HÍREK
A Rovatból

Putyin nem fogadja el a 30 napos tűzszünetről szóló javaslatot – tovább folytatódik az orosz-ukrán háború

Az oroszok szerint a tűzszünet feltételei túlságosan is Ukrajnának kedveznének, Oroszországot pedig csak nehezebb helyzetbe hoznák.


Nem fogadja el a 30 napos tűzszüneti javaslatot Oroszország – közölte Jurij Usakov, Vlagyimir Putyin elnök külpolitikai tanácsadója.

Usakov értelmezése szerint az Egyesült Államok által is javasolt tűzszünet „nem jelentene mást, mint egy átmeneti haladékot az ukrán hadsereg számára, és egy esélyt az újracsoportosításra”.

Hozzátette, Oroszország „a béke hosszú távú rendezésére törekszik Ukrajnában, amely figyelembe veszi Moszkva érdekeit és aggodalmait”, és arról is beszélt, hogy Oroszország és az Egyesült Államok közötti amerikai részéről Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóval folytatott „normális véleménycserék” nyugodt légkörben továbbra is zajlanak.

(BBC)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


HÍREK
A Rovatból
Keményet mondott Magyar Péter: Hozzák nyilvánosságra Orbán Viktor egészségügyi állapotát
A TISZA Párt vezetője szerint „a magyar embereknek joguk van tudni, hogy a miniszterelnök alkalmas-e fizikailag és szellemileg az ország vezetésére”.


Magyar Péter a közösségi oldalán javasolta, hogy hozzák nyilvánosságra a magyar miniszterelnök egészségi állapotáról szóló közleményt, a korábbi kezelésekkel együtt.

A TISZA Párt vezetője azt írta:

"Ha már az aljas, hazug propaganda megteheti, hogy bárkinek (akár nem közszereplőknek is) kiszivárogtatja a valós vagy hamisított egészségügyi adatait és beavatkozásait, akkor ideje tisztán látni hazánk vezetője kapcsán:

Hozzák nyilvánosságra, hogy Orbán Viktor 2010 óta milyen egészségügyi beavatkozásokon esett át, milyen VIP ellátásokat vett igénybe, akár az állami-, akár a magánegészségügyben! Hozza nyilvánosságra a kormány Orbán Viktor jelenlegi egészségügyi állapotát!

A politikus szerint:

"A magyar embereknek joguk van tudni, hogy a miniszterelnök alkalmas-e fizikailag és szellemileg az ország vezetésére. Joguk van tudni, hogy szed-e olyan gyógyszereket, vagy kap-e olyan kezelést, amely megnehezíti, vagy épp ellehetetleníti, hogy egy országot vezessen."

Magyar úgy véli, hogy indokolt a kérése, mert:

"Orbán Viktor egyre többször téveszt éveket, néha évtizedeket, vagy alapvető adatokat a beszédeiben és szinte mindig papírból olvassa a legrövidebb válaszokat is. Egy laikus számára is megállapíthatóan a miniszterelnök több egészségügyi problémával is küzd.

Javasoljuk, hogy a magyar kormányinfón ne az amerikai elnökök, vagy magyar civilek, hanem a magyar miniszterelnök egészségügyi állapotával foglalkozzanak.

A világ számos pontján nyilvánosan elérhető az országok vezetőinek egészségi állapota. Legyen ez így Magyarországon is!"

- áll a bejegyzésében.

A 24.hu emlékeztet rá, hogy nemrégiben a kormánypárti sajtó arról írt, hogy Ruszin-Szendi Romulusznak, a Honvédség volt főparancsnokának tb-támogatott zsírleszívása volt. Gulyás Gergely pedig ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy inkább edzenie kellett volna. Majd Nagy Márton Csok-ügyéről azt mondta, hogy az magánügy.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
HÍREK
A Rovatból
Újabb korrupciós botrány az Európai Parlamentben, ezúttal Kína lehet a háttérben
A belga rendőrség 21 helyszínen csapott le, még Portugáliában is voltak razziák. A gyanú szerint a Huawei pénzzel befolyásolta az EP döntéseit – több volt és jelenlegi képviselő is célkeresztbe került.


A belga szövetségi rendőrség csütörtök reggel razziázott egy korrupciós ügyben, amely az Európai Parlament több volt és jelenlegi képviselőjét is érintheti. A belga ügyészség szerint a nyomozás hivatali vesztegetés, okirat-hamisítás és pénzmosás gyanúja miatt zajlik.

A hatóságok több mint húsz helyszínen tartottak házkutatást Brüsszelben, Flandriában, Vallóniában és Portugáliában. Több embert őrizetbe vettek. A Follow the Money nevű oknyomozóportál, valamint a Le Soir és a Knack című belga lapok információi szerint a nyomozók körülbelül 15 volt és jelenlegi európai parlamenti képviselőt vizsgálnak. A hivatalban lévő képviselők esetében az ügyészeknek előbb az Európai Parlamentnél kell kérvényezniük a mentelmi jog felfüggesztését, erre azonban egyelőre nem került sor.

A hatóságok gyanúja szerint a Huawei lobbistái kenőpénzt adhattak európai parlamenti képviselőknek, hogy azok a kínai technológiai vállalat érdekeit képviseljék az Európai Unióban. A rendőrök a Huawei uniós irodájában és a cég lobbistáinak otthonában is házkutatást tartottak.

A Politico szerint a Huawei brüsszeli irodájában dolgozó két ember látta, ahogy a rendőrség reggel megérkezett, és még délben is a helyszínen voltak. A Follow the Money információi szerint a razziákat egy titkos, két éve zajló nyomozás előzte meg.

A belga ügyészség szerint a feltételezett korrupció „2021 óta rendszeresen és nagyon diszkréten” zajlott, „kereskedelmi lobbitevékenység álcája alatt”. A nyomozók több olyan esetet is vizsgálnak, amikor politikai döntéshozók pénzt vagy más értékes juttatásokat kaphattak az álláspontjukért.

A gyanú szerint a képviselők nemcsak anyagi juttatásokat, hanem luxusutazásokat, vendéglátást és rendszeres meghívásokat is kaptak különböző rendezvényekre, például futballmérkőzésekre.

Az Európai Parlament szóvivője közölte, hogy tisztában vannak a történtekkel, és mindenben együttműködnek az igazságügyi hatóságokkal. „Az Európai Parlament tudomásul veszi az információkat” – mondta a szóvivő. „Amikor kérik, mindig teljes mértékben együttműködünk az igazságügyi hatóságokkal.” A Huawei egyelőre nem reagált az ügyre.

Victor Negrescu, az Európai Parlament átláthatóságért és korrupcióellenes küzdelemért felelős alelnöke azt mondta: „Ezek a vádak mélységesen aggasztóak. Nem fogadhatjuk el, hogy olyan személyek, akik ellen vádak merültek fel, befolyásolják a döntéshozatalt és az európai jogalkotást.”

Korábban, 2022 decemberében hasonló léptékű korrupciós botrány rázta meg az Európai Uniót. A Katar-gate ügyben Katar és Marokkó azzal gyanúsítható, hogy illegális eszközökkel próbálták befolyásolni az Európai Parlament döntéseit. A nyomozás során Pier Antonio Panzeri volt olasz szocialista EP-képviselőt, Eva Kailit, az Európai Parlament akkori alelnökét és élettársát, Francesco Giorgit is letartóztatták. Őket bűnszervezetben való részvétellel, pénzmosással és korrupcióval vádolták meg.

A Politico korábban arról számolt be, hogy a belga hírszerzés is vizsgálja a Huawei tevékenységét. Titkos dokumentumok és bennfentes források szerint a belga állambiztonsági szolgálat volt Huawei-lobbistákkal készített interjúkat, hogy kiderítse, milyen szerepet játszhatnak Kína európai politikai befolyásának növelésében.

Forrás: 24.hu, Politico


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Jogszerűtlenül záratta be Iványi Gáborék iskoláit a Sára Botond főispán vezette kormányhivatal
A Fővárosi Törvényszék szerint több szabálytalanság is történt, így az iskolák működése jogilag folyamatosnak tekintendő. Tavaly mindössze hat nappal az iskolakezdés előtt történt a törlés a nyilvántartásból.


Ahogy arról tavaly részletesen beszámoltunk: mindössze hat nappal az iskolakezdés előtt Sára Botond Budapest Főváros főispánja törölt a nyilvántartásból két, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség által fenntartott iskolát, több mint 300, túlnyomórészt hátrányos helyzetű diákot és családját állítva súlyos probléma elé.

A Fővárosi Törvényszék most visszamenőlegesen semmisítette meg a kormányhivatal tavaly őszi döntését, amely a két iskolát érintette.

A bíróság jogszabálysértőnek minősítette a kormányhivatal eljárását az Iványi Gáborhoz köthető intézményekkel szemben.

Az indoklás szerint a hivatal nem folytatta le a törvény által előírt törvényességi ellenőrzést, és jogszerűtlenül alkalmazta az egyszerű ügyekre vonatkozó, 8 napon belüli döntéshozatali mechanizmust.

Az ügyek eredetileg az intézmények működési engedélyének módosításáról szóltak, azonban a kormányhivatal ezt hivatalból induló eljárássá alakította át anélkül, hogy erről az érintetteket tájékoztatta volna.

A bírósági döntés értelmében az iskolák működése jogilag folyamatosnak tekintendő, az ítéletek ellen pedig nincs lehetőség fellebbezésre.

A történet külön érdekessége, hogy miközben a kormányhivatal a köztartozásokra hivatkozva törölte az egyházi fenntartót az oktatási nyilvántartásból, maga a hivatal akkoriban 424 millió forintos tartozással rendelkezett – közel háromszor annyival, mint az Iványi-féle közösség, amelynek adóssága 150 millió forint volt a döntés idején.

(via 444)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

HÍREK
A Rovatból
Továbbra is sok a kérdőjel Nagy Márton CSOK-kal vásárolt lakása körül
A miniszter korábban azt mondta, egy tűzeset miatt nem lakott abban a lakásban, amire a családi otthonteremtési kedvezményt felvette.


Ahogy arról a múlt héten beszámoltunk, a 24.hu kiderítette: nem abban a lakásban lakik Nagy Márton, amelyre a CSOK-ot felvette, ami hivatalosan szabálytalannak számít. A nemzetgazdasági miniszter akkor ezt egy korábbi tűzesettel magyarázta.

Nagy Márton 2021-ben vásárolt egy 49 négyzetméteres lakást Budapest II. kerületében csok támogatással, azonban az ingatlanba nem költözött be. A 24.hu most arról ír, hogy a szomszédok szerint tűzesetes indoklás indoklás nem áll össze.

A lap megkeresésére Nagy sajtófőnöke egy személyes találkozót szervezett a miniszter és az újságíró között, ám a találkozó előtt a miniszter inkább az MTI-nek küldött közleményt. Ebben azt írta, hogy 2014-ben vásárolt egy 89 négyzetméteres lakást a II. kerületben, azonban 2017 novemberében tűz ütött ki az épületben, amelynek következtében „az utcára került”. A miniszter szerint évekig bizonytalan volt, hogy a lakást fel lehet-e újítani, ezért 2021-ben vásároltak egy másik ingatlant a XII. kerületi Németvölgyi úton, csok-támogatással.

A 24.hu azonban azt írja, hogy a társasház lakói szerint 2018 márciusára elvégezték a szükséges javításokat, így a lakók vissza is költöztek. Két szomszéd a lapnak azt mondta, látták is a házban Nagy Mártont, aki akkor még a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt.

A miniszter a közleményében azt is írta, hogy „az általam jogszerűen igénybe vett csokot és az adót időközben visszafizettem”,

a 24.hu viszont megnézte az ingatlan tulajdoni lapját, és azt írja, ennek nincs nyoma.

Ha a visszafizetés több mint három hónapja történt volna, akkor a lap szerint már törölni kellett volna a tulajdoni lapon az állami jelzálogjogot és az elidegenítési és terhelési tilalmat.

A portál kérdéseket küldött a Nemzetgazdasági Minisztériumnak arról, hogy miért volt szükség a lakásvásárlásra, ha a korábbi lakás már 2018-ban lakható volt, illetve hogy pontosan mikor történt meg a csok visszafizetése. Választ egyelőre nem kaptak.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk