A BDSM nem betegség és nem bántalmazás, hanem örömforrás - állítják a szakértők

Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a „Kell még valamit mondanom, Ildikó?” című podcastben beszélt a Putyin-Orbán telefonhívásról, szerinte az ukránok és Magyar Péter paktumáról, a közvélemény-kutatásokról és a külföldről finanszírozottnak tartott médiumokról is.

A Putyin-Orbán telefonhívással kapcsolatban, amelyben az orosz elnök megdicsérte a magyar miniszterelnököt, Kocsis Máté azt mondta, Magyarország nem vágyik mások dicséretére. „Pusztán arra vágyunk, hogy tartsák tiszteletben a saját szuverén álláspontunkat, és ezt ki is harcoljuk magunknak. Teljesen lényegtelen, hogy melyik világvezető mit gondol éppen rólunk” – fogalmazott.

Úgy véli, az ukránok be akarják vonni az európai országokat a háborúba, és ki akarják szélesíteni a konfliktust.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Corriere della Sera interjúban tett kijelentését, miszerint a Barátság kőolajvezeték helyreállítása a tűzszünettől függ, Kocsis Máté „rendkívül sunyi és cinikus érvelésnek” nevezte. Szerinte az ukrán elnök ezzel azt sugallja, mintha Magyarországon múlna a tűzszünet, miközben állítása szerint Zelenszkij maga sem akarja azt.

Kocsis Máté szerint Zelenszkij lepaktált Magyar Péterrel, és a Tisza Párt vezetőjének a kedvéért okozna energiaválságot Magyarországon.

A frakcióvezető szerint Zelenszkij hazudik, amikor azt állítja, hogy a kőolajvezeték megsemmisült. Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának nyilatkozatára hivatkozva azt mondta, a vezetéknek semmi baja, és a szakmai szintekről a Mol azt a tájékoztatást kapta, hogy az újraindítás politikai döntésre vár.

A külföldről finanszírozott médiumok átláthatóságáról szólónak nevezett, de végül be nem nyújtott törvényjavaslatról Kocsis Máté elmondta, az nincs „kidobva”, csak „félre van téve” a Fideszen belüli viták miatt. Példaként említette, hogy neki és Gulyás Gergely miniszternek „homlokegyenest más” az álláspontja a kérdésben.

Kijelentette, ha képviselő lesz a következő ciklusban is, biztosan elő fogja venni a témát. „Mert egyszerűen nonszensznek tartom, német, francia, amerikai, brit és egyéb vállalatok, multicégek pénzén, itt Magyarországon, meg egyébként Soros György alapítványainak a pénzén” működtetnek a közvéleményt befolyásoló médiafelületeket – mondta, név szerint említve a 444-et és a Telexet.

Azzal a sajtóban felmerült lehetőséggel kapcsolatban, hogy ő lehetne a következő belügyminiszter, Kocsis Máté azt mondta, neki semmilyen kormányzati ambíciója nincs, és soha nem is került szóba komoly helyeken ez a felvetés. Dicsérte Pintér Sándor jelenlegi minisztert, akiről úgy vélte, nála nincs alkalmasabb ember a posztra.

A közvélemény-kutatásokról szólva a frakcióvezető azt állította, a Hann Endre-féle méréseket a Tisza Párt fizeti, és a céljuk a baloldali választók reményének fenntartása. Hann Endre 20 százalékpontos Tisza-előnyt kimutató mérésével kapcsolatban kijelentette: „Én vakon megvádolom hamisítással, mert a 20%-kal annyira túllőtt a célon, hogy nevetségesé tette magát.” Szerinte a választások után sok baloldali közvélemény-kutató nem fog tudni helytállni a szavaiért, és a választások után beszélni kellene a felelősségükről, amiért „becsapják az embereket”.

Személyes kapcsolatok miatt, nem pedig politikai aktivizmusból szólalt fel a Demokratikus Koalíció kampánynyitóján Kuncze Gábor, az SZDSZ egykori elnöke, aki a Népszavának adott interjúban beszélt arról is, mit gondol Magyar Péter felemelkedéséről és a Fidesz jövőjéről.

Az egykori politikus szerint a magyar politikai élet súlyos betegsége, hogy mindent pártalapon ítélnek meg, de ő többre értékeli a személyes kapcsolatokat. Egyértelművé tette, hogy nem indul a párt listáján, és nem is kérték erre. Kuncze Gábor kifejtette, azért állt a DK mellé, mert más pártok nem jöhettek szóba. A Fidesszel nincsenek emberi kapcsolatai, a Mi Hazánk szintén kizárt,

Az SZDSZ volt elnöke elismerte, hogy a Tisza Párt és Magyar Péter felemelkedése jogos, mert jól éreztek rá a közhangulatra. Szerinte az emberek azért figyeltek fel Magyarra, mert „belülről jön, ismeri a fideszeseket, és olyan kritikát fogalmazott meg, ami sokaknak tetszett, miközben őt nem tették felelőssé az elmúlt tizenakárhány évért”. Hozzátette ugyanakkor, hogy a jelenlegi helyzetért a korábban együttműködésre képtelen ellenzék és a Fidesz által kialakított, antidemokratikus szabályrendszer is felelős.

Azt is megjegyezte, hogy a szavazók erre igényt tartottak, „de nem úgy ahogy ezt a Fidesz csinálta, amikor 2002-ben kisajátította a kokárdát – ami mindannyiunké volt – vagy felavatnak egy lóistállót, eléneklik a himnuszt, és szertartás keretében még meg is áldják”.

Nem zavarja, hogy egy Fideszből jött ember tarolja le az országot, de feltételekkel. „Engem nem, abban az esetben, ha az lesz a programja, amit most valószínűsít magáról, és nem az, amit most esetleg elfed magáról” – fogalmazott. Ungár Péter felvetésére, miszerint egy kormányváltás után Pető Iván, az SZDSZ másik egykori elnöke hamar megírná a „Nem ilyen lovat akartam” című cikkét, Kuncze Gábor ironikusan reagált: „Nem úgy ismerem a Petőt, hogy várna vele augusztusig”.

„Én látom, hogy ezt miért teszi, hiszen ha mondjuk elutasítja a Pride-ot vagy az azonos neműek házasságát, örökbe fogadását, elveszti azokat a szavazóit, akiket az ellenzéktől szipkázott el, ha pedig kiáll mellette, azokat veszti el, akik a Fidesztől jöttek” – elemezte a helyzetet. Kuncze szerint ez rendben van, de a végén ki fog derülni, hogy

„valamelyik közönségét félre kellett vezetnie a jó szereplés érdekében, és nem tudjuk, melyiket” - fogalmazott Magyarról.

A választás kimenetelét nehéz kérdésnek tartja. Bár a felmérések a Tisza előnyét mutatják, szerinte „az emberek a korábbi tapasztalataik alapján mégis azt hiszik, Orbán nem adja át a hatalmat, esetleg valami még történni fog; vagy a választásokkal, vagy Magyar Péterrel, esetleg a mi agyunkkal”.

Kuncze Gábor némileg a 2010-es helyzethez hasonlította a mostanit, de fontos különbségnek tartja, hogy akkor a koalíció elleni érzelmek domináltak, „most szerintem inkább a Fideszben való hit fogyott el”.

„Igen, mert azon túl, hogy a tábort és a szervezetet a hit tartotta össze, a súlyos gazdasági holdudvart a személyes gazdasági érdek, és ez fog legelőször felbomlani.” Figyelmeztetett arra is, hogy Magyar Péternek sok gondja lesz a fékek és ellensúlyok helyreállításával a Fidesz által kinevezett intézményvezetők miatt.

Arra a kérdésre, hogy örülne-e egy Tisza-kétharmadnak, azt válaszolta, már a Fideszének sem örült.

Azzal kapcsolatban, hogy ő maga kire szavaz, titokzatos maradt: „Fogalmazzunk úgy: nem mondom meg, hogy listán a DK-ra szavazok, és azt sem, hogy egyéniben kire fogok”.

Török Gábor politológus a Facebook-oldalán arról ír, hogy tapasztalatai szerint a Fidesz környezetében egyre többen fogadják el, hogy jelenleg valószínűleg a TISZA Párt vezet a közvélemény-kutatásokban.

Török egy mandátumbecsléssel is illusztrálta állítását. Mint írta a koalíciós szcenárióhoz „a Fidesznek a 45 százalék közelébe kellene eljutnia, amit jól demonstrál ez a kis számolgatás.

Az elemző úgy gondolja, „jól látszik, hogy már egy szoros vereség után is van esélye a Fidesznek az abszolút többség (100 mandátum) megszerzésére (különösen koalícióban a Mi Hazánkkal), viszont

– írja, majd hozzáfűzi, hogy az adatokat a 21 Kutatóközpont mandátumkalkulátora szolgáltatta, ezért plusz-mínusz pár mandátumos eltérés előfordulhat, de „a lehetőségeket azért jól szemlélteti”.

A Medián friss méréseiben a TISZA előnye kétszámjegyű a teljes népességben és még nagyobb a biztos szavazóknál. Mindazonáltal a közvélemény-kutatások képe erősen megosztott: független intézeteknél rendre TISZA-előny látszik, időnként jelentős különbséggel, míg a kormányközeli műhelyek többször Fidesz-előnyt mutatnak.

A 21 Kutatóközpont novemberben bemutatott, nyilvánosan kipróbálható mandátumkalkulátora szerint

A kalkulátor célja nem a „jóslás”, hanem a nagyságrendek és összefüggések megvilágítása; a parlament 199 fős, a kormányzáshoz szükséges többség 100 mandátumtól kezdődik.

A közel-keleti helyzet Európa energiaellátására gyakorolt hatásairól beszélt Holoda Attila energiaszakértő a Heti TV Pirkadat című műsorában.

„Nyilván ilyenkor a Lloyd, mint a legnagyobb közlekedési és szállítmányozási biztosító azonnal bejelentette, hogy ilyen kockázat mellett sokkal nagyobb összeget kér. És nyilván emiatt sokan kivárnak” – magyarázta.

Hozzátette, hogy a támadások során tévedések is történtek, például egy olyan hajót is támadás ért, ami iráni olajat szállított a kínaiaknak. „És az irániak lelőtték az iráni olaj szállítóit” – mondta Holoda, aki szerint ennél lényegesebb, hogy a katari LNG-létesítményt is támadás érte, ami miatt felfüggesztették a cseppfolyósított földgáz betöltését és szállítását.

Elmondása szerint Európába alapvetően az amerikaiak, az oroszok és a feltörekvő afrikai országok szállítanak jelentős mennyiségű LNG-t, emellett pedig a vezetékes szállításban a norvégok, a hollandok és az angolok is fontos szereplők. A helyzet hatására az árak azonban azonnal megugrottak a piacon.

– érzékeltette a rendszer működését.

Azonban az olajszállítás kérdése ennél bonyolultabb, mivel két embargó is érvényben van. Holoda kifejtette, hogy az Európai Unió felmentést adott Magyarországnak, Szlovákiának és Csehországnak a vezetékes orosz kőolaj fogadására. Ezzel szemben az amerikai embargó Magyarország számára kizárólag a vezetékes szállításra adott egyéves felmentést, a tengerire nem.

Arra a kérdésre, hogy a MOL finomítói képesek-e feldolgozni a nem orosz típusú kőolajat, Holoda Attila azt válaszolta: „mindent meg lehet finomítani, csak más lesz a kihozatali”. Kifejtette, hogy például az arab vagy az azeri olajnak jóval alacsonyabb a dízeltartalma, mint az Ural típusú orosz olajnak.

„A dízel egyértelműen jelenleg a szűk keresztmetszett, éppen amiatt, mert Európa, főleg a közép-európai rész nagy mennyiségű dízelolajat használ” – állította a szakértő, aki szerint a mezőgazdaság, a szállítmányozás és a vasúti közlekedés is jelentős fogyasztó. Egy nézői kérdésre válaszolva elmondta, a repülőgép-üzemanyagot, a kerozint is a MOL gyártja a nyersolaj-finomítási folyamat részeként.

A szakértő szerint a közel-keleti válság az amerikai üzemanyagárakat is felfelé mozdítja, ami politikai nyomást helyezhet az Egyesült Államokra. „A hosszúra elhúzódó válság magas olajárakat eredményez, a magas olajár pedig azt eredményezi, hogy Trump elnök ígérete ellenére nem tudja drasztikusan lenyomni az üzemanyagárát” – vélekedett.

Ennek része szerinte az is, hogy Irán olcsó drónokkal próbálja kifárasztani az arab országok drága légvédelmi rendszereit. „Több millió dolláros elfogó rakétákat kell bevetni 10-20-30-50 ezer dolláros drónokkal szemben” – magyarázta a taktika lényegét.

A magyarországi rezsiárakkal kapcsolatban Holoda Attila kijelentette, hogy ha a világpiaci ár emelkedik, azzal az orosz gáz ára is emelkedni fog, mivel a magyar-orosz gázszerződés árformulája az európai tőzsdei árakat követi.

„A szerződés pontosan ezt mondja ki, hogy a szerződésben lévő árformula, az követi az európai piacnak az árát” – hangsúlyozta. Ha az ár emelkedik, akkor az államnak egyre nagyobb támogatást kell fizetnie az MVM részére a lakossági ár fenntartásához, ami azt jelenti, hogy másra kevesebb pénz jut.

– tette fel a kérdést.

Szerinte „Az olcsó energia korának vége, erre kellene fölkészülni” és „Sokkal inkább abba az irányba elmenni, hogy kevesebbet fogyasszunk, hatékonyabban használjuk föl az energiát” – zárta gondolatait.