JÖVŐ
A Rovatból

ChatGPT: teszteltük az AI-ügynököt, ami már nemcsak bevásárlólistát készít, de be is vásárol helyettünk

Kipróbáltuk, le tud-e foglalni egy időpontot a kedvenc fodrászatunkban, képes-e bevásárolni, talál-e olyan strandot, ahol van szabad napágy az Olaszországba tervezett nyaraláshoz, valamint hogyan segíthet egy erdélyi utazásban. Lassúnak, de meglepően hatékonynak bizonyult.


Az OpenAI július végén elérhetővé tette a ChatGPT Ügynököt, amely az eddig ismert chatbotot proaktívan viselkedő személyi asszisztenssé alakítja. Az OpenAI állítása szerint ezzel a funkcióval a ChatGPT „már nemcsak gondolkodik, hanem cselekszik is”, magyarán a felhasználó utasítására végrehajt feladatokat, az időpontfoglalástól, a termékek rendelésén át a vállalati dokumentációk, üzleti elemzések és prezentációk készítéséig. A vállalat azt ígéri, hogy az Ügynök egyesíti a ChatGPT nyelvi intelligenciáját a weboldalkezelő böngésző és az információelemző mélykutatás képességeivel.

Ennek köszönhetően az AI a böngészéstől és adatgyűjtéstől kezdve a kódfuttatáson át a dokumentumkészítésig számos feladatot önállóan megold. Rábízhatjuk például, hogy ellenőrizze a naptárunkat és készítsen összefoglalót a közelgő megbeszélésekből, tervezzen meg és hajtson is végre egy bevásárlást, vagy éppen elemezze versenytársaink adatait és készítsen belőlük prezentációt.

Felhasználói utasításra a ChatGPT-ügynök végigjárja a szükséges weboldalakat, szűri az információkat, szükség esetén biztonságosan bejelentkezik a felhasználó fiókjaiba, programkódot futtat egy elemzéshez, majd munkája eredményét letölthető formában adja át – például egy szerkeszthető diavetítés vagy táblázat formájában. És teszi mindezt az eddig megszokott módon: természetes nyelven adott utasítások alapján, gördülékeny párbeszédes formában.

Fodrász-időponttól, bevásárláson át a napágy-foglalásig

Négy dologgal is teszteltük az AI-ügynököt. Ehhez csak ki kellett választanunk az ügynök-módot a bal oldalon, vagy a beszélgetés alatt, az Eszközök menüpontban, és már indulhatott is a kísérlet.

Először azt kértük tőle, hogy foglaljon időpontot a kedvenc budai fodrászatunkban másnap 11 órára. Csak a hely nevét adtuk meg, és magát a kérést. Ezután a Chat GPT dolgozni kezdett. A mélykutatáshoz hasonlóan az ügynök-funkció használata során is végig látni lehet, hogy épp mit csinál a mesterséges intelligencia. Hogyan nyitja meg először a böngészőt, hogy rákeressen a fodrászat nevére, utána pedig a fodrászat weboldalát. Az igazi izgalmak innen jöttek, ugyanis a ChatGPT nemcsak végigolvasta az oldalon található információkat, de meg is találta a foglalás-gombot, amit képes megnyomni.

Utána aprólékosan végigböngészte a fodrászok listáját, megnézte, melyikük értékelése a legmagasabb, majd megnyitotta annak a fodrásznak a részletes foglaltsági táblázatát, hogy kiderítse, szabad-e nála a másnap 11 óra. Mivel nem volt az, folytatta a műveletet a második legjobbnak értékelt fodrásszal, akinél meg is találta a keresett időpontot. Mindezt akkurátusan megmutatta a kis ablakban. Amikor idáig ért, megkezdte a konkrét foglalást. Ehhez megkérdezte a weboldalon kért adatokat, vagyis a nevünket, e-mail címünket, telefonszámunkat, és kitöltötte velük a táblázatot. Majd feltette a kérdést, hogy véglegesítse-e a foglalást.

Ezen a ponton hagytuk abba a kísérletet, ami nagyon meggyőző volt, egyetlen dolgot leszámítva: ha magunk csináljuk ennek az időnek a töredéke alatt elintézzük.

Második tesztként bevásárlásban kértük a segítségét. Azt mondtuk, rakott karfiolhoz szeretnénk bevásárolni, és keresse meg, hol a legolcsóbbak a hozzávalók, valamint rendelje házhoz azokat. A ChatGPT először megkérdezte, van-e diétás preferenciánk, majd hozzálátott a kereséshet. Felkutatta a klasszikus rakott karfiol receptjét és a pontos hozzávalókat. Majd kinyitogatta különböző hipermarketek weboldalait, hogy összehasonlítsa az árakat. Közben a kis ablakban folyamatosan mutatta, épp mit csinál. Például, hogy épp a karfiol, a darált hús, a hagyma, a tojás, a tejföl, az olaj, majd a rizs árait tanulmányozza.

Mindenhol figyelembe vette a szükséges mennyiséget is, és a legolcsóbb kiszerelést választotta. A döntéshez az Árfigyelő információit is feldolgozta. Mindegyik webáruházban a Kosárba tette a szükséges termékeket, hogy lássa az összesített árat, valamint a házhozszállítás költségét. Végül kiválasztotta a legolcsóbb boltot.

Ebben a kísérletben a ChatGPT egyáltalán nem tűnt lassúnak. 9 perc alatt végzett a feladattal, majd azt kérte, lépjünk be a kiválasztott áruház oldalára.

Arról is tájékoztatott, hogy nem készít képernyőképeket, csak mi láthatjuk a megadott információkat, például a jelszavainkat, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, az adataink ettől még veszélybe lehetnek. Miután ezt tudomásul vettük, a ChatGPT-n belül megjelent az áruház bejelentkezési oldala, ahová beírhattuk a belépési adatainkat, majd elvégezhettük volna a fizetést.

Csakhogy ekkor kiderült, mindössze egy karfiolt tett a kosárba, amire felhívtuk a figyelmét. Ezután bepakolta a rizst, a hagymát és a többi összetevőt is, ami újabb 10 percet vett igényba, majd már valóban jöhetett a fizetés.

Ezután egy még nehezebb feladattal folytattuk. Azt kértük a ChatGPT ügynök-módjától, hogy az augusztus közepére Toscanába tervezett nyaraláshoz foglaljon le egy napernyőt és két napágyat a tengerparton. Megadtuk az utazás időpontját és a szállásunk pontos címét, azt kérve, hogy valamelyik közeli strandon foglalja le a helyet.

A kis ablakban ezúttal is lépésről-lépésre láthattuk, pontosan mi történik. A ChatGPT először is feltérképezte az adott városban található strandokat. Majd egy térkép-alkalmazással beazonosította a szállásunk koordinátáit, és ugyanezt megtette a strandokkal is. Ezután kiválasztotta a legközelebbi strandokat, és sorra megnyitogatta az oldalaikat. Nem volt probléma számára az olasz nyelv, gyorsan megtalálta a foglalási menüpontokat, és megnyitogatta azokat. Végigzongorázta a lehetőségeket, majd elkezdte kitölteni a foglalási adatokat. Beírta az időpontot, azt, hogy két napernyőt szeretnénk és elvégeztette az árkalkulációt. A végén kiválasztotta a legközelebbi és legolcsóbb lehetőséget, majd a foglalás véglegesítése előtt rákérdezett, hogy csakugyan megtegye-e az utolsó lépést.

Az egész művelet nagyjából 20-25 percet vett igénybe. És bár ezúttal sem kértük a véglegesítést, összességében nagyon hasznos infókhoz jutottunk, hiszen a foglalási oldal linkjének birtokában ezt már magunk is megtehetjük bármikor.

Harmadik próbaként arra kértük, hogy állítson össze egy útitervet, rajta minden magyar vonatkozású nevezetességgel, amely Erdély területén található. Az utasítást a lehető legjobban leegyszerűsítettük: nem adtuk meg lehetséges időintervallumot és közlekedési eszközt, nem befolyásoltuk a keresést olyan helyszínek megadásával, amelyek a legjobban érdekelnek bennünket, ahogy a kirándulásra szánt napok számát és a rendelkezésére álló forrásokat sem korlátoztuk. Csak hagytuk, hogy a Chat GPT a saját feje után menjen.

A „gondolkodás” közben láthatóvá tette, ahogy fokozatosan összeáll egy linkgyűjtemény, benne az utasításban szereplő helyszínekről szóló cikkekkel. A kutatás közben meg-megmutatta, hogy éppen melyik oldalon elemzi egy romániai nevezetesség magyar vonatkozásait, és közben részinformációkat is közölt róluk, felvillanó szövegdobozok formájában.

A relatíve gyors, 15 perces kutatás végére az AI-Ügynök készített egy listát az egyes helyszínek rövid leírásával, valamint egy összefoglaló táblázatot, amely szerint az általa talált magyar vonatkozású helyszínekre úgy másfél hetet érdemes szánni. Ez aligha elég, de a ChatGPT megoldotta, csak éppen úgy, hogy az egyes napok programja teljesíthetetlenül sűrű lett. A vaskos listát látva megkértük, hogy összesítse: az általa írt útiterv összesen hány helyszínt és megállót tartalmaz.

Kiderült, hogy tíz nap alatt 49 település 52 nevezetességén akar keresztül kergetni bennünket, ráadásul akadt olyan nap, amelyre több, egymástól akár 2-3 órányi autózásra fekvő helység meglátogatását javasolta.

Nem valószínű, hogy ezt a menetet bárki bevállalná, de ha felülemelkedünk azon, hogy az Ügynök valószínűleg nem törődött sem a múzeumok nyitvatartásával, sem az egyes helyszíneken eltöltött idővel (ellenkező esetben biztosan több napra osztotta volna el az állomásokat), kifejezetten hasznos kutatást végzett, rajta egy sor olyan nevezetességgel, ami erdélyi túrára készülve nem jut azonnal az ember eszébe, pedig érdemes betervezni.

Inkább totyogós gyermek, mint érett sprinter

A technológiai sajtó nagyjából egyetért abban, hogy az AI-ügynök, mint önállóan cselekvő asszisztens, lenyűgöző, ám a gyakorlati használat során a Wired is lassúnak találta, és jelezte, hogy a feladatok végrehajtása sem megy hibátlanul. A Futurism szintén nem volt elragadtatva a tempójától, hiszen egy meglehetősen egyszerű feladaton – egy adag muffin online rendelésén – egy teljes órát ült. Igaz, teljesítette a kérést, de fájdalmasan lassan, ráadásul minden érdemi lépés előtt jóváhagyást kért, amit a fejlesztők nyilván biztonsági megfontolásból építettek be: a modell tévedhet, ezért – egyelőre – nem lehet magára hagyni. A beszámoló arra jut, hogy az ügynök ezzel „furcsa bizonytalanságban ragad: egyszerre túl ostoba és túl hatalmas ahhoz, hogy felügyelet nélkül szabadon engedjük”. A konklúzió viszont az, hogy benne van a potenciál az autonómiára, csak még kell mellé a „babysitter”.

Az OpenAI nem tagadja, hogy az - egyelőre csak előfizetéssel rendelkező felhasználóknak elérhető - AI-ügynök jelenleg inkább totyogós gyermek, mint érett sprinter. Közben viszont szakértők rámutattak arra is, hogy bizonyos feladatokban meglepően hatékony. A Tom’s Guide például egy héten át tesztelte hétköznapi teendőkkel, és megállapította, hogy néhány bosszantó apróságot leszámítva tényleg képes terhet levenni az ember válláról. Az újságíró példaként kiemelte egy ritka játékfigura felkutatását, amit az ügynök hat perc alatt elvégzett, és ha már megtalálta egy webshopban, gyorsan kosárba is tette, majd elnavigált a fizetésig, ahol a szállítási cím és a kártyaadatok megadását már a felhasználóra hagyta. Lássuk be: ez jóval egyszerűbb, mint manuálisan keresgélni, és bár nem minden feladat megy ennyire olajozottan, egy kis felhasználói türelemért cserébe már most az életünk praktikus közreműködője lehet.

A technológiai elemzők és újságírók szinte teljes egyetértésben arra jutottak, hogy az Ügynök – némi felügyelettel – kifejezetten komplex munkát végez, és e tekintetben máris ügyesebb a megszokott chatbotoknál.

A rendszer egyik leglátványosabb képessége az, hogy automatikusan készít letölthető, szerkeszthető dokumentumokat – például komplett PowerPoint-prezentációkat vagy Excel-kimutatásokat – az összegyűjtött adatok alapján. Ezzel részben kiválthatja a hagyományos irodai szoftvereket és napi szinten több munkaórát felszabadíthat.

A szakértők szerint lenyűgöző az is, ahogyan a ChatGPT-ügynök egyetlen beszélgetésen belül zökkenőmentesen vált át „beszélgetésből” cselekvésbe, majd vissza. Egy üzleti riport készítése közben előbb elcseveg a felhasználó preferenciáiról, aztán kérésre nekilát a webes kutatásnak és adatgyűjtésnek, majd elemzi az eredményeket és megírja a jelentést, végül visszakérdez vagy magyarázatot fűz a talált információkhoz.

A gördülékeny folyamat arra utal, hogy az ügynök több AI-képesség olvasztótégelye, sőt, egyfajta „sok az egyben”, és amellett, hogy újszerű, jól demonstrálja, hová fejlődhet a generatív AI: a puszta szövegalkotástól rövid idő alatt eljutott odáig, hogy valós, hasznos munkafolyamatokat képes véghez vinni.

És ez még csak a kezdet, hiszen az OpenAI jelezte: folyamatosan dolgozik további fejlesztéseken és finomításokon.

Mivel az eszköz gyakorlatilag minden felhasználó számára hasznos, az OpenAI persze meglátta benne a monetizációs lehetőségeket. A The Guardian emlékeztet: Sam Altman vezérigazgató korábban felvetette, hogy ha az ügynök segítségével a felhasználók vásárlásokat intéznek, akkor a cég jogosult lehetne akár „2 százalékos tranzakciós díjra” is.

Bár az OpenAI sietett leszögezni, hogy a mostani ügynök ajánlásai között nincs reklámozott termék vagy szponzorált találat, a piaci elemzők szerint előbb-utóbb elkerülhetetlen lesz valamilyen hirdetési, esetleg partneri rendszer felállítása az AI-asszisztensekben. A fejlesztés céljai között tehát szerepel, hogy az AI új üzleti modelleket és bevételeket teremtsen – mind az OpenAI, mind a felhasználók számára – utóbbiaknál például azáltal, hogy időt és erőforrást takarít meg a feladatok automatizálásával.

Jövőnket alakító technológia első lépéseit látjuk

A szakértők szerint a ChatGPT ügynök-módja mérföldkőnek tekinthető a mesterséges intelligencia fejlődésében, mert először mutatja meg széles közönség előtt, hogy egy AI nemcsak csevegni, hanem cselekedni is tud. Többen „új korszak hajnalának” nevezték, vagy egyenesen megállapították, hogy az AI-asszisztensek „új generációjának” első képviselője. A TS2 Space elemzése szerint az ügynök júliusi megjelenése paradigmaváltó pillanat, de egyben óvatosságra int: Sam Altman például „forradalmi, de kísérleti” jelzővel illette, és nyomatékosította, hogy „egyelőre nem olyasmi, amit érdemes magas téttel bíró, vagy személyes információk megadásával járó feladatokra használni”.

Magyarán maga a cégvezetés is elismeri, hogy hiába a nagy előrelépés, az Ügynök jelen változata korántsem hibátlan vagy teljesen megbízható.

Mindezzel együtt a ChatGPT Ügynök túlmutat minden korábbi hasonló próbálkozáson, és sokan úgy vélik, előrevetíti, merre tart az AI-fejlesztés jövője. A Wired eljátszott a gondolattal, hogy ha az AI ügynökök tartósan velünk maradnak, alapjaiban változtatják meg az internet-felhasználás szokásait, mivel könnyen lehet, hogy néhány év múlva már nem mi magunk böngészünk és kattintgatunk, hanem a nekünk dolgozó botok teszik helyettünk, aztán nekünk már csak a végeredményre kell figyelni.

A lehetséges távlati irányok között ott a nagyobb önállóság, hogy magas szintű utasításokra teljes projekteket is képes legyen lemenedzselni, vagy éppen a multimodalitás (nemcsak weboldalakat olvas és ír, hanem képeket, hangokat, videókat is értelmez vagy generál) és a nyitás fizikai világ felé, hiszen már most adja magát, hogy az ügynökök integrálhatók legyenek okosotthon-rendszerekbe, robotokba, autókba.

Fontos előrelépés lehet az is, hogy az általános célú ChatGPT Ügynök mellett a jövőben különféle specializált mesterséges intelligencia ügynökök is megjelennek majd, egy-egy terület szakértőiként. Ezt a trendet valószínűsíti, hogy az OpenAI versenytársai ugyancsak kísérleteznek különböző fókuszú személyi asszisztensekkel. Az IBM például a saját watsonx Orchestrate nevű ügynökét fejleszti, kifejezetten nagyvállalati környezetek számára, miközben a Microsoftnak ott a Copilot sorozat, a Google-nek meg a Duet AI, amelyek szintén egy adott cég belső folyamataira szabhatók.

De milyen hatása lesz a mind fejlettebb ügynököknek a világra?

Várhatóan mélyreható változásokat idéznek elő: drasztikusan megnövelhetik az egyének és szervezetek hatékonyságát, másrészt viszont komoly kihívások elé állíthatják a társadalmat a munkahelyek, készségek és etikai normák terén.

A kihívások és negatív hatások oldalán a leggyakrabban a munkahelyekre gyakorolt nyomást említik, és nem minden ok nélkül: ha az ügynökök belépnek a munkaerőpiacra, bizonyos feladatkörökben az emberi munkaerő iránti igény csökkenhet, ami átképzési kényszert és átmeneti munkanélküliséget okozhat. Sam Altman hangsúlyozta, hogy a társadalomnak mihamarabb alkalmazkodnia kell a változásokhoz: már most el kell kezdeni átgondolni az oktatás és a foglalkoztatás átszabását egy AI-asszisztensekkel teli világra.

Az ügynökök ugyanis nemcsak segítők, hanem bizonyos értelemben versenytársak lesznek számos szellemi foglalkozásban.

Felmerül továbbá a kontroll és felelősség kérdése: ha egy AI cselekszik a nevünkben és hibázik (pl. téves adatot ad vagy hibás tranzakciót végez), ki viseli a következményeket? Jogi és etikai keretrendszereket kell kidolgozni az ügynökök tevékenységére, ahogy az is komoly biztonsági rizikó, hogy a fejlett ügynököket mire próbálják majd felhasználni rosszindulatú szereplők.

Egy másik hatás a felhasználói viselkedés és a készségek változása. Ha az emberek hozzászoknak, hogy az AI mindent elintéz, csökkenhet bizonyos képességek gyakorlása, például a komplex információkeresés vagy kritikus értékelés. Ennek oka az, hogy az emberi munka a végső döntésekre és a magasabb szintű felügyeletre korlátozódhat, míg a „piszkos munkát” a gép fogja végrehajtani. Ezzel párhuzamosan az oktatásban is arra kell felkészülni, hogy a jelenlegihez képest más készségeket kell előtérbe helyezni: a kreativitást, az AI-val való együttműködés képességét és például a stratégiai gondolkodást.

A fejlettebb ügynökök hatása tehát kettős lesz: az egyik oldalon gazdasági növekedést és hatékonyságot generálnak, míg a másikon társadalmi feszültségeket és alkalmazkodási kényszert.

A lehetséges nyereség nagy – de csak akkor arathatjuk le, ha okosan kezeljük a kockázatokat. Az OpenAI hangsúlyozza: egyszerre próbálnak szaladni és fékezni, hogy az eredmény biztosan pozitív legyen. Azt viszont innentől már a következő évek döntik el, hogy az akár mindent intéző AI-asszisztensek valóban jobbá teszik-e az életünket, vagy inkább új problémákat szülnek. Egy biztos: a változás elkezdődött, és nem lehet nem tudomást venni róla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Hevesi Kriszta: az AI illúziókkal töltheti ki a kapcsolati hiányt, már a szex fizikai megélésére is lusták vagyunk
A szakpszichológus az AIToday-nek fejtette ki, miért tart attól, hogy egyre többen használnak kommunikációs maszkot az ismerkedés során. Az AI még a valódi, szenvedélyes szeretkezéseket is egyre inkább kiölheti az életünkből, és növeli az elidegenedést.


Az intimitás új korszakában az algoritmusok diktálják a szerelmi elétünk szabályait. Segítenek bemutatkozó szövegeket írni, üzeneteket fogalmazni, párkapcsolati tanácsokat adni, sőt sokak számára már bizalmas beszélgetőpartnerré vagy akár érzelmi társsá válhatnak. A mesterséges intelligencia a munkánk után a magánszféránk felé is utat talált: az algoritmusok jelenléte alapjaiban változtatja meg azt, hogyan ismerkedünk, miképp ápoljuk a párkapcsolatainkat, sőt, azt is, ahogy az intimitást megéljük.

De milyen következményekkel jár, ha a gép hús-vér emberek közé áll, és átveszi a flörtölésben, a bizalmas beszélgetésekben vagy akár a szexualitásban játszott emberi szerepeket?

Többek között ezekre a kérdésekre kerestük a választ Dr. Hevesi Krisztina szexuálpszichológiai szakpszichológussal, az ELTE PPK egyetemi docensével, aki az AIToday.hu-nak részletesen kifejtette az AI intim kapcsolatainkra gyakorolt lehetséges hatásait, az ezzel kapcsolatos kutatások - helyenként kifejezetten sokkoló - eredményeit, valamint saját szakmai álláspontját. A szakértő azt mondja, a chatbotok átformálják a másik ember felé támasztott elvárásainkat, és akár a legalapvetőbb humán képességeinket is tompíthatják.

— Egyre többen használják a mesterséges intelligenciát társkereső tanácsadóként: segít bemutatkozó szöveget és üzeneteket írni, sőt egyesek bensőséges társalgásra vagy romantikus kapcsolatra is használják. Pszichológiai szempontból mi történik akkor, amikor egy algoritmus betolakodik az ismerkedés és a párkeresés legintimebb szakaszaiba?

 — Az emberi kapcsolatokban eleve nehéz a kezdeti, megismerkedéskor mutatott „szebbik arcunk” fenntartása hosszú távon, amennyiben pedig egy gép formálja ezt, végképp megugorhatatlan szakadékot alakíthatunk ki a látszat és a valóság között. A fiataloknál már eddig is problémát jelentett a jól bevált „chat-nyelv” után személyes találkozáskor a beszélgetés, hiszen társas készségeink is – éppúgy, mint a személyes ismerkedés – „használat hiányában” elkopnak.

Az okos eszközök már helyettünk számolnak, tájékozódnak, emlékeznek – ha még a randizás kezdeti lépéseit is átadjuk nekik, egyre kevesebb részünk lesz a másikkal kialakított közelség érzés elérésében.

Hogy mennyire elterelhetőek vagyunk a sokkal ingergazdagabb vizuális képeket kínáló internet világa által, jelzi az a sajnos gyakori jelenség, amikor a társaságban töltött közös idő nagy részét is az okos eszközeinkre fordított figyelem teszi ki.

— Lehet-e valódi érzelmi kötődést kialakítani egy mesterséges intelligenciával? Vagy csak elhisszük, hogy valódi érzelmi kötödést alakítottunk ki vele?

— Annyira hozzászoktunk ahhoz, hogy kommunikációnk technológiai eszközökön keresztül zajlik, hogy innen már csak egy lépés annak elfogadása, hogy a másik oldalon nem is egy ember, hanem akár a mesterséges intelligencia áll. Ez különösen akkor válik csábítóvá, ha az AI legalább olyan kedves, sőt gyakran még megértőbb, támogatóbb és érzelmileg kielégítőbbnek tűnő válaszokat ad, mint egy hús-vér társ. Sok esetben éppen azokat a reakciókat nyújtja, amelyekre a felhasználó a leginkább vágyik, hiszen

a generatív mesterséges intelligencia egyik alapvető célja, hogy a lehető legjobban alkalmazkodjon a felhasználó igényeihez – beleértve az érzelmi szükségleteit is.

És hogy valójában mennyi érzelmet tud egy gép felénk viszonozni? Paraszociális kapcsolatoknak nevezzük azokat az egyoldalú kötődéseket, amelyek a kölcsönösség és az intimitás illúzióját keltik – az AI azonban a folyamatos interakciók révén még inkább egy valós viszony téves érzését keltheti a felhasználóban.

— Mit jelenthet az önbizalom szempontjából, ha valaki egy mesterséges intelligenciától kap folyamatos megerősítést? Segítheti ez az önértékelést, vagy veszélyes, ha valaki kizárólag egy algoritmustól vár visszaigazolást?

— Hevér Lóránt rendező éppen erről a folyamatról készített egy zseniális filmet, amelyet néhány hónap múlva mutatnak be itthon. A Szerető című lélektani drámában egy válságba került párkapcsolatba lép be a mesterséges intelligencia, és megadja a nőnek azt a figyelmet, amely eltűnt a kapcsolatából. A film fő kérdése:

megcsalásnak számít-e, ha valaki egy mesterséges intelligenciával alakít ki intim, érzelmi kapcsolatot?

A film is azt feszegeti, hogy mi, emberek, miközben szomjazzuk mások figyelmét, mennyire nem vagyunk képesek ugyanezt megadni a másiknak, és inkább elmondjuk a gondjainkat az AI-nak, mint egy másik embernek, mert félünk a kapcsolati veszteségtől. Én magam úgy látom, hogy ezt a hiányt, ezt a rést tudja az AI kitölteni, azonban egy nagyon veszélyes és illuzórikus módon, amely ráadásul azt eredményezi, hogy egyre távolabb kerülünk egymástól. Összességében növeli az elidegenedés érzését, károsítja a mentális egészséget és a valódi emberi kapcsolatokat.

— A chatbot mindig elérhető, figyelmes, nem utasít el, és személyre szabható. Átalakíthatja ez az elvárásainkat a valódi emberi kapcsolatokkal szemben, amelyekben nem minden szép és jó?

— Egy 2024-es kutatás alapján az amerikaiak 20 százaléka már folytatott flörtölő beszélgetést chatbottal, egy 2025-ös reprezentatív felmérés pedig azt az eredményt hozta, hogy a kapcsolati AI-partnereket használók 42 százaléka szerint könnyebb az AI-jal beszélgetni, mint valódi emberekkel, 43 százalékuk szerint jobb hallgatóság, és 31 százalékuk pedig úgy érzi, hogy az AI jobban megérti őt, mint más emberek. A mesterséges intelligenciával csevegők 33 százaléka szexuális izgalmat keres itt, a fiatal felnőttek 44 százaléka szerint az AI-képek vonzóbbak lehetnek, mint a hús-vér emberek, valamint a húszas éveikben járó fiatalok közül minden negyedik személy romantikus vagy szexuális célból használja a technológiát. Összességében tehát az erre fogékony és/vagy magányos személyek nagyfokú nyitottságot mutatnak az AI-partnerek iránt, amely kapcsolatok ráadásul ugyanazokat a neurokémiai és dopamin válaszokat váltják ki a felhasználóból, mint a nagyon kielégítő és jutalmazó emberi viszonyok.

— Az AI-társak gyakran emlegetett előnye, hogy csökkenthetik a magány érzését. Van tisztán – a felhasználó által is – észrevehető határ a chatbot, mint hasznos érzelmi támasz, és aközött, hogy valaki elkezdi kiváltani vele a valódi emberi kapcsolatokat?

— A BBC Loneliness Experiment 237 ország részvételével vizsgálta a magányosság témakörét, és az eredményeik szerint az individualista kultúrákban ez leginkább a fiatal korosztályt érinti. A mesterséges intelligencia által kínált kapcsolatok azt ígérik, hogy gyógyírt jelentenek a magányosságra, azonban minél több időt tölt valaki ebben az antropomorf, vagyis emberi tulajdonságokkal, érzelmekkel, szándékokkal és személyiséggel felruházott, a felhasználó által tökéletes partnerré alakított AI-társsal, annál inkább hozzászokik ennek kockázat- és ítélkezésmentes biztonságához és kényelméhez. Az elmúlt 10-15 évben egyre több tanulmány foglalkozik a fejlett országokban, kiemelten az USA-ban, Nyugat-Európában, Japánban tapasztaltható szexuális recesszió jelenségével.

Az emberek ritkábban élnek szexuális életet – a legerősebb csökkenést a 18-24 éves férfiaknál találták –, a Z generáció később kezd el randizni, idősebben veszíti el a szüzességét, kevesebbet jár társaságba, viszont több időt tölt a képernyő előtt.
A teljes egészében és ingyenesen az AIToday.hu-n olvasható interjú folytatásában Hevesi Kriszta arra is kitér, hogy

- milyen veszélyeket lát abban, ha az emberi intimitást AI-partnerekre cseréljük,

- az AI miként gyengítheti tovább a személyes kapcsolódás képességét,

- milyen következményei lesznek, ha a társkeresőkön AI-jal írjuk meg a bemutatkozást vagy akár a flörtölő üzeneteket,

– hogyan alakítják át az AI-vezérelt társkereső alkalmazások algoritmusai az ismerkedési szokásokat, és miért hasonlítanak egyre inkább jutalmazásra épülő videojátékokhoz,

- összességében mit veszíthetünk pszichológiai szempontból, ha egyre mélyebb érzelmi és intim kapcsolatot alakítunk ki a mesterséges intelligenciával.

FOLYTATÁS ITT.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Budapest főtájépítésze: Ha leáll az öntözés, 30–50 év munkája mehet kárba, akár pár hét alatt
Bardóczi Sándor, Budapest főtájépítésze a kormányzati locsolási tilalommal kapcsolatos félreértésekre reagált. Szerinte a városi zöldfelületek öntözésének leállítása a természetes hűtőrendszer összeomlásához vezetne.


Káros, ha a politikusok azt hiszik, vagy azt sugallják, hogy a vízgazdálkodási és környezeti rendszerek egyik napról a másikra átalakíthatóak, erről beszélt Bardóczi Sándor az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Budapest főtájépítésze szerint a miniszterelnök felhívását, hogy ne locsoljunk, sokak félreérthették. A pazarló öntözést kerülni kell. Célzott locsolásra viszont továbbra is szükség van, különben évtizedek munkája mehet tönkre. Szerinte a kormányzati kommunikáció szerencsétlen volt. Olyan háttéranyagra épült, amely vízhiány esetére szól, csakhogy Budapesten van víz.

A főtájépítész kifejtette, hogy a fővárosi vízellátó rendszer túlméretezett. A mai lakosságszámhoz és fogyasztási szokásokhoz képest is.

„A 80-as években kiépült rendszer azt feltételezte, hogy már két és fél millióan leszünk, és nagyjából úgy használjuk a vizet, ahogy akkor, vagyis nagyon pazarló módon” – magyarázta.

Hozzátette, hogy ehhez képest ma jóval kevesebben élnek a városban, és a modern háztartási gépeknek köszönhetően a vízfogyasztás is sokkal takarékosabb.

Szerinte éppen ez a tartalék teremti meg a lehetőséget, hogy a város ne hagyja veszni a zöld infrastruktúráját. „A városnak még mindig a 65 százalékát zöldfelületek borítják, ezt nagyon sokan el szokták felejteni. Ötezer hektárnyi erdőnk van például.”

Bardóczi Sándor a zöldfelületek hűtőhatásáról beszélt: „Ezek a város legnagyobb természetes légkondicionáló berendezései, amelyek vízzel működnek. Vizet táplálunk be azért, hogy elpárologtassák, és ezzel megszüntessék a hősziget jelenséget, és kevesebbet kelljen használni a klímát”.

Figyelmeztetett: ha leáll az öntözés, 30–50 év munkája mehet kárba. Szerinte ez akár néhány hét alatt megtörténhet.

Azt is hozzátette, hogy a tűzveszély is egyre nagyobb, Spanyolországban például már riadót fújnak, ha a hőmérséklet 30 fok fölé megy és a szél sebessége meghaladja a 30 km/órát, és Magyarország is ennek a határán van.

A szakember szerint a locsolásnál rangsorolni kell. Először az angol pázsitot érdemes elengedni. „Arra kell berendezkednünk, hogy sokkal inkább száraz gyepeket fogunk látni, akár a közparkokban is.”

Bár a kiégett gyep nem szép látvány, mégis fontos szerepe van. „Nagyon hatékonyan takarja a talajt, és ha van pára vagy harmat, azt csapdába ejti, átnedvesíti egy kicsit a talajt, és legalább a talaj felső, mikrobiom rétegét védi a kiszáradástól” – mondta. Épp ezért „a gyepeket is kell valamennyire locsolni, de nem azért, hogy szép zöldek legyenek, hanem azért, hogy a talaj felső rétegét megóvjuk a teljes kiszáradástól.”

A fiatal fákat szerinte különösen védeni kell.

„A fiatal fák az első öt évben, a begyökeresedés időszakában nagyon érzékenyek, életben kell tartanunk őket, hiszen ők a jövő árnyékai. Egyáltalán nem hagyhatjuk őket magukra” – jelentette ki.

Bardóczi Sándor kitért a vízhiány kapcsán újra és újra előkerülő vízlépcsőépítés kérdésére is, amelyet rossz iránynak tart. „A Duna Magyarországon síkvidéki szakaszon folyik, itt nagyjából 7-8 métert esik 100 kilométeren, míg egy hegyvidéki szakaszon, például Ausztriában, 42 métert” - magyarázta.

Szerinte a Duna magyarországi, síkvidéki szakaszán a járulékos költségek óriásiak lennének. Ezért nem támogatja az ilyen beruházást. Emlékeztetett, hogy a Bős–Nagymarosi vízlépcső tervének megtérülését egy nemzetközi közgazdász csapat 200 évre becsülte.

Úgy véli, a vízmegtartásra és a vízszintemelésre más megoldások is léteznek, például a meder szűkítése szabályozó művekkel. „Rehabilitálni kellene a folyók menti, lefűződött mellékágakat is, hogy sokkal nagyobb víztestek legyenek.”

A főtájépítész szerint a tájhasználat megváltoztatására is szükség lenne.

„Ezeket a mély fekvésű területeket az 50-es években a magyar mezőgazdaság nagy büszkén lecsapolta, elvezette a vizeket. Most pedig csodálkozunk, hogy porzik a határ, és nincsenek belvizek” – mondta.

Úgy véli, az ökológiai kiegyenlítő felületek szabályoznák a helyi klímát. Szerinte így több esőfelhő keletkezne az Alföld felett. „Az Alföldön nem a leállított Országos jégkármérséklő rendszer (JÉGER) miatt nincsen eső, hanem azért, mert ezek az ökológiai kiegyenlítő felületek eltűntek.”

Kritizálta a mezőgazdasági támogatási rendszert is, amely egyszer a belvízkár, másszor az aszálykár miatt fizet, ahelyett, hogy a tájhasználat-váltást támogatná. „Támogathatná például, hogy bizonyos típusú területeket fölhagyjanak, és a tájhasználat-váltást segítsék.”

Úgy látja, a politika nehezen érti meg, hogy a tájépítészetben mások a szabályok. „Azt tudja megcsinálni egy kormány, amit az előző előkészített.”

„Egy tájépítész 50 évben gondolkodik. A legkisebb intervallum egy projektnél hét év, mert a tervezés, engedélyeztetés, környezeti hatásvizsgálatok és a tulajdonosi hozzájárulások mind időt visznek el. Ebben az a csapdahelyzet, hogy a politikusok négy évben tudnak gondolkodni.”

Bár léteznek előkészített tervek, mint például a Vásárhelyi-tervhez kapcsolódó víztározók, ezek hasznosítása is akadályokba ütközik. „Ezeknél a víztározóknál az történik, hogy szükségvíztározóként épültek ki, tehát nem vásárolták meg vagy nem kompenzálták azokat a gazdákat, akiknek a területén megépültek.”

Pedig a vízmegtartás nagyon fontos lenne. „A Mediterráneumban rendkívül sok víztartalmú levegő kering, és ez előbb-utóbb lecsapódik az Alpokban vagy a Kárpátokban, tehát ha jön egy nagy árvíz, azt meg lehetne fogni.” Bardóczi Sándor szerint ezeket a tárgyalásokat le kellene folytatni a tulajdonosokkal, hogy onnantől kezdve egy-egy terület vizes élőhely lesz.

A teljes beszélgetés

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
El Niño-jelenség: Különös folyamatokat észleltek az Atlanti-óceánon
Ritka időjárási jelenség, az úgynevezett atlanti „Niña” van kialakulóban a trópusokon. Bár a „La Niñához” hasonlóan az átlagosnál hidegebb tengerfelszín jellemzi, ezúttal nem a Csendes-, hanem az Atlanti-óceán egyenlítői térségében csökken jelentősen a víz hőmérséklete.


A Csendes-óceánon egy El Niño-jelenség erősödik. Az ENSZ Meteorológiai Világszervezete (WMO) már arra figyelmeztetett, hogy a közelgő El Niño tovább emelheti a globális átlaghőmérsékletet és fokozhatja a szélsőséges időjárási eseményeket. A rekordmeleg tengervíz miatt egyenesen egy „szuper” El Niño kialakulásának esélye is felmerült.

Most azonban egy ritka és szokatlan légköri jelenség, egy úgynevezett atlanti Niña jelent meg az Atlanti-óceán trópusi vizein - ami nem összekeverendő a La Niñával, ami a Csendes-óceánon fordul elő.

A jelenségről, ami névrokonához hasonlóan szintén hidegebb tengerfelszíni hőmérsékletet okoz a Severe Weather Europe írt részletes elemzést.

Ennek a lényege, hogy

A meleg El Niño és a hideg atlanti Niña óceáni anomáliák légköri hatása kedvezőtlen, ellenséges környezetet teremt a trópusi viharok kialakulásához és megerősödéséhez.

Az európai meteorológiai központ (ECMWF) legfrissebb, augusztusra szóló előrejelzései is ezt támasztják alá. A modellek a hurrikánok fő képződési zónája fölött süllyedő légmozgásokat, magasabb légnyomást és az átlagosnál kevesebb csapadékot jeleznek.

Az előrejelzés szerint ez a száraz, stabil légkör a Karib-térségtől a Mexikói-öblön át egészen az Egyesült Államok keleti partvidékéig elfojthatja a heves trópusi viharok, például hurrikánok kialakulását az amerikai kontinensen.

Az elemzés kitér arra is, hogy a mostani csendesebbnek ígérkező szezon előrejelzést adhat az amerikaiak 2026/2027-es telére is. A tapasztalatok szerint az ilyen évek után gyakran gyengébb, töredezettebb poláris örvény alakul ki, ami hidegebb légtömegek betörését eredményezheti Észak-Amerikában.

Bár a hatás csökkenti a trópusi viharok számát a térségben, a kockázat sosem nulla.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
El Niño: 150 éve nem volt ilyen brutálisan erős a jelenség, 2027 lehet az eddigi legforróbb évünk
A kutatók szerint 150 éve nem látott erősségű El Niño van kialakulóban a Csendes-óceánon. Ez a globális felmelegedéssel kombinálva 2027-et a valaha mért legforróbb évvé teheti.


A Csendes-óceánban erősödő El Niño éghajlati jelenség az előrejelzések szerint legalább 150 éve a legerősebb lehet, és a következő évet szinte biztosan a valaha mért legforróbbá teheti – írja a Nature.

A Berkeley Earth nevű kutatószervezet klímatudósa, Zeke Hausfather szerint a legfrissebb modellek alapján a mostani esemény csúcsa az eddigi rekordot felülmúlja.

A szakértő egy sajtótájékoztatón arról beszélt, a mostani esemény az eddigi rekordot „igazán észvesztő mértékben” fogja felülmúlni.

A szakértő 14 különböző klímamodell eredményeit összevetve azt mondta, a csendes-óceáni vízhőmérséklet csúcsa körülbelül 0,8 Celsius-fokkal lehet magasabb a korábbi, 2015-2016-os rekordnál. Hausfather hozzátette: „nem zárható ki”, hogy a jelenség a globális felmelegedéssel együtt 2027-re akár 1,7 Celsius-fokkal is megemelheti a globális átlaghőmérsékletet az iparosodás előtti szinthez képest.

Ez a bolygót a párizsi klímaegyezményben rögzített 1,5 fokos küszöb átlépésének szélére sodorná

Az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) legfrissebb előrejelzése szerint négy az öthöz az esélye annak, hogy az év végére egy „nagyon erős” esemény alakul ki, és szinte biztos, hogy az El Niño-körülmények legalább 2027 tavaszáig fennmaradnak. A hivatal szakértői szintén úgy gondolják, hogy légkör és az óceán jelei egyértelműen abba az irányba mutatnak, hogy az eddig mért legerősebb El Niño-jelenség jöhet.

A rekordméretű éghajlati jelenség súlyos következményekkel járhat. A hőhullámok, aszályok, áradások, erdőtüzek és egyéb természeti katasztrófák miatt rengeteg ember élete kerülhet veszélybe, és komoly gazdasági károk keletkezhetnek, ami az egész világon éreztetni fogja hatását.

A Dartmouth College kutatója, Justin Mankin szerinta jelenlegi esemény akár 10 ezer milliárd dolláros veszteséget is okozhat a világgazdaságnak 2032-ig.

A szakértők úgy számolnak, hogy egy korábbi, 1997-98-as erős El Niño 5,7 ezer milliárd dolláros veszteséget hozott az azt követő években - tehát a mostani esemény még az anyagi kár mértékében is minden korábbit felülmúlhat.

Nyár elején a az ENSZ Meteorológiai Világszervezete bejelentette az El Niño kezdetét, és felkészülésre szólította fel a világ kormányait.

A tudósok körében egyelőre még vita tárgya, hogy az ember okozta felmelegedés hozzájárul-e az erősebb és gyakoribb El Niño-jelenségek létrejöttéhez.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk