JÖVŐ
A Rovatból

ChatGPT: teszteltük az AI-ügynököt, ami már nemcsak bevásárlólistát készít, de be is vásárol helyettünk

Kipróbáltuk, le tud-e foglalni egy időpontot a kedvenc fodrászatunkban, képes-e bevásárolni, talál-e olyan strandot, ahol van szabad napágy az Olaszországba tervezett nyaraláshoz, valamint hogyan segíthet egy erdélyi utazásban. Lassúnak, de meglepően hatékonynak bizonyult.


Az OpenAI július végén elérhetővé tette a ChatGPT Ügynököt, amely az eddig ismert chatbotot proaktívan viselkedő személyi asszisztenssé alakítja. Az OpenAI állítása szerint ezzel a funkcióval a ChatGPT „már nemcsak gondolkodik, hanem cselekszik is”, magyarán a felhasználó utasítására végrehajt feladatokat, az időpontfoglalástól, a termékek rendelésén át a vállalati dokumentációk, üzleti elemzések és prezentációk készítéséig. A vállalat azt ígéri, hogy az Ügynök egyesíti a ChatGPT nyelvi intelligenciáját a weboldalkezelő böngésző és az információelemző mélykutatás képességeivel.

Ennek köszönhetően az AI a böngészéstől és adatgyűjtéstől kezdve a kódfuttatáson át a dokumentumkészítésig számos feladatot önállóan megold. Rábízhatjuk például, hogy ellenőrizze a naptárunkat és készítsen összefoglalót a közelgő megbeszélésekből, tervezzen meg és hajtson is végre egy bevásárlást, vagy éppen elemezze versenytársaink adatait és készítsen belőlük prezentációt.

Felhasználói utasításra a ChatGPT-ügynök végigjárja a szükséges weboldalakat, szűri az információkat, szükség esetén biztonságosan bejelentkezik a felhasználó fiókjaiba, programkódot futtat egy elemzéshez, majd munkája eredményét letölthető formában adja át – például egy szerkeszthető diavetítés vagy táblázat formájában. És teszi mindezt az eddig megszokott módon: természetes nyelven adott utasítások alapján, gördülékeny párbeszédes formában.

Fodrász-időponttól, bevásárláson át a napágy-foglalásig

Négy dologgal is teszteltük az AI-ügynököt. Ehhez csak ki kellett választanunk az ügynök-módot a bal oldalon, vagy a beszélgetés alatt, az Eszközök menüpontban, és már indulhatott is a kísérlet.

Először azt kértük tőle, hogy foglaljon időpontot a kedvenc budai fodrászatunkban másnap 11 órára. Csak a hely nevét adtuk meg, és magát a kérést. Ezután a Chat GPT dolgozni kezdett. A mélykutatáshoz hasonlóan az ügynök-funkció használata során is végig látni lehet, hogy épp mit csinál a mesterséges intelligencia. Hogyan nyitja meg először a böngészőt, hogy rákeressen a fodrászat nevére, utána pedig a fodrászat weboldalát. Az igazi izgalmak innen jöttek, ugyanis a ChatGPT nemcsak végigolvasta az oldalon található információkat, de meg is találta a foglalás-gombot, amit képes megnyomni.

Utána aprólékosan végigböngészte a fodrászok listáját, megnézte, melyikük értékelése a legmagasabb, majd megnyitotta annak a fodrásznak a részletes foglaltsági táblázatát, hogy kiderítse, szabad-e nála a másnap 11 óra. Mivel nem volt az, folytatta a műveletet a második legjobbnak értékelt fodrásszal, akinél meg is találta a keresett időpontot. Mindezt akkurátusan megmutatta a kis ablakban. Amikor idáig ért, megkezdte a konkrét foglalást. Ehhez megkérdezte a weboldalon kért adatokat, vagyis a nevünket, e-mail címünket, telefonszámunkat, és kitöltötte velük a táblázatot. Majd feltette a kérdést, hogy véglegesítse-e a foglalást.

Ezen a ponton hagytuk abba a kísérletet, ami nagyon meggyőző volt, egyetlen dolgot leszámítva: ha magunk csináljuk ennek az időnek a töredéke alatt elintézzük.

Második tesztként bevásárlásban kértük a segítségét. Azt mondtuk, rakott karfiolhoz szeretnénk bevásárolni, és keresse meg, hol a legolcsóbbak a hozzávalók, valamint rendelje házhoz azokat. A ChatGPT először megkérdezte, van-e diétás preferenciánk, majd hozzálátott a kereséshet. Felkutatta a klasszikus rakott karfiol receptjét és a pontos hozzávalókat. Majd kinyitogatta különböző hipermarketek weboldalait, hogy összehasonlítsa az árakat. Közben a kis ablakban folyamatosan mutatta, épp mit csinál. Például, hogy épp a karfiol, a darált hús, a hagyma, a tojás, a tejföl, az olaj, majd a rizs árait tanulmányozza.

Mindenhol figyelembe vette a szükséges mennyiséget is, és a legolcsóbb kiszerelést választotta. A döntéshez az Árfigyelő információit is feldolgozta. Mindegyik webáruházban a Kosárba tette a szükséges termékeket, hogy lássa az összesített árat, valamint a házhozszállítás költségét. Végül kiválasztotta a legolcsóbb boltot.

Ebben a kísérletben a ChatGPT egyáltalán nem tűnt lassúnak. 9 perc alatt végzett a feladattal, majd azt kérte, lépjünk be a kiválasztott áruház oldalára.

Arról is tájékoztatott, hogy nem készít képernyőképeket, csak mi láthatjuk a megadott információkat, például a jelszavainkat, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, az adataink ettől még veszélybe lehetnek. Miután ezt tudomásul vettük, a ChatGPT-n belül megjelent az áruház bejelentkezési oldala, ahová beírhattuk a belépési adatainkat, majd elvégezhettük volna a fizetést.

Csakhogy ekkor kiderült, mindössze egy karfiolt tett a kosárba, amire felhívtuk a figyelmét. Ezután bepakolta a rizst, a hagymát és a többi összetevőt is, ami újabb 10 percet vett igényba, majd már valóban jöhetett a fizetés.

Ezután egy még nehezebb feladattal folytattuk. Azt kértük a ChatGPT ügynök-módjától, hogy az augusztus közepére Toscanába tervezett nyaraláshoz foglaljon le egy napernyőt és két napágyat a tengerparton. Megadtuk az utazás időpontját és a szállásunk pontos címét, azt kérve, hogy valamelyik közeli strandon foglalja le a helyet.

A kis ablakban ezúttal is lépésről-lépésre láthattuk, pontosan mi történik. A ChatGPT először is feltérképezte az adott városban található strandokat. Majd egy térkép-alkalmazással beazonosította a szállásunk koordinátáit, és ugyanezt megtette a strandokkal is. Ezután kiválasztotta a legközelebbi strandokat, és sorra megnyitogatta az oldalaikat. Nem volt probléma számára az olasz nyelv, gyorsan megtalálta a foglalási menüpontokat, és megnyitogatta azokat. Végigzongorázta a lehetőségeket, majd elkezdte kitölteni a foglalási adatokat. Beírta az időpontot, azt, hogy két napernyőt szeretnénk és elvégeztette az árkalkulációt. A végén kiválasztotta a legközelebbi és legolcsóbb lehetőséget, majd a foglalás véglegesítése előtt rákérdezett, hogy csakugyan megtegye-e az utolsó lépést.

Az egész művelet nagyjából 20-25 percet vett igénybe. És bár ezúttal sem kértük a véglegesítést, összességében nagyon hasznos infókhoz jutottunk, hiszen a foglalási oldal linkjének birtokában ezt már magunk is megtehetjük bármikor.

Harmadik próbaként arra kértük, hogy állítson össze egy útitervet, rajta minden magyar vonatkozású nevezetességgel, amely Erdély területén található. Az utasítást a lehető legjobban leegyszerűsítettük: nem adtuk meg lehetséges időintervallumot és közlekedési eszközt, nem befolyásoltuk a keresést olyan helyszínek megadásával, amelyek a legjobban érdekelnek bennünket, ahogy a kirándulásra szánt napok számát és a rendelkezésére álló forrásokat sem korlátoztuk. Csak hagytuk, hogy a Chat GPT a saját feje után menjen.

A „gondolkodás” közben láthatóvá tette, ahogy fokozatosan összeáll egy linkgyűjtemény, benne az utasításban szereplő helyszínekről szóló cikkekkel. A kutatás közben meg-megmutatta, hogy éppen melyik oldalon elemzi egy romániai nevezetesség magyar vonatkozásait, és közben részinformációkat is közölt róluk, felvillanó szövegdobozok formájában.

A relatíve gyors, 15 perces kutatás végére az AI-Ügynök készített egy listát az egyes helyszínek rövid leírásával, valamint egy összefoglaló táblázatot, amely szerint az általa talált magyar vonatkozású helyszínekre úgy másfél hetet érdemes szánni. Ez aligha elég, de a ChatGPT megoldotta, csak éppen úgy, hogy az egyes napok programja teljesíthetetlenül sűrű lett. A vaskos listát látva megkértük, hogy összesítse: az általa írt útiterv összesen hány helyszínt és megállót tartalmaz.

Kiderült, hogy tíz nap alatt 49 település 52 nevezetességén akar keresztül kergetni bennünket, ráadásul akadt olyan nap, amelyre több, egymástól akár 2-3 órányi autózásra fekvő helység meglátogatását javasolta.

Nem valószínű, hogy ezt a menetet bárki bevállalná, de ha felülemelkedünk azon, hogy az Ügynök valószínűleg nem törődött sem a múzeumok nyitvatartásával, sem az egyes helyszíneken eltöltött idővel (ellenkező esetben biztosan több napra osztotta volna el az állomásokat), kifejezetten hasznos kutatást végzett, rajta egy sor olyan nevezetességgel, ami erdélyi túrára készülve nem jut azonnal az ember eszébe, pedig érdemes betervezni.

Inkább totyogós gyermek, mint érett sprinter

A technológiai sajtó nagyjából egyetért abban, hogy az AI-ügynök, mint önállóan cselekvő asszisztens, lenyűgöző, ám a gyakorlati használat során a Wired is lassúnak találta, és jelezte, hogy a feladatok végrehajtása sem megy hibátlanul. A Futurism szintén nem volt elragadtatva a tempójától, hiszen egy meglehetősen egyszerű feladaton – egy adag muffin online rendelésén – egy teljes órát ült. Igaz, teljesítette a kérést, de fájdalmasan lassan, ráadásul minden érdemi lépés előtt jóváhagyást kért, amit a fejlesztők nyilván biztonsági megfontolásból építettek be: a modell tévedhet, ezért – egyelőre – nem lehet magára hagyni. A beszámoló arra jut, hogy az ügynök ezzel „furcsa bizonytalanságban ragad: egyszerre túl ostoba és túl hatalmas ahhoz, hogy felügyelet nélkül szabadon engedjük”. A konklúzió viszont az, hogy benne van a potenciál az autonómiára, csak még kell mellé a „babysitter”.

Az OpenAI nem tagadja, hogy az - egyelőre csak előfizetéssel rendelkező felhasználóknak elérhető - AI-ügynök jelenleg inkább totyogós gyermek, mint érett sprinter. Közben viszont szakértők rámutattak arra is, hogy bizonyos feladatokban meglepően hatékony. A Tom’s Guide például egy héten át tesztelte hétköznapi teendőkkel, és megállapította, hogy néhány bosszantó apróságot leszámítva tényleg képes terhet levenni az ember válláról. Az újságíró példaként kiemelte egy ritka játékfigura felkutatását, amit az ügynök hat perc alatt elvégzett, és ha már megtalálta egy webshopban, gyorsan kosárba is tette, majd elnavigált a fizetésig, ahol a szállítási cím és a kártyaadatok megadását már a felhasználóra hagyta. Lássuk be: ez jóval egyszerűbb, mint manuálisan keresgélni, és bár nem minden feladat megy ennyire olajozottan, egy kis felhasználói türelemért cserébe már most az életünk praktikus közreműködője lehet.

A technológiai elemzők és újságírók szinte teljes egyetértésben arra jutottak, hogy az Ügynök – némi felügyelettel – kifejezetten komplex munkát végez, és e tekintetben máris ügyesebb a megszokott chatbotoknál.

A rendszer egyik leglátványosabb képessége az, hogy automatikusan készít letölthető, szerkeszthető dokumentumokat – például komplett PowerPoint-prezentációkat vagy Excel-kimutatásokat – az összegyűjtött adatok alapján. Ezzel részben kiválthatja a hagyományos irodai szoftvereket és napi szinten több munkaórát felszabadíthat.

A szakértők szerint lenyűgöző az is, ahogyan a ChatGPT-ügynök egyetlen beszélgetésen belül zökkenőmentesen vált át „beszélgetésből” cselekvésbe, majd vissza. Egy üzleti riport készítése közben előbb elcseveg a felhasználó preferenciáiról, aztán kérésre nekilát a webes kutatásnak és adatgyűjtésnek, majd elemzi az eredményeket és megírja a jelentést, végül visszakérdez vagy magyarázatot fűz a talált információkhoz.

A gördülékeny folyamat arra utal, hogy az ügynök több AI-képesség olvasztótégelye, sőt, egyfajta „sok az egyben”, és amellett, hogy újszerű, jól demonstrálja, hová fejlődhet a generatív AI: a puszta szövegalkotástól rövid idő alatt eljutott odáig, hogy valós, hasznos munkafolyamatokat képes véghez vinni.

És ez még csak a kezdet, hiszen az OpenAI jelezte: folyamatosan dolgozik további fejlesztéseken és finomításokon.

Mivel az eszköz gyakorlatilag minden felhasználó számára hasznos, az OpenAI persze meglátta benne a monetizációs lehetőségeket. A The Guardian emlékeztet: Sam Altman vezérigazgató korábban felvetette, hogy ha az ügynök segítségével a felhasználók vásárlásokat intéznek, akkor a cég jogosult lehetne akár „2 százalékos tranzakciós díjra” is.

Bár az OpenAI sietett leszögezni, hogy a mostani ügynök ajánlásai között nincs reklámozott termék vagy szponzorált találat, a piaci elemzők szerint előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz valamilyen hirdetési, esetleg partneri rendszer felállítása az AI-asszisztensekben. A fejlesztés céljai között tehát szerepel, hogy az AI új üzleti modelleket és bevételeket teremtsen – mind az OpenAI, mind a felhasználók számára – utóbbiaknál például azáltal, hogy időt és erőforrást takarít meg a feladatok automatizálásával.

Jövőnket alakító technológia első lépéseit látjuk

A szakértők szerint a ChatGPT ügynök-módja mérföldkőnek tekinthető a mesterséges intelligencia fejlődésében, mert először mutatja meg széles közönség előtt, hogy egy AI nemcsak csevegni, hanem cselekedni is tud. Többen „új korszak hajnalának” nevezték, vagy egyenesen megállapították, hogy az AI-asszisztensek „új generációjának” első képviselője. A TS2 Space elemzése szerint az ügynök júliusi megjelenése paradigmaváltó pillanat, de egyben óvatosságra int: Sam Altman például „forradalmi, de kísérleti” jelzővel illette, és nyomatékosította, hogy „egyelőre nem olyasmi, amit érdemes magas téttel bíró, vagy személyes információk megadásával járó feladatokra használni”.

Magyarán maga a cégvezetés is elismeri, hogy hiába a nagy előrelépés, az Ügynök jelen változata korántsem hibátlan vagy teljesen megbízható.

Mindezzel együtt a ChatGPT Ügynök túlmutat minden korábbi hasonló próbálkozáson, és sokan úgy vélik, előrevetíti, merre tart az AI-fejlesztés jövője. A Wired eljátszott a gondolattal, hogy ha az AI ügynökök tartósan velünk maradnak, alapjaiban változtatják meg az internet-felhasználás szokásait, mivel könnyen lehet, hogy néhány év múlva már nem mi magunk böngészünk és kattintgatunk, hanem a nekünk dolgozó botok teszik helyettünk, aztán nekünk már csak a végeredményre kell figyelni.

A lehetséges távlati irányok között ott a nagyobb önállóság, hogy magas szintű utasításokra teljes projekteket is képes legyen lemenedzselni, vagy éppen a multimodalitás (nemcsak weboldalakat olvas és ír, hanem képeket, hangokat, videókat is értelmez vagy generál) és a nyitás fizikai világ felé, hiszen már most adja magát, hogy az ügynökök integrálhatók legyenek okosotthon-rendszerekbe, robotokba, autókba.

Fontos előrelépés lehet az is, hogy az általános célú ChatGPT Ügynök mellett a jövőben különféle specializált mesterséges intelligencia ügynökök is megjelennek majd, egy-egy terület szakértőiként. Ezt a trendet valószínűsíti, hogy az OpenAI versenytársai ugyancsak kísérleteznek különböző fókuszú személyi asszisztensekkel. Az IBM például a saját watsonx Orchestrate nevű ügynökét fejleszti, kifejezetten nagyvállalati környezetek számára, miközben a Microsoftnak ott a Copilot sorozat, a Google-nek meg a Duet AI, amelyek szintén egy adott cég belső folyamataira szabhatók.

De milyen hatása lesz a mind fejlettebb ügynököknek a világra?

Várhatóan mélyreható változásokat idéznek elő: drasztikusan megnövelhetik az egyének és szervezetek hatékonyságát, másrészt viszont komoly kihívások elé állíthatják a társadalmat a munkahelyek, készségek és etikai normák terén.

A kihívások és negatív hatások oldalán a leggyakrabban a munkahelyekre gyakorolt nyomást említik, és nem minden ok nélkül: ha az ügynökök belépnek a munkaerőpiacra, bizonyos feladatkörökben az emberi munkaerő iránti igény csökkenhet, ami átképzési kényszert és átmeneti munkanélküliséget okozhat. Sam Altman hangsúlyozta, hogy a társadalomnak mihamarabb alkalmazkodnia kell a változásokhoz: már most el kell kezdeni átgondolni az oktatás és a foglalkoztatás átszabását egy AI-asszisztensekkel teli világra.

Az ügynökök ugyanis nemcsak segítők, hanem bizonyos értelemben versenytársak lesznek számos szellemi foglalkozásban.

Felmerül továbbá a kontroll és felelősség kérdése: ha egy AI cselekszik a nevünkben és hibázik (pl. téves adatot ad vagy hibás tranzakciót végez), ki viseli a következményeket? Jogi és etikai keretrendszereket kell kidolgozni az ügynökök tevékenységére, ahogy az is komoly biztonsági rizikó, hogy a fejlett ügynököket mire próbálják majd felhasználni rosszindulatú szereplők.

Egy másik hatás a felhasználói viselkedés és a készségek változása. Ha az emberek hozzászoknak, hogy az AI mindent elintéz, csökkenhet bizonyos képességek gyakorlása, például a komplex információkeresés vagy kritikus értékelés. Ennek oka az, hogy az emberi munka a végső döntésekre és a magasabb szintű felügyeletre korlátozódhat, míg a „piszkos munkát” a gép fogja végrehajtani. Ezzel párhuzamosan az oktatásban is arra kell felkészülni, hogy a jelenlegihez képest más készségeket kell előtérbe helyezni: a kreativitást, az AI-val való együttműködés képességét és például a stratégiai gondolkodást.

A fejlettebb ügynökök hatása tehát kettős lesz: az egyik oldalon gazdasági növekedést és hatékonyságot generálnak, míg a másikon társadalmi feszültségeket és alkalmazkodási kényszert.

A lehetséges nyereség nagy – de csak akkor arathatjuk le, ha okosan kezeljük a kockázatokat. Az OpenAI hangsúlyozza: egyszerre próbálnak szaladni és fékezni, hogy az eredmény biztosan pozitív legyen. Azt viszont innentől már a következő évek döntik el, hogy az akár mindent intéző AI-asszisztensek valóban jobbá teszik-e az életünket, vagy inkább új problémákat szülnek. Egy biztos: a változás elkezdődött, és nem lehet nem tudomást venni róla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Moldován András: Rengeteg fanyalogva számlákat tologató, papírt nyomtató ember munkáját a mesterséges intelligencia veszi át
A Cápák között megmondóembere szerint Európa lemarad azok mögött az országok mögött, ahol érték a munka, de a mesterséges intelligencia és a robotika mindent megváltoztat. Interjúnkból kiderül az is, miért lett újra cápa, és mekkora üzlet ez.


Az ismert üzletember egy év kihagyás után úgy döntött, visszatér a műsorba, ráadásul új könyve is megjelent Határtalan keretek címmel. Ez már bőven elég indokot szolgáltatott arra, hogy ismét interjút készítsek vele.

– Határtalan keretek című új könyvedben azt írod, a mesterséges intelligencia sokaknak el fogja venni a munkáját. Ez önmagában még nem olyan meglepő, a világ jelentős része fél ettől. Te viszont még azt is hozzá teszed, hogy örülsz ennek.

– Az elmúlt években kialakult egy olyan világ, ahol a munkavállalók szívességet tesznek a munkáltatónak azzal, hogy egyáltalán elmennek dolgozni. Amikor azon múlik, hogy kinyitom-e az üzletet, hogy egy nem túl tanult, nem túl felkészült személy bejön-e napi 30 ezerért hamburgert sütni vagy mosogatni, az szerintem a kapitalizmus megcsúfolása. Véleményem szerint a mesterséges intelligencia és a vele együtt fejlődő robotika ki fogja ezt váltani.

Nem kell majd több mosogató meg hamburgersütő, mert ezeket a feladatokat átveszik majd a humanoid robotok.

Az autógyárban már ma sincs szükség annyi dolgozóra, mint régen, mert robotok dolgoznak. Az emberek újból meg fogják becsülni, hogy van munkájuk és fizetésük, ha ismét küzdeni kell majd ezekért. Tisztelni fogják azokat, akik ezt adják, és nem játsszák a sértett mártírt, amiért dolgozniuk kell. És persze nincs "mindig" meg "soha", én se mindenkire mondom ezt, hanem csak látom, hogy a nyugati világ, különösen Európa elindult egy ilyen irányba és ennek eredményeként azt látom, hogy lemarad. Azok a népek, akik alázattal, tisztelettel, becsülettel sokat dolgoznak, előrébb járnak. Nézd meg Kínát. Nézd meg Dél-Koreát. Nézd meg, hogy 2017 óta hány százalék GDP növekedés volt az Egyesült Államokban és hány százalék Európában. Vagy mennyit költöttek Európával szemben ezek az országok adatközpontok létrehozására. A szakadék napról napra nő.

Hogy a politikusok ezt hogyan fogják kezelni, és hogy a sok 10 vagy 100 millió munkanélkülivel mit lehet kezdeni, az nagyon érdekes kérdés lesz.

Az előre látó politika talán ezért kezdte pedzegetni, hogy mindenki kapjon egy minimális, havi fix illetményt, ami azt fogja eredményezni, hogy tettre, munkára, harcra kész emberekből nyugdíjasokat csinálnak, ez pedig borzasztó.

– Nem tudom, mennyire lehet az általad sorolt országokat és Európát összehasonlítani.

– Szerintem túl messziről nézed. Közelről nézve a „city” pénzügyi részében az összes gyakornok heti 80 órát dolgozik. Halálra dolgozzák magukat. Este kilenckor sétálsz, és még mindenütt ég a villany az irodaházakban. Ugyanez van Japánban, Dél-Koreában. Kínában ketten alszanak egy ágyban, mert az egyik nappal dolgozik 12 órát, azután cserélnek. Európában pedig 32 és 35 órás munkahétről beszélünk. Ez nem megy. Ezt az MI ki fogja váltani.

Rengeteg fanyalogva számlákat tologató, papírt nyomtató ember helyett MI fogja végezni a munkát, és el kell menniük majd máshova dolgozni.

Akkor majd nem lesz hiány kertészből meg fagylaltosból, és visszabillen helyére a világ.

– Közben azt is írod a könyvedben, hogy az ember lehetőség szerint olyasmivel foglalkozzon, amihez van tehetsége.

– Pontosabban azt írom, hogy olyasmit csináljon, amivel boldog. Szerintem ez a fontos. És általában abban vagyunk boldogok, amit szeretünk csinálni. És talán az helyes, hogy azt szeretjük csinálni, amiben tehetségesek vagyunk.

– De mi van, ha mondjuk kellene egymillió fagylaltos, de csak 500 ezer olyan ember van, aki fagylaltos szeretne lenni?

– Nem lesz mindenki boldog. Ez hamis gondolat. Szerintem most sok kihívás előtt áll az emberiség, és ennek leginkább az az oka, hogy határtalanok lettek a keretek. Úgy gondolom, a szorosabb etikai, anyagi keretek között működő, jól szabályozott struktúrákban élő emberek jobban teljesítettek és teljesítenek még ma is. És még egyszer mondom: azokban az országokban, ahol sokat dolgoznak, ahol érték a munka, ott nem lettek határtalanok a keretek.

– Mert nem értelmezzük helyesen az asszertivitást, ahogy a könyvedben is írod?

– Nagyrészt. Az asszertivitás az önérdek érvényesítése, mások érdekének figyelembevétele mellett. Ezzel szemben a politikai korrektség korában az önérdek érvényesítése már nem lehet fontos, csak a másik érdekének a figyelembevétele. Na, ezek lettek a határtalan keretek.

Az én világomban az egyszemélyes vécére nem kell ráírni, hogy fiú vagy lány. Az egy egyszemélyes vécé.

Az emberek egyenlők. És nem három féle vécét kell csinálni három különböző nemnek, a férfinek, a nőnek meg a nem tudom milyennek. Hanem olyat, ahol egy ajtó mögött van egy vécé és mindenki bemehet. A sok wc előtt pedig az emberek együtt is tudnak kezet mosni.

– Nagyon szimpatikus, ahogy a tehetséget meghatározod a könyvedben.

– Tehetséges az, aki többet tud, mint amennyit tanult. De ami a legfontosabb: ez a definíció nem mondja azt, hogy a tehetségesnek nem kell tanulnia. Azt mondja, hogy nagyon sokat kell tanulnia, csak picit előnyben van.

De ha valaki kisebb tehetséggel többet tanul, akkor simán megelőzheti a tehetségesebbet, ha az lustább nála!

– Térjünk vissza a fagylaltoshoz: mit tehet az, aki nem tud elhelyezkedni abban, amiben tehetséges, mert mondjuk, nem kell annyi fagylaltos?

– A tehetség utat tör. Nézd meg, hogy a világ tele van olyan mélyről jövő emberekkel, akik hegedűművészek, operaénekesek, matematikusok lettek. Az igazi tehetség utat tör, és az igazi tehetségek megvalósítják az álmaikat!

– Neked miért fontos a könyvírás? Mit ad neked?

– Fiatalon ötévig újságíró voltam. Nekem öröm és boldogság, hogy írhatok! Örülök, hogy van egy kiadó, ami már a második kötetemet adja ki.

– A személyes branded szempontjából fontosnak érzed, hogy írsz?

– Igen, ez része a brandemnek. Két könyv, az azért már valami, nem? Ez így jó. Az előadásaim is jók, meg a videókurzus is, ez mind tudástranszfer, remélem értéket teremtek. A Cápák között is jó, mert az is én vagyok, és nagyon szeretem.

– Akkor beszéljünk a Cápákról. Miért mentél el, és ha már elmentél, miért jöttél vissza?

– Azért mentem el, mert volt egy pillanat, amikor úgy éreztem, hogy a műsor nagyon arról szól, mit mondok egy vállalkozónak, vagy mit nem. Hét éve csináltam, és úgy éreztem, hogy elég. Picit szereplőnek kezdtem érezni magamat. Eltelt egy év, felhívtak és megkérdezték, mit gondolok, hogy látom, néztem-e a műsort. Nyilván néztem és azt mondtam, hogy szerintem ez egy nagyon jó formátum. De kellene találni bele egy palit, aki kicsit vicces, aki kicsit mást mond, mint amit várnak. Több életet tudd vinni a cápák közötti kommunikációba. Ők erre azt felelték, hogy ez vagyok én.

Én pedig úgy voltam vele, hogy cápának lenni jó, és ha komolyan gondolják, és van egy új csapat, akkor boldogan visszajövök. Szeretek cápa lenni.

Most összeállt egy olyan társaság, akikkel én sosem szerepeltem még együtt. Wáberer György, Varga Sándor, Csillag Péter, Tóth Ildikó és én. Elképesztő emberek, olyan hét napot töltöttünk együtt, hogy elmondani nem tudom, milyen jó volt. Ezért jöttem vissza, és ameddig akarják, boldogan maradok. És soha többet nem mondok fel, az is biztos. Ha legközelebb nem vagyok benne a műsorban, akkor az azt jelenti, hogy kiraktak. Kétszer nem lehet felmondani, mert a másodiknál nincs visszaút.

– Üzletileg ez mennyire nagy buli? Hány olyan üzletet találtál, amire azt mondod, hogy ezért megérte benne lenni?

– Nekem abban a hét évadban, amiben eddig szerepeltem, összesen hét befektetésem valósult meg. Háromban a tulajdonrészemet jelentősnek nevezhető haszonnal eladtam, négyben megvan a tulajdonom, amit valamilyen módon növeltem is. Ha megengeded, szívesen elmondom, hogy ez a Molin AI, a Giggle, a WerMamba és a Suncity. Végtelenül izgalmas cégek. Hogy ez nagy üzlet-e, az relatív kérdés. Fiatal vállalkozásokról beszélünk, nagyon sokat fejlődtek, nagyon sokat nőttek. Ma már bőven 100 milliót meghaladó bevételű vállalatok, a semmiből. Szerintem még egy-két év és nyereségesek is lesznek! De persze, több olyan is volt, ami nem valósult meg. A műsorban az hangzott el, hogy beszállok, de aztán mégsem lett belőle semmi.

– Ennek mi az oka?

– A műsor összehozza a feleket, de mi nem tudjuk, ki jön be az ajtón, nincsen internetünk. Ott kell megítélni az egész helyzetet, az egész világot.

Mivel sok pénzről beszélünk, simán benne van, hogy később meggondolja magát az ember.

Például említhetném a Natuirti, ami első látásra szerelem volt. Egy fantasztikus vállalkozó, egy csodálatos ember. Rengeteget dolgoztunk azon, hogy megvalósuljon, és mégsem tudott. Van olyan is, amikor a vállalkozó gondolja meg magát!

– A vállalkozások jövőjét is befolyásolja az MI. Ha elveszi a munkákat, akkor szerinted milyen területekre érdemes átképeznünk magunkat, milyen vállalkozásokat indítsunk? Például nagyon hosszú időn keresztül az informatikus volt az álomfoglalkozás, most pedig ők vannak a legnagyobb bajban.

– Igen, mert az eddigi 50 informatikus helyett elég lesz 1, aki kijavítja a kódokban azokat a hibákat, amiket az MI vétett. Viszont sok MI tervező mérnök kell. Az egyik szakma, ami biztonságban van, a villanyszerelő. Nem tudom elképzelni, hogy az elkövetkező 10-20 évben R2D2-k fogják behúzni a kábelt vagy megjavítani a lámpát.

Sok olyan kétkezi munka van, amit még hosszú ideig nem tud majd átvenni robot. És nyilván ez a szakmunkás szektor nagy részére igaz lehet.

De olyan masina biztos lesz, hogy kiválasztod 50 képből, milyen frizurát akarsz, sőt, lefényképez és javasol neked egy frizurát, bedugod a fejedet és 13 másodperc alatt levágja a hajadat. A bárban a pult mögött csak egy ember fog állni, és hat robot szolgálja ki az italt. Az MI egyszer ránéz a bárpultra, és onnantól fogva tudja majd, melyik ital hol van. A világ össze koktélja benne lesz a fejében, és mindent meg tud csinálni, ráadásul mindig és minden körülmények között pont ugyan úgy! Viszont az okos, gondolkodni képes embert sosem fogja helyettesíteni a valamire megtanítható mesterséges intelligencia!

– Az is nagy kérdés az MI-vel kapcsolatban, amiről sok szó esik mostanában, hogy szükség van-e még lexikális tudásra. Hiszen az MI mindenre tudja a választ.

– De ha nem szerzünk lexikális tudást, honnan fogjuk tudni, hogy mit kérdezzünk az MI-től? Most ott tartunk, hogy lesz két füles, amit ha felvesz egy spanyol meg egy magyar, érteni fogják egymást, és beszélgethetnek. Akkor minek kell nyelveket tanulni? Miért íratnak az egyetemek végén szakdolgozatot? Micsoda pazarlás! Az MI biztos jobbat ír. De ha nem tanulunk egyetemen, hogy fogjuk megmondani neki, milyen forrásokat használjon, és mi a kutatásunk célja? Felfedező nem lesz az MI! A világ nagyon izgalmas, de mostanában olyan gyorsan változik, hogy nem nagyon értjük! Soha nem volt még ilyen izgalmas az emberiség sorsa.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Mérnöki bravúr kell: 80 kilométeres fallal védenék meg a világot a végítéletnapi gleccsertől
Kutatók nemzetközi csapata egy 152 méter magas víz alatti szerkezetet javasol a Thwaites-gleccsernél. A terv célja időt nyerni a klímaváltozás elleni harcban, de a megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás.
F. O. - szmo.hu
2026. február 18.



Ha a Thwaites-gleccser elbukik, a tengerszint akár 65 centivel is emelkedhet – most egy 80 kilométeres, tengerfenékhez rögzített „függönnyel” próbálnák feltartóztatni a meleg víz rohamát. A „végítéletnapi gleccserként” is emlegetett képződmény nagyjából 192 ezer négyzetkilométeren terül el, és a kutatók egyetértenek abban, hogy a meleg tengervíz folyamatosan pusztítja alulról. Abban már nincs egyetértés, hogy ez milyen gyorsan történik: egyes tanulmányok évi 800 méteres zsugorodásról írnak, míg mások ezt túlzásnak tartják.

A Seabed Anchored Curtain nevű projekt klímakutatókból és mérnökökből álló csapata most egy radikális megoldást javasolt az olvadás lassítására – írta az Interesting Engineering.

A szakemberek egy 80 kilométer hosszú és 152 méter magas szerkezettel fizikailag vágnák el a meleg tengervíz útját. Ezt a falat a Thwaites-gleccser előtti tengerfenék kulcsfontosságú részein rögzítenék. A kutatók hangsúlyozzák: a tengerbe telepített függöny nem oldaná meg a klímaváltozás problémáját, de adna némi időt arra, hogy a kibocsátáscsökkentő lépések elkezdjék éreztetni a hatásukat.

A terv mögött többek között a Cambridge-i és a Chicagói Egyetem, valamint az Alfred Wegener Intézet kutatói állnak. Az első fázis egy hároméves tervezési és prototípus-tesztelési időszak. Jelenleg 10 millió dollárt gyűjtenek az előzetes munkálatok megkezdéséhez. A koncepció lényege, hogy a függöny a mélyből érkező melegebb vízáramlatok beáramlását akadályozná meg, ezek ugyanis a jég alulról történő olvadásának fő hajtóerői.

A megvalósítás hatalmas mérnöki kihívás. A leendő eszköznek túl kell élnie a szélsőséges antarktiszi körülményeket, a hatalmas víznyomást, a jég mozgását és az óceánban töltött hosszú idő viszontagságait. Emiatt még évekbe telhet, mire egy ilyen szerkezetet telepítenek.

A projektet ráadásul viták is övezik: támogatói szerint a gleccserek megmentését célzó nagyszabású beavatkozások kutatása elengedhetetlen, mert a hagyományos kibocsátáscsökkentés önmagában már kevés lehet a katasztrófa elhárításához. Más szakértők szerint azonban az ilyen tervek magas költségük és bizonytalan ökológiai hatásaik miatt veszélyesek, és elterelik a figyelmet a valódi megoldásról, a gyors szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről.

A projekt nemzetközi jogi kérdéseket is felvet, mivel egy ilyen beavatkozás az Antarktiszi Egyezmény és az ENSZ tengerjogi keretei alá tartozna. A csapat közben a gyakorlati előkészületeket is megkezdte: januárban műszereket készítettek elő, hogy a gleccser körüli tengeri árokban telepítsék őket. Az első adatcsomagot még idén, a másodikat pedig 2028-ban várják, ami elengedhetetlen a pontos tervezéshez. A végső kérdés az, hogy a függöny bizonyíthatóan, elfogadható kockázatok mellett képes-e csökkenteni a jég alulról történő olvadását, időt nyerve ezzel az emberiségnek.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Júliustól minden új autó figyelni fogja a sofőrt – egy korszak ér véget az utakon
Az EU bevezeti az ADDW-rendszert, amely kamerával figyeli a sofőr szemmozgását az új autókban. A szabályozás célja a balesetek megelőzése, de sokan a magánszféra végét látják benne.


Sokak szerint ezzel véget ér az az időszak, amikor az autó az egyik utolsó privát tér volt. Az új uniós szabályozás bevezeti az ADDW (Advanced Driver Distraction Warning) rendszert, amely folyamatosan ellenőrzi, hogy a sofőr az útra figyel-e. A kérdés már nem az, hogy jön-e az ellenőrzés, hanem az, hogy mennyire változtatja meg a mindennapi vezetést.

A döntés mögött komoly statisztikák állnak, a balesetek jelentős része ugyanis figyelmetlenségre, például mobiltelefonozásra vagy az érintőképernyők használatára vezethető vissza. Az Európai Unió célja a „zéró halálos baleset” víziója, vagyis hogy „senki ne veszítse életét” közúti balesetben

– írta a Blikk.

A rendszer 2024 júliusa óta kötelező az új típusjóváhagyást kapó személyautókban és 3,5 tonna alatti kishaszonjárművekben, idén július 7-től pedig már minden frissen forgalomba helyezett járműre kiterjesztik a szabályt.

A technológia a korábbi fáradtságfigyelőknél jóval fejlettebb: a műszerfalnál vagy a visszapillantó tükör környékén elhelyezett kamerák a sofőr szemmozgását és tekintetét figyelik. Ha a vezető túl sokáig néz a telefonjára vagy a kijelzőre, az autó vizuális és hangjelzéssel, sőt, akár a kormány vagy az ülés rezgetésével is figyelmeztet. Adatvédelmi szempontból fontos, hogy a szabályozás tiltja a biometrikus azonosítást. A rendszer minden indításkor automatikusan aktiválódik, a sofőr legfeljebb ideiglenesen némíthatja el a figyelmeztetéseket.

Az újítás komoly vitát váltott ki. A támogatók szerint a technológia életeket menthet, hiszen a balesetek döntő többségének az oka emberi hiba. A kritikusok viszont attól tartanak, hogy az állandó figyelmeztetések stresszt okoznak, és paradox módon elvonhatják a figyelmet a forgalomról. Sokan a túlzott szabályozást és a személyes szabadság korlátozását látják a háttérben, mondván, az autók túl okosak és túl sokat szólnak bele a vezetésbe.

A jogi hátteret az EU általános járműbiztonsági rendelete adja, amelynek célja 2030-ig felére csökkenteni a halálos és súlyos sérüléssel járó balesetek számát. A következő években dől el, hogy a kamerák valóban biztonságosabbá teszik-e az utakat.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Letaglózó adat érkezett: A Végítélet Órája még soha nem állt ilyen közel az éjfélhez
A tudósok vészjósló bejelentést tettek. De miért pont most ugrott előre a mutató, és melyik fenyegetés a legsürgetőbb mind közül?


Vészjóslóan ketyeg az óra: már csak 85 másodperc van hátra a szimbolikus világvégéig. A Végítélet Órája január 27-én, kedden négy másodperccel került közelebb az éjfélhez, így már csak 85 másodpercet mutat. Ez a legközelebbi állás a mutató 1947-es bevezetése óta.

Az „éjfél” a globális katasztrófát jelképezi, az időt pedig a Bulletin of the Atomic Scientists tudósai állítják be minden évben.

A tudósok több tényezővel indokolták a döntést. Ezek között szerepel a nukleáris fegyverek, a klímaváltozás és a bomlasztó technológiák, például a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése által jelentett növekvő kockázat. Alexandra Bell, a szervezet elnök-vezérigazgatója szerint „minden másodperc számít, és fogy az időnk”. A helyzetet súlyosbítja a nemzetközi bizalom leépülése is. Daniel Holz, a tudományos és biztonsági testület elnöke hozzátette:

„a nagy országok még agresszívabbá, ellenségesebbé és nacionalistábbá váltak”.

Szerinte ez azért veszélyes, mert „ha a világ egy »mi kontra ők« típusú, zéró összegű játszmára bomlik, az növeli annak a valószínűségét, hogy mindannyian veszítünk”.

Az órát 1947-ben azért hozták létre, hogy felhívják a figyelmet a nukleáris háború veszélyeire. A hidegháború végén, 1991-ben állt a legtávolabb, 17 percre az éjféltől. Azóta a fenyegetések összetettebbé váltak, és 2010 óta a mutató csak előre mozdult. A helyzetet tovább élezi, hogy február 5-én lejár a New START, az utolsó amerikai–orosz stratégiai fegyverkorlátozási szerződés, és egyelőre nincs kilátásban új megállapodás.

A fizikai fenyegetések mellett egy másik válság is zajlik. A Nobel-békedíjas Maria Ressa szerint „információs Armageddonban élünk”, amelyet a hazugságokat a tényeknél gyorsabban terjesztő technológia hajt.

„Tények nélkül nincs igazság. Igazság nélkül nincs bizalom. Ezek nélkül pedig lehetetlen az a radikális együttműködés, amelyet ez a pillanat megkövetel. Nem tudunk megoldani olyan problémákat, amelyeknek a létezésében sem értünk egyet”

– figyelmeztetett.


Link másolása
KÖVESS MINKET: