JÖVŐ
A Rovatból

Tom Szaky - az újrahasznosítás és a körkörös gazdaság világhírű magyar szószólója

A kanadai-magyar üzletember nemcsak beszél róla, cége, a TerraCycle a világ legnagyobb márkáinak segít, hogy zöldebbé válhassanak.

Link másolása

Tom Szaky napjaink egyik legjelentősebb hulladék-újrahasznosítással és reciklálással foglalkozó cégének, a TerryCycle-nak alapítója. Nevezték már látnoknak, a globális szemétpiacot uraló magyar hippinek, vezető ökokapitalistának, szemétkirálynak, vagy épp a Föld megmentőjének is.

A Magyarországon született, de Kanadában felnőtt üzletember meggyőződése, hogy meg lehet szabadítani a világot a ma már szinte minden képzeletet felülmúló szemétmennyiségtől.

Legújabb célja, hogy a tartós csomagolásokat beveztő LOOP-pal zöldebbé tegye a világon megtermelt szemét jelentős részéért felelős napi fogyasztási cikkeket gyártó óriásokat. A kezdeményezéshez olyan multik csatlakoztak, mint a Procter&Gamble, az Unilever, a PepsiCo vagy a Nestlé. Nemrég a Reuters Responsible Business Summit nevű rendezvény vendége volt, ahol többek közt arról beszélgettek, mit tehet az egyik legtöbb hulladékot termelő szépségipar Földünk fenntarthatóságáért. Itt kiderült, hogy Tom Szaky-ék közreműködnek például abban is, hogy a Procter&Gamble Beauty újratölthető és újrafelhasználható alumínium-flakonokba csomagolja hajápolási termékeit.

– Hogyan született meg a TerraCycle ötlete a gilisztaürülék-komposztból?

– A TerraCycle ötlete 2001-ben született meg bennem a Princeton egyetem elsőéves hallgatójaként, amikor barátaimhoz utaztam Kanadába. Ők felfedezték, hogyha gilisztaürüléket használnak trágyaként, gyorsan és egészségesen nőnek a növényeik.

Ez lett eredeti üzleti modellünk: gilisztakomposzt (a gilisztaürülékké alakított szerves hulladék, amit a princetoni ebédlőből gyűjtöttünk), használt szódáspalackokba töltve, az így készült trágyát adtuk el. Ez volt a világ első terméke, amely teljes egészében hulladékból készült a csomagolásával együtt.

Ahhoz, hogy nagyobb mennyiségű palackunk legyen, országos gyűjtőprogramot szerveztünk, amely elődje volt jelenlegi ingyenes recikláló programunknak.

Trágyát már nem gyártunk, újrahasznosítási megoldásokat keresünk a világ legsúlyosabb hulladékproblémáira, hogy bebizonyítsuk: technikailag minden reciklálható, és megoldásokat fejlesztünk szinte minden elképzelhető szeméttípusra, legyen az papírpohár, használt fogkefe, cigarettacsikk, de még használt pelenka is.

A Procter&Gamble volt egyik első partnerünk, finanszírozta a széles körű szétválogatásokat, amelyekkel korábban senki sem törődött. Gyűjtöttünk műanyag szemetet az óceánokból, hogy samponos flakonok legyenek belőlük a Head&Shouldersnél, elindítottuk a LOOP-ot, amely ma már több mint 500 brandet kínál, elindítottuk Amsterdamban a Pampers pelenkák recikláló rendszerét. Alapítói vagyunk a műanyag hulladék felszámolására létrejött szövetségnek (Alliance to End Plastic Waste), most pedig a Responsible Beauty (Felelős szépség) program újratölthető alumínium samponflakon programjában veszünk részt.

VIDEÓ: Tomy Szaky bemutatja a TerraCycle-t

A TerraCycle olyan hulladékokat gyűjt, amelyek nem újrahasznosíthatók a hagyományos módszerekkel, és ezekből nyersanyagokat készít, amelyeket új termékek gyártására használnak fel a világ 20 országában.

– Hogyan fogadták kezdetben az „Eltörölni a hulladék gondolatát” küldetést, és hogyan találta meg a helyét a TerraCycle a fenntarthatóságért vívott küzdelemben?

– Keményen dolgoztunk azért, hogy újítást vigyünk egy olyan iparágba, amelyre nem ez jellemző. Ezáltal képesek vagyunk olyan megoldásokat nyújtani a fogyasztóknak és a vállalatoknak, amilyeneket más hulladékkezelő cégek nem tudnak. Az évek során a TerraCycle lendületbe jött, de a fenntarthatóság iránt feltámadt érdeklődés-áradat is segített bennünket.

A címlapsztorik a nagy Csendes-óceáni szemétszigetről, Kína bejelentése arról, hogy a jövőben nem fogad el semmilyen, az Egyesült Államokban készült újrafelhasználható anyagot, vagy az, hogy egy átlagember egy hitelkártyányi műanyagot fogyaszt el minden héten, mind olyan híradások, amelyek tudatosabbá tették az emberek fogyasztását. Rájöttek arra is, hogy kedvenc termékeik hamarosan nem lesznek többé.

Együttműködésünk olyan óriáscégekkel, mint a Procter&Gamble, amelynek több milliárd fogyasztója van világszerte, alakíthatja a fogyasztók magatartását és felelős fogyasztásra vezethet termékein és az általuk finanszírozott programokon keresztül. Ilyen például a Thaiföldön felállított hulladékkezelési rendszer.

– Az Önök sikerét látva azt gondolhatjuk, hogy a szemétgyűjtés és az újrafelhasználás a jövő új nagy iparága lehet több millió munkalehetőséggel.

– Mint minden más iparágban, a reciklálás jövője is azon múlik, hogy milyen méretekben folyik. A TerraCycle-nál igyekszünk a lehető legtöbb, eldobásra ítélt csomagolást feldolgozni. De mivel nagyon sokféle hulladékkal foglalkozunk mind a végfelhasználói, mind pedig az előfogyasztói szinten, nagyon sok hulladék kiesik a látókörünkből. Éppen ezért beruházásokra van szükség a brandek és más érintettek részéről, hogy egy fenntarthatóbb ellátó hálózatot hozhassunk létre. Ez a befektetés részben a hulladék új, innovatív módon való megközelítése, és olyan kreatív stratégiák kitalálása, amelyekbe be lehet vonni a fogyasztót és a gyártókat egyaránt.

Sajnos a kínai “Nemzeti Kard” politika, az olaj történelmi mélyponton lévő ára, amelytől a szűzműanyag olcsóbb lett, mint valaha, a környezetvédelmi ügynökségek szabályozatlansága, alulfinanszírozása, vagy az olyan előreláthatatlan akadályok, mint a koronavírus az újrafelhasználási ipar visszaesését eredményezték. A hazai és nemzetközi reciklálási rendszerek nem tudnak megbirkózni a jelenlegi globális válsággal.

Bár nincsen csodafegyverünk “a hulladék gondolatának” eltörlésére, hisszük, hogy a megoldás része a fogyasztás csökkentése, a beruházások az újrafelhasználható csomagolástechnikába, és amikor az egyes anyagokat már nem lehet újrahasznosítani, reciklálni kell őket. Igyekszünk szintetizálni ezeket a megközelítéseket egy valódi “körkörös” gazdaság érdekében, amelynek forrásait folyamatosan újrahasznosítják. Amikor a világ elfogadja a körkörös gazdaságot, akkor lehet a hulladékra vezető iparágat építeni. E téren a gyártóké a főszerep, hogy a reciklálás, az újrafelhasználás terén olyan újításokat vezessenek be, hogy azzal példát mutassanak vetélytársaiknak és más iparágaknak.

– A csomagolással és a műanyag-hulladékkal járul talán legjobban hozzá az ember a globális szennyezéshez. A TerraCycle hatalmas munkát végez, de ez csepp a tengerben. Számos nagy cég csatlakozott Önhöz. Vannak-e új ötletei, hogy miként nyerhet meg másokat?

– A P&G-nél már 1956-ban készült egy környezetvédelmi jelentés. Az ilyen szemléletű cégekkel könnyű dolgozni, mert ők útkeresésükben az egész láncolatban gondolkodnak, újításaikat a körkörös gazdaság minden résztvevőjével együtt hajtják végre. Ha a folyamat bármely része hiányzik, velünk hozzák létre. TerraCycle partnerséget vállal vállalatokkal, brandekkel, városokkal, önkormányzatokkal világszerte és megoldásokat javasol az egyes országoknak reciklálhatatlan anyagaik tárolására.

Nem az a dolgunk, hogy megmondjuk az embereknek, mit fogyasszanak, de azt sugalljuk, hogy olyan brandeket válasszanak, amelyek erőfeszítéseket tesznek a hulladék felszámolására.

Manapság a fogyasztók egyre inkább hajlandók támogatni a fenntarthatóságra törekvő brandeket, és készek pénzt is áldozni olyan megoldásokra, amelyek közelebb viszik őket egy környezetbarát élethez.

– A TerraCycle számos reciklálási programot működtet a műanyag palackoktól a cigarettacsikkeken át a kozmetikai hulladékig. Mi a következő lépés?

– Az elmúlt évtizedben a TerraCycle négy olyan üzleti ágat fejlesztett ki, amelyek a fogyasztókat és a hétköznapi fogyasztásra szánt árucikkek iparát arra motiválták, hogy vizsgálják felül, mi is az a hulladék. A TerraCycle olyan megoldásokat dolgozott ki számos hulladékfajtára, amelyek korábban elérhetetlenek voltak, és ezek újraértelmezték azt, ami a reciklálás révén kaphat egy második életet és ami valóban szemét. Míg számos reciklálási megoldásunkhoz a fogyasztók és a cégek elküldik hulladékukat, a jövőben a TerraCycle a helybeni aktiválás lehetőségeit kutatja. Ilyen új programunk a Norsdstrommal a szépségápolási termékek csomagolása terén, vagy a LOOP újrafelhasználható új csészéje és a nagy gyorsétterem-láncolatokkal való közös élelmiszercsomagolási programja.

– Tavaly elindította a LOOP házhozszállítási szolgáltatást tartós csomagolással. Bemutatná nekünk, hogyan működik?

– Néhány évvel ezelőtt kezdtünk el gondolkodni azon, hogy a következő lépés azelőtt megoldani a hulladék-problémát, mielőtt a hulladék létrejön. Így született meg a LOOP, a fogyasztás jövője, amely életre hívja a körkörös gazdaságot. Jelenleg az Egyesült Államok 48 államában, Nagy-Britanniában és Franciaországban működünk, jövőre tervezzük kiterjeszteni hálózatunkat Kanadára, Ausztráliára és Japánra.

Az első fázisban a fogyasztók on-line rendelnek háztartási cikkeket, amelyeket újrafelhasználható táskákban szállítunk házhoz. A táskákat a LOOP összegyűjti, kitisztítja, és újrafelhasználja. A következő fázisban LOOP-termékeket és csomagolásokat szállítunk kiskereskedőknek. Vásárláskor a fogyasztók egy kis összegű letétet fizetnek, amit visszakapnak, amikor visszaadják az újrafelhasználható terméket.

A LOOP abból indult ki, hogy miként oldjuk meg a teljes felhasználhatóságot úgy, hogy közben kényelmes és olcsó legyen. A válasz: vissza kell adni tulajdonjogát a gyártónak. Így a gyártók pénzügyi szempontból is motiváltak lesznek, hogy csomagolásaik minél tartósabbak legyenek.

VIDEÓ: így működik a LOOP

A LOOP abban is egyedülálló, hogy a legkülönbözőbb dizájnú csomagolások születhetnek, míg az egyszer használatosoknál ezt nem bírta volna el a költségvetés. Ennél is fontosabb, hogy az olyan körkörös gazdasági kezdeményezések, mint a LOOP, sokkal jobbak a környezet szempontjából, mint a jelenlegi lineáris modellek. Bár egyes országokban még csak kísérletként működik, egyik elemét már bevezették Európában: a Procter&Gamble újratölthető aluminium samponflakonjai ugyanazok, mint amit a LOOP-ban használunk.

– Úgy vélem, napjaink legnagyobb problémája a fogyasztói társadalom egyetemes agymosása. Ma a reklámipar uralja a világot, de ha megváltozik a gondolkodásmódunk, az összes gazdasági trend meg fog változni..

– A jelenlegi helyzetben, amikor a pandémia okozta költségvetési megszorítások visszavetették a helyi reciklálási programokat és az olajár-zuhanás következtében tovább csökkent a kereslet a reciklált műanyagok iránt, gyakran tapasztalható mind a gyártók, mind a fogyasztók környezettudatosságának lanyhulása. Mint fogyasztók, egy élhető világra szavazunk. A környezeti hatás enyhítésére törekvő cégek támogatásával közelebb juthatunk a makrotrendek megváltoztatásához.

– A mindennapi életben hogyan valósíthatók meg a TerraCycle elvei?

– Bár a reciklálás a megfelelő és környezetbarát alternatívája a szeméttelepeknek, ne felejtsük el, hogy a régi mantra, amit gyerekkorunkban megtanultunk – csökkents, használd fel újra és reciklálj – ma is igaz. Ez egyszerűen annyit jelent:

vásárolj kevesebbet, mint amennyit megvehetnél, az egyszer használatos eszközök helyett vegyél újrafelhasználhatókat, és tervezd meg azoknak a termékeknek a fenntartható végét (komposztálással vagy reciklálással), amelyeket nem tudsz megsemmisíteni vagy újrafelhasználni.

Ne feledd: amikor veszel valamit, a pénztárcáddal szavazol, és azt üzened a gyártónak, hogy több ilyen terméket akarsz. Aztán tedd fel magadnak a kérdést a vásárlás előtt, hogy valóban szükséged van-e arra, és próbáld támogatni azokat a brandeket, amelyeknek környezetvédő programjaik vannak.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Óriási bajban vagyunk: 2,5 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet már ebben az évszázadban
Disztópikus jövőt jósolnak a világ vezető tudósai. Néhány éven belül leállhat az élelmiszertermelés, soha nem látott viharok csapnak le a bolygóra, a hatóságok pedig tehetetlenek lesznek.

Link másolása

Biztosan nem tudja az emberiség 1,5 Celsius-fok alatt tartani a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedését, írja a The Guardian a világ vezető klímatudósainak véleménye alapján. A szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban, ami katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára.

A The Guardian az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 óta publikált jelentéseinek mind a 843 szerzőjét megkereste, közülük 380 válaszolt a kérdéseikre. A válaszaik alapján összeállt értékelés szerint a tudósok többsége a klímaválság miatt bekövetkező súlyos pusztításra számít.

A lap klímakutatók körében végzett exkluzív felmérése alapján a válaszadók 80 százaléka várja a 2,5 fokos felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. A tudósok fele szerint még ennél is rosszabb lesz a helyzet, és legalább 3 fok lesz a felmelegedés mértéke. Csupán hat százalék gondolja úgy, hogy képesek lehetünk tartani az 1,5 fokos határértéket.

A szakértők ráadásul meglehetősen pesszimisták a jövőt illetően: sokuk szerint éhínségek, tömeges migráció, hőhullámok, erdőtüzek, árvizek és olyan viharok várnak az emberiségre, melyek intenzitása jóval meghaladja az eddig tapasztaltakat.

A tudósok közül sokan reménytelennek ítélik a helyzetet, és dühösek, amiért a kormányok a rendelkezésre álló egyértelmű tudományos bizonyítékok ellenére sem tesznek semmit. Gretta Pecl, a Tasmániai Egyetem munkatársa szerint az előttünk álló öt évben komoly társadalmi zavargások várhatók. Szerinte a hatóságok képtelenek lesznek kezelni a gyors egymásutánban bekövetkező eseményeket, az élelmiszertermelés pedig leáll majd.

A lap felmérésében részt vevők közül

sokan úgy gondolják, hogy mindezek ellenére sem szabad feladni a küzdelmet, ugyanis minden egyes apró tizednyi Celsius-fok is sokat számít a jövőbeli szenvedések enyhítésén.

A klímaválság már most is mélyreható károkat okoz az emberek életében és a megélhetésben, pedig az elmúlt négy évben átlagosan csak 1,2 Celsius-fok volt a globális felmelegedés. Jesse Keenan, az amerikai Tulane Egyetem munkatársa szerint azonban jobb ha felkészülünk arra, hogy ez még csak a kezdet volt.

A tudósok egyetértenek abban, hogy az emberiség miért képtelen kezelni a klímaválságot. A válaszadók közel háromnegyede a politikai akarat hiányát jelölte meg elsőként, míg 60 százalékuk az olyan vállalatok érdekeit hibáztatta, melyek például a fosszilis tüzelőanyag-iparban érdekeltek.

Az optimistább kutatók közé tartozott Henry Neufeldt, az ENSZ koppenhágai klímaközpontjának munkatársa. Szerinte rendelkezésre áll minden a 1,5 fokos határérték betartásához, és a következő 20 évben meg is fogjuk valósítani ezeket. Azonban még ő is attól tart, hogy túl későn kaptunk észbe, és az világ addig átléphet egy vagy több fontos fordulópontot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Egy magyar tudós az űrbe kifeszített napernyővel mentené meg a Földet, mások az űrbe telepítenének naperőművet
Egy hatalmas napernyő, ami a Nap sugarainak kitakarásával megakadályozná a globális felmelegedést? Naperőmű, ami az űrből sugározná le a napenergiát? Két meghökkentő terv, de egyik sem lehetetlen.

Link másolása

Végzetünk, vagy megmentőnk? A Napnak hatalmában áll felperzselni vagy éltetni égitesteket, míg az energiája a modern megoldásainkkal egyre jobban kiaknázható és a saját céljainkra fordítható. Az utóbbi időben több olyan megoldás született, amivel csillagunk pusztító erejére adhatunk hatékony választ, vagy éppen kihasználhatjuk a belőle áradó végtelen energiát. Előbbi egy magyar professzor nevéhez kötődik, aki Teller Ede korszakalkotó ötletére alapozva eszelt ki megvalósítható tervet a napsugárzás mérséklésére.

Óriási napernyő az űrben

Szapudi István, a Hawaii Egyetem professzora hazalátogatóban adott interjút a Magyar Narancsnak arról a nagy figyelmet keltő tudományos tervéről, amely szerint egy többszáz kilométeres ernyővel eltakarható lenne a Földet érő napsugárzás 1,7 százaléka. Bár ez elsőre kevésnek – na meg persze lehetetlen küldetésnek – tűnik, igazából világmegmentő ötlet: ha sikerül megvalósítani, végre igazi esélyt kapnánk a globális felemelegedés elleni hatékony küzdelemre. Ennek a tudós szerint három lehetséges útja van:

  1. a károsanyag-kibocsátás csökkentése, ami a legkézenfekvőbb és legalapvetőbb kellene, hogy legyen, de nem állunk vele túl jól,
  2. földi geomérnökség: a napsugárzás visszaverése, például sztratoszférába szórt porral vagy globálisan az összes ház tetejének kötelező fehérre festésével,
  3. az űr-geomérnökség, amely azzal számol, hogy az emberiség idővel képes lesz telepíteni a világűrbe egy óriási árnyékoló szerkezetet.

Utóbbi miatt vált világhírűvé Szapudi István tanulmánya, amiben a magyar tudós a napsugárzás kezelésének sajátos módját írja le: a közeli gravitációs pontban rögzített napellenzőt, amivel kitakarható a Földre eső napsugárzás 1-2 százaléka. A kérdéses terület, ahol az óriási, eddig főleg háromszög alakzatúként illusztrált ernyőt ki kellene kötni, az L1-es Lagrange-pont, ami – bár az ötből ez van hozzánk a legközelebb – éppen 1,5 millió kilométerre, vagyis 4-5-ször akkora távolságra van, mint a Hold. Ez az a pont, ahol a Föld és a Nap gravitációs ereje kiegyenlítődik, vagyis egyik égitest sem húzná vagy lökné el az óriási szerkezetet. A Szapudi tervei szerint könnyű, de iszonyatosan erős grafénból szőtt napvitorla egy kisbolygóhoz, vagy Holdról oda vitt kőtömeghez láncolva védené a Földet a túlmelegedéstől.

Vajon megvalósítható?

A magyar professzor által részletesen leírt elmélet egyhamar biztosan nem válik valósággá, viszont lehetetlen jelzővel annak ellenére sem lehet már illetni, hogy iszonyatos méretről és főleg tömegről van szó. A szerkezet összességében 3,5 millió tonnás lenne, ám ennek „csupán” egy százalékát, vagyis kb. 35 ezer tonnát kellene a Földről odavinni.

Itt a bökkenő: az űrmérnöki felső határt jelenleg a SpaceX tesztelés alatt álló szuperrakétája, a 100-150 tonnás kapacitású Starship jelenti. Ettől a hadrendbe még nem is állított óriástól kb. 300 küldetést igényelne Szapudi terve.

Az óriási számok és mennyiségek, illetve a jelenlegi technológiai fejlettségünk ismeretében nagyon távolinak tűnik, hogy egyáltalán el lehessen kezdeni a konkrét tervezést. Az is igaz ugyanakkor, hogy nagyon nagy iramban fejlődnek azok a megoldások, amelyek egy nem is annyira távoli napon lehetségessé teszik a bolygómentő terv megvalósítását. Az L1-es pontot például meghódította az emberiség, sőt, messzebbre, az L2 pontra is sikeresen telepített már űreszközt, nevezetesen a 2022-ben célba ért James Webb űrtávcsövet. Ezt a bravúrt talán meg tudjuk ismételni egy még nagyobb szerkezettel, ám rengeteg idő és még több pénz kell majd hozzá. Szapudi úgy számol, legalább trillió dolláros beruházásra lenne szükség, ami kb. annyi, mint a Teslára eddig fordított összeg. Annak a cégnek „kellett húsz év;

jó volna ezt is megvalósítani harminc-negyven éven belül, amíg még tényleg kritikussá nem válik a földi felmelegedés, mielőtt valóban eltűnnek szigetek a tengerek szintemelkedése miatt, mielőtt százmilliók kelnek útra a lakhatatlanná váló területekről”.

Naperőmű az űrben

Bármilyen furcsán hangzik, valószínűleg hamarabb válik valósággá, hogy hazasugározzuk a napenergiát, mint az, hogy a sugárzás részleges kitakarításával megmentjük a saját irhánkat. A projektre már céget is alapítottak: a Space Solar azt állítja, a 2030-as évekre megvalósítja az akár több kilométer hosszú napelem- és tükörszerkezetből álló erőművet, ami 35 ezer kilométerre (kb. a Föld-Hold távolság egytizede) fog keringeni, és irdatlan mennyiségű energiát juttat vissza hozzánk.

A forradalmi elképzelés lényege egy – a kiterjedt napelemparkokkal szemben – környezeti hatás nélkül telepített és időjárástól függetlenül, folyamatosan maximális kapacitással üzemelő naperőmű, ami a Földtől való hatalmas távolság ellenére Földön hasznosított energiát termel. Műholdra telepített megoldásról van szó, egyrészt azért, mert így akadálytalanul hozzáférne a napfényhez és a legjobb földi erőmű energiafelvételének 13-szorosára lenne képes, másrészt pedig azért, mert a telepítése az űripar mai képességei mellett már messze nem lehetetlen. Olyannyira nem, hogy Martin Soltau társalapító a Sky Newsnak nyilatkozva elárulta:

már meg is kezdték a tárgyalásokat a SpaceX-szel, hogy annak Starship rakétájával milyen módon lehetséges a szerkezet elemeinek pályára állítása, majd összeszerelése.

A napenergia távoli megtermelése még csak fél siker. Az igazán forradalmi megoldás a Space Solar saját innovációja, a 360 fokos vezeték nélküli energiaátvitel, amivel képes megoldani az energia hazasugárzását egy földi fogadóállomásra – még egyszer: 35 ezer kilométeres távolságból. Ez a lehetőség, valamint az a tény, hogy ma már tizedannyiba kerül a hasznos teher Föld körüli pályára állítása, mint 10-20 évvel ezelőtt (NASA, korábban: 7,5 millió forint/kilogramm, SpaceX, ma: 750 ezer forint/kilogramm), a naperőmű projekt igenis lehetséges – vallja a vállalat.

A megvalósítás útján

A Space Solar jelenleg egy egykilométeres szatellit szerkezetben gondolkodik, ami könnyű napelemekből és óriási tükrökből fog állni. Az általa gigawattos nagyságrendben megtermelt napenergia nagyfrekvenciás rádióhullámokká alakítva utazik majd az űrön át a Földön rögzített vevőantennáig, ahol a hozzá kapcsolódó üzemben alakítanák vissza felhasználható vagy akkumulátorokban eltárolható villamosenergiává. Mindez már nem elmélet, hiszen a cég tudósai nemrég a belfasti Queen's Egyetemen működő HARRIER (lenti kép) kísérleti eszközzel bebizonyították, hogy lehetséges.

A magánűripar fejlődésének újabb fontos mérföldköve lehet a napenergia észszerűbb, hatékonyabb, fejlettebb, környezeti hatásoktól mentes és folyamatos termelése. Ez egy újabb megoldás, amiről a kizárólag állami űrkutatási intézmények érájában még álmodni sem mertek a tudósok, de ma kézzelfogható közelségbe került. Az immáron Földön kívül is zajló gazdasági verseny teljesen új távlatokat nyitott meg, és a világűr végre nem csak politikai alapon egymásnak feszülő hatalmak erőfitogtatásának terepe, hanem egy tér, amit okos megoldásokkal a távközlés, a kommunikáció vagy az energiaipar forradalmasításának szolgálatába lehet állítani.  A fegyverkezés és a hulladéktermelés helyett.


Link másolása
KÖVESS MINKET: