News here
hirdetés

BUDAPEST

Te tudod, hogy pontosan hol van a nők helye Budapesten?

És mit láthatsz belőlük és róluk az utcákon, köztereken? A Sétaműhely tematikus városnéző sétáján néztünk meg néhány izgalmas helyszínt.

Link másolása

hirdetés

Csak egyszer tedd meg, hogy úgy sétálsz pár órán át Budapesten, hogy azt figyeled, hol bukkannak fel nőket méltató emléktáblák. Jegyezd fel magadnak, hol látsz női figurákat, és azt is, milyen kontextusban ábrázolják őket. Milyen street art alkotásokon szerepelnek? Vagy csak azt zongorázd végig egy térkép segítségével, hogy abban a kerületben, ahol laksz, mennyi közteret neveztek el nőkről és mennyit férfiakról.

Vagy lapozd át otthon kíváncsiságból a régi irodalom- és történelemkönyveidet, hogy mennyi női nevet olvashatsz bennük.

Gondold végig, mennyi női és férfi szobrot láthatsz a lakhelyeden. Budapesten több mint ezer női szobor közül mindössze 35 névvel rendelkező, önálló személyiséget ábrázoló szobor található – ebben a szentek, királynék és az olyan híres és népszerű előadóművészek is benne vannak, mint Déryné Széppataki Róza. Még állatszobrokból is többet lehet látni az utcán.

Ez az bronzplafon. Az üvegplafon mintájára ez a kifejezés arra hívja fel a figyelmet, hogy nagyon kevés nőnek állítanak köztéri szobrot.

- írja az Átlátszó. Üdítő kivétel például Kéthly Anna szociáldemokrata politikus, az Országgyűlés második női képviselője, akinek az V. kerületben állítottak szobrot.

hirdetés

Oroszlán pillant le ránk a homlokzatról, amíg Veres Pálné szobránál az indulásra várunk

Úgy gondolod, ez az egész felesleges? Korántsem. Csak arra világít rá, hogy a különböző tudományokban és művészetekben elfoglalt helyükhöz és társadalmi arányukhoz képest mennyire alulreprezentáltak a nők például a köztereken is.

Éppen ezért is volt izgalmas a Sétaműhely december 30-i programja, a „Mégis, hol a nők helye? Emancipációs városnéző séta”. Végigjártuk a magyar női felsőoktatás és öntudatra ébredés néhány fontos helyszínét a Belvárosban, elképesztően informatív előadást kaptunk, nem kevés irónnal és humorral. Beszélgettünk a helyszínekről, a híres magyar nőkről.

Ráadásul az egyik résztvevő elhozta azt a gyönyörűen megírt oklevelet is, amit a nagymamája kapott 1901-ben az első állami Tanítóképzőben (abban az 1874-ben épült, budai, Csalogány utcai épületben működött, amit 2011-ben bontottak le.)

Stílszerűen Veres Pálné szobránál találkoztunk – nem lövöm le a poént, hogy miért. A sétáról amúgy is spoilerek nélkül szeretnék írni. Kár egyébként, hogy a szobrot télire betakarták, és most semmit nem látni belőle.

Sokkal több a jeles nő, mint azt a köztereken látjuk

A nők már az ókortól kezdve részt vettek a tudományos, közéleti, irodalmi stb. munkában. A világ első orvosnője az ókori Egyiptomban élt, i. e. 2700 körül. Meriptah-ról krátert neveztek el a Vénuszon. A világ legrégebbi, ma is működő egyeteme, az UNESCO és a Guiness Rekordok által is számon tartott, 859-ben alapított al-Qarawiyyin volt, marokkói Fezben. Alapítója egy muszlim kereskedőasszony, Fatima al-Fihri volt.

Az első magyar uralkodónő Mária királynő volt – 1371-től 1395-ig ült a trónon.

Az első népszerű magyar költőnő Molnár Borbála volt – 1793-ban megjelent négykötetes művét annak nagy sikere miatt a következő évben újra ki kellett adni.

Az első magyar diplomás nő és egyben az első magyar orvosnő Hugonnai Vilma volt.

Az első mérnöki diplomát szerző nő, Pécsi Eszter (aki annak idején a Palatinus tervezésében is részt vett) az Egyesült Államokban csinált végül karriert, több díjat is besöpört építészeti munkáival.

A huszadik század egyik legjelentősebb modern festőnőjeként tartják számon külföldön a félig magyar, félig indiai Amrita Sher-Gilt.

Az első helyszín, amit láthattunk, az a ház, amelyben Máté Olga fotográfus egykori műteremlakása volt. Máté Olga Mautner néven született Szigetváron, 1878. január elsején, egy ötgyermekes család egyik gyermekeként. Néhány éves volt csak, amikor a családja Budapestre költözött.

Itt élt és alkotott Máté Olga fotográfus (1878-1961)

„Olga fényképészet iránti érdeklődését családja támogatta, és két évre Németországba küldték, hogy választott szakmáját magas szinten sajátítsa el és ismerkedjen meg a legmodernebb módszerekkel. Máté Olga hamarosan a korszerű portréfotózás egyik kiválósága lett. Leghíresebb munkái között szerepel Babits Mihály, valamint Kaffka Margit arcképe. Első önálló műtermét 1899-ben a Fő utcában nyitotta meg, igazán híressé azonban a Veres Pálné utcai műterme vált, ahová 1912-ben költözött.

Zalai Béla filozófussal kötött házassága révén kapcsolatba került a haladó szellemű társadalmi és művészeti irányzatokkal, lakásuk a hasonló érdeklődési körű emberek – a Nyugat szerkesztői, a Vasárnapi Kör tagjai, pld. Balázs Béla, Lukács György, a Ferenczy és a Dienes család - rendszeres találkozóhelyévé vált”

- írja a Nőkért.

A Veres Pálné utcából több helyre is elsétáltunk: többek közt a Nyáry Pál utcába, a Petőfi Irodalmi Múzeumhoz, de jártunk az Ady Endre Emlékmúzeumban is, ahol nem Ady és Csinszka kádja vagy hálószobája volt a legérdekesebb, hanem mindaz, ami kiderült a gondolkodásukról, a habitusukról és arról, hogy miként maradtak meg a személyes tárgyaik, bútoraik és utolsó közös lakhelyük.

És azt is megtudtuk, hogy Adynak és a költő szerelmi életének mi köze volt a női egyenjogúsági mozgalmakhoz, és alakja miként került a séta anyagába.

Antoni Rita, a séta vezetője az Ady Emlékmúzeumban mesél a költő volt menyasszonyáról

A túrát a belvárosi Plébániatemplomnál fejeztük be, ez ugyanis két szempontból is fontos helyszín. Egyrészt itt áll két szent nő szobra, másrészt pont itt, ezen a helyen mondott gyújtó hangú beszédet Bédy-Schwimmer Rózsa, a magyarországi feminista mozgalom egyik kiemelkedő személyisége, a világ első női nagykövete.

Schwimmer Rózsa élete külön megérne egy regényt, de akár filmet is lehetne róla forgatni.

A zsidó kereskedő lánya ugyanis munkát keresett a kereskedelmi végzettség megszerzése után, ám azt tapasztalta, hogy kisebb fizetésért alkalmazzák, mint a férfiakat. Ez fordította a női egyenjogúság felé. Csatlakozott a Nőtisztviselők Országos Egyesületéhez, 1904-ben pedig megalakította a Feministák Egyesületét.

Harcolt a nők választójogáért, nyíltan beszélt a prostitúcióról, a szexuális felvilágosításról, a koedukált oktatásról. Nem volt hajlandó fűzőt viselni. Lapokat szerkesztett, és rendezvényeket szervezett. Írt és előadott. Ellenezte a közben kitör (első) háborút. Amikor kénytelen volt az Egyesült Államokba emigrálni, idős korában levelet írt III. Viktor Emánuel olasz királynak, hogy arra figyelmeztesse: Mussolini nem normális, és háborúba fogja sodorni az országot. 1948-ban Nobel-békedíjra jelölték, de még abban az évben tüdőgyulladásban meghalt.

Bár a bő két és fél órás séta végére kicsit dideregtünk az idő miatt, szívesen folytattam volna. Még több olyan női közéleti személyiséggel, aki megcáfolta azt a tézist, hogy „az asszony szerelemre termett díszvirág az élet kertjében, s nem való a politika sötét pincéjébe".


hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

Címlapról ajánljuk

Címlapról ajánljuk


hirdetés
BUDAPEST
Újabb meglepetésekkel vár az újpesti Tarzan Park™ - megnyitotta kapuit a Versenyek tere
A hagyományos játékok izgalmas, nagy, szabadtéri változataival várják a gyerekeket.

Link másolása

hirdetés

Sokszor fejtörést okoz a szülőknek, miként töltsék kellemesen az időt gyermekeikkel, hogyan fejlesszék játsszva őket. Különösen igaz ez akkor, ha különböző korú gyerekek számára kell programot kitalálniuk, hiszen a gyerekek érdeklődése és mozgásfejlődése is jelentősen eltérhet egymástól. A 2013-ban nyílt Tarzan Park™ két hektárnyi területén, folyamatosan azon dolgozik, hogy minél változatosabb lehetőségeket sorakoztasson fel annak érdekében, hogy az apróságoktól kezdve a nagyobbacska gyerekekig mindenki jól érezhesse magát, és a legkülönbözőbb készségeik fejlődhessenek.

A hatalmas parkban mostantól már 14 játékszigeten szórakozhatnak és fejlődhetnek a gyerekek, cikkünkben bemutatjuk a legújabb játékokat!

Versenyek tere

A Tarzan Park™ legújabb helyszínén hagyományos játékok izgalmas, nagy, szabadtéri változataival várják a gyerekeket, de nagy valószínűséggel a szülők is jót fognak szórakozni, hiszen különösen szórakoztató nézni, ahogy a család ifjabb tagjai egyre ügyesebbek.

hirdetés

Szabadtéri sakk

A méltán egyik legnépszerűbb játék nem kell, hogy csak olyankor kerüljön elő, mikor beszorulunk a szobába borongós napokon. Itt szabadtéren, hatalmas bábukkal van lehetőség egy kis agytornára a sok mászás és szaladgálás közben, után.

Csigafutam

Az eredetileg táblás készségfejlesztő társasjátékot könnyen érthető szabályainak köszönhetően már óvodás kortól élvezhetik a gyerekek. A színek felismerését, a kombinációs készséget és az összefüggések felismerését is fejlesztő játék izgalmait szabadtéri kivitelezésben is ki lehet próbálni.

Csocsó asztal

A gyerekek és felnőttek nagy kedvence már a Tarzan Park™ban is elérhető, ahol már nem kell a kicsiknek megvárnia, hogy a profibbak befejezzék mérkőzéseiket.

Konzerves célbadobó

A vásárok, majálisok klasszikusa nemcsak rendkívül szórakoztató, de hatékonyan fejleszti a képzelőerőt, az ügyességet és a szem-kéz koordinációt egyaránt.

Mini markoló

A munkagépek izgalmas és veszélyes világa rengeteg óvodás és kisiskolás képzeletét foglalkoztatja. Itt biztonságos méretben és kivitelezésben kipróbálhatják a gyerekek.

Óriás csúzli

Egy hatalmas fa csúzli segítségével lőhetünk színes golyókat különböző pontokat érő lyukakba egy játéktáblán. A nagy koncentrációt és pontos célzást igénylő játékot mindenkinek izgalmas lesz ekkora méretben kipróbálni.

Teqball asztal

A teqballt 2014-ben találták ki magyar fejlesztők, két évvel később mutatták be Budapesten. Azóta minden évben rendeznek világbajnokságot is, sőt, a Nemzetközi Teqball Szövetség célja, hogy a sportág bekerüljön az olimpia programjába. A játék a pingpong és a foci ötvözete: egy hajlított asztalon kell passzolgatni egymásnak a labdát. Egyre több parkban és játszótéren megtalálható, mivel rendkívül szórakoztató, kellemesen fárasztó, és csak egy focilabda kell hozzá.

Ügyességi- és készségfejlesztő népi fajátékok

A Versenyek terén még számos klasszikus népi és ügyességi játékot találunk klasszikus és újragondolt formában egyaránt.

Hogy milyen játékszigetek várnak még a családokra, itt írtunk róla.

Ha kedvet kaptál ahhoz, hogy meglátogasd a játékparkot, a nyitvatartásról, a jegyárakról és a térképéről ide kattintva tájékozódhatsz.

TARZANTM védjegy, Edgar Rice Burroughs, Inc. tulajdonában és engedéllyel használva.

hirdetés
Link másolása
KÖVESS MINKET:

hirdetés
BUDAPEST
A Rovatból
hirdetés
Népszava: Szinte minden budapesti beruházást leállíthat a kormány
Veszélyben lehet többek között a dél-budai centrumkórház és a HÉV-fejlesztések is.

Link másolása

hirdetés

Szinte minden Budapestre tervezett beruházást leállíthat a kormány - értesült a Népszava. A lap úgy tudja, hogy ez alapján veszélyben van

  • a Galvani híd és a déli körvasút építése,
  • a Műegyetem rakpartot és a Kopaszi-gátat is érintő újabb budai fonódó villamospálya kialakítása,
  • a Ráckevei-Duna revitalizációja,
  • a Városmajor megújítása,
  • a csepeli és a gellérthegyi közpark valamint a dunai evezős központ létrehozása,
  • a Városliget autómentesítése
  • és a dél-budai centrumkórház is.

    A cikkben azt is megjegyzik:

    ezek előkészítésére az elmúlt években sok milliárdot költöttek, a leállítással pedig ez a pénz kárba vész.

    Az is probléma, hogy ha az uniós források esetleg megnyílnak, akkor ezek a projektek már nem lesznek azonnal indíthatóak, így ez a forrás is elveszhet.

    A lapnak a Lázár János vezette Építési és Beruházási Minisztérium azt írta, hogy

    „a nevesített beruházásokra, ahogy minden állami beruházásra általánosan vonatkozik az a kormányhatározat, amely a Magyarország szomszédjában zajló háború idején, a tartalékképzés miatt felfüggeszt, majd felülvizsgál minden olyan állami beruházást, amelynek kivitelezése még nem kezdődött meg”.

    A tárca azt is hozzátette: az eddig elvégzett előkészítési, engedélyezési munkálatok azonban nem vesznek kárba, azokat a beruházások későbbi megvalósulásának alkalmával – ha kell módosítva azokat – felhasználják.

    hirdetés

    Ezt azonban a lap szerint például a csepeli HÉV esete nem támasztja alá. A vonal átlagosan 44 éves szerelvényeinek cseréjét például az unió úgynevezett Helyreállítási Alapjából (RRF) fedezték volna. A 2020 novemberében kiírt járműtendert azonban lefújták, így az most már akkor se férne be időben az RRF programok közé, ha a kormány meg tudna állapodni az unióval.

    Az alap forrásait ugyanis 2026 végéig lehet felhasználni, márpedig a lap szerint a járművek addig akkor se érkeznének meg, ha most kiírnák a tendert.

    Az építési tárca válaszából az is kiderült: a minisztériumban megkezdődött az új, állami beruházásokat szabályozó kerettörvény megalkotása, amelyet tervek szerint ősszel terjesztenek a Parlament elé. Az ú szabályozástól az várják, hogy „egy átláthatóbb, egyszerűbb, a köz érdekeit jobban védő rendszert hoz létre”, a részletekre azonban nem tértek ki.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


  • hirdetés
    BUDAPEST
    A Rovatból
    hirdetés
    A budai Vár lassan visszakapja régi fényét, amelyben egykor tündökölt
    A Nemzeti Hauszmann Program során a Budavári Palotanegyed felébred Csipkerózsika-álmából.
    My Secret Budapest, Fotó: Markovics Z. Kristóf - szmo.hu
    2022. augusztus 04.


    Link másolása

    hirdetés

    „Te emlékszel rá, mi volt itt ezelőtt?” – kérdeztem nemrég egy ismerősömet a Csikós udvarban állva. „Miért, mi volt itt ezelőtt? Volt itt egyáltalán bármi?” – kérdezett vissza.

    Egyikünk sem emlékszik arra, hogy akár csak néhány éve a Nemzeti Galéria épületén túl, a Mátyás kútja környékén, a Várhegy nyugati felén lett volna bármilyen érdemleges látnivaló. Vagy akár egy kávézó. Csak falak és kockakövek.

    Mivel már a szüleink is a II. világháború után születtek, nekik sem lehettek emlékeik arról, hogyan festett a királyi palota és környéke az ostrom előtt. A háború utáni helyreállítás nem volt teljes, elég csak megnézni a palota ostrom előtti és mondjuk az 1970-es években készült fotóit. Sőt, olyan épületeket is lebontottak háborús károkra hivatkozva – például a Lovardát –, amelyet meg lehetett volna menteni. Az pedig, hogy az ostrom alatt megsemmisült gyönyörű Stöckl-lépcsőt nem építették vissza, óriási hiba volt, hiszen így évtizedekre elvágták a közvetlen gyalogosforgalom elől a Vár nyugati részét.

    A Budavári Palota rekonstrukciója, a Honvéd Főparancsnokság, a Főőrség, a Lovarda, és a József főhercegi palota újjáépítése már régóta váratott magára. A feladat, hogy Csipkerózsika-álmából felébressze a Budavári Palotanegyedet, a Nemzeti Hauszmann Programra vár.

    Nemrég bejártuk azokat a területeket, ahol az újjáépítés már befejeződött, hogy megmutassuk nektek a Vár megújult helyszíneit.

    Lovarda Főőrség Stöckl lépcső Királyi Palota Budai Vár

    A Lovarda, a főőrségi épület és a Királyi Palota (Budavári Palota), a Gellérthegy utca felől nézve 1933-ban. Fotó: Fortepan/Magyar Bálint

    hirdetés

    A Királyi Palota és környékének rövid története

    Már sokan leírták, hogy a budai Vár története gyakorlatilag építések és rombolások sorozata évszázadok óta.

    A XIII. századtól kezdődött az első építési időszak, ezután nagyobb pusztítást a törökök végeztek, majd Buda 1686-os visszavétele során sérült jelentős mértékben a budai Vár, amikor alig maradt ép ház a Várnegyedben. Az újjáépítést az 1723-as tűzvész, és később járvány is lassította. A XVIII. században, Mária Terézia idejében a romos gótikus palota helyén barokk palotát emeltek, de uralkodói székhellyé nem vált.

    Miután 1867-ben Ferenc Józsefet magyar királlyá koronázták, egyre fontosabbá vált, hogy a Királyi Palotát kibővítsék és valódi uralkodói rezidenciává fejlesszék. A Budavári Palota századfordulós átépítésének és kibővítésének vezetését Ybl Miklósra bízták, majd halála után a kor másik elismert építésze, Hauszmann Alajos vette át. Ezt a korszakot tekinti referenciának a Nemzeti Hauszmann Program, hogy helyrehozza a második világháború utáni pusztítás sebeit.

    Mit vállalt a Nemzeti Hauszmann Program?

  • A Budavári Palota déli összekötő szárnyának és a Szent István-terem rekonstrukciója.
  • A Budavári Palotaegyüttes századfordulós helyreállítása.
  • A Csikós udvar, a Lovarda és a Főőrség rekonstrukciója.
  • A budai Vár díszkútjainak felújítása.
  • A Magyar Nemzeti Levéltár főépületének helyreállítása.
  • A Karmelita épületegyüttes felújítása.
  • Az egykori Vöröskereszt székház újjáépítése.
  • A volt Honvéd Főparancsnokság épületének rekonstrukciója.
  • A József főhercegi palota újjáépítése.
  • A Fehérvári rondella és a nyugati kertek rendbetétele.
  • Várkertek, zöldfelületek és közösségi terek kialakítása.
  • Értékmentés a fejlesztési helyszíneken.
  • A palota körbejárhatóságának biztosítása.

    A célkitűzés tehát a Budavári Palota és közvetlen környezetének, épületek, történelmi kertek, parkok, sétányok helyreállítása, az egykor ott álló, ám elpusztult és/vagy lebontott épületek visszaépítésével.

  • Mi történt a Várban a XX. században?

    A XX. század elejére a Budavári Palota Európa egyik legrangosabb épületegyüttesévé vált, az egymásba nyíló termekkel összesen 250 méteres térsor jött létre a dunai oldalon, ami a Krisztinavárosi szárny irányába is folytatódott összesen mintegy 300 méter hosszan. Ez a versailles-i kastély után a második leghosszabb volt a kontinensen.

    A palota századfordulós átépítése és bővítése 1905-re készült el, és olyan híres helyszínei voltak, mint a hatalmas, 724 négyzetméteres bálterem, a Buffet-csarnok, Habsburg-terem a kupola alatt, az Ybl-lépcsőház a krisztinavárosi szárnyban, a Szent Jobb kápolna, a Szent Zsigmond-palotakápolna, a Szent István-terem a déli összekötő szárnyban, vagy a Hunyadi-terem a krisztinavárosi szárnyban.

    Az 1944-45-ös ostrom hatalmas pusztítást végzett a Budavári Palotanegyedben, több épület találatot kapott, a Szent István-terem megsemmisült, súlyosan megsérült többek közt a Lovarda épülete és a Vöröskereszt székháza is.

    A világháború után helyreállítás nélküli átépítés következett. Az egykori Királyi Palotánál sem a külső, sem a belső nem tükrözi Ybl és Hauszmann szellemiségét, de az átépítés minősége sem volt megfelelő. Egyes tereket elfalaztak, másokat gipszkartonnal választottak le, a díszítőelemeket eltávolították, vagy egyszerűbbekre cserélték, az emeleteket és a termeket másképp osztották be.

    A Szent György téri főkapu, mögötte a Királyi Palota az ostrom után - mindenki maga döntse el a fotó alapján, hogy muszáj volt-e lebontani

    A Szent György téri főkapu, mögötte a Királyi Palota az ostrom után - mindenki maga döntse el a fotó alapján, hogy muszáj volt-e lebontani. Fotó: Fortepan

    Már megvalósult fejlesztések a Nemzeti Hauszmann Programban

    Mátyás kútja

    2020-ban újították fel Strobl Alajos csodaszép alkotását a Hunyadi udvarban, amelyet a magyar Trevi-kútként is emlegetnek. A szobrokat megtisztították és kijavították, a kút szerkezetét felújították, és új díszkivilágítást is kapott.

    A Budavári Palota déli összekötő szárnya

    Ez a palotaszárny az 1944-45-ös ostrom alatt súlyos sérüléseket szenvedett, a benne lévő Szent István-terem teljesen megsemmisült. A Gellért-hegyre néző homlokzatot átépítették, és évtizedekig csupán az Oroszlános udvari nézete emlékeztetett az eredeti állapotokra. Az egyik legszebb történelmi díszterem helyén dolgozószobát és tárolóhelyiséget alakítottak ki.

    A Budavári Palota rekonstrukciója során nem csupán az épületrész külső megjelenését állították helyre korhűen, hanem a Szent István-termet is újjáépítették az eredetivel megegyezően.

    A Szent István-terem helyreállításának története azért különösen izgalmas és megható, mert a környéken élő időseknek még emlékeik kapcsolódnak a teremhez, és az újjáépítés előtt például egy évtizedekig otthon őrizgetett, a régi kandallóból megmaradt, eredeti Zsolnay-csempe alapján sikerült megalkotni a kandallót borító új csempéket.

    Az 1900-as párizsi világkiállításon nagydíjat nyert, vagyis a nemzetközi zsűri elismerését vívta ki a terem kialakítása, ami a kor magyar iparművészetének csúcsteljesítményét képviselte. A Szent István terem elrendezése, díszítése és bútorzata mindenben az eredetit követi. Az ország legnagyobb Zsolnay-kandallóját, Szent István-mellszobrát, az Árpád-házi királyokat és szenteket bemutató képeket, a csillárokat, a gyönyörű padlót és a kazettás mennyezetet is a legkiválóbb mesterek készítették. A helyreállítás értékét növeli, hogy mára eltűnőben lévő mesterségek képviselői vettek részt az újraalkotásban. A Budavári Palota újjászületett csodája 2021. augusztus 20-a óta ismét látogatható és már az első évben több mint nyolcvanezer látogatója volt a világ minden tájáról.

    A tapasztalatokról és élményekről Kiss Henrietta, a Várkapitányság tartalomfejlesztési vezető szakértője, tárlatvezető számolt be nekünk. Mint mondta, itt gyakran csordulnak ki az öröm, a meghatottság, a tisztelet és büszkeség könnyei a látogatók szeméből, különösen, ha valakinek személyes kötődése is van a helyszínhez, esetleg az egykori vagy a mai mesterekhez.

    „Életre szóló élmények érik itt az embert. Előfordult például, hogy egy fiatalokból álló csoport lekucorodott a padlóra, és megsimogatták az intarziás parketta művészi mintáit, miközben megilletődve hallgatták a vezetést. Az idősek gyakran osztják meg személyes, sokszor szomorú, az ostromhoz kapcsolódó történetüket velünk. Számukra egyfajta elégtétel a termet újra régi szépségében látni, hiszen ők szemtanúi voltak a palota pusztulásának. Ők még az 1940-es évek elején, gyermekként léphettek be azon az ajtón, melyen most, életük alkonyán talán utoljára.

    Volt már olyan csoportunk is, melynek tagjai a vezetés végén úgy érezték, itt és most közösen el kell énekelniük a himnuszt. Ezek fontos, emberi és szakmai szempontból is elgondolkodtató, megindító és inspiráló élmények számunkra. Ahogyan az is, amikor az egykori mesterek leszármazottjainak vagy a mai alkotók családjának, barátainak mutathatjuk meg a termet.”

    Főőrség

    A Hunyadi udvar nyugati oldalán közel ötven év után ismét teljes pompájában áll az egykori

    Főőrség, amelyben most étterem, illetve rendezvény- és kiállítótér kínál kellemes időtöltést a Várban élőknek és a látogatóknak. A Hauszmann Alajos tervei alapján a 19. és 20. század fordulóján elkészült impozáns épületen a II. világháború jelentős, de nem végzetes sebeket kapott, egy ideig irodákat alakítottak ki benne, végül 1971-ben elbontották.

    Az épület 2020-ra az eredeti terveket követve, az eredetivel megegyező külső homlokzattal, de a 21. század technológiai kihívásainak megfelelően készült el. Az emeleten kiállítótér, a földszinten egy elegáns étterem-kávézó kapott helyet, a belső tereket több mint ötszáz festményről készült fotó, litográfia és archív fénykép díszíti, amelyek a magyar testőrségek 260 éves történetét idézik fel.

    Lovarda és a Csikós udvar

    A Királyi Lovarda eredetileg Hauszmann Alajos tervei alapján épült 1899–1902 között, a kor legnevesebb mesterei dolgoztak rajta: faburkolata Neuschloss Károly, üvegablakai Róth Miksa műhelyében készültek. A második világháborús sérülések után az épület helyreállítható lett volna, ennek ellenére 1950-ben lebontották.

    A megmaradt tervezési dokumentumoknak köszönhetően a korhűen visszaállított homlokzat mellett a belső terekben is visszatérnek az eredeti anyagok, színek és motívumok. Az eredetivel megegyezően alakították ki a nyitott fedélszéket, a gerendázatot és a páholyokat, a színes nagy ablakokat. A falak alsó része visszakapta lambrin faburkolatát. Jelenleg rendezvényhelyszínként működik.

    A Hunyadi udvar és a Csikós udvar összeköttetésének megteremtése is Hauszmann Alajos nevéhez fűződik. A Várba való feljutás megkönnyítésére 1900 körül alakították ki a Palota útról a Csikós udvarba és innen a palotaudvarra felvezető rámparendszert. Önálló, ugyanakkor a palotával kapcsolatban álló gazdag épületegyüttes jött létre: a Stöckl lépcső, a Csikós udvaron álló Lovarda, illetve a Főőrség épülete.

    A háborús és ideológiai rombolás után közel hetven év elteltével most újra állnak ezek a történelmi épületek, újra elérhető a Vár a Tabán felől, ráadásul két, nagy kapacitású lift is elősegíti az akadálymentes közlekedést.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

    A Csikós udvar szélén, a Lovarda épülete mellett a Vár egyik legromantikusabb helyszíne készült el, a Török-kert.

     

    A bejegyzés megtekintése az Instagramon

     

    MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés

    Az elnevezés arra a városrészre utal, amely az oszmán hódoltság idején ezen a területen állt. A Várhegy nyugati oldalán elnyúló, az alsó és a felső várfal közötti falszorosban kialakult települést Jeni mahalle-nek, azaz Újnegyednek nevezték a hódoltság idejében. Korabeli leírások szerint a Karakas pasa tornyától a Buzogánytoronyig elnyúló városrésznek még dzsámija is volt.

    1686-ban, Buda visszafoglalásakor az utcák megsemmisültek, a lakóházak helyére pedig később fákat ültettek. A területet Újvilág-kertnek hívták, és egészen a palota krisztinavárosi szárnyépületének megépítéséig, vagyis a 19. század végéig létezett. Az újonnan kialakított kertben gazdag növényvilág várja a látogatókat. A keleties hangulatot az öt színben pompázó rózsabokrok, fügefák, illetve a mór mintákat idéző díszszökőkút biztosítja. A látogatók kényelmét modern utcabútorok és közvilágítás is szolgálja.

    A fotók ugyan megidézik a terület hangulatát, de igazán csak akkor fogod érezni, ha te magad sétálsz végig a helyszíneken.

    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET:


    hirdetés
    BUDAPEST
    Baby boom a Fővárosi Állatkertben: a flamingóknál és a manuloknál is láthatók már a cuki kicsinyek
    A kisvombat és az óriásvidra-kölykök mellett tarvarjúfiókákat, arany oroszlánmajmocskákat és az éji majmot is láthat, aki most megy az Állatkertbe.

    Link másolása

    hirdetés

    Igazi baby boom várja a látogatókat a budapesti állatkertben. A cuki kölykökről a főpolgármester is beszámolt közösségi oldalán.

    Karácsony Gergely írása szerint:

    "Manulkölykök (pusztai macska) után huszonkét flamingófióka kelt ki alig több mint egy hét alatt az Állatkertben!

    Ezzel a Fővárosi Állat- és Növénykert elmondhatja magáról, hogy az európai állatkertek közül itt él az egyik legjobban szaporodó rózsás flamingó csapat. Ráadásul további tojások is vannak, így a fiókák száma az elkövetkező néhány napban növekedhet.

    Mindig, de most különösen érdemes ellátogatni a Fővárosi Állat- és Növénykertbe, mert igazi baby boom zajlik. Született az elmúlt időszakban még majom, bárány, gida és kisboci is. Vár mindenkit sok szeretettel az Állatkert"

    - írta, és több fotót is közreadott kedvcsinálónak.

    hirdetés

    A Fővárosi Állat- és Növénykert a honlapján részletesen ír a flamingókról. Többek között kiderül:

    "Az európai állatkertek közül az egyik legjobban szaporodó rózsás flamingó csapat a mi Állatkertünkben látható. Évről évre megörvendeztetnek bennünket legalább másfél tucat, de olykor még ennél is több fiókával. Az idei évben sincs ez másként. A felnőttek még májusban elkezdték a fészkeket építeni, és június eleje óta kotlottak a tojásokon. A fiókák kikelése bő egy héttel ezelőtt kezdődött meg. Pillanatnyilag 22 fióka cseperedik a kifutóban, de mivel néhány tojáson még kotlanak a felnőttek, ezért az elkövetkező napokban további fiókák kikelésére is számítani lehet. A kicsik mindenesetre már elég aktívak, és elég sokan is vannak ahhoz, hogy a látogatók is jól láthassák őket.

    Egy-egy flamingótojás 8-9 centi hosszú, 5 centi széles és 115-140 grammot nyom, súlya tehát egy közepes vagy nagyobb méretű tyúktojás kétszeresének felel meg. A fiókák nagyjából egyhónapos költési idő után kelnek ki. Mivel fészekaljanként általában csak egy tojás van, ezért egy-egy párnak legtöbbször csak egy fiókája van egyszerre, de mivel a szaporodás a kolónián belül idényszerűen, időben összehangolva zajlik le, a tojók általában csak néhány órás vagy napos eltéréssel rakják le a maguk tojását, és így a fiókák kikelése is néhány napon belül lezajlik".

    Beszámolójuk szerint: "a flamingókon kívül egyébként sok más kisállat, kölyök és fióka látható Állatkertünkben, a manul- – azaz pusztai macska – kölyköktől

    a kisvombaton és az óriásvidra-kölykökön át a tarvarjúfiókákig, az arany oroszlánmajmocskákig és az éji majomig.

    A Majorságban is sok kisállat van, de a Margitszigeti Kisállatkertben is vannak a közelmúltban világra jött jövevények, például gólyafiókák és szarvasborjú is. És persze ne feledkezzünk meg Samuról, a kiselefántról, aki továbbra is az Állatkert legnépszerűbb lakójának számít" - írják.

    A többi kölyökről ITT olvashatsz.


    hirdetés
    Link másolása
    KÖVESS MINKET: