HÍREK
A Rovatból

Orbán Viktor: Megépítjük a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékét

A miniszterelnök szerint véget ért az európai gazdaságtörténetnek az a korszaka, amelyben olcsó nyersanyagot és energiát hoztunk be Oroszországból, cserében nyugati technológiát adtunk.


A Fekete-tenger keleti és nyugati partja, Románia és Georgia között kiépítendő, Azerbajdzsánból Magyarországra és az Európai Unióba zöld villamos energiát szállító vezetéket építenek nemzetközi összefogással. Ez nemcsak az orosz fosszilis energiaforrásokkal szemben jelent alternatívát, hanem a tiszta, hozzáférhető és biztonságos, megújuló energiaforrásokra épülő jövőt is szolgálja

- mondta Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szombaton Bukarestben.

Ursula von der Leyen a Magyarország, Románia, Georgia és Azerbajdzsán vezetői által megkötött kormányközi megállapodás aláírása alkalmából rámutatott: "sosem volt közelebb egymáshoz" a Fekete-tenger két partja, a beruházás ugyanis energetikai és digitális adatátvitel terén is összekapcsolja a Fekete-tenger két partját, valamint a Kaszpi-tenger térségét.

Szerinte a vezeték kiépítése Georgiát energetikai csomóponttá teheti, és integrálhatja az Európai Unió energetikai piacába, ugyanakkor megkönnyítheti Moldova, a Nyugat-Balkán energiaellátását is, és minden bizonnyal Ukrajna újjáépítését is segíteni fogja.

Az eseményről Orbán Viktor is megemlékezett a közösségi oldalán. A fotóhoz azt írta:

"Megépítjük a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékét, amellyel olcsó, zöld energiát hozunk Magyarországra".

Orbán Viktor miniszterelnök Bukarestben azt mondta: "a világon egyedülálló beruházás mellett kötelezte el magát partnereivel Magyarország, a világ leghosszabb tenger alatti villamosenergia-vezetékének megépítésére készülünk".

A kormányfő hangsúlyozta, hogy az Európai Unió stratégiai vákuumban van, amelyben az országok vezetőinek kell gondoskodniuk arról, hogy megteremtsék országaik számára a gazdasági és energiabiztonságot. A megoldás új energiaforrások keresése és beszállítása Európának - mondta.

Észszerű közelségben a Kaszpi-tenger körül van energiaforrás, és ennek kiaknázására jelent innovatív megoldást a most bejelentett vezeték - tette hozzá.

Orbán Viktor kiemelte, a mostani európai helyzet "olyan zavaros, amilyenre emberemlékezet óta nem volt példa". Háború van a szomszédunkban, van egy súlyos energiaválság - amely nemcsak ár-, hanem ellátási válság is -, közben az egész európai gazdaságon végigsöpör az infláció,

az európai vezetők úgy döntöttek, hogy szétválasztják az orosz gazdaságot és az európai gazdaságot,

és ráadásul az Egyesült Államokban soha nem látott, Európát is sújtó piacvédelmi intézkedéssorozat vette kezdetét - sorolta.

Mindez azt jelenti, hogy

véget ért az európai gazdaságtörténetnek az a korszaka, amelyben olcsó nyersanyagot és energiát hoztunk be Oroszországból, cserében nyugati technológiát adtunk, és ez mindkét fél számára gazdasági növekedést és katonai biztonságot eredményezett.

Új stratégia viszont nincs, ezért alakult ki stratégiai vákuum - mutatott rá.

Ebben a helyzetben csak az innováció jelent megoldást, és a most bejelentett vezeték igazi innovatív beruházás.

Az elsősorban szél- és napenergia-termelésből Azerbajdzsánból villamos energiát szállító, tenger alatti vezeték 1195 kilométer hosszúságú lesz, és gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összeköti majd Romániát és Georgiát. Kapacitása eléri az 1000 megawattot.

A szerződést Orbán Viktor mellett Nicolae Ciuca román kormányfő, Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök és Irakli Garibasvili georgiai miniszterelnök írta alá Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök jelenlétében.

A miniszterelnök felszólalásában méltatta, hogy az EU az elmúlt időszakban sok figyelmet fordított Azerbajdzsánra, fejlesztette az együttműködést, és Ilham Aliyev azerbajdzsáni államfő is nyitott volt együttműködésre.

"Én is több mint egy évtizede tapasztalom azt, hogy Azerbajdzsánra mint megbízható partere mindig számíthat az Európai Unió" - jelentette ki.

Megemlítette Orbán Viktor azt is, hogy nyolc év után érkezett újra Bukarestbe, és hatalmas fejlődést tapasztalt, amely meglátása szerint indokolttá tette Románia tagságát a schengeni övezetben. De a minap "az EU-ban még hibás döntést hoztunk" - emlékeztetett -, és ezt korrigálni kell, Romániát fel kell venni a szabad mozgást biztosító övezetbe.

A kormányfő biztosította a szombati rendezvényt irányító Klaus Iohannis román elnököt, hogy Bukarest ebben számíthat Magyarországra.

A szerződéskötés házigazdájaként Klaus Iohannis román államfő arról beszélt, hogy az Ukrajna elleni orosz agresszió közepette a térség országainak összefogására és szolidaritására van szükség. A szombaton aláírt egyezmény szerinte hosszú távú együttműködést alapoz meg, amelynek első lépése a Fekete-tengeren átvezető - csaknem 1200 kilométer hosszúságú, Georgia és Románia között kiépítendő, tengeralatti elektromos kábel - amelyet később zöld hidrogén Európába szállításával kapcsolatos projektek követnek.

Ilham Aliyev, Azerbajdzsán elnöke szerint mindkét félnek előnyös az, hogy országa az Európai Unió egyik fontos energiabeszállítójává válik. Felidézte: tavaly az EU 8,2 milliárd köbméter azeri gázt importált, idén már 11,3 milliárdot. Az ország teljes gázexportja jövőre 24 milliárd köbméter lesz, ahhoz képest, hogy 2021-ben még 19 milliárd köbméter volt - jegyezte meg.

Az azeri elnök rámutatott: most egy újabb "energetikai híd" alapkövét tették le, amely a villamos energia exportja előtt nyit újabb lehetőségeket. Azerbajdzsán zöldenergia-termelési kapacitása 27 gigawattos szél- és napenergiát jelent a szárazföldön, a Kaszpi-tengeri szélerőművek pedig 157 gigawatt teljesítményűek, az energia 80 százalékát exportálják.

A román elnöki hivatal tájékoztatása szerint a bukaresti egyezménnyel útjára indított projekthez az EU Global Gateway - fenntartható és megbízható digitális, energetikai és közlekedési összeköttetések kialakítására irányuló - európai stratégia részeként uniós finanszírozásra is számíthat.

Azerbajdzsán 2030-ig 30 százalékra akarja emelni a megújuló források arányát az ország által termelt energiamennyiségben, és jelentős potenciállal rendelkezik a vízi, szél- és napenergia-termelés terén. A villamos energiát szállító tengeralatti vezeték 1195 kilométer hosszúságú lesz, és gyors internetes adatátvitelre alkalmas optikai kábellel is összeköti majd Romániát és Georgiát.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
RTL: Pakisztánból származhat a Kisbajcson pusztító ragadós száj- és körömfájás vírus
Rusvai Miklós arra figyelmeztetett, hogy a fertőzést az ember is elkaphatja, de a betegség csak nagyon enyhe tüneteket okozhat. Az állatok azonban nagyon komoly veszélyben vannak.


Pakisztánból származhat a Kisbajcson pusztító ragadós száj- és körömfájás vírus - tudta meg az RTL Híradó. Információjuk szerint a laboratóriumi vizsgálatokból derült ki, hogy honnan jött a fertőzés.

A kormányinfón Gulyás Gergely azt közölte, hogy nem a szarvasmarha-telepen dolgozó vendégmunkások a felelősek a fertőzésért. A Híradó úgy tudja, hogy a telepen egyiptomiak dolgoznak. Ők azonban már hónapok óta nem voltak otthon.

Az állatállományt Kisbajcson leölték és a Győr környéki földekről - a telepről származó - trágyát begyűjtötték.

Gulyás Gergely szerint az eddigi intézkedések sikeresnek tűnnek. "Folyamatos vizsgálatok vannak még az állattartóknál mindenütt, de azt látjuk, pillanatnyilag úgy tűnik, hogy nem terjedt tovább a vírus sehova sem" - mondta.

A Híradó beszámolója szerint a vírust egy angliai laboratóriumban azonosítják, ahol az összes eddigi száj- és körömfájás vírus törzsgyűjteménye megvan - ezt Rusvai Miklós mondta el. A virológus szerint az már kizárható, hogy a januári németországi járvány terjedt át Magyarországra. Az eddigi adatok alapján pedig a dolgozók sem kapcsolódnak a betegség kialakulásához.

"A telepen egyiptomi vendégmunkások dolgoznak, de egyiptomi törzsekkel az eddigi vizsgálatok alapján nem mutat rokonságot a vírus, a tehát nagy valószínűséggel ő nekik sincsen semmilyen kapcsolatuk a vírusfertőzéssel, illetve hónapok óta nem jártak otthon".

Az RTL Híradó értesülése szerint a magyarországi laboratóriumi vizsgálatok szerint

a Kisbajcsi minták 98-99%-ban a 2017-2018-ban, Pakisztánban izolált törzsekkel egyeznek meg. Így a vírus valószínűleg onnan származik. Azt még nem tudni, hogyan került Magyarországra.

Rusvai Miklós arra is figyelmeztetett, hogy a fertőzést az ember is elkaphatja, de csak nagyon enyhe tüneteket okozhat.

"Enyhe hőemelkedés illetve adott esetben a száj környékén hólyagok jelentkezhetnek, ez nagyon ritkán koncentrált vírussal történő fertőzés esetén történhet csak meg" - mondta el.

Az állatok azonban nagy veszélyben vannak - mondta a virológus. Ha újabb fertőzési gócot találnának, meg kellene hosszabbítani a már most három hónapig tartó exporttilalmat, ami óriási gazdasági károkat okozna az országnak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

HÍREK
A Rovatból
„Azt hiszem, ez meg fog történni” – Trump a NATO-főtitkár jelenlétében beszélt Grönland elcsatolásról
Az amerikai elnök ismét bedobta a sziget megszerzésének ötletét, ezúttal Mark Rutte előtt, aki azonban egyértelművé tette, hogy ez a vita nem tartozik a hatáskörébe.


Donald Trump amerikai elnök ismét felvetette, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie Grönlandot. Az Ovális Irodában, Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott találkozóján azt mondta:

„Azt hiszem, ez meg fog történni.”

Trump szerint a sziget stratégiai jelentőségű, és hozzájárulna a nemzetközi biztonsághoz. „Nemcsak a biztonság miatt, hanem a nemzetközi biztonság érdekében is szükségünk van rá. Sokan a kedvenc játékosaink közül ott cirkálnak a partoknál, és óvatosnak kell lennünk” – mondta, miközben Ruttéra nézett.

„És csak gondolkodom, korábban nem nagyon foglalkoztam ezzel, de most egy olyan emberrel ülök itt, aki nagyon hasznos lehet. Tudod, Mark, erre szükségünk van a nemzetközi biztonság érdekében” – tette hozzá.

A NATO-főtitkár egyértelművé tette, hogy a Grönland körüli vita nem tartozik a hatáskörébe. „Majd beszélünk erről”

– válaszolta Trump Rutténak.

„Nem akarom belerángatni a NATO-t” – mondta Rutte. Ugyanakkor elismerte, hogy Grönland és az Északi-sarkkör biztonsági szempontból kiemelten fontos, mert Kína és Oroszország egyre nagyobb jelenlétet épít ki a térségben.

Trump két nappal azután beszélt újra Grönlandról, hogy a szigeten a jobbközép Demokraatit párt nyerte meg a parlamenti választást. A párt támogatja a Dániától való függetlenedés lassú folyamatát.

Az elnök hónapok óta hangoztatja, hogy az Egyesült Államoknak meg kellene szereznie Grönlandot. Az USA katonai bázist is fenntart a szigeten. Hivatalba lépése előtt Trump nem zárta ki a katonai beavatkozás lehetőségét sem az annektálás érdekében. Fia, Donald Trump Jr. és több szövetségese januárban ellátogatott a szigetre.

Forrás: 24.hu, Reuters


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
„Mindenki csak egymást nézi, hogy vajon ki maradhat, meg ki fog még menni” – borzalmas a hangulat az iváncsai akkugyárban
A még ott dolgozók szerint mindenki a bizonytalanságot érzi, hogy nem biztos a munkahelye. Ezért az emberek között is nő a feszültség.


Ha valaki nem akar felmondani, ne írjon alá erről papírt. Ezt mondta Gulyás Gergely az iváncsai elbocsájtásokról az RTL Híradó kérdésére a kormányinfón.

A Híradó nemrég számolt be arról, hogy az akkumulátorgyárban sorra hívták be a dolgozókat a HR osztályra, ahol olyan papírt írattak velük alá, hogy az ő kezdeményezésükre, közös megegyezéssel szűnik meg a munkájuk. Így 2 hónap plusz fizetést kaphattak.

Egy műszakvezető elmondta: "Nem számítottunk rá, nem tudtuk, hogy milyen időközönként, mennyi ideig tart, nem tudtuk mennyi embert érint".

Egy nyugdíjas arról beszélt az elbocsátás kapcsán: "ugye, hogy mi kértük, de mi nem kértük, mi még maradtunk volna".

A Híradónak a dolgozók azt mondtáák, hogy nem akartak felmondani, de végül aláírták a papírt. Úgy érezték, ha nem írják alá, akkor a munkájukat sem tudják megvédeni, de még a pénzt sem kapnak. "Az volt az érzésem, hogy teljesen mindegy, hogy fogom csűrni-csavarni, úgyis az lesz a vége, hogy kirúgnak" - mondta egyikük.

Gulyás Gergelyt a Híradó arról kérdezte a Kormányinfón, hogy vizsgálják-e a felmondások önkéntességét.

A miniszter azt mondta: "Ha valaki nem akar felmondani, akkor csak azt tudom javasolni, hogy ne írjon alá olyan papírt, amiben ő kezdeményezi a felmondását".

Szerinte a kormányhoz még nem jutott el olyan információ, hogy ez bevett szokás lenne.

A Nemzetgazdasági Minisztérium pedig azt írta a Híradónak: márciusban és áprilisban célzott ellenőrzéseket tartanak a kormányhivatalok több gyárnál, így az SK akkumulátorgyáraiban is. A munkaügyi szabályok betartását vizsgálják "különös tekintettel a jogviszony megszűnésével kapcsolatos jogszabályi előírások betartására".

A Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke korábban azt mondta, hogy ha a dolgozó kérésére, közös megegyezéssel szűnik meg a munkahely, akkor az nem számít csoportos létszámleépítésnek. Ugyanakkor úgy tudja, hogy ha a munkavállók száma egy szint alá csökken, akkor vissza kell fizetniük az állami támogatást.

A minisztérium szerint, a tavalyi beszámolók alapján, eddig eleget tettek ennek a kötelezettségüknek.

A gyárban még ott dolgozók közül többen is azt mondták, hogy nagyon rossz most a hangulat az iváncsai gyárban, és van olyan munkavállaló is, aki a felmondását fontolgatja. "Mindenki ezt a bizonytalanságot érzi, hogy nem biztos a munkahelyében. Meg az emberek között is feszültségek keletkeztek. Mert mindenki csak egymást nézi, hogy na most akkor vajon ki maradhat meg ki fog még menni" - mondta egy dolgozó.

A szakszervezet úgy véli, hogy elfogadhatatlan, ahogy a dolgozókkal bánnak, ezért erről pénteken tárgyalnak a koreai céggel.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Zivatarok miatt sárga figyelmeztetést adtak ki péntekre, de a hétvége is esős, felhős, szeles lesz
A jövő hét elején a meleget hozó szentek ezúttal fagyot és viharos szelet hoznak, újra szükség lesz a télikabátra, meleg ruhára.


Pénteken túlnyomóan felhős, borongós időben lesz részünk, csak helyenként számíthatunk rövid napos időszakokra. Kezdetben elszórtan a Dunántúlon alakulhat ki eső, zápor, majd napközben az ország nagy részén esős, záporos időben lesz részünk, és zivatarok is kialakulhatnak, melyeket kisebb méretű jegek is kísérhetnek. Sokfelé élénk, erős, helyenként viharos lesz a délies szél, ami délután a Dunántúl északi felén északnyugatira fordul. Hajnalra foltokban pára, köd képződhet. Reggel 0 és 9, napközben 9 és 22 fok között alakul a hőmérséklet, északnyugaton és északon marad hővösebb az idő - írja az Időkép.

A HungaroMet veszélyjelzése szerint pénteken szinte az egész országban sárga figyelmeztetés lesz érvényben a zivatarok miatt.

Március 15-én is sokfelé várható eső, zápor, délen, délkeleten és keleten zivatarok is kialakulhatnak. Csupán a nap második felében válhat helyenként szakadozottabbá a felhőzet. Egy hidegfront hatására élénk, erős lesz az északias szél. Reggelre 2 és 10 fok közé hűl a levegő. Napközben az ország nagy részén 6 és 12, délen és délkeleten 13 és 21 fok között alakul a legmagasabb hőmérséklet.

Vasárnap az ország nagy részén továbbra is a felhőké lesz a főszerep, és még több tájegységünkön kialakulhat eső, zápor. Nyugaton, valamint keleten és északkeleten élénk lesz az északias szél. Hidegebb lesz a reggel, napközben pedig 8-13 fokot mérhetünk.

Hétfőn észak felől egyre többfelé felszakadozik a felhőzet, kisüt a nap, de helyenként még kisebb eső, zápor kialakulhat. Az erős, viharos északias szélben délután 5-10 fokra van kilátás. Hajnalban néhol gyenge fagyra is számítani kell.

Kedden napos, csapadékmentes időben lesz részünk. Sokfelé szeles marad az idő. Reggel szinte mindenhol fagyni fog. Napközben 5-9 fokot mutathatnak a hőmérők.


Link másolása
KÖVESS MINKET: