A látványhoz már Madonna is a mesterséges intelligenciát használja – így formálja át a zeneipart a mesterséges intelligencia
Szombaton becslések szerint 1,6 millió ember vett részt Madonna ingyenes brazíliai koncertjén, a Copacabana Beach-en. Ez volt a Celebration turné utolsó állomása, és a popikon valaha volt legnagyobb koncertje, amit köszönetképpen tett teljesen ingyenessé.
Madonna Celebration című turnéjának van még egy különlegessége. Koncertjein több dal videós „aláfestéséért” is a Runway amerikai startup AI-videói felelnek – írja az Okosipar.hu.
A koncerteken teremtett különleges látványvilág mindig is a Madonna-koncertek általános védjegye volt, és az énekesnő ezúttal is előtte kevesek által taposott művészeti iránynak és technológiának engedett teret azzal, hogy a La Isla Bonita vagy a Take A Bow című slágerek három gigantikus LED falon kivetített videoklipjeit mesterséges intelligenciával készítette Sasha Kasiuha.
Az ukrán filmrendező szerint
Madonna csapata egyébként az OpenAI-féle Sora talán legnagyobb konkurenciájának számító Runway technológiáját használta fel. Ennek idén megjelent második generációs változata még nem tud teljes hosszúságú filmet készíteni, de „segít kitölteni jeleneteket, amelyekkel színesíthető az elmesélt történet, és háttérvideónak, aláfestésnek is tökéletes klipeket alkot” – mondta az AP-nek Cristóbal Valenzuela, a Runway vezérigazgatója.
Sok zenész tiltakozik AI-k térnyerése miatt
A képgeneráló mesterséges intelligenciák (pl. Midjoruney, DALL-E 2) megjelenése után a képzőművészek, a nyelvi modellek (mint a ChatGPT) beköszönésével a regény- és forgatókönyvírók, a videógeneráló AI-k fejlődésével (lsd. Sora) a színészek, legutóbb pedig a dalkészítő alkalmazások (pl. Suno) érkezésével a zenészek kezdtek tiltakozásba az alkotói folyamatok automatizálása miatt. Ilyen eszközök birtokában - kis túlzással - bárki válhat festővé, íróvá, filmessé, dalszerzővé, ami szerintük elértéktelenítheti a valódi művészeti alkotásokat. Vannak, akik vállat vonnak azzal, hogy úgy kell a művészeknek: eljárt felettük az idő, de ez nagyon-nagyon nem fair. Mert az AI-k egyike sem magától ilyen okos.
Az, hogy napjainkban már egészen realisztikus képek, videók, szövegek és dalok gurulnak ki a mesterséges intelligencia alkalmazásokból, annak köszönhető, hogy az algoritmusaikat hús-vér művészek alkotásainak tömegével tanították be. Ha a zenészek, filmesek tehetsége agyonokosított szoftverek segítségével új alkotások létrehozását szolgálja, és abból az AI-kat üzemeltető vállalatok komoly hasznot húznak, okkal háborognak. A tiltakozás legutóbbi példája egy több mint 200 világhírű zenész nyílt levele, amiben az AI zeneipart fenyegető hatására hívják fel a figyelmet. Ezt Billie Eilish-től Jon Bon Jovin át Nicki Minajig nagyon sokan aláírták.
- írják.
„Az erőfeszítéseik kifejezetten arra irányulnak, hogy óriási mennyiségű 'zenével' és 'képpel' helyettesítsék az emberi művészek munkáját, jelentősen csökkentve a művészeknek járó jogdíjakat” - magyarázzák a zenészek. Hozzáteszik: ennek a „támadásnak” véget kell vetni. „Védekeznünk kell a kizsákmányoló AI ellen, ami ellopja a profi zenész hangját és sajátosságait, megsérti a szellemi jogokat és elpusztítja a zenei ökoszisztémát.” A levél nyíltan felszólítja a technológiai vállalatokat, tartalomközvetítő platformokat, zenei szolgáltatókat, hogy azonnal hagyják abba a zenegeneráló AI-technológiák fejlesztését és közlését, hiszen ezzel az emberi művészetet szorítják ki, anélkül, hogy az igazi alkotók bármiféle kompenzációt kapnának a munkájuk felhasználásáért cserébe.
Valójában maguk a zenészek is használnak AI-t
A korrektséghez hozzátartozik, hogy miközben a művészek foggal-körömmel (és még egyszer: teljes joggal) tiltakoznak alkotásaik kizsákmányolása ellen, maguk is előszeretettel fordulnak generatív AI-hoz az alkotói folyamat során. A Ditto Music legfrissebb piackutatása szerint a zenészek 59,5 százaléka már ma is használ AI-t a zenei projektek létrehozásához. Ez több munkafolyamatra igaz:
Ami azt illeti, maguk a zenészek is látnak jövőt az AI modellek zeneipari alkalmazásában, mert arra a kérdésre, hogy hosszú távon mekkora valószínűséggel használják majd zenei projektek létrehozására, meglehetősen magas számok jöttek ki: dalszövegírásra 47,1, dallamszerkesztésre 61,5, masterelésre 66, grafikakészítésre pedig 76,5 százalék tervezi használni az AI-t a munkája során. Ehhez képest erős kisebbségben (28,5 százalék) maradtak azok a humán zenészek, akik meggyőződéssel közölték, hogy soha az életben nem fognak mesterséges intelligenciával dolgozni.
AI nélkül sosem készül el a Beatles utolsó dala
Mielőtt azt gondolnánk, hogy az AI felhasználása törvényszerűen dehumanizálja a művészetet, kiüresíti az egykor kreatív tartalmakat vagy megkárosítja az alkotókat, észre kell venni, hogy milyen új lehetőségeket tartogat, ha ésszel használják. Az utóbbi évek talán legizgalmasabb projektje biztosan a legutolsó kiadatlan The Beatles felvétel elkészítése volt, amit AI nélkül az együttes két még életben lévő zenésze, Paul McCartney és Ringo Starr sem tudott volna befejezni. Egy olyan, Yoko Ono által csak a ’90-es években megtalált felvételről van szó, amit John Lennon még a ’70-es évek végén rögzített, két másik, végül 1994-ben digitálisan felújított és megjelent dallal, a Free As A Birddel és Real Love-val együtt. A harmadik dal a Now and Then, ami csendben várt, amíg a technológia elég fejlett lesz hozzá, hogy Lennon hangját elkülönítsék az alatta szóló zongoratémától. Enélkül ugyanis nem lehetett volna teljesen hangszerelt, jó minőség, korszerű zenei darabot készíteni belőle.
A Now and Then elkészítésének előzménye a The Beatles: Get Back című 2021-es dokumentumfilm, amit Peter Jackson készített, McCartney és Starr közreműködésével. Ehhez számos régi felvételt sikerült kitűnő minőségben restaurálni, így tavaly fontolóra vették, hogy ugyanazzal az AI-alapú technológiával (a WingNut Films MAL audio rendszerével) szétválasztják a Now and Then demójának ének- és éneksávját – idézi fel az Interesting Engineering. Ezután játszotta fel a saját témáit a dalhoz a dobos Starr és a gitáros McCartney – aki a 2001-ben elhunyt George Harrisonnak ajánlva maga készítette el a gitárszólót is.
Rajtunk is múlik, hogy AI megöli-e a zenét
Világosan látszik, hogy a mesterséges intelligencia felhasználása a zeneiparban is megkerülhetetlen tényezővé vált. Semmi esély sincs arra, hogy minden úgy lesz, mint volt, és kizárólag emberi kreativitásból születnek művészeti alkotások. Annak a világnak egyszer és mindenkorra vége. Ám nekünk, kultúrafogyasztóknak őszintébbnek kellene lennünk magunkhoz. Biztosan olyan tartalmakat akarunk vég nélkül, felfoghatatlan mennyiségben magunkra ömleszteni, amelyeknek már csak annyi köze van igazi művészekhez, hogy az alkotásaik egykor tananyagként szolgáltak a DALL-E, a ChatGPT, a Sora vagy a Suno számára? És mindezt abban a tudatban, hogy az egykor szeretett festőnk, írónk, színészünk, zenekarunk egy lyukas garast nem kapott azért, hogy a tehetsége árán kiokosították az AI-kat? Ha felháborodunk azon, hogy a humanoidok vagy az iparban használt mesterséges intelligencia alkalmazások elveszik a munkát, akkor azt sem kellene lenyelnünk a nagy vállalatoknak, hogy kiüresítik a művészeti alkotások értékét.
Az AI felhasználása művészeti alkotásokhoz csak akkor tudna korrekt mederbe terelődni, ha a tartalomfogyasztók úgy döntenének, nem hajlandóak fizetni olyasmiért, amit nem emberi kreativitás szült. És ez nem egy nehéz döntés. Hisz' szalámi helyett se hungarocellt viszünk haza reggelire. Közben persze az is igaz, hogy a szalámi lehet finomabb, jobb és fenntarthatóbb, ha a gyártásának fejlesztéséhez AI-t használnak, ami iszonyatos mennyiségű számítással új, eddig ismeretlen távlatokat nyit. És ez mindjárt más. De ha a képességeit emberi tudásból nyerte, akkor úgy korrekt, hogy azok emberek is részesedést kapnak a kereskedelmi sikeréből, akiknek a munkáját felhasználták a fejlesztéséhe
