Az iráni háború nemcsak a benzinkutakon hoz áremelkedést, hanem a boltokban is - mondja Bali Gábor energiapiaci szakértő
Egy liter dízel ára máris átlépte a 600 forintot, miután néhány nap alatt 22 forintos volt az áremelkedés a benzinkutakon. De nem jobb a helyzet a gáznál sem, ami magával húzza az áram árát is, mert ezek együtt mozognak a piacon. Mindez a rezsicsökkentés miatt az eddigieknél is nehezebb helyzetbe hozhatja a költségvetést, kihívás elé állíthatja a piaci áron vásároló, energiaigényes vállalkozásokat, növelheti az inflációt, és gyengítheti a forintot, ahogy az az elmúlt napokban meg is történt.
A világ elsősorban amiatt ideges, ami a Hormuzi-szorosban történik, ahol a világ tengeri nyersolajszállításának ötöde halad át. Az iráni fenyegetések miatt gyakorlatilag leállt az olajszállítás a szorosban. Az Egyesült Államok ugyan bejelentette, hogy akár hadihajókat is készek küldeni a tankerek védelmére, de valódi megoldást csak az jelentene, ha az iráni háború gyorsan végetérne. Erre azonban egyelőre kevés esély látszik. Bali Gábor energiapiaci szakértőt kérdeztük, mire számíthatunk.
— Milyen hatással vannak az események a kőolaj, a földgáz és az elektromos áram árára?
— Itt alapvetően a mi régiónkról kell beszélnünk, tehát Európáról és Magyarországról. Természetesen a világ különböző tájain különböző a hatás. Az biztos, hogy mivel az olaj globális termék, és az olajkereskedelem szempontjából fontos útvonalról van szó, persze rengeteg olajat termel más ország is, Venezuelától kezdve Amerikán át Norvégiáig, de akkor is nagyon meghatározó az arab térség. Ezért a világ összes piacán megjelenik az olajárban az, hogy ez az útvonal kiesik, vagy részben kiesik, erről eltérőek a hírek. De az biztos, hogy maga a hír is elég ahhoz, hogy felmenjenek az árak.
Az, hogy milyen mértékű ez a hatás és milyen hosszan tart, nehéz megmondani. De azt gondolom, hogy az olaj ára, amit hordónként szoktunk dollárban kifejezni, a korábbi 60–70 dolláros szintről most a 80 felé megy, sőt afölé is; elérheti a hordónkénti 100 dollárt is. Ez is benne van a levegőben, ezt sem lehet kizárni. Mindez azon múlik, hogy ez a konfliktus milyen hosszan tart, milyen gyorsan záródik le.
— Kőolaj mellett a földgáz (LNG) szállítása is elakadt a szorosban.
— Azok a hajók, amelyek itt átmennének, elsősorban Ázsia felé vennék az irányt. Természetesen menne Európa felé is, például Katarból földgáz, amely a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztül érné el Európát. Ezeknek a hiánya mindenképpen meg fog látszani, valószínűleg elsősorban az ázsiai piac tekintetében. Az ázsiai földgázpiac nagyon erős felvevőpiac. Ha nem tud érkezni Katar és a többi ország irányából földgáz Ázsiába, akkor máshonnan fogják ezt beszerezni. Ez azt jelentheti, hogy esetleg Európába kevesebb hajó tud érkezni. Tehát ez fizikailag is kínálati szűkületet hozhat Európának is, annak ellenére, hogy Európában az arab országokból származó folyékony földgáz viszonylag alacsonyabb mennyiséget jelent; itt összességében Amerika dominál.
Európában a holland TTF nevű tőzsdét érdemes alapvetően figyelni, de ha nézzük akár az osztrák vagy a magyar tőzsdei árakat is, akkor is ugyanezt látjuk. Ez az 50–60%-os áremelkedés már bekövetkezett a spotpiacokon, ami azt jelenti, hogy a napi nagykereskedelmi vásárlások már ezen a magasabb szinten tudnak megtörténni. Ha a jövőbeni határidős ügyleteket nézzük, tehát mondjuk az előttünk álló tél árát, akkor ott is azt látjuk, hogy szintén nagy mértékben emelkedett az ár, persze nem olyan mértékben, mint a spotpiacon, de a 30 euróról fölment durván 40–45 euróra, ami azért jelentős emelkedés. Hasonlóan az olajhoz, itt is attól fog függni, hogy ez a magasabb érték milyen hosszan marad fenn, vagy milyen gyorsan esik vissza; hogy az eszkaláció mennyire lesz széles körű a térségben, illetve esetleg gyorsan befejeződik-e ez a háború, és újra visszaállnak-e a piacok a normál kerékvágásba.
— Mindebből mit érzékelhetnek a felhasználók?
— Ha egy vállalat fix áron kötött szerződést egy gázévre, akkor őt a szerződés lejártáig ez a probléma valószínűleg nem érinti, mert a fix árak pontosan az ilyen esetek ellen védik a felhasználókat. Akinek úgynevezett képletalapú ára van, tehát hónapról hónapra leköveti a tőzsdei mozgásokat, ott viszont az történik, hogy a márciusi árak mindenképpen magasabbak lesznek, mint a januári–februáriak, és ez a 40–50%-os áremelkedés látszani fog a számlákban is. Magyarországon a lakosságot ez nem érinti, mert a rezsicsökkentett ár fix, de a rezsialapot igen, mert a rezsicsökkentést biztosító MVM-csoportnak drágább lesz a beszerzés. Tehát
Ez mindenképpen nehézség. Végül a villamosenergia tekintetében: az elmúlt években, a gázválság óta hozzászoktunk, hogy a villamosenergia árát a földgáz nagymértékben befolyásolja. Ez még most is így van, de már nem olyan szoros a korreláció, mint 2022–2023-ban. Azt látjuk, hogy ott is volt egy jelentősebb áremelkedés, de az nem olyan mértékű, mint a földgáz esetében.
— Nézzük a saját pénztárcánk felől. Meddig tartható a rezsicsökkentés, ha a háború és a blokád elhúzódik, és az árak ilyen mértékben emelkednek?
— Igazából azt, hogy az árak meddig emelkedhetnek, nehéz megjósolni. Az biztos, hogy ha elhúzódik a konfliktus, akkor magasabb szinten maradnak. Azt nem gondolom, hogy olyan szintre mennek, mint 2022-ben, amikor tízszeres árnövekedés volt. Itt az fog történni, hogy más forrásokból kell helyettesíteni a kieső mennyiséget. Ez magasabb szinten fogja tartani az árakat. Meglátjuk, hogy ez milyen magasra tud törni. A rezsicsökkentés szempontjából ez lényeges, hiszen nehezebb lesz fenntartani, de
A döntés politikai értelemben kérdéses: milyen hosszan tartható fenn, hogy ezt a kvázi veszteséget, ami a magasabb árak miatt minden nap egyre nagyobb, az MVM-csoport felé ki tudja-e pótolni a költségvetés, vagy azok a különadók, amelyek a finanszírozását jelentik. Ha a politika ezeket fenntartja, akkor a rezsicsökkentés is fenntartható, viszont valószínűleg magasabb adóbevételekre lesz szükség, vagy nagyobb költségvetési hiánnyal kell számolni.
— A tartósan emelkedő energiaárak a vállalkozásoknál hamarabb lecsapódnak. Ez visszafoghatja-e a gazdaságot, mehetnek-e csődbe cégek, ha másfélszeres-kétszeres áron kell energiát venniük?
— 2022-ben a magyar vállalkozások megtapasztalták, mit jelent az energia ára, mennyire érdemes erre figyelni. A 2022-től napjainkig tartó időszakban a 2010–2021 közöttihez képest dupla árakon működik mindenki. A vállalkozásoknak hozzá kellett szokniuk ehhez, és be kellett építeniük a szolgáltatás vagy a termelés árába ezt a nagyobb energiaköltséget. Viszont a nagy sokkhatás, ami a tízszeres árat jelentette például gázban, viszonylag gyorsan megszűnt. A jelenséget a magyar vállalkozások már látták, érzik, és megtanulták, hogy nagyon kell figyelni a piacokra. Látjuk, hogy ma hogyan állnak hozzá a menedzsmentek ezekhez a kérdésekhez. Ezt a helyzetet sokkal jobban fogják tudni kezelni, mint 2022-ben, és a hatása is jóval kisebb lesz. Ez természetesen rontja a versenyképességet; ha a jelenlegi árszint hirtelen megduplázódik, az óriási problémát fog jelenteni, főleg az energiaigényes ágazatokban. De azt gondolom, hogy
Így kezelhetőnek érzem a helyzetet, persze nem szerencsésnek. Az a jó, ha ez a konfliktus véget ér, és az árak visszatérnek a néhány héttel ezelőtti szintre.
— Tehát a nagy energiahányadot tartalmazó termékek, például az élelmiszerek árában is megugrás várható? A mezőgazdaság elég energiaigényes ágazat.
— Igen, az energiaigényes ágazatokat fel lehet sorolni, ilyen például a távhőszolgáltatás is. Minden ilyen ágazat, akár a mezőgazdaság is, megpróbálja ezt valahogy kezelni. Tehát ez meg fog jelenni valószínűleg a terményárakban, az élelmiszeriparban. Viszont ha a helyzet gyorsan változik, és visszatérnek a korábbi árak, akkor ez le fog csengeni, akkor csak átmeneti emelkedésről lehet szó. Ha elhúzódik a konfliktus, akkor viszont arra kell berendezkedni, hogy amíg tart, addig magasabb árszinten kell a termelést, szolgáltatást biztosítani.
— Azt mondja, a vállalkozások megtanulták kezelni a problémát. Ez mit jelent? Tartalékot képeztek, vagy olyan üzleti stratégiát alakítottak ki, amivel nem éri őket felkészületlenül egy áremelkedés?
— Nem gondolom, hogy elsősorban tartalékképzéssel, hanem inkább az energiabeszerzési ismereteik nőttek jelentősen az elmúlt 3–4 évben: mire kell figyelni, milyen biztosítékokat lehet tenni. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy
Azok a cégek pedig, amelyek képletalapú áron vásárolnak, és elszenvedik a tőzsdei ármozgás hatásait, azoknál beépült a szerződésükbe az úgynevezett fixálási opció. Ezt is megtanulták: ha látnak egy ilyen helyzetet, mint a mostani, és lesz egy pillanat, amikor az árak nem emelkednek, vagy kicsit visszakorrigálnak, akkor ezeket a helyzeteket kihasználhatják, és részben vagy egészben fixálhatják az árat. Ezek a kockázatkezelési eszközök ma már a legtöbb nagyvállalatnál működnek.
— Tehát összefoglalnám: rövid távon semmi pánik, középtávon áremelkedésekkel számolhatunk, ha a helyzet tartós marad, hosszú távon pedig nem tudjuk, mi lesz. Jól mondom?
— Igen, ez így van, sajnos. Azt érdemes figyelni, hogy lesz-e a következő napokban megoldás. Mert ha lesz, akkor nagyon gyorsan vissza fog térni az üzlet a normál kerékvágásba. Ha nem oldódik meg, akkor ezekkel a szintekkel kell megbarátkozni. Mindez attól függ, hogy a cégek tudnak-e más forrásból, más útvonalon beszerezni. Ha például az ázsiai piac, amely a katari gázt használta, meg tudja növelni a szállításokat Ausztrália, Afrika vagy Amerika felől, és részben ki lehet váltani a kieső mennyiséget, akkor ez az árakat lefelé fogja tolni. Csak nem arra a szintre, ahol a háború előtt voltunk, hanem valahol a mai és a korábbi szint között fog beállni.
— A Hormuzi-szoroson kieső termelést pótolhatják más, az útvonalat nem használó termelők, például Amerika vagy Norvégia? Elindulnak ilyenkor ezek a mechanizmusok?
— Ezek a mechanizmusok innentől elindulnak, hiszen a kereslet–kínálat abszolút meghatározza az árat. Most arról beszélünk, hogy a kínálat szűkül világszinten, a kereslet meg fennmarad. Ebből az következik, hogy az árak elindulnak felfelé. Amikor pedig az árak emelkednek, akkor azok az akár olaj, akár gázmezők, amelyek esetleg nem teljes kapacitással működtek, most elindulnak teljes kapacitással, és több energiát igyekeznek kinyerni. Több hajót indítanak azokon az útvonalakon, amelyek járhatók.
— Ha a kínálatot így bővítik, akkor az vissza is korrigálhatja az árakat?
— Pontosan.
Valószínűleg nem ugyanarra a szintre, mint a két-három nappal ezelőtti, de a jelenlegihez képest mindenképpen alacsonyabbak lesznek.
— Magyarország speciális helyzetben van: a földgázellátás biztosított, de kőolajból Oroszország felől most nem érkezik, a horvátok pedig csak nem orosz eredetűt engednek be. Így a magyar gazdaság árérzékenyebbé vált?
— Amíg tart a stratégiai készlet, és a MOL felhatalmazást kapott annak felhasználására, addig ennek a jelentősége kisebb. De ha eltelik mondjuk 60 nap (ezek 90–100 napos készletek), és ugyanitt tartunk, akkor már jobban fog rezonálni erre a piac. Akkor el kell kezdeni azon gondolkodni, mi lesz, ha a 90 nap is elfogy. El kell kezdeni stratégiai beszerzésekről tárgyalni; lehet, hogy finomított terméket, tehát dízelt vagy benzint kell hozni az országba, ami mindenképpen drágább. Más útvonalakat kell használni, a horvátot meg kell erősíteni. Várható tehát, hogy az olaj tekintetében tényleg magasabb árakat fogunk látni. Az, hogy a világpiaci ár most jelentősen emelkedett, meg is jelent a benzinkutakon. Amíg a világpiaci ár magasan lesz, addig itt is magas lesz az ár; ennek a hatását mi nem tudjuk befolyásolni.
