A sínek között kellett a kora reggeli fagyban elgyalogolnia a tatabányai vasútállomásra egy vonat utasainak – írja a 444.hu.
„Ma reggel a vonat műszaki hibája miatt az utasok a sínek között kényszerültek sétálni a következő állomásig”
– idézik az erről szóló olvasói levelet. Olvasójuk képeket is készített, ezeken pedig valóban az látszik: emberek hosszú sora bandukol a kelő nap fényében a deres talpfák mellett. Az egyik képen éppen a Tatabánya táblát hagyják el.
A Telex úgy tudja, nagyjából 800 métert kellett sétálnia az utasoknak. A távot egy árok és nagyfeszültségű kábelek színesítették.
A meghibásodásról a Mávinform is beszámolt. Szűkszavú közleményükben ez áll:
„Az Oroszlányból 6:35-kor a Déli pályaudvarra elindult S12-es vonat (4427) Tatabánya előtt meghibásodott, az eredeti szerelvény utasai Tatabányától egy következő fővárosba tartó vonattal utazhatnak tovább. A vonat menetrendje szerint Tatabányától egy másik motorvonat indult, közel 30 perces késéssel.”
Az oldal szerint az oroszlányi S12-es járatoknál 30-60 perccel hosszabb eljutási időre lehet számítani.
A sínek között kellett a kora reggeli fagyban elgyalogolnia a tatabányai vasútállomásra egy vonat utasainak – írja a 444.hu.
„Ma reggel a vonat műszaki hibája miatt az utasok a sínek között kényszerültek sétálni a következő állomásig”
– idézik az erről szóló olvasói levelet. Olvasójuk képeket is készített, ezeken pedig valóban az látszik: emberek hosszú sora bandukol a kelő nap fényében a deres talpfák mellett. Az egyik képen éppen a Tatabánya táblát hagyják el.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ahogy arról a múlt héten beszámoltunk: 15 év után távozik posztjáról Havasi Bertalan. A miniszterelnök sajtófőnöke, aki feladatait 2015 óta helyettes államtitkári minőségben látta el, számos emlékezetes esetben hárította el a sajtót Orbán Viktor elől.
A 444-nek egy szikszói lakossági fórum után volt lehetősége kérdezni Lázár Jánost. Az építési és közlekedési miniszter többek között a sajtófőnök távozásáról is beszélt. Lázár a barátjának nevezte Havasit, ennek ellenére azt mondta, nem tudja, miért távozott. Korábban a Kormányzati Tájékoztatási Központ is azt mondta, a volt sajtófőnök „jövőbeli feladatairól a későbbiekben adnak tájékoztatást”.
A miniszter Havasit nagyon jó szakembernek tartja, és a sajtó együttműködésére is számít az ügyben.
„És azt remélem, hogy önökben van annyi szakmai lojalitás, hogy békén hagyják. Kiszállt ebből az egészből. Ezt mindenkinek érdemes tiszteletben tartani”
– fogalmazott Lázár János.
A tárcavezető egyébként a Direkt36 A dinasztia című filmjéről és Ruszin-Szendi Romulusz Tisza Párthoz igazolásáról is beszélt.
Ahogy arról a múlt héten beszámoltunk: 15 év után távozik posztjáról Havasi Bertalan. A miniszterelnök sajtófőnöke, aki feladatait 2015 óta helyettes államtitkári minőségben látta el, számos emlékezetes esetben hárította el a sajtót Orbán Viktor elől.
„Folyamatos szerepzavarban van, először is: beszél. Napok óta traktálja a magyar közvéleményt, beszél, beszél, beszél, folyamatosan beszél” – ezt nyilatkozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Kossuth rádió műsorában a Tisza Párt kongresszusán megjelenő Ruszin-Szendi Romuluszról, volt vezérkari főnökről.
Szalay-Bobrovniczky azt mondta, hogy a korábbi vezérkari főnökök különböző politikai beállítottságú kormányzatok alatt védték a Magyar Honvédséget, lojálisan, kerülve a mindenkori pártpolitikát. „Ez a helyes felfogás” – mondta és hozzátette: Ruszin-Szendi megsértette a honvédség „belső etoszát”, lépése alkalmas arra, hogy a belső egységet megbontsa, „ez rendkívül veszélyes háborús időkben”.
„Nem láttam benne a garanciát arra, hogy harcászati szintről képes hadműveleti szintre emelni a szervezetet”
– mondta a korábbi főparancsnokról a honvédelmi miniszter, majd a személyiségét is elemezte.
„Folyamatos szerepzavarban van, először is: beszél. Napok óta traktálja a magyar közvéleményt, beszél, beszél, beszél, folyamatosan beszél”. Szerinte a volt vezérkari főnöknek valamilyen „megfelelési kényszere van, vagy tudja a csuda, mije”. „Ez az ember, akinek ilyen személyisége van, így cselekszik, és vezetőként ilyen felfogása van, az nyilvánvalóan alkalmatlan a feladatára” – mondta. Szerinte Ruszin-Szendi jelenleg csak a honvédség egységének külső megtörésére alkalmas.
A honvédelmi miniszter az M1-en azt mondta: „Láttunk már ilyet: ha nincs többmilliós fizetés és magas pozíció, akkor jön a teljes pálfordulás”.
Ahogy arról korábban írtunk, Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök február 15-én szombaton jelent meg a Tisza Párt évértékelő rendezvényén mint a párt egyik szakértője.
„Folyamatos szerepzavarban van, először is: beszél. Napok óta traktálja a magyar közvéleményt, beszél, beszél, beszél, folyamatosan beszél” – ezt nyilatkozta Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter a Kossuth rádió műsorában a Tisza Párt kongresszusán megjelenő Ruszin-Szendi Romuluszról, volt vezérkari főnökről.
Szalay-Bobrovniczky azt mondta, hogy a korábbi vezérkari főnökök különböző politikai beállítottságú kormányzatok alatt védték a Magyar Honvédséget, lojálisan, kerülve a mindenkori pártpolitikát. „Ez a helyes felfogás” – mondta és hozzátette: Ruszin-Szendi megsértette a honvédség „belső etoszát”, lépése alkalmas arra, hogy a belső egységet megbontsa, „ez rendkívül veszélyes háborús időkben”.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ruszin-Szendi Romulusz szerint Hadházy Ákos megélhetési politikus, aki hülyeségeket beszél
A volt vezérkari főnök ismét vitára hívta a honvédelmi minisztert. Szerinte többen vannak olyanok, akik csak azért nem szerelnek le, mert bíznak benne, hogy visszatér.
A Magyar Honvédség morálisan nagyon rossz állapotban van, a katonák nem érzik a megbecsülést, és a jogbiztonságuk sincs biztosítva – többek között erről beszélt Ruszin-Szendi Romulusz az ATV Egyenes beszéd című műsorában. A volt vezérkari főnök szerint a honvédelem helyzete sokat romlott az elmúlt időszakban.
Ruszin-Szendi kiemelte, hogy korábban a katonákat a „bölcsőtől a sírig” támogatták, most azonban bármilyen indoklás nélkül elküldhetik őket a Honvédségtől. Szerinte ez bizonytalanságot és elégedetlenséget szül a katonák körében.
A volt vezérkari főnök múlt szombaton felszólalt a Tisza Párt kongresszusán, ahol szakértőként vett részt. Magyar Péter melletti kiállása után több kormánypárti politikus támadta őt, köztük Németh Szilárd, Kósa Lajos és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is. Hadházy Ákos független képviselő szintén élesen kritizálta Ruszin-Szendit. Utóbbinak vissza is vágott.
Hadházy egy Facebook-bejegyzésben kritizálta Ruszin-Szendit, amiért szerinte felelőssége volt a honvédségi tisztogatásban. A volt vezérkari főnök erre úgy reagált:
„Nem szeretnék személyeskedni, de ha egy megélhetési politikus felkészületlenül, tények nélkül és jelentős kutatás nélkül vagdalkozik, azzal szerintem saját magának sokkal többet árt.”
A volt vezérkari főnök elmondta, hogy a Tisza Párt szakmai csoportjában próbálja képviselni a katonák, rendőrök és tűzoltók érdekeit. "Úgy tűnik, hogy ott van fogadókészség arra, hogyan lehet picivel jobban gondoskodni a katonákról, a rendőrökről, a tűzoltókról és minden egyenruhásról" – mondta. Azt is hozzátette, hogy a csoportban több volt katona és rendőr dolgozik a program kidolgozásán, de egyelőre nem akarják nyilvánosságra hozni a neveket.
A volt vezérkari főnök vitára hívta ki Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztert, hogy nyíltan beszéljenek a Honvédség helyzetéről. „Beszéljünk már a katonáról, beszéljünk a honvédelemről, beszéljünk a Magyar Honvédség állapotáról és arról, hogy azt hogyan lehet még jobbá tenni” – mondta. Hozzátette, hogy szerinte a miniszter nyilatkozatai félrevezetők.
Ruszin-Szendi az ukrajnai látogatásával kapcsolatos kritikákra is reagált. Elmondása szerint Orbán Viktor miniszterelnök engedélyével ment ki Ukrajnába, és a hazatérése után személyesen számolt be róla a kormányfőnek. „Amikor hazajöttem, akkor az ő (Szalay-Bobrovniczky Kristóf) jelenlétében jelentettem miniszterelnök úrnak, aki megköszönte és megdicsért. Akkor hol a probléma?” – emlékezett vissza.
Elmondása szerint rengeteg egyenruhás kereste meg azóta, hogy a Tisza Párt kongresszusán felszólalt. „Kapok olyan üzeneteket, hogy »Tábornok úr vagy főnök, le akartam szerelni, de most már megvárom, míg visszajössz«” – mondta Ruszin-Szendi.
A Magyar Honvédség morálisan nagyon rossz állapotban van, a katonák nem érzik a megbecsülést, és a jogbiztonságuk sincs biztosítva – többek között erről beszélt Ruszin-Szendi Romulusz az ATV Egyenes beszéd című műsorában. A volt vezérkari főnök szerint a honvédelem helyzete sokat romlott az elmúlt időszakban.
Ruszin-Szendi kiemelte, hogy korábban a katonákat a „bölcsőtől a sírig” támogatták, most azonban bármilyen indoklás nélkül elküldhetik őket a Honvédségtől. Szerinte ez bizonytalanságot és elégedetlenséget szül a katonák körében.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Nem igaz az érv, amivel Donald Trump távol tartotta Európát az orosz-ukrán háború béketárgyalásáról
A Portfolio számításai szerint Európa minden téren többet áldozott Ukrajna megsegítésére, mint az Egyesült Államok. Márpedig az amerikai elnök az ellenkezőjére hivatkozva zárta ki az öreg kontinenst az első béketárgyalásról.
Miközben Ukrajna az Európai Unió tagja szeretne lenni, az Egyesült Államok fő érve Európa kizárására az volt, hogy nem vállaltak kellően nagy szerepet Ukrajna támogatásában – emlékeztet a Portfolio.hu. Csakhogy ez nem igaz. A lap úgy fogalmaz:
ha a megtámadott országnak nyújtott támogatásokat néznénk, éppenséggel Európának volna joga kizárni az USA-t a tárgyalásokról.
A portál kiemelte: 2022 januárjától 2024 decemberéig az EU és Tagállamai összesen 132,3 milliárd eurót Fizetett ki, és további 115,1 milliárd euróra vállaltak kötelezettséget Ukrajna Megsegítésére. Mindeközben az Egyesült Államok 2025 februárjáig 114,2 milliárd eurónyi pénzügyi támogatást küldött Kijevnek, és idén egyelőre csak 4,84 milliárd eurónyi összegre vállalt kötelezettséget.
Emellett 2024 októberében az EU megállapodott abban, hogy 2025-ig 35 milliárd euró összegű kölcsönt nyújt Ukrajnának, a befagyasztott orosz vagyonból származó kamatokat felhasználva a kölcsön visszafizetésére – teszik hozzá.
A Portfolio GDP-arányosan is kiszámolta a támogatások mértékét. Mint kiderült, az USA a GDP-je alig több mint 0,1%-át teszi ki ez a tétel évente, míg az EU és az Egyesült Királyság esetében ennek kétszeresét, azaz a GDP 0,2%-át költi a háború sújtotta országra. Az EU tagállamai ezen kívül fegyverekkel és energiaellátásban is bőkezűbben támogatják Ukrajnát az Egyesült Államoknál.
Azt is megjegyzik ugyanakkor, hogy a támogatást nem kizárólag anyagi és tárgyi segítségben, hanem stratégiai elköteleződésben is kell mérni.
Ahogy arról korábban írtunk, kedden Ukrajna és Európa kizárásával tárgyalt az orosz-ukrán háború esetleges lezárásáról az USA és Oroszország.