Az amerikai elnökválasztás eredménye jelentős hatással volt a kivándorlási kedvre az Egyesült Államokban: ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a Kanadába, Új-Zélandra és Ausztráliába történő költözés iránt – derül ki a Google keresési adataiból és az új-zélandi bevándorlási hivatal statisztikáiból.
A Google keresési statisztikái szerint Donald Trump győzelmének híre drámai emelkedést váltott ki a „költözzön Kanadába” kifejezésre irányuló keresésekben, amelyek 1270%-kal ugrottak meg a szavazóhelyiségek bezárását követő 24 órában. Az Új-Zélandra és Ausztráliába költözés iránti érdeklődés is hasonlóan magas, 2000%, illetve 820%-os növekedést mutatott.
Az új-zélandi bevándorlási hivatal oldalán is rekordmennyiségű látogatót regisztráltak az Egyesült Államokból: november 7-én közel 25 000 új amerikai felhasználó nézte meg az oldalt, míg egy évvel korábban ugyanezen a napon mindössze 1500 látogatójuk volt – jelentette a Reuters.
A kivándorlási szándék felerősödését a bevándorlási ügyvédek is érzékelik. Evan Green, Kanada egyik legrégebbi bevándorlási jogi cégének ügyvezető partnere elmondta:
„Félóránként új érdeklődő jelentkezik e-mailben.”
A mostani helyzet hasonló a 2016-os választások utáni időszakhoz, amikor Trump első győzelme után szintén megnőtt az érdeklődés a kivándorlás iránt. Az idei kampány azonban különösen megosztó volt, és az exit pollok szerint a választók háromnegyede úgy érzi, hogy veszélyben van az amerikai demokrácia.
„Trump itt a mozgatórugó, de vannak mélyebb társadalmi okai is” – magyarázta Green. Sokan, akik nem éreznek már biztonságot az új politikai irányvonalban, attól tartanak, hogy elveszítik a meglévő szabadságjogokat.
Az amerikai elnökválasztás eredménye jelentős hatással volt a kivándorlási kedvre az Egyesült Államokban: ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés a Kanadába, Új-Zélandra és Ausztráliába történő költözés iránt – derül ki a Google keresési adataiból és az új-zélandi bevándorlási hivatal statisztikáiból.
A Google keresési statisztikái szerint Donald Trump győzelmének híre drámai emelkedést váltott ki a „költözzön Kanadába” kifejezésre irányuló keresésekben, amelyek 1270%-kal ugrottak meg a szavazóhelyiségek bezárását követő 24 órában. Az Új-Zélandra és Ausztráliába költözés iránti érdeklődés is hasonlóan magas, 2000%, illetve 820%-os növekedést mutatott.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Török Gábor: „Orbán Viktor beleállt, itt a miniszterelnöki pecsét az akción”
A politikai elemző szerint innentől lesz igazán érdekes, mert akkor ez most már nem kísérlet, nem tévedés, hanem stratégia. Török Gábor reagált Orbán Viktor kijelentéseire.
Orbán Viktor nemcsak a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában, de a Facebook-oldalán is kiemelte Menczer Tamás keddi akcióját, amikor is Magyar Péterrel vitatkoztak a pécsi gyermekotthon bejárata előtt.
Orbán ezt írta a Facebook-oldalán.
Török Gábor reagált minderre, szerinte
"Orbán Viktor beleállt, itt a miniszterelnöki pecsét az akción. Innentől lesz igazán érdekes, mert akkor ez most már nem kísérlet, nem tévedés, hanem stratégia"
A miniszterelnök pénteken arról beszélt a Kossuth Rádióban Magyar Péterre utalva, hogy
"Mindannyian ismerünk ilyen agresszív stílusú embereket, munkahelyen, családban, nem lehet mit kezdeni velük, csak leállítani őket. A politikában ez a szóvivők feladata. Láttam, hogy a héten a szóvivőnk, Menczer Tamás odament és leállította ezt a kellemetlen politikát, jól tette!"
Orbán Viktor nemcsak a Kossuth Rádió péntek reggeli adásában, de a Facebook-oldalán is kiemelte Menczer Tamás keddi akcióját, amikor is Magyar Péterrel vitatkoztak a pécsi gyermekotthon bejárata előtt.
Orbán ezt írta a Facebook-oldalán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Olyat kommentelt Lázár János Magyar Péter posztja alá, hogy felrobbant tőle a Facebook
Magyar Péter Angliából üzent, Lázár a munkából válaszolt. Egymás kölcsönös beégetése és a többi kommentelők reakciója is kifejezetten szórakoztató volt.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Nagy-Britanniába látogatott Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke találkozott David Cameron volt miniszterelnökkel, és tervei szerint ellátogat egy helyi gyermekotthonba is.
Az ellenzéki politikus a helyi vasutat is igénybe vette, és nem tehette meg, hogy ne szúrjon odaLázár Jánosnak.
„A doveri gyorsra várva a hanyatló nyugaton. ui.: De hova tűnt Lázár János?”
Azonban az építésügyi és közlekedési miniszter válaszára sem kellett sokáig várni. Lázár kommentben azt írta:
„Én egy munkanap délelőtt nem iszom: dolgozom! UI: Remélem, nem retúrjegyed van.”
A riposztra is volt még tartaléka Magyarnak. A korábban a miniszterrel már szócsatákat vívó politikus válaszában úgy fogalmazott: „a pezsgőbár délelőtt zárva volt, miniszter úr. De hát ezt pont önnek nem kell mondanom. Lehet, ha kevesebbet dolgozna, akkor jobban menne a magyar vasútnak!? Ült már a Veszprém-Ajka vonalon, ahol néhol 10 km/h sebességgel száguld a vonat?”
Az átlagos mezei kommentelők sem voltak restek: a Lázár kommentjére érkezett több mint 220 válasz közül sok azt meséli el, milyen tortúrákat kellett nekik vagy családtagjaiknak elszenvedniük az utóbbi hetek-hónapok vasúti leállásai során.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, Nagy-Britanniába látogatott Magyar Péter. A TISZA Párt elnöke találkozott David Cameron volt miniszterelnökkel, és tervei szerint ellátogat egy helyi gyermekotthonba is.
Még Lázár János irányítása alatt a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal (IH) megfigyelte a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios gyanús projektjeit Magyarországion vizsgáló uniós csaláselleni hivatal, az OLAF munkatársait – derítette ki a Direkt36 tényfeltáró központ, amelynek először a Telexen megjelenő cikkéből kiderül, hogy emiatt később más titkosszolgálatok razziát hajtottak végre az IH-nál, keresve a megfigyelés iratait.
Az IH 2018 előtt évekig a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelete alatt állt, de a 2018 tavaszi választás után felállt negyedik Orbán-kormányban átkerült Szijjártó Péter külügyminiszter ellenőrzése alá. Az átadás-átvételkor Szijjártó magához rendelte Pásztor Istvánt, az IH főigazgatóját és két helyettesét a minisztérium Bem téri központjába, hogy felmentse őket.
Ahogy az IH vezetői elindultak a külügyminisztérium irányába, megjelent a hivatalnál egy harmincfős, más titkosszolgálatok embereiből álló különítmény, hogy házkutatást hajtsanak végre.
„Gyakorlatilag nyílt paranccsal mentek oda, azzal, hogy teljeskörűen eljárhattak az IH-val szemben és minden nyilvántartásba belenézhettek”
– mondta a Direkt36-nak egy, a történtek részleteit ismerő forrás, aki szerint a különítmény tagjai a Belügyminisztérium alá tartozó különböző szervektől érkeztek. Ez a csapat aztán heteket töltött az IH központjában, aminek során munkatársakat hallgattak ki, irattárakat kutattak át és számítógépeket foglaltak le. A vizsgálat idejére a belügyesek még külön szobákat is kaptak. Eközben az IH leváltott vezetői vissza sem mehettek az irodájukba, sőt volt olyan is, akinek a személyes dolgait is csak jóval később adták vissza.
A különítmény hivatalosan azzal állított be az IH-hoz, hogy a hírszerzés politikai felügyeletét átvevő Szijjártó Péter teljes átvilágítást rendelt el évekre visszamenően. Csakhogy a razziát végrehajtó belügyes csapat általános ellenőrzés helyett valójában nagyon is konkrét információkat próbált felkutatni.
Egyebek mellett leginkább olyan IH-s iratok érdekelték őket, amelyek kormányközeli gazdasági szereplők – köztük az Orbán-család egyes tagjai – gazdasági ügyeivel voltak kapcsolatosak.
Ezen belül is kiemelt figyelmet fordítottak a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak a korábbi cégével, az Elios Zrt.-vel összefüggő dokumentumok felkutatására. Lázár János irányítása alatt ugyanis az IH megfigyelte az Európai Unió csalás elleni hivatalának, az OLAF-nak a nyomozóit, amikor ők Magyarországon járva vizsgálták az Elios visszaélésgyanús tendereit.
Végül a belügyes csapat nem találta meg azt, amit keresett, aminek az is lehetett az oka, hogy az Elios és más érzékeny ügyek esetében gyűjtött információkat nem hivatalosan rögzítették az IH-nál. Egy titkosszolgálati forrás állítása szerint a belügyeseknek nem csak a leginkább keresett iratokra és adatokra nem sikerült rábukkanniuk, de az általuk kihallgatott IH-s tisztek is némák maradtak, és „nem voltak hajlandóak a főnökeikre köpni”.
A Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója, Ligeti Miklós szerint ha ezek a történések „valóban így valósultak meg, az nem tudott nem bűncselekmény lenni, valószínűleg sokszorosan”. A korábban a Belügyminisztériumnál dolgozó jogász szerint egy külföldi hatóság titkosszolgálati megfigyelése elviekben még indokolható is lehet, ha azonban ezekről a megfigyelésekről egy belső ellenőrzés során utólag nem kerülnek elő a kellő dokumentumok, az egyértelműen illegális tevékenységre utal.
Bár hivatalosan Szijjártó és a külügy rendelte el az átvilágítást, az azt végrehajtó különítmény zömében a Belügyminisztérium által felügyelt különböző titkosszolgálati szervek embereiből állt, és a tárca vezetőjének, Pintér Sándornak voltak konfliktusai Lázár Jánossal a megelőző években.
A történteket ismerő több forrás szerint ugyanakkor az akciót Orbán Viktor környezetéből kezdeményezhették annak kiderítésére, hogy milyen információkat gyűjtött be az IH a miniszterelnök családtagjainak üzleti tevékenységéről, illetve azt is szerették volna feltárni, hogy általában milyen tevékenységet végzett a szolgálat Lázár felügyelete alatt. Orbán Viktor az átvilágítást követően személyesen is megjelent az IH-ban, ahol élesen kritizálta a hírszerzés megelőző években végzett munkáját.
A Direkt36 részletes kérdéseket küldött Orbán Viktor szóvivőjének, valamint az érintett magyar titkosszolgálatoknak és minisztériumoknak – Lázár Jánost az Építési és Közlekedési Minisztériumon keresztül kerestük –, ám egyikük sem reagált hivatalosan. Az OLAF szóvivője válaszában azt írta, sem a vizsgálataikkal, sem a biztonsági intézkedéseikkel kapcsolatban nem adhatnak felvilágosítást.
Még Lázár János irányítása alatt a külföldi hírszerzésért felelős Információs Hivatal (IH) megfigyelte a Tiborcz Istvánhoz kötődő Elios gyanús projektjeit Magyarországion vizsgáló uniós csaláselleni hivatal, az OLAF munkatársait – derítette ki a Direkt36 tényfeltáró központ, amelynek először a Telexen megjelenő cikkéből kiderül, hogy emiatt később más titkosszolgálatok razziát hajtottak végre az IH-nál, keresve a megfigyelés iratait.
Az IH 2018 előtt évekig a Miniszterelnökséget vezető Lázár János felügyelete alatt állt, de a 2018 tavaszi választás után felállt negyedik Orbán-kormányban átkerült Szijjártó Péter külügyminiszter ellenőrzése alá. Az átadás-átvételkor Szijjártó magához rendelte Pásztor Istvánt, az IH főigazgatóját és két helyettesét a minisztérium Bem téri központjába, hogy felmentse őket.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Az ATV Start műsorában Farkas András nyugdíjszakértő beszélt a kormány nyugdíjpolitikájáról: kezdte a januári 3,2 százalékos nyugdíjemeléssel, folytatta a 13. havi nyugdíjnál várható szigorításokkal, és kitért a méltányossági nyugdíjemelés szűkös kereteire is. Egyik téma sem festett rózsás képet.
Ez a 3,2 százalék nagyon kevés lesz
Farkas szerint az elszabadult infláció konkrétan szétszedte a nyugdíjasok pénzének vásárlóerejét. A januári emelés? Hát, finoman szólva sem fogják tűzijátékkal ünnepelni. Bár egyes ellátások nőnek 3,2 százalékkal, vannak, amelyek kimaradnak – de erről bővebben máshol írtak már.
A 13. havi nyugdíj: szűkülő körök
És itt jön a feketeleves: a 13. havi nyugdíjnál is szigorítás jön. Azok az örökösök, akik eddig kérelmezhették a januárban elhunyt nyugdíjasok juttatását, jövőre már hoppon maradnak. Az új szabály szerint csak azok kapják meg a 13. havi nyugdíjat, akik tavaly és idén februárban is nyugdíjas státuszban voltak. Ezzel a kormány 1–2 milliárd forintot spórol, de számos család bukja a pénzt.
„Ennek van egy rossz mellékíze”
– jegyezte meg Farkas.
A méltányossági nyugdíjemelés terén van némi pozitívum: 2025-ben a jövedelmi határ 120 ezerről 140 ezer forintra emelkedik. Ez szuper hír – lenne, ha a keretösszeg nem maradna ugyanúgy 1 milliárd forint. Ez általában már az év első felében elfogy, úgyhogy aki igénybe akarja venni, ne várjon sokáig.
„Én azt tanácsolom mindenkinek, akinek 140 ezer forintnál kisebb a nyugdíja, az január legelső napjaiban adja be a kérelmet ilyen méltányossági emelés iránt”
– tanácsolta Farkas.
Az infláció, a szűkülő jogosultságok és a szűkös keretek miatt a következő évek sem ígérkeznek könnyűnek a nyugdíjasok számára. Farkas szerint az egész helyzet több sebből vérzik – és a változások hatásait valószínűleg sokan meg fogják érezni a bőrükön.
Az ATV Start műsorában Farkas András nyugdíjszakértő beszélt a kormány nyugdíjpolitikájáról: kezdte a januári 3,2 százalékos nyugdíjemeléssel, folytatta a 13. havi nyugdíjnál várható szigorításokkal, és kitért a méltányossági nyugdíjemelés szűkös kereteire is. Egyik téma sem festett rózsás képet.
Ez a 3,2 százalék nagyon kevés lesz
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
