hirdetés
ordogarok3.jpg

Nehéz elhinni, mekkora riadalmat okozott egykor Budán ez a vékonyka kis patak

Az Ördög-árok a 19. században tengerré változtatta a Vérmezőt és Kelenföldet, elöntötte a Krisztinavárost, és a házak ablakán folyt be a víz az Attila-úton.
My Secret Budapest - szmo.hu
2018. szeptember 08.


hirdetés

Forró volt az idei augusztus, ezt szó szerint a saját bőrünkön éreztük. A száraz, aszályos idő miatt drasztikus mértékben csökkent a Duna vízszintje, így előtűnt és körbejárhatóvá vált a zátony, amin a Margit híd egyik pillére áll, és előbukkant az Ínség-szikla vagy Ínség-kő is a Gellérthegy alatt.

A nagy forróságban az Ördög-árokban is épp csak csordogált, ha csordogált egyáltalán a víz. Elég nehéz volt elképzelni, hogy ez a leginkább túraútvonalról ismert vagy a 61-es villamosról figyelt kicsiny patak egykor

akkora áradást okozott, hogy Vérmező és a Kelenföld szinte egybefüggő tengernek látszott

a korabeli feljegyzések szerint.

A Budai-hegység déli csoportját a Pasarét szélén, Lipótmezőn, a Városmajoron és a Vérmezőn át az Ördög-árok és a Kőér-patak, vagyis a mai Hosszúér-patak völgye határolja.

A Nagy-Ördög-árok tektonikus és eróziós eredetű völgy és patak, amely a Remete-hegytől indul, és a Kis-Ördög-árokkal egyesülve a Hűvösvölgyön át a mai Döbrentei térnél folyik a Dunába.

A 14. századtól Paulus-pataknak hívták Remete Szent Pál után, a török hódoltság idején Kovácsi-pataknak, később kapta Teufelsgraben, vagyis az Ördög-árok nevet.

Az amúgy szerény kis patakocskának látszó vízfolyás a 19. században két árvizet is okozott a budai oldalon. A vízgyűjtő területe ugyanis egészen nagy volt, és mint az a Tabánban készült fotográfián látszik, rendezetlen volt. 1837-ben pünkösdkor okozott katasztrófát a hirtelen lezúdult sok csapadék és azÖrdög-árok esőtől felduzzadt vize.

Délután fél háromra zápor kerekedék s a késő estig nőttön nőtt zivatar szüntelen szakadó záporral vegyülve oly irtózatos dagállyá duzzadt a zugligeti hegyszorulatok közt, hogy a mulatságot rémessé, a napot pedig számtalan szerencsétlenség szomorú napjává tevé" - írta 1837-ben a Rajzolatok.

"A Krisztinavárosban a Horváth-kert mellett álló kis kőhídon hét ember, kik a rohanó vízárt nézegeték a hidpárkányzathoz támaszkodva, a hirtelen összeomlott párkányzattal együtt a vízbe zuhantak s közülök csak egyet foghatának ki.

Belebb a Rácvárosban, az úgynevezett Rác-fürdő mellett, honnan kevés távolságra a hegyek közül rohanó víz a Dunába szakad, a vízár egypár házat sodrott el,

s még kedden délig nem tudaték, hány ember lőn itt is a vészes zivatarnak áldozatja."

1872-ben elkezdték mederbe szorítani és lefedni az Ördög-árkot az alsó szakaszán. Részben a pusztító áradások elkerülése miatt, részben közegészségügyi okok miatt - ez vezette el ugyanis a szennyvizet, és a szennyes lé szabadon folyt végig Budán.

Még zajlott a munka, az Ördög-árok alsó szakasza már beboltozott csatorna alatt volt, amikor újabb, az 1837-esnél nagyobb áradás tarolta le a környéket. 1875. június 26-án a hatalmas esőzés Budán iszonyatos következményekkel járt. A Múlt-kor így ír erről:

"az addig békésen folydogáló patak hihetetlen gyorsasággal kilépett medréből, elöntötte a Krisztinavárost és környékét, olyannyira, hogy pl. az Attila úton a házak ablakán folyt be a víz, de másutt akadt olyan épület is, amely még rosszabbul járt:

'A városmajor-utcában láthatsz egy terméskőből épült falat, melynek szilárdsága egy darabig megbirkózhatnék tábori ágyúk hat-nyolcz fontos lövegeivel. A zuhatag belülről a kerten át dőlt neki a falnak, s azt tövében oly erővel döntötte le, mintha borotvával metszenének az élő húsba. Zsinóregyenesre van lemetélve a föld fölött.'

A Krisztinavárosban szinte csak a Karátsonyi-palota masszív épülete nem szenvedett komolyabb kárt a víztől, amely továbbterjedve még a fogaskerekűt is hetekre működésképtelenné tette. Még keservesebb sors jutott a szegényes Rácvárosban azoknak a házaknak, amelyek az Ördög-árok beboltozott szakasza fölött álltak. A roppant erejű víztömeg ugyanis szétvetette a fölötte húzódó boltozatot és a rajta lévő házak, útszakaszok a feltörő víz hatására azonnal beomlottak. A főváros csatornázásával több szakmunkában foglalkozó kiváló mérnök, Horváth Farkas a károk felmérésekor elkeseredve tapasztalta, hogy az utca sok helyen a kövezettel együtt eltűnt és a helyén csupán tátongó gödrök maradtak."

Az árvízre is emlékeztet az a tábla, ami a Döbrentei térnél áll:

Mellette látható a patakon egykor átvezető öt híd közül az egyik középkori hídnak a maradványa - a támfala és a hídfője:

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

A történtek után gyors ütemben zajlott a helyreállítás és az Ördög-árok befedése. 1876-ra a Vérmezőig tartó szakasza, 1878-ra a Városmajortól a Dunáig tartó szakasza került a csatornába, 1920-ra a Városmajort is lefedték.

1945 februárjában az ostrom alatt a Budai Váralagútban lévő főhadiszállásról az Ördög-árok csatornáján próbált meg kitörni a német és a magyar parancsnokság. Az akció azonban nem sikerült.

Instagramon itt követhetsz, Facebookon ezen a linken, Youtube-on itt iratkozhatsz fel.


KÖVESS MINKET:





hirdetés
klinikak-metro.jpg

Átnevezik a Klinikák metróállomást

Miután befejezték a felújítási munkálatokat a 3-as metró vonalán.
Fotó: Wikipedia - szmo.hu
2019. szeptember 06.



A Semmelweis Egyetem jubileumi, 250. tanévének megnyitóján Palkovics László innovációs és technológiai miniszter mondott köszöntő beszédet, aki hangsúlyozta,munkájában számít valamennyi, a felsőoktatásban érintett résztvevő együttműködésére.

Tarlós István főpolgármester ugyanitt bejelentette, hogy a fővárosi önkormányzat és az egyetem között 2011-ben létrejött együttműködési megállapodást megújítják az évforduló alkalmából.

A fővárosi önkormányzat, miután befejezték a felújítási munkákat, a 3-as metró Klinikák nevű állomását átnevezi Semmelweis-klinikákra, ezzel is kifejezve az elismerését az egyetem iránt.

Ez egyébként már a második alkalom, hogy egy egyetem bekerül egy metróállomás nevébe: nemrég a 4-es metró Szent Gellért téri állomását keresztelték át Szent Gellért tér - Műegyetemre.


KÖVESS MINKET:



hirdetés
ujpest-latnivalok-mysecretbudapest-budapest-titkai-5.jpg

Újpest sokkal több a focinál, és annál, amit a többség gondolhat róla – megmutatjuk a rejtett kincseit

10 dolog, amiért érdemes turistaként odamenni.
My Secret Budapest - szmo.hu
2019. szeptember 14.



Újpest különleges hely és telis tele van rejtett kincsekkel. Bár elsőre lehetséges, hogy neked is az újpesti csapat és a stadion vagy a "kék metró" kifejezés ugrik be, ez a kerület sokkal, de sokkal többet kínál annál, mint amit gondolnál róla.

Azért, hogy megmutassak nektek néhány szép vagy izgalmas látnivalót, úgy mentem oda, mintha turista lennék, aki a programokra és a nevezetességekre vadászik.

Újpest történetének hosszadalmas leírásával nem untatnálak benneteket, Wikipédián elolvashatjátok, annyit azonban érdemes tudnotok, hogy a XIX. század első felében gróf Károlyi István alapította a mai Újpest elődjét Új-Megyer néven az István-hegy nevű pusztán. A szobrát is bemutatom a cikkben. Újpest különálló település volt, 1950-ben csatolták Budapesthez.

A városnéző sétához a legegyszerűbb, ha metróval/villamossal/busszal az Újpest-Központ megállóig mentek, és onnan indultok tovább a séta állomásaihoz.

Rögtön az István úton továbbhaladva a Szent István térnél (hogy mennyi itt az istvános dolog!) találjátok a Városházát, Károlyi István gróf szobrát, mögötte a Budapesti Egek Királynéja templomot. Ha pedig a piac oldalán a Liszt Ferenc utcán indultok tovább, egy szép műemléki házat láthattok, a Berzeviczy utcára lefordulva pedig az újpesti zsinagógát.

1. Városháza

1898-ban írtak ki pályázatot a tervezésére, amit Böhm Henrik és Hegedűs Ármin nyert meg. Az eklektikus stílusú palota 1900-ban készült el. Egyik érdekessége, hogy annak idején a földszinten az egyik üzlethelyiségben kávéház működött.

A másik pedig, hogy az épület oromzatán egy szobrot szúrhat ki a figyelmes szemlélő. Szent Rolandot ábrázolja lovagi páncélban. Ő az urát hűségesen szolgáló harcos jelképe lett a középkorban, egyébként 778-ban halt hősi halált Nagy Károly hispániai hadjárata során.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

2. Gróf Károlyi István szobra

A gróf nem csak megalapította a mai Újpestet, hanem támogatta helyi ipar fejlődését azzal, hogy mestereket és gyárosokat telepített le a községben. A zsidók letelepedését is támogatta. Új-Megyer házainak kialakításáról ezt írta a gróf, akit a városkép is érdekelt: "Ezen új gyarmat díszítése, és a tűzkár elmellőzése végett köteleztetnek a vállalkozók és minden építeni vágyók házokat homlokkal az utca felé építeni és úgy, hogy oda semminémű dísztelen és a jó ízléssel ellenkező épületek ne tétessenek, a tető cserépből, vagy zsindelyből legalább, a kerítés kőfal vagy deszkából engedtetik, sövényezés és körül árkolás egyáltalán tiltatik…"

3. Az Egek Királynéja templom

A templomhoz tartozó plébánia és a katolikus iskola hamarabb megvolt, 1873-ban, a templom csak 1875 és 1881 között épült fel. Később hozzátoldották a két mellékhajót és a toronyot. Eredetileg 5 harangja volt, ám az egyik elpusztult a második világháborúban.

Thaler Tamás fotója a belső térről:

4. Az újpesti védett műemléki ház

1900-ban épült, és ha bekukucskáltok a kapun, láthatjátok, hogy egy titkos, belső kert is tartozik hozzá...

5. A zsinagóga

"Újpest 1835-ben 'keletkezett”' és 'zsidó gyarmatként' volt ismert, abban az 1835-ben kelt szerződésben, melyet gróf Károlyi István kötött a Nagysurányból érkező első telepessel, Lőwy Izsákkal" - olvasható az Újpesti Zsidó Hitközség honlapján. "Burg Károly a Károlyi gróf jószágkormányzója ismerte Lőwyt Nagysurányból és ajánlatára a gróf elfogadta és megkötötte letelepedési szerződését. (...) Az Újpesti Zsidó Közösség 1838-ban alakult." Összesen tizenhárom zsidó család alapította. Az első zsinagógát 1840-ben adták át, ám amikor a hitközség növekedésével kicsinek bizonyult, újat építettek. 1886-ban adták át.

A vészkorszakban az újpesti zsidókat a Magdolna városi pályaudvarra vitték, és onnan a békásmegyeri és budakalászi téglagyárba, majd a haláltáborokba hurcolták őket. Erre a borzalomra emlékeztetnek a zsinagógánál holokauszt-emlékmű domborművei.

6. A káposztásmegyeri vizes játszótér

A Szilas-parkban a fák között bújik meg. (Furcsa volt számomra, hogy random megkérdezett 7 káposztásmegyeren lakó közül 2 tudta megmondani, merre található, és két megkérdezett közül csak egyikük találta el a pontos helyet.) Elsősorban nyári melegben érdemes idejönni, ahol a vizes játszótér gátjain vezetik a vizet a kövekkel kirakott medrekben. Ősszel a mászókák nyújtanak élményt, illetve mellette a közlekedési pálya és maga a park a fákkal, bokrokkal, sétautakal.

7. A Szilas-park a kutyabarát területtel

Beleszerettem.

8. Újpest Wekerléje

A 14-es villamos vonalán, a Görgey utcán és a mögötte húzódó területen hangulatis, csendes utcákat talátok századfordulós villákkal, tündéri kertes házakkal. Akad olyan utca, amelyik még macskaköves. Elsőre a kispesti Wekerle-telep ugrott be róla.

9. Az Újpesti Lepkemúzeum

A fent említett csendes, romantikus utcák egyikén egyedülálló gyűjteményt láthattok, az Újpesti Lepkemúzeumot. Alapítója cukrász volt, ám érdeklődése a lepkék felé fordult, elkezdte gyűjteni a rovarokat, járni a világot, és az utazással telt évtizedek alatt hatalmas gyűjteményre tett szert.

A múzeum 2003. január 23-án nyílt a Dessewffy utcában (az újpesti rendelőintézet mögött) Juhász György a saját otthonában rendezte be a kiállítást. Nem csak pillangókat láthattok, hanem többek közt elképesztő rovargyűjteményt is, valamint preparált állatokat, ásványokat és egy sor, az utazások emlékeként hazahozott egzotikus tárgyat.

10. A Népsziget

Ha szereted a városi túrázást, érdemes kiránduló szerkót húznod, és Újpest-Városkapunál az északi összekötő hídon átmenni a Népszigetre és ott sétálni egyet, gyönyörködni az őszi színekben és borzongani az elhagyott épületeken és szellemüdülőkön.

Katt a videóra:

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

MySecretBudapest (@mysecretbudapest) által megosztott bejegyzés,

Plusz tipp: ugyancsak Újpesten, illetve Káposztásmegyeren, a Farkaserdőnél találjátok a Rex Alapítvány által működtetett Állatszigetet - ez nem csak a gyerekeknek, hanem a felnőtteknek is élmény.


KÖVESS MINKET:




hirdetés
mammut2-szokokut-lebontottak2.jpg

Kész, ennyi volt: lebontották a Mammutban a legendás mozaikos szökőkutat

A bevásárlóközpont szerint a szökőkút az utóbbi időben többet állt, mint működött, ezért is szüntették meg.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 15.



Eltűnt Budapest egyik ikonikus szökőkútja. Bár csupán beltéri kút volt, sokan emlékeznek rá, és a mi gyerekeink is gyakran játszottak vele.

A Mammut 2 bevásárlóközpont mozaikcsempés, színes szökőkútja lett a múlté.

VIDEÓ: Ilyen volt 2012-ben:

Mint arról több híroldal is beszámolt, nemrég körbekerítették a területet, le is volt takarva, nem lehetett tudni, hogy pontosan mi történik. Az volt kiírva, hogy építési terület.

Most viszont sehol sincsen a szökőkút, erről többek közt az Index is közölt fotót.

A Mammut üzemeltetése a 24.hu kérdésére az alábbi közleményt küldte:

"A szökőkút elbontásának technikai okai voltak elsősorban, az utóbbi időben többet állt, mint működött.

Egy majdnem húszéves állapotú szerkezetről van szó, mely tudomásom szerint már a megépülésekor sem volt problémamentes.

Az elbontás a Mammut következő években történő műszaki és esztétikai megújulásának egyik lépése. Erről majd a késő őszi hónapokban áll módunkban nyilatkozni, a tervezés most folyik,

és a megújulás egy hosszabb folyamat lesz, hiszen egy működő bevásárlóközpontot kell teljesen felújítani. Tisztában vagyunk vele, hogy a szökőkút most hiányozni fog, de reméljük a végeredmény kárpótolja a vásárlókat."


KÖVESS MINKET:




hirdetés
gulyasgergely-kormanyinfo-tarlos-istvan.jpg

Gulyás Gergely: ha nem Tarlós a főpolgármester, értelmetlenné válhat a kormány és főváros közti egyezség

Szerinte Tarlós István marad a helyén, az ettől eltérő verziót horrorforgatókönyvnek nevezte. Karácsony Gergely zsarolásnak tartja a kijelentést.
Szeretlek Magyarország - szmo.hu
2019. szeptember 12.



Amennyiben nem Tarlós István lesz a főpolgármester, érvényét veszti a Tarlós és Orbán közti megállapodás. Ez derül ki abból, amit hétfőn este Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában mondott.

Emlékeztetőül: a 15 pontos megállapodást Tarlós István tavaly ősszel szabta indulása feltételéül, és olyan pontokat tartalmaz, mint a főváros önállósága, illetve a főpolgármester jogainak csorbítatlansága, a rendszeres egyeztetések - ezen belül egy egyeztető fórum, a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának létrehozása, egy 2030-ig szóló városfejlesztési terv, illetve az M3-as metró felújításához szükséges állami fedezet biztosítása.

Azt mondta: kifejezetten egy Tarlós István főpolgármester és Orbán Viktor miniszterelnök között létrejött megállapodás. "Az egy politikai megállapodás, és ilyen értelemben nem közjogi, az ő kettejük között érvényes, illetve a jelenlegi magyar kormány és a jelenlegi városvezetés közötti politikai szándéknyilatkozat."

"Ez azt jelenti, hogy Tarlós István főpolgármestersége idejére érvényes, mint ahogyan a szövegben ez olvasható?" - kérdezte a riporter. "Igen" - válaszolta Gulyás Gergely. Arra kérdésre, hogy a választás hogyan befolyásolná az ügyeket, azt felelte, hogy a Közfejlesztések tanácsának addig van értelme, amíg a főváros vezetése partnernek tekinti a kormányt.

A riporter arról érdeklődött, mi történik, ha Tarlós Istvánnak nem lesz többsége, vagy nem ő a főpolgármester, a megállapodásokkal mi történik. Gulyás Gergely azt válaszolta „ilyen horrorforgatókönyvekkel” nem szeretne foglalkozni. És inkább „a papírformából kiindulva” Tarlós István magabiztos győzelmét, illetve a fővárosi közgyűlés fideszes többségének megtartását tartja valószínűnek.

<
A cikk folytatódik a következő oldalon
>


KÖVESS MINKET:







Szeretlek Magyarország
Letöltés
x
Töltsd le a Szeretlek Magyarország mobil alkalmazást, hogy elsőként értesülhess a legfrissebb hírekről!
x