KULT
A Rovatból

Robert Downey Jr. bemutatja a vietnámi háború egy másik arcát – Zseniális lett A szimpatizáns

Az HBO legújabb kémsorozata a hidegháborúba invitál minket. A vietnámi háború legvégére, hónapokkal Saigon bukása előtt. Ez volt az egyik fontos pillanat, amikor Amerikát legyőzte a kommunista eszme és ez kicsit meglepte őket.
B.M.; Fotók: imdb.com - szmo.hu
2024. április 19.


Link másolása

Eddig csupán egy epizód jelent meg belőle, de már most tudom, hogy minden pillanatát imádni fogom Don McKellar és a zseniális Park Chan-wook sorozatának.

Chan-wook megkerülhetetlen része az ázsiai filmgyártásnak, olyan klasszikusokat köszönhetünk neki, mint A szobalány és az Oldboy.

Amikor ő valami mögé beáll, akkor az biztosan valami kiemelkedő dolog lesz. A szimpatizáns első része után is úgy tűnik, hogy egy zseniálisan mély kémsztori lesz.

Főszereplőnk, a név nélküli kapitány (Hoa Xuande) egy tiszt a vietnámi háború alatt a titkosrendőrségben, akinek legfőbb feladata elfogni a kommunista kémeket, és mellette segíteni az amerikai támogatóikat. A vietnámi háború nagyon bonyolult, hosszú és érzékeny téma, mert a két szembenálló fél céljai ténylegesen csak a politikai nézetek miatt tértek el. Majdhogynem polgárháborúnak is lehetne nevezni, csak azért nem, mert a két szuperhatalom proxyháborúnak használta fel a konfliktust, és hatalmas katonai támogatást kapott mindkét fél.

Így a két, igencsak felfegyverkezett, pusztán ideológiájában különböző, ámde azonos nép önpusztítását láthattuk, külföldi segítséggel.

Ezt azért kellett tisztázni, mert a kapitány karakterén át minden eszmét megismerünk. Félig amerikai felmenőkkel rendelkezik, ezért könnyen beszervezte magának a CIA, megbíztak benne. Viszont ideológiában a kapitány hithű kommunista volt és kettősügynökként tevékenykedett Saigon bukása során.

A déli országrész a vereségének határán kapcsolódunk be amikor az amerikai erők éppen a kivonásra készülnek. A magasabb rangú, USA-párti déli tiszteket megpróbálják kimenekíteni az amerikaiak, amit főhősünk nagyon nem szeretne. Főleg azért nem, mert új feladatot kap. Ő lesz a kommunista észak-vietnámiak amerikai kémje, így neki is el kellene menekülnie. Nem ünnepelheti kemény munkája gyümölcsét, hanem tovább kell játszania a szerepét, és ez mardossa belülről. Mindeközben látja, hogy a nyugati eszmék mennyire emberközpontúak, hiszen a szocialista hozzáállásban csupán a munkája van értékelve, embernek nem tekintik.

Ezt a nagyon érdekes belső vívódást narrációval oldják meg, de úgy, hogy ez a belső hang nem minden esetben megbízható.

Néha rosszul emlékszik a kapitány, máskor nem tud minden infót, illetve rejteget a néző elől fontos részleteket. Maga ez a belső vívódás megéri a sorozat játékidejét. Érezni, hogy a készítők tisztelettel nyúltak az alapanyaghoz, ugyanis A szimpatizáns egy 2015-ös, azonos című Viet Thanh Nguyen-regény feldolgozása.

De ki fogja ez nézni? Remélem minél többen, mert eddig izgalmas és átgondolt kémjátszma, aminek remélhetően a folytatása is hasonló színvonalú lesz. Egy biztos a név amely el fogja adni a sorozatot, az Robert Downey Jr.. Egyelőre csak egy szerepben láttuk, mint Claude a dél vietnámi főváros amerikai CIA tisztje, aki a kapitány mentora is volt a kémjátszmában, úgy hogy nem is sejtette, hogy egy kettősügynököt képez.

Downey Jr. az előzetes alapján több szerepet is fog játszani a sorozatban, meglátjuk, hogy ezek Claude beépített alteregói lesznek csak, vagy ténylegesen több szerepet vállalt.

Az biztos, hogy ő is érdekelt a sorozat sikerében, mert produceri szerepet is ellátott, tehát saját pénzét is beleadta a produkcióba. A másik nagy névvel Sandra Oh-val még nem is találkoztunk az első részben.

A történet érdekes, nem mindennapi oldalát mutatja a vietnámi háborúnak. Az észak vietnámi kettősügynök szerepében Hoa Xuande brillírozik. A nagyon megnyerő a színész és a kegyetlen déli tábornokot alakító Toan Level ügyes párost alkot.

Nem tudom hogyan fog folytatódni a sorozat, de Trónok harca utánérzésem van.

Akkor sem tudtam kivárni a folytatást, inkább megvettem és elolvastam az összes könyvet. Lehet, hogy itt is ez lesz, mert nagyon kíváncsi vagyok, mi lesz a kapitány sorsára. A szimpatizáns megtekinthető az HBO Max streamingszolgáltató katalógusában, minden vasárnap új résszel a szezonzáróig.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Azahriah-koncert: kígyózó sor a büféknél, a színpad előtti sorok megteltek
A büfék előtti sorok reménytelennek tűnnek percekkel a kezdés előtt. A programot DESH koncertje nyitja, utána lép színpadra Azahriah.

Link másolása

Kígyózó sorok voltak órákkal Azahriah első Puskás Arénában rendezett koncertje előtt a kapuknál. A stadion területén azonban már zökkenőmentesen terelték a tömeget a rendezők. A színpad előtti sorokba azonban már szinte lehetetlen odaférkőzni:

A büféknél nagyjából fesztiválárakra érdemes készülni:

A hivatalos kezdés előtt fél órával azonban szinte már esélytelen, hogy időben sorra kerüljenek a sor végére beállók:

Úgy tudjuk, hogy a program 19:35-kor kezdődik DESH önálló koncertjével, majd némi átszerelés után Azahriah 20:45-kor lép színpadra.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
Meghalt a dokumentumfilmes, aki egy hónapig csak mekis kajákat evett
Morgan Spurlock 53 éves volt. Még 2004-ben mutatták be nagy port kavart gyorskajás filmjét, amiért végül Oscarra is jelölték.

Link másolása

53 éves korában elhunyt Morgan Spurlock, Oscar-díjra jelölt dokumentumfilmes, aki a 2004-es Super Size Me című filmjével vált ismertté, írja a BBC. A rendező halálát daganatos betegség okozta csütörtökön, közölte a filmes családja.

A húsz évvel ezelőtti filmben Spurlock egy hónapig csak McDonald's ételeket fogyasztott, hogy bemutassa azok egészségügyi hatásait. Az alkotás hatalmas vitákat váltott ki, és végül Oscar-jelölést kapott a legjobb dokumentumfilm kategóriában.

Nem csak rendezte a Super Size Me-t, hanem ő volt a film sztárja, egyben a bizarr kísérlet alanya is. A dokumentumfilm forgatása alatt naponta tucatnyi Big Macet és Chicken McNuggetset evett, valamint literszámra fogyasztotta a kólát.

Ennek hatására 11 kilót hízott, és az orvosok figyelmeztették, hogy az egészsége komoly veszélyben van, ha folytatja a 30 napos kihívást.

A forgatás idején amikor csak megkérdezték tőle az előadók, hogy nagyobb krumplival és üdítővel kéri-e a menüket, mindig el kellett fogadnia. A kísérlet alatt folyamatosan romló egészségi állapotáról és az orvosi aggodalmakról számolt be, amelyek vérnyomására és koleszterinszintjére vonatkoztak.

Spurlock pályafutása során több mint 20 filmet és dokumentumfilmet rendezett, köztük a 2008-as Hol az ördögben van Oszama bin Laden? című alkotást és a 2013-as One Direction turnéfilmet. 2010-ben Emmy-díjra jelölték a Simpson család 20. évfordulós különkiadásáért.

2017-ben bevallotta, hogy nemi erőszakkal vádolták, és fizetett a szexuális zaklatással kapcsolatos per rendezéséért. Azt is elismerte, hogy „minden feleségét és barátnőjét” megcsalta. Ennek következtében végül kilépett a produkciós cégéből, amelynek társalapítója volt.

2019-ben visszatért a képernyőkre a Super Size Me folytatásával, és saját gyorsétteremláncot nyitott, hogy bemutassa, hogyan változott a gyorséttermi ipar.

Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
„Neki tényleg elhisszük” – egyszerre volt monumentális az Azahriah-koncert a Puskásban, és egyszerre érezhette a közönség, hogy ez most tényleg az övé
A felesleges manírok helyett egy egészen feszes bő másfél órát kaptunk, ahol a hangosításra, technikai körülményekre, illetve a zenekarra sem lehet panasz.

Link másolása

A hazai zenei élet, egyúttal a sajtó is már több, mint fél éve ugyanazon a kérdésen rugózik, ami a popkultúrát illeti: lesz-e hazai “világsztárunk”? Ha erre nem is lett egy koncert után határozott válasz, az a zenetörténeti tény viszont megvan, hogy még soha nem sikerült hazai előadónak ennyi ember előtt fellépnie. Baukó Attila, azaz Azahriah három teltházas Puskást hoz össze, mi pedig megnéztük a “legelső napján”.

A legelső nap valóban idézőjeles, hiszen ez a koncert lett utoljára, “csakazértis” alapon behirdetve a két telt ház után: számítani lehetett az inkább kíváncsiskodó, az esemény nagysága miatt résztvevő tömegre is, hiszen a hardcore rajongók az első két nap jegyárusítása során a Broadway rendszerét hosszas órákra fagyasztották le. Ez érződött is a tömegen, illetve az is kijelenthető, hogy bőven nem tinilányokról van szó az összetételt tekintve, ritkán láttunk ilyen diverz közönséget.

A helyszín adott, a Puskás Aréna, ahol már több koncertet is rendeztek, ebből körülbelül ugyanennyi szólt értékelhetetlen visszhanggal: a tavalyi Red Hot Chili Peppers koncertje pont a hangosításnál esett el, Az est egyik döntő kérdése volt, sikerül-e egy teljesen magyar produkció esetében áthidalni azt, amit világszinten elismert bandáknak nem.

Relatíve lassan telt meg a Puskás lelátója és küzdőtere, az előre nem nyilvános timing szerint fél nyolc tájékán megjelent Desh a színpadon egy zenekarral a háta mögött, aki önállóan, Azahriah-tól függetlenül körülbelül fél éve működik, mint produkció. A közönség közepesen lelkes sikításokkal üdvözölte mindezt, a bulin a vizuálok “jólvanazúgy” megoldása sem dobott túlságosan sokat: Desh saját vetítését az álló ledfalakra vízszintesen, teljesen koncepció nélkül helyezték el, mögötte az eleve kivetített újpalotai panelházakra ráapplikálva.

Pont, mint a nagyok.

Nagyjából így lehetne leírni a háromnegyed kilenckor megjelenő Azahriah produkcióját.

Ritkán érezhetett olyat hazai közönség, akár egy Budapest Parkos “szupershow’ alatt sem, hogy ez a nagy “valami” nemhogy egy egyszeri alkalommal van összerakva, hanem az az érzésünk támadt, mintha egy valóban régóta, nemzetközi szinten elismert előadó koncertjén lennénk. Maga az intro, a végtelen kameraállásból közvetített, és minden számra különböző effekteket használó közvetítés a koncertről, rengeteg apró pont arról tesz tanúbizonyságot, hogy igenis hazai előadó is képes ilyen magas szintű produkcióra.

Azahriah színpadon való megjelenése és a kezdeti eksztázis egészen gyorsan ülepedett, és mintha technikai gondok is lettek volna, hiszen a második számnál szemmel láthatóan a stábot és a zenekart kereste. Ezután pedig egy nagyon hosszú, viszonylag “mozgásmentes” blokk következett. Ennek két tanulsága is van: egyrészt a Puskásban már egy részint szkeptikus közönségnél talán nem elég a sok különböző táncos ilyen etapokban, másrészt pedig végtelenül tisztelendő az, hogy érezhetően nem egy “szuperbesztofot” hallunk, hanem tényleg Azahriah szája íze szerint halad a setlist.

Ami a hangzást illeti, az egyáltalán nem koncertekre tervezett stadionból kihozták a technikusok a maximumot. Nyoma nem volt a tavalyi “chilis visszhangnak”, a delay tornyok a stadionban körbemászkálva szépen tették a dolgukat. Ami még ennél is fontosabb, hogy minden zenész pontosan annyit tett bele a buliba, amennyi kell, ez pedig a hazai “koncertshow-k”, Majkák és Rúzsa Magdik hazájában dicséretként kell említeni. A felesleges manírok helyett egy egészen feszes bő másfél órát kaptunk, ahol a hangosításra, technikai körülményekre, illetve a zenekarra sem lehet panasz.

Ha nem is nagy falat, de mégiscsak szokatlan ez a fajta nagyság még Azahriah-nak is, érződött, hogy mennyivel felszabadultabbá vált a koncert Desh “második eljövetelekor”, amikor elérkeztek a közös számok, ezzel egyetemben a nagy klasszikusok.

A közönség nagy része jól fogadta a produkciót, és talán csak az erősen zenei, komplexebb részeknél lehetett olyat érezni, hogy kicsit másra figyeltek. De eleve ilyen körítés esetén csak azért mennék vissza háromszor, hogy egyszer tényleg a zenekarra, egyszer tényleg a vizuálokra figyeljek jobban, szóval ez a kalandozás egy Puskásban nyugodtan nevezhető bocsánatos bűnnek.

Számomra még ijesztő is az a gondolat, ami a dalok közötti interakciókat, kommunikációt illeti a közönséggel, ugyanis az érződött a leginkább, hogy

Azahriah tökéletesen tisztában van azzal, hogy mi történik körülötte, és tudja is kezelni a cirka 45 ezer embert. A show több részénél is az érződött, hogy mi sem lenne természetesebb dolog, minthogy ennyi ember előtt rontson akár mosolyogva bele a gitárszólóba, vagy énekeljen egy hónapja kiadott dalokat.

A katarzis azért elmaradt, noha egész egyszerűen a Puskással kapcsolatban nem tudnék olyan elvárásokat megfogalmazni, amit egyébként ne teljesített volna vagy a főhős vagy a zenekar vagy a technika tisztességgel az este folyamán. Az viszont biztos, hogy rendkívül jót tesz az a hazai zeneiparnak, ha ilyen elvárások megugrása után is azt érezzük, van még ott, ahonnan ez jött.

Alapvetően sokáig lehetne firtatni annak az okát, hogy miért működik pont az Azahriah-projekt ilyen magas nézőszám esetén is, talán pont a mellettem ülők mondták ki a legfontosabb mondatot: “neki tényleg elhisszük”. Amennyire monumentális volt a puskásos buli, ugyanannyira volt az egésznek egy sajátos élménye: ez most “tényleg a miénk”.

Kimondatlanul, de a hazai élet tényleg várt egy valódi sztárra, akinél a nagyszínpad az nem az aktuális (tökéletesen ugyanolyan lineuppal dolgozó) fesztiválok egy-két évéig terjed, hanem valaki olyanra, akiről talán kispáli nosztalgiázással beszélhetünk, hogy mi hol és mikor láttuk mindezt először. Ha itt, akkor azért, ha máshol, akkor pedig azért vált ez az alkalom egyszerivé (háromszorivá).


Link másolása
KÖVESS MINKET:


KULT
A Rovatból
Lovasi András: A 2020-as években is születtek már olyan dalok, amiket nem kell szégyellni, mint egy Kozsó-számot
Két zenekart is méltó utódnak tartanak a Kispál és a borz tagjai. Szerintük már eddig is született egy csomó olyan sláger az évtizedben, amire később emlékezni fogunk. Exkluzív interjúnk Lovasi Andrással és Dióssy D. Ákossal.
Maier Vilmos - szmo.hu
2024. május 23.


Link másolása

„Ami fura, hogy vannak fiatalok. Nem tudom, hogy a szüleiknél hallották, vagy van az emberekben egy természetes igény, hogy utánanézzenek, mit csináltak a régiek” – válaszolta Dióssy D. Ákos, vagyis Dió a Kispál és a Borz billentyűse arra a kérdésünkre, hogy miben változott a turnézás a korábbiakhoz képest.

Lovasi András azt is elárult a Kobuci Kertben rendezett koncertjük előtt, hogy szerinte ma is vannak nagyon jó fiatal zenekarok abban a stílusban, amit ők képviselnek, kettőt meg is nevezett közülük: az Elefántot és a Carson Comát.

„Szerintem a 2020-as években is születtek már most olyan dalok, amik valószínűleg tíz év múlva is hallgathatók és énekelhetők lesznek, és nem kell szégyellni őket, mint mondjuk egy Kozsó-számot”

– tette hozzá a zenekar frontembere.

A teljes beszélgetésből ezen kívül az is kiderül, hogy kinek melyik a kedvenc Kispál-lemeze az eddigi életműből:

@szeretlekmagyarorszag.hu A #kispálésaborz két tagjával, #lovasi ♬ eredeti hang - Szeretlek Magyarország.hu

Link másolása
KÖVESS MINKET: