Az első magyar orvosnőt nem hagyták gyógyítani - Hugonnai Vilma életének megrendítő története
A grófnőből lett orvos húsz évig küzdött azért, hogy praktizálhasson.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2018. november 20.


Hugonnai Vilma (1847-1922) grófi családba született Nagytétényen, ötödik gyermekként. Ahogyan az lenni szokás, egy leánynevelő intézetben pallérozták az elméjét. A hagyományoktól azonban merőben eltért, hogy a fiatal hölgy nem átallott túlzott érdeklődést mutatni a természettudományok iránt, és egyetemi tanulmányokra vágyott. Ebben két dolog is akadályozta: egyrészt férje, Szilassy György földbirtokos – akit a kártya jobban érdekelt, mint fiatal felesége ambíciói –, illetve maguk a felsőoktatási intézmények, hiszen akkoriban a gyengébbik nem számára zárva maradtak az egyetemek kapui. Legalább édesanyja bátorította Vilmát arra, hogy „tanulj, hogy boldog légy”, de sajnos alig látták egymást: tüdőbaja miatt mamája a nap nagy részében karanténban volt.

A tudásra szomjazó asszony egy újsághirdetésből tudta meg, hogy Svájcban végre fogadnak női hallgatókat, és rendkívül izgatott lett. Szüleire bízta hatéves kisfiát és eladta a családi ékszereket, hogy elmehessen Zürichbe az orvosi egyetemre. Olyannyira jól ment neki az iskola, hogy rögtön állást ajánlottak neki a fiziológiai intézetben, harmadévesen pedig már a klinikán is bevonták a munkába. Az orvosnő az egyetem után még másfél évig dolgozott a zürichi klinikán, de honvágy gyötörte, ezért visszatért Magyarországra, amiben eleinte nem volt sok köszönet.

Ugyanis Vilma nem tudta honosítani az oklevelét (az oktatási miniszter mondvacsinált indokkal, azaz magyar érettségi híján elutasította), ezáltal nem praktizálhatott.

Megkerülve a törvényeket, szülésznői papírt szerzett, hogy valamilyen jogcímen mégis gyakorolhassa hivatását, és titokban fogadott pácienseket. A bábaasszonyságból legalább volt bevétele, amire nagyon nagy szüksége volt. Családja ugyanis elvesztette hatalmas nagytétényi kastélyát, valamint férje nem tűrte tovább az önállóságát, ezért elvált asszony lett belőle, ami szintén rendhagyónak bizonyult az ő idejében. 

Vilma szorgalmának és intelligenciájának végül meglett az eredménye: 1879-ben végre orvosdoktorrá avatták, azaz ő lett az első női magyar orvos.

Megalázó módon majdnem két évtizedet kellett várnia arra – egy ismételt szigorlati vizsgát követően, amelyet szintén jelesre teljesített  –, hogy hazájában is hivatalossá tegyék a svájci orvosi diplomáját. Ferenc József az avatást követően azt mondta, hogy „örülök, hogy a grófnő az első magyar orvosnő, de ugyebár praktizálni fog, mert a tudománynak csak akkor van becse, ha azt értékesítik.”

Amikor átvette a hivatalos oklevelet, még egyedüli asszonyként ült a sorok közt, de addigra már más nőtársai is elkezdhették tanulmányaikat. Magyarországon egyébként 1895-től engedélyezték mindkét nem számára a felvételt, és akkor is csupán néhány egyetemenen.

A grófnő azonban a szakértelme honosításáig sem tétlenkedett: egyrészt újra férjhez ment, ezúttal Wartha Vince műegyetemi tanár-vegyészhez, akinek negyven évesen szült egy kislányt, másrészt komoly tudományos munkával gazdagította a szakirodalmat. Sikeres írásai (A nők munkaköre, A nő mint háziorvos) mellett azon dolgozott, hogy minél több nő tanulhasson a felsőoktatásban. Szerencsére ezúttal jól választott férjet, ura mindenben támogatta őt, esténként pedig elkísérte betegeihez.

A grófnőből avanzsált doktornő főleg nőkön és szegényeken szeretett segíteni, gyakran teljesen ingyen. Boldogságuknak az vetett véget, hogy közös leányuk húszévesen elhunyt tüdőbajban, Vince pedig néhány évvel később Parkinson-kórban.

Vilma egész életében kitartóan dolgozott: alapító tagként tanított az Országos Nőképző Egyesületben többek között betegápolást, gyermekgondozást- és védelmet, valamint a ragályos betegségek ismertetőjegyeit. Egy ideig még a Magyar Bábák Egyesületét is vezette. Idős korában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, hogy a világháborúban megsérült honfitársait ápolhassa, illetve számos betegmegfigyelő állomást létesített hazánkban. Orvosi munkájáért 1915-ben hadiékítményes II. osztályú érdemjelet kapott.

Ugyanakkor a szakma nem tudta kiheverni, hogy egy nő is képes orvosi munkára, ezért sok támadás érte élete során, halálhírét pedig meg sem említették a szaklapok.

Hugonnai Vilma törekvései azonban nem voltak hiábavalóak, hiszen már az 1900-as évekre több száz nővér és közel száz női orvos diplomázott le az ő példáján felbuzdulva. 

Források: Montázs magazin, Hugonnai.hu, She.hu, Cultura.hu, Nők Lapja Café, Fotó: Wikipédia


KÖVESS MINKET:




Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x