Biztonságosabb, gyorsabb, zöldebb – a megosztott önvezető autók drámaian megváltoztathatják a jövőt
Karbonmentes, biztonságos közlekedés és önvezetés - ezek nincsenek egymás nélkül, mégis mintha fenyegetésnek éreznénk az autonóm autók gondolatát. Azt gondolhatjuk, életveszélyt okoznának a közutakon, ha korlátlanul engedélyeznék a használatukat. De biztos ez? Hiszen sosem próbáltuk ki. Miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb, 2023 végi riportja szerint
- évente 1,2 millióan halnak meg közúti balesetben a világon,
- az 5-29 év közöttieknél vezető haláloka a közúti baleset,
- az összes közúti haláleset több mint fele gyalogosok, kerékpárosok és motorkerékpárosok életét követeli,
- a közúti balesetekből származó kár a legtöbb ország GDP-jének 3 százalékával vetekszik.
A közúti balesetek tehát továbbra is tartósan fennálló globális egészségügyi válsághelyzetet jelentenek. Összehasonlításképpen:
és az ok szinte mindig emberi hibára vezethető vissza.
Ezen a ponton újra érdemes ízlelgetni a kérdést, először tehát csak biztonsági szempontból, hogy tényleg akkora baj lenne-e, ha az autónk vezetne helyettünk? Hiszen
A társadalom persze tart az önvezető autó gondolatától – mint minden más korábbi nagy felfedezéstől, ami képes megváltoztatni a mindennapi, megszokott életet vagy kiveszi a kontrollt az ember kezéből. Csakhogy a változás nem törvényszerűen rossz, viszont kétségtelen, hogy lehet rosszul is csinálni.
Máris működik: eljött a robottaxi kora
Az önvezetés pár évvel ezelőtt még abszurd gondolatnak tűnt, de mára teljes a realitása, olyan létező és működő robottaxi szolgáltatások révén, mint például a Cruise és a Waymo.
Előbbi a legnagyobb eddigi sikerét San Francisco utcáin érte el, ahol száznál több önvezető autója hordja-viszi az utasokat, míg utóbbi a közelmúltban kapta meg az engedélyt, hogy a járművei ne csak városi forgalomban, hanem Phoenix autópályáin is közlekedhessenek – igaz, egyelőre egy-egy emberi operátorral, aki bármikor közbeavatkozhat, ha baj van.
A két amerikai robottaxi társaság és a működésükhöz kidolgozott szabályozás remekül példázza, hogy milyen lehet az önvezetés életképes jövője. De: ez a jövő nem feltétlenül úgy lesz egyben fenntartható is, hogy mindenki ugyanúgy rendelkezik saját autóval, mint a legtöbben napjainkban.
A technológiát fejlesztő márkák, élükön a Teslával, de olyan európai prémium kategóriájú gyártókkal is, mint a Mercedes, gyaníthatóan azt szeretnék, ha az autonómia egy újabb hozzáadott extrája lenne a járműveiknek. Ez eddig rendben is volna: lehet érte rajongani, vagy tartani tőle (és nem használni a saját autónkban), ám az elektromos autózás és az önvezetés sokkal hatékonyabb és környezetbarátabb együtt, mint egymás nélkül. És éppen ez lenne a lényeg.
Dugó- és emissziómentes jövőt hozhat az önvezetés
A közlekedés karbonkibocsátásának csökkentése a minél fenntarthatóbb járműveinken múlik. Teljesen fenntartható autóról pedig akkor és csak akkor beszélhetünk, ha a legyártásából, alkatrész- és gumiabroncscseréiből, szervizigényéből, illetve a hozzá kapcsolódó szolgáltatásokból származó emissziót legalább kiegyenlíti az üzemeltetésével megspórolt karbonkibocsátás.
Egy a Nature-ben megjelent, kínai, amerikai és japán professzorok által jegyzett tanulmány rámutat: igazán fenntartható kizárólag akkor lenne a jövő közlekedése, ha megosztott önvezető járműveket (SAV-okat) használnánk a mindennapok során. Levezették, hogy megfelelő árképzési stratégia mellett a SAV-ok széleskörű alkalmazása tényleg drámai mértékben, 56-64 százalékkal csökkenthetné a levegőben a szmog és a szállópor mennyiségét, illetve 53-61 százalékkal az energiafogyasztást.
A tudósok megállapították továbbá, hogy a járművek villamosítása ezeket az értékeket 76 százalékra, illetve 74 százalékra emelhetné. Ezt az óriási különbséget a mai állapothoz képest az idézné elő, hogy az egymással kommunikáló járművek képesek felszámolni az emissziót növelő torlódásokat, közvetett hatásuk pedig az lenne, hogy egyre több városi ember lenne hajlandó lemondani a saját autó használatáról - feltéve, ha megfizethető áron választhat helyette robottaxi szolgáltatást.
A Michigani Egyetem fenntartható rendszereket kutató központja feltárta, hogy az elektromos, önvezető autókkal (AV-k) bonyolódó forgalom nem csak az energiafogyasztás, hanem az utazási idő szempontjából is hatékonyabb.
A tanulmány rámutat: az AV-k képesek intelligens módon együttműködni egymással és a közúti infrastruktúrával. Az utasítások, amelyeket ezek a járművek a különböző számítógépektől kapnak, lehetővé teszik az utak intelligensebb kihasználását, a jobb útvonalszámítás és a hatékony úthasználat révén, ezáltal csökkentik az üzemanyag- és energiafogyasztást, a károsanyag-kibocsátást és az utazási időt. Az 5G majd később 6G hálózaton keresztül kapcsolódó autók képesek rá, hogy szorosan egymás mellett vagy után haladjanak, minimális biztonsági távolságot tartva. Ez a „platooning” néven ismert módszer a biztonság, a mobilitás és az energiatakarékosság fokozásához vezet.
Összességében tehát, ha a járművek együttműködnek, akkor a forgalom egyenletesebben halad, ami kevesebb forgalmi dugót és alacsonyabb energiafelhasználást eredményez. Egyes szakértők kiemelik továbbá, hogy a zökkenőmentesebb forgalomáramlás arra ösztönözné a belvárosban dolgozó embereket, hogy a város peremére vagy vidéki területekre költözzenek, hiszen drasztikusan javulna az ingázási idő.
De miért szállt ki ebből az Apple?
Az iPhone gyártója kb. egy évtizeden át fejlesztette az Apple Cart, míg végül ebben az évben, február végén elengedte - írja a Bloomberg. A járműről az utóbbi időben olyan hírek szivárogtak ki, hogy elvetetették a kormánykerék nélküli konstrukció ötletét, négyes szintről kettesre csökkentették az önvezető képességét, illetve annak ellenére, hogy még évekre volt a megjelenéstől (így a végleges beárazásától), máris 100 ezer dollár (36-37 millió forint) körüli alapárnál tartott. Ilyen feltételekkel a kocsi aligha tudott volna érvényesülni az EV-k világpiacán, ahol az amerikai gyártók mellett gombamód szaporodnak az olcsóbb alternatívákat ajánló kínai márkák (lásd a Szegeden gyárlétesítésre készülő BYD).
Az Apple felmérhette, hogy az EV-k között sem tud labdába rúgni, így nyilván nem volt kedve további dollármilliárdokat ölni az önvezetés fejlesztésébe. Ami egyébként nem csak a cupertinoi cégnél okozhatott fejfájást, hanem a többieknél is. Az autonóm közlekedés előnyei szinte megkérdőjelezhetetlenek, de a megvalósítása már sokkal keményebb dió, amibe új szereplőként egy IT-gyártó inkább bele sem vágott, hiszen a rutinos járműipari szereplők ugyanúgy őrlődnek a problémák között.
Ez utóbbi szinte biztosan adott, mert ha másképp lenne, nem dolgozna gőzerővel az önvezető technológián jelenleg is kb. 30 gyártó, a Teslától, a General Motorson és a Stellantis csoporton át a Toyotáig, a Hyundai-ig és a Volvoig.
A teljes önvezetés megvalósulásának pontos idejét nehéz lenne megjósolni, de tekintve, hogy milyen iramban fejlődnek a technológiái és a feltételei, a szakértők úgy becsülik, hogy belátható időn belül, akár már a 2030-as években valósággá válhat, hogy kiterjedt régiókban, városokban és autópályákon szinte senkinek sem kell a kormánykerékhez nyúlni. Feltéve persze, hogy mi, emberek tényleg akarjuk és a jogalkotók világszerte nyitottá válnak rá.
Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!