EGÉSZSÉG
A Rovatból

Nyirokráktúlélőként gyógyítóimmal beszélgetek - van kiút a mélyből

Egy különleges beszélgetés, ahol a műsorvezetőből érintett lesz, és a gyógyulási történeten kívül szó esik arról, tanulják-e az orvos a rossz hírek közlését, miért veszélyes elutasítani a kemoterápiát, a gyógyszereken kívül mi segíti a gyógyulást.
Ganzler Orsolya - szmo.hu
2025. március 21.



Te emlékszel rá, hogy néztél ki 20 évvel ezelőtt? Én igen, mert pont életem egy meghatározó korszakát éltem, alig volt hajam, megritkult a szemöldököm, sápadt voltam és erőtlen.

20 évvel ezelőtt nyirokrákot diagnosztizáltak nálam, kemoterápiás kezelést kaptam, meggyógyultam, azóta is jól vagyok – de sokszor kellett elmondanom ezt az mondatot (természetesen az évszám variálásával) például orvosi vizsgálatoknál, vagy bemutatkozós szituációkban. Egészen néhány héttel ezelőttig nem gondoltam volna, hogy ezt majd egy olyan podcastadásban is elmondom, aminek egyébként én vagyok a műsorvezetője.

Történt aztán, hogy valamikor január végén rájöttem, hogy idén márciusban már 20 éves évfordulója van annak, hogy megkaptam a daganatos diagnózisomat. És mivel ezen a bizonyos évfordulón, ami március 16-ra esett, amúgy is meg szoktam emlékezni arról, hogyan és miért fordult fel az életem, mi változott az akkor érkező rossz hírek ellenére pozitív irányba, azt gondoltam, hogy idén speciális módját választom a személyes sztorim és fejlődési utam feldolgozásának: az általam szerkesztett és vezetett Diagnózis egészségpodcast egyik adását ennek szentelem.

Beszélgetőtársként korábbi gyógyítóimat hívtam el, mert ők nálam sokkal többet tudnak arról, hogy mi minden kell a gyógyuláshoz. Dr. Bátai Árpád hematológus volt a kezelőorvosom 20 évvel ezelőtt, tőle kaptam azt a bizonyos rákdiagnózist, dr. Eörsi Dániel pedig valamivel később lett a háziorvosom és kísérte figyelemmel a kontrollvizsgálataim alakulását, na meg a személyes fejlődésemet.

A beszélgetést részben az én sztorim felidézésére fűztük fel, részben pedig a történetszálakhoz kapcsolódó, de nem annyira az én gyógyulásomról, mint inkább általános érvényű esetekről, tanulságokról volt szó.

Kiindulási pontként ott volt mindjárt az, ami az apropót is szolgáltatta: 20 évvel ezelőtt hogyan is tudtam meg a daganatos diagnózist. 10 évvel ezelőtt egy visszaemlékező blogposztban így írtam erről:

Kora délután volt, mikor várakoztunk Bátai doktorra a Hematológiai és transzplantációs osztály folyosóján anyukámmal. Azért, hogy egy irodában beszélgethessen velünk pár percet, mindenféle védőruházatot kellett felöltenünk – ez a transzplantált betegek miatti protokoll. Emlékszem, hogy minket leültetett arra a két darab székre, ami a helyiségben volt, ő meg felült az íróasztalra. Aztán beszélni kezdett.

Elmondta, hogy a szövettani vizsgálatból kiderült, hogy a nyirokcsomó, amit eltávolítottak a műtétnél, az bizony egy daganat. A betegségem neve Hodgkin-limfóma, más néven nyirokrák, aminek az a speciális tulajdonsága, hogy a nyirokrendszerben terjednek szét a rákos sejtek, ezért nem lehetünk biztosak abban, hogy ha a hónaljamból kivették a daganatot, nincs-e máshol is, vagy nem fog-e később kialakulni. Ezért kemoterápiát kell kapnom, miután átmentem mindenféle előzetes vizsgálaton.

Ültem ott, hallgattam a doktort, és mintha egy rossz filmbe kerültem volna. De nem. Ez volt akkor az én filmem, kicsit tragikusnak tűnő verzióban, de igazi főszereppel.

Bátai doktor mesélt még a kezelésről, és persze mondta, hogy kérdezhetek. És én mit kérdeztem?

- Ki fog hullani a hajam?

- Nem rögtön, de igen.

Ekkor kezdtem sírni. Mintha ez lenne az egészben a legrosszabb. Pedig ez csak egy mellékhatás. Egy, a sok közül.

Gyanítottam, hogy a doktoromban nem hagyott ilyen mély nyomot ez a nap, de érdekelt, hogy általában mennyire nehéz elmondani a betegeknek a rossz híreket, lehet-e erre felkészülnie egy orvosnak, tanulnak-e ilyesmit.

„Nagyon nagy szorongás van a betegekben, érthető módon, ilyen helyzetben kell nekem elmondani, hogy igen, nagy baj van, de mégis van lehetőség arra, hogy valamit tegyünk”

– mondta el Bátai doktor. Hozzátette, hogy neki még az orvosi egyetemen ezt külön nem tanították, hogyan kellene rossz híreket elmondani a pácienseknek, az évek során folyamatosan jött bele, hogy hogyan is csinálja ezt és sajnos idővel rutinná válik.

Érdekelnek az egészséggel kapcsolatos témák?

Iratkozz fel YouTube csatornánkra, hogy ne maradj le az újabb részekről!

Csatlakozz a Diagnózis egészségpodcast zárt Facebook-csoportjához, hogy értesülj az új témákról, és akár a szerkesztésben is közreműködhess!

Eörsi doktor mindezt azzal egészítette ki, hogy sok esetben a betegek nem fogják fel, hogy mit is közölt velük az orvos, legfeljebb magára a betegségre emlékeznek, de találkozott olyan esettel is, amikor valakinek egy napon belül kétszer kellett elmondani a diagnózist, mert annyira paffá tette a hír, hogy mindent elfelejtett, amit hallott. Kiemelte:

„Helyén kell kezelni a betegségtudatot. Az se jó, ha rettegésben tartom a pácienst, és az se jó, ha elbagetelizálom. Meg kell találni a betegségtudatnak azt az optimális szintjét, amire ha ráállítom a pácienst, akkor pont jó lesz a motivációja.”

Miről van szó még a beszélgetésben?

  • az orvos-beteg közötti ősbizalomról, ami nélkül nagyon nehézzé válik a gyógyító munka,
  • a diagnózist megelőző első tünetek észleléséről,
  • a kemoterápiáról és annak elviselérésől,
  • arról, hogy miért adhat sokat a daganatos betegeknek a pszichoterápia,
  • arról, hogy hogyan beszél vagy épp nem beszél az éritett a környezetének a betegségéről és mi lehet az ismerősök, barátok megfelelő reakciója,
  • arról, hogy aki már túl van a nehezén, és „csak” kontrollokra jár, miért szabadul nehezen a gondolattól, hogy de újra baj lehet.

A teljes beszélgetést itt tudod megnézni:

Ha Spotify-on hallgatnád, ide kattints:

A Diagnózis egészségpodcast aktuális adását a BP Podcast Stúdióban rögzítettük.

Ha profi minőségben szeretnéd rögzíteni a saját podcastedet, a BP Podcast Stúdióban minden adott hozzá – prémium hang- és videófelszerelés, modern, letisztult stúdiókörnyezet, és maximális kényelem. Neked csak a tartalmat kell hoznod, a stúdió biztosítja a tökéletes felvételi környezetet!

Foglalj könnyedén a budapestpodcaststudio.hu weboldalán!


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Soha ne igyál olyan ásványvizet, aminek lejárt a minőségmegőrzési ideje – mutatjuk, miért
Szakértők szerint a műanyag idővel mikroműanyag-részecskékre esik szét, amelyek a vízbe kerülhetnek. Friss kutatások tüdőszövetben, méhlepényben, anyatejben és vérben is kimutatták ezeket.


A palackozott víz ritkán romlik meg rövid idő alatt, mégis érdemes figyelni a csomagolására. Szakértők szerint a műanyag palack idővel bomlik, és ezzel együtt nőhet annak esélye, hogy mikroműanyagok kerülnek a vízbe.

A minőségmegőrzési dátum jellemzően 18–24 hónap, de ez a jelölés a palackra vonatkozik, nem magára a vízre.

A dátumon belül az íz és a minőség általában rendben marad, utána viszont nagyobb lehet a részecskék lenyelésének kockázata, amelyet a bélrákkal, agykárosodással és a terméketlenséggel is összefüggésbe hoztak, derül ki a Daily Mail cikkéből.

A Natural Hydration Council szerint a víz a dátum után is fogyasztható. Más vélemények úgy látják, hogy a mikroműanyagok már a gyártásnál megjelenhetnek, és ahogy öregszik a palack, egyre több kerülhet a vízbe.

A mikroműanyagok parányi darabkák, akár 2 mikrométeresek is lehetnek, ami nagyjából egy milliméter kétezred része. Friss vizsgálatok tüdőszövetben, méhlepényben, anyatejben és vérben is találtak ilyen részecskéket, ami felveti, meddig juthatnak el a szervezetben. Dr. Sherri Mason, a WHO-val együttműködő, édesvízi műanyagszennyezést kutató szakértő így fogalmazott: „Összefüggést látunk bizonyos ráktípusok gyakoribbá válása, az alacsonyabb spermaszám, valamint az olyan állapotok, mint az ADHD és az autizmus gyakorisága között. Tudjuk, hogy ezek a környezetben jelen lévő szintetikus vegyi anyagokkal kapcsolatosak, és azt is tudjuk, hogy a műanyagok mintegy eszközként segítik e vegyi anyagok bejutását a testünkbe.”

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság szerint a mikroműanyagok többségét a szervezet kiüríti. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egy részük a véráramba kerülhet, és létfontosságú szervekben rakódhat le. Egyre több kutatás hozza összefüggésbe ezeket a részecskéket idegkárosító hatással, krónikus gyulladással, valamint a hormonális és anyagcsere-folyamatok felborulásával.

Egy új tanulmány, amelyet Sara Sajedi, a Concordia Egyetem környezetmenedzsmenttel foglalkozó szakértője vezetett, azt találta, hogy

akik rendszeresen palackozott vizet isznak – még a minőségmegőrzési időn belül is –, évente körülbelül 900 000-rel több mikroműanyag-részecskét visznek be, mint akik csapvizet fogyasztanak.

Sajedi az egyszer használatos műanyag palackok kockázatait „súlyosnak” nevezte, és nagyobb figyelmet sürgetett erre az „égető kérdésre”. Hozzátette: „A mikroműanyagok bélflóra-egyensúlyzavart is okozhatnak, felboríthatják a bélbaktériumok egyensúlyát, és belélegezve légúti betegségekhez vezethetnek. Ezek a széles körű, krónikus egészségügyi kockázatok jelzik, mennyire fontos felismerni és kezelni a nano- és mikroműanyagok hatását az emberi egészség védelmében.”

A minőségmegőrzési időn túl az íz és az illat is romolhat, mert a palack lassan lebomlik, ami befolyásolhatja az érzékszervi tulajdonságokat. Ugyanakkor a PET-részecskéket nem tartják olyan vegyületek hordozóinak, mint a ftalátok vagy a BPA. Ha a palackokat meleg helyen tárolják, napfény éri őket, vagy erős szagú vegyszerek mellett állnak, a műanyag gyorsabban gyengülhet, és ez a víz minőségére is rányomhatja a bélyegét. A PET „lélegző” anyag, vagyis idővel egy kevés víz elpárologhat a palackból, és ezzel együtt könnyebben bejuthatnak szennyező részecskék.

A hét elején megjelent vizsgálat arra utal, hogy az élelmiszer-csomagolásban használt mikroműanyagok a bélrendszert is károsíthatják, és ezzel nőhet a vastagbélrák és a depresszió kockázata. Ausztrál kutatók egészséges önkéntesek székletmintáit elemezték, és azt látták, hogy a mikroműanyagok megváltoztathatják a bélben a mikrobiális működést. Néhány változás olyan mintázatot mutatott, amelyet korábban depresszióhoz és vastagbélrákhoz kötöttek. A szakértők „jelentősnek” nevezték az eredményt, és kiemelték: ez volt az első olyan humán vizsgálat, amely bizonyította, hogy a mikroműanyagok képesek átalakítani a bélmikrobiomot.


# Csináld másképp

Te mit csinálnál másképp? - Csatlakozz a klímaváltozás hatásairól, a műanyagmentességről és a zero waste-ről szóló facebook-csoportunkhoz, és oszd meg a véleményedet, tapasztalataidat!

Link másolása
KÖVESS MINKET:

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Tűzgolyó a mellkasban” – az orvos, aki túlélte, most figyelmeztet a szívroham egyik furcsa előjelére
A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.


Egy kardiológus súlyos figyelmeztetést adott: szerinte létezik egy „vörös zászló” sorrend, ami azt jelezheti, hogy közel a szívroham. Az orvosok telepakolják a netet tippekkel, mégis sokan legyintenek – egy srác például Hyrox-versenyen „tűzgolyót” érzett a mellkasában, aztán nagy lett a baj – írja a LADbible.

Jeremy London amerikai orvos a YouTube-on oszt meg tanácsokat a szív és a test egészségéről. Korábban sorra vette a gyenge szív jeleit és a szívroham tüneteit, most pedig a saját történetére támaszkodva beszélt a riasztó mintázatról.

„Ha elzáródik egy szívartéria, terhelésre a szív keményebben dolgozik. Az érintett szakasz ilyenkor nem kap elég vért, és jönnek a tünetek: mellkasi nyomás, légszomj; a fájdalom kisugározhat az állkapocsba vagy a karba, de akár gyomorégésre, refluxra emlékeztető panasz is lehet. Ezért hívják ezt a nagy álcázónak. A terhelés–fájdalom–pihenés–megkönnyebbülés sorrend vörös zászló.”

A doki először nem hitt a jeleknek. Felsétált a lépcsőn, jött a refluxérzés; leült, és elmúlt. Kiment, kitakarította és arrébb tolta a grillt, a panasz visszatért; leült, és megint csillapodott.

Végül kiderült: szívrohamról volt szó, London doktor pedig felépült.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Fogyasztóinjekciók: ez történik a pácienssel 4 hét alatt – Egy orvos elmondta, mire számíthat, aki ezt a kezelést kapja
Számos kellemetlen tünettel is meg kell birkóznia annak, akinek a szakember ezt a fogyási módszert javasolja. Arra is figyelmeztet, hogy nem elég a gyógyszer, más is kell a súlycsökkenéshez.


Világszerte emberek milliói, köztük sok hollywoodi híresség is a GLP-1 típusú gyógyszerekkel próbál fogyni. Az Egyesült Államokban nagyjából minden nyolcadik felnőtt – a lakosság 12 százaléka – olyan szereket használ, mint a Wegovy vagy a Mounjaro, amelyek az étvágy csökkentésével és a vércukorszint szabályozásával segítik a fogyást.

Dr. Crystal Wyllie, a ZAVA orvosa részletesen elmondta, mi történik a szervezettel az első négy hétben, ha valaki ezeket a gyógyszereket alkalmazza.

A Mounjaro esetében az első héten 2,5 milligrammos adaggal kezdenek. Ez az időszak arra való, hogy a szervezet fokozatosan hozzászokjon a hatóanyaghoz. Ilyenkor gyakran jelentkezik hányinger, hasmenés vagy székrekedés.

A Wegovy-nál 0,25 milligrammos adaggal indul a kezelés. Már ebben a szakaszban észrevehető az étvágy csökkenése, például tovább tart a jóllakottság érzése. Az orvos ilyenkor azt javasolja, hogy csökkentsük az elfogyasztott étel mennyiségét.

A második héten a Mounjaro használói már erősebben érzik az étvágycsökkenést. Dr. Wyllie szerint: „Azt veheted észre, hogy kevesebbet eszel, és tovább érzed magad jóllakottnak. Fontos ebben a szakaszban, hogy tartsd magad a diétához és a mozgástervhez”.

A Wegovy-nál az adag emelésével tovább csökkenhet az étvágy, és akár a testsúly is megindulhat lefelé.

A harmadik hét nehéz lehet, mert ekkor gyakrabban jelentkeznek a kellemetlen mellékhatások. Mindkét gyógyszer esetén előfordulhat erős hányinger. Az orvos azt tanácsolja, hogy ilyenkor egyszerű, kis adagokat fogyasszunk, és növeljük a vízfogyasztást. Hozzátette: „Ha hányás vagy erős hasi fájdalom jelentkezik, mindenképp menj orvoshoz, hogy kizárják a komolyabb problémákat”.

A negyedik hétre már jól látható a változás – akár a test formájában, akár a testsúlyban. Egy, a ZAVA által készített kutatás szerint a Mounjaro-t használók átlagosan a kezdő testsúlyuk 4 százalékát adják le egy hónap alatt, míg a Wegovy-t szedők körülbelül 2 százalékot. Hosszabb távon, nagyobb adagokkal a Mounjaro 72 hét alatt átlagosan 22,5 százalékos súlycsökkenést hozott, míg a Wegovy esetében ez az arány 17 százalék volt.

Az orvos szerint több tényező is befolyásolja, hogy mennyi súlytól szabadulhat meg valaki – például az életkor, az anyagcsere sebessége, a hormonális változások, valamint az étrend és a mozgás. Azt is hangsúlyozta, hogy ezek a gyógyszerek csak akkor hatékonyak igazán, ha egészséges életmódra váltunk.

Fontos, hogy a beadási ütemet is pontosan betartsuk, és minden nap ugyanabban az időpontban adjuk be az injekciót. Mint mondta:

„A fogyás ezekkel az injekciókkal nem egyik napról a másikra történik, időbe telik, mire látható eredményt hoz”. Hozzátette: „Van, akinél már az első hónapban jelentős fogyás történik, másoknál ez tovább tart. Nagyon fontos, hogy egészséges életmódbeli változtatásokkal támogasd a fogyási folyamatot".

Az Eli Lilly szóvivője ezt nyilatkozta a lapnak:

„A Mounjaro kizárólag szakképzett egészségügyi szakember által felírt recept alapján használható, és csak hivatalosan bejegyzett gyógyszertárak vagy szolgáltatók adhatják ki. Arra biztatjuk a betegeket, hogy konzultáljanak orvosukkal, ha bármilyen mellékhatást tapasztalnak, és hogy megbizonyosodjanak arról, hogy eredeti gyógyszert kapnak.”

A Novo Nordisk szóvivője így fogalmazott: „Az Egyesült Királyságban a Wegovy kiegészítőnek javasolt a csökkentett kalóriatartalmú étrend és fokozott fizikai aktivitás mellett, a testsúlycsökkentés és a szív- és érrendszeri kockázat csökkentése érdekében. Felnőttek esetében a fenntartó adag 2,4 mg hetente egyszer. Az Ozempic 2-es típusú cukorbetegség kezelésére van engedélyezve – nem rendelkezik engedéllyel testsúlycsökkentésre".

Azt is elmondták: „Azt ajánljuk, hogy a betegek az engedélyezett indikációknak megfelelően és egészségügyi szakember felügyelete mellett szedjék ezeket a gyógyszereket. A kezelést az orvossal közösen kell megbeszélni, aki fel tudja mérni, hogy a gyógyszer megfelelő-e az adott beteg számára".

Forrás: Unilad


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Covid, influenza vagy nátha? Így ismerheted fel, melyikben szenvedsz
A tünetek hasonlósága miatt nem mindig egyértelmű, melyik betegségről van szó. Összeszedtük, milyen jelekre érdemes figyelni.


Az elmúlt hetekben egyre többen panaszkodnak köhögésre, torokfájásra, náthás tünetekre – mindeközben a Covid új variánsa, a Nimbus is megjelent Magyarországon. Az új koronavírus-változatok miatt nő a fertőzésszám, ezért sokakban felmerül a kérdés: vajon koronavírusról, influenzáról vagy egyszerű megfázásról van szó?

A tünetek között több az átfedés, de vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek a különbségtételben.

A koronavírus-fertőzés legjellemzőbb tünetei közé tartozik az orrdugulás, az orrfolyás, a száraz köhögés, az íz- és szaglás hirtelen elvesztése, valamint a fáradtság.

Az újabb variánsok emellett néhány szokatlan tünetet is okozhatnak: sokan számolnak be rekedtségről és erős torokfájásról, amely „olyan érzés, mintha borotvapengék lennének a torokban”. Emellett izomfájdalmak és rendkívüli fáradtság is jelentkezhetnek.

A szakemberek arra kérnek mindenkit, hogy aki ilyen tüneteket tapasztal, maradjon otthon, és forduljon háziorvosához.

Az influenza általában hirtelen, erőteljes tünetekkel kezdődik, szemben a megfázással, amely fokozatosan alakul ki.

A legjellemzőbb tünetei a magas láz, a súlyos izomfájdalom, a fejfájás, a száraz, fájdalmas köhögés és az erős fáradtság.

A betegség jellemzően a téli hónapokban terjed, a hideg időjárás ugyanis kedvez az influenzavírus terjedésének. Ha valaki hirtelen belázasodik, izom- és végtagfájdalmai vannak, és gyorsan romlik az általános közérzete, érdemes orvoshoz fordulnia.

A megfázás – a három betegség közül a legenyhébb – általában lassabban alakul ki, és a tünetei is enyhébbek.

Ezek közé tartozik az orrfolyás vagy orrdugulás, a torokfájás, az enyhe köhögés, valamint az alkalmi, enyhe láz. A megfázás jellemzően néhány napon belül magától elmúlik, de fontos a pihenés és a regeneráció.

A koronavírus kimutatására jelenleg is a PCR-teszt és az antigén gyorsteszt a legmegbízhatóbb módszer. Ezeket orrból vagy torokból vett mintából végzik.

Az influenza kimutatására is létezik teszt, de sokszor a tünetek alapján is felállítható a diagnózis. A megfázást a legtöbb esetben nem szükséges külön vizsgálattal igazolni, mivel enyhe lefolyású és magától is javul.

Enyhébb panaszok esetén otthoni módszerek is segíthetnek.

A mézes fekete retek jól ismert természetes köhögéscsillapító. A közepét ki kell vájni, mézet tenni bele, majd hűvös helyen körülbelül 10 órát állni hagyni. Ezután a mézet ki lehet kanalazni, majd újra megtölteni a retket.

A gyömbér gyulladáscsökkentő hatású, emellett támogatja az immunrendszert. A legjobb frissen felvágva teát készíteni belőle, de por formában is kapható, amit forró vízben lehet feloldani.

A kamillatea szintén jótékony hatású: gyulladáscsökkentő, antibakteriális, nyugtató, valamint segíti a légutak tisztulását. Inhalálással is alkalmazható köhögés esetén.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk