KULT
A Rovatból

Tom Hardy megint hullahegyeket gyárt – A Pusztítás az év legvéresebb, legmocskosabb akciófilmje

Ha kíváncsi vagy többek között arra, hogy miként hat az ember testére, ha közvetlen közelről szitává lövik egy gépfegyverrel, ez a te filmed.


Bár csak nemrég jelent meg először a közönség előtt, méghozzá a Netflix kínálatában, a Pusztítás valójában lassan négyéves. Még a Covid időszakában, 2021 júliusában kezdték ugyanis forgatni, az év októberében pedig elcsattant az utolsó csapó. Az író-rendező Gareth Evans ugyanis úgy ítélte meg, hogy nem állt össze megfelelően a film, ezért újraforgatásokat kellett szervezni, amelyek igen sok időt igényeltek, majd 2023-ban még beütött ráadásként a hollywoodi színészek sztrájkja is, ami további hosszú szünetre küldte a produkciót. Vagyis elmondható, hogy Tom Hardy már a Pusztítás után forgatta le például a Motorosok című filmjét (ami szintén jóval később, a 2022-es felvételei után csak 2024-ben került a mozikba), valamint a Venom harmadik részét, Az utolsó menetet is (szintén tavalyi premier).

Gareth Evans tehát most végre fellélegezhetett, hiszen végre a nézők elé került a filmje, amivel igen sok időt töltött el az elmúlt kb. 5 évben, s így már koncentrálhat más projektekre is.

Evansról egyébként annyit kell tudni, hogy egy walesi születésű filmes, aki, miután rendezett egy kis költségvetésű filmet Footsteps címmmel 2006-ban (kb. 26 évesen), megbízást kapott egy indonéz harcművészetről, a pencak silatról szóló dokumentumfilmhez. Ez a világ pedig annyira lenyűgözte, hogy felfedezte az indonéz harcművész Iko Uwaist, aki akkoriban egy telefonszolgáltató futárjaként dolgozott. Evans Uwaist szerepeltette 2009-es filmjében, a Merantauban, majd egy nagyobb szabású akciófilmet akart forgatni szintén Indonéziában, de végül lecsökkentette a költségvetést, hogy elkészíthesse A rajtatütést (2011), ami hatalmas sikert aratott, s így végül összejött a nagyobb projekt is, a szintén elképesztő koreográfiákkal telített A rajtaütés 2 (2014). A 2018-as Apostol című szektás filmje aztán egy kemény kikukkantás volt egy másik műfajba, hogy végül a Pusztítással visszatérjen oda, ami igazán fekszik neki: a bunyókhoz és a lövöldözésekhez.

A filmet nézve pedig egyértelműnek tűnik, hogy Evans minden bizonnyal rongyosra nézte John Woo korai darabjait, például a Szebb holnapot (1986), hiszen valóságos tölténybalettet rendezett ezúttal, amelyben már-már úgy sorozzák egymást a karakterek, mintha táncolnának, mintha a fegyverropogások darálós zaja egy zenei betét taktusai lennének.

A sztori szerint egyébként Walker (Tom Hardy) egy meggyötört nyomozó, aki belekeveredik egy balul elsült drogbiszniszbe, s így számos ellenfelet szerez: egy bosszúszomjas bűnszövetkezetet, egy korrupt politikust (Forest Whitaker), valamint a saját, szintén korrupt társait (az élükön Timothy Olyphanttal).

Amikor megpróbálja megmenteni a politikus kérésére annak elhidegült fiát (Justin Cornwell), akinek a drogüzletben való részvétele egy mélyreható korrupciós bűnhálót kezd feltárni, kénytelen szembenézni a múltja démonaival és egykori rossz döntéseivel is.

Vagyis akad bábú bőven a Pusztítás sakktábláján, ám nem csak a fekete és a fehér árnyalatában, itt sokkal több játékos esik neki a másiknak (vagy mindenkinek). Ott van a tolvaj Charlie (Cornwell) és a barátnője, Mia (Quelin Sepulveda), akikről a kínai triád feje (Yann Yann Yeo) azt hiszi, hogy megölték a fiát, Tsuit (Jeremy Ang Jones), így minden bevet, hogy kinyírja őket. Ott van Walker, aki próbálja leróni (nem anyagi) tartozását a nem éppen tisztes eszközökkel politizáló Beaumontnak (Whitaker), és utolsó melóként elvállalja, hogy megkeresi és megmenti Beaumont fiát, Charlie-t. Belekerül a dolgok sűrűjébe Walker ifjú és tiszta szívű társa, Ellie (Jessie Mei Li a Shadow and Bone – Árnyék és csontból), illetve ott vannak Tsui valódi gyilkosai, Walker nyomozótársai, Vincent (Olyphant), Hayes (Gordon Alexander) és Jake (Richard Harrington), akik szintén Charlie-ra utaznak, na meg mindenkire, aki beköphetné őket. Amikor pedig mindannyian szembekerülnek egymással, kö kövön nem marad…

S bár a felszínen mindez egy igen szövevényes kriminek tűnik, a Pusztítás valójában egy vegytiszta akciófilm, amelyben csak az számít, hogy a sakkbábuk éppen hogyan esnek egymásnak.

Az pedig nem semmi! Gareth Evans itt ismét megmutatja, mit tud, olyan kameramozgások, olyan koreográfiák, bunyók, olyan kíméletlen brutalitás és olyan vérözön zúdul a nézőkre, hogy még a műfaj legelhivatottabb rajongói is csettintenek majd egyet (a diszkós leszámolás pl. egészen elképesztő). Sőt, már-már túl is tolja mindezt, a komolyan vehetőség vékony határmezsgyéjén táncol, bár ez érezhetően egy direkt koncepció. Noha a Pusztítás eredeti forgatókönyvből készült – a stáblistán csak Evans neve szerepel az írók közt, de állítólag Scott Frank (Szóljatok a köpcösnek!, Mint a kámfor, Különvélemény, Logan – Farkas, A vezércsel) és John Lee Hancock (Tökéletes világ, A szív bajnokai, Ördög a részletekben) is dolgoztak rajta –, olyan, mintha egy képregény adta volna hozzá az alapot. Gareth Evans a walesi Cardiff városából egy havas, sötét, fiktív, képregényes amerikai nagyvárost faragott – mintha egy kitalált világban járnánk, egyfajta Sin Cityben, ahol a bűn az úr.

S bizony az akciójeleneteket is ehhez hűen koreografálták: közvetlen közelről lövik szó szerint szitává az embereket, akkora hullacunami ömlik a nézőkre, hogy majd’ összeroskadunk alattuk, az akciós őskáoszt kapjuk itt az arcunkba. Nem is veszi majd be mindenki gyomra ezt a stílust, de legalább van stílus, az is valami.

A Pusztítás egy nyomasztó, senkit sem kímélő vérgőzös akciómenet, ami sokak számára lesz komolyan vehetetlen, mégis áramlik a képsoraiból a bűnösélvezet-faktor, odaszegezi a szemeket a képernyőkre, ezt nem lehet elvitatni.

Tom Hardy pedig hozza Tom Hardyt: motyog, morog, egyfajta őssuttyó ezúttal is, aki átgázol bármin és bárkin, s aki ebben a sztoriban próbálja megváltani valami jóval a múltbeli stiklijeit, ehhez azonban keményen fel kell pörgetnie a hullagyártást. A rajtaütés-filmek színvonalát azért ne várjuk, ahhoz olyan elképesztő tehetségű harcművészekre is szükség lett volna, mint pl. Iko Uwais, Joe Taslim vagy Yayan Ruhian, de egy mocskos, ütős és látványos 100 perc azért így is kitelik tőle.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


KULT
A Rovatból
Rendszerbontó Nagykoncert: újabb 12 fellépőt jelentettek be a szervezők
A Polgári Ellenállás Mozgalom péntek délelőtt 12 új nevet jelentett be. Az eseményt az április 12-i országgyűlési választás előtt két nappal tartják.


Újabb 12 előadó csatlakozott Puzsér Róbert rendszerbontó nagykoncertjéhez, amelyet két nappal a parlamenti választás előtt tartanak a Hősök terén. A fellépők száma ezzel már meghaladja a harmincat.

A Polgári Ellenállás Mozgalom ma délelőtt tette közzé az újabb tizenkét nevet, akik elfogadták a felkérést – vette észre az Index. A listán szerepel

Sisi, Mehringer Marci, a Központi Hatalom, a Kozmosz, Keleti András a colorstarból, Füstös, az NB feat. Lot, a Detto, a Brumiko, Imre Fia Imre, a Puszi együttes és Pajor Tamás is.

Az első körben olyan előadókat jelentettek be, mint Azahriah, Kardos-Horváth János, a Hétköznapi Csalódások, a Killakikitt, Coo Lee, Molnár Tamás és az Ivan and the Parazol. Puzsér Róbert korábban arról beszélt, hogy több mint 30 előadó mondott igent a megkeresésükre, tehát a következő napokban újabb nevek válhatnak ismertté.

A rendezvény egyszerre lesz demonstráció és kulturális esemény, amelyen minden meghívott előadó egy-egy rendszerkritikus dalt ad majd elő.

A Rendszerbontó Nagykoncertet április 10-én, mindössze két nappal az országgyűlési választás előtt tartják a budapesti Hősök terén. A koncertet szervező Polgári Ellenállás Mozgalom a honlapján azt írja, a polgári öntudatot szeretnék megerősíteni. Mottójuk szerint: „Ideje, hogy a politikus szolgáljon, és a polgár legyen az úr!”


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk
KULT
A Rovatból
Tucatnyi előadást töröltek a Magyar Péter-film miatt a Cinema Cityben, akkora az érdeklődés iránta
A Cinema City budapesti mozijaiban a Tavaszi szél – az ébredés iránti óriási kereslet miatt módosították a műsort. A Filmforgalmazók Egyesületének legfrissebb számai szerint a Tisza Párt elnökéről szóló filmre voltak a legtöbben kíváncsiak a múlt héten.
DKA - szmo.hu
2026. március 18.



Akkora volt az érdeklődés a Magyar Péterről szóló Tavaszi szél – az ébredés című dokumentumfilm iránt, hogy szombaton több budapesti multiplexben is át kellett alakítani a műsort az extra vetítések miatt. Miközben a jegyeladások a premier utáni napokban kiemelkedők voltak, a korai vetítéseknél feltűnően sok szék maradt üresen – a jelenség okáról pedig vita zajlik.

A HVG írta meg, hogy

a március 15-i ünnep előtti szombaton a Cinema City több budapesti mozijában is levettek a műsorról előadásokat a csekély érdeklődés miatt, hogy a helyükön is a Magyar Péterről szóló filmet vetíthessék. A változtatás az Allee, a Mammut, a Westend és az Aréna mozijait érintette, összesen mintegy 10-15 előadásnál.

Buda Andrea, a Cinema City marketing- és PR-igazgatója megerősítette az értesülést, és elmondta, ez egy bevett szokás náluk. „Ha látjuk, hogy egy adott filmre extra nagy az érdeklődés, de vannak olyan előadások, amelyekre nem adtunk el jegyet, vagy csak néhány darabot, akkor szoktunk változtatni a műsoron. Ilyenkor számszaki alapon döntünk a saját tapasztalataink valamint a forgalmazó visszajelzései alapján. Erről lehetőség szerint egy nappal korábban, e-mailben vagy telefonon értesítjük nézőinket” – mondta el a lapnak.

A Filmforgalmazók Egyesületének legfrissebb számai szerint a Tisza Párt elnökéről szóló filmre voltak a legtöbben kíváncsiak a múlt héten, hétfőig összesen 36 351-en váltottak rá jegyet a március 12-i bemutatója óta.

A jegyeladásokkal kapcsolatban azonban fény derült egy különös anomáliára is: bár tömegesen vették meg a jegyeket a korai vetítésekre, mégis üresen maradt a székek többsége az előadásokon, ahogy azt a Cinema City is megerősítette korábban. A film producere, Sümeghy Claudia szerint a Megafon vásárolhatott meg több tucat jegyet, hogy aztán az üresen maradt termekről posztolhasson. Erről Magyar Péter is írt a Facebook-oldalán.

A 101 perces magyar dokumentumfilm készítői korábban azt hangsúlyozták, hogy független alkotásról van szó, amely állami vagy pártfinanszírozás nélkül készült, célja pedig nem egy kampányfilm elkészítése, hanem egy politikai-társadalmi folyamat dokumentálása volt. Ezzel szemben a kormánypárti médiában visszatérő kritika, hogy a film propaganda- és imázsfilm-elemekkel is dolgozik.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
A magyar közönség még ünnepelte, hetekkel később az egész világ gyászolta Chester Benningtont
A zenekar frontembere, aki ma lenne 50 éves, a VOLT fesztiválon még ezrek előtt énekelt a fájdalomról, amit a dalaiba zárt, és senki nem sejtette, mi zajlik a lelkében.
Sz.E. Fotó: Youtube - szmo.hu
2026. március 20.



Még csak 50 éves lenne Chester Bennington, a Linkin Park énekese és legendás frontembere.

A magyar közönség csupán egyetlen alkalommal hallhatta élőben utánozhatatlan hangját.

A Linkin Park első és egyben utolsó magyarországi koncertjén, 2017. június 27-én. Chester Bennington néhány héttel később, 41 évesen, önkezével vetett véget az életének.

A zenekar soproni VOLT Fesztiválon lépett fel, és akkora volt az érdeklődés, hogy arra a napra már hetekkel azelőtt elfogytak a jegyek.

Chester Charles Bennington 1976. március 20-án született Phoenixben, Arizonában.

1999-ben csatlakozott ahhoz a zenekarhoz, amely akkor még Xero, majd Hybrid Theory néven futott, és az ő érkezésével formálódott ki végleg a Linkin Park karaktere.

A 2000-ben megjelent Hybrid Theory óriási siker lett, az album széles közönséghez juttatta el a zenekar nehéz gitárokból, hiphopos ritmusokból és személyes szövegekből álló hangzását. Az olyan dalok, mint az In the End, a Crawling vagy a Numb generációs himnuszokká váltak. Chester Bennington a Linkin Parkkal kétszeres Grammy-díjas lett.

A zenekar sikere sokak szerint elképzelhetetlen lett volna nélküle. Hangja egyszerre volt erőteljes és érzékeny. Ez a hang a Linkin Park egyik védjegyévé vált.

A zenekar több mint 100 millió lemezt adott el, és a 2000-es évek egyik legnagyobb hatású rockformációja lett. A GRAMMY adatlapja szerint a zenekar korán komoly szakmai visszaigazolást kapott, többek között a Crawling révén is, amely meghatározó dala lett a korszaknak - írta a GRAMMY.com.

Chester Bennington annak idején nyíltan beszélt a gyermekkori traumáiról, valamint mentális problémáiról és függőségéról is. Ennek lenyomata erősen érezhető a Linkin Park szövegeiben, amelyekhez éppen emiatt tudott rengeteg fiatal kapcsolódni.

Az énekes-zenész nemcsak a Linkin Parkhoz kötődött: a Dead by Sunrise nevű projektben is énekelt, 2013 és 2015 között pedig a Stone Temple Pilots frontembere volt, akikkel a High Rise című anyagot is kiadta.

Halála egy másik rocklegendáéval is összefonódott. Közeli barátja volt Chris Cornell, a Soundgarden énekesével, és sokan máig úgy vélik, hogy Cornell öngyilkossága is hozzájárult Bennington tragikus döntéséhez.

Frontembere elvesztése után a Linkin Park működése egy időre leállt, és csak évekkel később találták meg az utat a folytatáshoz.

Jelenléte pótolhatatlannak bizonyult, a zenekar identitásának és egyik lelki motorjának tartották.

A Chester Benningtonról szóló megemlékezések mellett érdemes említést tenni arról, hogy a zenekar öröksége új mérföldkőhöz érkezett: a Loudersound szerint a Somewhere I Belong a napokban átlépte az egymilliárdos lejátszást a Spotifyon. Ez a hetedik daluk, amely elérte ezt a határt.

A zenekar fellépése a VOLT Fesztiválon:

Via Britannica


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

KULT
A Rovatból
„A te tévédet csalták el azok, akik féltek az igazságtól” – a 7 éve elhunyt Baló Györgyről szól a mondat, ami ma is érvényes
A hét éve elhunyt Baló György búcsúztatóján hangzott el a híressé vált mondat a közmédia sorsáról. A kijelentés tökéletesen összefoglalta az újságíró egész pályáját meghatározó kérlelhetetlen igazságkeresést.


Egy egész életmű, a hazai televíziózás egyik legfontosabb, legmeghatározóbb fejezete sűrűsödött össze ebben az egyetlen, Farkasréten elhangzott fájdalmas mondatban: „A te tévédet csalták el azok, akik féltek az igazságtól.”  Március 18-án hét éve, hogy lezárult egy kivételes pálya.

A közszolgálati vitaestek, a feszült választási éjszakák és a kíméletlenül pontos, metsző kérdések mestere nincs többé.

Hét év távlatából is élesen rajzolódik ki az az űr, amelyet maga után hagyott, és az a szigorú szakmai mérce, amelyet a teljes magyar újságírói társadalom számára felállított. A tragikus gyászhírt hét esztendővel ezelőtt a család egy hivatalos közleményben tudatta a Magyar Távirati Irodával, amelyből kiderült, hogy a televíziós újságíró, szerkesztő-műsorvezető életének hetvenkettedik évében, hosszú, méltósággal viselt betegség után, szerettei körében hunyt el. Ezt az elsődleges információt vette át a közmédia hírportálja is, amely részletes életrajzi adatokkal egészítette ki a bejelentést.

A nyilvánosság két hónappal korábban, január 7-én szembesült a helyzet súlyosságával. A Magyarul Balóval című napi közéleti műsorának adása végén, a rá jellemző higgadt, tárgyilagos hangon maga jelentette be a visszavonulást.

„Négyévnyi napi műsorkészítés után pihenésre és orvosi kezelésre van szükségem, ezért a műsort saját kérésemre január 8-tól szüneteltetjük”

– mondta a 24.hu szerint. Bár a szakma és a közönség a visszatérésében reménykedett, a márciusi gyászhír ezt a reményt szertefoszlatta.

A búcsúztatásra március 30-án került sor a Farkasréti temetőben, ahol a család kérésére a gyászolók egy-egy szál virággal rótták le kegyeletüket. A beszédek közül kettő is beégett a kollektív emlékezetbe. Vidos Mihály, aki tizennégy éven át dolgozott Baló mellett, nemcsak a felütésben idézett mondattal jellemezte a helyzetet, hanem barátja és kollégája belső, morális iránytűjét is tűpontosan írta le:

„Igazságérzete csitíthatatlanul, már-már őrjítően dobolt a gondolatai közt.”

Braun Róbert, a közgazdász-szociológus pedig egyetlen mondatba sűrítette Baló egész pályájának küzdelmét és soha meg nem alkuvó tartását: „Ezerszer elgáncsolták, ezeregyedszer is felállt.”

Baló György pályája a Magyar Televíziónál indult, miután 1970-ben magyar–angol–német szakon szerzett diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. A külpolitikai szerkesztőségben kezdett, de hamarosan olyan legendás műsorok fűződtek a nevéhez, mint a Híradó, a Panoráma, a Napzárta vagy Az Este. A rendszerváltás idején kulcsszerepet játszott: 1989-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, az MTV2 csatornaigazgatója és a televízió választási irodájának vezetője volt. A kilencvenes évek végén rövid kitérőt tett a kereskedelmi televíziózás világába a TV3 vezérigazgatójaként, majd a 2000-es években visszatért a közmédiához, ahol kulturális igazgatóként és több közéleti magazin arcaiként dolgozott.

Pályafutásának utolsó nagy fejezete 2015-ben kezdődött, amikor az RTL Klubon elindította a Magyarul Balóval című napi politikai háttérműsorát, amely a kritikus, kérdező újságírás egyik utolsó bástyája lett az országos televíziós palettán.

Munkásságát számos díjjal ismerték el, többek között Rózsa Ferenc-díjjal, Balázs Béla-díjjal, Pulitzer-emlékdíjjal, 2017-ben pedig a Prima Primissima díjat is átvehette.

Az RTL egy évvel a halála után, 2020 januárjában a csatorna hírstúdióját „Baló György Hírstúdiónak” nevezte el, az előterében pedig egy portré és egy emléktábla őrzi emlékét.


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk