„Hajrá, Kriszta, ezt most neked ajánlom!” – Lovas Rozi lemondott díjáról Bódis Kriszta javára

A kormány újabb Alaptörvény-módosítást terjesztett az Országgyűlés elé, amely jelentős változásokat hoz a veszélyhelyzet kihirdetésének és fenntartásának szabályaiban. Az egyik legfontosabb módosítás, hogy a jövőben a kormány saját hatáskörben, parlamenti jóváhagyás nélkül is elrendelheti és fenntarthatja a veszélyhelyzetet – szúrta ki a hvg.hu.

A módosítás szövege szerint a kormány veszélyhelyzetet hirdethet ki „szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető súlyos esemény – különösen elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség – esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében.”

Ez a megfogalmazás megegyezik az Alaptörvény jelenlegi 51. cikkelyének első bekezdésével,

A jelenlegi szabályok szerint a kormány csak 30 napra rendelheti el a veszélyhelyzetet, és annak meghosszabbításához az Országgyűlés kétharmados többségének jóváhagyására van szükség. A módosítás után erre nem lesz szükség, így a veszélyhelyzet akár határozatlan ideig is fennállhat a kormány döntése alapján.

A változás érinti az Alaptörvény 53. cikkelyét is, amely a veszélyhelyzet idején alkalmazott rendeleti kormányzás szabályozásáról szól. A javaslat szerint a kormány továbbra is csak az Országgyűlés kétharmados felhatalmazásával függeszthet fel törvényeket vagy térhet el tőlük, azonban a veszélyhelyzet meghosszabbításának kötelezettsége megszűnik – írja a lap.

A háborús veszélyhelyzetet a kormány először 2022 májusában hirdette ki az Ukrajnában zajló háború miatt. Azóta a parlament félévente meghosszabbította a különleges jogrendet, legutóbb tavaly ősszel, így az jelenleg 2024. május 18-ig érvényes. Az új módosítás szerint a további hosszabbításokhoz már nem lesz szükség parlamenti jóváhagyásra.

A boszniai ügyészség elrendelte Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, valamint két másik vezető politikus előállítását. Az ügyészség szerint az alkotmányos rend megdöntésével összefüggésben indítottak eljárást Dodik, a boszniai szerb entitás miniszterelnöke és parlamenti elnöke ellen. A boszniai Szerb Köztársaság miniszterelnöki kabinetje is megerősítette az erről szóló információkat.

Milorad Dodikot február végén egy év börtönbüntetésre ítélte egy bosznia-hercegovinai államszövetségi bíróság, és hat évre eltiltotta őt hivatali tisztségének betöltésétől. Az ítélet szerint Dodik megszegte a nemzetközi közösség Bosznia-Hercegovina békéjét felügyelő tisztviselőinek döntéseit.

A politikus ellen 2023-ban emeltek vádat, miután olyan törvényeket írt alá, amelyek érvénytelenítették a bosznia-hercegovinai alkotmánybíróság és Christian Schmidt nemzetközi békeküldött döntéseit. Dodik tagadta a vádakat, és olyan intézkedéseket hozott, amelyek csökkentették a boszniai állam jelenlétét a szerbek által irányított területeken, többek között betiltotta az állami ügyészt, az állami bíróságot és a hírszerzést.

Milorad Dodik, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke korábban többször hangsúlyozta, hogy Bosznia-Hercegovina államként működésképtelen, és a boszniai Szerb Köztársaságnak függetlenné kell válnia. Ezek a kijelentések jelentős feszültséget keltettek a régióban, különösen a bosnyák és horvát közösségek körében. ​Dodik szoros kapcsolatot ápol Szerbia, Oroszország, Magyarország és Kína vezetőivel. Rendszeresen konzultál Aleksandar Vučić szerb elnökkel, és többször találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

(via 24.hu)

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy friss interjúban kijelentette, hogy Moszkva elkerüli azokat a kompromisszumokat, amelyek veszélyeztethetik az emberek életét. Az Alarabiya hírportál orosz hírügynökség összegzése szerint Lavrov hangsúlyozta, hogy

Az interjút kedden készítették, de csak szerdán tették közzé, így a harmincnapos amerikai tűzszüneti javaslatra Lavrov ebben még nem reagált. Az orosz külügyminiszter beszélt arról is, hogy Rijádban találkozott Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, Mike Waltz nemzetbiztonsági tanácsadóval és Steve Witkoff közel-keleti különmegbízottal. Lavrov a tárgyalásokról úgy nyilatkozott, hogy

és készek komoly tárgyalásokra azokkal az államokkal, amelyeknek saját nemzeti érdekeik vannak, és nem akarják mások példáját követni.”

A külügyminiszter szerint „normális kapcsolatokat” akarnak Oroszországgal, „abban az értelemben, hogy Donald Trump irányítása alatt az amerikai külpolitika alapja az Egyesült Államok nemzeti érdekeinek védelme.”

(via 24.hu)

Az Idősügyi Tanács azt javasolta, hogy a nyugdíjasok számára elérhető áfa-visszatérítés több termékre is kiterjedjen.

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint folyamatosak az egyeztetések azzal kapcsolatban, hogy milyen termékekre és milyen időponttól lehetne érvényesíteni az áfa-visszatérítést. A tárca azonban konkrét döntésről egyelőre nem adott tájékoztatást.

Orbán Viktor miniszterelnök az évértékelő beszédében jelentette be, hogy a nyugdíjasok számára lehetőség nyílik az áfa-visszatérítés igénybevételére bizonyos élelmiszerek esetében. A tervek szerint minden érintett kap egy kártyát, amelyen nyomon követhető a vásárlások összege, és egy meghatározott – várhatóan 10-15 ezer forintos – értékhatárig a következő havi nyugdíjjal együtt visszautalják az áfát.

Az Idősügyi Tanács egy olyan testület, amelynek tagjait a miniszterelnök kéri fel. A szervezet elnöke Orbán Viktor, alelnöke pedig a családügyi államtitkár.

(via hvg.hu)