Az új Szellemirtók-film nem olyan rossz, mint a híre, de azért ennél többet vártunk tőle

Véget ér az Elviszlek magammal című YouTube-műsor – jelentette be az Instagramon az adássorozat ötletgazdája és műsorvezetője, D. Tóth Kriszta.

A műsorvezető arról posztolt, hogy a videós podcast a Creator Awards gálán első helyezést ért el, majd jöttek a búcsú sorai.

– írta a tévés újságíró a közösségi oldalon, sejtetve, hogy nagy dobással készülnek a befejezésre.

A műsor rendkívül népszerű volt: a YouTube-on gyakran ért el több százezres nézettséget, miközben a hazai kulturális közélet színe-java megfordult D. Tóth Kriszta autójában.

A legutóbbi adásban Dr. Benkovics Júlia szülész-nőgyógyásszal beszélgetett a női test sokszor tabunak kezelt témáiról és a szülésről.

Herendi Gábor joggal mondható az utóbbi 35 év legnagyobb magyar kasszasikergyárosának, hiszen a rendszerváltás óta 10 legsikeresebb, vagyis legtöbb nézőt vonzó magyar film közül (az első persze továbbra is az 1997-es A miniszter félrelép 662 ezer nézővel) négyet: Valami Amerika (529 ezer néző), Magyar vándor (456 ezer néző), Kincsem (456 ezer néző), Valami Amerika 2 (448 ezer néző) ő rendezett, a tizenegyedik pedig jelenleg a Valami Amerika 3 (372 ezer néző), vagyis már az ötödik filmje a listában.

A nyitóhétvége adatai alapján pedig úgy tűnik, hogy Herendi nyolcadik filmje, a Futni mentem sem rondít bele a sormintába, hiszen a moziforgalmazása első négy napján országszerte 63 ezren nézték meg, vagyis könnyen lehet, hogy már e héten átugorja a 100 ezres álomhatárt.

A Futni mentem kapcsán ráadásul azért is óriási kunszt ez, mert egyetlen forint állami támogatás nincs a költségvetésében, teljes mértékben független forrásokból állt össze a büdzsé, egy tisztán műfaji, avagy közönségfilm esetében pedig, amely általában ismert színészekkel, változatos külső és belső helyszínekkel, valamint megkapó vizualitással operál, a visszafogott anyagi lehetőségek igencsak megnehezítik az alkotók dolgát.

A Futni mentem ugyanis egy 2019-es cseh film, a Nők, ha futnak magyar újragondolása. Vagyis az alapsztori, miszerint egy háromgyermekes édesanya a férje halála után elhatározza, hogy teljesíti annak utolsó kívánságát, és a felnőtt lányaival váltóban lefutja a maratont, eredetileg Martin Horský fejéből pattant ki (ő írta és rendezte a cseh alapot), amit Divinyi Réka és Miklya Anna forgatókönyvírók igazítottak át a magyar miliőbe.

Persze a remake sem egyszerű műfaj, ha nem csupán az eredeti hű lekoppintása a célunk, Herendi, Divinyi és Miklya azonban szerencsére kitűnően vették a feladatot (Divinyi már a 2018-as BÚÉK-kal is bizonyította, hogy érti és érzi ezt a zsánert). Remek karakterekkel, sziporkázó dialógokkal és vicces szitukkal tömték tele a szkriptet, Herendi pedig van olyan rutinos közönségfilmes, hogy mindebből pergő, jó dramaturgiai érzékkel megáldott, könnyed, jóleső és bájosan naiv mozgóképet kanyarítson.

Apropó karakterek, a maratoni futásra készülő anya és lánya története számos szereplőt mozgat.

Ott van például a legidősebb lány, Dorina (Tenki Réka), aki a szülei gyakori távollétében gyakorlatilag egymaga felnevelte a húgait, mára pedig egy szingli, gyermektelen, törtető ügyvédnő lett belőle egy menő cégnél. A szintén gyakorta egyedül lévő szomszéd kislány, Panni (Tóth Rozi) aztán újra előhozza belőle a gondoskodó nőt, ráadásul a rendőrfőnök apuka (Csányi Sándor) sem hagyja hidegen.

Aztán ott a középső lány, a kétgyerekes, gyerekkönyvíró és illusztrátor Kata (Lovas Rozi), aki egy kissé belesüppedt a családot kiszolgáló háziasszony szerepébe, ráadásul a párja és két fiának apja, Viktor (Bányai Kelemen Barna), akivel a gimi óta együtt vannak, nem hajlandó őt elvenni, mivel nem hisz a házasságban.

A legkisebb a három lány közül pedig Emma (Trill Beatrix), a család vadóca, aki gyakran vált melót, és falja a borzalmasabbnál borzalmasabb pasikat, jelenleg például a nős főnökének (Schmied Zoltán) a szeretője. Belibben azonban a képbe az anyjuk, Vera (Udvaros Dorottya) által felbérelt futóedző, Máté (Ember Márk), aki a kezdeti ellenszenv ellenére talán kirobbanthatja őt a sehová sem tartó életvitelből.

Nem mellesleg a lányok nem szívesen vágnának bele a futásba az apjuk (Csuja Imre) emlékére, mivel bennük van továbbra is a tüske, amiért anno gyakran egyedül hagyta őket azért, hogy világot lásson, kalandozzon, az anyjuk pedig vele tartott, nehogy elveszítse őt.

Szóval a fentiekben látható, hogy vannak bőven karakterek, sorsok, viszonyok, elfojtások, örömök, bánatok és feszültségek a családon belül is, Herendiék mégsem egy drámát kanyarítottak mindebből, hanem egy könnyen befogadható, mégis tartalmas komédiát.

Az pedig, hogy mindez végül utat talált a széles közönséghez így, független színekben, a szintén (csak másképp) kiváló Fekete ponthoz hasonlóan, valóságos csoda.

A Pápai Joci és Miller Dávid között dúló „melyik műsorvezető jön be több nővel” című verseny folytatódott az X-Faktor elődöntőjében. Dávid múltkor 12 táncoshölgyet kapott kísérőként. Azt talán a műsor készítői és érezték, hogy ez a fura szerszámméregetés ebben a formában kezd unalmassá válni, ezért csavartak egyet a dolgon. Mármint nem a szerszámon, hanem a motívumon.

Joci most nem a hölgyek számát növelte, hanem énekelve érkezett, amit Dávid elárvultan nézett a stúdió széléről. Hát igen, ahhoz képest, hogy volt olyan évad, amelyikben Dávid – még egyedüli műsorvezetőként – minden élőadás elején előadhatott egy kis részletet valamelyik dalából, nagyot fordult a világ.

Az X-Faktor elődöntő érdekessége időtlen idők óta az, hogy a versenyzők által előadott két dalból az egyik sztárduett. Ez most sem alakult másként. Ezen az estén két versenyzőnek adhattak széket a mentorok, egyről pedig a közönség dönthetett.

Bevonultak a mentorok, hogy elmondják aktuális okosságaikat. Miután megint perceken át beszéltek Tóth Andi szépségéről – hiába, ebben az országban nőről más senkinek nem jut eszébe – Gáspár Laci kifejtette, hogy a versenyzők karakterre pont olyanok, mint a mentoraik. Majka pedig hozzátette, hogy bizonyos értelemben ők maguk állnak a színpadon hétvégéről hétvégére.

Zilincki Nóra kezdte a show-t, az AWS metálzenekarral lépett színpadra. A stílushoz megfelelően nagy energiák működtek a stúdióban. Nóra résmentesen beilleszkedett a zenekarba, minimális kritikákat kapott ugyan, de mindenki elégedett volt. Nekem igazából Stefán Tamás nem tetszett annyira a produkcióban, mintha nem lett volna teljesen ott lélekben, és „screamelése” inkább volt fura, mint kúl.

Ismét Andi versenyzője következett, ezúttal szóló produkcióval. A mentor azt kérte a nézőktől és a mentortársaktól, hogy

A bemutatkozó kisfilmből kiderült, hogy Nóri sokszor nem jön ki jól a szüleivel, nem értik meg. A szeretethiányt Andi és az énektanár igyekezett pótolni.

Nóri nagy fába vágta a fejszéjét, Horváth Charlie-dallal érkezett. Ha eddig valakinek nem lett volna világos, a bemutatkozó kisfilm is a produkció része. Hisz erre a családi szennyest kiteregető kitárulkozásra jött a Nézz az ég felé.

Egyetlen baj van ezzel: ez a dal nem attól működik, hogy tudjuk vagy tudni véljük, miféle lelkicsomagokat, milyen múltat cipel Charlie magával, hanem mert mindezt érezzük a dal előadása alatt. És én Nórinál ezt nem éreztem. Szépen, érzelmesen elénekelte, de bármekkora problémái voltak is a 17 éve alatt, még nem szántottak elég mély barázdákat a lelkébe ahhoz, hogy igazán jól előadja ezt a dalt. Nem hangilag, nem zeneileg, hanem „életileg”.

Majkát nem is vette le 100 százalékban a lábáról, az ózdi rapper nem érezte a hangulatot. Laci szerint a szülei biztosan büszkék lesznek rá, ha megnézik az X-Faktoros menetelését. Valkusz Milánnak sikerült elfelejtenie, hogy ez Charlie dala. Andi pedig azt hangsúlyozta, hogy Nóra 10 perc alatt két végletet mutatott meg a színpadon profizmussal.

A slágergyáros Fehér Krisztián következett. Aki követi a műsort, azt nem lepi meg, hogy a duettpartnere G.w.M. lett, hiszen a rapper már eddig is segítette a versenyző X-Faktorbeli haladását. (Apropó: arra van valami épkézláb magyarázat, hogy miért dzsí VÍ em-nek ejtik a rapper nevét, „doube u” helyett? Vagy csak egyszerűen nem tudnak angolul?)

A duett jól állt Krisztiánnak, G.w.M profizmusa jól ellensúlyozta Krisztián előadói hiányosságait – mert az egyértelmű az elmúlt hetek alapján, hogy bármennyire jó karakter Krisztián, előadóként elmarad a másik három versenyzőtől. Ami viszont vitathatatlan, a „Ma este pénzt keresek, holnap meg délben kelek” refrénnel ismét sikerült egy fülbemászó sort alkotni.

Majka szerint hiába van Milán versenyzője elmaradva énekileg, de neki van a legnagyobb színpadi jelenléte. Viszont most már nem tudja elnézni, hogy sokadszor is hamis.

Milán azzal védekezett, hogy néhány napjuk van összerakni egy dalt. Laci szerint hozhattak volna egy G.w.M-dalt, és akkor nincs ilyen gond.

Andinak, bármennyire szereti Krisztiánt, nem volt döntőre méltó produkció.

Milán a második dal előtt kikérte magának, hogy az apró hibákba kötnek bele, mert apró hibái mindenkinél vannak. Egyben elmesélte, hogy előző nap dalt kellett cserélniük, de Krisztiánnal ezt is be merte vállalni. Ahogy a vicc mondja: nem vak, csak bátor.

A magam részéről nem ájultam el Krisztián második produkciójától, számomra egy teljesen átlagos mulatós nótát hallottunk, amit bármelyik lagziban el tudnék képzelni, de hogy pénzt nem adnék érte, az biztos.

Majka remekül összefoglalta:

Szerinte ezzel nem lehet megnyerni az X-Faktort. Milán ettől nagyon ideges lett, de egyre inkább úgy érzem, hogy a Valmar fele nagyon sok mindent nem ért még, nem csak a szakmából, de az életből sem.

Milán természetesen igennel szavazott, ahogy Majka is, Andi és Laci nemmel. A korábbiakkal ellentétben ez még nem jelentett automatikus kiesést: most a döntetlen azt jelentette, hogy a közönség határozhat arról, leül-e Krisztián, és ők bizalmat szavaztak.

Gáspár Laci egy X-Faktor mesével vezette fel Sárközi Rolandot, ami épp oly hosszú volt, mint amilyen érdektelen. Az egész azt hívatott felvezetni, hogy Roland az egyik korábbi hölgy mentor, Radics Gigi oldalán A szépség és a szörnyeteg betétdalát fogja énekelni.

Gigi szerint Roland már most olyan mintha profi énekes lenne, Joci is kampányolt egy kicsit, szerinte a világ bármelyik színpadán megállta volna a helyét a produkció. Laci szerint Roland most volt a legjobb. Andi is lelkes volt, de Milán szerint Roland nem tudott dominánsnak maradni Gigi mellett. Több energiát szeretett volna látni. „De amúgy adtam” – zárta le.

Majka megjegyezte, hogy ez egy közös produkció volt, nem kellett senkinek lenyomni a másikat.

Roland a második produkciójában Balázs Fecót énekelt. A Maradj velem telitalálat, ez az a stílus, ami a legjobban áll Rolandnak. Külön jót tett neki, hogy a dal második felét kicsit funkysabbra vették.

Ez már Milánnak is tetszett, szerinte hiánycikk itthon az ilyen soul énekes. Andi emlékeztetett rá, hogy amikor a 18 éves énekes megérkezett a műsorba, még milyen ízléstelenül hajlítgatott, amit a mentorok tanácsára teljesen elhagyott. Ebben a produkcióban viszont eljutott oda, hogy már maga is pontosan érzi, mikor, mennyire lehet frazírokkal díszíteni az előadást.

Minden mentor igennel szavazott, így a közönség szavazatai alapján Nórának fel kellett állnia.

Már csak Majka csapata maradt. (Bár minden mentornak egy versenyzője van, Majka az egyetlen, akinél el lehet mondani, hogy valóban van csapata, hiszen az Éberkóma öt főből áll.) Ők egy meglepő formációban, a Váradi Roma Caféval léptek színpadra, Az Egész éjjel sajátos feldolgozásával.

Bármennyire távol áll tőlem a rap, ezen az estén nekem ez a produkció tetszett a legjobban.

Laci másképp érezte, szerinte többet lehetett volna még beletenni.Milán szerint nem találkozott a két univerzum, ami amúgy két tökéletes univerzum.

Az Éberkóma második produkciója a klasszikus hip-hop stílusát idézte, amit Laci nagyon üdvözítőnek tartott, de ennek ellenére nemmel szavazott, felvállaltan azért, hogy védje a saját versenyzőjét. Mindenki más viszont le akarta ültetni őket, így Sárközi Rolandnak fel kellett állnia.

Ez azt is jelentette, hogy továbbjutottak, akárcsak Fehér Krisztián. A közönség az utolsó döntős helyre Rolandot szavazta be, így Nórának ért véget a verseny.

Ezen a ponton szeretném felhívni a figyelmet rá, hogy mekkora jelentősége van ebben a műsorban a sorrendnek. Azzal ugyanis nagyban elő lehet segíteni valakinek a tovább jutását, ha a műsor végére kerül.

Természetesen sok függ attól, hogy mennyire jól teljesít a versenyző, botrányosan rossz, gagyi produkcióval valószínűleg a legnagyobb favorit is kihullana, vagy legalábbis veszélybe kerülne. De ha a versenyző hozza a kötelezőt, a műsor elején hiába ül le, valószínűleg lesz csere, és veszélybe kerülhet a továbbjutás. Az utolsó versenyző ezzel szemben, ha széket kap, biztos továbbjutó.

Ha ezen az estén Nóra az utolsó versenyző, nagy valószínűséggel akkor is kap széket, ott lenne a döntőben.

A legismertebb magyar festő, Munkácsy Mihály születésének 180. és halálának 125. évfordulója alkalmából nyílt kiállítás a Szépművészeti Múzeumban. A Munkácsy – Egy világsiker története című tárlat kétségkívül az egyik leglátványosabb hazai kiállítás idén.

A tárlaton egymás mellett nézheted meg a festőzseni fő műveit, többek közt a monumentális Honfoglalás képet és a Krisztus-trilógiát. Ráadásul láthatsz gyönyörű külföldről kölcsönzött, rejtőzködő Munkácsy-remekműveket is, köztük olyat, amit közel száz évig nem állítottak ki sehol. Mi már láttuk a tárlatot, mutatjuk mi vár rád!

A kiállítás első szekciójában Munkácsy kezdeti éveit, realista festészetét, és első nagy áttöréseit ismerhettük meg. Ebben a szekcióban kapott helyet a magyar festészet egyik legismertebb műve, az Ásító inas tanulmánya is, ami önéletrajzi ihletésű. Kevesen tudják ugyanis, de

Siralomház című képével egyik pillanatról a másikra lett híres. Egy amerikai milliomos ahogy meglátta, azonnal megvásárolta a képet. Mielőtt azonban magával vitte volna, a Siralomház megjárta az 1870-es párizsi Szalont, ahol az "ismeretlen magyar festő” megnyerte vele az aranyérmet.

A szekció érdekessége, hogy a Műteremben című festmény mellett egy kis műteremsarok idézi meg Munkácsy egykori műtermét, ahol a hagyatékából származó művészkellékeket és emléktárgyakat is bemutatják.

A következő szekcióban a párizsi időszakot ismerhettük meg. Felemelkedését követően az 1870-es évektől a sötét tónusú népi életképek átadták a helyüket a színekben gazdag, nagypolgárság világát ábrázoló életképeknek. Nagyon szépen szemlélteti ezt a kiállításon a Két család című két kompozíció.

Ebben az egységben nézhettük meg az Amerikából érkezett Pávák című festményt is, amit New York állam kormányzója adott kölcsön a kiállításra, és ami most először látható Magyarországon.

A harmadik nagy egység a kiállítás leglátványosabb része. Hihetetlen érzés volt, ahogy a Szépművészeti termében fölénk magasodtak a mester óriásképei: A Krisztus-trilógia, a bécsi Szépművészeti Múzeum mennyezetképe: A reneszánsz apoteózia és a több mint 13 méter széles Honfoglalás című kép.

Munkácsy műkereskedője, Charles Sedelmeyer a Krisztus Pilátus előtt és a Golgota című óriás műveket Európa-szerte és az Egyesült Államokban is elutaztatta, így

Munkácsy ennek köszönhetően a szó szoros értelmében világhírű festővé vált. Ezt követően kapott hivatalos megrendelést a bécsi Kunsthistorisches Museum mennyezetképére, és az épülő Országház számára festett Honfoglalásra.

Engem az életműből mindig is Munkácsy tájképei varázsoltak el a legjobban, így külön öröm volt számomra, hogy ezekből is megnézhettünk egy gyönyörű válogatást a kiállításon. Az alkotás szabadsága nevű szekcióban kapott helyet a Poros út első és második változata, illetve a szintén alkonyi fényben derengő Téli út is.

Munkácsy imázsépítése már életében megkezdődött, amit felesége Cécile Papier, és Sedelmeyer zseniálisan menedzselt. Marketing tevékenységüknek köszönhetően

Ezt idézik a Szalonfestészet szekció falai is, amik különleges tapétahatású mintát kaptak: mintha mi is egy 19. századi szalonban néznénk a gazdag enteriőröket és nagyvilági dámákat ábrázoló festményeket.

Itt csodálhattunk meg két Amerikából kölcsönzött különleges szalonéletképet is. A Pamlagon ülő fiatal nő most először látható Magyarországon, és korábban mindössze egyetlen alkalommal szerepelt kiállításon.

A Reggeli a nyaralóban pazar enteriőrje szintén a Munkácsy-szalon világát idézi.

A kiállítás utolsó termében bepillantást nyertünk abba is, hogyan alakult ki és övezte kultusz már életében Munkácsy életművét és személyét.

A harmincas éveiben járt, amikor a Magyar Nemzeti Múzeumban termet neveztek el róla. A Krisztus Pilátus előtt bemutatóján többezres éljenző tömeg fogadta a fővárosban. Halálhírére pedig gyászba borult az egész ország, és tömegek kísérték végső útjára.

A Munkácsy – Egy világsiker története című kiállítást 2025. március 30-ig nézheted meg a Szépművészeti Múzeumban. Részletek a Szépmű honlapján.