SZEMPONT
A Rovatból

Légicsapásokkal nehéz lesz elérni az iráni rezsimváltást, miközben az sem látszik, mivel lenne Trump elégedett – mondja Kemény János

Irán a környező országok támadásával és a Hormuzi szoros lezárásával megpróbálja elérni, hogy más országok nyomást gyakoroljanak Amerikára és Izraelre, de ez kockázatos taktika – mondja a szakértő. Ugyanakkor Trump is sokat kockáztat, és nem világos, hogyan érne célt.


Szerdától már a magyar benzinkutakon is érezhető a közel-keleti háború hatása: miközben hatalmasat gyengült a forint, emelkedésnek indult az üzemanyag ára. A világot elsősorban a Hormuzi-szoros lezárása aggasztja, de az is kérdés, Irán megtámadja-e a környező országok olajkitermelő infrastruktúráját. Közben a konfliktus egyre kiterjedtebbé válik, naponta érik iráni rakéta- és dróntámadások a közel-keleti országokat, és már a Hezbollah is aktivizálta magát Libanonban.

Hová vezethet a Trump és Netanjahu által indított háború? Mennyire rendült meg az iráni rezsim attól, hogy már az első órákban megölték legfőbb vezetőjét, valamint számos katonai parancsnokát? Mi lehet az Egyesült Államok és Izrael célja? Kemény Jánossal, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézetének tudományos munkatársával beszélgettünk.

— Le lehet-e győzni Iránt csak légicsapásokkal, vagy szükség lesz szárazföldi akcióra is?

— A történelem nem igazán kedvez az ilyesfajta, kizárólag levegőből végrehajtott nagy arányú akcióknak: a politikai hatásait eddig senkinek sem sikerült úgy irányítani, ahogy szerette volna, elég akár a ’99-es koszovói háborúra visszautalni. Alapvetően most azt látjuk, hogy az amerikai és izraeli oldal a korábbiak továbbfejlesztésével olyan mértékű légi hadjáratot próbál végrehajtani, amellyel a rezsim összeomlását akarják elérni. Ezt kívülről nehéz befolyásolni. Vagy pedig az amerikai–izraeli oldalnak időnként újra és újra be kell repülnie és bombáznia, hogy a politikai fejleményeket a számukra kedvező irányba terelje. Ez viszont jogilag és politikailag is rendkívül nehezen fenntartható megoldás lehet amerikai szempontból. Izraeli szempontból talán nem ennyire sarkos a kérdés. A rendszerösszeomlás és a rendszerváltoztatás között valóban a szárazföldi beavatkozás jelenthetne áthidaló megoldást. Ugyanakkor

az iráni rendszer pontosan egy ilyen szcenáriót szeretne, mert ez az a háború, ahol a legnagyobb veszteségeket tudja okozni az amerikai és izraeli erőknek.

Gondoljunk az iraki háború tanulságaira: mi történik, ha kellő mennyiségű fegyvert kiosztanak a lakosság körében. Az iráni fegyveres erők, a hadsereg és a Forradalmi Gárda aktív, tartalékos és leszerelt állományát is idesorolva, elég jelentős számot tesznek ki. Ennek egy része valószínűleg hajlandó lenne még a rendszer bukása után is fegyvert fogni az amerikaiak, izraeliek vagy egyéb koalíciós erők ellen, ha azok az ország területére lépnek. És pontosan ez az a szcenárió, amit Trump elnök mindenáron szeretne elkerülni.

— Irán az olajárral próbál zsarolni. Ez valóban visszafoghatja a lendületet, vagy már mindenki feltett mindent egy lapra, és ezt a meccset le kell játszani? Az iráni vezetés „lefejezése” után nehéz elképzelni a visszautat.

— Ez a nagy kérdés. Itt alapvetően Trump elnököt és Benjamin Netanjahut kellene megkérdezni, hogy, angolosan „off-rampnek” nevezve, mik a kiszállási pontjaik.

Jelenleg a retorika erősen azt sugallja, hogy a rendszer lehető legnagyobb mértékű destabilizálására törekszenek:

egyfelől a katonai infrastruktúra nagyfokú megsemmisítésével, másfelől a belbiztonsági infrastruktúra gyengítésével, valamint magának az iráni civil bürokrácia létesítményeinek a pusztításával. Nemrég volt hír, hogy az Őrök Tanácsának épületét Kom városában találat érte, ami az új legfőbb vezető megválasztásában kulcsszerepet játszó testület székhelye. Ez is jelzi, hogy az izraeliek feltételezhetően nem korlátozzák csapásaikat csak katonai és biztonsági célpontokra, hanem a rezsim minden olyan létesítményét igyekeznek támadni, amelynek szerepe van a vezetés gyakorlásában.

— Izraelben az emberek megkönnyebbüléssel fogadták az Irán elleni támadást, még amellett is, hogy az országot iráni csapások érik.

— Az izraeli lakosságnak az iráni rezsim fennállása folyamatos fenyegetés. Teljes mértékű konszenzus van az izraeli közvéleményben, hogy a jelenlegi iráni vezetéssel nem lehet együttműködni, és a katonai megoldás az egyetlen, ami Izrael számára biztos hasznot tud hozni. Az izraelieknek van némi tapasztalatuk abban, hogyan kell háborúra készülni. Amikor az Egyesült Államok a Dél-kínai-tengerről meg a karibi térségből hirtelen a térségbe küld két hordozócsoportot, az az álmoskönyvek szerint sem jelent jót. Ez jelezte, hogy itt azért várható lesz valami.

— Az izraeliek gyakran azt is mondják, hogy az iráni néppel rokonszenveznek, csak a rezsimet tartják ellenségnek. Lehet ez kölcsönös? Várhat az iráni nép egyfajta felszabadulást ettől a háborútól?

— Ez nehéz kérdés, tekintve hogy az iráni állam az utóbbi időben nagyon erősen szorított az ellenőrzésen. Az internet mint kommunikációs lehetőség januártól kezdve többé-kevésbé elérhetetlen volt. Nem sokkal a háború előtt kezdett a dolog egy picit visszatérni a normálisabb mederbe, de a háború kitörésével ismét azonnal lekapcsolták. Így nem vagyunk tisztában azzal, hogy az iráni lakosságban milyen hozzáállás volt ebben a kérdésben a háború előtt, és most. A háború alatt feltételezhetően egyéb problémák is napirendre kerülnek.

A civil lakosság főleg Teheránban és a nagyobb városokban meg fogja érezni ezt az összecsapást.

Egyelőre olyan 700 körüli halottról beszélnek. Ezek mind iráni adatok, úgyhogy óvatosan kell kezelni őket, és ha jól értem, csak a civil áldozatokra vonatkoznak; a katonai veszteségek feltételezhetően titok tárgyát képezik. Ennek köszönhetően nincsenek információink arról, hogy mit lát vagy mit érez az iráni lakosság ebből a háborúból.

— Iránban az év elején erős civil megmozdulások voltak. Nem lett volna lélektanilag kedvezőbb pillanat a beavatkozásra, amíg ezeket a mozgalmakat nem fojtották vérbe?

— Ahogy említettem, nem volt az Egyesült Államoknak hordozócsoportja a térségben. Ez rendkívül jelentős műveleti korlátot jelentett, mert az Öböl menti országok diplomáciailag, és valószínűleg informálisan is jelezték, hogy nemigen szeretnének hozzájárulni a területük használatához egy Irán elleni művelethez. Attól tartottak, ami egyébként az ő intézkedéseik ellenére bekövetkezett, hogy a területüket támadás fogja érni. Innentől kezdve az Egyesült Államoknak az maradt a megoldás, hogy hordozócsoportot küld a térségbe, vagy pedig izraeli repülőtereket használ, mint az egyetlen országét, amely feltételezhetően hajlandó az amerikai légierő számára megnyitni a létesítményeit. Az, hogy jelenleg ilyesmi történne, nincs bizonyíték, úgyhogy ez csak elméleti fejtegetés. Egy hordozócsoportot a Dél-kínai-tengerről vagy a karibi térségből átvezényelni nem két perc.

Ennek köszönhetően az amerikai válaszlépési lehetőségek, amikor ezekre a tüntetésekre sor került, felettébb korlátozottak voltak,

és ez is mutatta, hogy a Trump-féle stratégiai hangsúlyok nem feltétlenül állnak összhangban a világ aktuális problémáinak alakulásával.

— Irán annak ellenére is megtámadott más országokban lévő amerikai támaszpontokat, hogy azok nem járultak hozzá a támadásokhoz. Ezzel az opcióval nem számoltak a hadművelet tervezői?

— Nem tudom, mekkora meglepetést okozott; feltételezem, hogy nem nagyot, mivel az irániak ezt az előző hetekben már aktívan kommunikálták. Ők azt mondják, hogy nem az országokat támadják, hanem azokat az amerikai bázisokat, amelyek ezeknek az országoknak a területén vannak. Így próbálják kimagyarázni a dolgot. A gyakorlatban az a reményük, hogy egyrészt a Hormuzi-szoros lezárásával, másrészt az Öböl menti Együttműködési Tanács országaira gyakorolt fokozott nyomással elérik, hogy az arab országok nyomást gyakoroljanak az Egyesült Államokra. Illetve, az olajexport és az LNG-export visszaesése oda vezessen, hogy a régión kívüli hatalmak is a katonai műveletek mielőbbi befejezéséért emeljenek szót. A ki nem mondott kockázata ennek a stratégiának, és az irániak ezzel kapcsolatban nem igazán nyilatkoznak, hogy

ez kitűnő okot adhat az arab országoknak arra, hogy az amerikai erőkre vonatkozó megszorításokat lazítsák, vagy pedig maguk is belépjenek a háborúba.

Ha jól emlékszem, a katariak jelentették be talán két iráni repülőgép lelövését. A térségre ugyanis több száz kis hatótávolságú ballisztikus rakétát és ezres nagyságrendű öngyilkos drónt lőttek ki, aminek a civil infrastruktúrában és a civil lakosság körében is voltak következményei: halottak, sebesültek, jelentős anyagi kár. Már nem egy arab ország jelezte finoman, hogy ez igencsak barátságtalan lépés az irániak részéről, és a közelmúltban kialakult jóindulatot teljes egészében eljátszották. Ez az iráni vezetést most kevésbé érdekli, mert az ő szempontjukból ez a túlélésért vívott háború, és ennek érdekében a jelek szerint elég messzire hajlandóak elmenni.

— Láttam az izraeli hadsereg (IDF) térképét az iráni rakéták hatótávolságáról. A legnagyobb hatósugár a német–lengyel határig ér, Európa közepéig. Reális forgatókönyv, hogy Irán végveszély esetén európai célpontokat támadjon?

— Ez jelenleg elméleti forgatókönyv. Az irániaknak túl kevés hasznuk származna abból, ha még az európai országokat is berántanák. Az európai országok közül nem egy jelezte, hogy nem kívánja az Egyesült Államoknak engedélyezni az infrastruktúrája használatát;

bármiféle támadás nagyon jó eséllyel ennek az álláspontnak a teljes felülvizsgálatát eredményezné, és adott esetben európai közvetlen segítség is megindulhatna az amerikaiak irányába.

Másfelől a legnagyobb hatótávolságú eszközeikből feltételezhetően igencsak korlátozott számú áll rendelkezésre. Emellett van ezeknek a térképeknek egy szépséghibája: az országhatártól számítják a távolságokat. Ez erősen elméleti, mert egy rakétaindítót feltételezhetően nem a határról használna az iráni fél. Egyrészt kitűnő célpont lenne, másrészt, ha a környező országok jó kapcsolatot ápolnak az amerikaiakkal, minden további nélkül lehet együttműködés az ilyen indítások felderítésében. Emellett Európában, bár most nem vagyok teljesen tisztában a képességek aktuális állásával, kiépülőben van egy európai szintű rakétavédelmi rendszer, illetve az amerikaiaknak is van rakétavédelmi képessége, amely elméletben ezt a fenyegetést el tudná hárítani.

— Van még egy háború Európában, Ukrajnában. Irán korábban drónokkal, lőszerekkel támogatta Oroszországot. Lehet hatása az iráni rezsim esetleges összeomlásának az ukrajnai háborúra?

— Ez nagyon nehéz kérdés, mert keveset tudunk arról, pontosan milyen támogatást nyújtott az iráni rendszer. A drónok kérdésében van a legjobb képünk, mert ez a képesség az orosz hadseregből 2022-ben, a háború megindulásakor hiányzott, és 2022 augusztusában kerültek elő az első ilyen eszközök a fronton. Emellett voltak hírek arról, hogy az iráni rezsim tüzérségi és egyéb lőszereket, tankelhárító és gyalogsági lőszereket is nagy számban adott el Oroszországnak, de a pontos mennyiségről nem tudunk sokat. Hasonlóképpen voltak információk, és ezt amerikai és európai oldalon szankciós döntésekben is visszaigazolták, hogy

Irán a feltételezések szerint adott el ballisztikus rakétákat Oroszországnak, ugyanakkor ezek bevetésére eddig nincs nyílt forrásból megerősítés.

A tüzérségi lőszerek terén voltak olyan információk, hogy az iráni beszállítást az oroszok jobban szerették az észak-koreaihoz képest, mert jobb minőségű lőszereket gyártottak. Ugyanazokat, az egykori keleti blokkban rendszeresített kalibereket használják az irániak is, úgyhogy semmiféle átállásra nem volt szükség; azonnal tudtak szállítani. Cserébe, ukrán információs szivárogtatás szerint elég nagy árat kértek az oroszoktól ezért a segítségért.

— Mégpedig?

— Konkrétan a dróneladásnál volt olyan információ, amely szerint például a fizetséget részben aranyban kérték, illetve egyéb megoldásokban is gondolkodtak, de ezekről nagyon kevés információ áll rendelkezésre.

— Ha Irán meggyengül, és megszűnik a Hezbollah, a Húszik és más szélsőséges szervezetek legfőbb támogatója lenni, biztonságosabb hellyé válhat a Közel-Kelet?

— Nagyon sok mindentől függ, milyen rendszer követi a mostanit. Lehetnek olyan szcenáriók, hogy a teológiai vonulat kicsit háttérbe szorul, és a hadsereg vagy a Forradalmi Gárda ragadja magához a hatalmat – tehát a rendszer kifelé kicsit változik, de lényegét tekintve nem. Izraeli szempontból ez a forgatókönyv vélhetően elfogadhatatlan lenne,

ugyanakkor amerikai szempontból nem látjuk, mi az a politikai kimenetel, amivel Trump elnök megelégedne.

Ha a rendszer ténylegesen bukik, az valóban érdekes folyamatok kiindulópontja lehet. Ugyanakkor a Húszik, a Hezbollah vagy az iraki síita fegyveres csoportok nem vákuumban, csak iráni segítséggel jöttek létre, vannak saját politikai, katonai és egyéb törekvéseik, amelyek egybeestek Iránéval, és valószínű, hogy Irán nélkül is, bár csökkent képességekkel, de igyekeznek majd ezeket tovább követni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


SZEMPONT
A Rovatból
„Nem térdeltünk le a Bayer előtt” – Zugló polgármestere szerint miattuk bukhatja el a NER-es cég a 300 milliárdos üzletet
Rózsa András, Zugló polgármestere szerint a Bosnyák téri irodakomplexum-beruházás egy túlárazott „ingatlanmutyi” volt. A polgármester állítja, a Bayer Construct nem állapodott meg a kerülettel, ezért a kormány jogszerűen állhat el a 300 milliárdos üzlettől.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



Rózsa András, Zugló polgármestere az ATV Egyenes Beszéd című műsorában beszélt a Bosnyák téri irodakomplexum körüli helyzetről, miután Magyar Péter kormánya bejelentette, hogy eláll a vásárlástól és visszaköveteli a 300 milliárd forintos vételárat. A polgármester szerint az épületek teljesen készen állnak, de üresen fognak maradni.

„Készen vannak, be vannak rendezve az oda érkező állami hivatalok részére. Úgy tudom, hogy konkrétan a növények, a fogas, minden be van téve. Kulcsra kész az egész” – mondta Rózsa András, aki hozzátette, hogy az épületeket jelenleg is őrzik és a környezetét gondozzák. A polgármester kiemelte, hogy a kerületnek semmi köze a fenntartási költségekhez, mivel az önkormányzatot a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás minden fázisából kizárták.

Szerinte „Zugló és a zuglóiak abszolút elszenvedői ezeknek a NER-es projekteknek, elsősorban ennek a gigaberuházásnak.”

Rózsa András felidézte, hogy az állam és a beruházó Bayer Construct közötti elővásárlási szerződésben eredetileg szerepelt egy kitétel, miszerint a cégnek meg kell állapodnia a zuglói önkormányzattal. Ez a feltétel azonban Rózsa állítása szerint később kikerült a dokumentumból, ami szerinte lényegében lenullázta a kerület tárgyalási pozícióját. A polgármester elmondta, hogy tárgyalt a céggel a kerület kompenzációjáról, mivel a beruházás túlépítettsége minden helyi szabályozást áthágott.

„Egy nagyon nem gáláns ajánlatot adott a Bayer Construct, amit tavaly decemberben elutasított a képviselőtestület, én magam is leszavaztam, és ezt javasoltam a képviselőtestületnek: nem térdelünk le a Bayer előtt, nem adtuk el magunkat fillérekért, hanem fenntartjuk azt, hogy Zuglónak jár a kárpótlás, a zuglóiaknak jár a jóvátétel” – fogalmazott.

A beruházás a kerület mindennapi életére is komoly terhet rótt volna Rózsa András szerint, mivel a közlekedési és parkolási infrastruktúra fejlesztése elmaradt.

A polgármester szerint a helyzetet jól példázza egy általa abszurdnak nevezett eset.

„A pofátlanság tetőfoka volt, amikor az egyik állami hivatal, amely ide költözött volna, írásban megkereste a zuglói önkormányzatot, hogy tudunk-e nekik parkolóhelyeket biztosítani. Úgy építették meg ezt az irodakomplexumot, hogy pontosan tudták, óriási közlekedési és parkolási terhelés lesz a környéken, és nem biztosítottak megfelelő számú parkolóhelyet”

– mondta a polgármester.

Úgy véli, ez a projekt „az abszolút koronája annak a szörnyűségnek, amit a Fidesz és a NER vitt véghez Zuglóval”. Rózsa András élesen bírálta a beruházás hátterét, szerinte az nem szólt másról, mint a profit maximalizálásáról.

„Ez egy ingatlanmutyi. Az egész történet egy hatalmas nagy ingatlanmutyi. Itt arról szólt a történet, hogy a mi becsléseink alapján nagyjából százmilliárd forintot akartak kivenni ebből” – jelentette ki.

Hozzátette, hogy a kormány döntése helyes volt, de felelősséggel is jár, mivel foglalkozniuk kell az épületek sorsával és Zugló kárpótlásával.

A polgármester szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy a Bayer Construct visszafizeti a 300 milliárd forintot.

„Úgy számolom, hogy a projekt felépítése körülbelül 150 milliárd forintba kerülhetett, ennyit ténylegesen ráköltöttek munkabérre, anyagra. Ez a pénz már nincs meg”

– magyarázta. Úgy látja, elhúzódó pereskedésre kell számítani.

Az épületek jövőbeli hasznosításával kapcsolatban felmerült a diákszállás vagy kollégium lehetősége. „Ilyen mennyiségű irodára szerintem senkinek nincs szüksége” – tette még hozzá.

A polgármester kifejtette, mi ad szilárd jogi alapot a kormánynak a szerződés felbontására.

„A magyar állam eláll a vásárlástól. Leginkább azért, mert a zuglói önkormányzat nem tudott megállapodni a Bayer Construct-tal, mert nem adtuk meg magunkat könnyen, és így az elővásárlási jogunk fennmaradt, ez pedig egy súlyos hiba volt a Bayer Construct részéről” – mondta.

Minden más szerződéses pontot szerinte lehet vitatni, de „az elővásárlási jog az kőkemény”. Úgy véli, a Bayer Construct részéről hiba volt, hogy nem egyeztek meg időben a kerülettel, és hozzátette: „pici mohóak voltak.”

A Dürer Park beruházása a polgármester szerint már lefutott ügy, hiszen oda beköltöztek az állami szervek. A Bosnyák tér esetében azonban még lát lehetőséget a kerület számára. Reményét fejezte ki, hogy az ügyletből visszaszerzett pénzből megvalósulhatna a 4-es metró régóta ígért meghosszabbítása a Bosnyák térig. „Erre voltak tervek is, tehát ezek készen vannak, és tovább kell tervezni Újpalotáig a 4-es metró meghosszabbítását. Ez egy olyan kompenzáció lenne a kerületnek, ami tényleg jár.”

A teljes beszélgetés:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
SZEMPONT
A Rovatból
Vona Gábor: Magyar Pétert csak egyvalaki tudja megállítani
A politikus szerint sem az ellenzék, sem a sajtó nem képes megállítani a kétharmados többséggel kormányzó Magyar Pétert. Úgy véli, egyedül a Tisza Párt saját szavazóbázisa tudná korlátok közé szorítani a miniszterelnököt, ha jeleznék elégedetlenségüket.
F. O. - szmo.hu
2026. augusztus 05.



A Médiapiac című műsorban fejtette ki véleményét Vona Gábor, a Második Reformkor Párt elnöke, aki eredetileg a halál témájáról beszélt volna, de a közelmúlt eseményei miatt inkább az aktuálpolitikára terelődött a szó. A politikus a beszélgetés elején azonnal reagált arra a hírre, hogy visszavonták az M1 Híradó újonnan kinevezett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének megbízatását, miután Magyar Péter miniszterelnök egy kommentben fejezte ki nemtetszését.

Vona szerint már a két név, Hajdú Gábor és Borsa Miklós felmerülése is hiba volt a közmédia megújítása kapcsán. Úgy véli, a másik, talán még súlyosabb hiba, hogy a miniszterelnök kommentje kellett a döntés visszavonásához.

„A miniszterelnök ezek szerint lényegében kézi vezérléssel, bemondásra tud beavatkozni a kommentben, még csak nem is egy hivatalos levélben vagy egy magántelefonhívásban, hanem kommentben, nyilvánosan teszi helyre, »a közszolgálati tévét«” – fogalmazott.

Szerinte ez a lépés nem a demokratikus érzésünket erősíti. „ Magyar Péter miniszterelnökként mindent kézben akar tartani, és mindent ő akar irányítani és korrigálni, ha szükséges” – mondta.

Mélyebb, rendszerszintű gondot lát az ügyben.

„Itt az igazi, súlyos probléma most nemcsak az, hogy kommunikációsan ez egy rosszul kezelt konfliktus, hanem egy működési elv, egy antidemokratikus működési elv jelenik meg így a szőnyeg alól”

– jelentette ki. Szerinte ha ez a fajta „kommentben kormányzás” lesz a norma, az hosszabb távon komoly problémákat vet fel.

A Tisza Párt fejlődési ívét is kritikával illette, mondván, a párt nem kormányzásra, hanem egy rendszer leváltására kapott kétharmados felhatalmazást. Szerinte egy semmiből jött, tapasztalatlan politikusokból álló pártnak két év alatt nem lehet felkészülni egy kétharmados kormányzásra.

„Nincs meg az a szamárlétra sem, hogy elindulsz, kialakítod a saját értékrendedet, programodat, bejutsz az Országgyűlésbe, növekedsz, kudarcokkal szembesülsz, hanem lényegében egyből, szinte a semmiből. És szerintem ez a fajta unorthodox szervezetfejlődés, vagy közösségfejlődés, előbb-utóbb benyújtja a számlát” – magyarázta.

A kialakult vízválság kapcsán a politikai egység hiányát emelte ki. Felvetette, hogy a pártok frakcióvezetői közös sajtótájékoztatót is tarthattak volna, hogy a nemzeti egység képét mutassák. „Mi lett volna, hogyha ebben a helyzetben a parlamenti pártok frakcióvezetői azt mondják, hogy ez most egy olyan helyzet, hogy tudjuk, mindannyiunk »hardcore« szavazóinak nem fog tetszeni, hogy itt áll mellettem a másik, de most egy olyan helyzet van, hogy ezt be kell nyelnie a saját szavazóbázisunknak, és mi itt most közösen vagyunk” – vázolta fel a lehetőséget. Véleménye szerint ezek az „out of the box” kilépések hiányoznak a magyar politikából.

Élesen bírálta a jelenlegi politikai kultúrát, amelyet „keresleti politikának” nevezett, ahol a pártok azt nézik, mit akarnak hallani az emberek, ahelyett, hogy „kínálati politikát” folytatnának, azaz valódi programokkal és értékrenddel állnának elő. Szerinte a miniszterelnököt egyedül a saját szavazóbázisa állíthatná meg, ha jeleznék, hogy bizonyos lépések már nem elfogadhatók számukra.

„Most Magyar Pétert én nem tudom megállítani, te se, a sajtó se, senki nem tudja, kétharmada van. Egyvalaki tudja megállítani: a Tisza szavazóbázisa. Nekik kellene ilyenkor jelezni, hogy ez nem oké” – mondta.
A teljes beszélgetés:

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Szél Bernadett: A szakma tudta, és figyelmeztette a kormányt, hogy nem fogja bírni a Duna, de a Fidesz egy ponton túl masszívan a klímacélok ellen harcolt
Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő a Fidesz-kormányok felelősségét firtatja a jelenlegi energiaválságban. Szerinte a Duna rekordalacsony vízállása és a paksi atomerőmű leterhelése előre látható volt, de a figyelmeztetéseket lesöpörték.
M.M. / Fotó: - szmo.hu
2026. augusztus 06.



Szél Bernadett volt országgyűlési képviselő szerint a mostani hőség, aszály és a Duna rekordalacsony vízállása miatti energia- és vízellátási válság nem az elmúlt hetek, hanem az elmúlt tizenhat év kormányzati mulasztásainak az eredménye.

Posztjában úgy fogalmaz, a Fidesznek „tizenhat éve volt” felkészíteni az országot, méghozzá „kétharmaddal, rendeleti kormányzással, ezermilliárdnyi uniós forrással és gyakorlatilag korlátlan politikai hatalommal”.

Írását azzal kezdi, hogy miközben „az ellenzéki Fidesz épp négy hetet kér számon Magyar Péteren”, ő „tizenhat évet” kér számon a Fideszen. Hangsúlyozza, hogy nem utólag okoskodik, hiszen parlamenti dokumentumok és bírósági ítéletek sora bizonyítja, hogy időben jelezte a veszélyeket.

Úgy látja, a Fidesz-kormányok mindenben válságot láttak – a migrációtól a genderkérdésig –, „csak az egyetlen valós problémával nem voltak hajlandók foglalkozni: az elkerülhetetlenül begyűrűző klímaválsággal és a szükséges alkalmazkodással!”.

A jelenlegi helyzetet úgy írja le, hogy „a hőség, az aszály, a Duna katasztrofálisan alacsony vízállása és túlmelegedése, valamint az energia- és vízellátási gondok egyszerre omlanak rá Magyarországra”. Felidézi a fideszes politikusok nyilatkozatait: Bóka János szerint „erre fel kellett volna készülni”, amire Szél azt javasolja, „írja fel szépen magának a tükörre”. Németh Balázs megjegyzésére, miszerint már nyár elején lehetett látni hogy baj lesz, azt írja: „Nem 2010 lehetett látni, hogy baj lesz.”

Rétvári Bence felvetésére pedig, miszerint a kormánynak négy hete volt cselekedni, úgy reagál: „Nem, az előző kormánynak 16 éve és RENGETEG PÉNZE lett volna cselekedni.”

A volt képviselő felidézi, hogy már 2014-ben felhívta a figyelmet a paksi bővítés hűtővízigényével és a Duna alacsony vízállásával járó kockázatokra. Szerinte

„A SZAKMA TUDTA, és FIGYELMEZTETTE A KORMÁNYT, hogy nem fogja bírni a Duna; ők is tudták.”

A kormány válasza erre szerinte nem egy nyílt vita volt, hanem a szerződések titkosítása és az adatok elzárása. Emlékeztetett, hogy Orbán Viktor „az évszázad üzletének”, Lázár János pedig „az elmúlt negyven év legjobb bizniszének” nevezte Paks II-t.

Szél kitér arra is, hogy a szakma egy diverzifikált energiamixet javasolt. 2015-ben törvényjavaslatot nyújtott be a napelemekre és szélerőművekre kivetett környezetvédelmi termékdíj eltörléséért, mivel abszurdnak tartotta, hogy a kormány „környezetszennyező termékként” adóztatja a tiszta energiát. A Fidesz ezt lesöpörte.

Később képviselőtársaival együtt tízmilliárdokat javasoltak a környezetvédelmi és vízügyi rendszer megerősítésére, de ezeket a módosításokat is elutasították, sőt, „hangosan falkában röhögték ki” a javaslattevőket.

Írt a lakossági energetikai korszerűsítések elmaradásáról is: egy 150 milliárd forintos uniós programból hárommillió háztartás újulhatott volna meg, de Lázár János közölte, a forrásokat inkább állami épületekre fordítják.

Ezzel a Fidesz szerinte „nemcsak támogatást vett el a családoktól. Elvette annak lehetőségét is, hogy Magyarország kevesebb energiát fogyasztó, válságállóbb ország legyen.”

A szélerőműveket szerinte „gyakorlatilag betiltották”, és megemlíti, hogy 2019-ben hiába kérdezett rá a Nemzeti Energia- és Klímatervvel kapcsolatban a hálózatfejlesztés szükségességére, amiről a kormány is tudta, hogy elengedhetetlen lenne. „Vagyis pontosan tudták, mit kellene megcsinálni. Mégsem csinálták meg.”

Szóba hozta a Mátrai Erőmű 2020-as állami megvásárlását is, ami miatt feljelentést tett. Úgy látja, „egy pénzügyileg kivéreztetett, veszteséges, jelentős környezetvédelmi kötelezettségekkel terhelt erőművet vettünk vissza az adófizetők pénzéből”.

A volt képviselő szerint a Fidesz nemcsak nem foglalkozott a problémával, de egy ponton túl „masszívan a klímacélok ellen harcolt”.

Felidézi, amikor Orbán Viktor 2019-ben megvétózta az EU 2050-es klímasemlegességi célját, Gulyás Gergely válasza az volt: „Nincs ok a sietségre”, egy fideszes bizottsági elnök pedig úgy reagált: „Nem kerget bennünket a tatár.”

Szél bírósághoz fordult a vétó előkészítő anyagainak kiadásáért, és első fokon nyert is. Amikor pedig azt kérte, Orbán Viktor számoljon be a vétóról a parlamentben, „Kövér László segítségével inkább átírták a törvényt”, és megszüntették a miniszterelnök beszámolási kötelezettségét. A Fidesz–KDNP képviselői a klímaválságról kezdeményezett rendkívüli parlamenti ülést is bojkottálták.

Szél szerint a Fidesz „leépítette azt az intézményrendszert is, amelynek az országot fel kellett volna készítenie”, például megszüntették az önálló környezetvédelmi minisztériumot. A 2010-ben még 400 fős tárca kapacitása egy 70 fős államtitkárságra olvadt.

Még Áder Jánost is kérte, hogy lépjen közbe, de szerinte „elnök úr inkább Kék Bolygózott a Kossuth rádióban; a pénzt köszöni, ennyike.”

Posztját azzal zárja, hogy az autokrácia „elveszi az állam tanulási képességét is”.

Szerinte a Fidesz tizenhat év alatt „nem felkészítette, hanem kiszolgáltatottabbá tette Magyarországot”. Úgy véli, most úgy tesznek, mintha az ország története négy hete kezdődött volna. „Nem, nem és nem” – írja, majd hozzáteszi: „Itt vagyok, ott voltam, emlékszem és esélyük sincs arra, hogy elfelejtsük.”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

SZEMPONT
A Rovatból
Takács Péter: Majka áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje
A fideszes politikus odaszúrt a rappernek, aki egy fenyegető üzenet miatt lemondta egy erdélyi koncertjét. Takács arra is kitért, hogy szerinte „Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”
Maier Vilmos - szmo.hu
2026. augusztus 05.



„Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába” – ezzel a kommenttel illusztrálta Takács Péter fideszes országgyűlési képviselő egy Facebook-posztban, hogy szerinte milyen indulatokat kelt Magyar Péter kommunikációja.

A képviselő a bejegyzés végén feltette a kérdést: „Ez már Szeretetország, tessék mondani?”

A poszt elején Majka életveszélyes megfenyegetéséről ír, ami miatt a rapper lemondta egy erdélyi koncertjét.

Takács szerint szerint Majka „áldozatpózba vágta magát, miután tengerparti képpel hergelte azokat, akiknek nem tetszett a hétvégi energiazabáló nagykoncertje.”

Úgy látja, ilyenkor „gyorsan el kell játszani az áldozatot és be kell mutatni, hogy bizony az őt joggal kritizálók képesek lennének akár gyilkolni is, hát ki hallgatná meg a véleményüket.”

Leszögezte, hogy „persze, fenyegetni bárkit is, az nem elfogadható dolog”, majd áttért a saját oldalán tapasztaltakra. Állítása szerint egy kommentelő „remek ötlettel” állt elő az egyik posztja alatt a Duna vízszintjének megemelésére.

A képviselő idézte is a szerinte „briliáns” megoldást: „Bele kéne lőni a fideszeseket a Dunába, hogy a belőlük képződött medergát emelje a vízszintet.”

Takács szerint „ez csak egyetlen példa arra, hogy Magyar Péter napi szintű hergeléséből, uszításából milyen indulatok fakadnak.”

Hozzátette, mások ennél tovább is mennének: „Egyesek csak sárga csillaggal jelölnék a fideszesek lakását, más nem állna meg itt.”

Majka lemondott koncertjéről itt írtunk részletesebben:


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk