JÖVŐ
A Rovatból

Balogh Petya a mesterséges intelligenciáról: Amíg nem viszket, nem vakarjuk - én bízom abban, hogy a végén minden jól alakul majd

A Cápák között zsűritagja és a téma egyik legjobb hazai szakértője azt mondja, az emberiség szuperképessége, hogy idővel minden technológiát megszelídít. De az biztos, hogy ami most történik, átformálja az életünket.


A múlt héten először az Open AI jelentette be új modelljének, a GPT 4o-t, ami képes érzelmeket is felismerni és kifejezni, telefonunk kamerája segítségével „lát” minket, és ha arra kérjük, személyi tolmácsként is működik, majd jött a Google Geminije.

A mesterésges intelligencia rohamléptékben fejlődik, és mi csak kapkodjuk a fejünket.

Ugyanakkor ez a gyors fejlődés számos aggályt is felvet. Vajon az AI képes lesz-e etikusan dönteni? Hogyan biztosíthatjuk, hogy az adataink biztonságban legyenek? Milyen hatással lesz az automatizáció a munkaerőpiacra? Ezekről és a jövőről is beszélgettünk Balogh Petyával, akit nemcsak a Cápák között zsűritagjaként ismerhetnek a nézők, hanem az egyik legtapasztaltabb magyar angyalbefektetőként is, aki mostanában cégvezetőket oktat arra, mire is jó a mesterséges intelligencia.

– Most egyszerre jött ki a Google féle Gemini is új változattal, és az Open Ai is kihozta a CHAT GPT 4o nevű újabb változatát. Eközben napi szinten találkozik az ember újabb és újabb képgenerátorokkal, szöveg- és zenegenerátorokkal, ömlenek ránk a hírek. Tehát itt valami olyasmi történik, ami minden bizonnyal 50-60 éve búvópatakként épül, épül, ám most hirtelen, mintha szárba szökkent volna minden, és exponenciálisan növekedni látszik. Lépést tudunk mi, emberek tartani ezzel a sebességgel?

– Ami most történik, az egy teljesen új fokozata vagy új sebessége a technológiának. Eddig is fejlődött a technológia, ennek tempóját Moore törvény diktálta. Még a hatvanas években figyelték meg, hogy az ugyanazért az összegért megvehető mikrochipen lévő tranzisztorok száma kétévente megduplázódik, ami a számítási teljesítmény exponenciális növekedéséhez vezet. Azaz a technológia jellemzője, hogy idővel mindig lesz jobb és gyorsabb. És ami most megérkezett a mesterséges intelligenciával, azzal egy csomó másik gyorsulási faktor adódott össze. 2017-ben a Google kutatói értek el áttörést egy új mesterséges intelligencia modell, a transzformátor megalkotásával.

Azóta erre az áttörésre épülve a terület robbanásszerűen nőtt, lényegesen magasabb, évi több mint tízszeres, az én számításaim szerint nagyjából évi 26-szoros tempóban fejlődik az AI-rendszerek képessége, minősége, tudása.

Ez azt jelenti, hogy minden korábbinál gyorsabb a változás, és csak kapkodjuk a fejünket, olyan gyorsan fejlődik az intelligencia, olyan gyorsan nő a mindennapi hasznossága.

– Ilyen sebességgel a felhasználó sem tud lépést tartani, mert mire berendezkedik egyfajta ügymenetre, akkor már egészen máshol tart az egész, nem?

– Igen, ez most nagyon látványos és gyors fejlődés, amiben még nagyságrendi lépések vannak, hiszen nemrég még csak épphogy tudtunk szövegben kommunikálni, és magyarul is alig tudott, pár hónapja tudunk élőszóban beszélgetni vele, hamarosan pedig videón is lát minket, és szerintem onnantól egy kicsi lépés lesz az, hogy mi is lássuk a mesterséges intelligencia avatárját videón. Szerintem hamarosan folyamatos videóhívásban fogunk ezekkel a rendszerekkel kommunikálni.

A most bemutatott a ChatGpt 4o-nak a nagy ígérete, hogy már akár a videónkat látja. Amellett, hogy beszélünk, onnantól arra is tud reagálni, ami éppen előtte történik. Látni is fog minket, nem csak hallani.

Szerintem sokkal könnyebb az emberiségnek alkalmazkodni ehhez bizonyos szempontból, mint hinnénk, mert ami a legjobban fejlődik, az a gép és az ember közötti kommunikáció, ez pedig egyre könnyebbé és könnyedebbé válik, egyre jobban ért minket, egyre jobban érti, hogy mit mondunk és miért mondjuk. Úgyhogy ilyen szempontból pontosan az fejlődik, hogy jobban értsen minket, ezért én azt gyanítom, hogy könnyű lesz ez az átmenet, mert nemcsak a mögöttes komplexitása nő, hanem a használat egyszerűsége is, azaz egyre könnyebbé válik a használata az élet egyre több területén.

– Az nem félő, hogy ez óhatatlanul kikukáz egy csomó olyan szakmát, amiből most még emberek milliói élnek meg? Volt már egyszer egy ipari forradalom, amit géprombolással próbáltak megoldani és nem jött össze. Gondolom, itt se a géprombolás a megoldás, de hát mindenképpen ez társadalmilag is nagyon-nagyon durva változásokat vetít előre, ami most történik.

– Szinte biztos, hogy ennek a változásnak rengeteg olyan aspektusa lesz, amit még nem eléggé értünk, amit még nem látunk be, hogy pontosan mit fog okozni. Ha hatékonyabban tudunk dolgokat csinálni, ha jobb minőségben vagy gyorsabban végzünk valamelyik munkafolyamattal, akkor minden egyes iparágban ugyanaz lesz a kérdés:

ha valamiben háromszor hatékonyabbá válik az emberiség, akkor ugyanekkora társadalmi költség mellett háromszor ilyen minőséget vagy mennyiséget kérünk belőle, vagy ugyanezt a minőséget és mennyiséget kérjük harmadekkora társadalmi költség mellett.

Így nézve szerintem nem kérdés, hogy az amerikai egészségügy szinte biztosan a háromszoros minőséget akarja majd ugyanekkora társadalmi költség mellett biztosítani, azaz Amerikában az egészségügy hatékonyságának javulása minőségjavulást fog eredményezni. Biztos lesz belső strukturális átrendeződés: kevesebb ember dolgozik majd a bürokrácián, az adminisztráción, kevesebb ember kellhet előkészítő feladatokra, átalakul a diagnózis, ugyanakkor több ember kell majd a gyógyításhoz, mert jobban tudunk majd megelőzni betegségeket, korábban tudjuk detektálni és kiértékelni a tüneteket, ezáltal egészségesebb lesz a lakosság. De ugyanebben a helyzetben nehéz megmondani, hogy Magyarországon hogyan dönt a kormányzat: ugyanekkora költség mellett háromszor jobb egészségügy, vagy hasonló minőség kisebb költség mellett.

div class="hatterszin">Minden országban, minden szektorban ez lesz szerintem a kulcskérdés, azaz az ügyfél kéri a több mennyiséget és minőséget, amit ez a technológiai forradalom lehetővé tesz. Mert akkor nem munkanélküliséget hoz, hanem minőségi robbanást.

A világunknak van egy nagyon gyors változása, és van egy nagyon mély stabilitása is. Amióta a rádióról átszoktunk a tévére, a tévéről az internetre, megjelent az otthoni telefon, a mobiltelefon, az internet, a mobilinternet, a social media, a Netflix és a streaming, az amerikai lakosságnak nagyjából ugyanakkora része foglalkozik telekommunikációval, és a társadalmi költség is arányában nagyjából ugyanannyi. Azaz nem változott meg jelentősen az, hogy telekommunikációra mennyit költünk, inkább arányaiban változott meg, hogy mit jelent a telekommunikáció. Húsz éve még nem költöttünk Netflixre, hanem kábeltévére és telefonra, nem volt mobilinternetünk és Spotify-unk, de költöttünk CD-lemezekre. Struktúrájában sokat változik a világ, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nagyobb hatékonyságú munkavégzés egy az egyben munkanélküliséget eredményezne. De egészen biztos, hogy lesz ilyen hatása is, hogy lesznek megszűnő vagy eltűnő szakmák, mert lesznek olyan területek, amelyeket nagyobb mértékben lehet automatizálni. Nem biztos, hogy tízszer annyi könyvelésre lesz szükség, ha a könyvelés maga tízszer hatékonyabbá válik.

– Csak arra gondolok, hogy a mesterséges intelligencia most már egészen hihetetlenül realisztikus videoképeket tud generálni, ami olcsóbbá teszi a jelenleg drága filmkészítést, és lehetővé teszi, hogy magányos alkotók is mozifilmeket készítsenek. Ez forradalmat hozhat minden téren. Gondolhatunk-e olyasmire, hogy a rendszer el tudja végezni az iparos munkát, de a kreatív feladatok továbbra is az emberre maradnak? Tehát nem az történik, hogy a mesterséges intelligencia mindent átvesz, hanem az embereket az egyedi munkák és képességek felé tolja?

– Ami a filmipar számára kihívás lehet, a zeneiparban ugyanez a változás már lezajlott. Otthon, egy számítógéppel bárki képes nagyon magas minőségű zenét szerezni, mert mindent egy-egy szoftverrel meg tud valósítani. Vannak már olyan sikeres zenészek, akiknél nem kell egy nagy stábnak együtt dolgozni ahhoz, hogy jó minőségű zene jöjjön létre, hanem akár egyetlen ember is képes erre, vagy kis csapatok. Ezért biztos, hogy a tartalomgyártás további demokratizálódása várható, de ennek nagy része már most is zajlik. A legnézettebb YouTube-csatornákat sem feltétlenül 100 fős stábok készítik, hanem néhol egy-két ember, vagy egy kis csapat, akik olyan produkciókat hoznak létre, amelyeket többen néznek, mint egy-egy nagyjátékfilmet..

– Igen, de itt egy kicsit másról beszélünk, mert ebben az esetben viszont nem arról van szó, hogy ugyanazt tudja megcsinálni a youtuber, csak egyszerűen az, amit adott esetben ő alkotott valamiért érdekesebb.

– Azt gondolom, hogy az AI minden művészeti ágban jobb műveket fog alkotni, mint a legjobb emberi alkotók. Ennek több hatása lesz. Az egyik, hogy ha minden kategóriában jobbat tud alkotni, mint a legjobb emberi alkotó AI nélkül, akkor nehéz lesz versenyben maradni csak a produktum alapján. Ugyanakkor, ahogy egyre jobb minőségű és olcsóbb műveket tudunk előállítani, úgy értéktelenedik el a kategória, mint ahogy ez történt a zenében. Ma már a zenéből, a zeneszámok jogdíjaiból nem lehet megélni. A zenészek a koncertekből élnek, mert a Spotify-on lévő kétmillió zeneszám miatt nagyon kevés pénzt kapnak csak azért, mert hallgatják a műveiket.

Ahogy a mű leértékelődik, a művész felértékelődik. Arra, hogy valaki koncertjén ott lehessenek, akit több százmillió ember hallgat a Spotify-on, egyre nagyobb igény lesz.

Ez a helycsere azt jelenti, hogy a tökéletes műből már annyi lesz, hogy nem a mű lesz az érték, hanem az, hogy ki készítette. Ez igaz Shakespeare-re is. Szerintem Shakespeare eredeti angol nyelvű művei nem annyira jók, viszont ő maga a kora szimbóluma, megkerülhetetlen és zseniális sok szempontból. A kreativitását utol fogja érni az AI, de hogy ő volt és örökre ő marad az egyetlen Shakespeare a történelemben, azt nem lehet pótolni. Így a brandek ereje is nőni fog. A másik fontos gondolat, hogy az a minőségi szint, amit mindenki elő tud állítani, az lesz az új gagyi. Most ahhoz kell hozzászoknunk, hogy a képgeneráló, szövegíró, zenekészítő szoftverekkel mindenki nagyon jó minőséget tud előállítani, ezért nagyon magasra kerül a gagyi szint. Aki meg akarja magát különböztetni, akár marketingben, akár zenében, akár művészetben, annak jobb minőséget kell nyújtania, mint amit az átlagos ember géppel generálni tud.

Most már szerintem nem fogunk tudni a legtöbb művészeti ágban emberként versenyezni a géppel, hanem csak ember és gép versenyez majd együtt más emberrel és más géppel.

Az új gagyi szint, amit az AI hoz, az az emberiség nagy részének az önálló képessége fölött van. Egyetlen promttal jobb képet tudok generálni Picasso stílusában, mint amit valaha rajzolni tudtam volna, és hamarosan jobb minőségű képet generálok Picasso stílusában, mint amit ő maga festett volna. A verseny abban lesz, hogy ki tud többet kihozni a gépből. Az, akinek van jó látása, művészi érzéke, jobb képet fog generálni, mert jobban érti, mit akar, jobban érzi, hol tart, és jobban tud megfogalmazni egy érzést vagy hangulatot a programban. Az AI egy jobb ecset lesz, de azt is tudni kell használni. A művészetekben a verseny arra fog áttolódni, hogy az AI-val együtt ki tud jobbat alkotni, mint ahogy a zeneiparban is a digitális eszközökkel ki tud jobb zenét előállítani.

– Jelenleg még emberek fejlesztik az AI-t. De mikor jön el az a pont, ahol már ember nem kell a folyamathoz?

– Valószínűleg közeleg az az idő, amikor az általános mesterséges intelligencia (AGI) már nemcsak egyes szakmákban vagy területeken lesz jobb nálunk, hanem általánosságban is ügyesebb és okosabb lesz, és teljesen saját lábra áll. Már most vannak példák erre, bár ezek a rendszerek még nem érik el azt a szintet, hogy mindenben jobbak legyenek nálunk. Vannak olyan mesterséges intelligenciák, amelyek cégeket vezetnek vagy nagyobb feladatokat lépésekre bontanak, és így végzik el azokat. Ezek a rendszerek mesterséges intelligenciát használnak mesterséges intelligencia irányítására.

Megjelent az első olyan platform is, ahol egy mesterséges intelligencia, ha egy feladattal elakad, felbérelhet egy embert, hogy segítsen neki.

Tehát már nem csak emberek adnak feladatot gépeknek, hanem vannak olyan helyzetek is, amikor egy AI ad megbízást egy embernek.

– Most egy normál háztartásban egy átlagos család milyen módon tudja ezeket a dolgokat használni?

– Egy teljesen átlagos családban is rengeteg változást hoz a mindennapokban, leginkább a tudáshoz való hozzáférésben. Legyen szó arról, hogy mivel permetezzük a moníliás barackfát, miért döglöttek meg a halak az akváriumban, milyen gyógyszer kellett volna a vizükbe, melyik rizottó rizst válasszuk a boltban, hogyan javítsunk meg egy gépet, vagy miért lett foltos a ruha a mosás után...

Minden hétköznapi problémánkhoz és helyzetünkhöz van egy tanácsadónk, aki nem csak tudja, hogy segít megoldani a problémát, de el is magyarázza, hogy miért.

Ma már sokkal könnyebben férünk hozzá a tudáshoz, igaz, most még gépelnünk vagy diktálnunk kell. Hamarosan elég lesz egy videót bekapcsolva megmutatni, mit látunk és mi történik, és valószínűleg ez tovább fejlődik abba az irányba, hogy lesz rajtunk egy folyamatosan üzemelő kamera ami mindent lát és hall, így tud támogatni minket. Ez a közvetlen hozzáférés a tudáshoz rendkívül hasznos. Emellett a mesterséges intelligencia megcsinálja a gyerek háziját, elvégzi a kiadott feladatokat az irodában, összeszedi az adatokat a munkánkhoz, utánanéz dolgoknak, és összeállít mindent egy-egy projekthez. Lenyomozza, kivel készítsünk interjút, mit kérdezzünk tőle, segít elkészíteni a prezentációnkat, vagy akár megírni egy szoftvert. Az értelmiségi munka számtalan területén napi szinten hasznos tud lenni.

– És akkor létrejön egy olyan társadalom, ahol igazából élő humán munkára csak nagyon kevés és nagyon professzionális és nagyon kreatív területeken van szükség, tehát a tömegekre nincsen szükség? Viszont ez nagyon súlyos társadalmi feszültséget keltene, ha ezek a tömegek egy ilyen dickensi nyomorba süllyednének, mint az első ipari forradalom idején.

– A fejlődés olyan sebességgel zajlik, hogy sok területen nehéz előre megjósolni, hogy mi lesz ennek az eredménye. Úgy érzem, jobban aggódunk most, mint amikor majd utólag kiderül, hogy mit kellett volna tennünk.

De hiszem, hogy az emberiség egyik szuperképessége az, hogy minden technológiát idővel megszelidít, és megtalálja a módját annak, hogy az emberiség javát szolgálja. Ebben nagyon jók vagyunk.

Ugyanakkor azért is aggódunk, mert már sejtjük, milyen kérdések merülhetnek fel, de még nem ismerjük a válaszokat. A válaszok majd akkor születnek meg, amikor az emberiség ténylegesen odaér egy problémához. Amíg nem viszket, nem vakarjuk. Én bízom abban, hogy a végén minden jól alakul majd. Nézve a másik oldalt, úgy gondolom, hogy az emberiség folyamatosan halad felfelé a Maslow-piramisban. Az ipari forradalom előtt az emberiség nagy része mezőgazdasági munkával foglalkozott. Azóta ez az arány folyamatosan csökken, és ma csak a népesség egy kis része (4%) termeli meg az összes élelmiszert a többiek számára. Ez hatalmas hatékonyságnövekedést jelentett. Ahogy elértük, hogy legyen elég étel, a gyártás lett a következő cél, hogy legyen elég tárgyunk. Lassan elérjük azt a pontot, amikor elegendő lesz a tárgyaink száma. Ezért egyre nő a szolgáltatóipar, szórakozást, élményeket, egészséget, jobb életminőséget biztosítva.

Az emberiség mindig keres valami újat, amire vágyik, amiből többet akar.

Bármi történjen is, mindig találunk majd valamit, ami leköti a figyelmünket.

– Utoljára éppen miről beszélgetett a mesterséges intelligenciával, és miben segített?

– Pár perccel ezelőtt tőzsdei szabályozásokban segített A cégemet (STRT Holding Nyrt) ugyanis tőzsdére vittem, így sok új témába kell beletanuljak. Ezért egy saját GPT-ben összegyűjttettem a releváns törvényeket és szabályozásokat, és ettől a testreszabott mesterséges intelligenciától tudok megkérdezni komplex szakmai kérdéseket, mielőtt az ügyvédeket megkeresném velük. Az ügyvédekkel később még mindent átbeszélek, de így már sokkal jobban felkészülten tudok kérdezni tőlük. Mivel életem nagyját programozóként és vállalkozóként töltöttem, így amellett, hogy értem, hogy technológiailag mi történik, azt is látom, hogy ez üzletileg mit okozhat. Befektetőként már több ilyen cégbe is beszálltunk, szóval van némi tapasztalatunk ezen a területen. Elsősorban az egészségügyben, kereskedelemben, agráriumban és oktatásban látom a mesterséges intelligencia hasznosításának lehetőségeit, de számos más területet is jelentősen át fog alakítani. Cégünk másik főtevékenysége, hogy cégvezetőket oktatunk. Legnépszerűbb tanfolyamunk jelenleg arról szól, hogy hogyan fogja érinteni a vállalkozásokat a mesterséges intelligencia, és hogyan tudunk erre vezetőként felkészülni, mivel ez hatalmas átformáló erővé válik a gazdaságban.

Azok a cégek, amelyek időben alkalmazkodnak és kihasználják ezeket az eszközöket, hatalmas versenyelőnyhöz juthatnak.

Akik pedig lemaradnak, azok hamar elveszíthetik piaci pozíciójukat azokkal szemben, akik jól kihasználják ezeket a lehetőségeket.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Klímaváltozás: egyre lassabban forog a Föld, egyre hosszabbak lesznek a napok
A folyamat hátterében a sarkvidéki jégsapkák olvadása áll. A nagy víztömegnek köszönhetően lassan változik bolygónk tömegeloszlása.


Egyre hosszabbak lesznek a napok a klímaváltozás következtében, derül ki az amerikai tudományos akadémia lapjában megjelent új tanulmányból. A jelenség hátterében a sarkvidéki jég olvadása áll, amelynek vize szétterjed a világ óceánjaiban, megváltoztatva a Föld tömegeloszlását.

Ez a folyamat lassítja a bolygó forgását, ami évente 1,33 milliszekundummal hosszabb napokat eredményez. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy

ha az éghajlatváltozást nem sikerül megfékezni, a napok hosszának változása nagyobb lehet, mint a Holdnak a Föld forgására gyakorolt hatása.

Amennyiben az üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik, és az éghajlat tovább melegszik, a sarkvidéki jégréteg folytatódó olvadása miatt a napok hosszabbodása elérheti a 2,62 milliszekundumot egy évszázadra vonatkozóan. Ez a hatás már meghaladná a Hold 2,40 milliszekundumos befolyását.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
36 fokban főhetnek az utasok - Hőmérővel teszteltük, hány fok van kánikulában a légkondi nélküli járatokon
Hiába a rengeteg ígéret, az egyre forróbb nyarak, a külföldön már halálos áldozatokat is követelő hőség - a budapesti közösségi közlekedésben még mindig nem alapfelszereltség a légkondi.
Fischer Gábor - szmo.hu
2024. június 21.



Egész Dél-Európában tombol a kánikula. Görögországban, ahol a múlt héten a 43 fokot is elérte a hőmérséklet, halálos áldozatai is vannak a forróságnak. Olaszországban, Bosznia-Hercegovinában és Romániában is 40 fokot mértek, de bennünket is elért az idei nyár első hőhulláma.

Budapesten tegnap, bár az eddigi nyár legforróbb napja volt, de abban biztosak lehetünk, hogy korántsem az idei év legforróbbika. Bár forró nyarak régebben is voltak, az unalomig ismételgetett klímakatasztrófa sajnos nem hitkérdés,

fel kell készülnünk az egyre hosszabb ideig tartó és forróbb hőhullámokra.

A klímaváltozás miatt ugyanis Európa az egyik leggyorsabban melegedő kontinens. 2023-ban rekordszámú extrém hőstresszes napot mértek, vagyis olyan napot, amikor a hőérzet meghaladta a 46 Celsius-fokot. Emiatt tízezrek halnak meg. A barcelonai Globális Egészségügyi Intézet szerint 2022-ben több mint 70 ezres többlethalálozást okozott Európában a hőség.

Különösen nagy veszélyben vannak a szív- és érrendszeri betegségekben, például a magas vérnyomásban szenvedők, azok, akiknek szívritmuszavarai vannak, a krónikus légzőszervi betegek, például az asztmások. De veszélyeztetettek a cukorbetegek és a vesebetegek is, valamint egyes mentális betegségekben szenvedők.

Ehhez képest a fővárosi tömegközlekedésben még mindig rengeteg az olyan járat, amin nincs légkondi. A régebbi villamosokon, a földalattin és a hármas metrón továbbra is csak „orosz klímával”, azaz lehúzott ablakokkal lehet csillapítani a felforrósodó utastér kellemetlenségeit.

Pedig már 2007 nyarán kiderült, hogy nem jó döntés ilyen járműveket vásárolni. Az akkor forgalomba álló körúti Combino villamosokat a főváros hűtőberendezések nélkül rendelte meg, takarékosságból. Végül aztán utólag, drágábban szereltették be. Az akkori főpolgármester, Demszky Gábor azt mondta, a főváros ezentúl nem vásárol légkondi nélküli közlekedési eszközöket. Aztán, amikor megkezdődött a 3-as metró szerelvényeinek „felújítása”, mégis kimaradt az orosz kocsikból a légkondicionáló. Lehetett volna, ha a kilencmilliárddal olcsóbb észt ajánlatot fogadják el a közbeszerzésen, de ekkor éppen nem volt szempont a takarékosság.

Csütörtökön egy digitális hőmérő társaságában utaztuk végig ezeket a közlekedési eszközöket, hogy kiderüljön, mennyit mutat az utastérben. Természetesen a mérések csak tájékoztató jellegűek, sok függhet attól, az adott pillanatban mennyit is mérünk. A felszíni eszközök esetén az ablakokon bejutó sugárzó hőtől éppúgy, mint a lehúzott ablakok számától. A metrón is érzékelhető hőingadozást tapasztaltunk, attól függően, hogy melyik állomáson nyitotta ki az ajtókat a szerelvény.

Jöjjenek az eredmények.

Az agglomerációból hűvös és kényelmes vasúton suhantunk be a Nyugatiba, ahonnan először a szintén (utólag és drágábban) klimatizált Combinon egy megállót utazva jutottunk el a Jászai Mari térre, ahol egy felújított Ganz csuklós villamosra szálltunk fel (23-as). A kinti 32 fokos melegből a nagy ablaktáblák simán csináltak 35,2 fokot, szerencsére a menetszél a hőérzetet enyhítette, amikor a jármű két megálló között haladt.

A Vigadó térnél átpattantunk egy földalattira, ahol egytized fokkal hűvösebb volt, nyilván nem sütött be a nap. 35,1 fok.

Ezután a Deák téren megnéztük a híres-nevezetes 3-as metrót, ahol 35,9 de 36,2 fok is volt az utazás során. Itt a „kellemesebb” érték, a cím felett látható a durvább.

Mivel a helyzet egyhamar nem változik, néhány jó tanács hőség esetére: virágboltokban is lehet kapni kis pumpás vízporlasztót, amivel a növények leveleit lehet permetezni, de ha nincs ilyen, bármi más kiürült (és alaposan kimosott) pumpás spray flakonja is megteszi. Ezt megtöltve friss vízzel, kellemesen hűsíthetjük magunkat a forró városi túrákon. Arra azért ügyeljünk, hogy mindig friss víz legyen a flakonba. Ha bejön az igazi, durva forróság, bevállalósabbak megpróbálhatják a vizes felsőt (ing, póló). A hátránya ennek a megoldásnak az, hogy

a csuromvizes ruha is maximum negyedóra alatt megszárad a tűző napon, továbbá ebben például légkondis járműre felszállni ellenjavallt.

De ha valaki nem akar hókuszpókuszolni, még mindig segíthet a nedves törlőkendő, ami gyors (és rövid) felfrissülést adhat. Persze a palack víz alapfelszereltség ebben az időben. Ha valaki veszélyeztetett állapota ellenére kénytelen útra kelni, nyugodtan iktasson be rövidebb-hosszabb betérést egy-egy üzletbe (jellemzően ezek már mind klimatizáltak), nem kell vásárolni, elég nézelődni a hűvösben.

És még valami: utunk során szerencsénk volt, a járműveken alig lézengtek. A hőérzetet jelentősen növelheti, ha ugyanezeken a klimatizálatlan járműveken zsúfoltságban vagyunk kénytelenek utazni.

# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Jön az emberiség következő óriási ugrása – Ezért fontos visszatérnünk a Holdra
Célegyeneséhez közelít az újabb Hold-utazás előkészítése, ami most már nem zászlók kitűzéséről szól majd, mint 50 éve, hanem arról, hogy tranzit bázist építsünk, még távolabbra induló űrutazásokhoz. Ez lehet korunk nagy ajándéka az Artemis generációnak.


Az emberiség több mint 50 év után készül visszatérni a Hold felszínére, ahol az Apollo 17 küldetése, vagyis 1972 óta nem járt ember. Addig viszont 24 és ebből 12 a felszínre is lépett (vagy éppen golfozott, mint Alan Shepard), ami miatt nem csak dicsérő szavakat, hanem kritikákat is kapnak az űrügynökségek, mondván: a saját bolygónkat sem ismerjük eléggé, úgyhogy minek annyi pénzt ölni más égitestek meglátogatásába? Fanyar, de jogos visszavágás lehetne, hogy nem azért járt többször annyi ember a Holdon, mint például a Föld legmélyebb pontján, mert utóbbira nem hajlandó senki költeni, hanem azért, mert olcsóbb elutazni az űrbe, mint lemerülni a Mariana-árokba.

Mindeközben pedig jelentős gazdasági és technológiai hatással kecsegtet.

Az ipari termelést, a kommunikációs és technológiai fejlődést, az anyagtudományt és még sok minden mást fűtő, egyre több magánvállalatot is foglalkoztató űripar hatalmas üzlet és óriási tudományos lehetőség, ami egy egész generációra pozitív hatással lehet. A sikeres űrutazások sokszor emlegetett, legközvetlenebb előnye a nemzeti büszkeség élénkítése, amivel például a HUNOR projekt létjogosultságát is indokolja a magyar állam. Nemrég biztossá vált, hogy Farkas Bertalan után több mint 40 évvel Kapu Tibor lesz a következő űrhajósunk, aki várhatóan ez év végén, vagy jövő év elején utazik a Nemzetközi Űrállomásra, arra az ISS-re, ami csak az előfutára annak, amire a NASA a Holdnál készül.

Célegyeneséhez közelít az Artemis program

A következő, embereket is szállító Hold-misszióra azóta készül a NASA, hogy Donald Trump akkori elnök 2019-ben bejelentette: Amerika 2025-ig visszatér az égitestre. Ugyanebben az évben született az Artemis Accords nemzetközi megállapodást is, ami a lunáris felszín békés felhasználására kötelezi az azt aláíró 37 államot. Csak érdekességképpen: az USA legnagyobb riválisának számító Oroszország és Kína máig nem csatlakozott a szerződéshez.

Az Artemis program valószínűleg napjaink legambiciózusabb projektje.

Nem csak nemzetközi együttműködést hozott tető alá, de még olyan, egymással piaci versenyben lévő vállalatokat is közös cél elérésére ösztönöz, mint a Holdhoz repülő Orion űrhajót gyártó Lockheed Martin és az első rakétarendszert építő Boeing vagy a rendszeres Föld-Hold közlekedéshez szükséges Starship rakétát gyártó SpaceX és a leszállóegységet tervező Blue Origin. Ezekkel a cégekkel az utóbbi pár évben mind leszerződött a NASA, hogy a következő Hold-misszió egy-egy kritikusan fontos elemét megépítsék. Az űrügynökség ezzel emberek százezreinek ad munkát, ami óriási gazdasági jelentőséggel bír, már évekkel azelőtt, hogy egyáltalán csak égi kísérőnk közelébe kerülnénk.

Mikor térhet vissza a Hold felszínére az emberiség?

A magánvállalatok által biztosított eszközök közül a legkritikusabb jelenleg az Orion, ami 2021-ben vizsgázott élesben: sikeresen elérte és kétszer megkerülte a 384 ezer kilométerre lévő Holdat, mielőtt hazatért és landolt a Csendes-óceánban. Ekkor, az ún. Artemis I küldetésen ember nem tartózkodott a fedélzeten, csupán azt próbálták ki, hogy az évekkel későbbi, már legénységgel zajló repülés során az űrhajó képes lesz-e teljesíteni az utat, majd biztonságosan visszahozni az asztronautákat. Az Artemis II misszióra, a több mint 50 éve első emberi küldetésre a tervek szerint leghamarabb 2025 szeptemberében kerül sor, amikor is az Orion négyfős legénysége Hold körüli pályára áll, de még nem száll le a felszínre. A NASA számára rendkívül fontos üzenet, hogy az Artemis II tagjai között színesbőrű és női asztronauta is lesz: Victor Glover pilótaként, Christina Koch pedig küldetésspecialistaként szolgál majd az Orionon - Reid Wiseman parancsnok és Jeremy Hansen küldetésspecialista mellett.

Ők a következő Hold-utazók

 

Mindeközben már a SpaceX is összeállított egy saját csapatot, dearMoon fantázianév alatt. Ennek tagjai főleg ismert tartalomgyártók, művészek és sportolók közül kerülnek ki, és szintén 2025-ben utazhatnak, hogy egy 6-7 napos repülés során elérjék és megkerüljék a Holdat, majd hazatérjenek. Ők annak a jelenleg még épülő – és eddig sikertelen teszteket produkáló – Starshipnek az első utasai lesznek, amelyet szintén a NASA rendelt. A SpaceX rakétája abban különbözik az Artemis programban használt, Boeing-féle űrrakétarendszertől, az SLS-től, hogy utóbbival ellentétben újrahasznosítható, ráadásul olcsóbb, erősebb és nagyobb kapacitású, ezáltal rendszeresen közlekedő teher- és személyszállító eszköz lehet a Föld és a Holdra tervezett űrállomás között – ami csak a felszíni landolást produkáló Artemis III küldetés után kezdhet épülni.

Lakható űrállomás kering majd a Hold körül

Ha az Artemis III eddig meg nem nevezett asztronautái 2026-ban elérik a Holdat az Orionnal és landolnak a Blue Origin még épülő leszállóegységével, akkor a NASA az Artemis IV küldetés keretében megkezdi egy folyamatos emberi jelenlétet biztosító, holdi űrállomás, az ún. Lunar Gateway megépítését. Ez 2028-ban készülhet el, közösen az ESÁ-val (Európai Űrügynökség), a JAXÁ-val (Japán Űrügynökség) és a Kanadai Űrügynökséggel.

A holdi űrállomás illusztrációja. Forrás: NASA

A Lunar Gateway a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS) hasonló módon energiaellátást és meghajtást vezérlő modulból, lakó és logisztikai modulból, valamint egy űrhajók, például a Starship fogadására alkalmas dokkból fog állni. Jelentősen kisebb lesz, mint az ISS: a 85 méter hosszú, 125 köbméteres állomás egyszerre legfeljebb négy fő fogadására lesz alkalmas, de később nyolcfősre is bővíthető. A funkciója pedig nagyon összetett lesz: egyrészt támaszpontként szolgál majd a mélyűrbe induló küldetések számára, másrészt tudományos kísérletekre és a holdi erőforrás-kitermelés kutatására lesz alkalmas.

Mit nyerhet az emberiség a holdi űrbázissal?

A Lunar Gateway utáni, távlati célok még csak ezután körvonalazódnak, viszont nagyon konkrét tervek vannak arról, hogy a Hold ásványkincseit hogyan lehetne felhasználni. Egy felszíni bázis építéséhez olyan erőforrások állhatnak rendelkezésre a lunáris felszín alatt, mint a vas, a titán, a magnézium vagy az alumínium, míg az energiaellátást a nagy mennyiségben előforduló hélium-3 izotóp biztosíthatja, hiszen ez fontos része lehet nukleáris fúziós energiatermelésnek.

A Holdon szintén bőségesen van jég, amiből víz nyerhető, például növénytermesztésre és hidrogén leválasztására. Utóbbi a bázis vagy a bányagépek villamosenergia-ellátására, kompozit építőanyagok előállítására és rakéták hajtóanyagaként is felhasználható.

Az építés és működés szempontjából önellátó, illetve Földre visszainduló űrhajókat feltankolni és akár ritkaföldfémeket is bányászni képes bázis hatalmas jelentőséggel bírhat, hiszen mélyűrbe tartó utazások tranzitállomásaként hozzájárulhat civilizációnk jelentős fejlődéséhez. A helyszínen zajló kutatások és kísérletek segíthetnek megérteni a holdi geológiát, a naprendszerünk történetét és azt is, hogy milyen módon harcolhatunk a klímaváltozással szemben.

Az Orion űrhajó első felszállása, az Artemis I küldetés keretében, 2021-ben. Fotó: NASA

A kitermelhető erőforrások persze nem csak a lunáris felszínen, hanem itthon, a Földön is komoly gazdasági előnyöket jelenthetnek, például új iparágak, munkahelyek és szakmák megteremtésével, így nagyon nem mindegy, hogy ki és milyen módon kolonizálja a Holdat. Bár nem túl megnyugtató, hogy teljes nemzetközi egyetértés nem alakult ki az égitest felhasználásával kapcsolatban és a rivalizáló országoknak nyilván más-más tervei vannak a világűrrel, kétségtelen, hogy az évtized hátralévő részében esedékes Hold-küldetések az egész világ számára jelentős technológiai előnyöket hozhatnak.

A NASA kiemeli: számára az a legfontosabb az évek óta zajló és célegyenese felé haladó Hold-programmal, hogy „a sikere megváltoztassa a világot” és létrejöjjön az új, Artemis Generáció, amelynek fiataljait egy életen át felfedezésekre inspirálják a szó szerint végtelen lehetőségek.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

JÖVŐ
A Rovatból
Visszamennek a Titanichoz - Új tengeralattjáró-típusok épülnek extrém turistáknak
Nem mindenki tanult a Titan egy éve történt katasztrófájából. További, méregdrága utazást kínáló járművek készülnek - az egyik csupa üveg, és szintén a Titanic a célállomása.


Forradalmi anyagokból és technológiákkal épült tengeralattjáróval látogatják meg újra a világ leghíresebb hajóroncsát, és az a terv, hogy az expedíciót követően a jármű turistákat is fog szállítani. A bejelentés alig egy évvel az OceanGate vállalat Titan hajójának katasztrófája után érkezett. A baleset 2023. június 18-án történt: öt ember, köztük maga Stockton Rush, a tengeralattjárót építő OceanGate vezérigazgatója, valamint Shahzada Dawood pakisztáni üzletember és a fia, Hamish Harding brit üzletember, illetve Paul-Henry Nargeolet francia Titanic-kutató vesztette életét.

A Titan egy extrém turisztikai célú mélytengeri merülőhajó volt, amivel az OceanGate a Titanic Új-Fundland partjaitól 690 kilométerre, 3800 méteres mélységben nyugvó roncsához szállított utasokat. Amikor a tragikus napon elveszítették vele a kapcsolatot és a nyomkövető jele is eltűnt a radarról, egy egész világ bízott a lehetetlenben, hogy egyszer csak a felszínre bukkannak - amire a fedélzeten tárolt, napokra elegendő oxigénmennyiség miatt látott is mikroszkopikus esélyt a világsajtó. Sajnos tévesen.

A hideg realistáknak, köztük a Mariana-árkot megjárt James Cameronnak lett igaza: a tengeralattjáró váratlan eltűnését valóban szerkezeti hiba okozta, és emiatt a jármű a másodperc törtrésze, kb. 20 ms alatt összeroppant az extrém nyomás alatt.

Így történt - animáció a Titan katasztrófájáról

A tragédia felhívta a figyelmet arra, hogy a mélytengeri felfedezések milyen komoly veszélyekkel járnak, és mennyire fontos a megfelelő technológiai felkészültség, illetve a biztonsági intézkedések betartása.

Ismét irány a Titanic - ezzel a high-tech hajóval

A Titan végzetes útja ellenére új fejezet kezdődik a Titanichoz kötődő extrém turizmus történetében: Larry Connor amerikai ingatlanmilliárdos úgy érzi, örömmel kísértené egy kicsit a szerencséjét, ezért főtámogatóként és utasként fog részt venni egy kétfős expedícióban – a kapitány Patrick Lahey mellett, aki nem más, mint a tengeralattjárókat építő Triton Submarines alapító-vezérigazgatója.

A vállalat érdemeit nem lehet elvitatni: túl vannak több sikeres vízalatti jármű megépítésén és értékesítésén (sőt, éppen készül egy újabb, kisebb rendezvényterem méretű modell), ráadásul minden elképzelhető műfajban. A vállalat egyaránt épít sekély vizekbe tervezett szabadidős, mélyebbre merülő turisztikai, akár 11 ezer méteres nyomást is kibíró mélytengeri, valamint filmes és kutatási célra szánt professzionális tengeralattjárót. Ez utóbbi kategóriába tartozik a Triton 4000/2 Abyssal Explorer, amivel a Titanic roncsát tervezik meglátogatni – egy alapos, kétéves felkészülési időszak után, valamikor 2026-ban.

A Triton 4000/2 egy 20 millió dollár (kb. 7,4 milliárd forint) értékű, mélytengeri merülésre tervezett hajó, amit a legmodernebb anyagokkal és technológiával építettek. Azt szeretnék vele bizonyítani, hogy „bár az óceán extrém erőkkel rendelkezik, élvezetes és életre szóló élményt jelenthet, ha megfelelően utazunk benne” – mondta Connor a tervezett expedíció kapcsán a The Wall Street Journalnak.

A dollármilliárdos kipróbált vállalattal állt össze a projektre, hiszen a Triton 2019-ben már járt a Titanicnál, igaz, egy korábbi konstrukció szerint épült hajóval, a 3300/5-tel. Ez mélyebbre is merült már, a Bismarck csatahajó 4650 méteren fekvő roncsához. Az, hogy Connor és Lahey nem ugyanezzel a típussal merül, jó előre jelzi a bevallott célt: egy olyan hajóval akarnak elindulni, ami egy - remélhetőleg - sikeres expedíció után nem csak szakembereket, hanem turistákat is vihet a Titanic közelébe, de az OceanGate hajótörést szenvedett eszközével ellentétben biztonságos módon.

A legkorszerűbb civil tengeralattjáró lehet

A vállalat oldalán látható adatok szerint az új hajót mintha eleve a Titanic turisztikai célú meglátogatására építették volna: a 4000/2 óriási panorámaüvegfelülettel rendelkezik és úgy tervezték, hogy akár 4000 méteres mélységet kibírjon, ami pont elég kell legyen a Titanicnál lévő extrém nyomás tűréséhez.

A világ leghíresebb roncsához látogató tengeralattjárók minden egyes négyzetcentiméterére több elefánt testsúlyával megegyező nyomás nehezedik.

Ezt kell kibírnia a Triton legújabb, 12 tonnás mélytengeri merülőhajójának, ami 4,45 méter hosszú, becsukott szárnyakkal 2,75, nyitottakkal 6 méter széles és 3 méter magas. A szerkezet jelentős részét a tengeralattjáró elejébe épített, óriási akril üvegbúra teszi ki. Ez minden korábbinál jobb kilátást eredményez: a Titan orrába eszkábált apró kabinablak például abszolút eltörpül mellette. A tengeralattjáró hat, egyenként 20 ezer lumenes LED lámpával, 500 kilogramm hasznos teherbírással, 40 kWh-s akkumulátorral, összesen nyolc 5,5 kW-os motorral és legalább 12 órás üzemidővel rendelkezik, ami bőségesen elég idő ahhoz, hogy a kapitány és utasa eljusson a Titanic roncsáig, majd egy körbenézés után vissza a felszínre. A tulajdonságai összességében ideális eszközzé teszik mélytengeri megfigyelések és kutatások végrehajtására.

A Triton 4000/2 kiforrott konstrukciónak tűnik, hiszen több hasonló jármű készült már a vállalatnál, és mindegyik nagy próbatételeket teljesített. A 3300/3-at például, amiben már ott volt a legújabb modelléhez hasonló, óriási akril búra is, főleg természetesfilmes stábok, például a Blue Planet II operatőrei használták, hiszen a méretes üvegfelület kristálytiszta, széles kilátást biztosított az utastérből. Akkora mélységbe viszont ez a hajó is ritkán merészkedik, ahol a Titanic található, szóval a cégnek jó oka van rá, hogy egy teljesen új tengeralattjáró rajtjáig hagy magának két évet a felkészülésre. A nyilvánvaló cél ugyanis az, hogy egy hatékonyabb és biztonságosabb eszköz bevezetésével vegyék át az OceanGate megüresedett helyét, ami fejenként 250 ezer dollárt kért egy-egy merülésért. Mivel a Triton hajója 5-6 helyett csak egyetlen utast tud magával vinni, az új jegyár jelentősen magasabb lehet.

Egyre több civil tengeralattjáró merül turistákkal

A Triton fentebb bemutatott hajói a legprecízebb, legnagyobb teherbírású, mélytengeri eszközök közé tartoznak, de van még jó pár civil tengeralattjáró, ami kisebb mélységekben közlekedik, természetfilmek forgatása vagy éppen turisztikai programok céljából. Néhány példa, a legsikeresebb modellek közül, amelyek napjainkban működnek.

Az Aurora-3C tengeralattjáró a SEAmagine cégtől egy két- vagy háromszemélyes jármű, amely akár 1000 méteres mélységig képes merülni. Ez a tengeralattjáró különösen népszerű a kutatók és filmesek körében, mivel kiváló látási viszonyokat és biztonságot kínál a mélytengeri felfedezésekhez. Az Aurora-3C könnyen kezelhető, robusztus és megbízható, így ideális választás a mélytengeri kutatásokhoz és expedíciókhoz.

 

A Super Falcon 3S egy, a DeepFlight által fejlesztett háromszemélyes tengeralattjáró, ami magánszemélyeknek és luxusjachtok tulajdonosainak készült. Ez az innovatív jármű repülőgép-szerű dizájnnal rendelkezik, így gyors és könnyen manőverezhető víz alatti utazást tesz lehetővé. Akár 100 méteres mélységig merülhet, és különleges kialakítása lehetővé teszi, hogy az utasok 360 fokos panorámában gyönyörködjenek a víz alatti világban.

 

A Nemo az U-Boat Worx kétszemélyes, hobbicélú tengeralattjárója, ami szintén 100 méteres mélységig merül. A legkönnyebben kezelhető magáncélú tengeralattjárók egyike, ami kis helyen elfér, így jachtokon is helytakarékos módon szállíthatják magukkal a tehetős tulajdonosok.

 

Az Atlantis Submarines Atlantis XI-ese az egyik legismertebb modell, ami kifejezetten turisztikai célra készült, hiszen óriási utasterében akár 48 személy elfér, igaz, túlságosan mélyre nem, csak 30 méterre lehet vele alámerülni a tengerben. Hawaii-on, a Karib-tengeren és Mexikó partjain szolgál belőle a legtöbb.

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk