hirdetés
hirdetés
hirdetés
 
 
hirdetés
Indiai Frida Kahlóként is emlegették a leghíresebb magyar festőnőt
Amrita Sher-Gil korai tragikus halálát a mai napig rejtély övezi.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2018. október 30.


hirdetés

Amrita Sher-Gilt Indiában a 20. század egyik legnagyobb modern festőjének tartják. Itthon azonban csak kevesen ismerik nevét, holott mi is büszkék lehetnénk rá. Amrita ugyanis félig magyar származású, Magyarországon született, sőt a férje is magyar volt.

Édesanyja, Gottesmann Marie-Antoinette zongoraművész zsidó magyar értelmiségi családból származott, és a híres orientalista Baktay Ervin unokatestvére volt. Apja, Umrao Singh Sher-Gil, szikh arisztokrata igazi polihisztorként amatőr fotográfusként is tevékenykedett.

A házaspár Magyarországon telepedtek le. A Szilágyi Dezső tér 4. szám alatti lakásukban nagypolgári szalont tartottak fent, ahova már csak az egzotikus származású házigazda miatt is sok vendég járt. Ebbe a pezsgő, modern, avantgárd szellemiségű légkörbe született bele Amrita 1913-ban.

Amrita és húga, Indira

Az első zsidótörvények bevezetésekor a család leköltözött Dunaharasztiba. Amrita itt ismerte meg unokatestvérét, későbbi férjét Egan Viktort, akit meztelen táncával igyekezett “elcsábítani”. A kislány ekkor még csak hét éves volt.

A helyiek még évtizedekkel később is emlegették a náluk bujdosó indiai maharadzsát, aki kislányával sétálgatott a Duna-parton.

Amrita édesapjával

A család Amrita 8 éves koráig maradt az országban, amit évekig tartó ingázás követett Európa különböző országai és India között.

Először 1921-ben költöztek az indiai Szimlába, majd onnan Firenzébe, ahol a korán megmutatkozó tehetségű Amrita művészeti iskolában tanult. A személyiségét elnyomó tanítási módszer ellen azonban hamar fellázadt, és otthagyta az intézményt.

Indiába visszatérve Baktay Ervin javaslatára élő modelleket kezdett festeni, ami felgyorsította művészi kiteljesedését. Szintén nagybátyja unszolására 1929-ben a legjobb rajziskola, a híres párizsi École des Beaux-Arts növendéke lett.

Párizsban sorra születtek képei, több kiállításon vett részt, portréi pedig nagy sikereket arattak. Olyannyira, hogy 1933-ban a Három lány című képével bekerült a Párizsi Szalonba, és elnyerte az Aranyérmet is.

Három lány, 1935

A művészetek fővárosában nem csak festészete, hanem szexualitása is kibontakozott. 16 évesen már felnőtt nőként öltözött és viselkedett. Nem is annyira szépsége, mint inkább erotikus kisugárzása, és egzotikus külseje vonzotta a férfiakat. Szabados szerelmi életet élt,

tucatnyi férfival folytatott viszonyt, de szép számmal akadtak nők is szeretői között.

Álló akt, 1934

Liberális gondolkodású, szintén szeretőket tartó édesanyja is szorgalmazta a férfiakkal való ismerkedést. Őt azonban inkább egy előnyös házasság gondolata motiválta. Amrita el is jegyezte magát egy dúsgazdag indiai rádzsa fiával, Yusuf Ali Khannal. A bohém életet élő férfival azonban végül felbontotta a jegyességet. Addigra azonban már elkapta Yusuftól a szifiliszt, amit halála egyik lehetséges okaként is emlegetnek.

Amrita 1934-ben családjával végleg visszatért Szimlába. Az emancipált, művelt nőt megdöbbentette az Indiában látott nyomor és a brit arisztokraták élete közötti kontraszt. Ezzel együtt azonban otthon érezte magát a kontinensen. 21 évesen Indiában talált rá saját festői hangjára.

Falusi jelenet, 1938

India leginkább elnyomott rétegeit festette meg: a nőket és a kasztrendszeren kívüli érinthetetleneket.

S bár itt is elnyerte a legrangosabb festészeti díjat, képeivel nem meglepő módon nagy felháborodást keltett a korabeli Indiában.

A női sorsok iránti érzékenységét egy kamaszkori élménye is meghatározta. Tanúja volt, amint egy indiai gyereklányt házasságra kényszerítettek.

A menyasszony ruhája, 1937

Amrita ráadásul a szigorú erkölcsű Indiában is folytatta kicsapongó szexuális kalandjait.

Állítólag hódolói között volt Dzsaváharlál Nehru, India későbbi első miniszterelnöke is.

Önarckép, 1930

Indiai karrierje közepén, 1938-ban Magyarországra utazott, hogy újra találkozzon gyerekkori szerelmével, Egan Viktorral. Bár szüleik ellenezték a kapcsolatot, a fiatal unokatestvérek összeházasodtak.

Titokban megállapodtak, hogy nem lesz gyerekük, nem csak azért, mert közeli rokonok voltak, hanem mert valójában nem is akartak. Viktor elfogadta Amrita szabados életvitelét, mind a festészetre, mind a nyitott házasságra vonatkozóan.

Egy ideig Kiskunhalason éltek, itt festette Amrita egyik leghíresebb képet, a Vidéki piacot.

A festő saját bevallása szerint nem csak az alföldi tájból, de Ady költészetéből és Bartók zenéjéből is ihletet merített.

Falusi piac, 1938

Miután Viktor ledoktorált, visszaköltöztek Indiába. Innen számíthatjuk Amrita második alkotói korszakát, amikor már az indiai táj és a városi környezet volt képeinek fő témája.

Ekkor készült a Két elefánt című alkotása, melyet sokan főművének tartanak.

Két elefánt, 1940

1941-ben első nagy kiállításának megnyitójára készültek, amikor Amrita súlyosan megbetegedett, és pár napra rá, 28 éves korában váratlanul meghalt. Indiai szokás szerint

testét másnap elhamvasztották, így sosem derült ki betegségének és a halálának valódi oka.

A hivatalos magyarázat szerint egy trópusi gyomorfertőzés végzett vele. Anyjának azonban meggyőződése volt, hogy a féltékenységtől gyötrődő Viktor mérgezte meg lányát. Ráadásul ő volt a dúsgazdag lány örököse is.

Mások azt pletykálták, hogy férje tiltott abortuszt végzett rajta, s az eközben szerzett hashártyagyulladásba halt bele.

Amrita Sher-Gil művészeti öröksége a század közepén gyökeresen megújította az indiai festészetet, merész témaválasztásai miatt pedig politikai jelentőséget is tulajdonítanak neki. Sokak szerint ő harcolta ki, hogy a nők iskolába járhassanak, és művészeti pályára léphessenek Indiában.

Ezzel szemben a magyar köztudatban hosszú időre feledésbe merült. 2001-ben Sára Sándor három részes dokumentumfilmet készített Amrita életéről, 2013-ban pedig a festő 100. születésnapján tablókiállítás nyílt tiszteletére a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén. Nagyszabású, hozzá méltó hazai kiállítás azonban még várat magára.

.

Forrás: Wikipédia, Fidelio, Nyári Krisztián: Festői szerelmek, képek forrása: Wikipédia, Wikiart


KÖVESS MINKET:




Sokkoló bemutató: szándékosan terjesztették a HIV-vírust Afrikában
Az afrikai feketék kiirtása volt a célja egy dél-afrikai titkos szervezetnek, amely felelős lehetett Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkár haláláért is.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 28.


hirdetés

Erről szól az a döbbenetes dokumentumfilm, amelyet a múlt hét végén mutattak be a Sundance Filmfesztiválon a Utah állambeli Park City-ben. A Hammarskjöld döglött akta (Cold Case Hammarskjöld) alkotója Mads Brügger dán rendező.

A film középpontjából álló fegyveres szervezet a Dél-Afrikai Tengeri Kutatási Intézet (South African Institute for Maritime Research - SAIMR) fedőnevet használta, és volt zsoldosokból toborozták. A oknyomozás koronatanúja a filmben a szervezet Alexander Jones néven szereplő volt tagja, aki elmondja, hogy

a 90-es évek elején hamis oltásokkal terjesztették az AIDS-et okozó HIV-vírust.

„Háborúban álltunk – mondta Jones – a dél-afrikai feketék voltak az ellenségeink” – idézi a Daily Mail.

Jones állítása szerint maga is járt a SAIMR egyik bázisán, ahol ezeket a HIV-fertőzött oltásokat gyártották, és beszélt arról a Keith Maxwellről, aki rendszeresen orvosnak adta ki magát Dél-Afrika feketék lakta körzeteiben. A 2006-ban meghalt Maxwell, aki magát „dandártábornoknak” nevezte ki, naplójában egy olyan Dél-Afrikát vizionált, amelynek 2000-re fehér többsége lesz, „és nem lesz többé helye sem a szabad abortusznak, sem a drogoknak, sem a korábbi évtizedek más túlkapásainak az AIDS utáni világban.”

A történetnek Brügger úgy akadt a nyomára, hogy eredetileg a Dag Hammarskjöld ENSZ-főtitkárt ért tisztázatlan 1961. szeptember 18-i repülőgép-szerencsétlenség körülményeit kutatta. A SAIMR-ról ugyanis kiderült, hogy ők álltak a svéd diplomata elleni merénylet mögött, amelyet a CIA és a brit titkosszolgálat segítségével hajtottak végre.

Éveken keresztül az volt a hivatalos nézet, hogy az egykori Észak-Rhodesia (a mai Zambia) területén történt szerencsétlenséget a pilóta hibája vagy a gép meghibásodása okozta, de született egy olyan ENSZ-jelentés is, amely szerint „elképzelő, hogy a repülőt külső támadás érte.”

Dag Hammarskjöld 1953-tól állt a világszervezet élén, kiemelkedő szerepet játszott a koreai háborúban kötött fegyverszünetben és az 1956-os szuezi válság diplomáciai rendezésében. Utolsó évében a függetlenné vált két Kongó közötti konfliktusban próbált közvetíteni. E misszió közben érte a halál.

A Hammarskjöld-ügy mindazonáltal a háttérbe szorult a népirtási kísérlet leleplezése miatt. Több AIDS-szel foglalkozó szakember szerint „közel a nullával egyenlő annak az esélye, hogy így hajtsanak végre tömeggyilkosságot”, ilyesmire még a mai modern laboratóriumok sem képesek. Rebecca Rhodes, a fokvárosi egyetem AIDS-kutató intézetének vezetője pedig egyenesen attól tart, hogy az ilyen „összeesküvés-elméletek” megrendíthetik a bizalmat az orvosokban, és összezavarják az embereket a HIV-vírus terjedésével kapcsolatban.

Brügger, akinek már korábbi filmjei is „provokációként” hatottak, elismerte, hogy nem tudta ellenőrizni Jones történetének hitelességét.


KÖVESS MINKET:



A "halála" után hat napig még élt - rájöttek, miben halhatott meg Nagy Sándor
A tudósok szerint teljesen le volt bénulva, ezért hitték halottnak.
Daily Mail. Fotó: Wikimedia Commons - szmo.hu
2019. január 29.


hirdetés

A történelem valaha élt egyik legnagyobb hadvezére, III. Alekszandrosz makedón király, ismertebb magyar nevén Nagy Sándor időszámításunk előtt 323-ban halt meg Babilonban, 32 éves korában. A haláláról több feljegyzés is fennmaradt, ezek közül négyet fogadtak el hitelesnek a történészek, de azok sem közvetlen szemtanúktól származnak. Azt feltételezték, hogy valamilyen gyulladásos betegség, esetleg alkoholizmus okozhatta a halálát, de olyan teóriák is léteznek, amelyek szerint meggyilkolták.

Az új-zélandi Otago Egyetem orvosi kutatócsoportja azonban tüzetesen tanulmányozta a fennmaradt forrásokat, és a hadvezér halála előtti tünetekből arra a következtetésre jutottak, hogy Nagy Sándor egy nagyon ritka, gyulladásos eredetű idegrendszeri betegségben, az úgynevezett Guillain-Barré szindrómában halt meg.

Ennek az autoimmun betegségnek a feltételezett kórokozója (vagyis a betegséget megelőző gyulladásé) nagyon elterjedt volt az ókorban. Nagy Sándor a halála előtt magas láztól, altesti fájdalmaktól, majd úgynevezett "szétterjedő zsibbadástól" szenvedett, amely ennek a betegségnek a jellegzetes tünete.

A kutatók szerint a végén teljesen lebénult, a légzése is alig láthatóvá vált, a környezete ezért hihette halottnak (akkoriban a halál beálltát a légzés megszűnésével állapították meg, a pulzust nem nézték).

A beszámolók szerint feltűnő volt, hogy Nagy Sándor holtteste hat nappal a halála után még mindig nem kezdett bomlani, teljes épségében megvolt. Ezt akkoriban csodának hitték, valamint Nagy Sándor isteni származásának, de a kutatók szerint sajnos egyszerűen arról volt szó, hogy halálának hivatalosan elfogadott időpontja után még hat napig élt, csak teljesen le volt bénulva, sehogyan sem tudott életjeleket leadni. Valószínűleg végig a tudatánál is maradt, míg végül elhunyt.


KÖVESS MINKET:




Sosem látott felvételek kerültek elő az Ady-temetésről
Több darabba szabdalva, különböző helyekről kerültek elő a képsorok, amelyeken a költő 100 évvel ezelőtti gyászszertartása látható.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. január 29.


hirdetés

Eddig soha nem látott snitteket tett közzé a Magyar Nemzeti Filmalap Ady Endre 1919. január 29-i temetéséről.

A pontosan 100 évvel ezelőtt lezajlott nemzeti gyászszertartást a korabeli filmhíradó kamerája örökítette meg és csak nemrég előkerültek a kameranegatívok.

A most beazonosított filmanyag nem csak hosszabb, mint az eddig ismert képsorok, hanem minőségben is hatalmas előrelépést jelent a korábbiakhoz képest. Az egyedüliként ismert eredeti kópia ugyanis az akkori labortechnikai problémák miatt szinte élvezhetetlenül sötét volt, és így került be a mozikban is vetített filmhíradóba. Sokáig úgy tudtuk, csak ez a gyenge minőségű anyag maradt ránk Ady Endre temetéséről.

Az archívumi raktárrendezések során azonban nemrég előkerült több tekercs ismeretlen eredetű kameranegatív. A feliratok nélküli képsorokat sokan próbálták beazonosítani és megfejteni, ennek eredményeként kerültek elő olyan unikális mozgóképek, mint a Krúdy Gyulát vagy Kertész Mihályt (Michael Curtiz) megörökítő rövid snittek.

Az Ady-temetés is több darabba szabdalva, különböző helyekről került elő, ami látható is a képanyagba karcolt vágójeleken.

A vágatlanul fennmaradt filmanyagokat egyszerre két operatőr készítette, egyikük a lépcsősor tetején állt, a másikuk lejjebb, a tömeget távol tartó öntöttvas kerítésnél. A filmanyagban fennmaradtak olyan apró részletek is, amelyeket véletlenül rögzített az operatőr. Ilyen például a lépcső északi párkányán álló fényképész alakja, akit a kurblis kamera egy téves mozdulattal mindössze egy filmkockán örökített meg, így róla csak ez az egy állókép maradt fenn.

A Filmarchívum Filmhíradók 100 éve című sorozatának Ady temetéséről szóló része:


KÖVESS MINKET:





Babaarcú magyar színésznő, aki eltűnt, és csak évtizedek múlva, öregen került elő
Goll Bea titkolta múltját, és még új barátai sem tudták, hogy valaha ünnepelt sztár volt.
Orosz Emese - szmo.hu
2019. február 12.


hirdetés

Goll Beát a Beszélő köntös című filmben láttam először. Már akkor is feltűnt a szőke babaarcú színésznő rendkívüli szépsége. Nevére azonban akkor hiába kerestem rá, a Wikipédia is csak egy rövid bekezdésben írt az egykori sztárról, és sehol nem találtam felvilágosítást arról, mi lett vele ‘45 után. A háború után egyszerűen eltűnt, és évtizedekig nem lehetett tudni róla semmit. Pár éve azonban végre kiderült, hogy mi történt az egykor ünnepelt sztárral.

Goll Bea 1927-ben született Budapesten. Rendkívüli tehetsége és szépsége már egészen fiatal korában megmutatkozott. Csodalánynak hívták, és még csak 12 éves volt, amikor balett és tánctudása zsúfolásig töltötte a zeneakadémia nagytermét.

Nem kellett hozzá sok idő és a magas, karcsú szépséget a filmipar is felfedezte magának. Bea a 40-es években hét filmben - A beszélő köntös, Haláltánc, Fráter Loránd, Miért?, Családunk szégyene, Fekete hajnal, Szerelmes szívek - is szerepelt.

A főszerepeket teltházas előadások, dicsérő kritikák és újságcímlapok követték. Goll Bea mai szóval élve a 40-es évek háborús Magyarországának egyik sztárja, sőt szexszimbóluma volt. A magyar Greta Garbonak is nevezték. A történelem azonban közbeszólt.

1944 után nem hagyták filmekben szerepelni. Páger Antal, Karády Katalin köréhez tartozott és gyakorlatilag lefasisztázták. Csak vidéki színházakban léphetett fel, és egy kalap szalonban dolgozott. Egyértelművé tették számára, hogy ha folytatni szeretné előadóművész karrierét, azt csak külföldön teheti meg. Goll Bea még 15 évesen hozzáment Takács Antal filmproducerhez. Amikor őt is ellehetetlenítették, úgy döntöttek, elhagyják Magyarországot.

1948-ban emigráltak. Ezek után ismerősei és egykori pályatársai sem tudtak róla semmit. Illetve

az adattárakban is csak annyi szerepelt róla, hogy eltűnt.

Pár éve azonban Vujity Tvrtko és Verrasztó Gábor író Svájcban a nyomára bukkant az immár 6 évtizede nyom nélkül eltűnt magyar sztárnak. Ők még életben találták az akkor 86 éves Goll Beát, és megdöbbentő részleteket tudtak meg az emigrációban töltött további életéről.

Svájcban különböző dokumentumok szerint Bea, Beatrix, illetve Beatrice Nafzger néven élt. Sokan nem is tudták, hogy magyar. Arra pedig, hogy híres színésznő volt, csak egy költözés során derült fény.

Bea már idős hölgy volt, amikor eltörte lábát, közben felújították a lakását, és költöznie is kellett. A rakodásban segítő szomszédja kezébe ekkor került két dobozt tele rengeteg fényképpel és újságcikkel. Svájci szomszédai teljesen ledöbbentek, hogy egy ekkora filmcsillag élt mellettünk, hiszen

Bea soha senkinek nem beszélt csillogó múltjáról.

Első férje öngyilkos lett. Később született egy kisfia, de két hónapos korában ő is meghalt.

Svájcban először a szépségét kamatoztatta kalapmodellként, állítólag ő volt az egyik legjobb a szakmában. Majd amikor kezdett kiöregedni, balett tanárként üzemeltetett egy magán balettiskolát, és innen is ment nyugdíjba.

Goll Bea 2014-ben bekövetkezett haláláig egy idősek otthonában él egy Zürich melletti kisvárosban.

Alzheimer-kórt diagnosztizáltak nála, s bár emlékei ködösek, igazi színésznői tartással és kifogástalan magyarsággal beszélt múltjáról.

Az interjúkból kiderült, hogy az idős Goll Bea nem tekintett magára se sztárként, se tehetségként, és nem is tulajdonít ennek jelentőséget. Úgy fogalmazott:

"
"Csak táncikáltam"

Amikor pedig szembesítették vele, milyen ünnepelt híresség volt, csak annyit válaszolt: “Na és?”

Saját bevallása szerint azért kapott sok szerepet, mert “olcsó volt”. A rajongókat, a népszerűséget és az autogramm osztogatást viccnek fogta fel. Ne feledjük, hogy abban az időben csak 14-16 éves kislány volt, akinek inkább csak az anyja hajszolta a népszerűséget.

A kiköltözés után Magyarországról senkivel sem tartotta a kapcsolatot. Egyszer sem tért vissza szülőhazájába, és soha nem is vágyott erre. "A múltba nem lehet visszamenni" - indokolta.

Az idős Goll Bea a halála előtt nem sokkal készült interjúkban azt is elárulta magáról, hogy szereti a vörösbort, a rántottát, szeret zenét hallgatni, illetve magyar színész könyveket olvasni, és a sok megpróbáltatás ellenére is boldogan élt Svájcban.

Forrás: TV2, Fortepan, Wikipédia


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x