Megjött a szakvélemény a debreceni akkugyár ügyében: rengeteg hiányosságot tártak fel a szakértők, csúszhat a termelés megkezdése

Egy kiszivárgott dokumentum részletezi Oroszország elképzeléseit az ukrajnai háború lezárásáról. A The Washington Post által megszerzett iratok szerint Moszkva olyan feltételeket támasztana, amelyek jelentősen eltérnek a nyugati országok javaslataitól – közli a Portfolio.hu.

A dokumentumban az áll, hogy „a jelenlegi kijevi rendszert nem lehet az országon belülről megváltoztatni”, ezért teljes átalakításra lenne szükség. Az orosz fél új választásokat szorgalmaz, amelyeken oroszbarát pártok is indulhatnának. Emellett követelik, hogy a megszállt területek feletti orosz szuverenitást hivatalosan ismerjék el.

A tervezet szerint Moszkva jelentős változásokat tart szükségesnek Ukrajna térképén.

Az orosz álláspont szerint a békefenntartók küldése nem lenne szükséges, és az ukrán hadsereg létszámát is csökkentenék.

A dokumentum kitér arra is, hogy Oroszország az ukrán NATO-csatlakozást továbbra is elutasítja. Emellett Moszkva úgy véli, hogy az Egyesült Államok tárgyalási pozícióját gyengíteni kell.

A tervezet szerint Oroszország nyersanyagkitermelési lehetőségeket is felajánlhatna az amerikai félnek, többek között a megszállt területeken.

A kiszivárgott stratégia szerint Moszkva és Washington kapcsolatának normalizálása is cél lenne. Az elképzelések között szerepel a nagyköveti szintű együttműködés helyreállítása és a rakétatelepítések szabályozása. Oroszország cserébe vállalná, hogy nem telepít közepes hatótávolságú ballisztikus rakétákat Fehéroroszországba, ha az Egyesült Államok is lemondana új rakétarendszerek európai telepítéséről.

Oroszország ennek fejében csökkentené a barátságtalan országok támogatását, bár a dokumentum szerint néhány szövetséges esetében ez nehezen lenne kivitelezhető.

A kiszivárgott dokumentum állítólag még február elején készült, tehát azelőtt, hogy az Egyesült Államok és Oroszország Szaúd-Arábiában tárgyalásokat folytatott volna. A tervezet alapján továbbra is komoly nézetkülönbségek vannak a felek között az ukrajnai béke megvalósítását illetően.

Sajtótájékoztatót tartott Magyar Péter, aki az Európai Parlamentben történt eseményekről számolt be. A Tisza Párt elnöke bejelentette: „Példátlan események történtek tegnap az Európai Parlamentben”.

Korábban mi is írtunk róla, hogy Magyar Péter neve úgy került fel egy európai parlamenti határozatra, hogy erről előzetesen nem tudott – erről beszélt is a politikus egy szerdai sajtótájékoztatón. Azt mondta, hogy az Európai Parlamentben évtizedek óta nem történt hasonló eset, és ezt több képviselő is megerősítette.

Az Európai Parlament plenáris ülésén szavaztak egy határozatról, amely az Európai Unió védelempolitikai „fehér könyvéhez” kapcsolódik. Ez a dokumentum jogi következményekkel nem jár, csak az EP álláspontját tükrözi.

Az ügy kirobbanása után Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke elismerte, hogy hiba történt, és Magyar Péter neve már nem is szerepel a határozaton. A politikus elmondta, hogy amint észrevették az elírást, azonnali vizsgálatot kezdeményeztek a Néppártnál és az EP vezetésénél is. A Néppárt azt közölte, hogy tőlük nem került ki ilyen információ.

A plenáris ülésen azt mondta, hogy szigorú vizsgálatot követelnek, mert nem tartják elképzelhetőnek, hogy egy ilyen hiba véletlenül történjen meg.

Azt is mondta, hogy miután felszólalt az ügyben, Dömötör Csaba, aki a Fidesz részéről először írt erről, zavarba jött, mert szerinte nem számítottak arra, hogy ő jelen lesz az ülésen. Magyar Péter szerint a Fidesz politikusai még azután is azt állították, hogy ő írta alá a határozatot, hogy az EP elnöke egyértelműen jelezte, hogy tévedés történt.

„Az ülésteremből kifelé, már a lift felé menet jeleztem Dömötör Csabának, hogy ennél szánalmasabb és aljasabb húzásra még nem nagyon volt példa. (...) Láthatólag nagyon zavarban volt és annyit tudott rá csak válaszolni, hogy azt kaptam, amit megérdemeltem. (...) Egy pillanatig nem tagadta, hogy ők állnának az aljas húzás mögött,”

A politikus azt mondta, hogy az ügyben akár a francia hatóságokat is bevonhatják. Kérte Roberta Metsolát, hogy nyilvánosan is kérjen bocsánatot, amiért ilyesmi megtörténhetett, és tegyen lépéseket azok ellen, akik szerinte a téves információt továbbra is terjesztik.

A határozat egyik pontja szerint a tagállamok GDP-jének 0,25 százalékát Ukrajna támogatására kellene fordítani, valamint a GDP 3 százalékát védelemre kellene költeni. Magyar Péter szerint ilyen döntéseket az emberek támogatása nélkül nem lehet meghozni.

A politikus hozzátette, hogy szerinte az ügy célja az volt, hogy elterelje a figyelmet a legfrissebb Medián felmérésről, amely szerint a Tisza Párt 9 százalékponttal vezet a Fidesz előtt, valamint az inflációs adatokról is. „Januárban is Magyarországon volt a legmagasabb az élelmiszer-infláció egész Európában, februárban is, és ha hihetünk az előrejelzéseknek, akkor márciusban már 10 százalék fölött lesz” – mondta.

(via Telex)

Pankotai Lili másodfokon is pert nyert volt gimnáziuma ellen – számolt be róla a Szabad Pécs. A Pécsi Ítélőtábla döntése szerint a Nagy Lajos Gimnáziumnak egymillió forint sérelemdíjat kell kifizetnie, valamint állnia kell az első- és másodfokú bírósági eljárás költségeit is. Az intézménynek emellett legalább 30 napig egy, a jogsértést elismerő közleményt kell megjelentetnie a honlapján.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) közleményében azt írta, hogy az iskola megsértette Pankotai Lili személyiségi jogait azzal, hogy „zaklató, ellenséges környezetet teremtett” számára politikai véleménye miatt. A diákra olyan mértékű nyomás nehezedett, hogy érettségi éve alatt iskolát kellett váltania.

A TASZ szerint ezt követően folyamatos érzelmi nyomás érte az iskolában. Osztályfőnöke többször kiküldte az óráról, a beszéd miatt az osztálykirándulást is lemondták. A legsúlyosabb eset az volt, amikor az igazgató felmérte a tanárok véleményét arról, hogy továbbra is tanítanák-e a diákot. Ezután közölte vele, hogy egy kivételével egyik tanára sem szeretne vele együtt dolgozni.

Pankotai ezután a TASZ segítségével pert indított az iskola ellen. Keresetét azonban első fokon elutasította a Pécsi Törvényszék, amely nem találta megalapozottnak, hogy az iskola megsértette volna a személyiségi jogait.

Csütörtöki határozatában azonban a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla a felperesnek, vagyis Pankotainak kedvezően döntött, megváltoztatva a Pécsi Törvényszék korábbi, elsőfokú döntését.

Az intézménynek ezért nemcsak sérelemdíjat kell fizetnie, hanem nyilvánosan is el kell ismernie a jogsértést.

A csütörtöki kormányinfón is előkerült a kérdés, hogy a tervezett alkotmánymódosítás alapján kik lehetnek azok a kettős (vagy többes) állampolgárok, akiket, megfosztva magyar állampolgársáuktól, esetleg kiutasítanak Magyarország területéről. Gulyás Gergely az ATV kérdésre először sejtelmes választ adott. Csuhaj Ildikó felvetésére, hogy a törvény esetleg felfogható lex-Sorosként, és a magyar-amerikai milliárdos, Soros György vagy fia, Soros Alex kitiltását eredményezheti-e, a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt felelte: „A sajtó ebből a szempontból nagy találati pontossággal dolgozik”.

Később felmerült, hogy az uniós állampolgárok esetében egyébként nem alkalmazható kiutasítás érintheti-e például az ellenzék korábbi miniszterelnök-jelöltjét, a magyar-kanadai kettős állampolgár Márki-Zay Pétert, Gulyás egyértelmű választ adott:

Néhány napja Hódmezővásárhely első embere éppen lapunknak nyilatkozva mondta el, hogy nem lenne meglepve, ha őt is fenyegetné a kitiltás veszélye, ha elfogadják az Alaptörvény módosítását.

Arról, hogy a konkrét alkotmánymódosítási tervezetben nincs szó a kiutasíthatóságról, de ennek ellenére az állampolgárság elvétele ezzel is járhat, ebben a cikkünkben írtunk: