A közel három év alatt kidolgozott, új kipufogógáz-kibocsátási határértékek átalakítanák az amerikai autópiacot, de komoly hatással lehetnek a világon máshol készülő, hasonló szabályokra is. Az USÁ-ban okkal korlátoznák az autók emisszióját: a The New York Times szerint tavaly ugyan rekordszámú, 1,2 millió elektromos jármű (EV) jutott el a kereskedésekig, ezek az összes amerikai autóeladásnak csupán a 7,6 százalékát tették ki. Az EV-k értékesítése messze elmarad attól a tempótól, amit a nettó zéró felé vezető út megkívánna, így az új szabályozás 56 százalékos célarányt jelöl ki az EV-k piaci részesedésére, míg a hibridek ezen felül további 16 százalékot kellene, hogy kitegyenek. Ahhoz, hogy az USA éves új autóértékesítései egy napon elérjék ezeket az arányokat, komoly intézkedésekre van szükség, és ettől láthatóan nem riad vissza a Biden-kormány.

Miről szól az autókra vonatkozó tiszta levegő rendelet?

Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Ügynöksége (EPA) nagy horderejű változást irányoz elő az új határértékekkel, amelyeket kifejezetten személygépkocsikra, valamint a könnyű és közepes tehergépjárművekre vonatkoztat. A változást a 2027-2032-es, illetve az azt követő évekre szeretnék elérni, végeredményben úgy, hogy a következő 30 évben több mint hétmilliárd tonna szén-dioxid-kibocsátást kerülhessen el az ország, miközben a társadalmi oldalon évente közel 100 milliárd dollár haszon keletkezik.

Utóbbi összegről az ESG News megjegyzi: a levegő minőségének javulásából eredő 13 milliárd dolláros éves közegészségügyi haszonból, a 62 milliárd dolláros éves üzemanyag-megtakarításból, illetve a járművezetők karbantartási és javítási költségeinek csökkenéséből állna össze.

Az EPA jóslata szerint a végleges előírások hatására nőni fog az amerikai autógyártásban foglalkoztatottak száma, ami összhangban van a Biden-kormányzat azon kötelezettségvállalásával, hogy jól fizető, szakszervezeti munkahelyeket hoz létre a tiszta járművek jövőjének megteremtése érdekében.

A történelminek nevezett szabványok hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az USA világelső legyen a tiszta technológiák alkalmazásában, ami az amerikai globális versenyképesség és a hazai foglalkoztatás szempontjából is előnyös lenne.

Politikai harc indult a kibocsátási értékek miatt

Az autók és más közlekedési formák együttesen az Egyesült Államokban keletkező szén-dioxid-kibocsátás legnagyobb forrását jelentik. Ez a szennyezés az éghajlatváltozás motorja, és nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy 2023 a történelem legmelegebb éve legyen. Az elektromos járművek központi szerepet játszanak Biden elnök globális felmelegedés elleni küzdelemre irányuló stratégiájában, amely szerint az évtized végére felére kell csökkenteni az ország kibocsátását. Az elektromos járművek témája ugyanakkor mára átpolitizálódott, és végső soron a 2024-es elnökválasztási kampány egyik gyújtópontjává vált.

„Lehet, hogy azt szeretnék, ha mindannyian elektromos autókat vezetnénk, vagy egyáltalán nem vezetnénk autót, de végső soron ez nem az ő döntésük” – idézi a Times a kormányzati szándék ellen érvelő Elizabeth Murrillt, Louisiana állam főügyészét. A jelentős olaj- és gázkitermelő állam tisztségviselője már egy sor peres eljárásban vett részt, amelyek egytől egyig a Biden-féle környezetvédelmi törvényeket támadják, és nyilván nem hagyja majd szó nélkül az EPA kormányzati ügynökség által megállapított szabványokat sem.

A The Verge emlékeztet: az új szabályok fennmaradása nagyban múlik azon is, hogy novemberben milyen eredménnyel zárul az amerikai elnökválasztás. Mint ismert, az EPA szabványainak ellenzői között találjuk a republikánus Donald Trumpot is, aki a kampánykörútján nem egyszer hangsúlyozta: megsemmisíti a demokrata Biden-kormányzat klímavédelmi intézkedéseit, köztük a 2027-32-es időszak emissziós céljairól rendelkező szabályokat is, ami szerinte túl nagy nyomást helyez az autóiparra és a vásárlókra.

A The Economic Times tudósítása alapján az elnökjelölt úgy véli, az EV-k drágák, nehezen tölthetők és népszerűtlenek is az amerikaiak körében, ezért nem ért egyet a benzinüzemű kocsik kiszorításával. A Fehér Ház ezzel szemben azzal érvel, hogy nem lehetetleníti el a hagyományos autókat, hiszen az embereknek továbbra is adott a szabad választás lehetősége.

Mennyi az annyi?

A végleges szabályok értelmében a könnyű járműveknek (vagyis a kisteherautóknak, a személygépjárműveknek – köztük például a szedánoknak és terepjáróknak is) 2027-ben el kell érniük a 106 gramm/kilométeres üvegházhatású gázkibocsátási célértéket, amit 2032-ig – iparági szinten – már ennek felére, 53 gramm/kilométerre kell tovább csökkenteni. Valóban óriási horderejű változásról van szó, lévén az EPA adatai szerint egy tipikus amerikai személyautó 2023-ban 250 gramm szén-dioxidot bocsátott ki, minden egyes kilométeren. Azt szeretnék tehát elérni, hogy ez az átlag az ötödére csökkenjen a következő nyolc év során, és erre meg is van az esély, ha 10 új eladott autóból tényleg legalább hét EV, vagy hibrid lesz.

A tiszta levegőről szóló törvény egyébként ravasz, hiszen nem azt mondja meg az autóiparnak, hogy mennyi alacsony vagy zéró kibocsátású kocsit gyárthat (ez közvetlen piaci beavatkozásnak minősülne, ami további politikai támadásokra adna alkalmat), hanem azt, hogy mennyi lehet az évente eladott autók teljes száma által okozott szennyezés. Ez lényegében ugyanazt eredményezi, szóval nem véletlenül kritizálják a tervet az ellenérdekelt felek, mind az autógyártás, mind pedig az olajbányászat területéről.

Érzi a nyomást az EPA is, ezért azzal az engedménnyel várná el a gyártóktól az arány betartását, hogy a termelt mixben a hagyományos benzinüzemű autók, hibridek és elektromos járművek mellett más típusú járművekkel, például hidrogénnel működő autók eladásával ugyanúgy teljesíthetik a célarányt. Mindez várhatóan a 2027-es modellévtől lép hatályba az USÁ-ban.