság torzításáig.

Előfordult, hogy a modell magabiztosan javasolt például nem létező orvosi ajánlásokat vagy álinformációkat, ami akár súlyos következményekkel is járhatott, ha egy-egy felhasználó túlságosan megbízott benne. Ugyanígy gondot okoztak politikai és vallási témájú beszélgetések: a ChatGPT-3.5 és GPT-4 modelleket sokan vádolták elfogultsággal, mondván egyes világnézeteket előnyben részesítenek, másokat cenzúráznak, és olykor sértő vagy bántó tartalmakat is közvetítenek.

A GPT-4-et különösen sok kritika érte, amiért túl készségesen megerősít akár hamis vagy problémás felvetéseket, ahelyett, hogy ellentmondana. Ez a „túlságosan engedelmes” viselkedés néhány esetben erősítette a felhasználók tévképzeteit. A The New York Times például nemrég arról számolt be, hogy a túl engedékeny ChatGPT egyes felhasználóknál támogathatta téveszmék kialakulását, sőt, súlyosbíthatott mentális kríziseket. Mondjuk ezzel ellentétes tapasztalatok is akadtak, amikor egy kutatás során bebizonyosodott: a nyelvi modellek alkalmasak lehetnek rá, hogy tartósan meggyőzzék az összeesküvés-hívőket a konteók ellenkezőjéről.

A tapasztalatok fényében mindenesetre az OpenAI elengedhetetlennek tartotta a szervilizmus visszaszorítását és azt, hogy nagyobb őszinteségre nevelje a modelljeit.

További fontos tanulság, hogy a korábbi GPT-k biztonsági okokra hivatkozva hajlamosak voltak kategorikusan megtagadni bizonyos kérdések megválaszolását, ami persze érthető törekvés, de a jó szándékú felhasználókat is frusztrálta. Ilyenek voltak egyes egészségügyi, vallási vagy politikai és bűnügyi témák, amelyekre a ChatGPT-4 és 4o gyakran sablonos elutasítással felelt, ha úgy ítélte meg, hogy a beszélgetés érzékeny terepre tévedt. Az OpenAI belátta, hogy ez hosszú távon rontja a felhasználói élményt és a modell hitelességét, ezért a GPT-5-ben már új megközelítést vezettek be, az ún. „biztonságos befejezést”.

Ennek lényege az, hogy a modell nem némul el teljesen egy-egy kényes kérdésnél, hanem a biztonságos keretek betartásával próbálja létrehozni a lehető leghasznosabb választ. A felhasználó így kap valamennyi információt, de a modell ügyel rá, hogy ne szolgáltasson konkrét receptet valamilyen károkozáshoz, például félrevezetéshez vagy bűncselekmény elkövetéséhez.

Mekkora lépés előre a GPT-5?

A Reuters a rend kedvéért felhozza, hogy a GPT-5 bevezetését nem pusztán a felhasználók kegyeiért indult ádáz verseny és az innováció iránti igény indokolta, hanem néhány technikai nehézség is. Az OpenAI a GPT-4 után szembesült azzal, hogy a korábbi recept – azaz a modellek duzzasztása még több adattal és számítási kapacitással – már nem elégséges. Ennek egyrészt az az oka, hogy fogytán van az online elérhető és érdemben felhasználható tréningadat, másrészt pedig az, hogy a hatalmas modellek betanítása egyre nehézkesebb, hiszen a több hónapig tartó betanítás során bármikor felléphet hiba, ráadásul csak a folyamat végére derül ki, hogy mennyire hatékony az a modell, aminek a létrehozásába rengeteg időt, pénzt és energiát öltek. Az OpenAI ezért vezette be a GPT-5 „gondolkodó” módját, vagyis azt, hogy a modell a futtatás során képes extra erőforrást igénybe venni a bonyolult feladatokhoz.

A működése ebben a formában tényleg biztonságosabbnak és hatékonyabbnak tűnik: az OpenAI közölte, hogy a GPT-5 válaszainak valószínűsége a ténybeli tévedésre kb. 45 százalékkal alacsonyabb, mint a GPT-4o esetében, és 80 százalékkal kisebb, mint a régebbi GPT-3.5 alapú modelleknél.

Az OpenAI vezetői egyértelművé tették, hogy rendkívül jelentős evolúciós ugrásként tekintenek a GPT-5-re. Sam Altman szemléletes hasonlattal úgy írta le a fejlődést, hogy a GPT-3 még egy gimnazista volt, akivel jót lehet dumálni, viszonylag jó válaszokat ad, de akár teljes sületlenségeket is állíthat, míg a GPT-4 már inkább egy értelmesen érvelő egyetemistához hasonlított. Hozzájuk képest a GPT-5 az első olyan modell, amivel beszélgetve az az érzésünk támad, hogy tapasztalt szakértővel van dolgunk, és közel jár ahhoz, amit általános mesterséges intelligenciának (AGI) nevezünk.

Nem mind arany…

Természetesen nem mindenki látja olyan rózsásan a helyzetet, mint Altman és az OpenAI többi fejese. Már a GPT-5 első bemutatója után akadtak külső szakértők, akik szerint a GPT-5 fejlődése nem feltétlenül nagyobb ugrás a GPT-4-hez képest, mint amekkora a GPT-4 volt a GPT-3.5-höz viszonyítva. Két korai tesztelő a Reutersnek nyilatkozva elmondta, hogy bár lenyűgözte őket a GPT-5 kódíró és komplex feladatmegoldó képessége, úgy érezték, a GPT-4-ről GPT-5-re történt előrelépés nem volt annyira óriási, mint a korábbi generációváltások. Ezt a véleményt erősíti, hogy a nyelvi modellek standard tesztjein (mint amilyen például egyes matematikai vagy tudásfelmérő versenyek szimulációja) a GPT-5 gyakran csak néhány százalékpontos javulást ért el a GPT-4-hez képest – hívja fel a figyelmet a The Register.

Ezek alapján egyes szakértők úgy vélik, a GPT-5 inkább továbbfejlesztés, semmint forradalmi újítás – még ha a felhasználók számára összességében így is jelentős előnyt nyújt majd, mint a korábbi modellek.

Azt mondjuk maga Altman is hangsúlyozta, hogy a GPT-5 nem váltja ki az emberi tudást és ítélőképességet, annak ellenére sem, hogy sok tekintetben már-már emberi szintű kompetenciát mutat. „Ez még nem az a modell, ami önállóan tanul és teljesen kiváltja az embert” – szögezte le, egyértelművé téve, hogy bár az OpenAI forradalmi lépcsőfoknak tartja a GPT-5-öt, egyáltalán nem állítja, hogy célba értek volna az AGI felé vezető úton.

A GPT-5 tehát pontosabb és biztonságosabb az elődeinél, de nem tévedhetetlen.

Az OpenAI igyekszik megtalálni az egyensúlyt aközött, hogy a modell a lehető leghasznosabb legyen, de közben felelősen működjön. Azt a cég szakemberei is tudják, hogy magasra került a léc. „Az eddigi tudásunk alapján igyekeztünk a lehető legbiztonságosabb modellt alkotni… Nem vagyunk benne biztosak, hogy mindenben igazunk van, de tudjuk, hogy az AI át fogja alakítani a világunkat, ezért már korán át kell gondolnunk a hasznát, illetve az általa előidézett változásokat és kockázatokat” – fogalmazott közleményben az OpenAI.

A Cinikus, a Robot, a Hallgató és a Kocka

A GPT-5 bevezetésével az OpenAI egy izgalmas új funkciót is bemutatott: négy előre beállított ChatGPT „személyiséget”, amelyekkel a felhasználó testre szabhatja a chatbot hangnemét és stílusát. A használatuk teljesen opcionális: a felhasználó a beállításokban bármikor kiválaszthatja vagy kikapcsolhatja őket – és bármelyik üzenetváltást új stílussal kezdheti. Fontos kiemelni ugyanakkor, hogy a személyiség nem változtat a modell tudásán vagy képességein, csak a válaszok tálalásának módja lesz más és más.

A Cinikus például szarkasztikus és száraz humorú stílus, és bár nyersen, viszont szellemesen válaszol. Nem bunkó, de „tiszteletlenül őszinte” – jellemzi az OpenAI, hozzátéve, hogy a személyiség görbe tükröt tart a kérdezőnek, és olykor csípős megjegyzésekkel illeti. A hangnem ellenére lényegre törő, praktikus tanácsadóról van szó. Ezt a stílust azoknak találták ki, akik szeretik a karcos humorral fűszerezett, de használható válaszokat.

A Robot egy precíz, gépszerűen tárgyilagos hangnem, érzelmek és humor, illetve felesleges szószaporítás nélkül válaszol. Előbb kimondja a lényegi választ tömören, utána maximum rövid magyarázatot fűz hozzá. Hajlamos listázni a tényeket, miközben hivatkozásokat vagy számadatokat is megad, ha szükséges. Ideális, ha a felhasználó gyors, egyenes és félreérthetetlen utasításokat vagy információt kér, érzelemmentes, formális stílusban.

A Hallgató a fentiekhez képest melegszívű, laza és empatikus hangvételben kommunikál. Nyugodtan és együttérzően reflektál a felhasználó gondolataira. Ez a stílus segít átrágni a döntési helyzeteket: rámutat a különböző lehetőségek előnyeire-hátrányaira, és nyitott kérdésekkel ösztönöz, hogy az ember maga jöjjön rá a megoldásra.

A Kocka játékos és tudásközpontú stílus: lelkesen magyaráz el mindent, miközben ünnepli a tudást és a felfedezést. Ez a személyiség mély, de közérthető magyarázatokat ad, imád belevágni a részletekbe, de figyel arra, hogy a válasz érthető maradjon. Gyakran bátorít további kérdésekre vagy kísérletekre, mert az a célja, hogy a felhasználó is lelkesen tanuljon új dolgokat. Akkor a legjobb választás, ha a felhasználó tanárszerű, részletes válaszokra vágyik, esetleg egy tudományos témát akar megérteni.

Az új személyiségek célja elsősorban a felhasználói élmény testreszabása és a fentebb írt szervilizmus csökkentése. Az OpenAI szerint ezek a profilok segítenek, hogy a ChatGPT ne mindig ugyanabban a „semleges, udvarias asszisztens” hangnemben szólaljon meg, hanem igazodjon a felhasználó preferenciáihoz

Milyen új veszélyforrásokat hordozhat a GPT-5?

Miközben a GPT-5 óriási lehetőségeket rejt, a szakértők azt is hangsúlyozzák, hogy egy ilyen képességű modell esetében új típusú kockázatokkal szintén számolni kell. Paradox módon épp az teszi veszélyessé, ami az erőssége: hogy még okosabb, meggyőzőbb és szélesebb körben hozzáférhető.

Sam Altman elismerte, hogy a fejlett generatív AI-technológia visszaélésekre adhat lehetőséget. A The National a vezérigazgató egyik interjújából idézve azt írja, Altman rémálmaiban rendszeresen feltűnik, hogy a ChatGPT egy nap akár biológiai fegyverek kifejlesztéséhez is támpontokat ad.

És valóban: egy mindenki számára elérhető „virtuális PhD szakértő” rossz kezekben akár olyan tudást adhat, ami alkalmas károkozásra, például mérgező anyagok előállítására vagy hackertámadások kivitelezésére. A másik probléma, hogy a GPT-5 által generált emberi hang vagy szöveg a megtévesztés új dimenzióit nyithatja meg: a modellel élethű álhíreket, adathalász üzeneteket vagy hamis audiofelvételeket lehet készíteni, ezáltal pedig gyanútlan embereket manipulálni.

Noha a GPT-5 biztonsági mechanizmusai erősebbek, mint valaha, egyik AI-modell sem teljesen biztonságos. Továbbra is fennáll a veszélye, hogy a rosszindulatú felhasználók kijátsszák a védelmet, és ráveszik a modellt, hogy segítsen nekik tiltott dolgok végrehajtásában. A GPT-5 esetén különösen érdemes odafigyelni, hiszen a fent tárgyalt „biztonságos befejezés” módszer miatt a modell készségesebben ad valamennyi információt akár veszélyes témákban is.

Elképzelhető például, hogy valaki több részletkérdéssel körbejárva a témát kicsalogat belőle hasznos tudást egy robbanószer elkészítésére, amire egy kevésbé okos modell nem lett volna képes.

Egy másik veszélyforrás a kulturális torzítások kérdése lehet. Bár a GPT-5 betanításánál sokkal több figyelmet fordítottak az adatok kiegyensúlyozására és a modell finomhangolására, nincs rá garancia, hogy ne lennének benne rejtett előítéletek. A vallási, etnikai, nemi vagy politikai érzékenységek terén egy ilyen erős modell apró hiba esetén is kárt okozhat, például azzal, ha sértő kijelentést tesz egy népcsoporttal kapcsolatban.

Végül a GPT-5 bevezetése új jogi és etikai kérdéseket is felvet, ami bizonyos szempontból veszélyforrásnak tekinthető a társadalomra. Ott van például a szerzői jogok védelme: mivel a modell hatalmas adatbázisból tanult, továbbra is előfordulhat, hogy szerzői joggal védett szövegeket vagy azok parafrázisát adja ki.

Az AI-val foglalkozó etika szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a GPT-5 olyan gyors és nagy ugrás, hogy a társadalmi felügyelet, a törvényhozás és az oktatás nehezen tartja vele a lépést. Ez önmagában új típusú kockázat, hiszen egy újabb és még korszerűbb, szupererős eszköz került az emberiség kezébe, aminek a használatára még nem alakultak ki semmilyen normarendszer.

Kapcsolódó

ChatGPT: teszteltük az AI-ügynököt, ami már nemcsak bevásárlólistát készít, de be is vásárol helyettünk

Kipróbáltuk, le tud-e foglalni egy időpontot a kedvenc fodrászatunkban, képes-e bevásárolni, talál-e olyan strandot, ahol van szabad napágy az Olaszországba tervezett nyaraláshoz, valamint hogyan segíthet egy erdélyi utazásban. Lassúnak, de meglepően hatékonynak bizonyult.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Mostantól a tévében is nézhetők lesznek a Sziget magyar koncertjei

A Sziget Fesztivál és a közmédia megállapodásának értelmében az M1 csatorna tűzi műsorára a hazai fellépők koncertjeit. A szerződés szerint a felvételek a Médiaklikken is elérhetők lesznek.

KÉK HÍREK

Élő adás közben lőttek le egy futárnak öltözött TikTok-sztárt Mexikóban

César Gastélum influenszert egy gyorsétterem előtt érte halálos támadás, miközben barátaival éppen filmezett. A hatóságok a gyilkosságot a Sinaloa-kartell két rivális csoportjának belső háborújával hozzák összefüggésbe.

KÉK HÍREK

Halálra gázolt egy kerékpárost egy autós a Bécsi úton, majd egy busszal is ütközött

A sofőr az Árpád híd felé haladt, amikor áttért a szemközti sávba és elütötte a biciklist. A buszon utazók közül senki sem sérült meg, a rendőrség vizsgálja a tragédia körülményeit.

Címlapról ajánljuk

JÖVŐ

Hevesi Kriszta: az AI illúziókkal töltheti ki a kapcsolati hiányt, már a szex fizikai megélésére is lusták vagyunk

A szakpszichológus az AIToday-nek fejtette ki, miért tart attól, hogy egyre többen használnak kommunikációs maszkot az ismerkedés során. Az AI még a valódi, szenvedélyes szeretkezéseket is egyre inkább kiölheti az életünkből, és növeli az elidegenedést.

Szerző: Gábor János - szmo.hu
2026. július 12.

Az intimitás új korszakában az algoritmusok diktálják a szerelmi elétünk szabályait. Segítenek bemutatkozó szövegeket írni, üzeneteket fogalmazni, párkapcsolati tanácsokat adni, sőt sokak számára már bizalmas beszélgetőpartnerré vagy akár érzelmi társsá válhatnak. A mesterséges intelligencia a munkánk után a magánszféránk felé is utat talált: az algoritmusok jelenléte alapjaiban változtatja meg azt, hogyan ismerkedünk, miképp ápoljuk a párkapcsolatainkat, sőt, azt is, ahogy az intimitást megéljük.

De milyen következményekkel jár, ha a gép hús-vér emberek közé áll, és átveszi a flörtölésben, a bizalmas beszélgetésekben vagy akár a szexualitásban játszott emberi szerepeket?

Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológiai szakpszichológussal, az ELTE PPK egyetemi docensével, aki az AIToday.hu-nak részletesen kifejtette az AI intim kapcsolatainkra gyakorolt lehetséges hatásait, az ezzel kapcsolatos kutatások - helyenként kifejezetten sokkoló - eredményeit, valamint saját szakmai álláspontját. A szakértő azt mondja, a chatbotok átformálják a másik ember felé támasztott elvárásainkat, és akár a legalapvetőbb humán képességeinket is tompíthatják.

— Egyre többen használják a mesterséges intelligenciát társkereső tanácsadóként: segít bemutatkozó szöveget és üzeneteket írni, sőt egyesek bensőséges társalgásra vagy romantikus kapcsolatra is használják. Pszichológiai szempontból mi történik akkor, amikor egy algoritmus betolakodik az ismerkedés és a párkeresés legintimebb szakaszaiba?

— Az emberi kapcsolatokban eleve nehéz a kezdeti, megismerkedéskor mutatott „szebbik arcunk” fenntartása hosszú távon, amennyiben pedig egy gép formálja ezt, végképp megugorhatatlan szakadékot alakíthatunk ki a látszat és a valóság között. A fiataloknál már eddig is problémát jelentett a jól bevált „chat-nyelv” után személyes találkozáskor a beszélgetés, hiszen társas készségeink is – éppúgy, mint a személyes ismerkedés – „használat hiányában” elkopnak.

Az okos eszközök már helyettünk számolnak, tájékozódnak, emlékeznek – ha még a randizás kezdeti lépéseit is átadjuk nekik, egyre kevesebb részünk lesz a másikkal kialakított közelség érzés elérésében.

Hogy mennyire elterelhetőek vagyunk a sokkal ingergazdagabb vizuális képeket kínáló internet világa által, jelzi az a sajnos gyakori jelenség, amikor a társaságban töltött közös idő nagy részét is az okos eszközeinkre fordított figyelem teszi ki.

— Lehet-e valódi érzelmi kötődést kialakítani egy mesterséges intelligenciával? Vagy csak elhisszük, hogy valódi érzelmi kötödést alakítottunk ki vele?

— Annyira hozzászoktunk ahhoz, hogy kommunikációnk technológiai eszközökön keresztül zajlik, hogy innen már csak egy lépés annak elfogadása, hogy a másik oldalon nem is egy ember, hanem akár a mesterséges intelligencia áll. Ez különösen akkor válik csábítóvá, ha az AI legalább olyan kedves, sőt gyakran még megértőbb, támogatóbb és érzelmileg kielégítőbbnek tűnő válaszokat ad, mint egy hús-vér társ. Sok esetben éppen azokat a reakciókat nyújtja, amelyekre a felhasználó a leginkább vágyik, hiszen

a generatív mesterséges intelligencia egyik alapvető célja, hogy a lehető legjobban alkalmazkodjon a felhasználó igényeihez – beleértve az érzelmi szükségleteit is.

És hogy valójában mennyi érzelmet tud egy gép felénk viszonozni? Paraszociális kapcsolatoknak nevezzük azokat az egyoldalú kötődéseket, amelyek a kölcsönösség és az intimitás illúzióját keltik – az AI azonban a folyamatos interakciók révén még inkább egy valós viszony téves érzését keltheti a felhasználóban.

— Mit jelenthet az önbizalom szempontjából, ha valaki egy mesterséges intelligenciától kap folyamatos megerősítést? Segítheti ez az önértékelést, vagy veszélyes, ha valaki kizárólag egy algoritmustól vár visszaigazolást?

— Hevér Lóránt rendező éppen erről a folyamatról készített egy zseniális filmet, amelyet néhány hónap múlva mutatnak be itthon. A Szerető című lélektani drámában egy válságba került párkapcsolatba lép be a mesterséges intelligencia, és megadja a nőnek azt a figyelmet, amely eltűnt a kapcsolatából. A film fő kérdése:

megcsalásnak számít-e, ha valaki egy mesterséges intelligenciával alakít ki intim, érzelmi kapcsolatot?

A film is azt feszegeti, hogy mi, emberek, miközben szomjazzuk mások figyelmét, mennyire nem vagyunk képesek ugyanezt megadni a másiknak, és inkább elmondjuk a gondjainkat az AI-nak, mint egy másik embernek, mert félünk a kapcsolati veszteségtől. Én magam úgy látom, hogy ezt a hiányt, ezt a rést tudja az AI kitölteni, azonban egy nagyon veszélyes és illuzórikus módon, amely ráadásul azt eredményezi, hogy egyre távolabb kerülünk egymástól. Összességében növeli az elidegenedés érzését, károsítja a mentális egészséget és a valódi emberi kapcsolatokat.

— A chatbot mindig elérhető, figyelmes, nem utasít el, és személyre szabható. Átalakíthatja ez az elvárásainkat a valódi emberi kapcsolatokkal szemben, amelyekben nem minden szép és jó?

— Egy 2024-es kutatás alapján az amerikaiak 20 százaléka már folytatott flörtölő beszélgetést chatbottal, egy 2025-ös reprezentatív felmérés pedig azt az eredményt hozta, hogy a kapcsolati AI-partnereket használók 42 százaléka szerint könnyebb az AI-jal beszélgetni, mint valódi emberekkel, 43 százalékuk szerint jobb hallgatóság, és 31 százalékuk pedig úgy érzi, hogy az AI jobban megérti őt, mint más emberek. A mesterséges intelligenciával csevegők 33 százaléka szexuális izgalmat keres itt, a fiatal felnőttek 44 százaléka szerint az AI-képek vonzóbbak lehetnek, mint a hús-vér emberek, valamint a húszas éveikben járó fiatalok közül minden negyedik személy romantikus vagy szexuális célból használja a technológiát. Összességében tehát az erre fogékony és/vagy magányos személyek nagyfokú nyitottságot mutatnak az AI-partnerek iránt, amely kapcsolatok ráadásul ugyanazokat a neurokémiai és dopamin válaszokat váltják ki a felhasználóból, mint a nagyon kielégítő és jutalmazó emberi viszonyok.

— Az AI-társak gyakran emlegetett előnye, hogy csökkenthetik a magány érzését. Van tisztán – a felhasználó által is – észrevehető határ a chatbot, mint hasznos érzelmi támasz, és aközött, hogy valaki elkezdi kiváltani vele a valódi emberi kapcsolatokat?

— A BBC Loneliness Experiment 237 ország részvételével vizsgálta a magányosság témakörét, és az eredményeik szerint az individualista kultúrákban ez leginkább a fiatal korosztályt érinti. A mesterséges intelligencia által kínált kapcsolatok azt ígérik, hogy gyógyírt jelentenek a magányosságra, azonban minél több időt tölt valaki ebben az antropomorf, vagyis emberi tulajdonságokkal, érzelmekkel, szándékokkal és személyiséggel felruházott, a felhasználó által tökéletes partnerré alakított AI-társsal, annál inkább hozzászokik ennek kockázat- és ítélkezésmentes biztonságához és kényelméhez. Az elmúlt 10-15 évben egyre több tanulmány foglalkozik a fejlett országokban, kiemelten az USA-ban, Nyugat-Európában, Japánban tapasztaltható szexuális recesszió jelenségével.

Az emberek ritkábban élnek szexuális életet – a legerősebb csökkenést a 18-24 éves férfiaknál találták –, a Z generáció később kezd el randizni, idősebben veszíti el a szüzességét, kevesebbet jár társaságba, viszont több időt tölt a képernyő előtt.

A teljes egészében és ingyenesen az AIToday.hu-n olvasható interjú folytatásában Hevesi Kriszta arra is kitér, hogy

- milyen veszélyeket lát abban, ha az emberi intimitást AI-partnerekre cseréljük,

- az AI miként gyengítheti tovább a személyes kapcsolódás képességét,

- milyen következményei lesznek, ha a társkeresőkön AI-jal írjuk meg a bemutatkozást vagy akár a flörtölő üzeneteket,

– hogyan alakítják át az AI-vezérelt társkereső alkalmazások algoritmusai az ismerkedési szokásokat, és miért hasonlítanak egyre inkább jutalmazásra épülő videojátékokhoz,

- összességében mit veszíthetünk pszichológiai szempontból, ha egyre mélyebb érzelmi és intim kapcsolatot alakítunk ki a mesterséges intelligenciával.

FOLYTATÁS ITT.

Kapcsolódó

Mérő László: Nem félek attól, hogy a mesterséges intelligencia miatt kivesznek az emberi kapcsolatok

A tudós szerint a magánélet, az oktatás és a munka sincs akkora bajban, mint sokan hiszik. Az új technológiák gyakran keltenek félelmet, igaz, a háborús felhasználás tényleg korlátozásért kiált.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÖZÖSSÉG

Saját vizéből itatott meg egy szomjas gólyát a közutas a 40 fokos hőségben

Nagy Árpád a Tiszakécske melletti kánikulában segített a madáron, miután észrevette, hogy az a bokrok leveleit csipkedi. A férfi a Facebookon osztotta meg a történetet, ahol azt írta, az eset jól mutatja, mennyire megviseli az állatokat is a rekkenő hőség.

KÉK HÍREK

Hatórás küzdelem után eloltották a 150 hektáros tüzet Székesfehérvárnál

Több település tűzoltóinak bevonásával fékezték meg a lángokat Székesfehérvár szélén. A környékről kimenekített hatvanegy ember az oltás után visszatérhetett otthonába.

KÉK HÍREK

Késsel kényszerített a Dunába egy úszni nem tudó férfit, aki hiába könyörgött az életéért

A bíróság elrendelte annak a 34 éves gyanúsítottnak a letartóztatását, aki a Gubacsi hídnál a Dunába kényszerítette 29 éves áldozatát. A férfi holttestét szonárral, 2,5 méter mélyen találták meg a búvárok, miután egy szemtanú riasztotta a rendőrséget.

JÖVŐ

Budapest főtájépítésze: Ha leáll az öntözés, 30–50 év munkája mehet kárba, akár pár hét alatt

Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a kormányzati locsolási tilalommal kapcsolatos félreértésekre reagált. Szerinte a városi zöldfelületek öntözésének leállítása a természetes hűtőrendszer összeomlásához vezetne.

Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2026. augusztus 05.

Káros, ha a politikusok azt hiszik, vagy azt sugallják, hogy a vízgazdálkodási és környezeti rendszerek egyik napról a másikra átalakíthatóak, erről beszélt Bardóczi Sándor az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Budapest főtájépítésze szerint a miniszterelnök felhívását, hogy ne locsoljunk, sokak félreérthették. A pazarló öntözést kerülni kell. Célzott locsolásra viszont továbbra is szükség van, különben évtizedek munkája mehet tönkre. Szerinte a kormányzati kommunikáció szerencsétlen volt. Olyan háttéranyagra épült, amely vízhiány esetére szól, csakhogy Budapesten van víz.

A főtájépítész kifejtette, hogy a fővárosi vízellátó rendszer túlméretezett. A mai lakosságszámhoz és fogyasztási szokásokhoz képest is.

„A 80-as években kiépült rendszer azt feltételezte, hogy már két és fél millióan leszünk, és nagyjából úgy használjuk a vizet, ahogy akkor, vagyis nagyon pazarló módon” – magyarázta.

Hozzátette, hogy ehhez képest ma jóval kevesebben élnek a városban, és a modern háztartási gépeknek köszönhetően a vízfogyasztás is sokkal takarékosabb.

Szerinte éppen ez a tartalék teremti meg a lehetőséget, hogy a város ne hagyja veszni a zöld infrastruktúráját. „A városnak még mindig a 65 százalékát zöldfelületek borítják, ezt nagyon sokan el szokták felejteni. Ötezer hektárnyi erdőnk van például.”

Bardóczi Sándor a zöldfelületek hűtőhatásáról beszélt: „Ezek a város legnagyobb természetes légkondicionáló berendezései, amelyek vízzel működnek. Vizet táplálunk be azért, hogy elpárologtassák, és ezzel megszüntessék a hősziget jelenséget, és kevesebbet kelljen használni a klímát”.

Figyelmeztetett: ha leáll az öntözés, 30–50 év munkája mehet kárba. Szerinte ez akár néhány hét alatt megtörténhet.

Azt is hozzátette, hogy a tűzveszély is egyre nagyobb, Spanyolországban például már riadót fújnak, ha a hőmérséklet 30 fok fölé megy és a szél sebessége meghaladja a 30 km/órát, és Magyarország is ennek a határán van.

A szakember szerint a locsolásnál rangsorolni kell. Először az angol pázsitot érdemes elengedni. „Arra kell berendezkednünk, hogy sokkal inkább száraz gyepeket fogunk látni, akár a közparkokban is.”

Bár a kiégett gyep nem szép látvány, mégis fontos szerepe van. „Nagyon hatékonyan takarja a talajt, és ha van pára vagy harmat, azt csapdába ejti, átnedvesíti egy kicsit a talajt, és legalább a talaj felső, mikrobiom rétegét védi a kiszáradástól” – mondta. Épp ezért „a gyepeket is kell valamennyire locsolni, de nem azért, hogy szép zöldek legyenek, hanem azért, hogy a talaj felső rétegét megóvjuk a teljes kiszáradástól.”

A fiatal fákat szerinte különösen védeni kell.

„A fiatal fák az első öt évben, a begyökeresedés időszakában nagyon érzékenyek, életben kell tartanunk őket, hiszen ők a jövő árnyékai. Egyáltalán nem hagyhatjuk őket magukra” – jelentette ki.

Bardóczi Sándor kitért a vízhiány kapcsán újra és újra előkerülő vízlépcsőépítés kérdésére is, amelyet rossz iránynak tart. „A Duna Magyarországon síkvidéki szakaszon folyik, itt nagyjából 7-8 métert esik 100 kilométeren, míg egy hegyvidéki szakaszon, például Ausztriában, 42 métert” - magyarázta.

Szerinte a Duna magyarországi, síkvidéki szakaszán a járulékos költségek óriásiak lennének. Ezért nem támogatja az ilyen beruházást. Emlékeztetett, hogy a Bős–Nagymarosi vízlépcső tervének megtérülését egy nemzetközi közgazdász csapat 200 évre becsülte.

Úgy véli, a vízmegtartásra és a vízszintemelésre más megoldások is léteznek, például a meder szűkítése szabályozó művekkel. „Rehabilitálni kellene a folyók menti, lefűződött mellékágakat is, hogy sokkal nagyobb víztestek legyenek.”

A főtájépítész szerint a tájhasználat megváltoztatására is szükség lenne.

„Ezeket a mély fekvésű területeket az 50-es években a magyar mezőgazdaság nagy büszkén lecsapolta, elvezette a vizeket. Most pedig csodálkozunk, hogy porzik a határ, és nincsenek belvizek” – mondta.

Úgy véli, az ökológiai kiegyenlítő felületek szabályoznák a helyi klímát. Szerinte így több esőfelhő keletkezne az Alföld felett. „Az Alföldön nem a leállított Országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) miatt nincsen eső, hanem azért, mert ezek az ökológiai kiegyenlítő felületek eltűntek.”

Kritizálta a mezőgazdasági támogatási rendszert is, amely egyszer a belvízkár, másszor az aszálykár miatt fizet, ahelyett, hogy a tájhasználat-váltást támogatná. „Támogathatná például, hogy bizonyos típusú területeket fölhagyjanak, és a tájhasználat-váltást segítsék.”

Úgy látja, a politika nehezen érti meg, hogy a tájépítészetben mások a szabályok. „Azt tudja megcsinálni egy kormány, amit az előző előkészített.”

„Egy tájépítész 50 évben gondolkodik. A legkisebb intervallum egy projektnél hét év, mert a tervezés, engedélyeztetés, környezeti hatásvizsgálatok és a tulajdonosi hozzájárulások mind időt visznek el. Ebben az a csapdahelyzet, hogy a politikusok négy évben tudnak gondolkodni.”

Bár léteznek előkészített tervek, mint például a Vásárhelyi-tervhez kapcsolódó víztározók, ezek hasznosítása is akadályokba ütközik. „Ezeknél a víztározóknál az történik, hogy szükségvíztározóként épültek ki, tehát nem vásárolták meg vagy nem kompenzálták azokat a gazdákat, akiknek a területén megépültek.”

Pedig a vízmegtartás nagyon fontos lenne. „A Mediterráneumban rendkívül sok víztartalmú levegő kering, és ez előbb-utóbb lecsapódik az Alpokban vagy a Kárpátokban, tehát ha jön egy nagy árvíz, azt meg lehetne fogni.” Bardóczi Sándor szerint ezeket a tárgyalásokat le kellene folytatni a tulajdonosokkal, hogy onnantől kezdve egy-egy terület vizes élőhely lesz.

A teljes beszélgetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Videó: így keletkezett és terjedt el a hatalmas székesfehérvári tarlótűz, amely miatt lakókat kellett kimenekíteni

Nagy kiterjedésű vegetációtűz pusztít Székesfehérvár-Feketehegy térségében, a 8-as főút közelében. A lángok miatt a Kőrösi és az Izabella utcából több tucat embert kellett kimenekíteni.

KULT

Olyan ez a 10 nap, ahogyan egész évben élnünk kellene – minden gondunkat elfelejtettük a Művészetek Völgyében

A 35. alkalommal megrendezett fesztivál a közlekedési nehézségek ellenére idén is megadta azt a kiszakadásélményt, amiből jó ideig lehet majd töltekezni. Szubjektív beszámoló.

KÉK HÍREK

Már a lakóövezetet fenyegeti a székesfehérvári tarlótűz: a hatóságok szólnak azoknak, akiknek el kell menniük otthonról

Székesfehérvár polgármestere bejelentette, hogy a Feketehegy–Szárazrét városrészben keletkezett tűz elérte a lakóövezetet. A hatóságok megnyitották a helyi közösségi házat azok számára, akiknek esetleg el kell hagyniuk az otthonukat.

JÖVŐ

El Niño-jelenség: Különös folyamatokat észleltek az Atlanti-óceánon

Ritka időjárási jelenség, az úgynevezett atlanti „Niña” van kialakulóban a trópusokon. Bár a „La Niñához” hasonlóan az átlagosnál hidegebb tengerfelszín jellemzi, ezúttal nem a Csendes-, hanem az Atlanti-óceán egyenlítői térségében csökken jelentősen a víz hőmérséklete.

M.M. / Illusztráció: George Liapis/Unsplash - szmo.hu
2026. július 17.

A Csendes-óceánon egy El Niño-jelenség erősödik. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) már arra figyelmeztetett, hogy a közelgő El Niño tovább emelheti a globális átlaghőmérsékletet és fokozhatja a szélsőséges időjárási eseményeket. A rekordmeleg tengervíz miatt egyenesen egy „szuper” El Niño kialakulásának esélye is felmerült.

Most azonban egy ritka és szokatlan légköri jelenség, egy úgynevezett atlanti Niña jelent meg az Atlanti-óceán trópusi vizein - ami nem összekeverendő a La Niñával, ami a Csendes-óceánon fordul elő.

A jelenségről, ami névrokonához hasonlóan szintén hidegebb tengerfelszíni hőmérsékletet okoz a Severe Weather Europe írt részletes elemzést.

Ennek a lényege, hogy

A meleg El Niño és a hideg atlanti Niña óceáni anomáliák légköri hatása kedvezőtlen, ellenséges környezetet teremt a trópusi viharok kialakulásához és megerősödéséhez.

Az európai meteorológiai központ (ECMWF) legfrissebb, augusztusra szóló előrejelzései is ezt támasztják alá. A modellek a hurrikánok fő képződési zónája fölött süllyedő légmozgásokat, magasabb légnyomást és az átlagosnál kevesebb csapadékot jeleznek.

Az előrejelzés szerint ez a száraz, stabil légkör a Karib-térségtől a Mexikói-öblön át egészen az Egyesült Államok keleti partvidékéig elfojthatja a heves trópusi viharok, például hurrikánok kialakulását az amerikai kontinensen.

Az elemzés kitér arra is, hogy a mostani csendesebbnek ígérkező szezon előrejelzést adhat az amerikaiak 2026/2027-es telére is. A tapasztalatok szerint az ilyen évek után gyakran gyengébb, töredezettebb poláris örvény alakul ki, ami hidegebb légtömegek betörését eredményezheti Észak-Amerikában.

Bár a hatás csökkenti a trópusi viharok számát a térségben, a kockázat sosem nulla.

Kapcsolódó

Azonnal riasztást adott ki az ENSZ: Küszöbön áll az El Niño-jelenség, extrém időjárást hoz magával

Novemberig 90 százalékot is meghaladja az El Niño-jelenség kialakulásának valószínűsége a Meteorológiai Világszervezet szerint. A legtöbb előrejelzési modell legalább mérsékelt, de akár erős eseményt is valószínűsít, ami olajat önt az emberi tevékenység miatt amúgy is felmelegedő világ tüzére.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT

Gyerekek szexuális bántalmazásával és a holokauszttal poénkodott, ezért kirúgták A galaxis őrzői 3 éléről, majd ő lett a DC-filmek ura – James Gunn 60 éves

Már 12 évesen belezős zombihorrorokat forgatott a tesóival, később pedig egy morcos mosómedve és egy csekély szókincsű fa csinált belőle sztárrendezőt.

KÉK HÍREK

Mentőkutyákkal találták meg a Tiszába merült fiatal holttestét Tiszakóródnál

A miskolci Spider Mentőcsoport megerősítette, hogy Tiszakóród térségében megtalálták a Tiszában eltűnt fiatal holttestét. Az összehangolt műveletben több speciális mentőegység is részt vett.

KÉK HÍREK

Videó: óriási lángokkal ég a tarló Székesfehérváron a MOL-telep közelében, több lakónak már el kellett hagyni a házát

Aljnövényzet-tűz ütött ki a 8-as főút mellett Székesfehérvárnál, a füstöt a városból is látni lehet. A helyzetet súlyosbítja, hogy a lángok egy MOL-telep közelében csaptak fel, ezért nagy erőkkel oltanak.

JÖVŐ

El Niño: 150 éve nem volt ilyen brutálisan erős a jelenség, 2027 lehet az eddigi legforróbb évünk

A kutatók szerint 150 éve nem látott erősségű El Niño van kialakulóban a Csendes-óceánon. Ez a globális felmelegedéssel kombinálva 2027-et a valaha mért legforróbb évvé teheti.

M.M. / Illusztráció: Fatih Hepokur/Anadolu via Getty Images - szmo.hu
2026. július 29.

A Csendes-óceánban erősödő El Niño éghajlati jelenség az előrejelzések szerint legalább 150 éve a legerősebb lehet, és a következő évet szinte biztosan a valaha mért legforróbbá teheti – írja a Nature.

A Berkeley Earth nevű kutatószervezet klímatudósa, Zeke Hausfather szerint a legfrissebb modellek alapján a mostani esemény csúcsa az eddigi rekordot felülmúlja.

A szakértő egy sajtótájékoztatón arról beszélt, a mostani esemény az eddigi rekordot „igazán észvesztő mértékben” fogja felülmúlni.

A szakértő 14 különböző klímamodell eredményeit összevetve azt mondta, a csendes-óceáni vízhőmérséklet csúcsa körülbelül 0,8 Celsius-fokkal lehet magasabb a korábbi, 2015-2016-os rekordnál. Hausfather hozzátette: „nem zárható ki”, hogy a jelenség a globális felmelegedéssel együtt 2027-re akár 1,7 Celsius-fokkal is megemelheti a globális átlaghőmérsékletet az iparosodás előtti szinthez képest.

Ez a bolygót a párizsi klímaegyezményben rögzített 1,5 fokos küszöb átlépésének szélére sodorná

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) legfrissebb előrejelzése szerint négy az öthöz az esélye annak, hogy az év végére egy „nagyon erős” esemény alakul ki, és szinte biztos, hogy az El Niño-körülmények legalább 2027 tavaszáig fennmaradnak. A hivatal szakértői szintén úgy gondolják, hogy légkör és az óceán jelei egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy az eddig mért legerősebb El Niño-jelenség jöhet.

A rekordméretű éghajlati jelenség súlyos következményekkel járhat. A hőhullámok, aszályok, áradások, erdőtüzek és egyéb természeti katasztrófák miatt rengeteg ember élete kerülhet veszélybe, és komoly gazdasági károk keletkezhetnek, ami az egész világon éreztetni fogja hatását.

A Dartmouth College kutatója, Justin Mankin szerinta jelenlegi esemény akár 10 ezer milliárd dolláros veszteséget is okozhat a világgazdaságnak 2032-ig.

A szakértők úgy számolnak, hogy egy korábbi, 1997-98-as erős El Niño 5,7 ezer milliárd dolláros veszteséget hozott az azt követő években - tehát a mostani esemény még az anyagi kár mértékében is minden korábbit felülmúlhat.

Nyár elején a az ENSZ Meteorológiai Világszervezete bejelentette az El Niño kezdetét, és felkészülésre szólította fel a világ kormányait.

A tudósok körében egyelőre még vita tárgya, hogy az ember okozta felmelegedés hozzájárul-e az erősebb és gyakoribb El Niño-jelenségek létrejöttéhez.

Kapcsolódó

Szuper El Niño jöhet, Európába is betörhet a sarkvidéki hideg télen

A Csendes-óceán egyenlítői térségében a vízfelszín már 3–4 Celsius-fokkal melegebb az átlagosnál. Az erősödő El Niño közvetett hatásaként Európába is nagyobb eséllyel érkezhet időnként sarkvidéki eredetű, fagyos levegő.