A hírek szerint katonák jelentek meg a damaszkuszi magyar nagykövetségnél – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter a floridai Mar-a-Lagóban, ahova elkísérte a Donald Trumppal és Elon Muskkal találkozó Orbán Viktor miniszterelnököt.
A külügyminiszter kiemelte: a nagykövetséget szerencsére korábban már evakuálták.
Szijjártó a Facebook-oldalára feltöltött videóban egyébként a vasárnap terjedő álhírről beszélt. A külügyminiszter szerint az álhír nagyon veszélyes volt, a Közel-Keleten zajló küzdelemben ugyanis terrorszervezetek is mélyen érintettek, "s egy-egy ilyen álhír bizony nagyon komoly veszélybe tud sodorni egy egész országot, egy egész nemzetet" – fogalmazott.
"Budapesten van szíriai nagykövetség, amely támadás célpontja lehetett volna, és a terrorszervezetek is nemzetközi jellegűek ma már, és bizony a világ bármely pontján magyar érdekeltségek, emberek és közösségek ellen követhetnek el terrortámadásokat, hogyha éppen olyan információjuk van, amely ezt az ő gondolkodásmódjuk szerint indokolja"
- mondta a külügyminiszter, aki „önmérsékletre intett egyes újságírókat és politikusokat”.
A hírek szerint katonák jelentek meg a damaszkuszi magyar nagykövetségnél – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter a floridai Mar-a-Lagóban, ahova elkísérte a Donald Trumppal és Elon Muskkal találkozó Orbán Viktor miniszterelnököt.
A külügyminiszter kiemelte: a nagykövetséget szerencsére korábban már evakuálták.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Érezhetően nőtt a kormányablakok ügyfélforgalma január első hetében, miután jövő szerdától már csak a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással vagy Ügyfélkapu+-szal – azaz kétfaktoros azonosítással – intézhetjük ügyeinket online az állami weboldalakon és alkalmazásokban, ezért megnövekedett kapacitással várják a kormányablakokban az ügyfeleket – közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium vasárnap.
A tárca az ügyintézés gyorsítása érdekében azt kéri az ügyfelektől, hogy már az ügyintézés előtt töltsék le telefonjukra a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást.
Aki az Ügyfélkapu+-t választja, és már van ügyfélkapuja, nem szükséges a kormányablakba mennie, hiszen otthon pár perc alatt regisztrálhat a biztonságosabb azonosítási módra.
A kormányablakok ügyféladatai alapján sokan az utolsó pillanatokra hagyták a regisztrációt a Digitális Állampolgárság programba. Míg tavaly a legforgalmasabb napon 85 ezren keresték fel az ügyfélszolgálatokat, addig január eleje óta az ügyfelek száma többször is átlépte a százezret, január 6-án pedig a 114 ezret is elérte.
Az ügyfelek negyede a Digitális Állampolgárság miatt keresi fel a kormányablakokat. A minisztérium azt kéri, hogy indulás előtt mindenki tájékozódjon az ügyintézés menetéről a Digitális Állampolgárság Program hivatalos weboldalán vagy a kormányhivatalok honlapján, és már indulás előtt töltse le az alkalmazást, hiszen ezzel jelentősen gyorsítható az ügyintézés.
Fontos, hogy mind az Ügyfélkapu+, mind a DÁP regisztrációt január 15. után is el lehet végezni
– hívták fel a figyelmet a közleményben.
A kormányablakok megnövelt kapacitással várják az utolsó napokban érkező ügyfeleket, azonban a várakozási idő időnként megnövekedhet.
Az ügyfélszolgálatok leterheltségéről a Kormányablak mobilalkalmazásban is tájékozódhatnak, sőt akár távoli sorszámhúzásra is lehetőség van – tájékoztatott a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium.
(MTI)
Érezhetően nőtt a kormányablakok ügyfélforgalma január első hetében, miután jövő szerdától már csak a Digitális Állampolgár mobilalkalmazással vagy Ügyfélkapu+-szal – azaz kétfaktoros azonosítással – intézhetjük ügyeinket online az állami weboldalakon és alkalmazásokban, ezért megnövekedett kapacitással várják a kormányablakokban az ügyfeleket – közölte a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium vasárnap.
A tárca az ügyintézés gyorsítása érdekében azt kéri az ügyfelektől, hogy már az ügyintézés előtt töltsék le telefonjukra a Digitális Állampolgár mobilalkalmazást.
Aki az Ügyfélkapu+-t választja, és már van ügyfélkapuja, nem szükséges a kormányablakba mennie, hiszen otthon pár perc alatt regisztrálhat a biztonságosabb azonosítási módra.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Orbán Viktor 1994-ben komolyan fontolgatta, hogy otthagyja a politikát, miután pártja, a Fidesz a vártnál sokkal rosszabbul szerepelt az országgyűlési választásokon. Erről Betlen János korábbi tévériporter, az MTV Híradójának egykori főszerkesztője beszélt a Blikk Talk! adásában.
A jelenlegi miniszterelnök akkoriban annyira elkeseredett a választási eredmények miatt, hogy jogászként tervezett dolgozni egy cégnél, mondta el Betlen.
„Ő olyan, mint egy sportoló, az az ember, aki nem szeret veszíteni. Ő hozta létre a pártot, építette fel még egyszer és még egyszer, és egész más formában, mint azelőtt volt”
– fogalmazott Betlen.
A tévés megerősítette, hogy nem városi legenda: Orbán még 1991-ben megkérdezte tőle, milyennek látja a Fidesz jövőjét. Ugyanakkor hozzátette, hogy sosem voltak barátok, és nem is találkoznak rendszeresen, bár Orbán gesztusai alapján úgy véli, rokonszenves emberként tekint rá. „Apró gesztusokból következtetek erre, például amikor temetéseken összefutottunk, mindig biccentett felém” – mesélte Betlen.
A volt tévés arról is beszélt, hogy bár nem csapódott egyik politikai oldalhoz sem, mindkét oldalról kapott kritikákat. Például élő adásban kérdezett kényes ügyekről politikusokat, amivel sokszor neheztelést váltott ki.
A Blikk szerint Betlen olyan ügyeket is felidézett, amikor barátai vádolták meg alaptalanul. Például Vitézy László rendező, akivel jó viszonyban voltak, azt terjesztette róla, hogy III/III-as ügynök volt. „Pedig engem átvilágítottak, így ez kizárt volt, és 1974-től a pártállami rendőrség amúgy is gyanús emberként tartott nyilván” – mondta Betlen.
A beszélgetés során Betlen a mai politikai kérdésekről is elmondta véleményét, például a migráció kapcsán.
„Minden országnak vannak szabályai, amelyek alapján beengedi, akit jónak lát. De tetszőleges mennyiségben, tetszőleges idő alatt, tetszőleges helyszínekről, kultúrákból nem lehet becsődíteni tömegeket egy országba anélkül, hogy annak súlyos következményei lennének hosszabb távon”
– fejtette ki álláspontját.
A teljes beszélgetés részletei a Blikk oldalán olvashatók.
Orbán Viktor 1994-ben komolyan fontolgatta, hogy otthagyja a politikát, miután pártja, a Fidesz a vártnál sokkal rosszabbul szerepelt az országgyűlési választásokon. Erről Betlen János korábbi tévériporter, az MTV Híradójának egykori főszerkesztője beszélt a Blikk Talk! adásában.
A jelenlegi miniszterelnök akkoriban annyira elkeseredett a választási eredmények miatt, hogy jogászként tervezett dolgozni egy cégnél, mondta el Betlen.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Január 12-én vasárnap délután 4 órakor kezdődött a Második Reformkor (2RK) által szervezett tüntetés Budapesten, a Március 15. téren. Az esemény apropója az volt, hogy Rogán Antal neve felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára, amelyen az amerikai kormányzat által pénzügyi szankciók alá vont személyek és szervezetek szerepelnek. A tüntetésen a párt vezetői mellett Puzsér Róbert publicista és Pitz Dániel youtuber is felszólalt.
A helyszínen pár száz ember gyűlt össze, akik elsőként Burány Árpád, a Második Reformkor politikusának beszédét hallgathatták meg. Burány szerint példátlan, hogy az Egyesült Államok szövetséges ország hivatalban lévő miniszterét szankcionálja, és elmondta, hogy elvárták volna Rogán megszólalását, ami azonban nem történt meg. Ezután Pekárné Farkas Emese, a párt alelnöke következett, aki szerint Rogán szégyent hozott Magyarországra, és nemcsak neki, de „barátainak is” távoznia kell.
Pitz Dániel beszédében kiemelte, hogy Rogán legnagyobb bűne nem a korrupció, hanem az új médiatörvény és a propagandagépezet megalkotása. „A propagandaminisztert az USA szankciós listára helyezte, amiért meglátásuk szerint a magyarországi korrupció középpontjában áll, annak egyik fő működtetője” – mondta.
Puzsér Róbert szarkasztikus stílusban bírálta Rogánt és a Fidesz politikáját.
Beszédében többek között kijelentette, hogy szeretné, ha az ország Orbán Viktor után Rogán Antalra szállna, hogy „egy színarany Bugattivá változtassa azt”.
A tüntetés utolsó felszólalója Vona Gábor volt. A párt elnöke beszédében az időjárás viszontagságaira tett megjegyzést, mondván, hogy aki ezt kibírja, az Rogánt is képes leváltatni. Szerinte nagyobb szégyen nem szervezni tüntetést, mint szervezni egy olyat, ami nem lesz sikeres. A Fideszt egy Jenga toronyhoz hasonlította, ahol Orbán és Rogán a kulcselemek, és ha kihúznák őket, az egész rendszer összeomlana.
Január 12-én vasárnap délután 4 órakor kezdődött a Második Reformkor (2RK) által szervezett tüntetés Budapesten, a Március 15. téren. Az esemény apropója az volt, hogy Rogán Antal neve felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára, amelyen az amerikai kormányzat által pénzügyi szankciók alá vont személyek és szervezetek szerepelnek. A tüntetésen a párt vezetői mellett Puzsér Róbert publicista és Pitz Dániel youtuber is felszólalt.
A helyszínen pár száz ember gyűlt össze, akik elsőként Burány Árpád, a Második Reformkor politikusának beszédét hallgathatták meg. Burány szerint példátlan, hogy az Egyesült Államok szövetséges ország hivatalban lévő miniszterét szankcionálja, és elmondta, hogy elvárták volna Rogán megszólalását, ami azonban nem történt meg. Ezután Pekárné Farkas Emese, a párt alelnöke következett, aki szerint Rogán szégyent hozott Magyarországra, és nemcsak neki, de „barátainak is” távoznia kell.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Ellenfél nélkül biztos győztes vagy” – szólt az LGT slágere 1984-ben, és ez nagyjából most is érvényes volt a Tolna megyei 2-es számú választókörzetben tartott időközi választáson. A választást Potápi Árpád János tavaly októberi váratlan halála miatt kellett kiírni, ám azon a legnagyobb ellenzéki párt, a TISZA nem indult. Magyar Péter ma színjátéknak nevezte a voksolást.
A leadott szavazatok 99,12 százalékos feldolgozottságánál a fideszes Csibi Krisztina 63,7 százalékkal vezetett a dombóvári körzetben.
A sorrend:
Csibi Krisztina (Fidesz-KDNP): 63,7 százalék,
Dúró Dóra (Mi Hazánk): 19,18 százalék,
Takács László (DK): 10,99 százalék,
Harangozó Gábor (független, MSZP-s támogatással): 2,34 százalék,
Vilcsek Ernő (független): 2,03 százalék,
Ágoston Pál Péter (Második Reformkor): 1,76 százalék.
A Telex emlékeztet arra, hogy a legutóbbi parlamenti választáson Potápi a szavazatok 62,44 százalékával nyert hetedik alkalommal egyéni mandátumot, a tavalyi júniusi EP-választáson pedig a Fidesz-KDNP listája 54 százalékot ért el, fölényes győzelmet aratva.
A részvételi arány vasárnap 32,72 százalék volt, de időközi választáson ez nem számít különösen alacsonynak. Ennek ellenére posztjában Magyar Péter megjegyezte: „3 választópolgárból 2 otthon maradt. Ez nyilvánvalóan óriási politikai és mozgósítási kudarc az állampártnak és a Kubatov féle mozgósítási gépezetnek.”
„Ellenfél nélkül biztos győztes vagy” – szólt az LGT slágere 1984-ben, és ez nagyjából most is érvényes volt a Tolna megyei 2-es számú választókörzetben tartott időközi választáson. A választást Potápi Árpád János tavaly októberi váratlan halála miatt kellett kiírni, ám azon a legnagyobb ellenzéki párt, a TISZA nem indult. Magyar Péter ma színjátéknak nevezte a voksolást.
