KULT
A Rovatból

Az RTL új reality játékában áramot is vezettek a sztárokba – megnéztük a Pandora, a szelence átka első részét

A Pandora olyan, mint az Árulók némi népművelő küldetéssel megspékelve, de egyelőre szórakoztató.


Alig hevertük ki az Árulókat, máris itt a következő borzongatós realityműsor, a Pandora – a szelence átka. A játékot ugyanaz a holland csapat találta ki, mint az Árulókat, ami viszont érdekesség, hogy Magyarországon mutatják be először a formátumot.

A műsor már az első kockákkal megkezdi az érzelmi manipulációt, Hujber Ferit és Ulmann Mónikát láthatjuk a könnyeivel küszködni, de az okokra egyelőre nem derül fény.

A sorozatot Máltán forgatták 18 napon keresztül, ide költözött a 16 híresség a műsorvezetővel és persze a stábbal. A játék alapsztoriját Pandora története adja a görög mitológiából: Zeusz megajándékozta Pandorát egy szelencével, de kikötötte, hogy nem nyithatja ki. Pandora persze nem fogadott szót, kinyitotta a szelencét, és ezzel betegségeket és mindenféle egyéb kellemetlen dolgokat szabadított az emberiségre.

A történetet szokták a női kíváncsiság és engedetlenség metaforájának tartani, de ez marhaság, az emberiség 98,67 százaléka nem bírná ki, hogy ne nyissa ki azt a nyavalyás dobozt.

Arról nem is szólva, hogy nem nehéz belátni: ha Zeusz nem akart volna mindenféle ocsmányságot szabadítani az emberiségre, simán adhatott volna a nőnek egy gyémánt nyakéket, mint minden rendes, dúsgazdag nőcsábász.

A játék menete egyébként több ponton is emlékeztet az Árulókra. Például itt is egyfajta kiválasztási ceremóniával indul a móka. Igaz, itt nem "árulók", hanem "átkozottak" vannak, és nem a játékvezető jelöli ki őket, hanem a véletlen. A játékosoknak körbe kell ülniük egy asztalt, ahol minden szék előtt stílusosan egy pergamentekercs hever. A tekercsek többségén nincs semmi, kettőre viszont ráírták, hogy "átkozott vagy".

Az alvilág kapujának nevezett helyiségben található Pandora szelencéje. Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem a szelence valami apró dobozka. Talán a tubákos szelence miatt. Itt nem erről van szó, Pandora szelencéje szép, nagy ládika, a politikusoknak tetszene, jó sok kenőpénzt lehetne belerakni. Ugyanitt található a szereplők mellszobra, ami egyébként nagyon menő, remekül illik az ógörög tematikához.

Miután kiválasztották az átkozottakat, a két játékos mellszobra belekerül Pandora szelencéjébe. Az a két játékos, aki a kör végén a ládában maradt, párbajozik, és a vesztest Pandora "lerántja az alvilágba", vagyis mehet haza. (Legalábbis remélem, ezt végül is nem mutatták meg.)

Az ókori palotába beköltöző hírességeket az Árulókhoz hasonlóan igyekeztek úgy összeválogatni, hogy minden fiktív nézői célcsoport találjon kedvére valót. Van fiatal és régebben fiatal, tévés, színész, sportoló, sőt gamer, nagyon ismert és kevésbé ismert (vagyis feláldozható). Hargitai Beát, Kabát Petit, Vadon Janit vagy Pataki Zitát rögtön felismertem, de például Bánki Gergelynek (színész) és Szőke Rebinek (gamer és DJ) utána kellett néznem.

Némileg meglepett Kabát Peti, azt gondoltam, a Kabát FC fiaskója után elengedik a kezét. Ezek szerint, ha műsorvezetőként nem is, játékosként látnak benne potenciált. Szegény Vásári Andrét elsőre Puskás Petinek néztem.

Úgy látszik, Köllő Babett is átpártolt az RTL-re, így a Sztárban sztár leszek zsűrijéből egyedül Tóth Gabi küzd még a NER kedvenc kereskedelmi csatornáján.

(Babett lesz amúgy a november 9-én startoló Csillag születik egyik zsűritagja is.)

A műsorvezető, Hevér Gábor remek színész, de egyelőre nem tartozik a legismertebb celebek közé. Láthattuk A mi kis falunkban, a Gólkirályságban és a Futni mentemben is, színpadi szerepei közül pedig talán Georges a legismertebb az Őrült nők ketrecéből. Meg persze mindenki ismeri az orgánumát is, leginkább mint Leonardo DiCaprio állandó szinkronhangja.

Az Árulókkal ellentétben a műsorvezető itt nem öltött fel semmilyen karaktert, ami kifejezetten üdvös. Pedig a készítők kísértésbe eshettek volna, hogy Hevér valamiféle égi hírnök legyen tógában, ehhez illő modoros szöveggel. Szerencsére "a kevesebb több" irányába mentek, Hevér bármiféle póz nélkül egyszerűen csak tájékoztatja a játékosokat arról, hogy mikor mi a helyzet.

További különbség az Árulókhoz képest, hogy az átkozottak, ha akarják, felfedhetik magukat. A játék végén ugyanis három játékosnak lehetősége lesz lemenni a szelencéhez, kinyitni azt, és kicserélni valamelyik mellszobrot. Ha egy átkozott jól taktikázik, elérheti, hogy kivegyék a ládikából.

A kiválasztás után el is indult a szervezkedés. Király Linda és Vásáry André lett az "átkozott". Kabát Peti valami különös, csak általa értett logika szerint kifejtette, hogy aki "átkozott", az nincs veszélyben.

Igaz, ő halál komolyan elgondolkozott azon is, mi van, ha valójában nincs egy átkozott sem. A többiek rámutattak, hogy úgy nem sok értelme lenne a játéknak.

Arra nagyon gyorsan rájött mindenki, hogy Király Linda az egyik átkozott. Wossala Rozina gasztroguru tett is egy javaslatot: a csajok alakítsák meg Aphrodité szektáját, vagyis fogadják meg: ha csaj kerül a ládába, és csaj mehet le nyitogatni, akkor megmentik egymást. Ahogy várható, ebbe elsőre mindenki beleegyezett, aztán persze jött az, hogy ki mit tekint hűségnek és árulásnak, ami az előzetesek alapján a későbbiekben nagy széthúzásokhoz vezet majd.

Következett a küldetés: a Sziszüphosz mítosz alapján egy kőgolyó játszotta a főszerepet, amivel egy stilizált templomot kellett ledönteni. A nyertes csapat négy tagja ezután egy logikai feladatban csapott össze, amiből – a többiek leplezetlen csodálkozása mellett – Gáspár Laci került ki győztesen. Így ő lett az, aki választhatott maga mellét még két embert, aki lemehetett Pandora szelencéjéhez.

Vicces volt látni, ahogy André és Linda is azonnal kavarni kezdett, hogy találjon valakit, aki elkíséri Lacihoz lobbizni, de az énekes semmit nem ígért, és végül Kabát Petit és Kozma Dominikot választotta maga mellé. A két sportoló azt javasolta, ne nyissák ki a ládát, és tartották is magukat ehhez, de Laci mást gondolt.

Persze ebben is van csavar: a három kiválasztott egyesével, egymás után mehettek le a "pincébe", de Laci nem lehetett az utolsó. Ebben az a fricska, hogy tud-e olyan két embert találni, aki tiszteletben tartja azt, amit ő szeretne, és ami még fontosabb: aki utána jön, az nem fogja-e éppen őt betenni a dobozba? Mert hogy a szabályok szerint az is lehetséges.

Ez egyébként a játék legbrutálisabb része és nem csak azért, mert valaki a végén kiesik. A többiek ugyanis a felszínen addig belekapaszkodnak egy kör alakban elhelyezett fém korlátba. Amikor egy játékos úgy dönt, kinyitja Pandora szelencéjét, két dolog történik: csökken a maximálisan megnyerhető 50 millió forintos nyereményalap, a játékostársakat pedig utoléri az istenek haragja.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy kapnak egy kis áramütést.

Nem tudom, pontosan mekkorát, de a reakciók alapján nem csak egy kis "levettem a pulcsit" szintű statikus elektromosságról beszélünk. Általános iskolában egy technikatanár egyszer áramot vezetett belénk, mondván, ha tudjuk, milyen, jobban fogunk ügyelni rá, hogy elkerüljük. Kevés dolog fájt annyira. (Bár igaza lett, azóta nagyon tartok az áramütéstől.)

Nem teljesen világos, hogy a szereplők mennyire voltak tisztában vele, mi következik, minden esetre senki nem háborodott fel rajta, pedig én ezen a ponton valószínűleg ott hagytam volna az egészet a fenébe. (Nyilván előre írásban beleegyeztek mindenbe is.)

Laci nem tudott ellenállni a csábításnak, és kinyitotta a szelencét, amit azzal magyarázott, hogy szeretett volna egy szövetségest szerezni magának a későbbiekre. Király Lindát Bánki Gergelyre cserélte. A színész nem is értette, amikor kiderült, hogy átkozottá vált belőle. Kinek árthatott?

Szegény annak köszönhette balsorsát, hogy Laci őt ismerte a legkevésbé, ezért őt áldozta be.

Így hát Vásáry André és Bánki Gergely csaphatott össze. A feladatuk az volt, hogy történeteket meséltek egymásnak, amiről ki kellett találni, igaz vagy hamis. A játékot André nyerte, így Gergely lett az első kieső. Itt még tartogat a műsor egy csavart: a következő kör elején André választhatja majd ki az egyik átkozottat. Laci izgulhat.

A műsor vitathatatlanul izgalmas, és ami nagy pozitívuma, hogy végig stílusban marad, minden apró játékelem illeszkedik a mitológiai tematikába. Külön erény, hogy a fontosabb feladatokat egy-egy mitológiai történethez kötik, így még egy kis népművelő jelleget is kap az egész. Ha csak néhány ember akad, aki itt találkozik először Pandora vagy Sziszüphosz történetével, már megérte. Szeretném külön kiemelni az animációkat, amelyek kicsit az animék világát idézik, ugyanakkor mégsem érzem idegennek őket, szórakoztató illusztrációként szolgálnak.

Az már látszik, hogy ez a formátum is alaposan megdolgozza a játékosok idegeit, de hogy mitől válik annyira brutálissá, hogy több játékos is könnyre fakad a későbbiekben, az ezen a ponton még nem látszik. Már csak ezért is érdemes követni.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Megszólalt Radnai Márk, miután egy külföldi ügynökség letiltotta a darabját a Thália Színházban
A Thália Színház leveszi műsoráról A nagy kézrablást, mert a jogkezelő kifogásolta a feketére maszkírozott színészt. A darab rendezője, Radnai Márk állítja, hogy nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött.


Feketére maszkírozott fehér színész miatt tiltott le egy külföldi ügynökség egy 2016-ban bemutatott, majd 2023-ban felújított darabot a Thália Színház műsoráról.

Kálomista Gábor, a színház igazgatója hétfőn közleményben tudatta, hogy a szerzői jogokat képviselő külföldi ügynökség döntése miatt veszik le a műsorról Martin McDonagh A nagy kézrablás című darabját.

Az indoklás szerint a probléma az, hogy az egyik fekete karaktert sötétre sminkelt fehér színész alakítja.

Kálomista Gábor szerint a döntés nemcsak ezt az előadást érinti, hanem az Alul semmit és A koponyát is; az előbbi végül feltétellel repertoáron maradhatott, A koponya játszásához viszont az ügynökség nem járult hozzá. Az igazgató közölte, hogy nem hagyja annyiban, jogi útra tereli az ügyet.

A darab rendezője, Radnai Márk is megszólalt. A Telexnek elmondta, nem volt sértő szándék a színpadi megoldás mögött, de elfogadja, ha az előadás a vita miatt lekerül a műsorról. Radnai a művészi szabadságra hivatkozva érvelt.

„Ahogyan a kis hableányt is játszotta fekete színész, ez fordítva is igaz kellene, hogy legyen, vagy egy meleg karaktert sem kell, hogy meleg színész játsszon” – mondta.

Hozzátette, a darab egy erős szatíra, amelyben a karakter bőrszíne dramaturgiailag fontos, és mivel Magyarországon nehéz színes bőrű színészt találni, így tudták megoldani a szereposztást. „Nem állt szándékomban senkit megbántani, semmilyen sértő dolgot nem éreztem ebben” – fogalmazott Radnai.

A darabot 2016 áprilisában mutatták be a Thália Nagyszínpadán. Akkor a feketére maszkírozott színész alkalmazása még nem okozott problémát, a konfliktus a 2023. májusi felújításkor élesedett ki. A szerzőt képviselő ügynökség már a premier előtt jelezte, hogy nem járul hozzá az előadáshoz ilyen szereposztással, de a bemutatót ennek ellenére megtartották. A 2023-as felújítás után levelezés és egyeztetés indult a színház és a jogkezelő között, a vita végül most jutott el a tiltásig, nem sokkal a tervezett 250. előadás előtt.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Rákay Philipék a választás után visszaléptek a mohácsi csatáról szóló filmhez kért támogatástól
Rákay Philip csapata visszavonta a film támogatási kérelmét. A 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket. A forgatókönyv első változatára már kaptak korábban 5 milliót.


Alig öt nappal az április 12-i országgyűlési választás után, április 17-én visszavonták a mohácsi csatáról szóló, Mohács 1526 című film közel egymilliárd forintos támogatási kérelmét. A film producere korábban elutasításról beszélt, a Nemzeti Filmintézet szerint viszont a gyártó lépett vissza – írta a Telex.

A projekt mögött álló FP Films Kft. 956 millió forintot igényelt a film gyártás-előkészítésére. A produkció 2024 júliusában már kapott ötmillió forintot a forgatókönyv első változatának elkészítésére.

A most visszavont 956 millió forintos összeg nem a film teljes költségvetését fedezte volna, csupán az előkészületeket.

A forgatókönyvet Kis-Szabó Márk, Szente Vajk és Rákay Philip írta, a producer Fülöp Péter volt. Az alkotói kör nem ismeretlen a nagy költségvetésű állami produkciók világában: a Most vagy soha! című Petőfi-filmhez korábban 4,7 milliárd forint állami támogatást kaptak, annak forgatókönyvét is Rákayék jegyezték, Fülöp a producerek között volt, az FP Films pedig az egyik gyártócégként vett részt a munkában.

A mohácsi film alkotói korábban arról beszéltek, hogy a produkciót a csata 500. évfordulójára, 2026-ra szeretnék elkészíteni. Szente Vajk egy nyilatkozatában kiemelte, hogy a történet már készen áll, és II. Lajos királyt egy árnyaltabb, a valósághoz közelebb álló figuraként akarták bemutatni.

Rákay Philip korábban így kommentálta a készülő filmet: „Előre megnyugtatnék minden fanyalgót, nem fogunk győzni a végén.”

A producer, Fülöp Péter a Telexnek azt állította, hogy a pályázatot a Nemzeti Filmintézet „visszadobta”. A Nemzeti Filmintézet ezzel szemben azt közölte a lappal, hogy a pályázó vonta vissza a kérelmet április 17-én.

Egyelőre nem tudni, hogy a gyártó miért döntött a visszalépés mellett, és hogy tervezik-e a későbbiekben újra benyújtani a kérelmet.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Nulla forint állami támogatást kapott a 95 éves Szegedi Szabadtéri Játékok a jubileumi évadára
A hivatalos indoklás szerint a jubileumi évadra benyújtott szakmai koncepció nem volt megfelelő. Botka László, Szeged polgármestere szerint a döntés méltánytalan és elfogadhatatlan az elmúlt időszak botrányait tekintve.


„Szakmailag nem kellően megalapozott” – ezzel az indoklással utasította el a Nemzeti Kulturális Alap pályázatait lebonyolító Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő a Szegedi Szabadtéri Játékok támogatási kérelmét.

A fesztivál 2026-os, jubileumi 95. évadára nyújtották be a pályázatot. Az elutasításról szóló, hétfőn elküldött levélben a következő indoklás szerepel:

„Jelen kérelem most nem részesül támogatásban, mivel a benyújtott szakmai koncepció szakmailag nem bizonyult kellően megalapozottnak.”

A döntésről szóló értesítést Botka László, Szeged polgármestere hozta nyilvánosságra a Facebookon.

„0 forint. A Kulturális és Innovációs Minisztérium döntése szerint ennyit ér ma Magyarországon a Szegedi Szabadtéri Játékok. Az indoklás: »szakmailag nem kellően megalapozott«.

80 ezer néző bizalma. Több mint 1,1 milliárd forint bevétel egyetlen év alatt. Több száz művész és szakember munkája. És ezzel szemben áll egy anonim döntőbizottság ítélete” – írta a polgármester.

Botka szerint méltánytalan és elfogadhatatlan, hogy „miközben az elmúlt időszak botrányai világosan megmutatták, milyen szempontok alapján vándorolnak kulturális milliárdok, Szegedet »szakmai hiányosságokra« hivatkozva zárják ki a támogatásból”.

A polgármester közölte, hogy a támogatás nélkül is megrendezik az eseményt, amit az ország legnagyobb és legszebb szabadtéri színházi fesztiváljának nevezett.

Az utóbbi hetekben számos kritika érte a Nemzeti Kulturális Alap pénzosztásait. Először Molnár Áron színész hívta fel a figyelmet arra, hogy egy ideiglenes NKA-kollégium mintegy 17 milliárd forintot osztott szét a választások előtt. Szerinte a kedvezményezettek között számos, a Fideszhez köthető vagy a párt kampányában szerepet vállaló előadó volt.

A botrány hatására sorra mondtak le az NKA bizottságainak tagjai, köztük Bús Balázs alelnök, valamint Baán László, Both Miklós és Vidnyánszky Attila.

A kialakult helyzetre reagálva az új kormányzat részéről Tarr Zoltán, a TISZA Párt elnökségi tagja hétfőn már arról beszélt, hogy véget vetnek a pártszimpátia alapú pénzosztásnak, és átvilágítják az NKA-t, valamint minden civil pályázatbírálási rendszert. Céljuk a szakmai alapú elbírálás és a teljes átláthatóság biztosítása a kulturális támogatásoknál.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
Hátsó kertből indult, mára az „ország legkedvesebb minifesztiválja lett” - Zalában bulizva segíthetsz az állatokon
Egy hátsókertes házibuliból két év alatt nőtt ki az "ország legkedvesebb fesztiválja" Zalában. A Pankkutya Fesztivál három nap alatt 40 fellépőt és 50 programot ígér, miközben minden profitját egy állatmenhelynek adja.


Manapság látjuk, hogy minden fesztivál hasonló problémákkal nyüglődik - állítják legalábbis a Pankkutya megálmodói - ugyanaz a fellépőhad és tarthatatlan árak, miközben azt érezzük, ezt az összes többi fesztiválon megkapjuk. Szapek Gergő az idén szállt be a szervezői kör mellé, mellette pedig az egyik alapító, Varga Vencel mesélt a fesztivál történetéről.

A Pankkutya Fesztivál ötlete zeneipari szereplők barátságából áll, így 2024-ben, egy zalaegerszegi hátsó kertben hat fiatal összehozta a házibulik fesztiválfeelingjét.

V.V.: Az ország minden tájáról hoztak fiatalok kutyatápot, amivel a helyi menhelyt akartuk kicsit jobb helyzetbe hozni. Több, mint 100-an hoztak saját italokat, és a klasszikus értelmében vett batyusbál túl jól sikerült, hogy ne próbáljuk meg nagyobban. Testvéres, családi projektként indultunk, konkrét célok nélkül, de szerencsénkre túl korán kaptuk a bíztatást, hogy mennyire kellene már egy olyan fesztivál, ami "pont azt képviseli, amit mi gondolunk" - jelentsen ez bármit is.

Így is történt. 2025-ben már Zalaegerszeg város segítségével átköltöztek a "hivatalos helyszínre", ahol a Gébárti Tóstrandon két napon át akusztikus koncertek várták a nagyérdeműt, mindezt kutyatápért cserébe. Több, mint három tonna kutyatáp gyűlt össze, a Pankkutyának pedig országosan kezdték megismerni a nevét.

Idén, május 28-29-30-án már három naposra duzzadva, és két színpaddal készülünk. Úgymond egy teljesértékű fesztivál lettünk, hiszen 200 kempingezőnk van, illetve a bérleteink fele is elkelt.

- számol be négy héttel a kezdés előtt Szapek - Igazából innentől a cél az, hogy minden gördülékenyen menjen a fesztiválon magán, illetve hogy a fellépőink is legalább olyan jól érezzék magukat nálunk, mint a fesztiválozók.

Idén már 200 kempingező lesz a Pankkutyán

A fellépői gárda pedig valóban versenybe tudna szállni nagyobb eseményekkel is. A hazai alternatív, rock, és feltörekvő szcénákból rengeteg név bukkan fel.

V.V.: Mi külön büszkék vagyunk, hogy idén elmondhatjuk, hogy

akusztikban ellátogat hozzánk Mehringer Marci, Co Lee, Kolibri, de hangos koncertekből is olyan nevekkel büszkélkedhetünk, mint a Fish!, vagy a Hűvös. Na meg lesz három külföldi banda is nálunk, az még számunkra is hihetetlen.

Szapek Gergő szerint az ekletikus lineup a fontos: Igen, folyamatos a fejlődés, de közben fontos, hogy "hű maradjon a fesztivál magához", mert nálunk nem a gigászi sztárok adják a fesztivál ízét, hanem az az elképzelés, hogy szerintünk kik lesznek a következő évek legnagyobbjai, vagy szerintünk kik a legizgalmasabb előadók itthon. Azt tudni kell, hogy itthon rengeteg zenei réteg a nyári szezonban szinte teljesen inaktív lesz, mert mondjuk kommersz fesztiválok nem merik bevállalni, hogy hardcore punk, vagy akár emo bandákat is merjenek hozni. Szerencsére mi bátran meríthetünk mindenhonnan.

Tavaly is az volt a legizgalmasabb, amikor látszólag a fellépő nem a saját közönségével talákozott, és így is óriási élmény volt ez mindkét oldalnak

- teszi hozzá Vencel

Idén új kampányelem a "visszahozzuk a gyerekkorodat" felkiáltás is, ami teljesen a közönséghez való alkalmazkodásból fakad.

V.V.: Tavaly kaptunk egy helyi gimnázium tanárától számháborúhoz kártyákat, amit unaloműző jelleggel bedobtunk a kempingben.

Tíz percen belül azon kaptuk magunkat, hogy több száz felnőtt és fiatal rohangál az egész fesztiválon gyermeki vigyorral, mert annyira beütött ez a játék náluk.

Idén összeszedtük az összes gimis-nyári tábori játékot a délelőttökre, ami szerintünk közel hasonló élményt nyújthat. Persze a számháború is marad.

A számháború biztosan marad

A kihívásokról is őszintén beszéltek:

Sz.G.: Azt tudni kell, hogy elképesztő költségek vannak az első években, hiszen "tábort, közönséget építünk", így készülni kell arra is, hogy az első pár Pankkutya úgymond tőke nélkül jön létre, és a támogatások illetve a jegyvásárlás tartja fent. Ugyanakkor tudjuk/látjuk, hogy alapvetően az összes fesztivál nehéz helyzetben van anyagilag, szerencsére nekünk a fesztivált kell eltartani, hiszen minden résztvevőnk önkéntes alapon, szerelemből dolgozik ezen.

V.V.: Illetve tudatosan nem akarunk nekiugrani egy 3-4000-es eseménynek, bár nem titkolt cél, hogy szeretnénk az évek alatt odáig nőni. Szerintem erre csak akkor van esélyünk, ha lassabban építkezünk, és "kelendőbbek leszünk", mint amennyit tudunk adni magunkból.

2026-ban a cél tehát az, hogy sztenderd opcióvá váljon mindenki számára a Pankkutya.

V.V.: A régióban szerencsére sok fesztivállal nem kell versenyezni, mert amik vannak a környéken, azok teljesen mást képviselnek és van is nekik létjogosultságuk. De azért az ország minden tájára lövünk, hiszen mi is utaztunk annak idején hosszú órákat Orfűre, Debrecenbe, bárhová egy jó buliért, úgyhogy

a cél az, hogy amikor tavasszal tervezgetik az emberek a nyarukat, a Pankkutya Fesztivál egy opcióként, sőt, az árából fakadóan akár egy biztos pontként szerepeljen a naptárukban.

Sz.G.: Azt gondolom, hogy a kicsi fesztiváloké a jövő, ebben pedig szeretnénk az egyik legkülönlegesebb lenni, mind a jótékony, jófej jelleg miatt, mind pedig amiatt, mert évről évre magunkra tudunk licitálni.


Link másolása
KÖVESS MINKET: