SZEMPONT
A Rovatból

Mérő Vera a Motherless-ügyről: a lelki következmények egészen a halálfélelemig, paranoiáig, állandó rettegésig terjedhetnek

A szakértő szerint előfordulhat, hogy az erőszakos fantáziáknak helyet adó oldal áldozatai egy buszra sem mernek majd felszállni. Nagyon nem mindegy, hogyan reagálnak a hatóságok, és milyen nyomást helyez a döntéshozókra a társadalom.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. szeptember 03.



Az internetes tér egyre veszélyesebb játszótérré válik, ahol a valóság és a virtuális fantáziák ijesztő gyorsasággal keverednek. A Motherless nevű, Csehországban bejegyzett pornóoldalon nemrégiben magyar lányokról, nőkről készült fényképeket kezdtek el terjeszteni. Ezeket a fotókat engedély nélkül készítették, egy részeket rejtett kamerával, de ennél is rosszabb, hogy a képek mellé odaírták azt is, mi mindent csinálnának velük.

Az erőszakos fantáziák komoly félelmet keltettek a fotókon szereplőkben. De hiába tettek rendőrségi feljelentést, nem sok jóval kecsegtették őket.

Mérő Vera jogvédővel a hátborzongató jelenség hátteréről beszélgettünk, és arról, min kellene változtatni a hazai rendőrségi gyakorlatban, hogy hatékonyabban felléphessenek a hatóságok.

– Hogy lehet fogást találni, merre indulhat egy áldozat?

– Olyan korban élünk, amikor az ilyen jellegű visszaélések sokakat érintenek, viszont ha az ember bemegy a mezei kerületi kapitányságra, akkor ott nem tudnak ezzel mit kezdeni. Nagyon sok esetben fel sem ismerik az esetleg megvalósított bűncselekményeket.

Akik talán még valamennyire tudnak is bármit kezdeni, a Nemzeti Nyomozó Iroda Kiberbűnözési Osztálya.

De az egyszeri sértett nem hozzájuk fordul, nem is jut el hozzájuk, és így érdemi segítséget nem kap, hanem nagyon sok esetben elhajtják a sértetteket az adott kapitányságról, ahova jóhiszeműen bemennek.

– Ennek az az oka, hogy nincsenek megfelelő jogszabályok?

– Nem vagyok jogász, de amennyire én tudom, a magyar jog az elmúlt néhány évben igyekezett felzárkózni a megváltozott világhoz. Azaz, a jog már többé-kevésbé tudja értelmezni a kiberbűnözés különböző formáit, de ez sajnos a rendvédelmi, rendfenntartó szervekhez nem jutott el. Ennek a továbbképzés részét kellene képeznie, de a kapcsolaton és családon belüli erőszak kezelése kapcsán is látjuk, hogy ez csak nagyon lassan szivárog át.

– Volt olyan sértett, aki arra panaszkodott, hogy a rendőrségnél még vissza is kérdeztek, hogy miért fél néhány tizenkét éves bejegyzéseitől...

– Én tudok ennél elkeserítőbbet is mondani. Tavaly nyári eset, 20 éves, másodévére készülő egyetemista lányt, ahogy visszatért a nyár végeztével a kollégiumba, a volt barátja brutálisan megerőszakolta. A kislány félelmetes lélekjelenléttel magánál tartotta a véres bugyit, a használt óvszert, az elkövető pedig kijózanodva rájött, hogy mit tett, ráadásul írásba is adta, hogy tudatában volt annak, ami történt. Ezekkel az erős bizonyítékokkal ment be ez a lány az egyik rendőrkapitányságra. Pontosabban először a kórházba, de ott

nem voltak hajlandóak látleletet felvenni, de még megvizsgálni sem, annak ellenére, hogy erős vérzése és alhasi görcsei voltak.

A rendőrségen pedig számonkérték, hogy látlelet nélkül mit is képzel? Majd közölte vele a rendőr, hogy ő igazából még az eggyel előző barátja miatt szomorú, menjen haza és dolgozza fel azt. Az utolsó mondat pedig, amivel útjára engedte ezt a fiatal felnőtt nőt, az az volt, hogy na mehet az after party.

– Komolyan?

– Ez elhangzott, igen. Az volt az óriási nagy szerencse, hogy a lány édesanyja a gimnáziumi ismerőse volt egy pszichológusnak, akivel én sokat dolgozom együtt, mert áldozatsegítéssel foglalkozik. Így jutott el hozzám a lány. Akkor a nevem említésére már hirtelen más lett az attitűd a kórházban is, és a rendőrségen is, illetve az oktatási intézményben is.

Az elkövetőt az azóta eltelt egy évben két Erasmussal is megjutalmazták,

majd most még a diplomaosztás előtt visszatérhetett a kollégiumba is. Illetve hát eleve sose rakták ki a kollégiumból, csak elment Erasmusra, tehát ott a többi kollégiumi hallgató abszolút ki volt neki téve azokban az időkben, amikor éppen az országban tartózkodott, viszont a sértett kollégiumi ellátását nem oldották meg. Gondolták, éljen az erőszaktevővel egy kollégiumban, ha gondolja. Ez volt az egyetem megközelítése. Ennek az lett a vége, hogy a srác lediplomázott,

de a diplomáját már úgy vette át, hogy vádat emeltek ellene nemi erőszak miatt. Már a vádemelés után vagyunk, ez az ember nem fogja megúszni.

Ha én nem lépek abban a helyzetben közbe, vagy nem jut el hozzám ez a sértett, akkor őt a rendszer úgy rázta volna le, mint a rühes macskát.

– Ezek szerint csak a szerencsén múlik, hogy ilyen esetben mi lesz az áldozattal?

– Nagyon sok múlik azon, hogy pont ki az a rendőr, aki akkor szolgálatot teljesít, és aki meghallgatja a sértettet. Ez egy olyan orosz rulett, minőségbiztosításilag alulbiztosított rendszer, hogy igazából lottó, hogy jogorvoslatot kap-e az adott sértett vagy sem.

– Visszakanyarodva a Motherless nevű oldalra, ami történik, az jogilag milyen cselekedetnek tekinthető?

– Az arc és képmással való visszaélés az szintén egy, az online világ megjelenésével létrejött jogi kategória vagy tényállás. Tehát az a minimum, amit itt fel kellene ismerni, hogy

itt az emberi méltóságot, személyiségi jogot súlyosan sértő cselekményről beszélünk.

Azt kell erre a rendőrségnek mondania, hogy nyomozást indít az ügyben, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megalapozott a bűncselekmény gyanúja.

– Ráadásul igazán az a dermesztő, hogy milyen kontextusba kerültek ezek a képek.

– Ez egy sokszorosan súlyosnak minősíthető bűncselekmény. De a legszomorúbb az, hogy amikor ezt nekem először elküldte a reddites felhasználó, ami után aztán futótűzként be is járta az internetet, akkor még csak meg sem voltam lepődve. Szerintem azon is nagyon fontos elgondolkodni, hogy sokkolta az országot ez a hír, de azért, mert ezeknek az ügyeknek nincs, vagy nagyon kicsi a láthatósága.

Lehetséges, hogy a társadalmi nyomás is hiányzik, hogy felismerjük azt, hogy ez milyen súlyosságú és milyen gyakoriságú probléma,

és az ebből képződő társadalmi nyomás lenne az, ami a döntéshozót végre rászorítaná arra, hogy mindazt a képzést, továbbképzést, szakmai felkészítést, illetve hogyha szükséges, adott esetben jogszabályi módosításokat vagy pontosításokat elvégezze, ami igazából döntéshozói feladat.

– Én azért vagyok nagyon értetlen ezzel kapcsolatban, mert azt gondolnám, hogy ebben igazából mindenki érintett. Nem csak azokat érinti, akiknek éppen a képmásával visszaéltek, hiszen ezeknek a lányoknak vannak szüleik, testvéreik, rokonaik, barátaik...

– Minden megerőszakolt és megvert, bántalmazott embernek vannak. Ezek mind-mind a legszentebb, legelterjedtebb közügyeink. Ebben az az óriási nagy veszély, hogy van egy ilyen közösség, van néhány száz vagy pár ezer ember, és elég, ha ezek közül akár csak egynek is olyan megerősítést adnak ezek a közös fórumok, közösségek, ami elmélyíti őt ezekben a gondolatokban, és a fantáziáláson túlmutató gondolatokra sarkallja, megerősíti abban, hogy tényleg megtegye, amit írogatnak.

Ha csak egyetlen egy akad közülük, aki elmegy addig, hogy meg is teszi azt, amiről itt fantáziálnak, akkor szerintem könnyű belátni ennek a jelenségnek a valódi veszélyeit.

– A tárhelyszolgáltató a véleménynyilvánítás szabadságával érvelt, amikor először nem akart lépni.

– A szólás- és véleménynyilvánítási szabadság nem egy korlátlan, hanem egy nagyon is korlátos, alaposan, pontosan körülhatároltan korlátos jog, amely addig terjed, amíg más jogait nem sérti, értve itt a személyiségi jogot, emberi méltóságot, az alapvető emberi jogokat. A törvény nagyon is pontosan rendelkezik arról, hogy meddig terjed, és meddig védendő a szólás és véleményszabadság.

– Milyen sérülést szenvedhet el egy ilyen áldozat, aki egyszer csak felfedezi a képét ilyen kontextusban?

– Nagyon sokban függ az aktuális sértett alkati jellemzőitől, de akár az előéletétől is. Tehát például valaki, aki már élt át kiszolgáltatott állapotot, érte már hasonló támadás, trauma, arra például bizonyára még súlyosabban hat, de itt a lelki következmények egészen a halálfélelemig, paranoiáig, állandó rettegésig terjedhetnek.

Akit ilyen trauma ér, az például simán lehet, hogy nem mer majd felszállni egy buszra sem, mert retteg attól, hogy hasonló dolgok történnek vele.

De annál, akit már ért erőszakos bűncselekmény, bele se merek gondolni, hogy egy ilyennek milyen mentális következményei lehetnek.

– Mit érezhet az áldozat?

– Azt, hogy sehol nem vagy biztonságban,

az általad addig biztonságosnak vélt terek, kérdőjeleződnek meg, és hirtelen az egész világ egy veszélyes helynek tűnik.

Nem kell nagyon mély pszichológiai ismeretekkel rendelkezni ahhoz, hogy belátható legyen, hogy ez maga a pokol.

– Ezeket a képeket végül levették?

– Különböző mappákban továbbra is megtalálhatóak, csak az adott almappákból tűntek el, de a felhasználók oldalain, azt hiszem, továbbra is elérhetőek.

– Ez olyan, mint az özönnövények, kiirthatatlan, ez ellen csak harcolni lehet, de kiirtani lehetetlen?

– Egyfelől talán ez így van, és ahogy okosodik a kiber-bűnüldözés, úgy okosodnak a kiberbűnözők is, tehát ez valóban egy örök körforgás. Azonban nagyon nem mindegy, hogy lemondunk-e az ilyen típusú bűncselekmények felszámolásáról vagy legalább üldözéséről, vagy folyamatosan azon dolgozunk, hogy minél hatékonyabb eszközökkel tudjuk felvenni a küzdelmet velük szemben.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
Pottyondy Edina: „múlt héten beárazódott Orbán Viktor kifogástalan életvitel vizsgálata”
A humorista kiakadt az újabb, fiatalokat érintő javítóintézeti botrányon. „Péter bácsi meg várja, hogy kihozzák a haverok a börtönből” - írta posztjában.


Pottyondy Edina a közösségi oldalán reagált az újabb gyerekeket érintő botrányra.

A humorista szerint "a kegyelmi ügy kirobbanása után sem a rendőrség, sem más hatóság nem vizsgálta, hogy kik és miért vettek részt abban az összeesküvésben, ami kihozta a p3d0filsegítő Endre bácsit a börtönből".

Nem vizsgálták, "hogy volt-e szándékosság vagy bűnös hanyagság, esetleg politikai nyomás amögött, hogy a bicskei gyermekotthon igazgatója elleni feljelentéseket, bejelentéseket a rendőrség és a gyermekvédelem érdemben nem vizsgálta, és másfél évtizeden keresztül minden gyanús ügyet elsimítottak".

Majd emlékeztet rá, hogy "sem politikus, sem hatóság, sem Orbán Viktor nem kért bocsánatot az áldozatoktól, és nem tettek érdemi lépéseket a gyermekvédelmi rendszer korszerűsítésére, megerősítésére".

Szerinte "Orbán Viktor a felelősséget két női beosztottjára kente, és azt ígérte, hogy a jövőben ilyen nem fordulhat elő, mert átvilágítják a gyermekvédelmi dolgozókat. A kritikusok akkor is jelezték, hogy önmagában az átvilágítás kevés, jelen formájában értelmetlen és megalázó, ehelyett több pénzre, szakemberre és figyelemre lenne szükség, és kevesebb álságos képmutatásra és sikerpropagandára".

Ezt követően derült ki, hogy egy javítóintézet vezetője és társa két lányt is prostituáltként futtatott. Pottyondy szerint:

"A múlt héten beárazódott Orbán Viktor „kifogástalan életvitel vizsgálata”. A rendőrség letartóztatta az EMMI Budapesti Javítóintézetének igazgatóját, Péter bácsit és élettársát, az intézmény rendészeti vezetőhelyettesét. A neres szerelmespárt emberkereskedelemmel, kényszermunkával és közfeladati helyzettel visszaélés bűntettével gyanúsítják"

-írja posztjában.

"A kifogástalan életvitel vizsgálaton annak ellenére átmentek, hogy:

- Péter bácsira számos jelzés érkezett az elmúlt két évtizedben, hogy visszaél a helyzetével. Pintér úr, Orbán úr! Van valami protokoll, hogy az első tíz bejelentést nem veszik komolyan? Vagy mindenkinek van évi egy dobása? Hogy történhet meg, hogy valaki gyereket ront meg és pr0s1i1úciós hálózatot épít fel az orruk előtt? Egy közintézményben? Egy gyermekvédő kormányzat alatt?

- Péter bácsi aktuálisan egy egykori állami gondozott élettársa. Ez sem volt gyanús? Különösen az eddigi vádak és jelzések tükrében?

- Péter bácsi egy 30 milliós Lexussal, élettársa egy szintén 30 milliós Ford Ranger Raptorral járt a munkahelyére. Az átvilágítást végzőknek hogy nem tűnt fel a két nagy értékű autó? Vajon mennyire lehet gyakori a gyermekvédelmi intézmények vezetői között az ilyen árkategóriájú gépjármű?

- A helyszíni szemle során azt sem szimatolták ki, hogy a nerpár 120 millió forint értékben tartott otthon ingóságokat. Tehát az átvilágítás alkalmával sem a pr0s1i1uáltként dolgozó lányok nem kerültek a látókörükbe, sem a luxus élet nem tűnt fel, és ezek szerint a normalitásukat vizsgáló teszten is jó rubrikára böktek. Tényleg az volt a mesterterv, hogy úgy szűrik ki a p3d0filokat, a bünőzöket, hogy majd a teszten bevallják? Vagy eredetileg is az volt a terv, hogy így kell elszabotálni az érdemi reformokat?

- És még az sem volt gyanús, hogy Péter bácsi előszeretettel dörgölőzött fideszes politikusokhoz, akik megbecsüléssel, kitüntetésekkel halmozták el a szerintük példamutató és kiváló gyermekvédelmi szakembert. Végülis… Miért is lett volna gyanús?

A humorista felveti azt is, hogy mindezekről nem lehetett olvasni a kormánypárti médiában:

"Az eset neres érintettségét mi sem mutatja jobban, hogy a teljes kormánypárti médiában hírzárlat van Péter bácsi ügyében. Még az olyan nertársak sem emelik fel a hangjukat, mint pl. Bayer Zsolt, akik Lakatos Márk esetében tüntetésre mozgósítottak, majd persze szó nélkül hagyják, hogy abban az ügyben sincsenek megnyugtató hatósági válaszok. Ahogy a p3d0fil papok vagy a biatorbágyi öngyi1kosság esetében sem.

A gyerekeket, különösen az állami gondozott gyerekeket a hatalom és a hatalom kiszolgálói gátlástalanul kihasználják. Hol így, hol úgy. Igazságot, méltányos eljárást, európai körülményeket és biztonságot nem kapnak. Péter bácsi meg várja, hogy kihozzák a haverok a börtönből" - írja Pottyondy Edina.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

SZEMPONT
A Rovatból
Török Gábor szerint Magyar Péter egyetlen posztja megmutatja, mi változott a politikában
A politikai elemző állítása szerint érdemes megfigyelni, milyen gyorsan alakul át egy-egy politikai üzenet. Szerinte ma már elég húsz perc, és jön az „átkeretezés”.
Karkó Ádám - szmo.hu
2025. május 30.



Török Gábor politikai elemző pénteken reggel Facebook-oldalán tett közzé egy rövid bejegyzést, amelyben összehasonlította Orbán Viktor és Magyar Péter egy-egy posztját, amihez kommentként annyit írt:

„Amikor arról beszélünk, hogy mi változott meg a nyilvánosságban, akkor érdemes megnézni ezt a két posztot. Húsz perces reakcióidővel érkezik az »átkeretezés«. A hagyományos mosópor a politikában (ha van potens ellenfél) visszalő, ahogy egy kollégám mondogatta ezt régebben.”

A magyar miniszterelnök az alábbi posztot tette közzé péntek délelőtt közösségi média oldalán: „Böhöm nagy autók, nem túl bizalomgerjesztő alakok. Ha Ukrajna az EU tagja lenne, az ukrán bűnbandák akadálytalanul beszivárognának Magyarországra. Ezt meg kell akadályozni! Aki még nem tette, töltse ki a VOKS2025-öt.”

Nem sokkal később pedig Magyar Péter ekképpen reagált:

„Hallom, Orbán Viktor ma azt mesélte a reggeli szeánszon, hogy böhöm nagy, drága autós ukrán csalók becsapják a magyar embereket és kifosztják a bankjainkat. Lehet, hogy Matolcsy György is ukrán kém? Mekkora csalódás lehet ez Orbán Viktornak, hogy kiderül az egyik legjobb barátjáról, hogy ukrán kém és 650 milliárdot pakolt ki a többi haverjával a Nemzeti Bankból!

A böhöm nagy, drága autóknál vajon Tiborcz, Mészáros, Balásy Gyula, vagy a saját kocsijára gondolt? Ezek az ukránok már mindenhol ott vannak... Csak nehogy kitúrják a ruszkikat a hatvanpusztai spájzból.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
A kormány gyámság alá vonhatja Budapestet - törvénymódosítások sora készítette elő a fordulatot
Költségvetési biztost és csődbiztost is kinevezhetnek. A 27 ezer fővárosi dolgozó egészségügyi ellátása viszont az adószakértő szerint nem kerül veszélybe attól, hogy az önkormányzat nem fizeti utánuk a járulékokat, ahogy azt Karácsony Gergely kilátásba helyezte.


Vészforgatókönveket készít a főváros, jelentette be Karácsony Gergely főpolgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján, miután a Magyar Államkincstár szerinte „törvénytelenül emelt le Budapest folyószámlájáról több mint 10 milliárd forintot”.

Ez része annak a 89 milliárd forintnak, aminek a befizetését idén Budapest számára szociális hozzájárulásként előírták.

Csakhogy a főváros vitatja ennek az összegnek a jogosságát, és a nagy részét emiatt nem is tervezték be az idei költségvetésbe. Egészen pontosan csak 39 milliárddal számoltak, mert ekkora támogatást kap különböző jogcímeken a főváros. Így tudták nullszaldósra kihozni a költségvetést, amit szabályként korábban szintén a kormány írt elő.

Karácsonyék szerint semmi bizonyíték nincs rá, hogy a szolidaritási hozzájárulás címszóval beszedett pénzt valóban a rászoruló önkormányzatok kapják, miközben az iparűzési adóhoz viszonyított mértéke folymatosan növekszik, és mára már eléri Budapest iparűzési adóbevételének 30 százalékát. Pedig Tarlós István idején még csak 5 milliárd befozetését írták elő.

Az idei 89 milliárdból 25 milliárdot már húsvét előtt levont az Államkincstár, a levonás újabb részlete ellen azonban a főváros azonnali jogvédelmet kértek a hét elején a bíróságtól. A kincstár ennek ellenére lépett, amit egyébként már 2023-ban is ugyanígy megtett. Nagy Márton gazdasági miniszter később azt írta egy posztban, hogy inkasszó esetén nem lehet azonnali jogvédelmet kérni. A Fidesz szerint pedig Karácsony Gergely, a Tisza Párt, a DK és Vitézy koalíciójának „közös felelőssége Budapest csődje.”

A főpolgármester rendkívüli sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az inkasszó miatt szeptemberig felfüggesztik a beruházási számlák kifizetését, ami miatt csúszhatnak a beruházások, és nem teljesítik három nagy fővárosi cég 9 milliárdos kifizetési igényét, így a BKK, a Budapesti Közművek és a közvilágításért felelős BDK egyelőre nem jut pénzhez.

Veszélybe kerülhet a tömegközlekedés is, ezért a BKK-t válsághelyzeti terv elkészítére utasították.

Karácsony Gergely szerint ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy a 27 ezer fővárosi dolgozó megkapja a fizetését. A következő hetekben az lesz a cél, hogy az ő nettó bérüket mindenképpen ki tudják fizetni, és ha megnyerik a pereket, ki fogják fizetni a fizetések utáni járulékokat is.

Vadász Iván adószakértő azt mondta a Szeretlek Magyarországnak, hogy a járulékok befizetésének elmaradása nem jelenti azt, hogy a 27 ezer dolgozó egészségügyi ellátása veszélybe kerülne.

„Ha a munkáltató az úgynevezett 08-as nyomtatványon folyamatosan bejelenti, csak nem fizeti a járulékot, attól a dolgozó biztosított marad, és nem fog jelezni a TAJ-kártyája a rendelőben.”

Vadász Iván szerint ugyanis nem attól él valaki biztosítotti jogviszonya, hogy fizetnek utána, hanem attól, hogy bejelentett munkaviszonyban áll, „még akkor is, ha a befizetés nem történik meg.”

Kiss Ambrus főigazgató a Telexnek már szerdán arról beszélt, hogyha az inkasszót érvényesitik, Budapest számláin nem marad pénz, miközben az iparűzési adóbevételek csak ősszel érkeznek. „A cégeink nem tudnak közüzemi számlákat és járulékokat fizetni, majd a végén nyilván a bérfizetésekre sem marad” – mondta a főigazgató.

Így viszont könnyen előállhat az a helyzet, hogy a kormány gyakorlatilag gyámság alá vonja Budapestet.

Egy május 12-én kihirdetett jogszabálymódosítás alapján ugyanis júliustól a Magyar Államkincstár elnöke költségvetési biztost nevezhet ki bármelyik önkormányzathoz, amennyiben „súlyos, romló pénzügyi, gazdasági helyzetet” tapasztal. Az önkormányzat „köteles tűrni” a költségvetési biztos intézkedéseit. Hogy pontosan mire lesz jogköre, azt a kormány rendeletben határozhatja meg. Ami biztos, hogy kormányhivatali és számvevőszéki eljárást kezdeményezhet, szakértőket bízhat meg, és kezdeményezheti csődbiztos kijelölését is az adott településre.

Ugyancsak önkormányzati csődbiztos kinevezéséhez vezethet, ha úgynevezett adósságrendezési eljárás indul, mert a település 60 napon túl sem tudja kifizetni a jogos követeléseket.

A szintén nemrég újraírt szabályozás alapján az önkormányzati csődbiztosnak óriási hatalma van.

A 2023-ban elfogadott módosítás szerint önkormányzat vagyonával kapcsolatos valamennyi iratba betekinthet, tanácskozási joggal részt vehet a képviselőtestület és a bizottságok nyilvános és zárt ülésein, bevonhatja az adósságrendezésbe - vagyis odaadhatja a hitelezőknek - a feladatok ellátásához nem szükséges önkormányzati vagyonelemeket, és valamennyi kifizetést csak az ő ellenjegyzésével teljesíthetik.

Ugyanakkor a főpolgármester és a közgyűlés felügyeletének komoly kockázatai is vannak. A főváros fizetésképtelensége esetén a bankok felmondhatják a korábbi hiteleiket, így veszélybe kerülhet Budapest folyószámlahitele, a 3-as metró felújítására felvett hitel és az Európai Beruházási Banktól felvett hitel is, ami még nagyobb pénzügyi prolémákhoz vezethet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


SZEMPONT
A Rovatból
Ukrajna hétvégi vakmerő dróntámadása, a Pókháló-hadművelet megváltoztathatja a 21. századi hadviselést
Fillléres eszközökkel okoztak hatalmas károkat az orosz stratégiai bombázókban, több ezer kilométerre a fronttól. Az ehhez használt, Oroszországba csempészett drónok ellen tehetetlen volt a légvédelem. Ez pedig messzeható következményekkel jár.


Egyre több részletre derül fény az ukránok hétvégi vakmerő dróntámadásáról, amivel a szakértők szerint Ukrajna ismét bebizonyította, hogy képes teljesen új alapokra helyezni a modern hadviselést. A célpontok több ezer kilométer mélyen Oroszország területén belül fekvő repülőterek és stragégiai gépek voltak, amik közül akár 20 is megsemmisülhetett vagy súlyosan megrongálódhatott. Az ukránok által „Pókháló hadműveletnek” elnevezett akcióban néhány százezer forintos drónokkal tízmilliárdokat érő bombázókban okoztak komoly károkat. Rácz András Oroszország-szakértő azt írta a Facebookon, hogy

„ez a háború talán legkomplexebb, legösszetettebb ukrán művelete volt, nagyon jelentős siker, messzeható következményekkel.”

A támadást közvetlenül az isztambuli fegyverszüneti tárgyalások elé időzítették, de az előkészítése másfél évig tartott. Zelenszkij szerint összesen 117 drónt használtak, amiket becsempésztek Oroszországba, majd mobilházakat szállító teherautókon rejtettek el. Ezekkel a lehető legközelebb jutottak a kiszemelt célpontokhoz, majd a drónokat rejtő, fából készült szállítódobozok teteje távirányítással felnyílt, és a támadó eszközök megtették a maradék távolságot. Ezután a konténerek megsemmisítették önmagukat.

Videón a támadás pillanatai

A Meduza nevű, külföldön működő orosz híroldal azt írja, az orosz hatóságok körözést adtak ki a 37 éves, donyecki születésű Artem Tyimofejev ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy részt vett az egyik irkutszki támaszpont elleni támadásban.

A férfi négy olyan teherautó tulajdonosa, amelyekről drónokat indítottak az ottani orosz katonai reptér ellen. A teherautók vezetői szerint főnökük egy murmanszki vállalkozótól kapott megbízást arra, hogy szállítson négy mobil faházat a célpont közelébe, és telefonon azt is megmondták nekik, pontosan mikor és hol álljnak meg. Az utolsó megálló egy Rosznyefty benzinkút volt, nem messze a katonai repülőtértől. Onnan indították el a drónokat. A sofőrök azt állítják, nekik fogalmuk sem volt, mit szállítanak.

A támadásban a jelentések szerint legalább hat Tu–95-ös és négy Tu–22M típusú bombázó vált harcképtelenné, emellett A–50-es felderítőgépeket is eltaláltak – ezek a gépek képesek időben kiszúrni a légvédelmi rendszereket és az ellenséges rakétákat.

Az akciót az ukránok teljes titokban szervezték, a szövetségeseiket sem értesítették róla, mert tudták, hogy az atomtámadásra is képes stratégiai bombázók elleni bevetést kapásból elutasítanák.

A New York Times-nak nyilatkozó amerikai védelmi források szerint az ukránok lépése hasonlított ahhoz, ahogy tavaly az izraeli haderő támadást indított a Hezbollah tagjainak személyhívói ellen Libanonban.

Zelenszkij hétfőn arról beszélt, hogy a dróntámadások „komolyan meggyengítették” Oroszország haderejét. Azt állította, hogy a hadrendben tartott orosz nehézbombázók 34%-át pusztították el. „A ‘Pókháló’ megmutatta, milyen a modern hadviselés, és miért kulcsfontosságú, hogy technológiai előnyben maradjunk” – írta a közösségi médiában.

Rácz András ugyanakkor úgy látja, az orosz veszteségekről egyelőre nem lehet végső számot mondani. Ami tény, hogy az elveszített hadászati bombázók többsége pótolhatatlan.

„Oroszország három típust tart rendszerben: a Tupoljev Tu-95-öst, Tupoljev Tu-22M3-ast, Tupoljev Tu-160-ast. Az első kettőnek évtizedekkel ezelőtt leállt a gyártása, mostanra a gyártósorok sincsenek már meg. Tu-160-asokat tudnak ugyan gyártani, de évente csak egy-három darabot. Ergo, akkor is kb. fél évtized a már vizuálisan igazolt veszteség pótlása, ha tényleg "csak" tizenegy" bombázó lesz a végleges mérleg (valószínűleg jóval több lesz)” - írja a szakértő.

A hadászati bombázók elvesztése szerinte gyengíti az orosz nukleáris elrettentési képességet, de nem döntő mértékben.

A bombázóknál ugyanis fontosabbak az atomfegyvert hordozó tengeralattjárók, illetve a szárazföldi indítású atomfegyverek, és ezek érintetlenek maradtak. Ráadásul az oroszoknak vannak a stratégiai bombázóknál kisebb repülőgépekről indítható, atomfegyvert hordozni képes fegyverei is, ilyen pl. a MiG-31-ről indítható Kinzsal.

Moszkva hagyományos fegyverekkel végrehajtott, mélységi, precíziós csapásmérő képessége viszont Rácz András szerint nagyon jelentősen meggyengült, és ennek közvetlen, harcászati hatása lesz a háborúra. „Ezek a bombázók egyenként (konfigurációtól függően) 6-8-12 robotrepülőgépet tudtak indítani ukrán célok ellen - és nem voltak ritkák az olyan éjszakák, hogy egyszerre tíznél több gép is levegőben volt. A légi indítású robotrepülőgépek bevetésének képességét az ukrán csapás tartósan és jelentősen csökkentette” - írja.

Hozzáteszi, Oroszország mélységi, precíziós csapásmérési képesség nem szűnt meg teljesen, hiszen továbbra is megvannak a hajóról és tengeralattjáróról indítható Kalibr és más robotrepülőgépek, az Iszkander rakéták különféle verziói, az észak-koreai KN-23-asok, emellett egyre fejlettebbek a Gerany-drónok is.

A mostani támadás más szempontból viszont szintlépés volt. „Azt mutatja meg, hogy drónok összehangolt bevetésével már stratégiai hatásokat lehet elérni” - nyilatkozta a New York Times-nak Evelyn Farkas, a McCain Intézet vezetője.

Az európai NATO-tagállamoknak is újra kell gondolniuk, hogy mennyire sebezhetők egy hasonló csapással szemben. A katonai bázisok légvédelme ugyanis jellemzően nincs felkészülve arra, hogy ennyire kis távolságról indítanak a kifutón álló gépek ellen támadást.

Rácz András szerint az ukránok által bevetett drónok kicsi, gyors, mesterséges intelligencia által vezérelt eszközök voltak, amik ellen hatástalan a csöves légvédelmi tüzérség és az elektronikai zavarás is.

James Patton Rogers, a Cornell Egyetem drónhadviselés-szakértője szerint a nyugati országok számos külföldi támaszpontja – főleg a Közel-Keleten és Afrikában – különösen sérülékeny lehet egy ilyen támadással szemben, mert ott nem lehet egységes védelmet kialakítani a szélsőséges csoportok miatt.

A történtek befolyásolhatják Donald Trump rakétavédelmi terveit, az úgynevezett „aranykupolát” is. Ugyanis ez a rendszer nem védene az ukránok által használt olcsó drónokkal szemben.

Rácz András arra számít, hogy Oroszország napokon belül „vissza fog ütni.” Szerinte a frontközeli ukrán nagyvárosok (Harkiv, Zaporizsja, Dnyipro, Odesza) és Kijev ellen lesznek tömeges, minden korábbinál nagyobb, koncentrált támadások. A New York Times titkosszolgálati forrásokra hivatkozva szintén azt írja, hogy Moszkva újabb civil célpontokat támadhat meg, de az energiahálózatot is célba veheti, vagy újabb ballisztikus rakétákat vethet be.


Link másolása
KÖVESS MINKET: