Magyar Péter: Deutsch Tamás valószínűleg nem értette az angol nyelvű beszédet - felállva tapsolt a Fidesz-frakció az ukrán felszólalás után
A Tisza Párt elnöke szerint amíg a Fidesz-frakció az Európai Parlamentben felállva tapsol Ukrajna végső győzelemig tartó harcának, addig itthon aljas vádakkal és hazugságokkal uszít.
Magyar Péter osztotta meg Facebook-oldalán azt a videót, amin az látható, hogy a Fidesz frakció felállva tapsolt Ukrajna végső győzelemig tartó harcának és az ukrán nép bátorságának az Európai Parlamentben. A felvételből kiderül, hogy az ukrán és fehérorosz felszólalás után Deutsch Tamás, Dömötör Csaba és a Patrióták egyik vezetője, Gál Kinga tapsolt állva.
„A Fidesz teljesen hülyének néz mindenkit. Miközben tegnap az egész Fidesz frakció felállva tapsolt Ukrajna végső győzelemig tartó harcának és az ukrán nép bátorságának az Európai Parlamentben, addig itthon a legaljasabb vádakkal és hazugságokkal uszítanak”
– írta a Tisza Párt elnöke, majd megjegyezte, hogy „oké, Deutsch lehet, hogy nem értette az angol nyelvű beszédeket, de a többiek gondolom igen”.
Magyar még arra is felhívta a figyelmet, hogy „megint összenőtt, ami összetartozik”, ugyanis a hivatalos ülésrendtől eltérően a Mi Hazánk képviselője és a fideszesek egymás mellett ültek és együtt tapsoltak felállva. A videó itt tekinthető meg.
Magyar Péter osztotta meg Facebook-oldalán azt a videót, amin az látható, hogy a Fidesz frakció felállva tapsolt Ukrajna végső győzelemig tartó harcának és az ukrán nép bátorságának az Európai Parlamentben. A felvételből kiderül, hogy az ukrán és fehérorosz felszólalás után Deutsch Tamás, Dömötör Csaba és a Patrióták egyik vezetője, Gál Kinga tapsolt állva.
„A Fidesz teljesen hülyének néz mindenkit. Miközben tegnap az egész Fidesz frakció felállva tapsolt Ukrajna végső győzelemig tartó harcának és az ukrán nép bátorságának az Európai Parlamentben, addig itthon a legaljasabb vádakkal és hazugságokkal uszítanak”
– írta a Tisza Párt elnöke, majd megjegyezte, hogy „oké, Deutsch lehet, hogy nem értette az angol nyelvű beszédeket, de a többiek gondolom igen”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Bod Péter Ákos: Ha a kormány nem elégszik meg a maga 27 százalékos árrésével, hogy várja el a kiskereskedőktől, hogy fedezzék a költségeiket a 10 százalékból?
A Magyar Nemzeti Bank volt elnöke szerint az inflációt nem kezelni kellene, hanem megelőzni. Szerinte az árrésstop alkalmazása miatt a kisvállalkozások kerülhetnek igazán bajba.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy az infláció kapcsán nem az élelmiszerárak emelkedése a legnagyobb probléma, hanem a szolgáltatások drágulása. Szerinte ez azért különösen aggasztó, mert míg az élelmiszerek árai szezonálisan változhatnak, addig a szolgáltatások árai általában nem csökkennek vissza.
A volt jegybankelnök kritizálta a kormány frissen bejelentett intézkedését, amely szerint az alapvető élelmiszereknél a kiskereskedők legfeljebb 10 százalékos árrést alkalmazhatnak. Úgy véli, hogy ez nem valódi megoldás az inflációra, viszont jelentős terhet ró a kiskereskedőkre.
Hozzátette, hogy miközben a kormány maximalizálja az árrést, maga 27 százalékos áfát szed be az élelmiszerek után.
Kiemelte, hogy a kisvállalkozások kerülhetnek a legnehezebb helyzetbe az intézkedés miatt, mivel ők eleve több költséget viselnek, és az árrés nem jelent számukra tiszta profitot. Szerinte az is kérdés, hogy lesz-e lehetőség kijátszani az új szabályozást, de az biztos, hogy az intézkedés sok adminisztrációval és bizonytalansággal járhat.
Az infláció kezeléséről szólva Bod Péter Ákos úgy fogalmazott, hogy a problémát nem megállítani kellene, hanem eleve megakadályozni, hogy elinduljon.
Úgy véli, hogy most már késő beavatkozni, de a nyugdíjasok nagyobb támogatása és az adóterhek csökkentése még enyhíthetné a helyzetet.
Hozzátette, hogy a magyar élelmiszeripar versenyképessége is gondot jelent.
A szakértő a kormány nemrégiben bejelentett személyi jövedelemadó-mentességi intézkedéseivel kapcsolatban is felvetett aggályokat. Szerinte ezek az intézkedések pluszkiadást jelentenek az államnak, amit valahonnan pótolni kell. A Tisza Párt szerint az élelmiszerek áfájának csökkentése segítene az infláció visszaszorításában, de a kormány ezt a növekvő kiadások miatt nem engedheti meg magának.
Bod Péter Ákost arról is kérdezték, mit gondol arról, hogy Varga Mihály leváltotta Matolcsy György embereit a Magyar Nemzeti Bankban. A volt jegybankelnök szerint ez érthető döntés volt, és azt nem tartja szokatlannak.
Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke az ATV Egyenes Beszéd című műsorában arról beszélt, hogy az infláció kapcsán nem az élelmiszerárak emelkedése a legnagyobb probléma, hanem a szolgáltatások drágulása. Szerinte ez azért különösen aggasztó, mert míg az élelmiszerek árai szezonálisan változhatnak, addig a szolgáltatások árai általában nem csökkennek vissza.
A volt jegybankelnök kritizálta a kormány frissen bejelentett intézkedését, amely szerint az alapvető élelmiszereknél a kiskereskedők legfeljebb 10 százalékos árrést alkalmazhatnak. Úgy véli, hogy ez nem valódi megoldás az inflációra, viszont jelentős terhet ró a kiskereskedőkre.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Jó pár ember sokat dolgozott azért, hogy ne ide kerüljenek az állattetemek” – a bábolnaiak megkérdezése nélkül ássák el náluk a fertőzött marhákat
A szarvasmarhákat a helyszínen karámba terelik, fegyverrel végzik el a szükséges lépéseket, majd a Komárom-Esztergom megyei dögkúthoz szállítják a tetemeket.
A kisbajcsi szarvasmarha-telepen március elején jelentek meg a ragadós száj- és körömfájás klasszikus tünetei. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) múlt pénteken közölte, hogy a telepen azonosították a vírust, amely több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, ezért az előírások szerint, ha egy gazdaságban akár csak egy állat is megbetegszik, az ott élő összes párosujjú patást le kell ölni.
A szarvasmarhákat a helyszínen karámba terelik, ahol fegyverrel végzik el a szükséges lépéseket állatorvosok és szakemberek felügyelete mellett. Naponta 300-400 állatot szállítanak el, az elpusztított marhák száma összesen 1700-ra tehető. Az állati maradványok megsemmisítésére a hatóságok a bábolnai dögkutat jelölték ki, amelyet most újra üzembe helyeztek – számolt be a Telex helyi tudósítója.
A Bábolna TV Youtube-csatornájánHorváth Klára polgármester azt mondta: „Jó pár ember sokat dolgozott azért, hogy ne ide kerüljenek az állattetemek, de 50-80 kilométeres körzetben ez volt az egyetlen lehetőség.” A városvezető szerint a döntést a hatóságok hozták meg:
„Eldöntötték, hogy a kisbajcsi állatállományt itt kell megsemmisíteni, ebbe sajnos beleszólásunk nem volt.”
A polgármester arról is beszélt, hogy pénteken egyeztetett a főispánnal, ekkor értesítették a döntésről. Azt ugyanakkor sérelmezte, hogy a képviselőtársai előzetesen nem keresték meg őt, mielőtt nyilvánosan posztoltak volna az ügyről.
A bábolnai önkormányzat tájékoztatása szerint hétfő délutántól lezárták a Bana és Ács közötti, 81141-es számú utat. A helyszínt rendőrök biztosítják, és csak az állati maradványok megsemmisítését végző ATEV munkatársai léphetnek be. A polgármester mindenkit arra kért, hogy ne menjenek a területre „Járványhelyzet van, tisztelettel megkérek mindenkit, hogy ezt a környéket most ne látogassa, nem szükséges katasztrófaturizmust indítani.”
A hatóságok korábban egy másik megoldást is megvizsgáltak: felmerült, hogy a tetemeket a Bács-Kiskun vármegyei Solton működő égetőbe szállítják, de ezt végül elvetették, mivel a település távolabb van Kisbajcstól.
Horváth Klára szerda estére rendkívüli testületi ülést hívott össze az ügyben.
A kisbajcsi szarvasmarha-telepen március elején jelentek meg a ragadós száj- és körömfájás klasszikus tünetei. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) múlt pénteken közölte, hogy a telepen azonosították a vírust, amely több mint 50 év után jelent meg újra Magyarországon. A fertőzött állatokat nem lehet kezelni, ezért az előírások szerint, ha egy gazdaságban akár csak egy állat is megbetegszik, az ott élő összes párosujjú patást le kell ölni.
Nincs benne az alaptörvény-módosításban a kiutasíthatóság, és az uniós állampolgárokat semmiképp sem érintené a változás
A Kocsis Máté által korábban közöltekkel ellentétben az alkotmánymódosítási javaslat a magyar állampolgárság felfüggesztésének lehetőségét tartalmazza, és külön kiemeli, hogy az európai államok állampolgáraira nem vonatkozik.
Kocsis Máté nagy vihart kavart facebook-posztja szerint így változna meg az alaptörvény: „Más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár Magyarország területéről törvényben meghatározott feltételek esetén kiutasítható, ha tevékenysége Magyarország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti.”
A parlament elé kerülő változat azonban másképp fogalmaz.
„A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivételével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető.”
Vagyis a kiutasítás mégsem szerepel a fideszes képviselők által előterjesztett szövegben. Ahogy a szuverenitás szó sem. Igaz, a képviselők posztjukban azt írják, szerintük „akinek felfüggesztik az állampolgárságát, az kiutasítható Magyarország területéről.”
Szintén változás, hogy a szöveg szerint a "szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgárai" kivételt képeznek, őket semmilyen módon nem érintené az alaptörvény-módosítás.
Ide tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia. Emellett a kivételek között lesz Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc összes állampolgára is, mert ők az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részesei, illetve külön nemzetközi egyezmény rendelkezik a szabad mozgásukról Magyarországon.
Így az új rendelkezés egészen biztosan nem érinti majd Stefano Bottoni olasz-magyar történészt, aki azt mondta róla a Szeretlek Magyarországnak, a Kocsis Máté által leírt megfogalmazás túlságosan is széles körű lehetőséget adna az állami szervek kezébe, amitől félne, mert tudja, hogy általában ezeket hogy használják Magyarországon.
Továbbra is érintett lehet viszont Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, igaz, ő pedig arról beszélt, hamarabb fog lemondani a kanadai állampolgárságáról, mint hogy itt hagyja a szülőhazáját.
Kocsis Máté nagy vihart kavart facebook-posztja szerint így változna meg az alaptörvény: „Más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár Magyarország területéről törvényben meghatározott feltételek esetén kiutasítható, ha tevékenysége Magyarország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti.”
A parlament elé kerülő változat azonban másképp fogalmaz.
„A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivételével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy társasházi pincében kellett élnie kilakoltatása után a budapesti nőnek – még mindig lakásáért küzd
Ungár Mónika élete tíz éve fordult rémálommá: előbb a hitele, majd az otthona úszott el, végül a férjétől is elvált. A budapesti asszony hónapokig egy fűtetlen pincében tengődött, de még most sem adta fel a harcot.
Egy évtizede vett drámai fordulatot egy budapesti rokkantnyugdíjas asszony élete, amikor egy meghiúsult építkezési terv miatt előbb eladósodott, majd az otthonát is elveszítette – számol be a Blikk. Az egykori könyvelő és férje egy ikerház építését tervezték a lányával közösen, de a projekt végül nem valósult meg. A telek megvásárlásához hitelt vettek fel, amelynek zálogjogosultja Mónika nevelőanyja lett.
A váratlan fordulat akkor következett be, amikor másfél év elteltével a lánya kiszállt a közös vállalkozásból, a hitel visszafizetése pedig teljes egészében Mónikára és férjére hárult. „Egy idő után nem tudtunk fizetni, és a bank 2018-ban átadta az ügyet a végrehajtónak, aki rátette a kezét a nevelőanyám IX. kerületi, 52 négyzetméteres lakására és a huszonéves kis autónkra is, amire nekünk a munkába járáshoz szükség lett volna” – mesélte az asszony.
A végrehajtási eljárás gyorsan haladt: a lakást rövid időn belül árverésre bocsátották, a nyertes pedig kifizette az érte megállapított 23 millió forintot. Mónika jogi eszközökkel próbálta lassítani a folyamatot, de 2022 szeptemberében rendőri intézkedés mellett kilakoltatták.
Otthon nélkül maradt, de a társasház közös képviselője lehetőséget adott neki arra, hogy a fűtetlen pincében húzza meg magát.
„Ott csak áram volt, tisztálkodni a közelben lévő társasházi mosdóhoz jártam, és heti egyszer megfürödhettem a barátnőmnél, akinél moshattam is” – mesélte. A pincében töltött időszak különösen megterhelő volt számára, mivel az árverési vevő azt sem engedte, hogy eladja vagy elszállítsa a bútorait.
Időközben Mónika házassága is véget ért, így egyedül maradt a nehéz helyzetben. Az ismerősei támogatták, de a megoldást végül a nevelőanyja holokauszt-túlélőként kapott havi járandósága jelentette, amelyből sikerült lakást bérelnie.
„És szó szerint az utolsó pillanatról volt szó, mert az árverési vevő a pincéből is ki akart tetetni: volt, hogy rám hívta a rendőröket, mondván, az is a lakáshoz tartozik.”
Mónika azonban nem adta fel, és tovább harcol, hogy visszaszerezze a nevelőanyja lakását. A Lelkiismeret ’88 egyesület segítségével jogi úton próbálja megtámadni a végrehajtást. „Bűncselekményt követett el a végrehajtó, és hatálytalan a lépése, ami miatt keresetet adtam be a bíróságra, azt kérve, a lakás kerüljön vissza nevelőanyám nevére, így az árverési vevőtől a lakást megszerző jelenlegi tulajdonos is elbukhatja az ingatlant” – mesélte a Blikknek az asszony.
Mónika számára nem ismeretlen a bírósági küzdelem: korábban a devizahitele miatt perelte az OTP Bankot, és végül sikerült elérnie, hogy megszüntessék a végrehajtást.
Egy évtizede vett drámai fordulatot egy budapesti rokkantnyugdíjas asszony élete, amikor egy meghiúsult építkezési terv miatt előbb eladósodott, majd az otthonát is elveszítette – számol be a Blikk. Az egykori könyvelő és férje egy ikerház építését tervezték a lányával közösen, de a projekt végül nem valósult meg. A telek megvásárlásához hitelt vettek fel, amelynek zálogjogosultja Mónika nevelőanyja lett.
A váratlan fordulat akkor következett be, amikor másfél év elteltével a lánya kiszállt a közös vállalkozásból, a hitel visszafizetése pedig teljes egészében Mónikára és férjére hárult. „Egy idő után nem tudtunk fizetni, és a bank 2018-ban átadta az ügyet a végrehajtónak, aki rátette a kezét a nevelőanyám IX. kerületi, 52 négyzetméteres lakására és a huszonéves kis autónkra is, amire nekünk a munkába járáshoz szükség lett volna” – mesélte az asszony.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
