Magyar Péter: Deutsch Tamás valószínűleg nem értette az angol nyelvű beszédet - felállva tapsolt a Fidesz-frakció az ukrán felszólalás után
A Tisza Párt elnöke szerint amíg a Fidesz-frakció az Európai Parlamentben felállva tapsol Ukrajna végső győzelemig tartó harcának, addig itthon aljas vádakkal és hazugságokkal uszít.
Magyar Péter osztotta meg Facebook-oldalán azt a videót, amin az látható, hogy a Fidesz frakció felállva tapsolt Ukrajna végső győzelemig tartó harcának és az ukrán nép bátorságának az Európai Parlamentben. A felvételből kiderül, hogy az ukrán és fehérorosz felszólalás után Deutsch Tamás, Dömötör Csaba és a Patrióták egyik vezetője, Gál Kinga tapsolt állva.
„A Fidesz teljesen hülyének néz mindenkit. Miközben tegnap az egész Fidesz frakció felállva tapsolt Ukrajna végső győzelemig tartó harcának és az ukrán nép bátorságának az Európai Parlamentben, addig itthon a legaljasabb vádakkal és hazugságokkal uszítanak”
– írta a Tisza Párt elnöke, majd megjegyezte, hogy „oké, Deutsch lehet, hogy nem értette az angol nyelvű beszédeket, de a többiek gondolom igen”.
Magyar még arra is felhívta a figyelmet, hogy „megint összenőtt, ami összetartozik”, ugyanis a hivatalos ülésrendtől eltérően a Mi Hazánk képviselője és a fideszesek egymás mellett ültek és együtt tapsoltak felállva. A videó itt tekinthető meg.
Magyar Péter osztotta meg Facebook-oldalán azt a videót, amin az látható, hogy a Fidesz frakció felállva tapsolt Ukrajna végső győzelemig tartó harcának és az ukrán nép bátorságának az Európai Parlamentben. A felvételből kiderül, hogy az ukrán és fehérorosz felszólalás után Deutsch Tamás, Dömötör Csaba és a Patrióták egyik vezetője, Gál Kinga tapsolt állva.
„A Fidesz teljesen hülyének néz mindenkit. Miközben tegnap az egész Fidesz frakció felállva tapsolt Ukrajna végső győzelemig tartó harcának és az ukrán nép bátorságának az Európai Parlamentben, addig itthon a legaljasabb vádakkal és hazugságokkal uszítanak”
– írta a Tisza Párt elnöke, majd megjegyezte, hogy „oké, Deutsch lehet, hogy nem értette az angol nyelvű beszédeket, de a többiek gondolom igen”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Elhunyt Bényi Ildikó, a köztévé műsorvezetője. A népszerű Wacha Imre-díjas televíziós műsorvezető, a Magyar Vöröskereszt humanitárius jószolgálati nagykövetét hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után kedden érte a halál. Bényi Ildikót a közmédia saját halottjának tekinti – írja az MTI.
A népszerű tévés-rádiós műsorvezető néhány héttel 55. születésnapja után hunyt el.
Bényi Ildikó 1970-ben született Szikszón, magyar nyelv és irodalom terén végzett tanulmányait követően 1993-ban a Magyar Rádió bemondói-műsorvezetői, majd 1995-ben a Magyar Televízió műsorvezetői-riporteri tanfolyamának elvégzésével párhuzamosan indult szakmai pályafutása.
1997-ben az ő műsorvezetésével tért vissza a képernyőre a megújult Önök kérték! című emblematikus kívánságműsor. Azóta teljesítette töretlen lelkesedéssel a kívánságokat, hogy az örökzöld és mai slágerekkel, ikonikus kabarérészletekkel, nótákkal vagy éppen prózai művekkel örömet szerezhessen a nézőknek.
A közönségkedvenc Bényi Ildikót több más műsorban láthatták, hallhatták. 1993 és 1995 között a Szülőföldünk című műsort vezette a Magyar Rádióban, de háziasszonya volt öt és fél éven át a mai SzerencseSzombat elődjének számító Lottóshow-nak.
Magas színvonalú szakmai munkáját több neves díjjal is elismerték, 2001-ben Aphelandra-díjat kapott szép magyar nyelvhasználatát és példaképül szolgáló humanizmusát elismerve. A közmédia által, a példaértékű munka és a közszolgálatért végzett tevékenység elismeréseként alapított szakmai díjak közül 2021-ben vehette át a szép és helyes magyar nyelvhasználatért járó elismerést, a Wacha Imre-díjat.
Méltatása szerint Bényi Ildikó életében fontos volt, hogy közéleti szerepvállalását jó ügy támogatására is fordítsa, 2006 óta volt a Magyar Vöröskereszt humanitárius jószolgálati követe, munkásságát 2009-ben Vöröskeresztes Tevékenységért Arany fokozatú kitüntetéssel ismerték el. 2009-től rendszeresen, évente kétszer szervezte a közmédia véradó napjait, amelynek köszönhetően a vállalat 2015-ben a Véradóbarát Munkahely címet is elnyerte.
2010-ben az ’56-os Hűség a Hazához Érdemkereszt kitüntetést vehette át, az elismerést a rendszerváltozás óta tanúsított erkölcsi tisztaságáért, abból fakadó tiszteletet érdemlő magatartásáért, cselekedeteiért kapta.
A műsorvezetőt születésnapján, február 26-án kollégái egy kedves és megható videóval köszöntötték. Az erről szóló bejegyzés lett élete utolsó Facebook-posztja.
Bényi Ildikóról a közmédia szerda délután, a 13.45-kor kezdődő Családi kör adásában, majd a március 13-ai 15.30-as, március 14-én 14.55-kor kezdődő Önök kérték! című műsoraiban emlékezik meg.
Elhunyt Bényi Ildikó, a köztévé műsorvezetője. A népszerű Wacha Imre-díjas televíziós műsorvezető, a Magyar Vöröskereszt humanitárius jószolgálati nagykövetét hosszan tartó, méltósággal viselt betegség után kedden érte a halál. Bényi Ildikót a közmédia saját halottjának tekinti – írja az MTI.
A népszerű tévés-rádiós műsorvezető néhány héttel 55. születésnapja után hunyt el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nincs benne az alaptörvény-módosításban a kiutasíthatóság, és az uniós állampolgárokat semmiképp sem érintené a változás
A Kocsis Máté által korábban közöltekkel ellentétben az alkotmánymódosítási javaslat a magyar állampolgárság felfüggesztésének lehetőségét tartalmazza, és külön kiemeli, hogy az európai államok állampolgáraira nem vonatkozik.
Kocsis Máté nagy vihart kavart facebook-posztja szerint így változna meg az alaptörvény: „Más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár Magyarország területéről törvényben meghatározott feltételek esetén kiutasítható, ha tevékenysége Magyarország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti.”
A parlament elé kerülő változat azonban másképp fogalmaz.
„A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivételével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető.”
Vagyis a kiutasítás mégsem szerepel a fideszes képviselők által előterjesztett szövegben. Ahogy a szuverenitás szó sem. Igaz, a képviselők posztjukban azt írják, szerintük „akinek felfüggesztik az állampolgárságát, az kiutasítható Magyarország területéről.”
Szintén változás, hogy a szöveg szerint a "szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgárai" kivételt képeznek, őket semmilyen módon nem érintené az alaptörvény-módosítás.
Ide tartozik az Európai Unió valamennyi tagállama: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Szlovákia. Emellett a kivételek között lesz Izland, Liechtenstein, Norvégia és Svájc összes állampolgára is, mert ők az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részesei, illetve külön nemzetközi egyezmény rendelkezik a szabad mozgásukról Magyarországon.
Így az új rendelkezés egészen biztosan nem érinti majd Stefano Bottoni olasz-magyar történészt, aki azt mondta róla a Szeretlek Magyarországnak, a Kocsis Máté által leírt megfogalmazás túlságosan is széles körű lehetőséget adna az állami szervek kezébe, amitől félne, mert tudja, hogy általában ezeket hogy használják Magyarországon.
Továbbra is érintett lehet viszont Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester, igaz, ő pedig arról beszélt, hamarabb fog lemondani a kanadai állampolgárságáról, mint hogy itt hagyja a szülőhazáját.
Kocsis Máté nagy vihart kavart facebook-posztja szerint így változna meg az alaptörvény: „Más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár Magyarország területéről törvényben meghatározott feltételek esetén kiutasítható, ha tevékenysége Magyarország szuverenitását, közrendjét, területi integritását vagy biztonságát veszélyezteti.”
A parlament elé kerülő változat azonban másképp fogalmaz.
„A más állam állampolgárságával is rendelkező magyar állampolgár állampolgársága – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező államok állampolgára kivételével – sarkalatos törvényben meghatározottak szerint határozott időre felfüggeszthető.”
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy társasházi pincében kellett élnie kilakoltatása után a budapesti nőnek – még mindig lakásáért küzd
Ungár Mónika élete tíz éve fordult rémálommá: előbb a hitele, majd az otthona úszott el, végül a férjétől is elvált. A budapesti asszony hónapokig egy fűtetlen pincében tengődött, de még most sem adta fel a harcot.
Egy évtizede vett drámai fordulatot egy budapesti rokkantnyugdíjas asszony élete, amikor egy meghiúsult építkezési terv miatt előbb eladósodott, majd az otthonát is elveszítette – számol be a Blikk. Az egykori könyvelő és férje egy ikerház építését tervezték a lányával közösen, de a projekt végül nem valósult meg. A telek megvásárlásához hitelt vettek fel, amelynek zálogjogosultja Mónika nevelőanyja lett.
A váratlan fordulat akkor következett be, amikor másfél év elteltével a lánya kiszállt a közös vállalkozásból, a hitel visszafizetése pedig teljes egészében Mónikára és férjére hárult. „Egy idő után nem tudtunk fizetni, és a bank 2018-ban átadta az ügyet a végrehajtónak, aki rátette a kezét a nevelőanyám IX. kerületi, 52 négyzetméteres lakására és a huszonéves kis autónkra is, amire nekünk a munkába járáshoz szükség lett volna” – mesélte az asszony.
A végrehajtási eljárás gyorsan haladt: a lakást rövid időn belül árverésre bocsátották, a nyertes pedig kifizette az érte megállapított 23 millió forintot. Mónika jogi eszközökkel próbálta lassítani a folyamatot, de 2022 szeptemberében rendőri intézkedés mellett kilakoltatták.
Otthon nélkül maradt, de a társasház közös képviselője lehetőséget adott neki arra, hogy a fűtetlen pincében húzza meg magát.
„Ott csak áram volt, tisztálkodni a közelben lévő társasházi mosdóhoz jártam, és heti egyszer megfürödhettem a barátnőmnél, akinél moshattam is” – mesélte. A pincében töltött időszak különösen megterhelő volt számára, mivel az árverési vevő azt sem engedte, hogy eladja vagy elszállítsa a bútorait.
Időközben Mónika házassága is véget ért, így egyedül maradt a nehéz helyzetben. Az ismerősei támogatták, de a megoldást végül a nevelőanyja holokauszt-túlélőként kapott havi járandósága jelentette, amelyből sikerült lakást bérelnie.
„És szó szerint az utolsó pillanatról volt szó, mert az árverési vevő a pincéből is ki akart tetetni: volt, hogy rám hívta a rendőröket, mondván, az is a lakáshoz tartozik.”
Mónika azonban nem adta fel, és tovább harcol, hogy visszaszerezze a nevelőanyja lakását. A Lelkiismeret ’88 egyesület segítségével jogi úton próbálja megtámadni a végrehajtást. „Bűncselekményt követett el a végrehajtó, és hatálytalan a lépése, ami miatt keresetet adtam be a bíróságra, azt kérve, a lakás kerüljön vissza nevelőanyám nevére, így az árverési vevőtől a lakást megszerző jelenlegi tulajdonos is elbukhatja az ingatlant” – mesélte a Blikknek az asszony.
Mónika számára nem ismeretlen a bírósági küzdelem: korábban a devizahitele miatt perelte az OTP Bankot, és végül sikerült elérnie, hogy megszüntessék a végrehajtást.
Egy évtizede vett drámai fordulatot egy budapesti rokkantnyugdíjas asszony élete, amikor egy meghiúsult építkezési terv miatt előbb eladósodott, majd az otthonát is elveszítette – számol be a Blikk. Az egykori könyvelő és férje egy ikerház építését tervezték a lányával közösen, de a projekt végül nem valósult meg. A telek megvásárlásához hitelt vettek fel, amelynek zálogjogosultja Mónika nevelőanyja lett.
A váratlan fordulat akkor következett be, amikor másfél év elteltével a lánya kiszállt a közös vállalkozásból, a hitel visszafizetése pedig teljes egészében Mónikára és férjére hárult. „Egy idő után nem tudtunk fizetni, és a bank 2018-ban átadta az ügyet a végrehajtónak, aki rátette a kezét a nevelőanyám IX. kerületi, 52 négyzetméteres lakására és a huszonéves kis autónkra is, amire nekünk a munkába járáshoz szükség lett volna” – mesélte az asszony.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Az ember férfi vagy nő” – A Fidesz benyújtotta az Alaptörvény 15. módosítását
A tervezet szerint mindenkinek joga lesz a készpénzhasználathoz is, és a kettős állampolgárok magyar állampolgárságát bizonyos esetekben határozott időre felfüggeszthetik.
Korábbi ígéreteihez híven a Fidesz benyújtotta az Alaptörvény újabb, immáron 15. módosítását – ezt a nagyobbik kormánypárt frakciója jelentette be Facebook-oldalán.
Mint bejegyzésükben írják:
A javaslat a családokról szóló cikkben rögzíti, hogy az ember férfi vagy nő.
Alaptörvényi védelmet kap a készpénzhasználat: mindenkinek joga van ahhoz, hogy készpénzzel fizessen.
Gyermekeink védelménél semmi nem lehet fontosabb, így a módosítás része, hogy minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz.
A javaslat felfüggeszthetővé teszi a magyar állampolgárságát annak a többes állampolgárnak, aki Magyarország közrendjére, köz- vagy nemzetbiztonságára veszélyt jelent. Akinek felfüggesztik az állampolgárságát, az kiutasítható Magyarország területéről.
A módosítás tartalmazza, hogy Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos.
Ezen kívül a javaslat kezdeményezi, hogy Magyarországon az ügyészek hetven éves korukig szolgálhassanak.
Az alaptörvény családokra vonatkozó része ezentúl így szólna: "Magyarország védi a házasság intézményét mint egy férfi és egy nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony. Az ember férfi vagy nő. Az apa férfi, az anya nő."
A részletes indoklás szerint az Alaptörvény tizenötödik módosítása ezzel rögzíti, hogy az ember biológiai értelemben vagy férfinak, vagy nőnek születik és a születési nem jogi értelemben nem változtatható meg.
Igaz, azt is hozzáteszik: "A módosítás nem támadás azok ellen, akiknek önazonossága nem egyezik meg a születési nemével: ezt az alkotmányozó az érintett magánügyének tekinti."
A gyermekekről szóló rész így változhat: "Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. Ez a jog – az élethez való jog kivételével – minden más alapvető jogot megelőz. Magyarország védi a gyermekek születési nemének megfelelő önazonossághoz való jogát, és biztosítja a hazánk alkotmányos önazonosságán és keresztény kultúráján alapuló értékrend szerinti nevelést."
A drogokról ez kerülne be: "Magyarországon a kábítószer előállítása, használata, terjesztése, népszerűsítése tilos."
A részletes indoklásból kiderül: "E tilalom ugyanakkor szükségszerűen nem érinti azon eseteket, amelyekben a kábítószer alkalmazására (felhasználására) nem a fenti célból, hanem jogszabályban meghatározottak szerint valamilyen egészségügyi vagy gyógyászati célból, megfelelő szakmai kontroll mellett kerül sor."
Az alaptörvénymódosítás rendelkezne arról is, hogy a Kormány veszélyhelyzetben csak az Országgyűlés kétharmados, határozott időre szóló felhatalmazása alapján lenne jogosult törvényi rendelkezésektől eltérni; egyebekben csak a sarkalatos törvényben meghatározottak szerinti rendkívüli intézkedések meghozatalára lenne jogosult.
Korábbi ígéreteihez híven a Fidesz benyújtotta az Alaptörvény újabb, immáron 15. módosítását – ezt a nagyobbik kormánypárt frakciója jelentette be Facebook-oldalán.
Mint bejegyzésükben írják:
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
