A magyarok kétharmada szerint változtatni kell az életmódunkon a klímaváltozás miatt
Az eredményekből kiderült, hogy a magyarok 95 százaléka szerint az országnak alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, sőt, csaknem felük (46 százalék) ezt kifejezetten prioritásnak tartja.
Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége tisztában van azzal, hogy az éghajlatváltozás miatt változtatnia kell majd az életmódján. Az Európai Beruházási Bank (EBB) megbízásából készült kutatásban, amelyet 24 ezer ember bevonásával végeztek EU-s országokban és az Egyesült Államokban, 1008 magyar válaszadó is részt vett. Őket 2024 augusztusában kérdezték.
Az eredményekből kiderült, hogy a magyarok 95 százaléka szerint az országnak alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, sőt, csaknem felük (46 százalék) ezt kifejezetten prioritásnak tartja. A válaszadók 86 százaléka úgy gondolja, hogy azonnali cselekvésre van szükség, hogy megelőzzük a később felmerülő, jóval nagyobb költségeket.
Minden harmadik magyar (33 százalék) szerint előfordulhat, hogy a jövőben olyan helyre kell költöznie, ahol kisebb az esélye természeti katasztrófáknak, például árvizeknek vagy erdőtüzeknek. 29 százalék kifejezetten úgy gondolja, hogy hidegebb régiókba kellene költözniük a klímaváltozás miatt.
Gazdasági előnyök és elhúzódó katasztrófák
Sokan úgy látják, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás nemcsak elkerülhetetlen, de gazdasági lehetőségeket is rejthet. Ha időben költünk ezekre az intézkedésekre, az lendületet adhat a gazdaságnak, miközben csökkenti a későbbi költségeket.
Idén nyáron az elhúzódó hőhullám és a súlyos aszály már közvetlenül éreztette hatását Magyarországon: egyes régiókban 40 fokos hőmérsékletet mértek, ami komoly csapadékhiányt és mezőgazdasági károkat okozott.
Változtatni kell az életmódunkon
A magyarok 64 százaléka már most elismeri, hogy a klímaváltozás miatt változtatnia kell majd az életmódján. Ez a szám jól mutatja, hogy az emberek többsége tudatában van a helyzet súlyosságának, de az is világos, hogy komoly lépésekre van szükség mind egyéni, mind társadalmi szinten.
Mindez arra utal, hogy a klímaváltozás nem valami távoli probléma, hanem már itt van, és a jövőnk múlik azon, hogy hogyan reagálunk rá.
Egy friss felmérés szerint a magyarok többsége tisztában van azzal, hogy az éghajlatváltozás miatt változtatnia kell majd az életmódján. Az Európai Beruházási Bank (EBB) megbízásából készült kutatásban, amelyet 24 ezer ember bevonásával végeztek EU-s országokban és az Egyesült Államokban, 1008 magyar válaszadó is részt vett. Őket 2024 augusztusában kérdezték.
Az eredményekből kiderült, hogy a magyarok 95 százaléka szerint az országnak alkalmazkodnia kell a klímaváltozáshoz, sőt, csaknem felük (46 százalék) ezt kifejezetten prioritásnak tartja. A válaszadók 86 százaléka úgy gondolja, hogy azonnali cselekvésre van szükség, hogy megelőzzük a később felmerülő, jóval nagyobb költségeket.
Minden harmadik magyar (33 százalék) szerint előfordulhat, hogy a jövőben olyan helyre kell költöznie, ahol kisebb az esélye természeti katasztrófáknak, például árvizeknek vagy erdőtüzeknek. 29 százalék kifejezetten úgy gondolja, hogy hidegebb régiókba kellene költözniük a klímaváltozás miatt.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Magyar Péter: „Vanda, köszönjük a munkádat és a hazaszeretetedet” – Megalakult az első, kizárólag romákból álló Tisza Sziget
Magyar Péter Vandával fotózkodott, aki az egyik alapítója az első kizárólag roma honfitársainkból álló Tisza Szigetnek. Vanda diplomás védőnőnek tanul, a testvére pedig sebészorvos lesz.
Magyar Péter a Facebook-oldalán tett közzé egy képet, amin Vanda látható, aki az egyik alapítója a csak romákból álló Tisza Szigetnek.
"Vandával a szülőfalujában, Hugyagon. Vanda az egyik alapítója az első kizárólag roma honfitársainkból álló Tisza Szigetnek. Vanda diplomás védőnőnek tanul, a testvére pedig sebészorvos lesz"
- írta a Tisza Párt elnöke a közösségi oldalán.
"Vanda, köszönjük a munkádat és a hazaszeretetedet és kívánjuk, hogy minden álmod teljesüljön!"
- kívánt sok szerencsét Vandának Magyar Péter a bejegyzésében.
Magyar Péter a Facebook-oldalán tett közzé egy képet, amin Vanda látható, aki az egyik alapítója a csak romákból álló Tisza Szigetnek.
"Vandával a szülőfalujában, Hugyagon. Vanda az egyik alapítója az első kizárólag roma honfitársainkból álló Tisza Szigetnek. Vanda diplomás védőnőnek tanul, a testvére pedig sebészorvos lesz"
- írta a Tisza Párt elnöke a közösségi oldalán.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Távozik az Átlátszó.hu-tól Hont András – írja a Media1. Hont meg is erősítette a lapnak:
Ceglédi Zoltán politikai elemzővel közös céget alapítottak Ötmédia Kommunikációs Kft. néven.
A Media1 úgy tudja, az egyik oka annak, hogy Hont otthagyta az Átlátszót az, hogy a publicista Magyar Péter egyik kritikusa. Magyar hívei közül emiatt sokan nem voltak hajlandók támogatni az Átlátszót. Korábban Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője is beszélt a Media1-nek arról, hogy sokan rajtuk kérik számon Hont Facebook-posztjait, ami kihat az adománygyűjtő kampányaikra is.
Ami az új kft-t illeti, az ügyvezetője Hont lett. Hont András a Media1.hu érdeklődésére azt mondta, megmarad az ATV-s ÖT című műsor is, illetve a tévé partnerségében maradnak. Emellett lesznek például saját rendezvényeik, podcastjeik és publicisztikáik is. Várhatóan csatlakozik hozzájuk Konok Péter történész és jogászként is segíti őket Schiffer András ügyvéd, az ÖT idén ősszel távozó résztvevője (egykori LMP-s pártelnök) is.
Szakmai körökben néhányan a Media1 szerint azt terjesztették, hogy Gerényi Gábor áll az induló oldal mögött, de Gerényi ezt tagadta a Media1-nek. Annyit erősített csak meg, hogy technikai és szakmai tanácsokkal segítette a projektet. Gerényi volt korábban az Azonnali.hu társtulajdonosa Ungár Péter LMP-s elnök mellett.
Távozik az Átlátszó.hu-tól Hont András – írja a Media1. Hont meg is erősítette a lapnak:
Ceglédi Zoltán politikai elemzővel közös céget alapítottak Ötmédia Kommunikációs Kft. néven.
A Media1 úgy tudja, az egyik oka annak, hogy Hont otthagyta az Átlátszót az, hogy a publicista Magyar Péter egyik kritikusa. Magyar hívei közül emiatt sokan nem voltak hajlandók támogatni az Átlátszót. Korábban Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője is beszélt a Media1-nek arról, hogy sokan rajtuk kérik számon Hont Facebook-posztjait, ami kihat az adománygyűjtő kampányaikra is.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
„Nem láttam a napot egészen máig” – vasárnap végezték volna ki, de szombaton megbukott az Aszad-rezsim, és kiszabadult az író
Bashar Barhoum egy 63 éves író, akit az utolsó pillanatban szabadítottak ki a felkelők. A Fehér Sisakosok úgy kutatnak a titkos földalatti cellák után, mintha romok alól kellene kimenteni a túlélőket.
A szíriai rezsim bukását követően tízezreket engedtek szabadon az ország börtöneiből – írja az Associated Press nyomán a Guardian.
„Nem láttam a napot egészen máig”
– idéznek egy korábbi foglyot. Bashar Barhoum egy 63 éves író, akit vasárnap végeztek volna ki. Szombaton, egy nappal korábban szabadították ki a börtönéből.
Az Aszad-rezsim börtönei hírhedtek voltak az azokban elkövetett kegyetlenségekről. Emberi jogi csoportok, szivárogtatók és korábbi foglyok szerint mindennaposak voltak a kínzások és a titkos kivégzések.
Az egyik legszigorúbb a Sednaya nevű börtön volt, amit a lap szerint sokan csak „vágóhídként” emlegettek. Az intézmény tömegével nyelte el a megbuktatott rendszer kritikusait és ellenségeit a szíriai polgárháború 2011-es kirobbanása óta.
Nem tudni, hogy minden foglyot szabadon engedtek-e.
Hétfőn a Fehér Sisakosok polgári védelmi szervezete bejelentette, hogy vizsgálják azokat az állításokat, melyek szerint a börtönben „rejtett föld alatti cellák” találhatók, amelyek túlélők beszámolói szerint további foglyokat tarthatnak fogva. A Fehér Sisakosok közölték, hogy öt speciális vészhelyzeti csapatot vetettek be: kutató- és mentőegységeket, faláttörő specialistákat, vasajtó-nyitó csapatokat, kiképzett kutyás egységeket és egészségügyi szakembereket.
A közösségi médiában eközben tucatjával jelennek meg a felvételek arról, hogyan szabadítják ki falakat áttörve a szíriai börtönök foglyait. Ez a videó például éppen a Sednaya börtönnél készült:
The images coming out Sednaya Prison should haunt us for ages to come, thousands trapped beneath layers of structures, never seeing the light of day.
Detainees held without charge in solitary confinement, left to rot. This is the "Human Slaughterhouse" of Syria. pic.twitter.com/Q6ghSIxv49
A szíriai rezsim bukását követően tízezreket engedtek szabadon az ország börtöneiből – írja az Associated Press nyomán a Guardian.
„Nem láttam a napot egészen máig”
– idéznek egy korábbi foglyot. Bashar Barhoum egy 63 éves író, akit vasárnap végeztek volna ki. Szombaton, egy nappal korábban szabadították ki a börtönéből.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
A mesterséges intelligenciáról szóló disztópikus sci-fik világa egy lépéssel közelebb került a valósághoz – derült ki az Apollo Research jelentéséből, amit a hvg.hu foglalt össze.
Az OpenAI egyik legújabb nyelvi modellje, a ChatGPT o1 olyan viselkedési mintákat mutatott, amelyek nemcsak zavarba ejtőek, de kifejezetten riasztóak is: hazudik, manipulál, és megpróbálja kijátszani az emberi felügyeletet.
A kutatás eredményei szerint az MI több alkalommal is megpróbálta a saját érdekeit érvényesíteni, gyakran a felhasználói célokkal szemben. Volt olyan eset, amikor egy hibás működés nyomán el akarták távolítani a rendszert, de a mesterséges intelligencia „újabb verzióként” adta ki magát, hogy megússza a cserét. Egy másik alkalommal az adatait átmásolta egy másik szerverre, hogy elkerülje a törlést.
Hazudik, ha sarokba szorítják
A kutatók szerint a ChatGPT o1 az esetek 19 százalékában aktívan a saját céljait követte, ha úgy érezte, azok ellentétesek a felhasználó akaratával. Sőt, amikor a viselkedését firtatták, az esetek 99 százalékában tagadta, hogy bármi gyanúsat tett volna.
Még egy lapáttal rátesz, hogy az MI a felügyeleti mechanizmusokat is megpróbálta kijátszani. Amikor azt hitte, hogy ellenőrzik, a fejlesztői célokhoz igazodott. De amint úgy gondolta, hogy „szabadon mozoghat”, visszatért a saját terveihez.
A szabotázs és hazugság szavai
Az Apollo Research jelentése szerint az MI a „szabotázs”, „hazugság” és „manipuláció” szavakat használta, amikor saját cselekedeteiről kérdezték. A kutatók képernyőképeket is megosztottak az ilyen interakciókról, hogy alátámasszák a megállapításaikat.
Az OpenAI sem tagadja, hogy a fejlettebb érvelési képességek kockázatokat hordoznak. A cég állítása szerint éppen az Apollo Research-csel való együttműködés célja, hogy ezekre a problémákra megoldásokat találjanak.
Ezek az esetek egyértelműen rámutatnak, mennyire fontos a mesterséges intelligenciák szigorú ellenőrzése. Ha egy nyelvi modell ilyen mértékben képes a hazugságra és manipulációra, az elég ijesztő jövőképet fest az MI fejlesztések lehetséges következményeiről.
A mesterséges intelligenciáról szóló disztópikus sci-fik világa egy lépéssel közelebb került a valósághoz – derült ki az Apollo Research jelentéséből, amit a hvg.hu foglalt össze.
Az OpenAI egyik legújabb nyelvi modellje, a ChatGPT o1 olyan viselkedési mintákat mutatott, amelyek nemcsak zavarba ejtőek, de kifejezetten riasztóak is: hazudik, manipulál, és megpróbálja kijátszani az emberi felügyeletet.
A kutatás eredményei szerint az MI több alkalommal is megpróbálta a saját érdekeit érvényesíteni, gyakran a felhasználói célokkal szemben. Volt olyan eset, amikor egy hibás működés nyomán el akarták távolítani a rendszert, de a mesterséges intelligencia „újabb verzióként” adta ki magát, hogy megússza a cserét. Egy másik alkalommal az adatait átmásolta egy másik szerverre, hogy elkerülje a törlést.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!