SZEMPONT

Stefano Bottoni a NER-ről: Orbán Viktor eldöntötte, hogy nem fogja átadni a hatalmat, túl sok minden forog kockán

Legalábbis ezt tartja a legvalószínűbbnek az elmúlt hetek fejleményei alapján történész, aki korábban könyvet is írt a miniszterelnökről. Szerinte ebben nagy szerepe van Magyar Péter megjelenésének, és annak is, hogy feltűnt mellette Ruszin-Szendi Romulusz.

Fischer Gábor - szmo.hu
2025. március 11.

A NER 15 éves működése sok mindenre felkészítette, de erre nem. Így reagált Kocsis Máté alkotmánymódosítási ötletére Stefano Bottoni történész. A Fidesz frakcióvezetője szerint úgy módosítanák az alaptörvényt, hogy ki lehessen utasítani azokat a kettős állampolgárokat, akik megsértik Magyarország szuveneritását vagy biztonságát. „Kedves barátaim, remélem, mindenki számára egyértelmű, hogy ez egy olyan ijesztően széles vörös vonal, hogy már a Holdról is látszik” - írta az olasz-magyar kettős állampolgár Bottoni.

A történész korábban könyvet írt Orbán Viktorról, most pedig interjúk sorában beszélt arról, hogy szerinte a NER folyamatosan radikalizálódik. A most belengetett alkotmánymódosítás mellett arról is beszélgettünk, miért tartja egyre valószínűbbnek, hogy a Fidesz nem adná át békésen a hatalmat, ha veszítene a 2026-os választásokon.

– Olvastam a Kocsis Máté javaslata után írt Facebook-bejegyzését. Miért gondolja, hogy ekkora vörös vonal, amit a kormány most átlép?

– Születéssel megszerzett állampolgárságot nem lehetett elvenni Magyarországon, ezt változtatnák meg úgy, hogy egy született magyar állampolgár is elveszítheti bizonyos esetekben az állampolgárságot.

A szovjet disszidenseket rakták így ki, ez klasszikus módszer volt a Szovjetunióban.

Szerintem Kádárék is alkalmazták, például amikor Heller Ágneséket elítélték, akkor biztos elvették az állampolgárságot. Azoktól az 56-osoktól is, akik elmenekültek Nyugatra, és nem jöhettek vissza. Ők hontalanná váltak, amíg meg nem szerezték egy másik ország állampolgárságát.

És nem csak az a probléma, hogy elvehetjük-e az állampolgárságot, hanem az is kérdés, ki veheti el, és mi alapján? Ki ítélkezik efölött? Lánczi Tamás? A Szuverenitásvédelmi Hivatal kiváló szakértői? És mi alapján? Mit jelent az államra nézve mondjuk a veszély? Kire nézve értelmezhető a veszély? Orbánra, Rogánra?

Attól tartok, a Kocsis Máté által leírt megfogalmazás, ha ez kerül a törvénybe, túlságosan is széles körű lehetőséget ad az állami szervek kezébe, amitől félnék, mert tudom, hogy általában ezeket hogy használják Magyarországon. Ez az ajtó rendkívül tágra van nyitva. Illetve egyelőre csak lenne, mivel még nem fogadták el a jogszabályt.

– Még be se nyújtották. Ez egyelőre csak egy mondat.

– De az alkotmányba akarják beleírni. Ez a másik, ami felháborító. Tehát ez nem egy új törvény, ez nem egy belügyminiszteri rendelet, amit bármikor vissza lehet vonni, hanem ez egy alkotmányos rendelkezés, aminek az érvénytelenítéséhez is kétharmados többség kell majd, azaz már megint nagyon komolyan megkötik bárki másnak a kezét, évekre vagy évtizedekre, ami rendkívül súlyos probléma.

– Ön szerint a Fidesznek miért pont most lett fontos, hogy egy ilyen jogszabályt meghozzanak?

– Majdnem két éve jelent meg a könyvem, és a záró fejezetben ez a radikalizálódási pálya nagyjából le van írva. Megírtam a 2022-es választások után, hogy innen demokratikus vagy konszolidációs visszaút nincs. Ez már egy olyan lejtő, ahol csak gyorsulni lehet. Érzékelhetően nem is akar már fékezni a hatalom, a saját logikája viszi egyre gyorsulva előre. És ez bejött sajnos, ezt látjuk. Emellett volt még egy tényező, amit akkor senki nem látott, nyilván én sem. Ez pedig Magyar Péter felbukkanása tavaly ilyenkor. Az ő színrelépése olyan veszélyt jelentett a rezsim számára, amit ők sem tudtak teljesen lemodellezni. Az addigi ellenzéket le tudták modellezni, hogy ki mit fog csinálni, kiket kell beszervezni, kinek hogy kell mozognia, illetve mennyibe kerül az ellenzék fenntartása. Cinikus vagyok talán, de attól tartok, hogy ebben viszonylag korrekt volt ez a leírás vagy reális. Arra azonban nem voltak modellszámítások, hogy mi van akkor, ha a saját oldalukról, sőt, a saját testükből érkezik egy valódi kihívás? És amikor ezt látták tavaly tavasszal, főleg március 15. után, akkor nagyon megijedtek, és akkor

gyorsan átálltak egy még durvább üzemmódba. Rá kellett jönniük, ahhoz, hogy megtartsák a hatalmat, sokkal többre van szükség.

Azt, hogy mire képes ez a rendszer, én ott leírtam, és azt látom, hogy mások, akár Buda Péter biztonságpolitikai szakértő, akivel nemrég hallottam egy nagyon jó beszélgetést, vagy Magyar Bálint is, hasonlókat mondanak.

– Mármint?

– Itt senki nem akar erőszakot vizionálni, és szerintem senki nem szereti az erőszakot, de

nem nagyon lehet elképzelni, hogy ez a rendszer csak úgy lelépne, ha úgy adódik.

Nyilván Magyar Péternek ebben hinnie kell erősen, és én szeretném is, hogy neki legyen igaza. Tehát félreértés ne essék, nagyon szeretném, ha a Fidesz egy év múlva, ha kikapna, akkor azt mondaná Orbán Viktor, hogy ez van, nagyon szörnyű, nagyon szomorú, de akkor sok szerencsét. Ez az egyetlen olyan forgatókönyv, ami normálisnak tűnik. A többi forgatókönyv, és van legalább kettő vagy három, sokkal, de sokkal durvább. Ennek az optimista forgatókönyvnek én sajnos csak 20-30 százalék esélyt tudok adni, nem többet. A többi esetben

olyan erőszakszintet és olyan konfrontációt feltételezek a társadalomban, amit '56 óta nem látott ez az ország.

Ezzel számolni kell, hogy ez a radikalizálódás mindkét oldalról fokozódik. Ez már ott van az emberekben, ott van a mindennapi érintkezésekben, ott van a virtuális térben. Ha nem vigyázunk, akkor nagyon-nagyon simán átmehet fizikai konfrontációba, aminek pedig beláthatatlan következményei lehetnek.

– Mielőtt erről az ön által feltételezett 70-80%-ról beszélgetnénk, fontos valamit tisztázni. Jól értem, hogy Magyar Péter nem várt felbukkanása az, ami radikalizálta a kormánypártot? Lehet, hogy enélkül például ez a Kocsis Máté-féle javaslat sem lenne napirenden?

– Ők azt képzelték, hogy ha bárki felbukkanna Márki–Zay után, azt hasonló módszerekkel lehet leszerelni, mint amiket ellene, vagy korábban Vona Gábor ellen sikeresen alkalmaztak. Tehát a már bevált taktikák kombinálásával a Gyurcsány és a DK vezette ellenzék nagyon-nagyon könnyen leszerelhető, és ebben azt gondolom, hogy igazuk is volt. Ráadásul a 2022-es választások után a parlamenti ellenzék romokban hevert. 2022-23-ban teljes apátia volt. Amikor megjelent a könyvem, akkor a Fidesz egy egyeduralkodó, győztes párt volt.

– Azért diáktüntetések folyamatosan voltak...

– Pár ezer ember volt. Semmi. Ehhez még nagy erőszak sem kellett. Leírtam a könyvben, és emlékszem, akkor többen felhördültek, hogy ez a rendszer nincs letesztelve az erőszakra. A Fidesz úgy kormányozhatott 15 évig, illetve amikor megírtam, 13 volt, hogy fizikai erőszakot gyakorlatilag nem alkalmazott. Azt nem tudjuk lemodellezni, tényleg nem tudjuk, senki nem tudja, hogy ez a rendszer hogyan viselkedne, ha be kell durvulni fizikailag. Mit alkalmaznának? Rendőrség, TEK, speciális erők, paramilitáris erők, Mi Hazánk, huligánok, hadsereg? Ki és hogyan?

– Biztosan el kell jutni az erőszakig?

– Azt gondolom, hogy annak, hogy Magyar Péter maga mellé állította a volt vezérkari főnököt, nagyon komoly üzenete van.

Azt üzente meg Orbán Viktor felé, hogy nincs meg az erőszak feletti monopóliumod. Nekem is vannak embereim.

Amikor Ruszin-Szendi Romulusz állandóan azt mondja, hogy a katonák tudják, hogy neki van igaza, amikor vádolja a kormányt, amikor feltárja a visszásságokat, akkor ez egy teljesen nyílt üzenet. Zseniális lépés volt Ruszin-Szendi Romulusz leigazolása, és látható is, hogy most minden gyűlésen, mint egy sztár, ott van és beszédet mond. Ennek az az üzenete, hogy itt vannak a fegyveres testületek, és a fegyveres testületek csak nem támogathatnak végig egy ilyen rezsimet. Történelmi példákból tudjuk, hogy más országokban egy ilyen szakadásból mi következik. Ezek már nagyon-nagyon komoly dolgok. A NER eddig rettenetesen szerencsés volt ezzel a magyar társadalommal. Ez a társadalom végig szinte teljes passzivitásban nézte végig a NER tevékenységét. Ez az, ami már nincs teljesen így. Azt nem tudjuk, hogy a NER, ha tényleg veszélyben érezné a hatalmát, hogyan cselekedne.

– De ha Ruszin–Szendi Romulusszal Magyar Péter megmutatta, nem biztos, hogy számíthatnak az erőszakszervezetekre, ebből nem az következik, hogy mégis elkerülhető egy ilyen forgatókönyv?

– Azért ott van egy magánhadsereg, a TEK. Erről keveset beszélünk. Több ezer ember állig felfegyverezve. Hogy képzelhetjük el, hogy a TEK átáll, amit Orbán Viktor testőre hozott létre és irányít majdnem 15 éve? Erről a magyar közvélemény nagyon szemérmesen hallgat, mintha nem lenne, de hát ez van. A TEK-et nyilván ezért hozták létre. Ha nagyon-nagyon nagy baj van, akkor ezek az emberek még ott vannak. Ez egy más kiképzés, más fegyverek, más beszerzés. Ezek nagyon komoly dolgok, emiatt van bennem aggodalom, hogy ha radikalizálódik a rendszer, akkor itt nagyon komoly eszközök vannak a kezében. Akkor az a kérdés, hogy erre a lakosság hogyan reagál. Elfogadja-e, hogy túlerővel szemben nincs mit tenni, vagy felveszi a harcot?

– Biztosan nincs más lehetőség?

– Azt gondolom, hogy érdemes ráébreszteni a társadalmat arra, hogy ennek az egésznek nem lehet jó vége, így alakult történelmileg.

– Miért?

– Nem lehet jó vége, mert

ezt a NER, Orbán Viktor önmaga döntötte el. Eldöntötte, hogy ő ezt a hatalmat nem fogja átadni. Túl sok minden forog kockán. Gazdasági érdekeltségek, sok-sok ezer milliárd forint.

Ezek olyan vagyonok, amiket a magyar állam vagy az ellenzék nem engedhetne át, mint egy bónuszt Orbánéknak, hogy „jól van, akkor a felét tartsd meg, és élj vele”. Ezt vissza kellene valahogy szerezni, de ki az, aki önként lemond több ezer milliárd forintról? Tehát sajnos ide jutottunk, és a helyzet nem azért alakult így, mert én vagy mások vizionálnak csúnya dolgokat, hanem azért, mert rettenetesen csúnya a dolog maga.

– Mikor indultunk el ezen az úton?

– Én 2014 és 2015 között vettem észre, hogy baj lesz. Nekem komoly lelkiismeret-furdalást okoz, hogy nyilván észre lehetett volna venni sokkal korábban is. Többször nyilatkoztam, de tényleg ez történt legalább velem, hogy annyira intenzíven éltem át a 2006 és 2010 közötti időszakot, olyan nagyon erősen működött bennem még az a düh meg a frusztráció a Gyurcsány-korszakkal, az egész „elkúrtuk”-féle dologgal kapcsolatban, hogy ez vakká tett. Két-három évig teljesen vakká tett. Amikor Orbánék elkezdték a dolgokat, akkor odafigyeltem, és néha én is felszisszentem, hogy hú, ez mondjuk erős volt, például a nyugdíjpénztárak lenyúlása vagy az alaptörvény. Én például nem vagyok jogász, és amikor megcsinálták az alaptörvényt, valahogy nem éreztem át ennek a súlyát. Voltak ismerőseim, akik mondogatták, hogy figyelj, ez tényleg veszélyes, mert ők jogászok voltak, és átérezték, hogy ennek milyen súlya van. Végül 2014 után, a második győzelem után kezdtem érezni, hogy ez az irány rossz.

De sajnos akkor már késő volt, mert ők akkor már nemcsak hogy eldöntötték, hanem meg is teremtették azt a jogi és aztán anyagi feltételrendszert, amivel azt csinálhattak, amit akarnak.

Mert ez egy jogi diktatúra. A NER tényleg nagyon szigorú jogi rendszeren alapszik. Szinte mindennek van valami jogi alapja. Ez egy új dolog, ez egy új típusú vagy más típusú tekintélyelvű rendszer. Itt azt lehet mondani, hogy minden jogszerű, amit csinálunk, akkor is, ha nem annak tűnik.

– Ha belülről ilyen stabil struktúrát lehetett felépíteni, mire jó a különutas külpolitika? Nem lenne egyszerűbb és célszerűbb belesimulni az európai kórusba, amennyire csak lehet?

– Itt azért hozzátennék egy olyan tényezőt, amit ők lehet, hogy előre láttak, én nem, mi nem. Ez is egy probléma, hogy sok tekintetben ők előttünk járnak, és

sokkal jobban le tudták modellezni ezt az őrült módon változó világot, Amerika változását és annak a transzatlanti világnak a nagyon gyors leáldozását, amiben évtizedekig éltünk.

Tehát hogy Amerika, mint egy biztos pont, megszűnik létezni egyik hónapról a másikra. Ez elképzelhetetlennek tűnt, de ők elég tudatosan erre számítottak. Néha nem jött be nekik: nyolc éve Trumppal nem jött be nekik, aztán megkapták Biden elnökségét, most viszont nagyon bejött nekik. A demokratikus érzelmű ember kettős harapófogóban találja magát, valahogy úgy, mint Romániában, ahol már nem lehet tudni, hogy Călin Georgescut inkább az oroszok nyomják vagy az amerikaiak? Esetleg mind a ketten? És akkor mi van? Akkor mi lesz velünk? Akkor megesznek reggelire? És ha Amerikában se lehet bízni, akkor kiben lehet bízni? Az EU-ban? De hát az EU az ki? Van-e annyi hatalma? Azért mondom ezt, mert ami most történt, hogy az új amerikai irányzat nyilvánvalóan nagyon hangosan Orbánék mellé áll, ez nagyon-nagyon megnehezíti például a hazai rendszerváltást is. Nyilván Orbánék már erre modellezik ezt a radikalizációt is. Tehát az, hogy ők egyre durvábban viselkednek, azért is van, mert megtehetik, mert vannak olyan erős barátaik, akik esetleg meg tudják ilyenkor védeni őket. Amikor a hétvégén felröppent ez a furcsa hír, hogy az amerikai csapatok egy jó részét Németországból Magyarországra telepítenék, akkor ennek most örüljünk?

Ezek most milyen amerikaiak? Olyan amerikaiak, akik esetleg a szabadságot és a jogállamot védik, vagy pedig olyan amerikaiak, akik az új Trump-féle hatalomvíziónak a helytartói?

És az már nem az az Amerika, amire felesküdtünk, vagy amin a NATO és a transzatlanti kapcsolatok alapulnak, ez már egy nagyon vad Amerika, és ez az Amerika nem biztos, hogy jó, hogy itt van Magyarország területén. Ezek mind olyan gondolatok, melyeket, ha pár hónapja valaki megfogalmazott volna, akkor azt mondtuk volna neki, hogy menjen regényeket írni.

– Ha a radikalizálódás ellenére mégis sikerül változást elérnie a társadalomnak, ez a katarzis adhat-e egy olyan közös élményt, egy közös tanulságot, amire alapítani lehet egy negyedik köztársaságot? Mert azt látom, hogy a román társadalom mennyire öntudatos. Ez részben abból az alapélményből fakad, hogy áldozatot hoztak ‘89-ben a szabadságukért.

– Hasonlót mondhatnak a csehek, ahol erőszak nélkül, illetve sokkal kisebb erőszakkal ment végbe a változás. De Prágában '89 novemberében nem lehettek biztosak legalábbis az elején, hogy jó vége lesz. Úgy, mint az NDK-ban sem volt biztos, hogy nem lőnek. A lengyelek se, akik már a Szolidaritás óta folyamatos ellenállásban éltek.

A magyar '89 a leggyengébb volt a társadalmi részvétel és a változás mélységét tekintve.

Akkor ezt mindenki ünnepelte, mert mindenki azt gondolta, hogy mennyire jó, hogy ennyire békésen, ennyire összefogottan és annyira csendesen, szépen, rendezetten zártuk le ezt a korszakot. De én is azt gondolom, hogy nem alakulhatott ki egy heroikus mítosz e körül, egy emlékezet vagy egy tudat, hogy ezt mi megcsináltuk, és tényleg megteremtettünk egy demokráciát. Az komoly hátulütője volt ennek a békés változásnak. Mi inkább azért kaptuk meg a szabadságot, mert Gorbacsov átengedett minket, és nyilván mi megköszöntük, és akkor tettük a dolgunkat, de nem mi voltunk ennek az egésznek a motorja, ezt látni kell. '56 volt ilyen, de azt is láthatjuk, hogy mi lett '56 hagyományával. Ennél harciasabbat nem lehet elképzelni. Ezt a hagyományt folyamatosan depotenciálni kellett, folyamatosan meg kellett kérdőjelezni, ahogy ezt már a Kádárék is csinálták. Később azonnal kiderült, hogy '89 pont azért jó, mert nem úgy végződött, mint '56. Tehát nem volt se lincselés, sem szovjet beavatkozás a végén, tehát szép vége lett, senki nem halt meg, és ez a jó. Tehát '56 egyfajta zárójelbe került, mert elbukott, mert nagyon-nagyon véres, nagyon erőszakos, nagyon durva volt. És aztán soha senki nem tudta feléleszteni ennek a hagyományát. És végül, amikor a különböző Orbánok, tehát a Viktor meg a Balázs elkezdték mondani '56-ról azt, amit szerintem már régóta gondolnak, hogy nekik ez már veszélyes. Nem jó, ha túl sokat gondolunk '56-ra, mert

'1956 pontosan azt tanítja, hogy seggbe lehet rúgni egy idegen hatalmat, sőt, a sajátjait is seggbe lehet rúgni. Le lehet váltani akár erőszakosan egy rendszert.

Egyenesen következik ebből Orbán Balázs elhíresült mondata arról, hogy nem kellett volna Ukrajna mellé állni, mert a mi példánk pont azt mutatja, hogy ilyenkor be kell csicskulni, és akkor majd lesz valami, tehát nem kell ellenállni. Tehát '56 azért egy nagyon mérgező hagyomány nekik, senki nem tud ezzel mit kezdeni. Orbánék aztán végképp nem, mert nagyon veszélyes lehet. '56 radikális, nagyon-nagyon radikális. Ott nincs kompromisszum.

KÖVESS MINKET:

Népszerű

Ajánljuk

KULT

Meghalt a Jóbarátok rendezője, megható sorokkal búcsúzik tőle Ross és Joey

James Burrows, a legendás sitcom-rendező 85 éves korában elhunyt. A stábtagok, köztük David Schwimmer és Matt LeBlanc is, személyes hangvételű posztokban emlékeztek a pilotot is jegyző szakemberre.

KÉK HÍREK

Busz és autó karambolozott Cseténynél: egy ember meghalt, nyolcan megsérültek

Menetrend szerinti autóbusz és egy személygépkocsi ütközött Veszprém vármegyében. A negyven utast szállító buszon többen megsérültek, a helyszínre mentőhelikopter is érkezett.

KÉK HÍREK

Kétéves kisfiú halt meg a tatabányai kórházban, a rendőrség nyomoz

Gondatlan veszélyeztetés gyanúja miatt indult eljárás a Komárom-Esztergom Vármegyei Szent Borbála Kórházban. A szülők szerint 41 fokos láza ellenére sem tették gépre és infúziót sem kapott a gyerek.

Címlapról ajánljuk

SZEMPONT

Autósüldözés Rogán Cecíliával,10 ezer eurós tonhal-szusi és Orbán rivalizálása a putyini vagyonnal - Tóth Ildikó újabb részletek osztott meg a NER-luxusról

A Cápák között befektetője újabb elképesztő történeteket osztott meg a NER belső világáról. Azt is elmondta, szerinte feltűnően nem mennek sehová a NER-esek és a NER-feleségek a kormányváltás óta, inkább otthon diskurálnak az ügyvédjeikkel a jövőről.

M.M. / Fotó: YouTube/Ötpontban - szmo.hu
2026. június 19.

„Nemcsak jártam NER-es milliárdos ingatlanjában, hanem Tiborczéktól vettünk egy több milliárdos ingatlant az Andrássy úton” – hangzott el Tóth Ildikótól Dull Szabolcs Ötpontban című műsorában.

A luxusingatlan-befektető, akit a közönség az RTL Cápák között című műsorából ismerhet, azt állította, egy cég megbízásából vásárolták meg a 650 négyzetméteres lakást, amit korábban üzemeltetésre használtak. A lakás belső tereiről az üzletasszony részletesen is beszélt.

„Ezen a lakáson is az látszott, hogy itt nincsenek anyagi határok.”

Tóth Ildikó beszámolt arról is, hogy barátainak „oligarcha-túrákat” szokott szervezni, és egy ilyen alkalommal feszült helyzetbe került Rogán Cecília körülbelül tízmilliárdosra becsült háza előtt. Miután lefotózta az ingatlant, elmondása szerint megjelent mellettük Rogán Cecília, majd miután továbbhajtottak, követte őket.

„Beállt mögénk, és elénk vágódott egy nagy Mercedes-dzsip, és elkezdtek belőle kiszállni az emberek, én gázt adtam, mert úgy gondoltam, hogy nincs közös témánk, úgyhogy nem beszélünk meg semmit.”

Az interjúban több más, a NER-luxus világába tartozó történetet is megosztott. Hatvanpusztát egy indokolatlan, 100 szobás, Versailles-i kastély hangulatát idéző birtokként írta le, ami szerinte nem több, mint

„rivalizálás a putyini vagyonnal”.

Beszélt egy titokzatos, olasz Alpokban található villáról is, amelynek felújításakor a megbízó egyetlen utasítása az volt, hogy „teljesen mindegy, hogy mennyit fog költeni, mert a legszebb legyen”. Bár a sajtó ezt az ingatlant Orbán Viktorhoz köti, Tóth csak annyit tud, hogy mivel a villának magyar házvezetőnője van, valószínűleg magyar tulajdonosé.

Mészáros Lőrincről pedig egy erős véleményt fogalmazott meg.

„Ez az ember nem milliárdos, ez az ember egy nagyon megbízható fiú.”

Tóth azt is elmondta, hogy a kormányváltás óta feltűnően rejtőzködnek a NER-oligarchák, pedig korábban olyan felesleges fényűzésre is volt példa, mint a most következő történet:

„A NER-esek és a NER-es feleségek eltűntek mindenhonnan a kormányváltás után. Nincsenek az utcán, nincsenek az éttermekben, nincsenek partik. Régebben rengeteg olyan parti volt, ahol hatalmas bulikat rendeztek a saját villáikban, és ezt feltöltötték a social mediába. Úgy képzeld el, hogy egy 10 ezer eurós tonhalat felszeleteltek szusinak, megérkezett a hatalmas tonhal, jöttek a japán séfek, feldolgozták, videóra vették, és ezt a barátaikkal visszanézhették később” - részletezte az üzletasszony, aki szerint most mindenki otthon ül és a jogászaival beszélget, hogy hogyan tovább.

„Most egy picit elment a kedvük a fotózástól” - jegyezte meg.

Nemrégiben derült ki, hogy Tóth Ildikó volt az, aki saját elmondása szerint 2022 tavaszán elkezdett információkat és fotókat küldeni Hadházy Ákosnak a NER-közeli feleségek fényűző életmódjáról. Az üzletasszony ezt azzal indokolta, hogy a kézzelfogható rongyrázás sokkal jobban megragadja az emberek figyelmét, mint a bonyolult korrupciós ügyek.

A teljes beszélgetést itt lehet megnézni:

Nemrég a HVG-nek adott interjút, ahol kifejezetten a NER-feleségek, köztük Matolcsy Ádám neje, és Rogán Barbara luxizását részletezte:

Kapcsolódó

„Olyan mézesbödönben turkáltak, amit az európai felső tízezer sem enged meg magának” – kitálalt a NER-feleségekről a Cápák között befektetője

Tóth Ildikó egy interjúban állította, hogy a NER-hez köthető nők költekezése példátlan mértékű. Úgy véli, sem a francia elnökfeleségek, sem a brit királyi család tagjai nem viselnek ennyire hivalkodó és drága kiegészítőket.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

„Csak szajhákat kaptam” – a bíróságon olvasták fel a Budapesten gyilkoló ír férfi titkos naplóját

A bíróságon felolvasták a Mackenzie Michalski megölésével vádolt ír férfi titkos naplójának részleteit. A feljegyzések egy szexuális ragadozó képét rajzolják ki, aki listát vezetett a nőkről.

KÉK HÍREK

Halálos lovaskocsi-baleset a Central Parkban, leállítják a 150 éves szolgáltatást

Egy 18 éves turista, Romanch Mahajan vesztette életét, miután megpróbált kiugrani egy elszabadult fogatból. A hajtók szakszervezete a biztonsági szabályok felülvizsgálata miatt legalább négy napra felfüggesztette a szolgáltatást.

KÉK HÍREK

Meghalt a mozdonyvezető, rengeteg a súlyos sérült az angliai vonatbalesetben

Pénteken összeütközött két személyszállító vonat Bedford és Luton között Angliában. A vasutas szakszervezet megerősítette, a mozdonyvezető az áldozat, a mentőszolgálat pedig 89 sérültről számolt be.

SZEMPONT

„Borítékban átadott készpénz, ajándékok” – Panyi Szabolcs szerint így is támogatták orosz ügynökök a magyar kormánymédia embereit

Az oknyomozó újságíró szerint a közvetlen anyagi juttatás is része volt annak a támogatási rendszernek, amellyel orosz és kínai hírszerzők segítették a kormánymédia munkatársait.

Fotó: illusztráció, forrása: Pixabay - szmo.hu
2026. június 19.

Panyi Szabolcs oknyomozó újságíró a bejegyzésében nemzetbiztonsági forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a magyar hatóságok ismerték a kormányközeli szereplők és külföldi hírszerzők viszonyát.

„Több magyar nemzetbiztonsági forrás is arról beszélt nekem, hogy a magyar szolgálatok az elmúlt években észlelték és feldolgozták számos olyan személy orosz és kínai titkosszolgálati kapcsolatait, akik az Orbán-rezsim ismert propagandistáiként dolgoztak” - írta a közösségi oldalán.

„Ezek a kapcsolatok sokszor tartalmi befolyásolást jelentettek diplomatafedésben dolgozó hírszerzők részéről, sőt olykor közvetlen támogatást is: ajándékokat, szakmai utakat, különféle fizetett megbízásokat, vagy akár borítékban átadott készpénzt.”

Az újságíró szerint ezek az esetek túlléptek egy kritikus határon, amit egy szövetségesi rendszerben lévő ország még elnézhetne. „A kapcsolat túlment azon, amit egy normális EU/NATO tagállamban még tolerálhatónak lehetett volna tekinteni.”

A határozott fellépés mégis elmaradt, aminek Panyi szerint politikai okai voltak. Úgy látja, a szolgálatok azért nem tudtak hatékonyan intézkedni, mert a propagandisták által terjesztett, Moszkva és Peking érdekeit szolgáló tartalmak egybeestek a kormány politikai céljaival.

„Ezek a propagandisták többek között a Magyar Nemzetnél, a Pesti Srácoknál, a Demokratánál, illetve korábban a Magyar Hírlapnál dolgoztak.”

Panyi arra is felhívja a figyelmet, hogy a kormánypárti médiabirodalom közelmúltbeli leépítései után ezek a személyek még szorosabbra fűzhetik a kapcsolatot külföldi megbízóikkal. „Borítékolható, hogy lesznek olyanok, akik pénzügyi és ideológiai okokból továbbra is Moszkva vagy Peking érdekeinek megfelelően próbálják majd befolyásolni a magyar nyilvánosságot – csakhogy már nem a magyar, hanem sokkal direktebb módon az orosz és a kínai állam szárnyai alatt.”

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

BUDAPEST

Karácsony Gergely elárulta, mennyit keres a BKV egy filmforgatás miatti metrólezáráson

Karácsony Gergely főpolgármester beszélt a hétvégi 2-es metró lezárásának anyagi hátteréről, amit egy amerikai filmforgatás miatt rendeltek el. A BKV a plusz költségek megtérítésén felül keresi meg az összeget.

KÉK HÍREK

Felmentették a sofőrt, aki halálra gázolt egy négyéves kislányt Szegeden – Sírva hallgatta az ítéletet az édesanya

Első fokon felmentették a sóderszállító teherautó sofőrjét a hat évvel ezelőtti, Csillag téri tragédia ügyében. A bíróság a szakértői véleményre alapozva mondta ki, hogy a baleset elkerülhetetlen volt.

KÉK HÍREK

Videón az életveszélyes mutatvány: órákra megbénította a 4-es 6-os villamos forgalmát egy férfi a Combino tetején

A férfi péntek hajnalban, a Rákóczi téren mászott fel a járműre, ahol egy teljes gimnasztikai gyakorlatsort mutatott be. A mentés idejére a szakaszt áramtalanítani kellett, a férfit végül egy felfújható óriáspárnára segítették le.

SZEMPONT

Krekó Péter: Ezért nem adhat felmentést a „parancsra tettem” az Orbán-rendszer kiszolgálóinak

A szociálpszichológus szerint az Orbán-kormány nem volt klasszikus autoriter rendszer, így a propagandagépezet működtetői nem hivatkozhatnak kényszerre. A szakértő úgy véli, az államszervezetből fel lehetett volna állni, de ezzel a lehetőséggel az elmúlt 16 évben nagyon kevesen éltek.

F. O. - szmo.hu
2026. június 19.

Két hónappal a kormányváltás után a magyar társadalom még mindig bizonytalan abban, hogyan viszonyuljon az elmúlt 16 évhez, erről beszélt Krekó Péter szociálpszichológus a Telexnek adott interjúban. Szerinte miközben egyesek a feszültségek csillapítását és a jövőre való koncentrálást sürgetik, a kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy elsöprő társadalmi igény van az elszámoltatásra és a vagyonvisszaszerzésre, különösen a korrupciós ügyek kapcsán. Úgy véli, erre komoly demokratikus felhatalmazás van, ami nemcsak pragmatikus, de morális megtisztulási szempontból is fontos.

Ugyanakkor hozzátette, hogy a jogi folyamat nem lesz egyszerű, mivel az ügyészség és a Kúria a jelenlegi vezetéssel nem lesz a kormány szövetségese ebben. Krekó szerint a gyűlöletkeltéshez hasonló politikai visszaélések terén is jogos elvárás a felelősségre vonás, különösen, hogy a rendszerváltáskor ez elmaradt. Azt a gondolatot, hogy a „boszorkányüldözés” abbahagyása vezet a békéhez, magasztosnak, de ebben a helyzetben helytelennek tartja. „De a rendszerszintű jogi és politikai normasértések korszakát követően ez azt jelentené, hogy az elit és a társadalom szemet hunyna a bűncselekmények fölött” – fogalmazott.

A szociálpszichológus óvatosságra intett az egyéni politikai traumák társadalmi szintre emelésével kapcsolatban, ugyanakkor megjegyezte, hogy a fél ország valamilyen mértékben traumatizált, és a trauma nem múlik el a hallgatással.

Ezért is tartja fontosnak, hogy a felelősséget ne kenjék el egy üres megbékélésretorika jegyében. „Egy ilyen helyzetben a gyors túllépés alapvetően az elkövetők érdekeit szolgálja” – jelentette ki.

Hozzátette, a gyógyulás nem egy csendes folyamat. „A traumafeldolgozás törvényszerűen hangos, konfliktusos, fájdalmas folyamat, amiben a szenvedés nem öncélú, hanem azt a célt szolgálja, hogy mindez ne történhessen meg újra” – mondta. Krekó Péter kitért arra az új jelenségre is, hogy a rendszer korábbi kiszolgálói egyre gyakrabban szólalnak meg a nyilvánosságban, jellemzően önmentegető módon. Bár az ő perspektívájuk megértése is fontos, szerinte az áldozatokét még nem hallottuk eleget, és határt kellene szabni a nyilvános „gyóntatószékeknek”.

„Nem lenne szerencsés, ha az elkövetők önmentegető narratívái dominálnák a nyilvánosságot – még ha sokszor izgalmasabb is az ő magyarázataikat hallgatni”

– figyelmeztetett.

A korábbi rendszer szereplőinek médianyilvánossága kapcsán Krekó különbséget tett a volt állami vezetők és a kommunikációs gépezet alkalmazottai között. Míg előbbieket szerinte meg kell szólaltatni, és szembesíteni kell őket a döntéseikkel, utóbbiak esetében problémásabbnak látja, ha kevés szembesítés mellett mondhatják el a saját narratívájukat. Úgy véli, ez a cselekedeteiket túl emberinek láttathatja, holott azok amorálisak voltak. A propaganda eltűnésével és a kormánymédia-termékek összeomlásával párhuzamosan szerinte most kedves arcú emberek magyarázzák a bizonyítványukat, ami a gyors megbocsátás felé mutat.

„Mindez a nagyon gyors megbocsátás irányába mutat, pedig szerintem az indulatok szításában és gyűlöletkeltésben aktív szerepet játszó szereplők esetében ez nem indokolt”

– szögezte le. A szociálpszichológus szerint a felelősség megállapításánál nem szabad megállni a legfelsőbb szinten, és csak Rogán Antalra, valamint néhány vezetőre hárítani mindent. „Érdemes elkerülni azt is, hogy minden felelősséget csak a legfelsőbb szintekre vetítünk, és csak Rogán Antalt és néhány köztévés igazgatót nevezünk meg bűnösnek” – mondta. Álláspontja szerint a propagandagépezet közép- és alsóbb szintjein elkövetett tettekről is beszélni kell.

Krekó Péter kifejtette, hogy

az Orbán-rendszer egyfajta információs autokrácia volt, amely az információk rendszerszintű manipulációjával tartotta fenn magát.

Fontosnak tartja megérteni, hogy ez nem volt klasszikus autoriter rendszer. „Senkit nem kényszerítettek arra, hogy a gyűlöletkeltésben részt vegyen, senkinek sem fogtak pisztolyt a fejéhez annak érdekében, hogy a propagandát szolgálja” – hangsúlyozta. Bár voltak kényszerítő eszközök, azok nem a középosztályt sújtották elsősorban.

„Ezért sem adhat felmentést, amire a Harmadik Birodalom bukását követően sokan hivatkoztak: »parancsra tettem«” – vonta le a következtetést.

Szerinte az államszervezet szinte bármely részéből, így a propagandaintézményekből is fel lehetett állni. „Őszintén szólva ezt nagyon kevesen tették meg az elmúlt 16 évben” – tette hozzá.

A „boszorkányüldözés” vádjára reagálva Krekó elmondta, hogy a kormányváltáshoz vezető két legfontosabb érzelem a harag és a remény volt, a harag pedig a változás fontos katalizátora. Bár ennek nem szabad korlátlan utat engedni, a közvélemény morális felháborodásának kifejezését legitim demokratikus eszköznek tartja. A magyar politikára jellemző „törzsi logikai gondolkodás” veszélyére is felhívta a figyelmet, amely a saját oldalon megbocsátó, míg az ellenféllel szemben kíméletlen. „Míg valaki egy normasértést a saját oldalán megbocsáthatónak, sőt kívánatosnak tart, a másik oldallal szemben sokkal kevesebbet enged meg” – magyarázta. Úgy látja, a Fidesz összeomlásával a hatalommal való visszaélés veszélye fennáll, de az új kormány részéről lát olyan gesztusokat, amelyek ez ellen hatnak.

Krekó a Fidesz szembenézésének teljes hiányát látja.

„Egy-két kritikus hangon kívül nem hallottunk érdemi önreflexiót a Fidesz oldaláról, Orbán Viktor továbbra is a globális összeesküvéssel magyarázza a vereségét”

– állapította meg. Ezzel szemben az új kormány tett gesztusokat, például Magyar Péter bocsánatot kért a rendszer bűneiért. Orbán Viktor stratégiája szerinte ennek pont az ellentettje. „Orbán »dolgozatának« üzenete: az irány jó volt, csak nem mentünk elég messzire” – foglalta össze. A szociálpszichológus úgy gondolja, Orbán a saját politikai stílusának foglyává vált, érzéketlen lett a társadalmi hangulatváltozásokra, és a Fidesz népszerűségének zuhanása részben az önreflexió hiányának köszönhető.

Krekó Péter személyes érintettként elmondta, senki nem kért tőle bocsánatot a Covid-járvány alatti lejárató kampány miatt, de ezt nem is várja el. Fontosabbnak tartja a miniszterelnöki bocsánatkérést, bár szerinte az állam név szerint is bocsánatot kérhetett volna a Szuverenitásvédelmi Hivatal által meghurcoltaktól. A rendszer alsóbb szintjein dolgozók felelősségével kapcsolatban konkrét javaslata is van.

„Én elképzelhetőnek tartanék például egy külön szabályozást arra, hogy a gyűlöletkeltésben élen járó közmédia és más médiaorgánumok bizonyos feladatokban részt vevő munkatársai egy ideig ne dolgozhassanak az államigazgatásban vagy a nyilvánosságban”

– vetette fel. Véleménye szerint aki aktívan részt vett az információs hadviselésben, annak szembe kell néznie a következményekkel.

„Aki aktív munkát végzett az ország polgárai elleni információs hadviselésben, és civilek ellen fordította ezeket az információs fegyvereket, az nézzen szembe a következményekkel” – mondta.

A szociálpszichológus szerint az Orbán-rendszerrel való szembenézés elmulasztása illeszkedne a feldolgozatlan magyar traumák sorába, de hangsúlyozta, hogy ez a rendszer morálisan nem eshet egy megítélés alá a gyilkos diktatúrákkal. Úgy látja, a rendszer fenntartásában a magyar társadalomnak is volt felelőssége. „Ezért szerintem a rendszer fenntartásában is volt a magyaroknak társadalmi felelősségük” – jelentette ki, hozzátéve, hogy mindenkinek érdemes elgondolkodnia a saját felelősségén. Timothy Snyder „előzetes behódolás” fogalmát idézve arról beszélt, hogy sokan feleslegesen engedtek a hatalomnak. „Magyarország ennek az előzetes behódolásnak az állapotában volt. Tudom, hogy ez nem egy népszerű nézőpont, mert egyszerűbb a Fidesz túlhatalmára fogni mindent” – mondta.

A jövőre nézve a legfőbb tanulságnak a hatalommal szembeni bátor kiállást tartja. „A tanulság szerintem az, hogy ne próbáljunk megfelelni előre a hatalom akaratának, és ne féljünk kritikusak lenni” – fogalmazott. Szerinte az Orbán-kormány alatt a társadalom megtanulta, hogy lehet hatása az ellenállásnak. Ezt a kritikai attitűdöt a jövőben is meg kell őrizni, mert ez a záloga annak, hogy

az alattvalói mentalitásból egy tudatos polgári mentalitásba lépjünk át.

„Ha ellent merünk mondani a hatalomnak, egy fejlettebb, jobb társadalomban élhetünk” – zárta gondolatait.

KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KÉK HÍREK

Kétszer is a tóba zuhant a gyerekével, most börtönbe kerülhet az anya

A 25 éves nő egy ismerősétől kapott nyugtatóból vett be többet a kelleténél, ami után kétszer is a vízbe esett Nagykőrösön. Az ügyészség szerint a nő önhibájából került a gyermeke életét veszélyeztető állapotba.

KÉK HÍREK

Videó a milliárdos fogásról: csúcstechnológiás illegális cigarettagyárat számoltak fel Magyarországon

A NAV és a szlovák hatóságok közös akcióban csaptak le egy illegális dohányüzemre. A lefoglalt alapanyagból 1,5 millió doboz hamis cigarettát állíthattak volna elő.

KÉK HÍREK

Botrány egy egri iskolában: felfüggesztették és feljelentették a tanárt, aki 17 éves diákjával létesített intim kapcsolatot

A tanár megpróbált felmondani, de azt az iskola nem fogadta el. Szülők beszámolója szerint a pedagógussal kapcsolatban voltak már problémák, sértegette és gúnyolta a gyerekeket.

SZEMPONT

Hadházy Ákos: Lázár Jánosig is el lehetne jutni a trafikügyben, aminek most indul a felülvizsgálata

A kormány bejelentette, hogy felülvizsgálják a trafik- és a kaszinókoncessziókat. Mindkettő milliárdos bevételt jelent minden évben azoknak, akik a Fidesz jóvoltából a húsosfazék közelébe kerültek. Hadházy szerint akár büntetőeljárások is indulhatnak.

Fischer Gábor - szmo.hu
2026. június 19.

Vitézy Dávid a csütörtöki kormányzati tájékoztatón jelentette be, hogy a kormány felülvizsgálja a trafik- és kaszinókoncessziós rendszert. A miniszter azt is elmondta, hogy az Orbán-kormány a választás előtti hetekben is kiosztott hosszú távú, akár 2061-ig érvényes kaszinókoncessziós jogokat. Ez hatalmas pénzt jelent: a Garancsi István és Habony Árpád érdekeltségében álló Garinvest például majdnem 20 milliárdos osztalékot fizet ki idén. De a trafikrendszer haszonélvezői is jelentős bevételeket könyvelnek el. Németh Balázs fideszes képviselő cége például tavaly több mint félmilliárdos rekordbevételt ért el.

A trafik- és kaszinóügyek máig kísértik a magyar közéletet. Kik a valódi felelősök és elszámoltathatók-e még? Elévültek-e a bűncselekmények, és mit lehet tenni, ha a nyomozóhatóságok korábban szándékosan nem végezték a dolgukat? Erről beszélgettünk Hadházy Ákos volt országgyűlési képviselővel, aki a trafikkoncessziók körüli korrupciós ügyek nyilvánosságrahozatala után hagyta ott a Fideszt 2013-ban, és vált országosan ismert politikussá.

— A trafikügyekben kiknek állapítható meg a személyes felelőssége?

— A trafikügynél véleményem szerint nagyon egyértelműen és bizonyíthatóan megnevezhetők a felelősök. A nyomozati anyagok alapján például a szekszárdi polgármester felelőssége teljesen egyértelmű.

Ha csak egy keveset tovább nyomoznának, azonnal el lehetne jutni Lázár Jánoshoz is.

Az is egyértelmű tény, hogy az egész törvényt annak a Sánta nevű vállalkozónak a számítógépén írták, aki aztán a nagykereskedelemben teljes monopóliumot kapott, és azóta milliárdokat kasszírozott ezen.

— Ez a monopólium azóta is megvan?

— Igen. Azonban a trafiküggyel az a probléma, hogy ott az elévülés már sajnos elég szűkösen, de megtörtént. Viszont, ha valódi szándék van a bűnüldöző szerveknél és a kormány részéről, akkor vizsgálni lehet az egykori nyomozások körülményeit is. Véleményem szerint több olyan nyomozás is volt az elmúlt 16 évben, ahol a feltárt vagy bejelentett tények ellenére zárták le eredménytelenül a nyomozásokat. Ezeknél mindenképpen felmerül a hivatali visszaélés gyanúja, és érdemes lenne megkérdezni azokat az embereket, akik az aláírásukat adták ezekhez a dönésekhez, hogy ki utasította őket erre.

— Ha ezek az ügyek büntetőjogilag el is évültek, a politikai felelősséget vagy az eltussolás mechanizmusát még fel lehetne tárni tanulságként?

— A trafikügyben például viszonylag korrekt nyomozás zajlott, amit aztán a lezáró dokumentumokban leírt egyértelmű tények ellenére bűncselekmény hiányában szüntettek meg. Persze a nyomozás valójában nem volt teljesen korrekt, mert például olyan számítógépeket nem foglaltak le, amelyek a durván érintett személyekhez köthetők. Ennek ellenére a nyomozás lezáró dokumentumában is bőven volt annyi tény, ami alapján ki merem mondani: aki nem emelt vádat, és erről döntött, az hivatali visszaélést követett el.

— Ön nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt a szekszárdi trafikok elosztásáról 2013-ban. Az bizonyítékként szerepelt a vizsgálatban?

— Igen, benne volt, de tragikomikus magyarázattal magyarázták ki a magyarázhatatlant. A felvételen konkrétan rajta volt, ahogy a polgármester elmondja, hogy „ne az ellenzéki emberek legyenek a nyertesek a trafikkonceszióban, és nehogy kimaradjon fideszes pályázó a nyertesek közül”.

Ez a legsúlyosabb korrupciós bűncselekmény, hivatali visszaélés. Ezt viszont az ügyész annyival intézte el, hogy ez nem frakcióülés volt, hanem „csak egy baráti folyosói beszélgetés”.

Az volt még a nagyon vicces, hogy a következő oldalon pedig azt írja, hogy 40 perc késéssel érkeztem erre a „baráti megbeszélésre”, ami valójában egy frakcióülés volt a szekszárdi városházán.

— Ha elévült ez az ügy, mit lehet itt tenni?

— Megvizsgálni, hogyan történt ez. Remélem, ezt sikerül nagyon rövid időn belül megtenni, hiszen ez egy nagyon jól feltárt ügy volt. Bár sok részletével a nyomozás nem is foglalkozott, de így is nyilvánvaló volt, mi történt. Tudjuk, hogy az a testület, amely elvileg végignézte a több tízezer pályázatot, fizikailag sem olvashatta el, mert két hét alatt kellett volna ezt megtennie. Azt is tudjuk, hogy a pályázók vagy nagyon sok pontot kaptak, vagy nagyon keveset, a kettő között nem volt átmenet. Ez is azt mutatja, hogy visszaélés történt. Azt sem kell nagyon vizsgálni, hogy

a nagykereskedő cég, amely ellátja ezeket a boltokat, teljesen indokolatlanul totális monopóliumot kapott, és ezzel az évek során sok-sok milliárd forintos nyereségre tett szert.

Ez pedig Lázár János baráti köre. Itt nincs sok vizsgálnivaló, szerintem három nap alatt meg lehet csinálni a vizsgálatot, és utána dönteni kell. Ez a koncesszió nem maradhat ott, ahol most van, és szerintem a kiskereskedelmi nyerteseknél sem maradhat meg ez a lehetőség.

— Támogatná a rendszer újrapályáztatását?

— Minden lehetőség megvan rá. Európában számos példa van, ahol ugyanúgy küzdenek a dohányzás visszaszorításáért, és ehhez nem kellett a kormánypárt haverjainak és rokonainak odaadni a trafikokat. Semmi nem indokolja a jelenlegi rendszert. Ráadásul ezekből a trafikokból valójában már városi kocsmák lettek, ami sok lakót zavar. Akinek egy ilyen trafik van a környezetében, az tudja, mintha egy kocsma került volna oda, mert megkapták az alkoholárusítás lehetőségét is.

— Bármi is történjen, az eddigi bevétel már azoknál marad, akik 12 éven át hasznot húztak belőle. Ezt nem lehet visszavenni...

— Elméletileg mindent vissza lehet venni, egy kétharmados kormánynál ez csak szándék kérdése. De én mindig elmondtam, hogy minden lopott pénzt nem fogunk tudni visszavenni. Ez a teljes magyar társadalom közös felelőssége, hogy eddig hagytuk ezeket a folyamatokat. Az viszont az új kormány szándékán múlik, hogy milyen mértékben szedi vissza ezeket a vagyonokat, mert ez egy bűnös módon szerzett vagyon, akkor is, ha törvényt hoztak rá.

— És itt vannak a kaszinók, amelyek némelyike nemrég 2061-ig kapott koncessziót. Mi volt a kaszinóbiznisz eredeti története?

— Mint minden más koncessziónál, ez is egy vagyonátrendezés volt. Korábban ez a jog sok helyen megvolt, de ezeket újraosztották, és mit ad Isten, ezek is a kormányközeli mágnásokhoz kerültek. Előbb Andy Vajnához, aztán Garancsi Istvánhoz és Szalay-Bobrovniczky Kristófhoz került a nagy részük. Ez is gyakorlatilag egy kommunista típusú vagyonátírás volt. Az új hatalomnak minden lehetősége megvan, hogy ezt újragondolja.

— Érdekes, hogy Andy Vajna halála után a kaszinókat nem a felesége örökölte, hanem azok „tovább szálltak”. Hogy működött ez?

— Igen, ez egy nagyon fontos példa.

Andy Vajna esete mutatja, hogy amiben éltünk, az egy feudalizmus volt, ahol voltak ugyan oligarchák, de a vagyon valójában nem az övék volt, hanem azzal Orbán Viktor rendelkezett.

Mint a feudalizmusban, hűbéri jogként osztogatta a vagyont a hozzá hű nemeseknek, de aztán nem ők rendelkeznek vele. Ez történt Simicska Lajosnál is: miután az uralkodó ellen fordult, a vagyont át kellett adnia. És ez történt a kaszinókoncessziókkal is. Ha ez egy valódi, jogszerűen szerzett jog lett volna, akkor azt Vajna Tímea megtarthatta volna, de nem így volt. Neki át kellett adnia a TV2-t, a koncessziót, a vagyont.

— Most felmerült a kormány részéről, hogy pótmagánvádas eljárásban lehetővé tennék korábban lezárt büntetőügyek folytatását. Ezzel lehetne korrigálni az eltusolt nyomozásokat?

— Ez egy fontos kérdés. Tessék-lássék módon eddig is létezett ez a lehetőség, de ez nem helyettesíti azt, ha az állam valóban üldözni akarja a bűncselekményeket. Ez arra jó, hogy ha például a főügyészt nem akarják vagy nem tudják lecserélni (szerintem le kell), és a jelenlegi ügyészség nem akar vádat emelni fideszes elkövetők ellen, akkor ezt akár állami szervek is megtehessék. Tehát pótmagánváddal ne csak civilek, hanem állami szervek vagy szervezetek is eljárást indíthassanak. De ez egy pótcselekvés, mert eddig is csak a rendőrség vagy az ügyészség által lefolytatott nyomozás anyagát lehetett felhasználni, egy civil szervezet pedig nem nyomozhat. Ez egy átmeneti lehetőség addig, amíg az ügyészség fideszes befolyás alatt áll.

— Van olyan elhíresült ügy, amiben javasolna pótmagánvádas eljárást?

— Rengeteg ilyen van. Mindegyiknél az elévülést kell nézni, de sok ügy van, ami még nem évült el. És nem is feltétlenül csak a pótmagánvádra van szükség, hanem az újbóli nyomozásra. Nem kell megelégedni az eddig feltárt tényekkel, újra lehet nyitni az aktákat. Nem kizárt, hogy ha marad rá időm, én is fogok ilyeneket előszedni. Vannak jogászok, akik felajánlották a segítségüket. De alapvetően nem én vagyok ebben a hatékony, hanem az új kormánynak kell nagyon hatékonyan fellépnie. Ezt ígérte, reméljük, ezt is fogja tenni.