Gyönyörű titkos kertekre bukkanhatsz Budán
Évek óta járom egy kíváncsi turista szemével Budapestet, és keresem azokat a helyeket, amelyeket kevesebben ismernek, vagy amelyek nem kapnak akkora figyelmet, mint a legnépszerűbb látványosságok.
És persze azokat a helyeket, ahová nem tudunk bármikor belépni, vagy amelyek nem ötlenek azonnal a szemünkbe, hanem egy kis idő és leleményesség szükséges a felfedezésükhöz.
Ezek közé tartoznak a titkos kertek, a járókelők szeme elől gyakran rejtve maradó belső udvarok is.
Az izgalmas bennük az, hogy az utcáról alig látszik belőlük valami, vagy éppen semmi sem. Esetleg csupán egy kerítésen benézve pillantjuk meg, mi minden látható bent. Akad köztük olyan belső udvar, amelyeket a lakók meghagytak a maguk természetességében, és olyan is, amit szakértő segítségével alakítottak ki. Akad kert, ahová a ház lakói telepítettek fákat, bokrokat, ahová ők maguk ültettek virágokat és maguk gondozzák évtizedek óta ott kialakult kis oázist. Találhatók Budán olyan szórakozóhelyek is, amelyeknek a kertje romantikus mesevilágot idéz.
És olyan fantasztikus, ritkaságszámba menő élményben is részünk lehet, mint amilyen a látogatás a Napraforgó utcai Bauhaus telep egyik kertjébe. Vagy amikor különleges kertre bukkanunk a Svábhegyen.
Most a budai titkos kertekből, udvarokból mutatok meg nektek néhányat.
Külön jelentőséggel bír a Városmajor, amit igazán a XIX. században fedeztek fel maguknak a pestiek és budaiak. A Rózsadomb és a Kis-Svábhegy közti területen az Ördög-árok árterületét sokáig csak kaszálóként használták, majd Buda visszafoglalása után katonai célokra hasznosították. „1784-ben II. József Budáról Pestre helyezte át az egyetemet a botanikus kerttel együtt, és a helyén közparkot hoztak létre.
„A Budához legközelebb fekvő majorságnak a II. József által alapított park csak egy részét foglalta el. Az Ördög-árok mentén és a környező domboldalakon továbbra is szőlőskertek és gyümölcsösök művelése folyt” - írja Okrutay Miklós a Rejtőzködő városmajori kertek című munkájában.
A kerteket érintő, a város majorjába vezető út a XVIII. században alakult ki, és a XIX. században lett belőle utca. A Városmajor utca arculatát részben az alakította, hogy a XIX. században egymás után jelentek meg a nyaralóként épülő klasszicista villák. Ezek közé tartozott Barabás Miklós festőművész háza is – egykori villáját a 2000-es években újították fel, és szép kertje tavasztól őszig a béke szigete.
A Barabás-villa mellett áll egy századfordulós, szecessziós jegyeket mutató lakóház, a kapunk bekukucskálva ez a látvány fogad:
Igazi különlegesség a Koller Galéria és Műkereskedés, amelyről korábban már írtunk. A Táncsics utcai oldalról, ahol a bejárat van, semmit nem láthatsz a kertből, és csak a galériába becsöngetve, majd az épületen átsétálva juthatsz a szobrokkal díszített kis kertbe.
Ha a Várból lesétálsz az Attila út felé valamelyik romantikus lépcsőn, akkor felfedezhetsz kis, titkos kerteket. (Egy másik tipp: a Logodi utcán végigsétálva is bekukkanthatsz ide-oda.)
A Döbrentei tér környékén is akad látnivaló, például a több évszázada itt álló Budapest-Tabáni Alexandriai Szent Katalin plébánia kicsiny kertje, amit az Asztalkából kisétálva fedeztem fel annak idején.
Minden évszakban gyönyörű a Fő utcai Pavillon de Paris kerthelyisége. Novemberben jártam ott, mielőtt leesett volna az első hó.
Fotó: Draskovics Ádám
