II. Ferenc, III. János Pál, XXIV. János vagy egy vadonatúj név – mi lehet a következő pápa neve és mit üzenhet majd vele?
Bár a pápaválasztó konklávé éppen csak elkezdődött, az első füst felszállása csak szerda este 7 után várható, és akár hosszan is elhúzódhat a folyamat, máris sokan azt találgatják, hogy vajon milyen néven ül Szent Péter trónjára Ferenc utódja.
Arról már korábban is írtunk, hogy egy bennfentes lap szerint az egyáltalán nem esélytelen Erdő Péter bíboros akár a III. János Pál nevet is választhatja, de a National Catholic Register most más nevekkel is előrukkolt az esélyes jelöltek esetében.
A szentatya nevét még azelőtt megtudjuk, hogy először halljuk majd beszélni, mivel Dominique Mamberti bíboros a polgári neve után el fogja mondani, milyen nevet választott az új pápa.
A portál szerint az szinte bizonyos, hogy a pápa nem tartja meg saját nevét. 996-ig hiába volt ez a szokás, az azóta eltelt több mint ezer évben mindössze ketten, VI. Adorján (1522–1523) és II. Marcell (1555) döntöttek így.
A legutóbbi egyházfők közül Ferenc pápa 2013-ban Assisi Szent Ferencre, az alázat és a szegénység 13. századi példaképére hivatkozott. XVI. Benedek 2005-ben a békét kereső XV. Benedek pápát (1914–1922), illetve a nyugati szerzetességet megalapító Szent Benedeket emelte ki. II. János Pál 1978-ban feltehetően Szaniszlót, a 11. századi lengyel vértanú püspököt szerette volna névként, de végül elődje, I. János Pál tiszteletére a kettős nevet választotta.
Ha 2025 májusában az új pápa a II. Ferenc nevet választja, azzal folytonosságot jelez elődjével, aki 12 éven át a peremre szorultak felé való nyitást hangsúlyozta. (Ez egyben azt is jelenti, hogy elődjét, Jorge Mario Bergogliót innentől sorszámmal, I. Ferencként kellene említenünk.)
Az NC Register ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a leendő pápa nevét megtippelni nagyon nehéz feladat – főleg úgy, hogy még azt sem tudni, ki kapja meg a posztot a számos jelölt közül.
Neveket kizárni sem lehet, mindenesetre vannak olyanok, amiket a szakértők valószínűtlennek tartanak. Az elmúlt héten a Register által megkérdezett egyháztörténészek és megfigyelők közül kevesen számítanak arra, hogy VII. Pált hirdetnek ki a balkonnál – tekintettel arra, milyen nehézségekkel küzdött VI. Pál (1963–1978) pápasága utolsó tíz évében, amikor gyakran túlterheltnek tűnt.
Még valószínűtlenebb a XIII. Piusz név, mivel XII. Piusz személyét máig heves viták övezik. Sokan azzal vádolják – bár egyesek szerint igaztalanul –, hogy nem tett eleget a nácizmus ellen a második világháború idején. Nem valószínű például a XVII. Gergely név sem, mert XVI. Gergely (1831–1846) híresen elítélte a lelkiismereti szabadságot, amit „a közömbösség szégyenteljes forrásának” nevezett
A XXIV. (24.) János viszont elképzelhetőbb, mivel a derűs XXIII. János (1958–1963) pápa rövid, de nagy hatással bíró pápaságára máig szeretettel emlékeznek, többek között azért, mert ő indította el a II. Vatikáni Zsinatot.
„A János pápanév nagyon fontos, mert a név a János-evangéliumhoz, Keresztelő Jánoshoz, János apostolhoz és más szentekhez is kötődik” – írta egy szakértő a lapnak.
A 19. századból egyetlen reális lehetőség marad: XIV. Leó. XIII. Leó (1878–1904) pápát leginkább az 1891-es Rerum Novarum kezdetű enciklikája miatt tisztelik, amely a modern katolikus társadalmi tanítás alapja lett, és az egyház különböző irányzatai is elismerik. A Leó név ráadásul egyike azon neveknek, amelyeket az egyháztörténelem legnagyobb pápái között tartanak számon: I. Leó (440–461) – más néven Nagy Szent Leó – növelte a pápai tekintélyt, és sokak szerint ő mentette meg Rómát Attila hun királytól.
A National Catholic Register azonban számol azzal a lehetőséggel, hogy a leendő pápa követi elődje, Ferenc példáját és egy még sosem használt néven vezeti majd a katolikus egyházat. Dwight Duncan, a Massachusetts Egyetem jogi karának alkotmányjogi professzora és kánonjogásza szerint „meglepő, hogy milyen sok nevet nem használtak még” az egyház nagyjainak listájából. Példaként említette Mátét és Lukácsot – az evangélistákat –, valamint Lőrincet, a 3. századi római vértanú diakónust – igaz, utóbbinál az esélyt rontja, hogy ilyen néven létezett ellenpápa a történelemben.
„Szívesen látnám például a József nevet” – mondta Duncan, utalva Mária férjére, Jézus nevelőapjára és az Egyetemes Egyház védőszentjére. De hozzátette, hogy Néri Szent Fülöp után a Fülöp nevet is el tudná képzelni Róma püspökének. További nagy katolikus, de eddig nem használt nevek között említette Oszkárt, Ágostont, Jeromost, Ambrust, Ignácot, Irenaeust, Cirillt, Polikárpot, Cipriánt, Izidort, Jusztint, Bazilt, Antalt vagy Atanázt. Hozzátette: egy eddig nem szereplő név segíthet abban, hogy az új pápa elkerülje a beskatulyázást.
