hirdetés
cimamrita.jpg

Indiai Frida Kahlóként is emlegették a leghíresebb magyar festőnőt

Amrita Sher-Gil korai tragikus halálát a mai napig rejtély övezi.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2018. október 30.


hirdetés

Amrita Sher-Gilt Indiában a 20. század egyik legnagyobb modern festőjének tartják. Itthon azonban csak kevesen ismerik nevét, holott mi is büszkék lehetnénk rá. Amrita ugyanis félig magyar származású, Magyarországon született, sőt a férje is magyar volt.

Édesanyja, Gottesmann Marie-Antoinette zongoraművész zsidó magyar értelmiségi családból származott, és a híres orientalista Baktay Ervin unokatestvére volt. Apja, Umrao Singh Sher-Gil, szikh arisztokrata igazi polihisztorként amatőr fotográfusként is tevékenykedett.

A házaspár Magyarországon telepedtek le. A Szilágyi Dezső tér 4. szám alatti lakásukban nagypolgári szalont tartottak fent, ahova már csak az egzotikus származású házigazda miatt is sok vendég járt. Ebbe a pezsgő, modern, avantgárd szellemiségű légkörbe született bele Amrita 1913-ban.

Amrita és húga, Indira

Az első zsidótörvények bevezetésekor a család leköltözött Dunaharasztiba. Amrita itt ismerte meg unokatestvérét, későbbi férjét Egan Viktort, akit meztelen táncával igyekezett “elcsábítani”. A kislány ekkor még csak hét éves volt.

A helyiek még évtizedekkel később is emlegették a náluk bujdosó indiai maharadzsát, aki kislányával sétálgatott a Duna-parton.

Amrita édesapjával

A család Amrita 8 éves koráig maradt az országban, amit évekig tartó ingázás követett Európa különböző országai és India között.

Először 1921-ben költöztek az indiai Szimlába, majd onnan Firenzébe, ahol a korán megmutatkozó tehetségű Amrita művészeti iskolában tanult. A személyiségét elnyomó tanítási módszer ellen azonban hamar fellázadt, és otthagyta az intézményt.

Indiába visszatérve Baktay Ervin javaslatára élő modelleket kezdett festeni, ami felgyorsította művészi kiteljesedését. Szintén nagybátyja unszolására 1929-ben a legjobb rajziskola, a híres párizsi École des Beaux-Arts növendéke lett.

Párizsban sorra születtek képei, több kiállításon vett részt, portréi pedig nagy sikereket arattak. Olyannyira, hogy 1933-ban a Három lány című képével bekerült a Párizsi Szalonba, és elnyerte az Aranyérmet is.

Három lány, 1935

A művészetek fővárosában nem csak festészete, hanem szexualitása is kibontakozott. 16 évesen már felnőtt nőként öltözött és viselkedett. Nem is annyira szépsége, mint inkább erotikus kisugárzása, és egzotikus külseje vonzotta a férfiakat. Szabados szerelmi életet élt,

tucatnyi férfival folytatott viszonyt, de szép számmal akadtak nők is szeretői között.

Álló akt, 1934

Liberális gondolkodású, szintén szeretőket tartó édesanyja is szorgalmazta a férfiakkal való ismerkedést. Őt azonban inkább egy előnyös házasság gondolata motiválta. Amrita el is jegyezte magát egy dúsgazdag indiai rádzsa fiával, Yusuf Ali Khannal. A bohém életet élő férfival azonban végül felbontotta a jegyességet. Addigra azonban már elkapta Yusuftól a szifiliszt, amit halála egyik lehetséges okaként is emlegetnek.

Amrita 1934-ben családjával végleg visszatért Szimlába. Az emancipált, művelt nőt megdöbbentette az Indiában látott nyomor és a brit arisztokraták élete közötti kontraszt. Ezzel együtt azonban otthon érezte magát a kontinensen. 21 évesen Indiában talált rá saját festői hangjára.

Falusi jelenet, 1938

India leginkább elnyomott rétegeit festette meg: a nőket és a kasztrendszeren kívüli érinthetetleneket.

S bár itt is elnyerte a legrangosabb festészeti díjat, képeivel nem meglepő módon nagy felháborodást keltett a korabeli Indiában.

A női sorsok iránti érzékenységét egy kamaszkori élménye is meghatározta. Tanúja volt, amint egy indiai gyereklányt házasságra kényszerítettek.

A menyasszony ruhája, 1937

Amrita ráadásul a szigorú erkölcsű Indiában is folytatta kicsapongó szexuális kalandjait.

Állítólag hódolói között volt Dzsaváharlál Nehru, India későbbi első miniszterelnöke is.

Önarckép, 1930

Indiai karrierje közepén, 1938-ban Magyarországra utazott, hogy újra találkozzon gyerekkori szerelmével, Egan Viktorral. Bár szüleik ellenezték a kapcsolatot, a fiatal unokatestvérek összeházasodtak.

Titokban megállapodtak, hogy nem lesz gyerekük, nem csak azért, mert közeli rokonok voltak, hanem mert valójában nem is akartak. Viktor elfogadta Amrita szabados életvitelét, mind a festészetre, mind a nyitott házasságra vonatkozóan.

Egy ideig Kiskunhalason éltek, itt festette Amrita egyik leghíresebb képet, a Vidéki piacot.

A festő saját bevallása szerint nem csak az alföldi tájból, de Ady költészetéből és Bartók zenéjéből is ihletet merített.

Falusi piac, 1938

Miután Viktor ledoktorált, visszaköltöztek Indiába. Innen számíthatjuk Amrita második alkotói korszakát, amikor már az indiai táj és a városi környezet volt képeinek fő témája.

Ekkor készült a Két elefánt című alkotása, melyet sokan főművének tartanak.

Két elefánt, 1940

1941-ben első nagy kiállításának megnyitójára készültek, amikor Amrita súlyosan megbetegedett, és pár napra rá, 28 éves korában váratlanul meghalt. Indiai szokás szerint

testét másnap elhamvasztották, így sosem derült ki betegségének és a halálának valódi oka.

A hivatalos magyarázat szerint egy trópusi gyomorfertőzés végzett vele. Anyjának azonban meggyőződése volt, hogy a féltékenységtől gyötrődő Viktor mérgezte meg lányát. Ráadásul ő volt a dúsgazdag lány örököse is.

Mások azt pletykálták, hogy férje tiltott abortuszt végzett rajta, s az eközben szerzett hashártyagyulladásba halt bele.

Amrita Sher-Gil művészeti öröksége a század közepén gyökeresen megújította az indiai festészetet, merész témaválasztásai miatt pedig politikai jelentőséget is tulajdonítanak neki. Sokak szerint ő harcolta ki, hogy a nők iskolába járhassanak, és művészeti pályára léphessenek Indiában.

Ezzel szemben a magyar köztudatban hosszú időre feledésbe merült. 2001-ben Sára Sándor három részes dokumentumfilmet készített Amrita életéről, 2013-ban pedig a festő 100. születésnapján tablókiállítás nyílt tiszteletére a Magyar Nemzeti Múzeum kerítésén. Nagyszabású, hozzá méltó hazai kiállítás azonban még várat magára.

.

Forrás: Wikipédia, Fidelio, Nyári Krisztián: Festői szerelmek, képek forrása: Wikipédia, Wikiart


KÖVESS MINKET:





hirdetés
Fáy_András2.jpg

Teherbe ejtette kiskorú nevelt lányát a magyar reformkor vezéralakja

Fáy András író és közszereplő sokat foglalkozott nőneveléssel, de sajátosan ültette át a gyakorlatba az elveit.
Kovács-Tóth Noémi - szmo.hu
2019. július 02.



A 19. század elején Fáy Andrásról (1786-1864) ódákat zengtek kortársai. Irodalmi és politikai mozgalmak aktív tagjaként, prózaíró-publicistaként, mesegyűjtőként, a Pesti Hírlap állandó szerzőjeként általános elismerés övezte. Unokatestvére, Szemere Pál, aki barátja és harcostársa is volt, „a nemzet mindenese” címet ragasztotta rá. Mikszáth Kálmán ezt még tovább ragozta:

„Ha Széchenyi nincs, őt illeti a legnagyobb magyar titulusa, ha Deák nincs, ő nevezhető a haza bölcsének, így azonban maradt végig a nemzet mindenese.”

A hízelgő szavaknak volt némi jogalapja, hiszen a négy nyelven beszélő polihisztor rendkívül gazdag életművet hagyott hátra.

Fáy András először joggyakornok, majd szolgabíró és táblabíró volt, utána nyergelt át az irodalomra. Prózai vígelbeszéléseivel új műfajt teremtett, erkölcsi célzatú meséi pedig sikert sikerre halmoztak. A Kisfaludy Társaság alapító tagja és 1837-40-ig igazgatója volt, majd 1840-ben neki köszönhetően alakult meg Pesten az első magyarországi takarékpénztár, ahol segédigazgatói posztot töltött be. A kezdeményezés végigszántotta az országot, ugyanis nyolc év alatt harminckét vidéki fiókkal bővült a hálózat. 1845-ben még az MTA helyettes elnökeként is tovább növelte befolyását. A szabadságharc leverése után nem vállalt több közszereplést, azonban rengeteget írt, többek között az első magyar társadalmi regényt, A Bélteky-házat 1832-ben.

Fáy híres volt még ezeken felül a leánynevelésről alkotott nézeteivel, több könyvet is publikált a témában. Azt vallotta, hogy a korabeli lánynevelő intézetekben elterjedt francia stílus teljesen haszontalan, mivel kidomborítja a felesleges fényűzést, a hímzés rontja a látást, a zenetanulással pedig ilyen rövid órák alatt nem lehet magas szintet elérni.

Ezek helyett a polgári lét praktikus háztartási ismereteit, józan pénzköltést, ország- és nyelvismeretet, illemet és társalgási szabályokat tanított volna nekik.

„Én nem bámulandó hires nevezetes, hanem bóldog és bóldogitó nőket kivánok neveltetni, földi lényeket, erényszerető tisztelő ugyan, de nem gyarlóság-nélküli magyar leányokat kivánok képeztetni honi intézeteinkben, jó nőket, anyákat, polgárnékat, tiszteletere, szeretetre méltó asszonyokat; ’s van e’ józan ember a’ hazában, ki ne ohajtná ezt?” – foglalta össze gondolatait a Nőnevelés és nőnevelő-intézetek hazánkban című könyvében.

Voltak ennél árnyaltabb elképzelései is, például hogy egy valóban művelt nő nem küzd a nemek egyenjogúságáért, és a túlművelt nők felsőbbrendűsködőek. Azt hirdette, hogy egy nő mindig legyen szerény, mind külsőségekben, mind társaságban, és csak akkor szólaljon meg, ha tudásában biztos, de akkor sem túl gyakran. Összességében azt szerette volna, ha a lányokat tudományos nevelés helyett reális ítélőképességgel vértezik fel az iskolákban.

Nem volt túl jó véleménnyel a házasság intézményéről, de azért kifejtette ebben a témakörben is a nézeteit:

„Szükség tudni a fiatal nőnek, miként ember nem lehetvén hiba nélkül, férje sem leend, valamint maga sincs a’ nélkül; kölcsönös türelem, kölcsönös engedékenység tehát első feltétele a’ házassági életnek. Nem fog mások előtt panaszkodni, vagy épen kikelni férje’ gyengéi ellen; mit jó vagy csak okos nő is nem teszen soha. Tudni kell, melyek azon módok és eszközök, mikkel férjének becsülését, ’s ezen alapuló szeretetét ne csak megnyerhesse, hanem biztosan meg is tarthassa.”

Lapozz a folytatásért:

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
orban-viktor.jpg

Előkerült egy III/III-as jelentés Orbán Viktorról

30 évvel ezelőtt írták, most az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára tette közzé.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. július 10.



A Blikk szúrta ki az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára Facebook-oldalán nemrég közzétett jelentést, amiben Orbán Viktor neve is szerepel. A III/III-as ügyosztály által kiadott dokumentum 1989. június 10-i keltezésű.

Orbánról az alábbi szövegrészletben esik szó:

„A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban hivatalosan is megalakuló Magyar Október Pártot. A Krassó György nevével fémjelzett szervezet 18 fős ideiglenes választmánya első ülését Philipp Tibor lakásán tartja. Az iraton kézírással rávezetve: 'Várom a külön jelentést'”

Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára

30 éve történt NAPI OPERATÍV INFORMÁCIÓS JELENTÉS 1989. június 10. A Belső Elhárítás (III/III) jelenti, hogy Orbán Viktor, Fónay Jenő, Rácz Sándor és Pákh Tibor is üdvözli a Jurta Színházban...

A Magyar Október Párt mindössze két és fél évig, 1989. június 27. és 1991. december 14. között működött, alapító nyilatkozata szerint a 28 aláíró „arra a következtetésre jutott”, hogy „az 1956-os forradalom és szabadságharc eszményei nem érvényesülnek a meglévő politikai szervezetek programjában és gyakorlatában – írja a Wikipédia.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
atomrobbanas.png

Ilyen egy atomrobbanás közvetlen közelről: tesztrobbantások szemtanúi mesélik el a „földöntúli” élményt

Ezt a szót használták többen is. A hidegháború alatt kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek titokban a nagyhatalmak. Brit háborús veteránok mondják el ebben a videóban, milyen volt.
Motherboard/Youtube - szmo.hu
2019. június 22.



Most, hogy az HBO Csernobilm-filmje világszerte alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, és főként a kételyeket az atomenergiával kapcsolatban, egyre többen figyelnek oda azokra az emberekre, akik testközelből is megtapasztalták, mire is képes egy nukleáris robbanás.

Sokan még mindig abban a hiszemben élnek, hogy a Hirosimára és Nagaszakira 1945-ben ledobott, amerikai atombombák óta "csend" van, de ez tévedés.

A második világháború utáni évtizedekben a nyugati hatalmak állítólag legalább kétezer kísérleti atomrobbantást végeztek a Csendes-Óceánon és Ausztrália partjainál. Ezeket több százezer fiatal katona nézte végig, repülőgép-anyahajókról.

A katonák közül a brit veteránok tavaly augusztusban egy találkozón vettek részt, ahol sokan meséltek arról: pontosan milyen látvány és érzés volt egy atomrobbantás, mondhatjuk, hogy szinte közvetlen közelről.

Akik ugyanis olyan közel vannak, hogy látják az atomvillanást és a gombafelhőt, mindenképp ki vannak téve a sugárfertőzésnek, ez közismert tény.

A veteránok beszámolói döbbenetesek. A részletekért és a videóért kattints.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
repulos-gizi-cimkep.jpg

Repülős Gizi nagyasszony volt, arisztokratikus hiúsággal közlekedett - erős portrésorozat készült róla

És majdnem egy dokumentumfilm is, de fizikai és pszichés állapota ezt már nem engedte. A hajléktalanszállóról ment a kórházba meghalni.
Dömötör Nikolett, fotók: Hanuta Éva - szmo.hu
2019. július 01.



Kosztor Sándorné Bodnár Gizella, vagy ahogy mindenki ismeri, Repülős Gizi, a legendás besurranó tolvajnő februárban meghalt. 92 évet ért meg, ebből összesen 17-et töltött börtönben. Több mint 200 bűncselekmény írható a számlájára, már az ’50-es évektől számon tartotta a rendőrség. Életének egyik utolsó állomása a Budapesti Módszertani és Szociális Központ Intézményei Női Éjjeli Menedékhelye volt. A Múzeumok Éjszakáján a BMSZKI Dózsa György úti épületében lehetett róla megnézni egy fotókiállítást, aminek néhány darabját most itt is megmutatjuk.

Repülős Gizi úgy járt városról városra lopni, mintha csak piacra ment volna.

Reggel megalapozta alibijét a szomszédainál, majd vidékre repült a 40-es, 50-es években még létező magyarországi helyi járatokkal. Lakóházakba surrant be, ékszerekkel és pénzzel tért haza. Összesen 40 évnyi börtönbüntetést kapott, hatszor szabadult közkegyelemmel. Utoljára 2017 augusztusában fogták el Tatabányán, ekkor már közel járt a 91-hez.

A padláson installált kiállításon egy el nem készült dokumentumfilm fotói, Hanuta Éva fotográfus munkái elevenedtek meg. Azt, hogy végül a film nem készült el, Gizi fizikai és pszichés állapotának leromlása miatt történt. Pszichés oldalról nézve ez elsősorban azt jelenti, hogy egyszer ezt, másszor azt mondta, magyarázta Éva.

„Az egyik napon például azt állította, hogy soha nem ült repülőn, másnap már azt, hogy volt egy hatalmas szerelme, egy pilóta, emiatt mindig ingyen utazott, és innen kapta a nevét is.”

Repülős Giziről nem készült sem korábban, sem később ehhez hasonló riportkép-sorozat. Ezeken a képeken úgy láthatjuk őt, mint ahogy egyetlen sajtófotón, híradós tudósításban sem. A Virágkoszorú névre keresztelt, 10 darabból álló sorozat például egy mozdulatsort örökít meg, amint Gizi a tükörtől ellép, pördül egyet és kivonul, mint egy nagyasszony. A többi fotót a dokumentumfilm képanyagából válogatták össze – mind-mind kis fragment az ő életéből, a használati tárgyaival, a privát terével. Bár persze a privát tér fogalma is átértékelődik ebben a helyzetben, hiszen életének jelentős részét különböző börtönökben, utolsó idejét pedig a Dózsa György úti éjjeli menedékhelyen töltötte.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x