Figyelmeztetnek a tudósok: egy aszteroida 2032-ben akár el is találhatja a Földet

Egy észak-írországi dokumentumfilm forgatásán döbbenetes felfedezést tettek a kutatók.

A Popular Science beszámolója szerint kutatók egy dokumentumfilm készítése közben bukkantak rá egy eddig ismeretlen gombafajra, amely képes manipulálni a pókokat. A különös élőlényt Sir David Attenborough világhírű természettudós után nevezték el Gibellula attenboroughii-nak. A felfedezésről szóló tanulmányt a Fungal Systematics and Evolution szaklap január 24-én publikálta.

Ez elsősorban a Metellina merianae nevű pókfajt érinti, amely főként sötét és nedves élőhelyeken fordul elő Európában, de a barlangi keresztespók is veszélyben lehet.

A Gibellula attenboroughii működése nagyban hasonlít az Ophiocordyceps gombákéhoz, amelyek a brazil esőerdőkben élő hangyák viselkedését módosítják. Ezek a gombák képesek irányítani áldozataikat, hogy elősegítsék saját terjedésüket. A tudósok további kutatásokat terveznek, hogy pontosan megértsék, hogyan manipulálja ez az újonnan felfedezett gomba a pókok viselkedését.

Csernobil kutyáinak genetikai eltérései mögött valószínűleg nem a sugárzás áll – derül ki egy friss kutatásból, amit a The Independent idéz.

Norman Kleiman, a Columbia Egyetem kutatója szerint sokan úgy gondolják, hogy a csernobili baleset Ukrajna egy elhagyatott sarkában történt, de a következmények ennél jóval messzebbre mutatnak. Nemcsak a sugárzás, hanem rengeteg más mérgező anyag – például nehézfémek, ólompor, növényvédők, azbeszt – is bekerült a környezetbe, főként a baleset utáni helyreállítási munkálatok során.

Egyes helyspecifikus gének a DNS-károsodás javításához is köthetők.

Matthew Breen, az Észak-Karolinai Állami Egyetem kutatója és csapata arra kereste a választ, hogy az alacsony szintű, de hosszú távú sugárzás vagy más mérgek – például az ólom – hozzájárulhatnak-e ezekhez az eltérésekhez. Ehhez a kutyák genomját alaposan átvizsgálták.

Az eredmények szerint

A kutatók különösen a szaporítósejtek DNS-ében kerestek eltéréseket, amelyek generációról generációra öröklődnek. Breen szerint a mai kutyapopuláció legalább 30 generációval él az 1986-os baleset utáni állományhoz képest. Ha a mutációk túlélési előnyt jelentettek volna, még ma is nyomuk lenne, de erre nem találtak bizonyítékot.

– mondta Megan Dillon, szintén az Észak-Karolinai Egyetemről.

A kutatók nem hagyják abba a munkát. „Nem lehet eléggé hangsúlyozni annak jelentőségét, hogy továbbra is tanulmányozzuk az ilyen nagyszabású katasztrófák környezeti és egészségügyi hatásait” – mondta Kleiman.

Hazamehetett a Semmelweis Egyetem klinikájáról az a 14 éves lány, akit májdaganata miatt Da Vinci robottechnikával operáltak – ő az első gyerek hazánkban, akin robotasszisztált műtétet hajtottak végre. A héten pedig egy másik gyereket is robotsebészeti technikával operáltak meg, ugyancsak májdaganat miatt a Semmelweis Egyetem Sebészeti, Transzplantációs és Gasztroenterológiai Klinikáján - írja az egyetem portálja.

A Da Vinci robottechnológiával precízebb beavatkozásokat lehet végezni olyan szűk helyeken is, ahol ez más technikákkal nem, vagy csak nagy nehézségek árán lehetséges – mondja dr. Hahn Oszkár, a klinika igazgatóhelyettese, a műtétet végző sebész.

A gyermekeknél – a felnőttekéhez képest kisebb műtéti terület miatt – a hagyományos technikákkal nem mindig jól megközelíthető helyeken is biztonsággal lehet operálni a robotasszisztencia segítségével – mutatott rá.

A Da Vinci rendszer három fő részből áll: a beteggel a négy karral rendelkező robot érintkezik, az orvos pedig nem a beteg mellett áll, hanem a sebészi konzolnál ülve tart kapcsolatot a robottal.

Ez biztosítja azt a precizitást és újfajta látásmódot, amely forradalmasította a sebészet egyes részeit.

A robotasszisztált műtéten elsőként átesett gyermek már az operációt követő 8. napon otthonába távozhatott, a komplex kezelésnek köszönhetően a teljes gyógyulás esélyével. A májműtétet dr. Hahn Oszkár, a májsebészeti profil vezetője végezte dr. Szijártó Attila klinikaigazgató, dr. Pekli Damján és dr. Deák-Ilkó Zoltán sebészek asszisztenciájával és felkészült aneszteziológus és képzett műtőasszisztensek segédletével.

Közben a fővárosi klinikán a héten végrehajtották a második gyermek májműtétet is Da Vinci robottal.

A két sikeres beavatkozás adatainak elemzése után a klinika tervezi robotasszisztált gyermek májsebészeti program elindítását.

2032-ben eltalálhatja a Földet egy hatalmas aszteroida, a 2024 YR4 – a NASA legfrissebb számításai szerint. A becsapódás esélye a korábbi 1 a 42-höz arányról 1 a 32-höz nőtt, ami azt jelenti, hogy jelenleg 3,1% az esély arra, hogy eléri bolygónkat.

A kutatók folyamatosan figyelik a 2024 YR4 pályáját, és az elmúlt hetekben többször is módosították a számításokat. Február 7-én még 1,2% volt a becsapódás esélye, de ez előbb 2,3%-ra, majd 2,6%-ra nőtt, most pedig elérte a 3,1%-ot.

A 2024 YR4 átmérője körülbelül 54 méter, ami nagyjából egy 18 emeletes épület magasságának felel meg.

A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy a becsapódás esélye még mindig nagyon kicsi. A legfrissebb adatok szerint 96,9% az esély arra, hogy az aszteroida elkerüli a Földet. Emellett egy apró, 0,3%-os esély is fennáll arra, hogy a 2024 YR4 a Holdba csapódik.

A tudósok a Torino-skála segítségével értékelik az aszteroidák veszélyességét. A 2024 YR4 jelenleg 3-as besorolást kapott a 10-es skálán, ami azt jelenti, hogy helyi szintű pusztítást okozhat, és az esélye meghaladja az 1%-ot.

A kutatók folytatják a 2024 YR4 megfigyelését, és további mérések segíthetnek pontosabban meghatározni a pályáját. Sok olyan aszteroidát figyeltek már meg, amelyek kezdetben veszélyesnek tűntek, később azonban 0%-os becsapódási esélyt kaptak.

(via Live Science)