JÖVŐ
A Rovatból

Biztonságosabb, gyorsabb, zöldebb – a megosztott önvezető autók drámaian megváltoztathatják a jövőt

Autótulajdonosként nehéz elképzelni, hogy elengedjük a kormányt, azt meg pláne, hogy lemondjunk a saját kocsiról. De 100 éve épp ilyen nehéz lehetett elképzelni, hogy egyszer szinte mindenki vezet majd. Súlyos érvek szólnak a változás mellett.

Link másolása

Karbonmentes, biztonságos közlekedés és önvezetés - ezek nincsenek egymás nélkül, mégis mintha fenyegetésnek éreznénk az autonóm autók gondolatát. Azt gondolhatjuk, életveszélyt okoznának a közutakon, ha korlátlanul engedélyeznék a használatukat. De biztos ez? Hiszen sosem próbáltuk ki. Miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb, 2023 végi riportja szerint

A közúti balesetek tehát továbbra is tartósan fennálló globális egészségügyi válsághelyzetet jelentenek. Összehasonlításképpen:

évente háromszor annyian veszítik életüket közúti balesetben, mint ahányan influenzában,

és az ok szinte mindig emberi hibára vezethető vissza.

Ezen a ponton újra érdemes ízlelgetni a kérdést, először tehát csak biztonsági szempontból, hogy tényleg akkora baj lenne-e, ha az autónk vezetne helyettünk? Hiszen

egy autonóm rendszer nem türelmetlen a 30-as táblánál, nem dob be egy felest indulás előtt, nem álmosodik el, ellenőrzi, hogy minden öv be van-e csatolva, számít az útviszonyokból eredő veszélyekre, kijelzi a hibát (és akár letiltja az indulást), kihívhatja a mentőt, és a programozása nem teszi lehetővé a szabályok áthágását.

A társadalom persze tart az önvezető autó gondolatától – mint minden más korábbi nagy felfedezéstől, ami képes megváltoztatni a mindennapi, megszokott életet vagy kiveszi a kontrollt az ember kezéből. Csakhogy a változás nem törvényszerűen rossz, viszont kétségtelen, hogy lehet rosszul is csinálni.

Máris működik: eljött a robottaxi kora

Az önvezetés pár évvel ezelőtt még abszurd gondolatnak tűnt, de mára teljes a realitása, olyan létező és működő robottaxi szolgáltatások révén, mint például a Cruise és a Waymo.

Ilyen a Waymo testközelből

Előbbi a legnagyobb eddigi sikerét San Francisco utcáin érte el, ahol száznál több önvezető autója hordja-viszi az utasokat, míg utóbbi a közelmúltban kapta meg az engedélyt, hogy a járművei ne csak városi forgalomban, hanem Phoenix autópályáin is közlekedhessenek – igaz, egyelőre egy-egy emberi operátorral, aki bármikor közbeavatkozhat, ha baj van.

A Waymo számításai szerint az autópályák bizonyos útvonalainak használata 50 százalékkal csökkentheti az autonóm fuvarok menetidejét, a robottaxik pedig mindig betartják a sebességkorlátozást, illetve reagálnak dinamikus helyzetekre: lassítanak építkezés közelében, és módosítják a sebességet, ha sávváltásra van szükség.

A két amerikai robottaxi társaság és a működésükhöz kidolgozott szabályozás remekül példázza, hogy milyen lehet az önvezetés életképes jövője. De: ez a jövő nem feltétlenül úgy lesz egyben fenntartható is, hogy mindenki ugyanúgy rendelkezik saját autóval, mint a legtöbben napjainkban.

A technológiát fejlesztő márkák, élükön a Teslával, de olyan európai prémium kategóriájú gyártókkal is, mint a Mercedes, gyaníthatóan azt szeretnék, ha az autonómia egy újabb hozzáadott extrája lenne a járműveiknek. Ez eddig rendben is volna: lehet érte rajongani, vagy tartani tőle (és nem használni a saját autónkban), ám az elektromos autózás és az önvezetés sokkal hatékonyabb és környezetbarátabb együtt, mint egymás nélkül. És éppen ez lenne a lényeg.

Dugó- és emissziómentes jövőt hozhat az önvezetés

A közlekedés karbonkibocsátásának csökkentése a minél fenntarthatóbb járműveinken múlik. Teljesen fenntartható autóról pedig akkor és csak akkor beszélhetünk, ha a legyártásából, alkatrész- és gumiabroncscseréiből, szervizigényéből, illetve a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból származó emissziót legalább kiegyenlíti az üzemeltetésével megspórolt karbonkibocsátás.

Egy a Nature-ben megjelent, kínai, amerikai és japán professzorok által jegyzett tanulmány rámutat: igazán fenntartható kizárólag akkor lenne a jövő közlekedése, ha megosztott önvezető járműveket (SAV-okat) használnánk a mindennapok során. Levezették, hogy megfelelő árképzési stratégia mellett a SAV-ok széleskörű alkalmazása tényleg drámai mértékben, 56-64 százalékkal csökkenthetné a levegőben a szmog és a szállópor mennyiségét, illetve 53-61 százalékkal az energiafogyasztást.

A tudósok megállapították továbbá, hogy a járművek villamosítása ezeket az értékeket 76 százalékra, illetve 74 százalékra emelhetné. Ezt az óriási különbséget a mai állapothoz képest az idézné elő, hogy az egymással kommunikáló járművek képesek felszámolni az emissziót növelő torlódásokat, közvetett hatásuk pedig az lenne, hogy egyre több városi ember lenne hajlandó lemondani a saját autó használatáról - feltéve, ha megfizethető áron választhat helyette robottaxi szolgáltatást.

A Michigani Egyetem fenntartható rendszereket kutató központja feltárta, hogy az elektromos, önvezető autókkal (AV-k) bonyolódó forgalom nem csak az energiafogyasztás, hanem az utazási idő szempontjából is hatékonyabb.

A tanulmány rámutat: az AV-k képesek intelligens módon együttműködni egymással és a közúti infrastruktúrával. Az utasítások, amelyeket ezek a járművek a különböző számítógépektől kapnak, lehetővé teszik az utak intelligensebb kihasználását, a jobb útvonalszámítás és a hatékony úthasználat révén, ezáltal csökkentik az üzemanyag- és energiafogyasztást, a károsanyag-kibocsátást és az utazási időt. Az 5G majd később 6G hálózaton keresztül kapcsolódó autók képesek rá, hogy szorosan egymás mellett vagy után haladjanak, minimális biztonsági távolságot tartva. Ez a „platooning” néven ismert módszer a biztonság, a mobilitás és az energiatakarékosság fokozásához vezet.

A kutatás szerint a járművek számától, egymástól való távolságától és jellemzőitől függően a platooning önmagában 3-25 százalékkal csökkentheti az energiafogyasztást.

Összességében tehát, ha a járművek együttműködnek, akkor a forgalom egyenletesebben halad, ami kevesebb forgalmi dugót és alacsonyabb energiafelhasználást eredményez. Egyes szakértők kiemelik továbbá, hogy a zökkenőmentesebb forgalomáramlás arra ösztönözné a belvárosban dolgozó embereket, hogy a város peremére vagy vidéki területekre költözzenek, hiszen drasztikusan javulna az ingázási idő.

Platooning a gyakorlatban

De miért szállt ki ebből az Apple?

Az iPhone gyártója kb. egy évtizeden át fejlesztette az Apple Cart, míg végül ebben az évben, február végén elengedte - írja a Bloomberg. A járműről az utóbbi időben olyan hírek szivárogtak ki, hogy elvetetették a kormánykerék nélküli konstrukció ötletét, négyes szintről kettesre csökkentették az önvezető képességét, illetve annak ellenére, hogy még évekre volt a megjelenéstől (így a végleges beárazásától), máris 100 ezer dollár (36-37 millió forint) körüli alapárnál tartott. Ilyen feltételekkel a kocsi aligha tudott volna érvényesülni az EV-k világpiacán, ahol az amerikai gyártók mellett gombamód szaporodnak az olcsóbb alternatívákat ajánló kínai márkák (lásd a Szegeden gyárlétesítésre készülő BYD).

Az Apple felmérhette, hogy az EV-k között sem tud labdába rúgni, így nyilván nem volt kedve további dollármilliárdokat ölni az önvezetés fejlesztésébe. Ami egyébként nem csak a cupertinoi cégnél okozhatott fejfájást, hanem a többieknél is. Az autonóm közlekedés előnyei szinte megkérdőjelezhetetlenek, de a megvalósítása már sokkal keményebb dió, amibe új szereplőként egy IT-gyártó inkább bele sem vágott, hiszen a rutinos járműipari szereplők ugyanúgy őrlődnek a problémák között.

Egyszerűen túl sok mindennek kell megvalósulni ahhoz, hogy a szabályozó hatóságok, a politika és az emberek együtt akarják elérni az önvezetés álmát: fejlett infrastruktúra, hipergyors mobilinternethálózat, új ipari szabványok, frissített közlekedési szabályok, és még sorolhatnánk, de a legfontosabb talán a tényleges piaci igény.

Ez utóbbi szinte biztosan adott, mert ha másképp lenne, nem dolgozna gőzerővel az önvezető technológián jelenleg is kb. 30 gyártó, a Teslától, a General Motorson és a Stellantis csoporton át a Toyotáig, a Hyundai-ig és a Volvoig.

A teljes önvezetés megvalósulásának pontos idejét nehéz lenne megjósolni, de tekintve, hogy milyen iramban fejlődnek a technológiái és a feltételei, a szakértők úgy becsülik, hogy belátható időn belül, akár már a 2030-as években valósággá válhat, hogy kiterjedt régiókban, városokban és autópályákon szinte senkinek sem kell a kormánykerékhez nyúlni. Feltéve persze, hogy mi, emberek tényleg akarjuk és a jogalkotók világszerte nyitottá válnak rá.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


JÖVŐ
A Rovatból
Komoly újítás jön a Facebookon és a Messengerben
A mesterséges intelligencia nagyobb szerepet kap a jövőben a Magyarországon legnépszerűbbnek számító közösségi oldalakon.

Link másolása

A tavaly szeptemberben bemutatott Meta AI-asszisztens beépül az Instagram, a Facebook, a WhatsApp és a Messenger felületébe, írja a 24.hu a Verge cikke alapján. Az asszisztens egy külön weboldalt is kap, de a meta.ai Magyarországon egyelőre nem elérhető.

Mark Zuckerberg azt mondta, ahhoz hogy felvegyék a versenyt az OpenAI fejlesztésével, a piacvezető ChatGPT-vel nekik is fejlődniük kell. Ezért továbbfejlesztették nyílt forráskódú nyelvi modelljüket, ami a Llama 3 nevet viseli. A cégvezető szerint ez a különböző teszteken már most felülmúlja vetélytársait.

A Meta AI-asszisztens jelenleg az egyetlen olyan chatbot, amely a Bing és a Google valós idejű keresési eredményeit is integrálja, és keresésenként külön dönt arról, hogy mikor melyiket használja.

A fejlesztés az Egyesült Államok mellett már több tucat országban elérhető. Magyarországon azonban még várni kell a megjelenésére, egyelőre nem tudni meddig.

Zuckerberg azt is bejelentette, hogy mielőtt a Llama 3 legfejlettebb verziója megjelenne, először több frissítésre kell számítani a kisebb modelleknél. A modell nem Meta-felhasználói adatokból épül fel, hanem nyilvános internetes adatok és szintetikus mesterséges intelligencia által generált adatok keverékét használja.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
JÖVŐ
A Rovatból
Óriási bajban vagyunk: 2,5 fokkal emelkedhet az átlaghőmérséklet már ebben az évszázadban
Disztópikus jövőt jósolnak a világ vezető tudósai. Néhány éven belül leállhat az élelmiszertermelés, soha nem látott viharok csapnak le a bolygóra, a hatóságok pedig tehetetlenek lesznek.

Link másolása

Biztosan nem tudja az emberiség 1,5 Celsius-fok alatt tartani a bolygó átlaghőmérsékletének emelkedését, írja a The Guardian a világ vezető klímatudósainak véleménye alapján. A szakértők szerint sokkal valószínűbb, hogy legalább 2,5 Celsius-fokkal emelkedik a Föld átlaghőmérséklete még ebben az évszázadban, ami katasztrofális következményekkel jár az emberiség és a bolygó számára.

A The Guardian az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) 2018 óta publikált jelentéseinek mind a 843 szerzőjét megkereste, közülük 380 válaszolt a kérdéseikre. A válaszaik alapján összeállt értékelés szerint a tudósok többsége a klímaválság miatt bekövetkező súlyos pusztításra számít.

A lap klímakutatók körében végzett exkluzív felmérése alapján a válaszadók 80 százaléka várja a 2,5 fokos felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest. A tudósok fele szerint még ennél is rosszabb lesz a helyzet, és legalább 3 fok lesz a felmelegedés mértéke. Csupán hat százalék gondolja úgy, hogy képesek lehetünk tartani az 1,5 fokos határértéket.

A szakértők ráadásul meglehetősen pesszimisták a jövőt illetően: sokuk szerint éhínségek, tömeges migráció, hőhullámok, erdőtüzek, árvizek és olyan viharok várnak az emberiségre, melyek intenzitása jóval meghaladja az eddig tapasztaltakat.

A tudósok közül sokan reménytelennek ítélik a helyzetet, és dühösek, amiért a kormányok a rendelkezésre álló egyértelmű tudományos bizonyítékok ellenére sem tesznek semmit. Gretta Pecl, a Tasmániai Egyetem munkatársa szerint az előttünk álló öt évben komoly társadalmi zavargások várhatók. Szerinte a hatóságok képtelenek lesznek kezelni a gyors egymásutánban bekövetkező eseményeket, az élelmiszertermelés pedig leáll majd.

A lap felmérésében részt vevők közül

sokan úgy gondolják, hogy mindezek ellenére sem szabad feladni a küzdelmet, ugyanis minden egyes apró tizednyi Celsius-fok is sokat számít a jövőbeli szenvedések enyhítésén.

A klímaválság már most is mélyreható károkat okoz az emberek életében és a megélhetésben, pedig az elmúlt négy évben átlagosan csak 1,2 Celsius-fok volt a globális felmelegedés. Jesse Keenan, az amerikai Tulane Egyetem munkatársa szerint azonban jobb ha felkészülünk arra, hogy ez még csak a kezdet volt.

A tudósok egyetértenek abban, hogy az emberiség miért képtelen kezelni a klímaválságot. A válaszadók közel háromnegyede a politikai akarat hiányát jelölte meg elsőként, míg 60 százalékuk az olyan vállalatok érdekeit hibáztatta, melyek például a fosszilis tüzelőanyag-iparban érdekeltek.

Az optimistább kutatók közé tartozott Henry Neufeldt, az ENSZ koppenhágai klímaközpontjának munkatársa. Szerinte rendelkezésre áll minden a 1,5 fokos határérték betartásához, és a következő 20 évben meg is fogjuk valósítani ezeket. Azonban még ő is attól tart, hogy túl későn kaptunk észbe, és az világ addig átléphet egy vagy több fontos fordulópontot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Újabb rekord dőlt meg, most az óceánok vízfelszínén mértek olyat, amit eddig még nem láttak
Április közepe óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az évnek ebben a szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete.

Link másolása

Kedden megdőlt az világóceán felszíni hőmérsékletére vonatkozó melegrekord - írja az Időkép.

Nem lassul az óceánok felmelegedésének üteme, olyannyira nem, hogy április 23-án minden eddiginél magasabb hőmérsékletet ért el globálisan a vizek felszíni hőmérséklete.

Az új rekord 21,18 fok, ami, még ha egy hajszállal is, de felülmúlta a március 1-én felállított 21,17 fokos rekordot.

Április 17. óta szinte napról napra magasabb vízhőmérsékletek születtek annak ellenére, hogy az év ezen szakaszában általában csökkeni szokott a tengervizek hőmérséklete. Ráadásul hivatalosan is véget ért az El Niño, ami az átlagosnál magasabb tengerfelszín-hőmérsékleteket eredményezett a Csendes-óceán egyenlítőhöz közeli területein.

A melegedés a mi időjárásunk szempontjából legmeghatározóbb észak-atlanti térségben is jelentős. Itt jelenleg átlagosan 21 fokos a felszíni vízhőmérséklet, ami 0,4 fokkal magasabb a tavaly ilyenkor mért értékhez képest.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:


JÖVŐ
A Rovatból
Öt nagy cég felelős a globális műanyagszennyezés negyedéért
Egy 84 országra kiterjedő kutatás kiderítette, hogy milyen szemetet halmozott fel a világ. A vizsgálat meglepő eredményeket hozott. A kutatók néhány javaslatot is tettek, amivel csökkenthető lenne a szennyezés.

Link másolása

A műanyagszennyezés egynegyedéért öt nagyvállalat felelhet - derül ki egy tanulmányból.

A Riverside-i Kaliforniai Egyetem munkatársai mintegy 1,87 millió - 2018 és 2022 között regisztrált - környezeti műanyaghulladékot vizsgáltak meg - írja a ScienceAlert.

A projektben 84 országból több mint 100 ezer önkéntes vett részt. Tenger- és folyópartokon, parkokban gyűjtöttek műanyag hulladákot.

A szemét felét nem tudták céghez kötni. A 24 százalék viszont öt vállalathoz vezethető vissza: 11 százalék a Coca Cola, 5 százalék a PepsiCo, a többi a Nestlé, a Danone és az Altria nevű dohánycég terméke volt.

A kutatók úgy vélik, hogy a szennyezés kezeléséhez nagyobb felelősségvállalásra lenne szükség. De már néhány nagy multinacionális vállalat megfelelő intézkedése is komoly változást eredményezhet.

Példaként említették, hogy az egyszer használatos és rövid élettartamú műanyag termékek kivonása jelentősen csökkentené a globális szennyezést. Ezt elsősorban az élelmiszer- és italgyártó vállalatoknál lenne fontos elérni.

A márkákhoz kötött műanyagszemét több mint fele 56 cégtől származott. Azt is megállapították, hogy amelyik cég több műanyagot gyárt, annak több a szemete is.

Emellett javítani kéne a hulledékgazdálkodást, a terméktervezést és az újrahasznosítást is. Javasolták olyan nemzetközi szabványok és adatbázisok létrehozását, amelyekkel hatékonyabban nyomon lehet követni a beazonosítatlan eredetű hulladékokat.

Forrás: 24.hu


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET: