Figyelmeztetnek a tudósok: egy aszteroida 2032-ben akár el is találhatja a Földet
A csillagászok gőzerővel dolgoznak azon, hogy pontosan meghatározzák a 2024 YR4 nevű aszteroida pályáját. A kutatók bíznak benne, hogy a következő hónapokban kiderül, valójában kicsi az esély a becsapódásra.
A 2024 YR4 jelzésű aszteroidát tavaly december 27-én fedezte fel a chilei ATLAS teleszkóp. A szakemberek szerint az objektum 40 és 90 méter közötti átmérőjű lehet, ami egy 15-30 emeletes ház méretének felel meg. Bár ez jóval kisebb, mint az a 10 kilométeres aszteroida, amely 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalásához vezetett, a csillagászok mégis komolyan foglalkoznak vele.
A jelenlegi számítások szerint a 2024 YR4-nek körülbelül 2 százalék esélye van arra, hogy 2032-ben eltalálja a Földet.
A kutatók ezért minden lehetséges eszközzel vizsgálják az objektumot, mert április után már nem lesz látható a teleszkópok számára.
A NASA által finanszírozott aszteroidamegfigyelő program egyik fontos eszköze, a James Webb űrteleszkóp hamarosan az aszteroida irányába fordul. A kutatók bíznak benne, hogy a teleszkóp infravörös érzékelői pontosabb képet adnak az égitest méretéről és pályájáról. Ez kulcsfontosságú lehet annak megállapításában, hogy milyen kockázatot jelenthet a jövőben.
A történelem során több kisebb aszteroida is komoly károkat okozott. A CNN emlékeztetett rá, hogy 1908-ban egy 30 méteres aszteroida csapódott Szibériába, és 2150 négyzetkilométeren letarolta a fákat. 2013-ban pedig egy 20 méteres égitest robbant fel Oroszország fölött, amely 7000 épületben tett kárt és több mint ezer embert megsebesített.
A kutatók szerint, ha a 2024 YR4 az előzetes becslések alapján inkább a nagyobb, 90 méteres tartományba esik, akkor egy esetleges becsapódás helyszínétől akár 50 kilométerre is hatalmas pusztítást okozhatna.
A James Webb teleszkóp március elején kezdheti el a megfigyeléseket, és a szakemberek remélik, hogy ezekből pontosabb adatokhoz jutnak.
A 2024 YR4 jelzésű aszteroidát tavaly december 27-én fedezte fel a chilei ATLAS teleszkóp. A szakemberek szerint az objektum 40 és 90 méter közötti átmérőjű lehet, ami egy 15-30 emeletes ház méretének felel meg. Bár ez jóval kisebb, mint az a 10 kilométeres aszteroida, amely 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalásához vezetett, a csillagászok mégis komolyan foglalkoznak vele.
A jelenlegi számítások szerint a 2024 YR4-nek körülbelül 2 százalék esélye van arra, hogy 2032-ben eltalálja a Földet.
A kutatók ezért minden lehetséges eszközzel vizsgálják az objektumot, mert április után már nem lesz látható a teleszkópok számára.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Egy észak-írországi dokumentumfilm forgatásán döbbenetes felfedezést tettek a kutatók.
Egy különleges gombafaj képes befolyásolni a pókok viselkedését, és haláluk előtt „zombivá” változtatja őket.
A Popular Science beszámolója szerint kutatók egy dokumentumfilm készítése közben bukkantak rá egy eddig ismeretlen gombafajra, amely képes manipulálni a pókokat. A különös élőlényt Sir David Attenborough világhírű természettudós után nevezték el Gibellula attenboroughii-nak. A felfedezésről szóló tanulmányt a Fungal Systematics and Evolution szaklap január 24-én publikálta.
A gomba hatására a pókok elhagyják a hálójukat vagy búvóhelyüket, majd furcsa módon kezdenek viselkedni, mielőtt elpusztulnak.
Ez elsősorban a Metellina merianae nevű pókfajt érinti, amely főként sötét és nedves élőhelyeken fordul elő Európában, de a barlangi keresztespók is veszélyben lehet.
A Gibellula attenboroughii működése nagyban hasonlít az Ophiocordyceps gombákéhoz, amelyek a brazil esőerdőkben élő hangyák viselkedését módosítják. Ezek a gombák képesek irányítani áldozataikat, hogy elősegítsék saját terjedésüket. A tudósok további kutatásokat terveznek, hogy pontosan megértsék, hogyan manipulálja ez az újonnan felfedezett gomba a pókok viselkedését.
Egy észak-írországi dokumentumfilm forgatásán döbbenetes felfedezést tettek a kutatók.
Egy különleges gombafaj képes befolyásolni a pókok viselkedését, és haláluk előtt „zombivá” változtatja őket.
A Popular Science beszámolója szerint kutatók egy dokumentumfilm készítése közben bukkantak rá egy eddig ismeretlen gombafajra, amely képes manipulálni a pókokat. A különös élőlényt Sir David Attenborough világhírű természettudós után nevezték el Gibellula attenboroughii-nak. A felfedezésről szóló tanulmányt a Fungal Systematics and Evolution szaklap január 24-én publikálta.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Újabb eredmények születtek a csernobili kutyák mutációjával kapcsolatban
Az eredmények szerint az ukrán település kutyáinak genetikai eltérései nem a sugárzás közvetlen hatására, hanem más környezeti tényezőkre vezethetők vissza, állítja egy friss tanulmány.
Csernobil kutyáinak genetikai eltérései mögött valószínűleg nem a sugárzás áll – derül ki egy friss kutatásból, amit a The Independent idéz.
Norman Kleiman, a Columbia Egyetem kutatója szerint sokan úgy gondolják, hogy a csernobili baleset Ukrajna egy elhagyatott sarkában történt, de a következmények ennél jóval messzebbre mutatnak. Nemcsak a sugárzás, hanem rengeteg más mérgező anyag – például nehézfémek, ólompor, növényvédők, azbeszt – is bekerült a környezetbe, főként a baleset utáni helyreállítási munkálatok során.
A helyi kutyapopulációt már régóta vizsgálják, és korábbi elemzések kimutatták, hogy a genetikájuk eltér a világ más részein élő kutyákétól.
Egyes helyspecifikus gének a DNS-károsodás javításához is köthetők.
Matthew Breen, az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatója és csapata arra kereste a választ, hogy az alacsony szintű, de hosszú távú sugárzás vagy más mérgek – például az ólom – hozzájárulhatnak-e ezekhez az eltérésekhez. Ehhez a kutyák genomját alaposan átvizsgálták.
a csernobili városi kutyák genetikailag hasonlók az orosz, lengyel és környékbeli populációkhoz, így kontrollként használhatták őket a sugárzásnak jobban kitett egyedek vizsgálatánál.
A kutatók különösen a szaporítósejtek DNS-ében kerestek eltéréseket, amelyek generációról generációra öröklődnek. Breen szerint a mai kutyapopuláció legalább 30 generációval él az 1986-os baleset utáni állományhoz képest. Ha a mutációk túlélési előnyt jelentettek volna, még ma is nyomuk lenne, de erre nem találtak bizonyítékot.
„Lehetséges, hogy kezdetben rendkívüli volt a szelekciós nyomás, aztán az erőmű környéki kutyák elkülönültek a városi populációtól”
– mondta Megan Dillon, szintén az Észak-Karolinai Egyetemről.
A kutatók nem hagyják abba a munkát. „Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy továbbra is tanulmányozzuk az ilyen nagyszabású katasztrófák környezeti és egészségügyi hatásait” – mondta Kleiman.
Csernobil kutyáinak genetikai eltérései mögött valószínűleg nem a sugárzás áll – derül ki egy friss kutatásból, amit a The Independent idéz.
Norman Kleiman, a Columbia Egyetem kutatója szerint sokan úgy gondolják, hogy a csernobili baleset Ukrajna egy elhagyatott sarkában történt, de a következmények ennél jóval messzebbre mutatnak. Nemcsak a sugárzás, hanem rengeteg más mérgező anyag – például nehézfémek, ólompor, növényvédők, azbeszt – is bekerült a környezetbe, főként a baleset utáni helyreállítási munkálatok során.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
Hazamehetett a Semmelweis Egyetem klinikájáról az a 14 éves lány, akit májdaganata miatt Da Vinci robottechnikával operáltak – ő az első gyerek hazánkban, akin robotasszisztált műtétet hajtottak végre. A héten pedig egy másik gyereket is robotsebészeti technikával operáltak meg, ugyancsak májdaganat miatt a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján - írja az egyetem portálja.
Egy 14 éves, májdaganattal küzdő lány az első gyermek Magyarországon, akit Da Vinci robottechnikával operáltak. Az operáció során a máj jobb lebenyét távolították el a rosszindulatú elváltozás miatt. Az operációt kemoterápia előzte meg.
A Da Vinci robottechnológiával precízebb beavatkozásokat lehet végezni olyan szűk helyeken is, ahol ez más technikákkal nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehetséges – mondja dr. Hahn Oszkár, a klinika igazgatóhelyettese, a műtétet végző sebész.
A gyermekeknél – a felnőttekéhez képest kisebb műtéti terület miatt – a hagyományos technikákkal nem mindig jól megközelíthető helyeken is biztonsággal lehet operálni a robotasszisztencia segítségével – mutatott rá.
A Da Vinci rendszer három fő részből áll: a beteggel a négy karral rendelkező robot érintkezik, az orvos pedig nem a beteg mellett áll, hanem a sebészi konzolnál ülve tart kapcsolatot a robottal.
A sebész pedálokkal és egy, a sebészi kéz mozgásait továbbító rendszerrel irányítja a robotot, miközben a műtéti területet a speciális monitoron három dimenzióban és tízszeres nagyításban látja.
Ez biztosítja azt a precizitást és újfajta látásmódot, amely forradalmasította a sebészet egyes részeit.
A robotasszisztált műtéten elsőként átesett gyermek már az operációt követő 8. napon otthonába távozhatott, a komplex kezelésnek köszönhetően a teljes gyógyulás esélyével. A májműtétet dr. Hahn Oszkár, a májsebészeti profil vezetője végezte dr. Szijártó Attila klinikaigazgató, dr. Pekli Damján és dr. Deák-Ilkó Zoltán sebészek asszisztenciájával és felkészült aneszteziológus és képzett műtőasszisztensek segédletével.
Közben a fővárosi klinikán a héten végrehajtották a második gyermek májműtétet is Da Vinci robottal.
A két sikeres beavatkozás adatainak elemzése után a klinika tervezi robotasszisztált gyermek májsebészeti program elindítását.
Da Vinci a Semmelweis Egyetemen
Magyarországon elsőként a Semmelweis Egyetemen indulhatott el a komplex robotsebészeti program, kiterjesztve az oktatásra, kutatásra és a gyógyításra is. 2022. május 24-én a Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikán végezték el az első robotasszisztált műtétet, amelyet másnap további két operáció követett. A robottechnikát elsősorban hasi sebészeti, nőgyógyászati és urológiai beavatkozásoknál használják jelenleg. A 2023/24-es finanszírozási évben 450 robotasszisztált műtétet végeztek el az egyetemen. A robotasszisztált májsebészeti program beindítása óta már több mint 100 ilyen májműtétet hajtottak végre, eddig felnőtteken.
Hazamehetett a Semmelweis Egyetem klinikájáról az a 14 éves lány, akit májdaganata miatt Da Vinci robottechnikával operáltak – ő az első gyerek hazánkban, akin robotasszisztált műtétet hajtottak végre. A héten pedig egy másik gyereket is robotsebészeti technikával operáltak meg, ugyancsak májdaganat miatt a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján - írja az egyetem portálja.
Egy 14 éves, májdaganattal küzdő lány az első gyermek Magyarországon, akit Da Vinci robottechnikával operáltak. Az operáció során a máj jobb lebenyét távolították el a rosszindulatú elváltozás miatt. Az operációt kemoterápia előzte meg.
A Da Vinci robottechnológiával precízebb beavatkozásokat lehet végezni olyan szűk helyeken is, ahol ez más technikákkal nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehetséges – mondja dr. Hahn Oszkár, a klinika igazgatóhelyettese, a műtétet végző sebész.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!
2032-ben eltalálhatja a Földet egy hatalmas aszteroida, a 2024 YR4 – a NASA legfrissebb számításai szerint. A becsapódás esélye a korábbi 1 a 42-höz arányról 1 a 32-höz nőtt, ami azt jelenti, hogy jelenleg 3,1% az esély arra, hogy eléri bolygónkat.
A kutatók folyamatosan figyelik a 2024 YR4 pályáját, és az elmúlt hetekben többször is módosították a számításokat. Február 7-én még 1,2% volt a becsapódás esélye, de ez előbb 2,3%-ra, majd 2,6%-ra nőtt, most pedig elérte a 3,1%-ot.
A 2024 YR4 átmérője körülbelül 54 méter, ami nagyjából egy 18 emeletes épület magasságának felel meg.
Ha egy ekkora aszteroida becsapódna, 8 megatonna energia szabadulna fel, ami több mint 500-szorosa a Hirosimára ledobott atombomba erejének. Egy ekkora erejű robbanás egy egész nagyvárost is elpusztíthatna.
A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy a becsapódás esélye még mindig nagyon kicsi. A legfrissebb adatok szerint 96,9% az esély arra, hogy az aszteroida elkerüli a Földet. Emellett egy apró, 0,3%-os esély is fennáll arra, hogy a 2024 YR4 a Holdba csapódik.
A tudósok a Torino-skála segítségével értékelik az aszteroidák veszélyességét. A 2024 YR4 jelenleg 3-as besorolást kapott a 10-es skálán, ami azt jelenti, hogy helyi szintű pusztítást okozhat, és az esélye meghaladja az 1%-ot.
A kutatók folytatják a 2024 YR4 megfigyelését, és további mérések segíthetnek pontosabban meghatározni a pályáját. Sok olyan aszteroidát figyeltek már meg, amelyek kezdetben veszélyesnek tűntek, később azonban 0%-os becsapódási esélyt kaptak.
2032-ben eltalálhatja a Földet egy hatalmas aszteroida, a 2024 YR4 – a NASA legfrissebb számításai szerint. A becsapódás esélye a korábbi 1 a 42-höz arányról 1 a 32-höz nőtt, ami azt jelenti, hogy jelenleg 3,1% az esély arra, hogy eléri bolygónkat.
A kutatók folyamatosan figyelik a 2024 YR4 pályáját, és az elmúlt hetekben többször is módosították a számításokat. Február 7-én még 1,2% volt a becsapódás esélye, de ez előbb 2,3%-ra, majd 2,6%-ra nőtt, most pedig elérte a 3,1%-ot.
Regisztrálj, vagy lépj be, hogy tovább tudd olvasni a cikket!