TUDOMÁNY
A Rovatból

Budapestnél nagyobb jégtömb szakadt le az Antarktiszon – elképesztő, mit találtak alatta a tudósok

A kutatók olyan ökoszisztémára bukkantak, amely akár évszázadok óta rejtőzve fejlődhetett a jég alatt.


Januárban hatalmas jéghegy szakadt le az Antarktiszon található George VI selfjégről. Az A-84 névre keresztelt jéghegyet az Amerikai Nemzeti Jégközpont azonosította. A jégtömb körülbelül 30 kilométer hosszú, 18 kilométer széles, így a területe meghaladja az 540 négyzetkilométert – ezzel még Budapestnél is nagyobb, írja a Discover.

A jéghegy leválásával egy korábban érintetlen tengerfenéki terület vált láthatóvá. A Schmidt Ocean Institute kutatói módosították expedíciójuk útvonalát, és megvizsgálták az újonnan elérhető szakaszt. „Megragadtuk az alkalmat, azonnal változtattunk az expedíció tervein, és megvizsgáltuk a mélyben zajló folyamatokat” – mondta Patricia Esquete, az Aveirói Egyetem kutatója.

Nyolc nap alatt távirányítású merülőeszközzel térképezték fel a tengerfenéket, és különböző élőlényeket figyeltek meg: korallokat, polipokat, óriási tengeri pókokat és szivacsokat. Néhány élőlény 1200 méteres mélységben is előfordult.

„Nem számítottunk arra, hogy ilyen gyönyörű, virágzó ökoszisztémát találunk. Az állatok mérete alapján ezek a közösségek már évtizedek, sőt akár évszázadok óta léteznek”

– tette hozzá a kutató.

A kutatók szerint ezen a területen a tápanyagok bejutását évszázadokon át akadályozta a körülbelül 150 méter vastag jégtakaró. Úgy vélik, hogy az óceáni áramlatok biztosíthatták az élővilág fennmaradásához szükséges tápanyagokat, de további vizsgálatokra van szükség.

A felfedezés hozzájárul ahhoz, hogy a tudósok jobban megértsék az úszó jégselfek alatti élővilágot, amelyről eddig kevés ismeret állt rendelkezésre. A kutatás során valószínűleg több eddig ismeretlen fajt is azonosítottak, valamint olyanokat is, amelyek már ismertek voltak.

Az expedíció során gyűjtött adatok segíthetnek az Antarktisz jégtakarójának múltbéli viselkedésének feltérképezésében is. „Az antarktiszi jégveszteség világszerte jelentős mértékben hozzájárul a tengerszint-emelkedéshez. A munkánk azért kulcsfontosságú, mert hosszabb távú összefüggéseket tár fel ezekben a változásokban, és segít pontosabb előrejelzéseket készíteni, amelyek megalapozhatják a jövőbeni intézkedéseket” – mondta Sasha Montelli, a University College London kutatója.

(via Blikk)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Népszerű
Ajánljuk
Címlapról ajánljuk


TUDOMÁNY
A Rovatból
Figyelmeztetnek a tudósok: egy aszteroida 2032-ben akár el is találhatja a Földet
A csillagászok gőzerővel dolgoznak azon, hogy pontosan meghatározzák a 2024 YR4 nevű aszteroida pályáját. A kutatók bíznak benne, hogy a következő hónapokban kiderül, valójában kicsi az esély a becsapódásra.


A 2024 YR4 jelzésű aszteroidát tavaly december 27-én fedezte fel a chilei ATLAS teleszkóp. A szakemberek szerint az objektum 40 és 90 méter közötti átmérőjű lehet, ami egy 15-30 emeletes ház méretének felel meg. Bár ez jóval kisebb, mint az a 10 kilométeres aszteroida, amely 66 millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok kihalásához vezetett, a csillagászok mégis komolyan foglalkoznak vele.

A jelenlegi számítások szerint a 2024 YR4-nek körülbelül 2 százalék esélye van arra, hogy 2032-ben eltalálja a Földet.

A kutatók ezért minden lehetséges eszközzel vizsgálják az objektumot, mert április után már nem lesz látható a teleszkópok számára.

A NASA által finanszírozott aszteroidamegfigyelő program egyik fontos eszköze, a James Webb űrteleszkóp hamarosan az aszteroida irányába fordul. A kutatók bíznak benne, hogy a teleszkóp infravörös érzékelői pontosabb képet adnak az égitest méretéről és pályájáról. Ez kulcsfontosságú lehet annak megállapításában, hogy milyen kockázatot jelenthet a jövőben.

A történelem során több kisebb aszteroida is komoly károkat okozott. A CNN emlékeztetett rá, hogy 1908-ban egy 30 méteres aszteroida csapódott Szibériába, és 2150 négyzetkilométeren letarolta a fákat. 2013-ban pedig egy 20 méteres égitest robbant fel Oroszország fölött, amely 7000 épületben tett kárt és több mint ezer embert megsebesített.

A kutatók szerint, ha a 2024 YR4 az előzetes becslések alapján inkább a nagyobb, 90 méteres tartományba esik, akkor egy esetleges becsapódás helyszínétől akár 50 kilométerre is hatalmas pusztítást okozhatna.

A James Webb teleszkóp március elején kezdheti el a megfigyeléseket, és a szakemberek remélik, hogy ezekből pontosabb adatokhoz jutnak.

(via Telex)


Link másolása
KÖVESS MINKET:

TUDOMÁNY
A Rovatból
Lenyűgöző látvány: részleges napfogyatkozás lesz március 29-én – eláruljuk, mikor és hogyan láthatod a legjobban
Megfelelő védelemmel látványos élményben lehet részünk, hiszen jól kivehető lesz, ahogy a Hold lassan beúszik a Nap elé, és kicsit „megharapja” a fényes korongot.


Március 29-én különleges égi jelenség lesz megfigyelhető Magyarországon:

jön a részleges napfogyatkozás. A jelenség 11:51-kor kezdődik, amikor a Hold eléri a Nap peremét, a leglátványosabb pillanat pedig 12:21-re várható, ekkor a Nap felszínének 2,93%-át takarja majd ki a Hold. A fogyatkozás 12:50-re ér véget.

A Nap a maximális fedés idején déli irányban, nagyjából 46 fokkal a horizont felett lesz, így tiszta idő esetén városi környezetből is könnyen megfigyelhető. Érdemes olyan helyet választani, ahonnan zavartalan a kilátás dél felé, például a Normafa vagy a Hármashatár-hegy.

A napfogyatkozások újhold idején következnek be, amikor a Hold a Föld és a Nap közé kerül. Mivel a Hold pályasíkja nem esik egybe pontosan a Föld keringési síkjával, nem minden újholdnál tapasztalunk fogyatkozást. Március 29-én a Hold árnyéka elkerüli a bolygónkat, csak a félárnyéka vetül a Föld egyes részeire, köztük Magyarországra is, így részleges fogyatkozásnak lehetünk tanúi.

A jelenséget távcsővel vagy binokulárral is érdemes megfigyelni, de kizárólag speciális napszűrő használata mellett. Fontos, hogy soha ne nézzünk szabad szemmel vagy szűrő nélküli eszközzel a Napba, mert súlyos szemkárosodást okozhat!

Megfelelő védelemmel azonban látványos élményben lehet részünk: jól kivehető lesz, ahogy a Hold lassan beúszik a Nap elé, és kicsit „megharapja” a fényes korongot.

Kisebb nagyításnál (20-30x) az egész napkorong jól látszik, és könnyen követhető a Hold mozgása. Nagyobb nagyítással (50x körül) a Hold peremének egyenetlenségei is feltűnnek, sőt, ha napfoltok is megjelennek a Nap felszínén, még izgalmasabb lesz a látvány, hiszen most éppen a naptevékenységi maximum közelében járunk.

A napfogyatkozásokat régen sok kultúrában félelmetes jelként értelmezték. Az ókori Kínában úgy vélték, hogy egy égi sárkány próbálja bekapni a Napot, ezért az emberek hangoskodással igyekeztek elriasztani. A babilóniaiak szerint a fogyatkozás szerencsétlenséget hozott, ezért ilyenkor egy álkirályt ültettek a trónra, hogy megvédjék a valódi uralkodót. Kr. e. 585-ben Kis-Ázsiában a méd és a lüd nép közötti csatát is félbeszakította egy napfogyatkozás, amit Thalész görög filozófus előre megjósolt.

A teljes napfogyatkozások idején figyelhető meg a Baily-gyöngysor jelenség. Ekkor a Hold felszíni egyenetlenségei, hegyek és völgyek miatt a napfény kisebb-nagyobb ívekben, pontokban tör át a Hold peremén. Sir Edmund Halley 1715-ben írta le először ezt a jelenséget, később Francis Baily magyarázta meg.

Legközelebb 2026. augusztus 12-én lesz hazánkból látványosabb, 58,1%-os részleges napfogyatkozás, majd 2081-ben teljes napfogyatkozás is várható Magyarország felett. A mostani esemény pedig remek alkalom arra, hogy biztonságos körülmények között figyeljük meg az égbolt egyik legizgalmasabb látványosságát.

Forrás: Svábhegyi Csillagvizsgáló


Link másolása
KÖVESS MINKET:

Ajánljuk

TUDOMÁNY
A Rovatból
Részleges napfogyatkozás lesz március végén - szabad szemmel is lehet majd látni
Március 29-én dél körül részleges napfogyatkozás lesz látható Magyarországról, a különleges égi jelenség során a Hold a Napnak egy kis szeletét takarja majd ki.


A jelenség 11:51-kor kezdődik, amikor a Hold eléri a Nap peremét és először beletakar abba. A fogyatkozás maximális fázisa 12:21-kor következik be. Ekkor a napátmérő 8,4 százalékát takarja majd ki a Hold. Ez a Nap felszínének alig 2,93 százalékos kitakarását jelenti, így lehűlést biztosan nem lehet majd tapasztalni, írja az MTI a Svábhegyi Csillagvizsgáló csütörtöki közleménye alapján.

Megfelelő szűrővel szép látványt nyújt majd a kicsorbult napkorong. A fogyatkozás 12:50-kor ér véget, amikor a Hold végleg kilép a Nap korongja elől. A jelenség könnyen megfigyelhető lesz akár a városból is, amennyiben nincs útban magas épület vagy fa.

A napfogyatkozás amellett, hogy szabad szemmel is látható lesz, megfelelő fénycsökkentő eszközökkel vagy naptávcsővel is megfigyelhető.

Felhívják azonban a figyelmet arra, hogy a legkisebb nagyítású távcsővel is tilos a Napba nézni, mert az vaksághoz vezethet. A Napot kizárólag erre a célra gyártott eszközökkel szabad megfigyelni.

A napfogyatkozás egy különleges égi együttállás eredménye, amelynek során a Hold a Föld és a Nap közé kerül. Ez az esemény csak újholdkor következhet be, amikor a Hold a Nap irányában látszik az égen. A legközelebbi napfogyatkozás 2026. augusztus 12-én este, napnyugta előtt lesz megfigyelhető Magyarországról.

Aki szeretné részletesen megtekinteni a napfogyatkozást, érdemes felkeresnie egy csillagvizsgálót. A közlemény szerint a Svábhegyi Csillagvizsgálóban külön erre a napra tervezett Csillagkapu eseménnyel készülnek a ritka jelenség megfigyelésre. A programról és a csillagászati jelenségről részletes információ olvasható a Svábhegyi Csillagvizsgáló honlapján.


Link másolása
KÖVESS MINKET:


TUDOMÁNY
A Rovatból
A NASA szerint tovább nőtt az esélye annak, hogy a Földnek ütközzön a „városgyilkos” aszteroida
Február elején még 1,2 százalék volt a becsapódás esélye, most elérte a 3,1%-ot. Ha 2024 YR4 elérné a Földet, akkor óriási pusztítást okozna.


2032-ben eltalálhatja a Földet egy hatalmas aszteroida, a 2024 YR4 – a NASA legfrissebb számításai szerint. A becsapódás esélye a korábbi 1 a 42-höz arányról 1 a 32-höz nőtt, ami azt jelenti, hogy jelenleg 3,1% az esély arra, hogy eléri bolygónkat.

A kutatók folyamatosan figyelik a 2024 YR4 pályáját, és az elmúlt hetekben többször is módosították a számításokat. Február 7-én még 1,2% volt a becsapódás esélye, de ez előbb 2,3%-ra, majd 2,6%-ra nőtt, most pedig elérte a 3,1%-ot.

A 2024 YR4 átmérője körülbelül 54 méter, ami nagyjából egy 18 emeletes épület magasságának felel meg.

Ha egy ekkora aszteroida becsapódna, 8 megatonna energia szabadulna fel, ami több mint 500-szorosa a Hirosimára ledobott atombomba erejének. Egy ekkora erejű robbanás egy egész nagyvárost is elpusztíthatna.

A kutatók azonban hangsúlyozzák, hogy a becsapódás esélye még mindig nagyon kicsi. A legfrissebb adatok szerint 96,9% az esély arra, hogy az aszteroida elkerüli a Földet. Emellett egy apró, 0,3%-os esély is fennáll arra, hogy a 2024 YR4 a Holdba csapódik.

A tudósok a Torino-skála segítségével értékelik az aszteroidák veszélyességét. A 2024 YR4 jelenleg 3-as besorolást kapott a 10-es skálán, ami azt jelenti, hogy helyi szintű pusztítást okozhat, és az esélye meghaladja az 1%-ot.

A kutatók folytatják a 2024 YR4 megfigyelését, és további mérések segíthetnek pontosabban meghatározni a pályáját. Sok olyan aszteroidát figyeltek már meg, amelyek kezdetben veszélyesnek tűntek, később azonban 0%-os becsapódási esélyt kaptak.

(via Live Science)


Link másolása
KÖVESS MINKET: