hirdetés

JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Interaktív térképen láthatod, mennyi űrszemét kering a Föld körül

Ez rávilágít arra, hogy már nemcsak a bolygónkat, hanem az azt körülvevő pályát is egyre jobban szennyezzük.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. április 21.

hirdetés

Létrehoztak egy weboldalt, amely megmutatja, hogy most éppen mi minden található a Föld körüli pályán.

Az interaktív térkép pirossal jelzik a műholdakat, kékkel a rakétatöredéket, szürkével pedig az űrszemetet.

Mint láthatjuk, igencsak sok űrszemét övezi a bolygónkat. Ezek olyan mesterséges űrtárgyak, amelyeket már nem lehet hasznosítani és csak úgy keringenek az űrben, főleg elavult, használaton kívüli műholdak.

Most, hogy már nemcsak az egyes országok űrkutatási és űrrepülési szervezetei, ügynökségei, hanem egyre több űrtechnológiával foglalkozó magánvállalat is "használja" a világűrt, így a szürke pöttyökkel jelölt űrszemétből vélhetően egyre csak több lesz.

A térkép pedig sajnos arra is rávilágít, hogy már nemcsak a bolygónkat, de az azt körülvevő pályát is egyre jobban szennyezzük.

IDE KATTINTVA nézheted meg, jelenleg mennyi űrszemét kering a Föld körül.

Forrás: 24.hu

hirdetés


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
JÖVŐ

Musk bejelentette, hogy nem lehet bitcoinnal Teslát vásárolni, rögtön be is zuhant az árfolyama

Az egész kriptovaluta-piacot sokként érte a döntés, több száz milliárd dollárral csökkent az összértéke.
Fotó: Northfoto - Julian Stähle/dpa-Zentralbild/dpa - szmo.hu
2021. május 13.

hirdetés

Komoly bejelentést tett magyar idő szerint csütörtök hajnalban Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója: az elektromosautó-gyártótól mostantól nem lehet bitcoinnal autót vásárolni, mégpedig a kriptovaluta környezetromboló hatása miatt.

A multimilliárdos vállalkozó azzal indokolta a Twitteren a döntést, hogy

aggódnak "a bitcoinbányászathoz és a tranzakciókhoz szükséges fosszilis tüzelőanyagok gyorsan növekvő használata miatt, ami főleg a szén esetében tapasztalható, amely a legrosszabb kibocsátással rendelkezik minden üzemanyag közül".

Hangsúlyozta, hogy a kriptovaluta nagyon sok szempontból jó ötlet, és hisznek abban, hogy biztató jövő előtt áll, de ez nem járhat ilyen komoly károkkal a környezet számára. Éppen ezért

a Tesla nem fog bitcoint eladni, de szándékában áll használni azt a tranzakciók során, amikor a bányászat már több fenntartható energiával működik.

A bejelentés elég meglepő annak fényében, hogy Musk eddig elkötelezett támogatója volt a digitális fizetőeszközöknek, legfőképp a bitcoinnak. A Tesla februárban bejelentette, hogy 1,5 milliárd dollár értékben vásárolt bitcoint, majd Musk márciusban azt mondta, hogy már bitcoinnal is lehet vásárolni Tesla-autót.

Az üzletember Twitter-bejegyzése igen érzékenyen érintette a kriptovilágot.

hirdetés
A világ elsőszámú digitális pénzének árfolyama komolyan bezuhant, először majdnem 17%-ot esett.

De az egész kriptodeviza-piacot sokként érte a bejelentés, a CNBC szerint kevesebb mint 2 óra alatt 2,43 ezer milliárd dollárról 2,06 ezer milliárd dollárra csökkent az értéke, ami 365,85 milliárdos veszteséget jelent. A bitcoin mellett Musk másik kedvenc kriptovalutája, a dogecoin 12,3 százalékot veszített az értékéből, és az ether is megsínylette a bejelentést.


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
A Rovatból
hirdetés

Így néz ki, ha a Tesla futurisztikus Cybertruckja New York belvárosában furikázik

Nem mindennapi látvány az űrjármű benyomását keltő autó, ráadásul a rendőrök simán megbüntethetnék, de hát ki meri megállítani?
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 10.

hirdetés

Többször feltűnt egy Testla Cybertruck hétvégén New York belvárosában, vélhetően összefüggésben volt azzal, hogy Elon Musk épp a városban járt, és a Saturday Night Live műsorát vezette.

A SpaceX és a Tesla vezére összekötötte a kellemest a hasznossal, és szereplésével - amellett, hogy bedöntötte a dogecoint és bejelentette, hogy Asperger-szindrómás - kicsit promózta a Teslát is. Az autó ugyanis New York legfrekventáltabb helyein - főleg a Times Square-en hajtott, elég nagy szenzációt okozva a járókelők számára.

hirdetés

A Futurism cikke alapján azonban

jónéhány közlekedési szabályt megszegett, így ha egy rendőr megállította volna, biztosan kapott volna bírságot.



hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ

„A mai fiatalok szinte minden nap szavaznak a közösségi médiában” – a tinédzserek menthetik meg a demokráciát?

Az Egyensúly intézet beszélgetésében Heal Edina, a Google Magyarország volt igazgatója és Szabó Andrea, a Politikatudományi Intézet igazgató-helyettese kezdte a vitát, Boros Tamás és Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet vezetői csatlakoztak hozzájuk.
Göbölyös N. László, fotó: Pixabay - szmo.hu
2021. május 11.

hirdetés

Generációs szakadék – 1968 körül emlegették sokat ezt a fogalmat, amikor felnőtt a II. világháború alatt és után született „baby boom” nemzedék és elege lett apáik megcsontosodott világából, a háborúsdiból, a politikai állóvízből. Számomra, aki a „poszt-68-as” korosztályhoz tartozom, kissé meglepő volt, hogy az Egyensúly Intézetnek a demokrácia jövőjéről szóló webinarján milyen hangsúlyosan szerepelt az idősek és a fiatalok szembeállítása.

Szöllősi Györgyi moderátori közreműködésével Heal Edina, a Google Magyarország volt igazgatója és Szabó Andrea, a Politikatudományi Intézet igazgató-helyettese kezdte a vitát. A demokrácia mai legnagyobb kihívását az apátiában, illetve a politikai elöregedésben látták. Szabó Andrea szerint minél idősebb egy társadalom, annál nagyobb az a réteg, amely egy viszonylag egységes szavazói tömbként jelenik meg bármelyik kormányzat számára.

Minél több idősebb van, akiknek az érdekei szembe mennek az aktív korosztályok, főleg a fiatalok érdekeivel, annál komolyabb törésvonalakat okoz a társadalomban. Ma nemcsak kevesebben vannak a fiatalok, de úgy érzik: nem tudnak beleszólni a saját jelenükbe és jövőjükbe, olyanok határoznak helyettük, akik nem értik az ő világukat.

Heal Edina úgy vélekedett, hogy a fiataloknak három dologra lenne szükségük az apátiájuk leküzdésére: információra, az ennek megértését célzó nevelésre, és egy olyan infrastruktúrára, amelyen keresztül részt tudnak venni a közéletben.

„Nem tanítottuk őket meg ezekre, pedig a mai fiatalok szinte minden nap szavaznak a közösségi médiában. Tehát igenis akarják befolyásolni a körülöttük lévő dolgokat, meg kell találni azokat a témákat és azt a nyelvet, amivel be lehet vonni őket”

– tette hozzá Heal Edina, aki szerint nemcsak a fiataloknak, hanem az idősebbeknek is vissza kellene adni a hatalmat saját életük felett – és nemcsak négyévente egyszer.

hirdetés

Szabó Andrea a Brexit példáját említette arra, hogy hová vezet, ha a fiatalok nem vesznek részt a politikai életben. Ez ugyanis, mint elemzők kimutatták, elsősorban a vidéken élők és az idősebbek döntése volt, a nagyvárosiak és a fiatalok közül kevesen mentek el szavazni, és csak utólag döbbentek rá, hogy mi történt. De nincs mindenhol így. Megemlítette, hogy 2020-ban volt egy nagy mintás ifjúsági vizsgálat Magyarországon, 15-29 éveseket kérdeztek meg, és ebből kiderült, hogy 2000 óta először növekedett a politikai aktivitás a fiatalok körében.

A digitális forradalom és a demokrácia kapcsolatáról szólva Heal Edina arról beszélt, hogy ha fennmarad az internet, a közösségi média, a digitalizáció jelenlegi állapota, akkor több a kára, mint a haszna. Szerinte a „vélemény-buborékok” nem alkalmasak arra, hogy megismerjük a másik ember véleményét, érdekeit és együttműködjünk vele.

Mellette széles körben terjednek az álhírek és az összeesküvés-elméletek, miközben az emberek többsége képtelen eligazodni az információ-áradatban. Az oltások körül kialakult zavar a legjellemzőbb erre napjainkban. Szabó Andrea emlékeztetett arra, hogy a 2000-es évek elején volt egy nagy illúzió, mely szerint az internet demokratizálni fogja a politikát, és a benne való részvételt is. Ma a politikai részvétel az interneten ugyanazokat a törésvonalakat mutatja, mint az off-line világban. Ezért rendkívül fontos az oktatás szerepe az internet használatára, az információk kiszűrésére már a legkisebb korosztálytól kezdve. Heal Edina viszont felidézte, hogy milyen demokratizáló hatása volt a világhálónak a 2011-es „arab tavaszban”, és számos „kevésbé fejlett országban” lehetőséget biztosít elnyomott rétegek, nem utolsósorban a nők megszólalására, önkifejezésre.

Emellett az sem mindegy, hogy manapság a fiatalok már nemcsak a szüleiktől, tanáraiktól kapják az információkat, hanem saját maguk alakíthatják ki világképüket és ha elmennek szavazni, egyáltalán nem biztos, hogy ugyanúgy szavaznak, mint a családjuk. Szabó Andrea szerint az európai statisztikák azt mutatják, hogy az első választók részvétele nagyon magas, mert több oldalról is ösztönzik őket. A második-harmadik alkalommal azonban már nincs meg ez az ösztönzés és a részvétel is visszaesik.

Abban mindketten egyetértettek, hogy sokkal jobban ki lehetne használni a digitalizáció vívmányait a demokratikus intézmények átláthatóságában, a döntéshozatal felgyorsításában. Heal Edina a legutóbbi amerikai választásokat említette, ahol sok államban hosszú sorok kígyóztak a szavazóhelyiségek előtt, miközben a tengerentúlon állomásozó katonák egy applikáción keresztül voksolhattak.

Szabó Andrea Ausztriát említette, ahol leszállították a szavazati jog korhatárát 16 évre, és ezzel láthatóan megnőtt a politikai részvétel, valamint Észtországot, ahol megkezdődött a közélet, köztük a választások teljes digitalizálása.

Milyen megoldások lehetnek a demokrácia megújítására? Boros Tamás és Filippov Gábor, az Egyensúly Intézet vezetői vázolták ezzel kapcsolatos szakpolitikai javaslataikat. Boros Tamás szerint nemzetközi trend, hogy egyre kevesebben mennek el szavazni, egyre kevesebben gondolják úgy, hogy a demokrácia képes hatékony választ adni napjaink kihívásaira. Ő is osztja azt a nézetet, hogy nincsen semmi technikai akadály, ami az e-demokráciát hátráltatná. Az Intézet javasolja, hogy Magyarország 2030-ban térjen át az e-szavazásra. Filippov Gábor azzal érvelt, hogy az e-szavazás mechanizmusa már bejáratódott az e-bankolásunkkal, és az elmúlt öt évben hatalmasat léptek előre e téren a különböző biztonsági, távazonosító rendszerek. A demokrácia legitimitása növelésének eszközét látják a szakértők a közösségi költségvetések kötelező elemként való bevezetését minden magyar városban és budapesti kerületben. Ebben modell értékű Párizs, ahol néhány éven belül a városi költségvetés egynegyedét fogják így elosztani.

Felvetik továbbá, hogy nálunk is legyen 16 év a szavazási korhatár és az első választóknak tegyék kötelezővé a részvételt.

A kétkedő hangokra Boros azzal válaszolt, hogy nem kell félni a „kötelező” szótól, hiszen sok minden van, ami kötelező és elfogadjuk, mint például az iskola, és a kötelező részvétellel járhatnak olyan előnyök, amelyek ösztönzőleg hathatnak a fiatalokra. Filippov szerint nálunk van egyfajta félelem a szavazási korhatár leszállításával kapcsolatban, pedig egy 16 éves már dolgozhat, vagyis adózik, mi több, ha gyámhatósági engedéllyel házasságot köt, szavazhat is. A neuropszichológia és a fejlődés-lélektan kutatásai pedig azt mutatják, hogy egy 16 éves semmivel sem kevésbé alkalmas a politikai döntések meghozatalára, mint egy 18 éves. Ugyanakkor ez a generáció, amelynek életére elsősorban hatnak a választások eredményei.

Az Intézet kutatási igazgatója úgy látja, hogy a jelenlegi rendszerrel az idősek is rosszabbul járnak, ha az ő szavazataik kerülnek túlsúlyba, mert a felmérések szerint ők inkább a rövid távú jólétemelő intézkedéseket részesítik előnyben – például a nyugdíjemelést – míg a fiatalok nagyobb hangsúlyt fektetnek a fenntarthatóságra, az oktatási befektetésekre.

Ha a választásokon, a demokratikus részvételben többségben vannak az idősek, minden politikai döntés ennek megfelelően fog megszületni, minél több ilyen döntést hoznak a politikusok, annál jobban eltávolítják a fiatalokat – tette hozzá Boros Tamás. Ezért is javasolják, hogy 2024-től az állampolgári öntudatra és demokratikus készségekre való nevelés legyen önálló kompetencia- és élményalapú tantárgy az alap és középfokú oktatásban. A diákok megtanulhatják, hogy mit jelentenek a politikai dilemmák, a kompromisszum-keresés, mit jelent megfogalmazni és képviselni egy véleményt, mit jelent egyszer alulmaradni, de máskor győzni a saját véleményükkel – mondta Filippov. Ennek kapcsán Szöllősi Györgyi megjegyezte, hogy azért sok idős embernek vannak gyerekeik, unokáik, és döntésüknél az ő jövőjük is nyom a latban náluk, nemcsak a nyugdíjemelés.

És ha már generációs szakadék, térjünk vissza 68-ra: az a korosztály a korabeli, sokkal korlátozottabb kommunikációs viszonyok között is összefogott, hogy kezébe vegye a sorsát és ez többé-kevésbé sikerült is. A mai fiatal generációk nem elég erősek, vagy nem elég dühösek, hogy kiforgassák sarkaiból a világot? – tettem fel a kérdést. Filippov Gábor szerint a fiatalok korántsem olyan cinikusak, mint amilyennek látszanak, nagyon is érdekli őket a politika, csak egy teljesen más térben és teljesen más nyelven szólnak hozzá – például a Twitch-en, amelyet a politikusok alig ismernek. Boros Tamás úgy véli, hogy azért más a helyzet, mint 68-ban, mert ezek a közösségi médiumok szelepként működnek, ahol a feszültséget ki lehet ereszteni.

A 68-asok alig juthattak be a korabeli médiába. Ha ma valaki elégedetlen, posztolhat a Facebookon, írhat blogot. Igaz, ezzel nem történik valódi változás, de a politikai folyamatokat új, digitális mederbe tudja tölteni. Ezzel is magyarázható, hogy nem látunk tüntető fiatalokat az utcán, mert nem ott vannak, hanem a digitális utcákon.

Szabó Andrea arra is visszautalt, hogy 68-ban óriási többségű fiatalság jött össze, a sokaság érzése is erősítette őket, ugyanakkor nem tudtak magukkal mit kezdeni. Ma viszont azt mutatják a szociológiai tanulmányok, hogy nincs lázadó hangulat a fiatalok között és igény sincsen rá. Heal Edina a mindenhonnan áradó média és szórakoztatóipar szerepét hangsúlyozta, amely leköti a 21. századi fiatalokat. Ha jól érzik magukat, jól szórakoznak, sokkal kevésbé fogják észrevenni és megérezni a jövő aggasztó problémáit. Szabó Andrea azért felidézte a 2019-es, Greta Thunberg vezette „zöld forradalmat”, amelytől azt lehetett remélni, hogy jönnek a fiatalok és valami egészen mást fognak hozni, és ennek a „zöld gondolatnak” parancsolt megállj a koronavírus…

Egy másik lényeges kérdés: kik neveljék demokráciára az új nemzedékeket, miután a rendszerváltók elszalasztották azt a lehetőséget, hogy meghonosítsák a demokrácia kultúráját Magyarországon?

Heal Edina elmondta, hogy a II. világháború után az NSZK-ban egy 15 éves program keretében több tízezer tanárt küldtek az Egyesült Államokba és Nagy-Britanniába, hogy megtanulják az állampolgári ismereteket és azok átadásának módszereit. Boros Tamás ennek kapcsán megjegyezte, hogy most ugyanolyan gyorstalpalón próbálnak átképezni tanárokat állampolgári ismeretek oktatására, mint ahogyan a rendszerváltáskor kreáltak az orosz nyelvtanárokból angol nyelvtanárokat, és olyan is lett az eredménye. Ha az államnak nincs ilyen irányú hosszú távú elkötelezettsége, akkor a következő 30 évet is elveszíthetjük.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:


hirdetés
JÖVŐ
A Rovatból
hirdetés

Kína az elektromos autóiparban is átveheti a vezetést, hatalmas gyárak nőnek ki a földből

Elektromos autók millióival akarják elárasztani a piacot, és már megvetették a lábukat Európában is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2021. május 16.

hirdetés

Kína nemcsak a mesterséges intelligencia területén, hanem az elektromos autók gyártásában is világelsőségre tör. Egymás után épülnek az óriási gyárak az ázsiai országban, amelyek nemsokára milliószámra ontják majd az elektromos kocsikat.

A New York Times szerint az ingatlanpiacon vagyonokat szerző Evergrande csoport például 2025-re egyedül annyi elektromos autó gyártására készül, mint amennyit egész Észak-Amerikában gyártanak.

Az elmúlt években Kínában hathatós kormánytámogatással több mint 800 ezer töltőállomást is kiépítettek. Ez csaknem kétszer annyi, mint amennyi a világ többi részén összesen működik.

Az egyik legnagyobb kihívás a kínai cégek számára az új brandek bevezetése. Az e-kereskedelemből nálunk is ismerős Alibaba például két állami vállalattal közösen IM Motors néven indítja be autógyártó-részlegét, és a tervek szerint jövőre már árulni is fogják az autóikat.

A 2010-ben a Volvot is megvásárló Zhejiang Geely konszern egy hónapja nyitotta meg Ningpóban a világ egyik legnagyobb elektromos autógyárát. Autómárkájának a Zeekr nevet választotta, mert az jól rímel az angol „seeker” (úttörő, kereső) szóra és várhatóan októberben jelenik meg a piacon.

Gyárában több kilométer hosszú futószalagok mellett 4 és fél méteres, svéd gyártmányú robotok dolgoznak. Induló kapacitása évi 300 ezer autó, ez nagyobb, mint a legtöbb detroiti autógyáré.

A Xpeng Motors nevű startup a közelmúltban nyitott meg egy összeszerelő üzemet Délkelet-Kínában. A közelében egy szerszámgépgyárat építenek és máris bejelentették egy harmadik létesítmény beindítását is. A Xpeng 2024-re akarja elérni az évi 300 ezer autó gyártását. Tavaly még ennek a mennyiségnek a tizedét adták el.

hirdetés

Tulajdonosa, Hi Hsziao-peng egy mobilos keresővel csinálta meg a szerencséjét. Az egyik kínai állami vállalat 233 millió dollár kölcsönt adott neki első, évi 100 ezer gépkocsi gyártását biztosító gyárának felépítésére, de kapott segítséget önkormányzatoktól is. A cég tavaly már a Wall Street-i tőzsdére is bekerült, és 5 milliárd dollár nyereségre tett szert, amelyet részben az új gyárakba, részben a kutatásba és fejlesztésbe fektetett be, különösen az önvezető járművek terén. Ezen a területen a mesterséges intelligencia fejlesztésében elért eredményeket is jól hasznosíthatják a kínaiak.

A Xpeng pénzügyi erejét jól jellemzi az alig 15 hónap alatt felépült csaocsingi gyár szinte teljes automatizálása.

Robotok emelgetik a 20 kg-os autótetőket, bekenik őket űrkörülményeknek is ellenálló ragasztóval, majd a helyükre nyomják őket. Ugyancsak robotok hozzák a műszerfalakat, miközben a Titanic főcímzenéjének instrumentális változatát játsszák.

A kínai elektromosautó-gyártás körüli hype-ot jól jellemzi, hogy az Evergrande New Energy Vehicle hongkongi részvényeivel csaknem olyan szinten kereskednek, mint a General Motors részvényeivel, bár még egyetlen járművet sem adtak el.

Pedig a siker a New York Times szerint korántsem biztos, a résztvevők közt sok a kezdő cég, és nem kis kockázat arra alapozni, hogy az autósok hajlandók lesznek jelentős összegeket kifizetni olyan márkákért, amelyeknek korábban még a nevét sem hallották soha.

Azt a kínai autógyártók elismerik, hogy a nagy autógyáraknak némi előnyt ad a tapasztalatuk. Ezzel együtt bíznak abban, hogy az akarat és a türelem meghozza gyümölcsét. Az azonban a nemzetközi szakértők számára is egyértelmű, hogy a kínai ipar lendületben van. Az LMC Automotive szerint 2028-ra Kína évi 8 millió elektromos autót fog gyártani, szemben a tavalyi egymillióval. Összehasonlításképp: az előrejelzések szerint az európai futószalagokról hét év múlva 5,7 millió teljesen elektromos autó fog legördülni.

Az, ami az elektromos autók terén történik, nem független attól a küzdelemtől, amit Kína és az Egyesült Államok a globális szuperhatalmi szerepért vív.

Joe Biden amerikai elnök többek közt emiatt sürgette az amerikai autógyártókat, hogy kapcsoljanak nagyobb fokozatra. Tavaly mindössze 410 ezer elektromos autó készült az Egyesült Államokban, és ez a szám az LMC Automotive becslései szerint 2028-ra is csak 1,4 millió lesz, ha a jelenlegi növekedési ütemmel számolunk.

Kína pedig máris a külföldi piacok meghódítására készül. A Xpeng Norvégiában kezdi meg európai térhódítását. Az állami tulajdonú Chery pedig Amerikát célozta meg, igaz, ott még mindig érvényben van az a 25%-os különadó, amelyet a Trump-kormányzat rendelt el 2018-ban a Kínából exportált autókra.

Mindez azonban csak lassíthatja, de önmagában aligha akadályozhatja meg, hogy Kína globálisan uralja az elektromos autók piacát.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET: