hirdetés
yy-17-barabas-miklos.jpg

Saját festménye alapján született újjá a festőzseni villája

Barabás Miklós nem is sejtette, mekkora segítség lesz festménye másfél évszázad múlva a villa felújításához.
Horváth Emese cikke, Címkép: Barabás Miklós vízfestménye - szmo.hu
2015. november 18.


hirdetés

Barabás Miklós festőművész 1839-ben vette meg a Városmajor utca 44. szám alatti szőlőskertet. Klasszicista stílusú villát építtetett rá, amit akvarellen is megörökített. Nem is sejtette, festménye mekkora segítség lesz abban, hogy a Barabás-villát az utókor is egykori pompájában csodálhassa meg.

Barabás Miklós nem csak a portréfestés mestere volt

Barabás Miklós mai szóhasználattal élve a 19. század sztár-portréfestője volt. Széchenyi is támogatta, rengeteg arcképmegrendelést kapott, számtalan közéleti méltóság, író és eladósorban lévő polgárlány portréját festette meg. Ő készítette az Aradi vértanúk történelem könyvből jól ismert portréit is. Népszerűségének oka az volt, hogy modelljeinek mindig előnyös arcát festette meg. Megtanulta hogyan kell kiemelni az arc és az alak szép tulajdonságait. Minden megrendelőjének eleven, nyugodt, derűs arckifejezést festett.

Barabás_Miklós

Barabás Miklós: Önarckép

A főleg portréiról ismert festőművész gyönyörű tájképeket is festett, mintegy hobbiként.

Az tájakvarell-festészet rejtelmeit itáliai tanulmányútján leste el egy skót úriembertől. Önéletrajzában részletesen számol be a napról, amikor találkoztak:

“Felszólítottam, fessen nekem két tájképet, azt fizetem, a mit ugyane munkáért más fizetne neki, csak egyet kötök ki: hogy elejétől végig láthassam a képek megfestését.”

Barabás új barátja hatására számos vízfestményt készített olasz tájakról, majd a magyar tájakat is megörökítette akvarelljein.

barabas_m_varosm._ordogaerok_17.734_m_195

A hirdetés fölött Barabás Miklós festménye a Városmajorról

1840-ben tért haza, majd feleségül vette Bois de Chesne Zsuzsannát, akitől négy gyermeke született. Pesten telepedett le, hazatérte után kétezer forintért vette meg a Városmajor közelében álló szőlőskertet. Ez nem tűnik soknak, ha belegondoltok, hogy akkoriban egy-egy portréfestményéért ötezer forintot is elkérhetett. Saját tervei alapján klasszicista stílusú villát építtetett a telekre a már meglévő vincellérház mellé. Később pedig hozzátoldott a villához egy új helyiséget is, amit műteremnek használt.

Than_Mór_Barabás_Miklós_műtermében

Than Mór: Barabás Miklós műtermében

Nemzeti és családi tragédiák

Harminc évig élt családjával a Barabás-villában, azonban nem csak szép élmények kötötték a villához. Az 1848-as forradalom borzalmainak nagy részét itt vészelte át a család. Először Vácra menekültek, de később mégis visszatértek Pesti otthonukba, mert ez tűnt biztonságosabbnak. (Érdekesség, hogy a szabadságharc alatt Batthyány Lajos felesége a Barabás-villában rejtette az államférfi értékes festménygyűjteményét.) A 48-as események nagyon megviselték a festőt. Hiába kapott utána megrendeléseket, több hónapba telt, mire újra régi önmaga lett, és visszatért a festéshez.

A villát végül 1870-ben adta el, miután felesége és két gyermeke is meghalt tragikus körülmények között. Barabás Miklós képtelen volt nélkülük az egykor meghitt közös otthonban élni.

A ház ezt követően többször cserélt gazdát. Az épületegyüttes folyamatosan változott az új tulajdonosok igényének és ízlésének megfelelően. A toldozgatások eredményeként végül az eredeti villaépület felismerhetetlenné vált.

A Barabás-villa újjászületése

A 12. kerületi önkormányzat 2000-ben döntött a villa felújításáról. A koncepció az volt, hogy a Barabás-villát visszaállítsák eredeti állapotába. A kiírt pályázatot Basa Péter építész nyerte, aki terveihez nem levéltári anyagokból, és régi tervrajzokból, hanem magától Barabás Miklóstól kapta a legnagyobb segítséget. A művész ugyanis anno olyan pontosan ábrázolta akvarelljén saját villáját és annak kertjét, hogy annak mintájára könnyen elkészíthették a felújítás tervrajzait.

mt035rgy95125

Barabás Miklós villája

A Városmajor utcai kerítés megmentett kovácsoltvas kapuján belépve ma is az a látvány tárul elétek, ami annak idején a festőművészt is megihlette. Az előkertben szökőkút fogad benneteket, jobbra a vincellérház álmos cserepeit pillanthatjátok meg, középen a klasszicista villa, ahol most a város legszebb esküvőit rendezik. Az új építmények, a kávézó, galéria és rendezvényterem pedig olyan diszkréten olvad bele a tájba, hogy első pillantásra szinte észre sem veszitek, miközben felfedezőútra indultok a szó szoros értelmében festői villa buja kertjében.

IMG_3162

IMG_3167

IMG_3194

IMG_3200

Forrás: Barabás Villa, Wikipédia

Képek forrása: Wikipédia, Horváth Emese fotói

Ha érdekesnek találtad a cikket, nyomj egy lájkot!


KÖVESS MINKET:





hirdetés
csernobil.jpg

Mégsem haltak meg heteken belül a csernobili önfeláldozó búvárok?

A legenda szerint már a merülés után nem sokkal sugárbetegség végzett velük. Utánajártunk, mi lehet az igazság.
Orosz Emese cikke - szmo.hu
2019. május 27.



Az HBO Csernobil sorozatában egy pár snitt erejéig nyomon követhettük a három hős búvár akcióját is, akik szembenézve a halállal, önként vállalták, hogy leeresztik az olvadó mag alatti medencét.

Láthattuk, ahogy térdig gázolnak a radioaktív vízben, velük izgultunk, miközben a vaksötétben tönkrementek lámpáik, és együtt örültünk, amikor a küldetést sikeresen teljesítve kijutottak a felszínre.

A sorozat egyelőre nem tért ki rá, de vajon mi lett a búvárokkal?

A legenda szerint - amelyet korábban mi is megírtunk -, már a merülést követő hetekben meghaltak sugárbetegségben.

Egy kutatás azonban ellentmond ennek a verziónak.

Lávaszerű massza az alagsorban

Az első robbanás után tíz nappal egy még komolyabb fenyegetéssel szembesültek a csernobili atomerőműnél. A tűz megfékezésére használt agyag, homok és bór lávaszerű anyaggá változott, ami felgyűlt a reaktormag körül. A massza elkezdte átégetni magát az alatta található vízzel teli medencéig. Ha eljutott volna odáig, akkor a keletkező gőz és az abból képződő radioaktív csapadék Európa nagy részét radioaktív sivataggá változtatta volna.

Annak érdekében, hogy megakadályozzák a robbanást, le kellett engedni a reaktor alatti medencében felgyűlt vizet. Ám az alagsor, így a szelepek is víz alatt voltak.

A csernobili „öngyilkossági csapat” népszerű legendája

Az események legnépszerűbb (és valószínűleg kitalált) változata öngyilkos búvárokról szól. E szerint egy katona és két csernobili mérnök önként jelentkezett, és bátran búvár ruhát öltve alámerült a radioaktív vízbe. A lámpáik használhatatlanná váltak a sugárzástól, ám a csapat a sötétben is sikeresen véghez vitte a feladatot. Sikerült megtalálniuk a zárószelepet és kinyitniuk a kapukat, hogy a víz távozzon.

A búvárok tudták, hogy az alagsorban nagyon nagy a sugárzás. A feletteseik megígérték nekik, hogy ha meghalnak, gondoskodni fognak a családjaikról. Tudták, hogy nagy eséllyel öngyilkos küldetésre mennek.

A történet ezen változata szerint, mire elhagyták a medencét, a búvárok már szenvedtek a sugárbetegség hatásaitól, és mindannyian heteken belül meghaltak.

A három csernobili búvár legendájáról mi is írtunk. Erről a verzióról ITT olvashatsz részletesen.

Mi történt valójában?

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:



hirdetés
kadar-janos-1986.jpg

Kádár Jánost sugárvédelmi egység őrizte a Csernobil utáni május 1-jén a tribünön

A politikus legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 14.



„Mindent tudtunk, de a lakosságnak nem mondhattunk semmit a csernobili katasztrófáról. Azért május 1-jén a sugárvédelmi szakemberek ott álltak a tribün mellett, hogy jelentsenek Marjainak, mi a helyzet” – mondta a halála előtt a Hetek munkatársának adott utolsó interjúban Lakatos Ernő, az MSZMP Agitációs és Propaganda Osztályának vezetője.

Kádár János legfőbb médiatanácsadója korábban nem ismert részleteket is elárult a szovjet atombaleset utáni drámai napokról.

Lakatos maga Londonban értesült a robbanásról, amikor Kínából hazajövet repülőgépüket brit rendőrök fogták közre, és félrevontatták. Mint kiderült, éppen Csernobil felett haladtak át, így azonnal sugármentesíteni kellett a magyar küldöttség gépét.

Itthon nem csak sugárszintet mérték folyamatosan, hanem a lakosság közhangulatát is.

A Hetek megszerezte a Tömegkommunikációs Kutatóközpont bizalmas felméréseit, amelyet csak a kommunista párt legfelső vezetői olvashattak. Eszerint a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 47 százaléka elismerte, hogy külföldi rádióadókból tájékozódott a csernobili eseményekről. De

a teljes lakosság 55 százaléka is úgy vélte, hogy egyáltalán nem volt megfelelő a hivatalos magyar tájékoztatás.

Az adatok megerősítik, hogy a csernobili atombaleset nyomán a tömegtájékoztatás olyan hitelvesztést szenvedett el, amit a párt kommunikátorai már nem tudtak helyrehozni. A rendszerváltás 30 évvel ezelőtti ikonikus eseményeihez – köztük Nagy Imre és mártírtársainak 1989. június 16-ai újratemetéséhez – vezető úton a csernobili robbanás törte át a hallgatás és dezinformáció falát.

További exkluzív részleteket, és Lakatos Ernő utolsó interjúját a Hetek pénteken megjelent számában olvashatsz.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
kodaly-cimkep.jpg

Kodály Zoltán szerelmei: először egy 19 évvel idősebb, majd egy 58 évvel fiatalabb nőt vett feleségül

A magyar zenei nevelés fő alakja mindkét esetben rendkívül odaadó férjnek bizonyult.
Kovács-Tóth Noémi írása, képek: Wikipedia - szmo.hu
2019. június 13.



Kodály Zoltán (1882-1967) korának egyik legelismertebb zenei szakembere volt, akinek tudását és módszertanát máig hasznosítják a zeneiskolákban. A háromszoros Kossuth-díjas zeneszerző, pedagógus és népzenekutató – aki az MTA tagja, majd elnöke is volt – ezeken felül a szerető társ szerepében is helytállt. Ugyanakkor eléggé széles skálán mozgott az ízlése a hölgyek terén.

Elsőként – az eredetileg Schlesinger néven született – Sándor Emma (1863-1958) csavarta el a fejét, aki egy jómódú család több nyelven beszélő, tehetségesen zongorázó, éneklő és zenét szerző leánya volt. Fiatalon hozzáment egy pesti kereskedőhöz, otthonuk a zenei elit szalonjának számított. Dohnányi Ernő és Bartók Béla után Kodály Zoltán is segítette Emma zenei fejlődését. Bartók és Kodály nála találkozott először, majd mindketten belehabarodtak a híresen intelligens és humoros asszonyba, utóbbi esetben ráadásul viszonzásra lelt a vonzalom.

A 23 éves Kodályt nem tántorították el olyan apróságok, mint hogy Emma férjezett volt, ráadásul nála 19 évvel idősebb, valamint távol állt a klasszikus szépségideáltól is.

Úgyhogy némi felfordulást és formaságot követően 1910-ben, 28 évesen elvette feleségül az akkor 47 éves szerelmét, aki élete végéig hű társa maradt.

Kodály Zoltánnénak nem kellett szégyenkeznie hírneves ura mellett, mivel maga is tehetséges műfordítónak, illetve zeneszerzőnek bizonyult. Egyes témáit Bartók, Dohnányi és Kodály is feldolgozta, zongora-szerzeményeivel pedig Londonban és Párizsban egyaránt díjat nyert. Híres zeneszerzők tisztelték és szerették, többen neki ajánlották elkészült műveiket. Emma ugyanakkor lemondott a saját karrierről, inkább férjét segítette egész életében, például kottákat másolt és népdalokat gyűjtött a munkájához, valamint német átiratokat készített balladákhoz és nótákhoz.

Zoltán és Emma imádták egymást, mindig együtt töltötték a szabadidejüket, ahogyan a nemzetközi hangversenykörutakra is közösen utaztak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:




hirdetés
A_Mengele_lany02.jpg

Aki legyőzte Mengelét – a négy koncentrációs tábort túlélő magyar lány igaz története

A szlovákiai magyar nő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. június 05.



„A színtiszta pokol volt, amit emberek teremtettek más emberek számára itt a földön” – így jellemzi Auschwitz-Birkenaut Viola Stern Fischer, a négy koncentrációs tábort túlélő, szlovákiai magyar nő. A történelmi könyvek rideg vonalasságán az első mondattal túllépő visszaemlékezéséből Veronika H. Tóth zsurnaliszta írt mellbevágó regényt A Mengele-lány címmel. Viola, korábbi nevén Ibolya az egyike volt azon keveseknek, akik túlélték a haláltábor rettegett orvosának embertelen kísérleteit.

Mengele-lány voltam. Egyike a sokaknak, akiknek el kellett viselniük a kísérleteit. Egyike a keveseknek, akik ezt túlélték.

És talán az egyetlen, aki legyőzte – a doktor és a csapata olyasmiket művelt velem, hogy valójában soha nem részesülhettem volna az élet legnagyobb ajándékában: nem tarthattam volna a kezemben a saját gyermekemet. Kétszer győztem le őket, két csodálatos lányom van” – ezzel a gondolattal kezdi visszaemlékezését a Stern Rózsa Ibolyaként született Viola Fischerová az Animus Kiadó által gondozott regényben.

Az idős hölgy hetven évvel a történtek után tér vissza emlékeihez, és úgy adja át a második világháború előtt, alatt és után történteket, ahogy az emlékezetében megmaradtak.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:






Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x