Hová menjetek tanulni, melyik diplomát érdemes megcélozni, mekkora fizetésre számíthattok ha idehaza helyezkedtek el a végzettségeteknek megfelelő munkahelyen? Az Eduline összeszedte a legjobban és a legrosszabbul fizető szakmák listáját.
Tíz diploma, amivel a legjobban lehet keresni:
- had- és biztonságtechnikai mérnöki: 300 060
- programtervező informatikus: 205 026
- mérnökinformatikus: 197 642
- villamosmérnöki: 180 120
- nemzetközi gazdálkodás: 177 210
- emberi erőforrások: 171 716
- nemzetközi tanulmányok: 164 691
- igazgatásszervező: 163 217
- kereskedelem és marketing: 159 215
- pénzügy és számvitel: 157 797
A diplomás pályakövetési-rendszer 2012-es adatai alapján
Mire számíthatnak a tanítók, a gyógypedagógusok vagy a szociális munkások?
Tíz diploma, amivel a legkevesebbet lehet keresni:
- magyar: 86 222, n.a.
- pszichológia: 102 644, 179 454
- biológia: 104 739, n.a.
- szociális munka: 109 037, 174 433
- tanító: 111 329, n.a.
- rekreációszervezés és egészségfejlesztés: 112 253, 119 507
Hová menjetek tanulni, melyik diplomát érdemes megcélozni, mekkora fizetésre számíthattok ha idehaza helyezkedtek el a végzettségeteknek megfelelő munkahelyen? Az Eduline összeszedte a legjobban és a legrosszabbul fizető szakmák listáját.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.
Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.
Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.
A tudomány ugyanis egyértelműen kimondja: az alvásigény nincsen kőbe vésve, az idegrendszer fejlettségétől függ.
A legtöbb gyerek 3 és 5 éves kora között szokik át a nappali alvásról a csak éjszakai pihenésre. Kutatások szerint 5 éves kor felett a gyerekek kevesebb mint 30 százalékának van szüksége a délutáni szunyókálásra.
Ha egy gyereket mégis rákényszerítenek a mozdulatlan fekvésre, az a testének nem pihenés, hanem stressz.
„A gyereket arra kényszeríteni, hogy ébren feküdjön egy sötét szobában, nem relaxáció, hanem tiszta stressz, ami megemeli a kortizolszintjét és garantáltan tönkreteszi az esti elalvást is” – magyarázza egy szakértő a jelenség hátterét. A kényszerített csend nemcsak az aznapi hangulatát teszi tönkre, de felboríthatja az éjszakai alvását is, ami egy ördögi körhöz vezet.
Ezt támasztják alá a Queenslandi Egyetem kutatásai is. Karen Thorpe és csapata kimutatta, hogy 5 éves kor felett a kötelező délutáni alvásnak semmilyen mérhető előnye nincs a gyerekek kognitív fejlődésére vagy egészségére, sőt, negatívan befolyásolhatja az éjszakai pihenés minőségét.
A vizsgálatok szerint a kényszerpihenő a stressz-szintet sem csökkentette megbízhatóan azoknál a gyerekeknél, akik már nem voltak álmosak.
A megoldás szerencsére nem bonyolult, és a pedagógusok leterheltségét sem növeli feltétlenül.
Az egyik bevált módszer a „20 perces szabály”: aki ennyi idő után sem alszik el, halkan felülhet az ágyában, és nézegethet mesekönyvet, rajzolhat vagy játszhat egy csendes logikai játékkal.
Máshol „suttogó sarkot” alakítanak ki, ahol az ébren lévők egy elkülönített részen színezhetnek vagy kirakózhatnak, amíg a többiek alszanak. A nagyobbaknál a fülhallgatós mese- vagy hangoskönyv-hallgatás is bevált, ami leköti a figyelmüket anélkül, hogy a többieket zavarnák. A lényeg, hogy a fektetés lehetőség legyen, nem pedig kényszer.
Természetesen a nagy csoportlétszám és a kevés felnőtt nehezíti a helyzetet, de a differenciált pihenőidő megszervezése nem lehetetlen.
Előre összeállított „csendes tevékenység-listával” és a terem zónákra osztásával a pedagógusok is fellélegezhetnek. A kulcs a szülők és az óvoda közötti nyílt kommunikáció. „A szülő jelezze bátran a pedagógusnak, ha otthon azt tapasztalja, hogy a gyerek a délutáni alvás miatt este tízig pörög. Egy kéthetes próbaidő alatt közösen figyelhetik a változásokat” – tanácsolják a szakemberek.
A felelősség azonban a családoké is. Ha egy gyerek elhagyja a délutáni alvást, kulcsfontosságú a stabil esti rutin, a képernyőidő csökkentése és a korábbi lefekvés, hogy az idegrendszerének legyen ideje regenerálódni. A cél nem az alvás eltörlése, hanem az, hogy a pihenés a gyerekek valódi igényeihez igazodjon. A pihenés maradjon lehetőség, ne pedig parancs.
Ha egy ötéves gyerek húsz percig csak a plafont bámulja a sötétített csoportszobában, az nem neveletlenség vagy dac: az idegrendszere üzeni, hogy neki már nincs biológiai szüksége a délutáni alvásra - erről a témáról írt hosszabb, alaposan kifejtett posztot az Anyugi Facebook-oldal szerzője.
Egyre több szülő teszi fel a kérdést, miért ragaszkodik sok óvoda a mindenáron kötelező délutáni alváshoz, ami többet árthat, mint használ.
Bár a szabályozás nem változott, a gyakorlat szerencsére több helyen már igen. Egyre több óvoda ismeri fel, hogy a pihenés és az alvás nem ugyanaz, ezért a házirendjükben már „alvás VAGY csendes pihenő” szerepel, teret engedve a gyerekek egyéni igényeinek. Legalábbis ott, ahol nincsenek merev szabályok és elvárások a kicsikkel kapcsolatban.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Kijött a legboldogabb országok listája, Magyarország öt helyezést rontva a 74. helyen áll, a rangsor elején nincs meglepetés
Az MTI nem említette, hogy a magyarok hol állnak, és hogy boldogtalanabbak, mint tavaly. A jelentés szerint a valódi emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak a boldogság szempontjából.
A márciusi World Happiness Report szerint Finnország immár a kilencedik egymást követő évben a világ legboldogabb országa, Magyarország pedig öt helyezést rontva a 74. helyen áll - az MTI viszont nem írta le Magyarország helyezését az erről szóló jelentésben a 444.hu szerint.
A jelentés évente rangsorolja a világ országait, és olyan tényezők alapján méri az életelégedettséget, mint a gazdasági teljesítmény, az egészség, a szabadságérzet, a társadalmi bizalom és a korrupció érzékelése.
A rangsort idén is az északi országok uralják: Finnország mögött Izland, Dánia és Svédország szerepel az élmezőnyben, míg a nem északi államok közül Costa Rica került be a legjobb öt közé. A 6-10. helyen Norvégiát, Hollandiát, Izraelt, Luxemburgot és Svájcot találjuk. A lista végén Afganisztán áll, míg az Egyesült Államok a 23. helyet szerezte meg.
A jelentés megállapítja, hogy „Európában vegyes mozgások láthatók”, Németország például öt helyet javított, Ausztria pedig kettőt rontott.
Bár a hosszabb távú trendek szerint a régióban javult a helyzet, a közép- és kelet-európai országok közül most a top 25-ben szereplő szlovének, csehek és lengyelek húzzák fel az átlagot - írja a lap.
A jelentés idei kiemelt témája egyébként a közösségi média hatása a jóllétre. A kutatók szerint a túlzott, napi több órás használat összefügg a fiatalok alacsonyabb életelégedettségével, bár közvetlen ok-okozati kapcsolatot nem minden esetben tudtak kimutatni.
A napi 5-7 órát meghaladó social media használat egyértelműen alacsonyabb jólléttel jár együtt, különösen a lányok körében.
Nyugat-Európában a legintenzívebb használók életelégedettsége egy tízfokú skálán jelentősen alacsonyabb. A jelentés megállapítja továbbá, hogy a fiatalok jólléte az elmúlt 15 évben főként az angolszász országokban és Nyugat-Európában romlott, miközben a világ többi részén átlagosan javult.
A kutatók szerint nem minden online tevékenység káros: a kommunikációt és kapcsolattartást segítő platformok pozitívabb hatásúak, míg az algoritmusok által vezérelt, passzívan fogyasztott tartalmak, például az influenszerközpontú felületek, inkább rontják a jóllétet.
Jan-Emmanuel De Neve, a jelentés egyik szerkesztője szerint vissza kell hozni a „szociális” elemet a közösségi médiába, mert a valódi emberi kapcsolatok kulcsfontosságúak a boldogság szempontjából.
A World Happiness Report a rangsorait jellemzően hároméves időszakok felméréseinek átlagára alapozza. A jelentést az Oxfordi Egyetem Wellbeing Research Centre kutatóközpontja adja ki a Gallup és az ENSZ Fenntartható Fejlődési Megoldások Hálózata partnerségével.
A márciusi World Happiness Report szerint Finnország immár a kilencedik egymást követő évben a világ legboldogabb országa, Magyarország pedig öt helyezést rontva a 74. helyen áll - az MTI viszont nem írta le Magyarország helyezését az erről szóló jelentésben a 444.hu szerint.
A jelentés évente rangsorolja a világ országait, és olyan tényezők alapján méri az életelégedettséget, mint a gazdasági teljesítmény, az egészség, a szabadságérzet, a társadalmi bizalom és a korrupció érzékelése.
A rangsort idén is az északi országok uralják: Finnország mögött Izland, Dánia és Svédország szerepel az élmezőnyben, míg a nem északi államok közül Costa Rica került be a legjobb öt közé. A 6-10. helyen Norvégiát, Hollandiát, Izraelt, Luxemburgot és Svájcot találjuk. A lista végén Afganisztán áll, míg az Egyesült Államok a 23. helyet szerezte meg.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Lehet, hogy a tested fiatalabb, mint amilyen idős vagy? Nem is olyan ritka, különösen manapság.
A kulcs a naptári és a biológiai kor közötti különbség. Utóbbit jelentősen befolyásolhatja, hogyan élsz.
Egy nagyszabású kutatás szerint nyolc, a szív- és érrendszeri egészséget védő szokás követése akár hat évvel is lelassíthatja a biológiai öregedést – írta az American Heart Association. A kutatók szerint nem kell bonyolult dolgokra gondolni. „Aki követi ezt a 8, szív- és érrendszeri egészséget támogató szokást, az átlagosan hat évvel lassíthatja a biológiai öregedés ütemét” – hangsúlyozzák a szakemberek.
Fontos jelző a várható életkorra a családi háttér.
Ha a szülők, nagyszülők és dédszülők jellemzően legalább 80 éves korukig éltek és nem szenvedtek krónikus betegségben, nagy eséllyel örökölted tőlük a hosszú élet lehetőségét.
Emellett az életmód is döntő.
Az alkohol és a dohányzás elképesztő mértékben öregít, és mivel mindkettő káros a bőrre, akár idősebbnek is nézhetsz ki a korodnál.
Ez is jelentős, ráadásul általad befolyásolható tényező.
Lényeges még a rendszeres testmozgás és a kiegyensúlyozott étkezés is.
A külső jegyek, mint a dús, egészséges haj, szintén a fiatalosabb megjelenésről árulkodnak. A bőr állapota is sokat elárul. Bár a több melanin a bőrben általában tovább őrzi a fiatalos külsőt, a fényvédelem mindenkinek kötelező, mert az UV sugárzásnak káros a hatása – figyelmeztetnek a bőrgyógyászok.
Az olyan egyszerűen mérhető adatok, mint a vérnyomás, a vérzsírok, az éhgyomorra mért vércukorszint, a testsúly és a fittség is pontosítja a képet arról, hogy milyen élethosszra számíthatsz.
Ha a jelek nálad is a lassabb öregedésre utalnak, a legjobb, ha tudatosan ráerősítesz azokra a szokásokra, amelyek bizonyítottan segítenek: hagyd el a dohányzást, fogyassz mértékkel alkoholt, mozogj rendszeresen, egyél minőségi ételeket, aludj eleget, kezeld a stresszt, és használj naponta fényvédőt.
Lehet, hogy a tested fiatalabb, mint amilyen idős vagy? Nem is olyan ritka, különösen manapság.
A kulcs a naptári és a biológiai kor közötti különbség. Utóbbit jelentősen befolyásolhatja, hogyan élsz.
Egy nagyszabású kutatás szerint nyolc, a szív- és érrendszeri egészséget védő szokás követése akár hat évvel is lelassíthatja a biológiai öregedést – írta az American Heart Association. A kutatók szerint nem kell bonyolult dolgokra gondolni. „Aki követi ezt a 8, szív- és érrendszeri egészséget támogató szokást, az átlagosan hat évvel lassíthatja a biológiai öregedés ütemét” – hangsúlyozzák a szakemberek.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Fontos, hogy az alábbi jelek önmagukban nem jelentenek diagnózist, de együtt és tartósan fennállva arra utalhatnak, hogy valaki belsőleg túlterhelt.
Az egyik leggyakoribb korai jel az örömérzés csökkenése.
Az érintett ugyan elvégzi a szükséges feladatokat, de kevésbé kezdeményez programokat, és ritkábban beszél tervekről vagy új ötletekről.
Ezzel párhuzamosan a korábban kedvelt tevékenységek – közös programok, hobbik vagy akár az intimitás – háttérbe szorulhatnak.
Ilyenkor nem feltétlenül teljes visszahúzódás történik, inkább egyfajta érzelmi tompulás lép fel a kiégés hatására, amely kívülről passzivitásként érzékelhető.
Sokan, akik mentálisan kimerültek, igyekeznek fenntartani a megszokott viselkedést, kedvesek maradnak és elvégzik a feladataikat, mégis megfigyelhető, hogy gyorsabban elfogy a türelmük.
Apróbb helyzetekben – például a gyerekekkel vagy egy váratlan kérésnél – hamarabb jelenik meg a feszültség vagy az ingerültség.
De más tünetek is árulkodhatnak a kiégésről vagy depresszióról.
Gyanús jel lehet a krónikus fáradtság is, illetve a gyakori fejfájás.
Vagy az, ha a párunk emlékezete a korábbihoz képest hirtelen romlani kezd.
A kiégés jele lehet továbbá a korábban nem tapasztalt rendetlenség, illetve a különféle programok, például a barátokkal való találkozás és a napi teendők folyamatos halogatása.
Amire tehát érdemes ügyelni, az, ha egyszerre több tünet is jelentkezik. Ilyenkor amennyire csak lehet, tehermentesíteni kell a párodat, megadni számára az érzelmi támogatást, és segíteni neki abban, hogy szakemberhez forduljon.
Egy-egy nehéz időszak után, amikor érzelmileg és mentálisan is kimerülünk, egyáltalán nem produkálunk azonnal szembetűnő tüneteket.
Sokszor csak apró viselkedésbeli eltérésekből észlelhető, hogy valami történt, és nem a jó értelemben.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
