Többmilliós fizetés helyett munkanélküliség: az AI összetöri a fiatal programozók álmait
Tavaly néhány hónap alatt zártak be Magyarország legismertebb programozóiskolái. Először a Green Fox Academy, aminek a diákjait átvette egyik versenytársuk, a CodeBerry. Nem sokkal később azonban bejelentették, hogy a CodeBerry is végleg lehúzza a rolót. Pedig az elmúlt évtizedben nálunk is sorra alakultak a programozóiskolák, amelyek azt ígérték, hogy a hozzájuk beiratkozó diákok a félmilliótól 2 és fél millió forintig terjedő tandíjért néhány hónap alatt megtanulhatnak alapfokon kódolni, és hamar jól fizető állásokhoz juthatnak. Sőt, olyan iskola is volt, amely állásgaranciát vállalt.
A Reuters most arról ír, hogy a mesterséges intelligencia világszerte végleg kivégezheti a még megmaradt programozóiskolákat. Sehol sem olyan szembetűnő az összeomlás, mint itt.
És nem csak a gyorstalpaló programozóiskolák diákjait, hanem az egyetemekről frissen kikerülő programozókat is az fenyegeti, hogy az AI miatt nem kapnak állást. A New York Times szerint a mesterséges intelligencia miatt
A milliárdos techguruk a 2010-es évek eleje óta folyamatosan azt hirdették, hogy a programozói tudás garantált jólétet és biztos karrierutat jelent. Mivel a technológiai cégek azzal csábították az egyetemi jelentkezőket, hogy informatikusként magas kezdőfizetés és számtalan juttatás vár rájuk, rengeteg csillogó szemű kamasz döntött úgy, hogy ilyen irányban tanul tovább. De a többségük hoppon maradhat.
A lap bemutatja Manasi Mishra történetét, aki még általános iskolás volt, amikor a közösségi médiában megjelent technológiai vezetők arra buzdították a generációját, hogy tanuljon programozást. A korszak minden irányból azt üzente a lánynak, hogy ha tud kódolni, szorgalmasan dolgozik és programozóként diplomát szerez, akkor már a kezdő fizetése több tízmillió forint lesz évente. A 21 éves lány most a Purdue Egyetemen szerzett programozói diplomával a zsebében úgy érzi, az ágazat cserben hagyta. A TikTok-videó, amiben sminkelés közben fakad ki a szakmája gyors elértéktelenedése miatt, rövid idő alatt virálissá vált.
A nemrég még szépreményű fiatal arról számolt be, hogy amikor elkezdett állást keresni, az álmai hamar szertefoszlottak. Egy teljes éven át próbált szakmai gyakornoki vagy kezdő programozói pozíciót szerezni, de hiába. „Most végeztem programozói szakon, és az egyetlen cég, amely behívott interjúra, a Chipotle volt” – mondta csalódottan Mishra, hozzátéve, hogy végül még ott sem kapott állást.
A techszektorban ígért szakmai kihívások és bőkezű fizetések helyett kénytelen volt irányt váltani. Miután egy online hirdetésben megpillantott egy értékesítői pozíciót egy techcégnél, jelentkezett, és hosszú hónapok óta először állásajánlatot kapott. És Mishra nincs egyedül. Nagyon nincs. A New York Times bemutatta a 25 éves Zach Taylor kálváriáját is, aki az Oregon Állami Egyetemen szerzett programozói diplomát, 2023-ban.
Taylor elismerte: ez az időszak „az egyik leglelombozóbb élmény”, amin valaha keresztülment, és a folyamatos elutasítások miatt már nagyon nehéz megőriznie a motivációját. Most saját szoftverprojekteken dolgozik otthon, hogy bizonyítsa a tudását egy majdani munkaadónak – ha lesz ilyen.
Hasonló zsákutcába futott a szintén pályakezdő Audrey Roller is, aki a Clark Egyetem adatelemző szakán végzett. Mint mondta, tudatosan kerülte a sablonos, AI-val generált pályázatokat, és a jelentkezéseiben igyekezett kidomborítani a kreativitását. Ettől függetlenül előfordult, hogy alig három perccel a jelentkezése benyújtása után elutasító választ kapott – nyilván nem egy embertől.
Roller is a saját bőrén tapasztalta meg azt, amit egyre több pályakezdő érzékel: hiába próbálja emberi oldalról személyre szabni a pályázatait, a vállalati algoritmusok már azelőtt kiszórják a jelentkezők egy részét, hogy az önéletrajzukra akár csak egy ember is rápillantott volna.
Zuhan a programozók foglalkoztatottsága
A pályakezdők sorsát már a jelentkezés fázisában befolyásolja az AI, ami ráadásul pont a belépő szintű állások feladatait képes a leghatékonyabban automatizálni. Ha mindez nem lenne elég, a technológia adta lehetőségekkel élve egyre több IT-vállalatnál kezdenek spórolásba és hirdetnek például létszámstopot, vagy kezdik el kirúgni az embereket.
A WeAreDevelopers.com szerint a karcsúsítás a legnagyobb vállalatoknál különösen szembetűnő: az Amazon, az Intel, a Meta és a Microsoft is több ezer mérnököt küldött el az elmúlt 1-2 év leforgása alatt, és ki tudja, hol a vége. A leépítések persze túlkínálatot teremtenek a piacon, ahol a friss diplomásoknak a leépítések miatt szabaddá vált, tapasztalt mérnökökkel is versenyezniük kell egy-egy állásért.
A munkaerőpiaci adatok egyenesen történelmi visszaesésről tanúskodnak: a The Washington Post szerint a ChatGPT széles körű megjelenését követő két évben az amerikai programozói állások egynegyede tűnt el, és ma kevesebb programozó dolgozik, mint 1980 óta bármikor. Ez példátlan fordulat egy olyan országban, ahol eközben a teljes munkaerő-állomány 75 százalékkal nőtt – vagyis a szoftveripar visszaesése kirívó ellentétben áll a gazdaság egészének növekedésével.
A pályakezdő informatikusok körében példátlanul magasra ugrott a munkanélküliségi ráta: a 22–27 éves számítástechnikai szakemberek és IT-mérnökök 6,1–7,5 százalékának nincs állása, ami több mint kétszerese a más területek, például a biológusok három százalékának – mutatta ki a Federal Reserve Bank riportja.
„Az egész ‘tanulj meg kódolni’ ígéret mára kegyetlen tréfává vált” – jegyezte meg keserűen egy pályázókat segítő tanácsadó. Jeff Forbes, az amerikai Nemzeti Tudományos Alapítvány számítástechnikai képzésért felelős korábbi igazgatója hozzátette: nagyon aggódik a pályakezdő informatikusok miatt, „akikért 3-4 éve a legnagyobb vállalatok harcoltak, de ma már küszködnek”, hogy bármilyen állást találjanak.
„A sajnálatos helyzet az, hogy éppen azok az állások automatizálhatók a legjobban, amelyek belépő szintű pozíciók, és amelyekre a friss diplomások pályáznának” – foglalta össze a jelenség lényegét Matthew Martin, az Oxford Economics vezető közgazdásza.
Most akkor elveszi a munkát, vagy új lehetőségeket teremt?
Nem csoda, hogy napjainkra fellángolt a vita: vajon a mesterséges intelligencia el fogja-e venni a programozók munkáját, vagy épp ellenkezőleg: új távlatokat nyit számukra? Az AI-fejlesztő cégek vezetői persze igyekeznek lenyugtatni a kedélyeket.
Arvind Krishna, az IBM vezérigazgatója például azt mondta, az AI valójában nem elvenni, hanem kiegészíteni fogja a programozók munkáját. A cégvezető egy idei szakmai konferencián rámutatott, hogy a következő néhány évben az összes kód legfeljebb 20–30 százalékát írják majd AI-eszközök – szemben azzal a merész jóslattal, amit korábban Dario Amodei, az Anthropic vezérigazgatója fogalmazott meg: szerinte egy éven belül gyakorlatilag minden junior fejlesztői feladatot átvesznek a mesterséges intelligencia-modellek, és ezek írják majd a szoftverek 90 százalékát.
„Ha ugyanannyi emberrel 30 százalékkal több kódot tudsz megírni, akkor végül is több vagy kevesebb szoftver fog készülni?” – idézi Krishna költői kérdését a TechCrunch. Szerinte a történelem azt mutatja, hogy amelyik cég produktívabb, az piacot nyer, több terméket ad el – és végső soron bővül, vagyis több embert fog foglalkoztatni.
Krishna optimizmusával szemben ugyanakkor ott állnak a fiatal programozók fent írt esetei és az aggasztó munkaerőpiaci adatok. Mark Muro, a Brookings Intézet közgazdásza szerint a programozói munkanélküliség utóbbi időkben tapasztalt meredek emelkedése legalább részben az AI munkaerőpiaci hatásainak korai, látható bizonyítéka. A szakértő hozzáfűzte: a becsléseik alapján az informatikai szakmák közül épp a programozók vannak a leginkább kiszolgáltatva az AI-folyamatoknak. Amennyiben viszont Krishnanak lesz igaza, akkor az informatikusok az AI segítségével nagyságrendekkel gyorsabban dolgozhatnak, és a rutinfeladatok helyett a kreatív, összetett problémákra összpontosíthatnak.
Teljesen megváltozik az informatikai munka világa
Felmerül a kérdés, hogy ha már rövid távon ekkora változást idézett elő az AI, akkor milyen következményei lesznek a terjedésének és további fejlődésének 5-10 éven belül, és hogyan alakul át a programozói munka világa 2030-ra. A mesterséges intelligencia térnyerése kapcsán megoszlanak a vélemények. Egyes szakértők úgy vélik, az AI által kiszorított állásokat hosszabb távon új pozíciók fogják ellensúlyozni – ahogy a korábbi nagy technológiai újítások is rengeteg új szakmát teremtettek. Mások viszont arra figyelmeztetnek, hogy a változás olyan gyors és átfogó lehet, amire társadalmi szinten nehéz reagálni.
A Világgazdasági Fórum közben azt jósolja, hogy 2027-ig 40 százalékkal nő az AI-val és a gépi tanulással foglalkozó specialisták iránti kereslet, és több millió új állás jön létre adatfeldolgozó, kiberbiztonsági és digitális technológiai területeken. Más szóval az AI nem eltünteti, csak átalakítja a munkát – legalábbis makrogazdasági szinten.
De merre tovább az informatikusoknak?
Akárhonnan is szemléljük az AI teremtette körülményeket, egyértelmű, hogy a programozók új generációja nehéz helyzetbe került. Fiatal éveik jelentős részét olyan szakma elsajátítására tették fel, amely nagyon ígéretes karrierrel kecsegetett, ám most azzal szembesülnek, hogy a megszerzett tudásuk jelentős részével egy náluk jóval olcsóbban hozzáférhető technológia is rendelkezik. A szakértők szerint a kulcsszó az alkalmazkodás.
Az eWeek elemzése rámutat: ahelyett, hogy versenyezni próbálnának az AI-val, a pályakezdők számára járható út lehet, ha megtanulják felügyelni és irányítani az AI-eszközöket. Aki ezen a területen mély szakértelemre tesz szert – például képes AI-modelleket fejleszteni vagy testre szabni –, az a jövőben is értékes maradhat a munkaerőpiacon.
A Final Round AI szerint ilyen lehet a kiberbiztonság, a felhőalapú rendszerek üzemeltetése vagy például a nagyvállalati adatkezelés, hiszen ezekben az ágazatokban a domainismeret és a jó ítélőképesség megőrzése miatt még sokáig szükség lesz magasan képzett szakemberekre. Erre utal egy friss felmérés is, amely arra jut, hogy a specializált IT-állásokban 2030-ig biztosan tovább nő a kereslet, és a fizetések is emelkedhetnek, hiszen a humán döntéshozatal felelősségét nem veszi át a mesterséges intelligencia.
Aztán vannak friss diplomások is, akik az iparból kiszorulva a tudományos kutatás vagy a technológiai szabályozás felé fordulnak. Nekik – az AI működését és hatásait ismerve – lehet jövőjük a kormányzati és közpolitikai szférában, bár oda meg nem egyszerű bekerülni. Mások teljesen új terepre léphetnek, ahogy azt a fentebb írt Mishra esete is mutatja: átigazolhatnak technológiai marketing, értékesítés vagy ügyféltámogatás területére, és úgy kamatoztathatják az informatikai tudásukat, hogy a mindennapi munkájuk már nem a kódolásról szól. Olyanok szintén akadnak, akik saját vállalkozást indítanak: startupötleteken dolgoznak és kihasználják az AI nyújtotta lehetőségeket a fejlesztés gyorsítására – mivel, és ez nagyon fontos, a mesterségesintelligencia-eszközök ma már nem csak a nagyvállalatok számára elérhetők.
Bár a jelenlegi helyzet sok friss programozó számára kilátástalannak tűnhet, a szakértők összességében azt gondolják, hogy korai lenne temetni a fejlesztői karriert. A programozás nem tűnik el, csak evolúciós ugrás előtt áll, és még nézi a túlpartot, hogy hogyan érje el.
Az AI hatására a fejlesztők munkája a jövőben kevesebb monoton kódolásból és több kreatív tervezésből, rendszerszintű gondolkodásból és emberközpontú problémamegoldásból állhat. És várhatóan az fog nyerni, aki hajlandó folyamatosan tanulni és rugalmasan alkalmazkodni az új kihívásokhoz. A fiatal programozó-generáció számára most talán az a legfontosabb üzenet, hogy a vágyott szakmai kihívások és sokmilliós fizetések talán más formában, más szerepkörben, de továbbra is elérhetőek maradnak – csak időben fel kell ismerni, hogy merre tart a jövő informatikája.
