EGÉSZSÉG
A Rovatból

9 hétköznapi szokás, amitől gyorsabban öregszik a bőröd

Forró zuhany, rágózás, éjszakai telefonozás – például ezek a mindennapi szokások is évekkel öregíthetik az arcodat a szakértők szerint.


Az öregedés ugyan elkerülhetetlen, de tehetünk azért, hogy az idő múlásának jelei kevésbé látszódjanak rajtunk. A szem körüli finom ráncok, a homlokráncok, a pigmentfoltok és a megereszkedett bőr gyakran az életmódbeli szokásaink miatt lesznek látványosak, és mivel ezek beépültek a mindennapjainkba, sokszor észre sem vesszük, milyen kárt okozhatnak.

A londoni Dr BK Aesthetics Clinic alapítója, Dr. Brendan Khong szerint a bőröregedés nem csak a genetikán múlik.

„A bőrsejtjeink folyamatosan ki vannak téve külső stresszhatásoknak, például az UV-sugárzásnak, a szennyezésnek, a stressznek és a képernyők kék fényének. Ha ehhez még hozzájön a nem megfelelő folyadékbevitel és az alváshiány, a bőr károsodhat, ami felgyorsítja az öregedést. De vannak más, apróbb, kevésbé nyilvánvaló dolgok is, amiket állandóan csinálunk, és ezek gyulladást, fakóságot, pigmentációs változásokat válthatnak ki, sőt azt is befolyásolhatják, mennyire jól regenerálódik a bőr”

– mondja az esztétikai klinika vezetője.

Az alábbiakban pontokba szedjük, melyek a bőrünkre nézve legkárosabb mindennapi szokások:

1. Forró vízzel zuhanyzás

Semmi sem esik jobban egy sűrű nap után, mint egy jó meleg zuhany – de ha túlságosan meleg, árthatsz a bőrödnek.

A forró víz ugyanis eltávolíthatja a bőr természetes olajait, felboríthatja a bőr védőrétegét és kiszáríthatja. A tartós szárazság miatt pedig a ráncok feltűnőbbé válhatnak.

Ezt a tényt egy, a Journal of Clinical Medicine orvosi folyóiratban megjelent kutatás is igazolja. Ötven embenél vizsgálták a víz hőmérsékletének hatását, és arra jutottak, hogy a forró víz növelte leginkább a bőr vízvesztését és a bőrpírt. A hideg víz is gyengítette a védőréteget, de kevésbé, mint a forró víz.

A nagyon forró víz emellett kitágíthatja az ereket is, és gyulladást válthat ki.

A krónikus gyulladás felgyorsíthatja a bőr két alapvető fehérjéjének, a kollagénnek és az elasztinnak a lebomlását, ami a bőr megereszkedéséhez és ráncokhoz vezet. Akinek krónikus gyulladásos bőrbetegsége van – például rosacea, melasma, ekcéma vagy pikkelysömör –, a forró víz még tovább ronthatja a helyzetet.

Éppen ezért ne mossunk arcot forró vízzel a zuhany alatt, inkább a mosdónál, langyos vízzel tisztítsuk. Zuhanyzás után pedig azonnal hidratáljunk, amíg a bőrünk még nedves.

2. Rágózás

A rendszeres rágózás sem tesz jót a bőrünknek. A rágás ugyanis megfeszíti a rágóizmot és a száj körüli körkörös izmot (orbicularis oris), ezek megnagyobbodhatnak, ami szélesebb alsó arcvonalat eredményezhet. Az orbicularis oris ismétlődő összehúzódása ráncok kialakulásához vezethet, és idővel ezek tartósabbá válhatnak.

3. Nem használunk napszemüveget

A napszemüveg nem csak divatos kiegészítő, hanem az egyik leghasznosabb öregedésgátló eszköz!

Ha folyamatosan hunyorgunk a fénytől, ráncok jelenhetnek meg a szemünk körül.

Ezek dinamikus ráncok, amelyek az arcizmok ismétlődő használata következtében jönnek létre. Idővel statikus ráncokká alakulnak át, amelyeket már sokkal nehezebb kezelni. Okosabb és könnyebb tehát megelőzni ezek megjelenését, méghozzá 100 százalékos UVA- és UVB-védelmet adó napszemüveg rendszeres használatával.

4. Télen nem használunk fényvédőt

Nem kell eltenni a fényvédő krémeket nyár végén, egész évben érdemes használni! Nem csak a bőrrák ellen véd, de az arcunk ráncosodását is gátolja. Egy kutatás szerint ugyanis az UV-sugárzás akár a látható öregedés 80 százalékáért is felelhet. Különösen az UVA-sugarak vannak jelen az év 365 napján, amelyek még az üvegen és a felhőkön keresztül is elérhetik a bőrünket.

„A fényvédelem kihagyása olyan, mintha kihagynád a fogmosást; lehet, hogy ma nem látod a kárt, de nap mint nap összeadódik”

– mondja Dr. Megan Franklin, a brit CULTSKIN esztétikai klinika munkatársa.

Azt javasolja, minden reggel kenjünk körülbelül két ujjnyi fényvédő krémet az arcunkra és a nyakunkra.

5. Cukros nassolnivalókat eszünk

A bőrünket nem csak kívülről, "belülről" is ápolni kell, ha nem akarunk sok ráncot látni magunkon. Rob Hobson táplálkozási szakértő elmondása szerint ugyanis a magas cukortartalmú ételek hozzájárulhatnak a glikációnak nevezett folyamathoz, amikor a véráramban lévő felesleges cukor a kollagénhez és az elasztinhoz hasonló fehérjékhez kötődik.

Ezek a fehérjék segítenek feszesen és rugalmasan tartani a bőrt, ezért ha károsodnak, felgyorsulhat a finom ráncok és a megereszkedés megjelenése.

Az üdítők különösen problémásak, mivel a folyékony formában bevitt cukor nagyon gyorsan felszívódik, így hirtelen vércukor-emelkedést okoz. Az ilyen ismétlődő kilengések fokozhatják a gyulladást és az oxidatív stresszt, ezek pedig ismerten felgyorsítják a kollagén lebomlását és a bőr öregedését. Egyes dobozos üdítők, például a Coca-Cola, pedig akár 40 gramm cukrot is tartalmazhatnak.

A szakértő ezek helyett azt javasolja, hogy fogyasszunk vizet vagy gyógyteát, és válasszunk inkább tápanyagdús rágcsálnivalókat, például olajos magvakat és bogyós gyümölcsöket, ha meg akarjuk óvni a bőrünket.

6. Nem mossuk le a sminket az arcunkról alvás előtt

Sokszor csábítónak tűnik, hogy egy hosszú nap vagy egy fárasztó buli után csak bedőlünk az ágyba kisminkelt arccal, mert már nincs se energiánk, se kedvünk arcot mosni. Ez azonban felér egy rémálommal a bőrünk számára.

„Ha rajtad marad a smink éjszakára, az az egyik leggyorsabb út az idő előtti öregedéshez”

– mondja Dr. Franklin. – „Az éjszakai regenerációs idő az, amikor a bőr gyógyul és megújul. A smink fizikai gátként viselkedik, eltömíti a pórusokat, és csapdába ejti a szennyező anyagokat, amelyek oxidatív stresszt okoznak. Idővel ez gyengíti a kollagént, és a bőr fakóbbnak, öregebbnek tűnhet.”

A szakértő kétlépéses tisztítást javasol: először egy olajos vagy balzsamos arctisztítóval kezdjünk, hogy feloldjuk a sminket és a fényvédőt, majd jöhet egy gyengéd, vízbázisú lemosó. Így a bőrünk tiszta lesz, de nem csontszáraz. Ezután pedig folytathatjuk az esti bőrápolási rutinnal.

7. Nem mossuk le a sminket az arcunkról alvás előtt

Bár ezt biztosan nem sokan gondolnánk, de bizony az is árthat a bőrünknek, ha sokat pörgetjük a közösségi oldalakat esténként a telefonunkon. A képernyő által kibocsátott kék fény oxidatív stresszt okozhat: ilyenkor a káros szabadgyökök gyorsabban halmozódnak fel a szervezetben, mint ahogy az antioxidánsok semlegesíteni tudnák őket, és ez sejtkárosodáshoz és öregedéshez vezet.

A kék fény a kollagént és az elasztint is lebontja, és pigmentációt okozhat.

Bár a kék fény kevésbé káros, mint a napból érkező UV, általában hosszabb ideig tesszük ki magunkat neki. Ráadásul az éjszakai görgetés miatt hunyoroghatunk is, és rosszabbul alhatunk, ami csak tovább öregít!

8. Szívószállal ivás

Amikor szívószállal iszunk, csücsörítünk, ami a száj körüli körkörös izmok összehúzódását okozza. Ez finom ráncokat és redőket hozhat létre. Az izmok ismétlődő összehúzódása függőleges vonalakat alakíthat ki, ezeket gyakran "dohányzó ráncoknak" hívják.

Szívószál használata helyett tehát inkább igyunk pohárból vagy olyan kulacsból, amelynek széles a szájnyílása.

8. Oldalt fekvő alvópozíció

A pihentető éjszakai alvás az egyik legjobb dolog, amit az öregedés ellen tehetünk. Erre még rá segíthetünk, ha nem az oldalunkon vagy a hasunkon fekve alszunk.

Az oldalt vagy hason alvás alvási ráncokat okozhat, amelyek ismétlődés esetén tartósabbá válhatnak.

Amikor az arcunkat a párnához nyomjuk, a bőr meggyűrődik és összenyomódik, ez pedig függőleges vagy átlós ráncokat okozhat az orcákon, a száj körül és a dekoltázson. Idővel a kollagén és az elasztin mennyisége csökken, és ezek a vonalak bevésődnek a bőrbe, végül tartóssá válnak.

Dr. Khong a háton fekvést tartja a legjobb alvópóznak, de ha valaki csak oldalt fekve tud jól aludni, memóriahabos vagy „ráncmegelőző” párnát ajánl. Ilyen például a selyem párhahuzat vagy a nagyon magas szálszámú egyiptomi pamut huzat.

Via The Sun


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


EGÉSZSÉG
A Rovatból
Áttörés a rákgyógyításban: nők millióinak nem kell többé kemoterápiára mennie
Az OPTIMA-vizsgálat eredményei szerint a betegek egy nagy csoportjánál a kemoterápia nem növeli érdemben a túlélési esélyeket. Az 5 éves adatok szerint a különbség a kiújulásmentes túlélésben mindössze egy százalékpont volt.


Egy új, nagyszabású nemzetközi klinikai vizsgálat eredményei szerint nők milliói kerülhetik el a jövőben a kemoterápiát. Az amerikai klinikai onkológusok éves kongresszusán (ASCO), Chicagóban bemutatott OPTIMA-vizsgálat igazolta, hogy

egy speciális genomikai teszt segítségével pontosan meg lehet határozni, mely hormonpozitív emlőrákkal diagnosztizált betegeknél felesleges a kemoterápia,

mert a hormonterápia önmagában is szinte azonos eredményt hoz – írta a The Guardian.

A kutatás szerint a teszten alacsony pontszámot elérő betegek körében öt év után a csak hormonterápiával kezeltek 94 százaléka volt életben és daganatmentes, míg a kemoterápiát is kapó csoportban ez az arány 95 százalék volt.

A felfedezés rengeteg beteg számára hozhat megkönnyebbülést, akik így elkerülhetik a kemoterápia megterhelő fizikai és érzelmi mellékhatásait, mint a hajhullás, hányinger, kimerültség, vagy a súlyosabb, akár meddőséghez vagy korai menopauzához vezető következményeket.

Az eredmény egy pontszám, amely megmutatja, mekkora a kockázata a betegség kiújulásának a következő tíz évben.

A Prosigna nevű teszt a daganatból vett szövetminta alapján 50 gén aktivitását elemzi. Ez az információ segít az orvosoknak eldönteni, hogy a kemoterápia várható előnyei felülmúlják-e annak terheit az adott páciens esetében.

A University College London vezetésével lefolytatott,

több országra kiterjedő vizsgálatban 4 429, negyven év feletti, a leggyakoribb típusú, hormonpozitív emlőrákkal frissen diagnosztizált beteget vontak be.

A résztvevőket két csoportra osztották: az egyik a hagyományos kezelést kapta kemoterápiával és hormonterápiával, a másik csoportnál a Prosigna-teszt eredménye alapján döntöttek. Akiknél a teszt alacsony kockázatot jelzett, csak hormonterápiát kaptak. Az eredmények azt mutatták, hogy ebben a csoportban a kemoterápia elhagyása nem járt érdemi kockázatnövekedéssel.

Rob Stein, a vizsgálat vezetője és a University College London professzora szerint a legfontosabb üzenet, hogy nem mindenki profitál a kemoterápiából. „Az Optima egy régi kihívásra ad választ az emlőrák-ellátásban: azonosítani, ki az, aki valóban profitál a kemoterápiából, és ki az, aki nem.

Eredményeink azt mutatják, hogy sok betegnél biztonságosan elhagyható a kemoterápia anélkül, hogy ez rontaná a kimeneteleket”

– mondta.

Iain MacPherson, a Glasgow-i Egyetem professzora és a vizsgálat másik vezetője hozzátette, hogy az eredmények a személyre szabottabb ellátás felé jelentenek komoly előrelépést. „Az Optima szilárd, gyakorlatot megváltoztató bizonyítékot szolgáltat arra, hogy sok hormonérzékeny emlőrákos betegnél biztonságosan csökkenthetjük a kemoterápia alkalmazását” – fogalmazott.

„Olyan volt, mint a karácsony” – mondta a nő, aki kilenc évvel a diagnózis után is egészséges és teljes életet él.

A vizsgálat egyik résztvevője a Guardiannek arról beszélt, hogy hatalmas megkönnyebbülést érzett, amikor megtudta, hogy a teszt alapján kihagyhatja a kemoterápiát.

A felfedezés nemcsak a betegek életminőségét javíthatja, hanem az egészségügyi rendszerekre nehezedő terheket is csökkentheti azáltal, hogy a drága kezeléseket csak azok kapják, akiknek valóban szükségük van rá.

A kutatók ugyanakkor megjegyezték, a vizsgálatban kevés férfi vett részt, így az ő esetükben a teszt hasznosságáról egyelőre nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni.

A génvizsgálatok használata a kemoterápia elhagyására nem új keletű. A korábbi nagy, TAILORx és MINDACT nevű vizsgálatok már igazolták, hogy

más tesztekkel a betegek egy jelentős részénél – főleg a nyirokcsomó-negatív esetekben – a kemoterápia biztonsággal elhagyható.

Az OPTIMA-vizsgálat előzetes eredményeit már 2025-ben bemutatták az ESMO Breast kongresszuson, ahol már jelezték a teszt-vezérelt döntéshozatal előnyeit. A mostani, chicagói bejelentés ezt erősíti meg egy nagyobb, magasabb kockázatú betegcsoportban, végleges, ötéves adatokkal.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
EGÉSZSÉG
A Rovatból
Riasztó felfedezés: egy hétköznapi bélbaktérium toxinja okozhatja a fiatalok rákos megbetegedéseit
Kaliforniai kutatók egy kolibaktin nevű toxin és a fiatalkori vastagbélrák között találtak erős összefüggést. A felfedezés azért jelentős, mert a kór mára az 50 év alattiak egyik vezető daganatos halálokává vált.


Egyre több fiatal felnőttnél diagnosztizálnak vastagbélrákot, most pedig úgy tűnik, a lehetséges ok nyomot hagy a DNS-ünkben is: egy kolibaktin nevű bakteriális toxin „genetikai ujjlenyomata” kirajzolódik a daganatokban, és a kutatók szerint hétköznapi lépésekkel csökkenthetjük a kockázatot.

Kaliforniai kutatók azonosították, hogy a toxinhoz köthető mutációs mintázat markánsan jelen van a fiatalok daganataiban – írta a The Independent. Ludmil Alexandrov, a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem professzora a felfedezés egyértelműségét hangsúlyozta.

„Nem minden környezeti tényező vagy viselkedés hagy nyomot a genomunkon. De azt találtuk, hogy a kolibaktin ilyen. Ebben az esetben a genetikai ujjlenyomata erősen társul a fiatal felnőttek vastagbélrákjához” – mondta a kutató.

A szakértők felvetik, hogy a káros folyamatok nem feltétlenül felnőttkorban, hanem már a korai életszakaszban, akár az első néhány évben elkezdődhetnek. Ez új megvilágításba helyezi a gyerekkori étkezés és más korai környezeti hatások, például egy gyomirtó szerepét. A kolibaktint az E. coli baktérium egyes káros törzsei termelik, amelyek a becslések szerint a felnőttek 20-30 százalékának bélrendszerében megtalálhatók.

Christian Jobin, a Floridai Egyetem mikrobiom-kutatója szerint azonban nem mindenkinél okoz rákot a toxin jelenléte, és a földrajzi különbségek is jelentősek. Úgy látja, „néhány kolibaktint termelő E. coli-t a táplálkozás, a gyulladás és a gyógyszerek befolyásolnak.”

Az Amerikai Rák Társaság adatai szerint idén több mint 158 ezer új vastagbélrákos esetet és 55 ezer halálesetet várnak az Egyesült Államokban. A probléma súlyát jelzi, hogy

Magyarország globálisan is élen jár a vastagbélrák előfordulásában, a betegség pedig egyre több fiatal embert érint.

A megelőzés érdekében a szakértők a probiotikumokban gazdag ételek, például joghurt vagy savanyú káposzta fogyasztását, valamint a napi 3-5 gramm prebiotikus rost (például banán, zab, spárga) bevitelét javasolják. Emellett a megfelelő hidratáltság és a heti 150 perc közepes intenzitású mozgás is pozitívan hat a bélmikrobiomra.

A korai megelőzés részeként a csecsemők bélflórájának egészséges kialakítását is kiemelik, amit a szoptatás, a bőr-bőr kontaktus és a nem létfontosságú antibiotikumok kerülése segíthet. A Stanford Medicine útmutatója szerint

bár az antibiotikumok hatásosak a bakteriális fertőzések ellen, a hasznos bélbaktériumokat is elpusztíthatják.

„Csak akkor használjuk ezeket a gyógyszereket, ha szükséges, ne pedig olyan vírusfertőzésekre, mint a nátha, az influenza és sok fülfertőzés vagy arcüreggyulladás” – figyelmeztetnek.

A mostani felfedezés illeszkedik a korábbi kutatási eredményekhez. Egy tavalyi nemzetközi tanulmány már kimutatta, hogy a kolibaktinhoz köthető mutációs jelek már korai életkorban „beíródhatnak” a vastagbél sejtjeinek DNS-ébe. A JAMA orvosi szaklap friss adatai szerint

a 20-49 éves korosztályban évente körülbelül 3 százalékkal nő a vastagbélrákos esetek száma.

Egy szintén tavalyi állatkísérlet pedig azt igazolta, hogy a rostszegény étrend elvékonyíthatja a bél védő nyákrétegét, így a toxin könnyebben károsíthatja a sejteket, míg a rostpótlás csökkentette a DNS-károsodás mértékét, alátámasztva a megelőzési tanácsok fontosságát.

Via Independent

 


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
„Ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna” – egy fogorvosi vizit mentette meg a 19 éves Ethan életét
Ethan Harrison édesanyja szerint a család teljesen váratlanul szembesült az akut mieloid leukémia diagnózisával. A fiú orvosai szerint ha a fogorvosi vizit után négy nappal nem kezdik meg a kezelést, már nem lehetett volna rajta segíteni.


Egy 19 éves brit fiú azt hitte, csak egy egyszerű fogfájás kínozza, amikor időpontot kért a fogorvoshoz. A rutinellenőrzés azonban az életét mentette meg, miután egy gyanús jel miatt azonnal kórházba küldték. A south wingfieldi targoncavezetőnél akut mieloid leukémiát diagnosztizáltak – írja az UNILAD.

Ethan Harrisonnak már egy hónapja fájt a bölcsességfoga, és más tünetei is voltak: nehezen vette a levegőt, lázas volt, és egy ciprusi nyaralás után megduzzadt egy nyirokcsomója is. A család mindent a fogára fogott, ám a fogorvos a duzzadt nyirokcsomó láttán azonnal a háziorvoshoz küldte.

A vérvétel eredménye 12 órán belül megérkezett, ami után a családnak azonnal a sürgősségi osztályra kellett sietnie.

Ethan édesanyja, a 37 éves Roxy Bond szerint a diagnózis sokkolta őket.

„Amikor megszületett a diagnózis, nagyon irreálisnak tűnt, és egyszerűen nagyon-nagyon váratlan volt” – mondta.

A kórházi csapat közölte velük a megdöbbentő tényt: ha a fiú nem kerül időben orvoshoz, már csak hetei lettek volna. „A kórház csapata azt mondta, ha nem jön be, csak néhány hete maradt volna hátra az életéből.”

A fiút május 17-én vették fel a Chesterfield Royal Hospitalba, ahol azonnal megkezdték a kezelését. Ethanre négy kemoterápiás ciklus vár, az első már el is indult. Várhatóan egy hónapig lesz kórházban, de a teljes felépülése akár egy évet is igénybe vehet.

Az édesanyja elmondta, fia, aki korábban sosem volt kórházban, most csontvelő-biopsziákon és folyamatos vérvételeken esik át, de mindent humorral visel.

„Eddig humorral reagált, semmi sem rendítette meg. Annyit mond csak: »Micsoda kényelmetlenség.«”

Roxy Bond hozzátette, hogy nagyon büszke a fiára, ahogyan a helyzetet kezeli.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

EGÉSZSÉG
A Rovatból
Egy egyszerű, otthoni programmal drasztikusan visszafordítható az öregedés egyik legfélelmetesebb jele
Az időskori leépülés elleni küzdelemnek új, bizonyítékokon alapuló eszközei vannak: az erősítő edzés, a helyes táplálkozás és az aktív társas élet. A kutatások szerint ezek a módszerek olyan hatékonyak, hogy a veszélyeztetett emberek közel harmada két éven belül jobb állapotba kerülhet.


Az öregedés egyik legfenyegetőbb jelensége a leépülés, amelyet sokáig az időskor elkerülhetetlen velejárójának tartottak.

A legfrissebb kutatások azonban nemcsak azt mutatják meg, hogy ez az állapot a kórházi kezelések, a rokkantság és a halálozás egyik leggyakoribb velejárója, hanem azt is, hogy hétköznapi eszközökkel lassítható, sőt, akár vissza is fordítható.

Egy új szemlélet van születőben, amely szerint a leépülés nem végállapot, hanem egy dinamikus folyamat, amelyben van esély a javulásra

– írja a ScienceAlert egy friss tudományos összefoglaló alapján.

A legkézzelfoghatóbb bizonyíték egy ír klinikai vizsgálatból származik, ahol enyhén leromlott állapotú idősek egy csoportja három hónapon át egy otthon végezhető, erősítő gyakorlatokból, rendszeres sétából és megfelelő fehérjebevitelre vonatkozó tanácsokból álló programban vett részt.

Az eredmények magukért beszélnek: a módszer hatására az elesettség aránya a csoportban 17,7 százalékról 6,3 százalékra zuhant.

Mindeközben a szokásos ellátásban részesülő kontrollcsoportban az állapotuk enyhén romlott. Ez azt igazolja, hogy célzott, de egyszerű életmód változtatásokkal már rövid távon is látványos javulás érhető el.

A University of Limerick kutatói, Ide O’Shaughnessy, Christina Hayes és Katie Robinson az eredeti cikkben hangsúlyozták: „A leépülés ma már többnek tekintik az öregedés elkerülhetetlen részénél.”

Az állapot javulásához azonban nemcsak a fizikai, hanem a szellemi és társas aktivitás is elengedhetetlen.

Ezt támasztja alá egy több mint ötezer, 75 év feletti embert vizsgáló tanulmány, amely kimutatta, hogy a kiinduláskor veszélyeztetettnek minősített résztvevők közel harmada két éven belül jobb állapotba került.

A javulás esélyét nagyban növelte a mozgás, az aktív közösségi élet és a szomszédokkal ápolt rendszeres kapcsolat.

A társas kapcsolatok minősége tehát kulcsfontosságú. Ezt erősíti meg egy több mint 42 ezer idős ember adatait elemző nagyszabású áttekintés is, amely szerint egy átlagosan négyéves követési időszak alatt a résztvevők mintegy 14 százalékának javult az állapota.

De mit is jelent pontosan a leépülés?

A szakértők szerint ez az állapot a szervezet „fiziológiai tartalékának” csökkenését jelenti, vagyis azt a képességet, hogy megbirkózzon egy hirtelen stresszhatással, legyen az egy fertőzés vagy akár pár nap ágyban fekvés.

Míg egy életerős idős ember egy komolyabb betegségből is gyorsan talpra állhat, a veszélyeztetetteknél egy apró esemény is az önállóság elvesztéséhez vezethet.

Az állapot mérésére két fő modellt használnak: az egyik fizikai tüneteket – gyengeség, kimerültség, lassú járás, akaratlan fogyás, alacsony aktivitás – vizsgál, a másik pedig az idővel felhalmozódott egészségügyi problémákat összegzi.

A lényeg azonban közös: a leépülés nem azonos a kronológiai korral, sokkal inkább a test valódi, biológiai életkorát tükrözi.

A jó hír, hogy a megelőzés és a változtatás lehetősége a kezünkben van.

A leghatékonyabb eszköz a rendszeres fizikai aktivitás, amely legalább heti kétszeri, ellenállással végzett erősítő edzést is magában foglal.

Ennek hatékonysága tovább növelhető megfelelő táplálkozással – például a kávé is tartalmazhat jótékony vegyületeket – és az agyat aktívan tartó, problémamegoldó feladatokkal.

Fontos a korai jelekre, például a lelassulásra, a fáradékonyságra vagy az akaratlan fogyásra is odafigyelni, mert ekkor a legegyszerűbb életmódbeli változtatásokkal lehet a legnagyobb hatást elérni.

Az öregedéshez való pozitív hozzáállás szintén hozzájárulhat a jobb kimenetelhez.

A mindennapi döntéseink – hogy mennyit mozgunk, kikkel töltjük az időnket, és milyen tevékenységek adnak célt az életünknek – tehát együttesen járulnak hozzá ahhoz, hogy ne csak tovább éljünk, hanem azokat az éveket jobb minőségben, önállóbban és egészségesebben tölthessük el.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk