Kevés pénzből tűrhető akciófilm – Nem annyira rossz, mint gondolnánk: ez Maga a pokol!
Azt hiszem erre a kérdésre egyszerű a válasz. Emberi, és ahhoz képest, hogy a költségvetése nem volt túl magas, szórakoztató, valamint foglalkozik a karaktereivel. Nem érinthetetlen félistenekkel van dolgunk, hanem hús-vér, profi katonákkal. Történetünk szerint egy Delta kommandó-akciót követünk valahol a Fülöp-szigeteknél.
Erre a küldetésre a Delta kommandó három veterán katonáját küldik, Abellt (Luke Hemsworth), Bishopot (Ricky Whittle) és Sugart (Milo Ventimiglia). Viszont a csapatnak szüksége van egy földi drónoperátorra a küldetés során, ezért JJ Kinney (Liam Hemsworth) kényszerűségből elkíséri a hármas fogatot.
A kényszerűség abból adódik, hogy a Delta Force nem talált első számú, veteránnak tekinthető, légierőhöz tartozó katonát, ezért a viszonylag tapasztalatlan Kinney „nyerte” meg a feladatot, aki csak azért volt elérhető, mert egy gyomorprobléma miatt lekéste az eltávra menő gépét.
Természetesen az egész akció kudarcba fullad, és a film egy nagy menekülésbe csap át, ahol Kinney-t csak egy dolog tartja életben, a drónokat a központból irányító operátorai, Reaper (Russell Crowe) és asszisztense Nia (Chicka Ikogwe).
Meglepően sebezhető karaktereket látunk, még úgy is, hogy sokat megélt katonákról beszélünk. Itt mindenkiért izgulhatunk, hogy túléli-e a bevetést.
Kicsit olyan érzés a Hemsworth-Crowe kettős, mint a Drágán add az életed McClane-Powell kapcsolata. Nem találkoznak sose, de együtt küzdenek a katonák életéért.
Az akció korrekt, nemcsak CGI-szösszeneteket, de sok tényleges robbanást láthatunk, ami szokatlan így 2024-ben. A vizuális effektek rendben vannak, érezni, hogy a rendező William Eubank ért az alacsonyabb költségvetés felhasználásához. Ezt már a 2020-as Árok forgatásán tudta bizonyítani.
Tudja, hogy kell kezelnie a karaktereit, jól mozgatja a szálakat, ügyesen dolgoznak együtt a színészei, működik a kémia és a machismo. Azért ne feledjük, hogy ez egy igazi tesztoszteronnal telepumpált férfi-film. Itt robbanások, csonkolások, késelések és lövöldözések váltják egymást, moderált mennyiségű párbeszéd kíséretében.
Tisztességes akciófilm, feszült dráma, izgulhatunk is rendesen, minden elismerésem, mi kell még? Nem gondoltam volna, hogy így állok fel a film elől, de akár a többször nézős-filmek közé is bekerülhet William Eubank mozija. Eubank operatőrből lett rendező, amit a Maga a pokol minden másodpercén érezni. Tudja mit-mikor-hogy mutasson meg, úgy, hogy az érdekes legyen a néző számára. Jó tempóban fokozza a feszültséget, nem sajnálja a karaktereit, ha valakinek meg kell halnia, akkor azt már az Árok óta tudjuk, hogy fog járni.
A párbeszédek nem fárasztóak, sokat dob, hogy nemcsak Liam Hemsworth van a középpontban, hanem a csapata és a központban lévő drón operátorok is. Bár egyértelműen Hemsworth a főszereplő, a túlélésért bizony együtt kell dolgoznia egy csapattal. Viszont nem esik át a másik oldalra, nem érezni háborús és hadsereg-propagandának. Nem emiatt a film miatt fog mindenki beállni a seregbe. Ez csak egy izgalmas mozi egy balul sikerült bevetésről, a szörnyű magyar cím mellett.
Nem azt mondom, hogy a Maga a pokol nem egy tipikus streaming-film, mert nagyon hasonló azokhoz. A költségvetése, a szereplőgárda és az egész produkció a streaming-utóérzést kelti, de valahogy mégis megérdemli a moziforgalmazást.
Persze, szórakoztató, hogy egy elpusztíthatatlan félisten végigdarál egy hadseregnyi embert, de nincs semmi kötődés a tökéletes karakterekhez.
Szerintem több száz akciófilmet láttam életem folyamán, lehet még többet is, de a streaming-akciófilmek csak átfolynak az emberen, amíg egy Kommandó, Rambo, vagy Ragadozó azért a nézővel marad.
Aki szereti az akciófilmeket, nem lőhet mellé a Maga a pokollal. Azért klisékkel találkozni fogunk, nem hibátlan a mozi, de meglepően szórakoztató.